A Derecske-Létavértesi Kistérség humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezeteinek továbbképzési tervei a 2013 év tekintetében Kutatási anyag Készült a TÁMOP-5.1.1-11/1/B LHH Kistérségek projektjei c. pályázatán belül
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Kutatás A munkavállalók Vezetői vélemény Összegzés Mellékletek 2.o. 3.o. 17.o. 21.o. 30.o. 38.o. 41.o.
Bevezetés: A kutatás helyszínének tágabb környezete Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe 17729 km2 lakónépessége 1514020 fő (2007). Három megyéből (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségből áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek minősül, mérték szerint hátrányos helyzetű 9, leghátrányosabb helyzetű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. A régióban összesen 387 település található, ebből 55 városi címmel rendelkezik. A településekből 288 db kedvezményezett, mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Hajdú-Bihar megye területe 6211 km2, lakónépessége 543802 fő, benne 9 kistérség (ebből 7 kedvezményezett) található. Hátrányos helyzetű kistérségből 2, leghátrányosabb helyzetűből 4, míg komplex program színteréül szolgálóból 1 található a megye területén. A megye 82 településéből 19 város, 63 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott. A mezőgazdaság jelentősége a gazdaságban az Észak-alföldi régió egészében, de különösen Hajdú- Bihar megyében meghaladja az országos átlagot. 1 A Derecske-Létavértesi kistérség A Derecske-Létavértesi kistérség Hajdú-Bihar megyében - Debrecen közvetlen környezetében, a magyar-román határ mentén -, a 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet alapján újonnan létrehozott területfejlesztési-statisztikai területi egység. 1 A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési koncepciója és programja helyzetfeltárás, 2009.
A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása (Mikepércs kiválását követően) jelenleg 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. A Derecske-Létavértesi Kistérség települései Település Állandó lakosság összesen (fő) Település típusa ÁLMOSD 1 804 Község BAGAMÉR 2 731 Nagyközség DERECSKE 9 276 Város HAJDÚBAGOS 2 044 Község HOSSZÚPÁLYI 5 968 Nagyközség KOKAD 691 Község KONYÁR 2 295 Község LÉTAVÉRTES 7 350 Város MONOSTORPÁLYI 2 245 Község SÁRÁND 2 398 Község KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 36 802
A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek külterületi népessége A külter ületi népess ég száma összese n Derec Hosszú Baga Hajdúb ske pályi mér agos Forrás: KSH, 2007 Álm Létavé Kok Mono Kon osd rtes ad stor yár pályi Sárá Kistér nd ség 173 218 30 45 8 82 0 42 2 18 618 A térség az észak-keleti határ mentén kialakult, halmozottan hátrányos és elmaradott területsáv része, ugyanakkor szomszédos Kelet-Magyarország makro regionális térszervező központjával, Debrecennel. A térség jelentős része a megye térszerkezeti erővonalaitól (4. számú elsőrendű főút, valamint a 33. és 35. számú másodrendű főutak) távol, a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el, melynek elzártságát némileg oldotta a 2004-ben megnyitott Létavértes-Székelyhíd határátkelő. A térség települései elsősorban a 47. számú másodrendű, illetve 4806. és 4809. számú negyedrendű utakon, valamint vasúton, a Debrecen-Nagykereki szárnyvonalon közelíthetők meg. A legközelebbi nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas repülőtér Debrecenben található. Gazdaságában a mezőgazdasági jelleg dominál. Találhatók ugyan ipari egységek, de azok többsége is a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik. A szolgáltatói szférát leginkább a tőkehiányos magánvállalkozások jellemzik. Magas a munkanélküliség, csökkennek a kiegészítő jövedelmet jelentő források.
