SARKAD VÁROS Egészségterv Készítette: SARKAD ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS a Dr. Hanusz és Társai Szanitárius Bt. szakmai közreműködésével Sarkad, 2011. november 24. 1/102
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 4 II. Küldetés... 6 III. Vonatkozó jogszabályok... 6 IV. Sarkad város jellemzői a sarkadi kistérség tükrében... 7 IV.1. A Sarkadi Kistérség... 7 IV.2. Sarkad városról röviden... 8 IV.3. Földrajzi elhelyezkedés... 9 IV.4. Természeti adottságok, értékek... 10 IV.5. Sarkadon és térségében élő emberek néhány jellemzője... 11 IV.6. Gazdaság... 16 IV.7. Foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség... 18 IV.8. Lakás, lakhatás... 19 IV.9. A gyerekes családok helyzete 8... 20 IV.10. Segélyezési helyzetkép... 21 IV.11. Szolgáltatások, egészségügyi ellátás 11... 21 IV.12. Szegregátumok... 24 IV.13. Helyi média... 24 IV.14. Kultúra, turizmus... 25 IV.15. Egyházak, civil szervezetek... 26 IV.16. Kisebbségi önkormányzatok... 28 IV.17. Oktatás, sport... 28 IV.17.1. Az egészségterv megvalósításában közreműködő szociális és egészségügyi intézmények... 30 IV.17.2. Sarkad Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési Terve 32 2/102
V. A települési szükségletfelmérés... 34 V.1. Módszertani leírás... 34 V.2. Kulcsszemély kérdőívek értékelése... 38 V.3. Érintettek kérdőíveinek értékelése... 49 V.3.1. Pedagógusok kérdőíveinek értékelése... 49 V.3.2. Szülői kérdőívek értékelése... 53 V.3.3. Diák kérdőívek értékelése... 57 VI. Problémák meghatározása a fentiek alapján... 67 VII. Az egészségfejlesztési terv elkészítésének lépései... 69 VII.1. Általános leírás... 69 VII.2. Célfa... 70 VII.3. SWOT analízis... 71 VII.4. Logikai Keretmátrix a TÁMOP.6.1. pályázathoz... 75 VIII. Az egészségfejlesztési terv... 76 VIII.1. Stratégia célok... 79 VIII.2. Az egészségfejlesztési terv... 80 IX. Visszacsatolás... 94 IX.1. Monitoring... 94 IX.2. A programciklus értékelésének szempontjai... 94 IX.3. Alkalmazott indikátorok... 95 X. Összegzés... 95 Mellékletek... 97 1. sz. melléklet: Ábra és táblázat jegyzék... 97 XI. Szakirodalom... 101 3/102
I. BEVEZETÉS Sarkad város, a 311/2007. Kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű és az országos átlagot meghaladó munkanélküliségű kistérség vezető települése. A kistérség átlagosnál is nehezebb helyzete miatt szükségessé vált átgondolni és tanulmányozni az utóbbi években azokat a felzárkóztató és fejlesztési programokat, amelyek az itt élő emberek jobb életkörülményeinek, megélhetésének a javítását szolgálják. Különböző területen készültek fejlesztési tervek, amelyek mentén sok változás kezdődött meg a Kistérségben és Sarkad városában is. Az elmúlt években ezek megvalósulásához nyíltak pályázati lehetőségek, amelyeket a kistérség ki is használt és élt vele. A tervezetek áttanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy elsősorban a gazdaságélénkítés, a munkanélküliség, valamint a magasabb iskolai végzettség és az esélyegyenlőség elveinek az érvényesítése szerepelt a térség elsődleges feladatai között. Az életminőség javításához azonban mindezzel csak az alapot lehet megteremteni. A hosszú távú eredmény eléréséhez azonban olyan szemléletváltás is szükséges, amely középpontba állítja a testi, lelki, szociális jobblétet. 2009. június 30-án megjelent Társadalmi Megújulás Operatív Program-6.1.2./LHH/09/1 Tervezési Felhívásra a Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be. A pályázat átfogó célja volt, hogy a kistérségben élő fiatalok leginkább rászoruló csoportjánál, tudatosan, speciális módszer alkalmazásával gyökeresen megíndítsa ezt a változást. Ezt a Három lépcsős Barboncás bábterápia programmal kívánja elérni. A program középpontba helyezi a fiatalok egy csoportját, akik közül olyan mintacsoportot tud kialakítani, amely az alkalmazott módszerrel (speciális foglalkozásokkal) képessé válik arra, hogy húzóerőt képviseljen, olyat, amit másoknak is érdemes követniük. Ennek a csoportnak a tagjai a kistérség több településéről összegyűjtött fiatalok lesznek, akiknek Sarkad város, mint a kistérség meghatározó települése biztosítja a helyszínt, és az ott dolgozó szakemberek pedig a korrekt elvárható támogatást. 4/102