A Derecske-Létavértesi kistérség társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt heterogén, jelentős belső egyenlőtlenségek jellemzik, melyek alapján megkülönböztethetők a Debrecen közvetlen agglomerációjához tartozó, a 47. számú másodrendű út mentén, illetve a magyar-román államhatár mentén fekvő településcsoportok. Az egyenlőtlenségek ellenére a települések egyaránt küzdenek a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés nehézségeivel, valamint a munkanélküliséggel. 2 A kistérség gazdaságának jellemzői A kistérség gazdaságilag a kevésbé fejlett területek közé tartozik a regionális és az országos átlagértékek viszonylatában is. A foglalkoztatottak aránya az országos átlag alatt van, míg a munkanélküliség meghaladja azt, néhány periferikus településen viszonylag jelentős mértékben. A kistérség egyes részeire jellemző az ingázásra alapozott alkalmazotti megélhetés, illetve az alacsony 2 A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési koncepciója és programja helyzetfeltárás, 2009.
vállalkozói aktivitás. Az ipari termelés relatív elmaradottsága és a működő tőke gyér jelenléte jelentős probléma a kistérségben. A regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma alapján a Derecske-Létavértesi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezőny közepén található, ami az országos átlaghoz képest alacsony. Ugyanakkor kifejezetten hátrányos a nagyobb méretet feltételező és tőkeerősebb társas vállalkozások relatíve alacsony száma. Az egyéni vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség elől menekülők kényszervállalkozásainak jelentős szerepére is utalhat. Foglalkoztatás A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal 138-ról 198 főre növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma. A megyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek mutatkoznak: szembetűnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvező, illetve a megye keleti részén elhelyezkedő határ menti kistérségek kedvezőtlen helyzete. A Derecske-Létavértesi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is éppen ezért a mezőny alsó részén foglal helyet.
Éves adatok KSH kistérségekre bontva Hajdú-Bihar megye 2010. 15-74 év közötti korosztály Kistérség Munka nélkülis Munka nélkülie Foglalkozta tottak Inaktív ak Foglalkoz tatottsági Aktivitá si ráta égi ráta k ráta 1 Balmazújvárosi 15.09 % 1738 9778 10065 45.3% 53.4% 2 Berettyóújfal 16.88 % 3345 16477 17782 43.8% 52.7% ui 3 Debreceni 9.13 % 7979 79430 77153 48.3% 53.1% 4 Derecske- 19.02 % 2239 9533 14182 36.7% 45.4% Létavértesi 5 Hajdúböször 12.45 % 2806 19729 21334 45% 51.4% ményi 6 Hajdúhadház 23.72 % 4553 14644 25409 32.8% 43% i 7 Hajdúszobos 10.52 % 1375 11698 12646 45.5% 50.8% zlói 8 Polgári 18.07 % 967 4385 5144 41.8% 51% 9 Püspökladán 15.44 % 2983 16336 17860 43.9% 52% yi Összesen 13.33 % 27985 182010 201575 44.2% 51% A következő ábra még szemléletesebben mutatja meg a Derecske-Létavértesi Kistérség helyzetét munkaerő-piaci szempontból a megyében. (A Derecske-Létavértesi Kistérség aktivitási rátája 4-es számmal került jelölésre az ábrán.)
Aktivitási ráta 2010-ben Hajdú-Bihar megye egyes kistérségeiben 60 50 40 30 20 Aktivitási ráta 2010-ben 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll: a két jelenség kapcsolata a Derecske-Létavértesi Kistérségben is a jól ismert folyamatoknak köszönhető. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelentős területi differenciák mutatkoztak: Derecske esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, a kisebb települések esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megszűnésével párhuzamosan az inaktív keresők és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A kistérség egészére 55% alatti gyarapodás volt jellemző, de Derecske kivételével ahol a foglalkoztatás leépülése arányaiban a legkisebb mértékű volt valamennyi település mutatója legalább 60%-os növekedést mutatott. A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek arányának növekedése. Demográfiai adatok Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a roma problémákkal terhelt növekedés.