A pályázatban kötelező elemként szerepel Sarkad város egészségtervének elkészítése, amellyel ennek a programnak a hosszú távú helyét és szerepét is a megfelelő környezetbe tudjuk helyezni. Komoly és eredményes változást, alulról építkezve, lépésről lépésre, s főleg a fiataloknál bekövetkezett változásokkal tudunk elérni. A kistérség, mint a pályázat megvalósítója erre vállal ezen feladat teljesítésével kötelezettséget. A dokumentum a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás intézményénél dolgozók, önkormányzati dolgozók, iskolai vezetők és pedagógusok, az iskola- egészségügyi szolgálat, a szülők, és egészségfejlesztési szakemberek közös munkája. Legfőbb célja, hogy az eddigi eredményekre épüljön, a jelen helyzetből induljon ki, felmérje a helyi lehetőségeket és igényeket, amelyre alapozva megfogalmazható az egészségfejlesztési stratégia, aminek következetes alkalmazásával mérhető javulás várható a városi, illetve a kistérségi lakosok életminőségében. Sarkad Város Önkormányzata a 246/2011. (XI. 24.) KT sz. határozatával fogadta el. Sarkad, 2011. november 24. Bende Róbert s.k. Kistérségi elnök 5/102
II. KÜLDETÉS A helyi önkormányzat és kistérségi társulás vállalja, hogy minden eszközzel segíti a helyi közösség egészségtudatos magatartásának kialakítását abból a célból, hogy településen élő lakosok életminősége és egészségi állapota a lehető legmagasabb szintet érje el. Ennek érdekében az egészségi állapotot befolyásoló környezet fejlesztését és az egészséges életmódot elősegítő közösségi programok szervezését vállalja magára, valamint az egészségügyi ellátás prevenciós tevékenységeinek hatékonyabbá tétele érdekében Sarkad város egészségtervének elkészítését és tudatos megvalósítását tervezi. Kiemelt célul tűzi ki, hogy Sarkad városában élő fiatalokat egészségtudatos közösségi életre nevelje, s ehhez megfelelő körülményeket is biztosítson, hogy vonzóvá tegye számukra a letelepedést, illetve az otthonmaradást a lehető legjobb életszínvonalon. III. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulásra vonatkozó szabályozás A Sarkad székhellyel működő 3404 számú statisztikai kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.. (1) bek. b./ pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 41.. (1) bek. (Ötv.), a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. (Tft.) alapján a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelt szintű biztosítása, fejlesztése és szervezése a szabad társulás elve alapján önkéntes elhatározásukból Többcélú Kistérségi Társulást hoztak létre, deklarálva azt, hogy ezen átalakult társulás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV törvény 16. -a alapján korábban létrejött társulás között jogfolytonosság áll fenn. 46/2003 (IV.7) országgyűlési határozat: Nemzeti Népegészségügyi Program. 6/102