Derecske-Létavértesi Kistérség állandó lakossága (2008) Település Állandó lakosság Terület (ha) Népsűrűség összesen (fő) (fő/km2) ÁLMOSD 1 804 3143 57 BAGAMÉR 2 731 4702 58 DERECSKE 9 276 10358 89 HAJDÚBAGOS 2 044 3744 54 HOSSZÚPÁLYI 5 968 7918 75 KOKAD 691 1610 43 KONYÁR 2 295 4170 55 LÉTAVÉRTES 7 350 11662 63 MONOSTORPÁLYI 2 245 4444 50 SÁRÁND 2 398 2268 105 KISTÉRSÉG 36 802 54019 68 ÖSSZESEN Forrás: KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes, mindössze 68 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentősen elmarad a vidéki népsűrűség 89 fő/km2-es értéktől, az Észak-Alföld 86 fő/km2-es és Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik. A Derecske-Létavértesi Kistérség nemzetiségi összetétele igen színes, de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 főről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 fő, de a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban,
Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is.3 A Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi 52% nő). A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%-ot. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben pedig átlagosan 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul, ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. Korcsoportok szerinti megoszlás a kistérségben 4 0-2 3-5 6-14 15-18 0-18 évesek évesek évesek évesek évesek összlétszáma Álmosd 57 61 219 122 459 Bagamér 104 119 396 137 756 Derecske 295 294 916 618 2123 Hajdúbagos 56 69 205 96 426 Hosszúpályi 223 221 767 392 1603 Kokad 29 22 97 37 185 Konyár 92 97 321 136 646 3 A Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciója és programja 4 Forrás: Derecske-Létavértes Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata 2010-2014.
Létavértes 258 287 986 471 2002 Monostorpályi 64 61 195 124 444 Sáránd 78 81 286 142 587 Összesen 1256 1312 4388 2275 9231 Iskolázottsági mutatók A kistérségben a közoktatási feladatot ellátó önkormányzati intézmények száma 13, ebből 6 önálló intézmény működik Álmosdon, Derecskén es Létavértesen: 5 óvoda (székhely + tagóvodák) 6 általános iskola 1 gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és kollégium, 2 alapfokú művészeti iskola (mindkettő tagintézményként) 1 pedagógiai szakszolgálat (kistérségi fenntartású, önálló intézményként). A térségben 1 középiskola végez felnőttoktatást és 2 alapfokú művészeti iskola működtet telephelyet Derecskén es Bagamérban. A Derecske-Létavértesi Kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagy különbség van a települések között. Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája. A projektmegvalósítás helyszínét adó Sáránd településen végzett felmérés adatai szerint az alábbi helyzetkép rajzolódik ki a felnőtt lakosság körében: 1-2. általános iskolai osztályt végzettek száma: 3 fő 3 általános iskolai osztályt végzettek száma: 2 fő
5-6. általános iskolai osztályt végzettek száma: 12 fő Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony, a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%), de egyetlen település értéke sem. Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. A Derecske-Létavértesi kistérség népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása Település Ált. iskola első évfolyamát sem Legalább középiskolai Főiskolai, egyetemi oklevél végezte el érettségi Derecske 1,4 26,2 5,8 Létavértes 1,3 19.9 5,1 Álmosd 1,2 14,2 3,4 Bagamér 3,7 13,7 4 Hajdúbagos 0,9 18,2 5 Hosszúpályi 1,3 16,6 4,1 Kokad 3,4 16 2,9 Konyár 2,2 13,2 2,9 Monostorpályi 0,9 20,7 4,3 Sáránd 0,4 23,9 5,2 Kistérség 1,7 18,2 4,3 Hajdú-Bihar megye 0,9 34 10,8
Anyagi helyzet, szociális rászorultság, speciális igények, problémák A Derecske-Létavértesi Kistérség Hajdú-Bihar megye alacsonyabb jövedelmű területei közé tartozik. A kistérség települései közül Derecske és Hosszúpályi kedvezőbb, Konyár és Kokad kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető. A jövedelmi szélsőségek területi megjelenése is fontos társadalmi-gazdasági mutatója az egyes kistérségeknek: a Derecske-Létavértesi Kistérség esetében a legalsó jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya bő négy százalékkal haladta meg a megyei átlagot 2007-ben. A legfelső jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya ugyanakkor alig haladta meg a Hajdú-Bihar megyei érték felét a Derecske-Létavértesi Kistérségben.
Egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem (2006/2007, Ft) Forrás: TEIR, KSH 5 Rendszeres szociális segélyben részesülők adatai (2008) Egy lakosra jutó kifizetett rendszeres szociális segély (Ft) Rendszeres szociális segélyben részesültek száma 1000 lakosra (fő) Álmosd 18 363 39,6 Bagamér 36 052 75,8 Derecske 15 091 32,8 Hajdúbagos 11 407 24,6 Hosszúpályi 18 824 37,9 Kokad 17 417 34,5 Konyár 20 396 41,1 Létavértes 13 916 28,4 5 A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és programja - Helyzetfeltárás; 2009.
Monostorpályi 6005 14,3 Sáránd 12 353 27,0 Az eddigiekben bemutatott helyzetelemzés nyomán körvonalazható, hogy a kistérség több, egymást erősítő társadalmi, gazdasági problémával küzd, amelyet tovább súlyosbít a kistérség periferikus elhelyezkedése. A Derecske-Létavértesi Kistérségben igen magas a szociálisan hátrányos helyzetűek aránya, melynek okai között megtalálható a kistérség alacsony foglalkoztató képessége mellett a lakosság foglalkoztathatóságának rendkívül alacsony szintje is. A kistérségben alacsony a vállalkozás-sűrűség, kevés az olyan foglalkoztató, amely nagyobb létszámú munkaerőt képes tartósan alkalmazni. Ehhez társul problémaként az, hogy a lakosság iskolai végzettsége alacsony, a szakképzettek aránya jelentősen elmarad az országos, de akár csak a megyei átlagtól is. A szakképzettség hiányánál is nagyobb probléma, hogy a lakosság jelentős része nincs munkára kész állapotban, azaz nem rendelkezik a munkavállaláshoz elengedhetetlenül szükséges kulcsképességekkel.
Kutatás A TÁMOP-5.1.1-11/1/B projekt keretein belül készült el a szükséglet- és igényfelmerés a helyi humán szolgáltatási és ehhez kapcsolódó képzési igényeket illetően. A tevékenység három fő részből állt. Elsőként összesítésre kerültek a kistérség humán szolgáltatási intézményei, az általuk nyújtott szolgáltatások. Ezután kérdőív és vezetői interjúk segítségével feltérképezésre kerültek a munkavállalók meglévő képzettségei és továbbképzési igényei, valamint az intézményvezetői javaslatok a humánerőforrás fejlesztést érintően. A végső cél annak megfogalmazása volt, hogy melyek a szakemberek számára tervezett helyi igényeknek megfelelő képzési formák, képzési területek. Módszer A kutatás első lépéseként sor került a térségben található humán szolgáltatást nyújtó szervezetekről egy adatbázist állítottunk fel. Az elsődleges lista internetes megkeresésen alapult, majd ezt követte a telefonon illetve a hólabda módszerrel történő pontosítás. Ez azt jelenti, hogy a már megkeresett szervezetek munkatársait megkérdeztük, hogy mely más hasonló humán szolgáltatást nyújtó szervezetről van tudomásuk. Célunk az volt, hogy a lehető legpontosabb, naprakész listával rendelkezzünk a humán szolgáltató szervezetek számáról, tevékenységeikről. A humán szolgáltató szervezetek munkatársait személyesen illetve telefonon keresetük meg, több ízben is, hogy a válaszmegtagadás arányát csökkentsük. A Derecske-Létavértesi Kistérségében humán szolgáltatást nyújtó szervezetek munkatársai közül 38- an töltötték ki kérdőívünket. A szervezetek A térségben jelenleg tevékenykedő humán szolgáltatással foglalkozó szervezetek helységenkénti bontása:
Hajdúbagos Idősek Otthona Hajdúbagos Integrált Közösségi Szolgáltató Ház Bagamér Bagaméri Református Szeretetotthon Védőnői szolgálat Művelődési Ház Bagamér Bagamér Nagyközségi Önkormányzat Szociális Alapszolgáltatása Derecske Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. Szakosított Ellátást végző Központ Szociális Szolgáltató és Információs Központ Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány Védőnői Szolgálat Baptista Tevékeny Szeretet Misszió
Hosszúpályi Szociális Szolgáltató Központ Védőnői Szolgálat Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Létavértes Nagylétai Református Egyházközség Szociális Szolgáltató Központja Vértesi Református Egyház Szeretetháza Létavértes Városi Könyvtár és Művelődési Ház Létavértes Városi Szociális Szolgáltató Központ Védőnői Szolgálat Létavértes LÉTAVÉRTES - KOKAD - ÁLMOSD - BAGAMÉR Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Monostorpályi Gondozási Központ és Községi Könyvtár Családsegítő szolgálat Védőnői szolgálat Kokad Általános Művelődési Központ Kokad Konyár
Konyári Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár és Falumúzeum Sáránd Teleház Védőnői Szolgálat Biztos Kezdet Gyerekház Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Mint a fentiekből kitűnik elsősorban szociális egészségügyi és kulturális intézmények kerültek a vizsgálatba. Közoktatási intézményeket szándékosan nem vontunk be, mivel számukra a továbbképzés rendje szabályozott rendeletileg és a központi költségvetés által egyaránt, tehát az intézmények nem dönthetnek a továbbképzésről.