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről VII. fejezet Nemzeti Egészségfejlesztési Program tartalmazza: (2) b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását, (2) c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. május 1-jén hatályba lépő 63/A. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programról. A Szociális és Családügyi Miniszter többször módosított 1/2000. (I.7.) rendelete A mindenkori költségvetésről szóló törvény Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet IV. SARKAD VÁROS JELLEMZŐI A SARKADI KISTÉRSÉG TÜKRÉBEN IV.1. A SARKADI KISTÉRSÉG 1 A Sarkadi Kistérség 11 településből áll, központja Sarkad város. Békés megye Észak-keleti, a román határ mentén elterülő kistérség területe 57,1 km2, lakosainak száma 23.863, népsűrűsége 41,8 fő/ km2. A településcsoport a megye területének egytizedét foglalja el, keletről Románia, délről a Gyulai Kistérség, északról a Berettyóújfalui Kistérség, nyugatról a Szeghalmi Kistérség és a Békési Kistérség határolja. A legújabb felmérések szerint a lemaradó kategóriába sorolják a fejlettségi állapotát tekintve. A települések közül egyedüli város Sarkad 10.000 fő feletti lakosságszámmal, 0-499 fő közötti település 1 Újszalonta ; 500-999 fő közötti település 3 Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány ; 1000-1999 fő közötti település 4 Kötegyán, Mezőgyán, Sarkadkeresztúr, Zsadány ; 2000-4999 fő közötti település 2 Méhkerék, Okány. 1 Forrás: A Sarkadi Kistérség Komplex felzárkóztató programja, 2010. 7/102
A Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás a Belügyminisztériummal kötött megállapodásban a következő feladatok ellátását vállalta: közoktatási feladatok: bejáró gyermekek, tanulók ellátása, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás a szociális alapszolgáltatási feladatok: Családsegítés, közösségi ellátás, támogató szolgálat a gyermekjóléti alapellátási feladat egészségügyi alapellátás: orvosi ügyelet belső ellenőrzési feladat területfejlesztési feladatok IV.2. SARKAD VÁROSRÓL RÖVIDEN Sarkad kb. 10.000 lakosú város. Békés megye délkeleti részén a Fekete-körös jobb partján helyezkedik el, 1989. óta viseli a városi rangot. A megyeszékhelytől 30 km-re található. Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt. 8/102
A város a 11 településből álló Sarkadi Kistérség központja, s már több éve jól működő testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Nagyszalontával, Snagovval és Baróttal, valamint a németországi Niestetallal. A település központjában található a világon egyedülálló, kilenctornyú református templom. Szép színfoltja a városnak a millennium évében állított Szent István és az Árpád vezért ábrázoló lovas szobor, továbbá az I. és II. világháború hőseinek, valamint az aradi vértanúk emlékére emelt emlékmű. IV.3. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS Jellegzetesen mikrodomborzatú, területe számtalan régi és új folyómeder vonulattal szabdalt. Fő folyója a Fekete-Körös, illetve a Kopolya, a Gyepes és a Bárkás, melyek a települést több irányba átszelik. Jellemző állóvizei: az 1997-ben új formát és funkciót kapott Éden-tó, valamint a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles-vízből kialakított, s 2001. évben átadott Éden-tó II. Mindkettő a település belterületén található. Sarkad városa megközelíthető közúton a megyeszékhely, Békéscsaba irányából Gyula és Doboz érintésével, megyén kívülről Debrecen irányából Sarkadkeresztúron át, valamint Románia felől Méhkerék és Újszalonta településeken keresztül. Ez utóbbi irányból a nap 24 óráján át nyitva tartó nemzetközi határátkelőhelyen is áthalad az utazó. A település vasúton az Alföld-Fiume vasútvonal részét képező Békéscsaba-Kötegyán vonalon is megközelíthető, mely a város délkeleti peremét érinti. Sarkadon két vasútállomás található: az egyik a Sarkad (nagyállomás) elnevezésű, míg a másikat Sarkadi Cukorgyár megállóhely néven ismerik. Vasúton Kötegyán állomáson át Vésztő, Szeghalom, valamint a romániai Nagyszalonta érhető el, ez utóbbi a vasúti határátkelő igénybevételével. A térség az ország halmozottan hátrányos keleti részéhez tartozik. Lemaradottsága jelentős, melyet elsősorban a megújulási folyamatok beindítása, saját térségfejlesztési erőfeszítései, illetve a kormányprogram ezen terület fejlesztése melletti elkötelezettsége mérsékelhet. Térségfejlesztési erőfeszítések eredményeképpen a 6/1999. (I. 19.) Kormányrendelet az Északkelet Békési és az Észak Békési Kistérség 22 települését vállalkozási övezetté nyilvánította (Békés Megyei Vállalkozási Övezet), illetve a volt sarkadi cukorgyári terület ipari parki címet kapott a gazdasági minisztertől, mely adottság az ide befektetni és 9/102
betelepülni szándékozó vállalkozások számára államilag garantált kedvezmények és támogatások lehetőségét nyújtja. IV.4. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK A város közigazgatási területe 11.728,04 hektár. Ebből a belterület 79,1 hektár. A tengerszint feletti magassága 87-90 méter között változik. Évi középhőmérséklete 11 Celsius fok, az évi csapadékmennyiség 800 milliméter körüli. Gyakori a tavaszi belvíz és a több hónapos aszály. A város területe jellegzetesen alföldi, síkvidéki, folyókkal, holtágakkal, erekkel szabdalt. A hajdan volt nagy mocsári erdők jellegzetes növény- és állatvilága mára már eltűnt. A Fekete- Körös és az országhatárt átszelő folyók, erek szabályozásuk után (ez utóbbiak élővíz pótlás hiányában), pangó vízkészletükkel, kiszáradt medreikkel alig emlékeztetnek az egykori gazdag vízivilágra. A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. A folyó partjai, a partmentén elterülő erdők különösen szépek. Sarkad talaja igen változatos, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak. Felszíni vízkészletét a csapadék és csorgalékvizek, valamint a Fekete-Körösből és a Bárkás vagy Kopolya csatornán mesterséges úton, időszakonként történő átöblítések biztosítják. A felszíni kutak vizei magas vas és nitrát tartalmuk miatt nem hasznosíthatóak. A mélyfúrású kutak vize tűrést meghaladó arzéntartalma miatt ivóvízként csak korlátozottan használható fel. A város növényzetét zömében a körösvidék mélyfekvésű területeire jellemző őshonos fafajok, így a fűz, nyár, kőris, tölgy alkotják. A cserjék közül a kökény és a bodza található meg, a vízinövények közül pedig a nád, a gyékény, a sás, a mocsári nőszirom és különböző fűfélék. A Fekete-Körös menti erdők csapadékos időjárás esetén fajokban és tömegében is gazdag gombatermést kínálnak. A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvad állományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei, a mályvádi és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések. A vízi szárnyasok közül említésre méltó a helyben is költő szürke gém, kiskócsag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihenő nyári lúd, tőkésréce és dankasirály. A Gyepes folyó háborítatlan részein még megtalálhatóak az egykori mocsárvilág őshonos halfajai: a compó, a sárga kárász, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a csík. 10/102
A főbb, őshonos madárfajok: a szarka, a szajkó, a vetési varjú, a dolmányos varjú, a csóka, a vörösvércse, a kékvércse, az egerészölyv, a rétisas, a gébics, a vadgalamb, a balkáni gerle, a sárgarigó, a feketerigó, a seregély, a kuvikbagoly, a fülesbagoly, a zöldharkály, a tarkaharkály, a cinege, az örvös galamb, a kakukk, a veréb, a fecske, a gólya, a fürj, a mezei pacsirta, a bíbic és a búbos banka. IV.5. SARKADON ÉS TÉRSÉGÉBEN ÉLŐ EMBEREK NÉHÁNY JELLEMZŐJE Demográfiai adatok 2 Sarkad település teljes népessége 10262 fő (2010. január 1.) Népsűrűség: 81,72 fő/km². A város lakossága többféle népcsoportból tevődik össze. Az itt lakók többsége magyar, jelentős számban élnek itt cigányok (becsült arányuk 23%), valamint németek, románok és szlovák is élnek a településen. Az előző évek népességadatait tekintve megállapítható, hogy a létszám az utóbbi években nagymértékben és folyamatosan csökken. 2003 óta az állandó és a lakónépesség száma is közel azonos arányban csökken. (1. ábra). 11400 11200 1 ábra Állandó és lakónépesség számának változása Sarkadon 1991-2009. között 11000 Fő 10800 10600 10400 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Állandó népesség száma (fő) 10200 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Évek Állandó lakónépesség száma 2009.01.01-én, KSH szerint 10702 fő volt, ebből 5156 férfi, és 5546 nő. A népességszám változásban a két természetes népmozgalmi eseménynek, az 2 Forrás: KSH 11/102