A munkavállalók A válaszadók nemenkénti megoszlása: Munkavállalók nemenkénti megoszlása Férfiak Nők A szociális-egészségügyi szektorra általánosságban jellemző, hogy nők sokkal többen dolgoznak, ezt a kutatás is alátámasztotta, miszerint a 38 válaszadóból mindössze 4 volt a férfi. Munkavállalók életkori megoszlása:
Fő 10 Életkor szerinti megoszlás 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Férfi Nő 0 18-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 55+ Életkor Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
A humán szolgáltató szektorban dolgozókról elmondható, hogy többségük főiskolát végzett, de legalább érettségivel rendelkezik, középkorú, vagy annál idősebb és nő, és intézményében folyamatosan van foglalkoztatva. Többségük a szociális területen dolgozik, vagy az egészségügyi szférában. A szakmaterületre és az intézményekre egyaránt jellemző bizonyos fluktuáció, hiszen a dolgozók közel ötven százaléka nem dolgozott jelenlegi munkahelyén öt éve, ez különösen jellemző Hajdúbagosra, ahol egyikük sem dolgozott korábban ezen a területen. Előfordult az is, hogy maga az intézmény fiatalabb öt évnél, például Sárándon, ahol a Biztos Kezdet Gyermekház 2012-ben jött létre. A jelenlegi munkahelyre kerülésben két tendencia figyelhető meg, ami szintén egyezik az országos viszonyokkal. A munkavállalók közel ötven százaléka, (18 fő) személyes ismeretségi kör segítségével került alkalmazásba, míg pályázat útján további 16 fő találta meg jelenlegi munkahelyét. Emellett a fluktuáció okai között munkahelyen belüli áthelyezés, hirdetésre való jelentkezés szerepelt, valamint egy fő tudott elhelyezkedni a munkaügyi központ segítségével.
Hogyan került a szervezethez? 4 Személyes ismeretségi kör segítségével Hirdetések révén 18 Pályázat útján Egyéb módon 15 2 A jelentkezők közüli kiválasztás módjára már utalnak az előbbi eredmények, miszerint a személyes ismeretség révén munkához jutottak esetén nem volt kiválasztási szempontrendszer, míg a pályázat útján munkához jutottak esetén szerepet kaptak a benyújtott dokumentumok,referenciák, illetve felvételi beszélgetésen kellett rész venni. Szakemberhiány: A munkavállalók többsége szerint nincs hiány szakemberekből azoknál a szervezeteknél, ahol dolgoznak. Ahol ez mégis van, csak bizonyos munkakörökre jellemző, ahol nem tudják megfizetni a szakképzett munkavállalót, vagy a távolság játszik döntő szerepet.
Hiány a szakemberek között Nincs hiány szakemberből Pszichológus Szociális gondozó Foglalkoztató nővér Továbbképzés A munkahelyeken a munkatársak továbbképzését elsősorban intézményi forrásokból biztosítják. A humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezetek harminc százalékánál (12 intézmény) nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésre, és meg is találják a forrást hozzá, ugyanakkor a szervezetek ötven százalékánál csupán a legfontosabb képzéseket tudják biztosítani a munkavállalók számára. A munkavállalók általi, önerőből történő finanszírozás nem jellemző (csupán 1 említés), viszont az intézmények kihasználják a térítésmentes konferenciákon való részvétel lehetőségét, esetleg belső képzéssel oldják meg a továbbképzési gondjaikat. Ilyen például az ÁNTSZ ingyenes képzése, amelyet a védőnők látogatnak. A 2012-es évben összesen 221 fő vett részt továbbképzésen a szervezetek munkatársai közül, 2013- ban 121 fő továbbképzésének megvalósulását látják valószínűnek, elsősorban a szociális területen dolgozók közül.