élveszületések és halálozás alakulásának, valamint a negatív előjelű migrációnak egyaránt szerepe volt. A csökkenés visszavezethető részben a természetes fogyásra, hiszen 1991-2009 között a halálozás 1994. és 1996. kivételével - minden évben meghaladta az élve születések számát, azaz a természetes fogyás a jellemző (2. ábra) 2 ábra Az élveszületések és halálozások számának alakulása Sarkadon 1991-2009. között 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. A településre történő be és elvándorlás a bázisévként számító 2002-2003. évek kivételével negatív előjelű, azaz többen költöztek el, mint ahányan beköltöztek a településre. A negatív vándorlási különbözet átlaga 66 fő volt (1. táblázat). 1. táblázat: Vándorlási különbözet alakulása Sarkadon 2002-2009. között Év Állandó odavándorlások száma (eset) 12/102 Állandó elvándorlások száma (eset) Vándorlási különbözet 2002. 274 258 +16 2003. 241 225 +16 2004. 207 266-59 2005. 216 270-54 2006. 242 273-31 2007. 203 280-77 2008. 216 328-112 2009 238 303-65 A házasságkötések száma az 1991-es évektől ingadozásokkal ugyan, de tendenciájában csökkenést mutat. Amíg jelen esetben bázis évnek számító 1991-ben hatvanheten kötöttek házasságot, addig 2009-ben 21-en, ugyanezen években 16 válásról 19 válásra emelkedett a házasságot felbontók száma. A 2009-es évben volt a vizsgált időszak legalacsonyabb
házasságkötési és 1998-ban a legmagasabb válási száma. Ez utóbbi év az első, amikor többen váltak el, mint ahányan házasságot kötöttek, valamint ettől az évtől kezdődően látványosan lecsökkent a házasságkötések száma és a válások száma ettől fogva megközelítette a házasságkötések számát, 2008-ban jelentősen meg is haladta azt. (3. ábra). 3 ábra Házasságok és válások számának alakulása Sarkadon 1991-2009 között Házasságkötések száma (eset) Válások száma (eset) Esetszám 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1991. év 1992. év 1993. év 1994. év 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év Évek 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év A település korösszetételére az elöregedés jellemző. A 15 év alattiak és 60 év felettiek aránya emelkedő tendenciát mutat, és meghaladja a hazai kedvezőtlen értéket is (4. ábra). 200% 4 ábra Öregedési Index változása Sarkadon 2000. és 2009. között 150% 100% 50% Öregedési Index Sarkad Öregedési Index Magyarország 0% 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 13/102
Ezt a kedvezőtlen demográfiai helyzetet szemlélteti a 1994. és 2009. évek korcsoporti megoszlás alapján bemutatott korfa, mely az idős korosztály növekedését szemlélteti, különösen a női lakosság vonatkozásában (5. ábra). 5 ábra A népesség számának eltérése nem és korcsoport szerint Sarkadon 1994. és 2009. években 3 Férfi Nő 95-X 90-94 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -600-500 -400-300 -200-100 0 100 200 300 400 500 600 Férfi 2009 Nő 2009 Férfi 1994 Nő 1994 Az 1990-2009 közötti időszakban a 60 éves kor feletti lakosság aránya növekvő tendenciát mutat az összlakossághoz képest, ezzel szemben a 0-17 éves korosztály aránya nagyobb arányban csökken, valamint az utóbbi 12 évben az aktív, 18-59 évesek aránya is lassan, de folyamatosan csökkenő arányt mutat. (6. ábra) 3 Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházai Kistérségi Intézete, Tájékoztató Sarkad és a Sarkadi Kistérség népegészségügyi helyzetéről, 2011. 14/102