70 60 50 40 30 20 10 0 9 Hány fő továbbképzését látja valószínűnek 2013-ban? 4 0 0 66 4 7 17 10 Hány fő továbbképzését látja valószínűnek 2013-ban? Az alábbi diagram a továbbképzések finanszírozási forrásait mutatja, itt is az intézmény által biztosított források dominálnak, nem jellemző, hogy a munkavállalónak saját maguknak kell fedezni továbbképzési költségeiket. Milyen forrásokból fedezik a továbbképzést? 1 2 5 10 Nomatíva Pályázati forrás 4 Külön fenntartói támogatás 9 10 Saját bevétel Megtakarítás a költségekből
A jelenlegi képzési rendszer hiányosságaira utal, hogy a munkavállalók nem elsősorban szakmákat jelöltek meg hiányként munkaterületükön, hanem kompetenciákhoz kötődő, valamint specifikus, főleg gyakorlathoz köthető (rész)ismereteket. A hiányterületek főbb csoportjai: Egészségügyhez kötődő hiányterületek: - gyomorszonda kezelés - PEG-szonda táplálás - tracheosztómás beteg kezelése - Gyógyszerezés - Sebkezelés - Új egészségügyi gépek használata Szociális ellátás, szakápolás területe: - házi segítségnyújtáson belül dilemmák, pszichiátria, pszichés betegségek, - várandós gondozás, - szenvedélybetegségekkel kapcsolatos ismeretek, - felfekvés kezelése, - időskori demenciáról szakismeretek. Felnőttképzési ismeretek: - számítógépes VIR program, számítógépes tudás fejlesztése, - mediátorképzés, - konfliktuskezelő tréning, - személyiségfejlesztő tréning, - szupervízió, - kommunikációs tréning, - munkanélküliekkel kapcsolatos képzés, álláskeresők segítése, tréningtartás, - szociális asszisztens képzés, - PR, marketing, - gyermek és ifjúság felügyelő,
- korai fejlesztés, - játékos fejlesztési gyakorlat, - számítógép kezelő, - kommunikációs képzés, tréning, - kiállítás-szervező, rendező. Külön említést érdemel, hogy többen kiemelték a munkahelyi stressz, valamint a kiégés kezelésének fontosságát. A fentiekből kitűnik, hogy nem hosszú távú beiskolázással, több éves képzés során megszerezhető, általános, széles elméleti háttérrel rendelkező tudást, szakmát látnak hiányként a munkavállalók. Igényeik szerint a humán szolgáltató szervezeteknél dolgozó munkavállalók mindennapi életben azonnal használható, gyakorlatközpontú, rövid, tréning jellegű, egy szakma részterületeit érintő, vagy éppen nagyon keveset oktatott (stressz, kiégés stb.) ismeretekre van szükségük. Fontosnak tartják emellett a digitális ismeretek megszerzését, bővítését is. Túlnyomó többségük csak a számára fontosnak ítélt képzésen venne részt, de a forrás biztosítása is fontos számukra.
Milyen körülmények között venne részt továbbképzéseken? 0 2 2 14 2 Nagy hangsúlyt fektetetk rá, és megtalálom a forrást hozzá Csak a legfontosabb képzésekre jelentkeznék Saját zsebből is kifizetném, ha kapok kedvezményt Saját zsebből is kifizetném, ha 23 nem is kapok kedvezményt Elmennék képzésre, ha lenne megfelelő kínálat Belső képzésen vennék részt 8 2 0 4 Térítésmentes képzésekre, konferenciákra mennék el Informális tanulás során sajátítanám el az ismereteket Nincs szükségem a továbbképzésre Egyéb
Vezetői vélemény A szolgáltatások célcsoportja 4 5 9 Idősgondozás Fiatalok Értelmi fogyatékkal élők Pszichiátriai betegek 1 3 7 3 2 2 6 Álláskeresők Házi gondozás Gyermekjóléti alapellátás Szenvedélybetegek Hagyományőrzés Szociális étkeztetés A humán szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek tevékenységeinek, programjainak elsődleges célcsoportja a vezetők szerint főként a szociális szférához kötődik. A fenti diagramból kitűnik az a sokszínűség, ami a szervezetek irányultságát jellemzi. Emellett a vezetők céltevékenységként határozták meg a támogató szolgálatot (1), a nappali ellátást (2), családi napközit (1), közmunka programok koordinálását (1), közösségi szolgáltatásokat (2), Biztos Kezdet Gyerekház (1), családsegítést (1). Nem jelölték meg a vezetők a válaszlehetőségek közül a gyermekjóléti szakellátást, valamint a hajléktalanokat, mint célcsoportot. A civil szervezetek működésére a folyamatos működés jellemző, szolgáltatásaikat elsősorban a célcsoportjaik számára nyújtják. A humán szolgáltatást célzó programjaikat több forrásból finanszírozzák, ezek közül a normatíva, valamint az önkormányzati támogatás a legnagyobb. Megjelenik az egyházi finanszírozás is, ennek oka az, hogy több az egyház(ak) által finanszírozott civil szervezet működik a térségben.