6 ábra A lakosság korösszetétele Sarkadon 1990-2009 között 7000 6000 5000 4000 Állandó népességből a 0-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 3000 2000 1000 0 1990. év 1991. év 1992. év 1993. év 1994. év 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Települési megbetegedési és kistérségi halandósági adatok A halandósági adatok tekintetében a Sarkadi Kistérségre vonatkozóan állnak rendelkezésre feldolgozott adatok. Ebből a tanulmányból kiemelt másodelemzések megállapításai nagy valószínűséggel Sarkad lakossága halandósági viszonyaira is jellemzőek, azzal a megállapítással, hogy a kistérségen belül is lehetnek egészségi állapoti egyenlőtlenségek. Azonban a tanulmány adatai általános tájékoztatásul mindenképpen szolgálnak. Az elsősorban egészségügyi ellátás révén- elkerülhető halálozás magyarországi átlaghoz képest mely 100%-nak felel meg - a Sarkadi Kistérség vonatkozásában a nők és a férfiak tekintetében az 2006-2008 évek összevont adatai szerint egyaránt kedvezőtlenebb (102,5 %, azaz a 100%-ot jelentő országos értéket meghaladja) az országos átlaghoz viszonyítva. (Forrás: Egészség Monitor Kutató és tanácsadó Nonprofit Közhasznú KFT, egészségjelentés 2010. www.egeszsegmonitor.hu) Ezen egészségi állapoti mutató szoros összefüggést mutat a kistérségek társadalmi-gazdasági helyzetével. Az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ kistérségekre vonatkozó ok specifikus halandósági elemzése szerint a Sarkadi Kistérség halandósága az alábbiakat mutatja az országos átlaghoz képest. Daganatok okozta halálozás C00-C48- a nők esetében mintegy 7%-kal meghaladja az országos szintet, férfiak esetében a halandóság 2%-kal a referencia szint alatt marad. 15/102
A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (I00- I99) férfiaknál - bár szignifikancia nem igazolható - 25%-kal, nők esetében 46%-kal haladja meg a referencia értéknek számító hazai halandósági átlagot. A légző rendszer betegségei okozta halálozás (J00-J98) férfiaknál 60%-kal és szignifikánsan, nők esetében 59%-kal haladja meg a referencia értéknek számító hazai halandósági átlagot. Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (K00-K92) az országos átlag alatt marad, férfiak esetében 58%-kal, nők esetében pedig 36%-kal. A külső okra visszavezethető halálozás (V01-Y98) férfiak esetében mintegy 32%-kal meghaladja az országos szintet, nők esetében pedig 61%-kal a referencia szint felett van. (OSZMK Kistérségi halandósági mutatóinak elemzése 2005. www.oszmk.hu) (7. ábra) 7 ábra Az országos átlaghoz (100%) viszonyított okspecifikus halandósági eltérések a Sarkadi Kistérség lakossága körében 2005-ben 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Daganatok Keringési betegségek Légzőrendszeri betegségek Emésztőrendszeri Külső okok Összes halálozás nő férfi IV.6. GAZDASÁG Sarkadon a rendszerváltozást követően minden nagyobb létszámot foglalkoztató üzem, termelőszövetkezet megszűnt. Köztük a város gazdasági életében jelentős szerepet játszó Sarkadi Cukorgyár, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet. A település szempontjából kulcsfontosságú vállalatok bezárása mind gazdaságilag, mind pedig társadalmilag hátrányosan érintette a várost. A gazdaság szereplőinek számbeli növekedése a 90-es években elkezdődött, üteme azonban napjainkban jelentősen lelassult. A vállalkozások alacsony száma azt is mutatja, hogy a város az ország gazdasági potenciállal lemaradó településeihez tartozik. 16/102