Működési költségek forrásai Állami támogatás Normatíva Önkormányzati támogtás Pályázati források Egyházi támogatás Saját bevételek Ügyfelek befizetései Éves működési költségük mekkora részére számíthatnak nagy biztonsággal? 100% 95% 90% 80% 70% 50% 10% A munkavállalók életkori megoszlása és a nemek aránya is egyezik a munkavállalói véleményekben már leírtakkal, többségükben középkorú nők dolgoznak a szervezeteknél.
140 120 100 80 60 40 20 0 Álllandó, főfoglalkozású Részmunkaidős munkavállalók Szerződéses, vagy megbízási jogviszonnyal dolgozók A munkavállalók főként főfoglalkozásúakként dolgoznak a szervezeteknél, és elsősorban szakiskolai, szakmunkás, gimnáziumi, szakközépiskolai érettségivel, főiskolai diplomával rendelkeznek és folyamatosan a szervezeteknél dolgoznak. Nem jellemző az alkalomszerű, ciklikus foglalkoztatottság.
300 283 250 200 150 100 50 Vezetők Adminisztrátorok Humánszolgáltatást nyújtó szakemberek Egyéb 0 Állandó foglalkoztatott A szakemberhiány a speciális szaktudással rendelkező szakemberek tekintetében jelentkezik. Logopédust és gyógytornász valamint mentálhigiénés szakembert alkalmaznának a szervezetek vezetői, de nem tudják őket megfizetni, illetve nem szívesen jönnek ilyen nehéz munkakörülmények közé. Továbbképzés finanszírozása A vezetők fontosnak tartják a képzéseket, és szerintük sem jellemző, hogy a munkatársaknak saját maguknak kell finanszírozni továbbképzésük költségeit, ugyanakkor a vezetők többsége szerint csak a legszükségesebb képzéseket tudják finanszírozni, vagy a költségtakarékos képzési megoldásokat alkalmazzák (ingyenes, vagy belső képzések).
Képzések finanszírozása 5 6 Nagy hangsúlyt fektetünk a képzésekre, és megtaláljuk a forrást hozzá Csak a legfontosabb képzéseket tudjuk biztosítani számukra Belső képzéssel oldjuk meg 7 10 Térítésmentes képzésekre küldjük őket A humán szolgáltatással foglalkozó szervezetek vezetői szerint 157 fő vett részt 2012-ben továbbképzésen, ebből 67 fő képzése volt pontszerző, és jelenleg 50 fő továbbképzését tartják szükségesnek. Ugyanakkor 115 fő továbbképzésének megvalósulását látják reálisnak 2013-ban. Ugyanakkor a vezetők elsősorban a vezetők, az adminisztratív dolgozók továbbképzését is fontosnak tartják a szociális területen dolgozók és tanácsadók továbbképzése mellett, a mentális segítséget nyújtók valamint az egészségügyi területen dolgozók továbbképzését nem tartják fontosnak.
120 100 80 60 40 20 0 9 Megvalósuló képzések 2013-ban 97 2 2 5 A képzések fedezetéül a vezetők véleménye szerint sem szolgálnak a saját bevételek, költségmegtakarítások, vagy a dolgozói befizetések. A már említett ingyenes lehetőségek mellett a képzések elsődleges forrásául a normatíva vagy a fenntartói támogatás szolgál.