A lemaradás csökkentésére tett erőfeszítések eredményeként a korábbi cukorgyári terület ipari parki címet kapott. Az ipari park teljes körű infrastruktúrával rendelkezik: villamos energia központ, transzformátor, gázfogadó állomás, vezetékes víz, csatorna, digitális telefonközpont, szilárd burkolatú úthálózat, iparvágány, ipari víz, szennyvíztisztító telep, olajtartályok, irodák, öltöző-fürdő, raktárépületek és kisebb műhelyek. Az elmúlt években stagnált a vállalkozói kedv, a mezőgazdaság területén pedig évek óta nincs változás. A mezőgazdasági kis vállalkozói, őstermelői réteg lecsökkent, szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaságban koncentrálódott a tőke egy-két - részben helyi - nagyvállalkozó kezében, a meglévő két termelőszövetkezet egykori TSZ helyén létesült. Az állattartással foglalkozó vállalkozások teljesen leszűkültek. A sertéságazat 1 üzemi méretű állattartóra zsugorodott. A háztáji állattartás még mindig jellemző a településre, de ez is csökkenő tendenciát mutat. Juhászat 1 db működik Sarkadon. Egyik mezőgazdasági termelőcsoportnak sincs érdekképviselete (beszerzés-értékesítés), így az országos helyzethez hasonlóan a felvásárlók fölözik le a haszon nagy részét. Városi szinten nagyon kevés a 20 főnél több embert foglalkoztató vállalkozás. 4 A rendszerváltást követően 2005-ig folyamatosan növekedett a kiskereskedelmi üzletek száma, ezt követően azonban folyamatosan csökken a darabszámuk. (8. ábra) 8 ábra Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Sarkadon 1999-től 2008-ig 200 180 160 140 135 145 148 165 169 178 189 182 169 159 120 Db 100 80 60 40 20 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Évek 4 Forrás: Sarkad Város Településfejlesztési koncepciója II., 2008 17/102
A város nehéz gazdasági helyzetét szemlélteti az alábbi táblázat is. 2. táblázat: Sarkad város gazdasági mutatóinak alakulása 5 Mutató 2009. Személyi jövedelemadót fizetők száma /1000 fő 347 Egy lakosra jutó személyi jövedelemadó (Ft) 167968 Regisztrált munkanélküliek aránya a lakosság körében (%) 15 Tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%) 49,5 Működő vállalkozások aránya/ 1000 fő 36 Személygépkocsi aránya/1000 fő 235 Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások /1000 fő 21 IV.7. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET, MUNKANÉLKÜLISÉG A kistérséget összehasonlítva a megyei, a térségbeli és az országos munkanélküliségi adatokkal, az tapasztalható, hogy a sarkadi kistérségben jóval magasabb a munkanélküliségi ráta, valamint az utóbbi években nagyobb ütemben romlik az arány, mint térségbeli, megyei és országos viszonylatban. Ezeket a mutatókat szemléleteik a 9-10. ábrák. 9 ábra: Munkanélküliségi ráta változása, 1990-2008, százalék 6 5 Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházai Kistérségi Intézete: Tájékoztató Sarkad és a Sarkadi Kistérség népegészségügyi helyzetéről, 2011. 6 Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség 18/102
Erős térségi differenciálódás. A sarkadi kirendeltségen a legmagasabb az álláskeresők aránya 10 ábra 7 IV.8. LAKÁS, LAKHATÁS 8 A jegyzők tájékoztatása szerint a kistérségben összesen 8 940 lakás található, melyek közül mindössze 87 van önkormányzati tulajdonban (0,9%). Ez az arány elmarad mind a megyei (3,2%) 9, mind az országos aránytól (3,1%) 10. 3. táblázat: Lakásjellemzők (jegyzői adatlap alapján), 2010 vezetékes csatornahálózatba élet- komfort árammal vezetékes önkormányzati ellátott bekötött veszélyes nélküli vízzel ellátott gázzal lakások lakások ellátott település száma lakások lakások lakások lakások lakások aránya lakások száma aránya aránya aránya (%) aránya (%) (%) aránya (%) (%) (%) Sarkad 4 319 72 95,0 65,0 98,0 90,0 0,0 20,0 Sarkadi kistérség összesen 8940 87 Kiépített csatornahálózat található Sarkadon, a hálózatra kötött lakások aránya 65,0%. 7 Domokos Zoltán (Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Sarkadi Kirendeltség): Munkaerőpiaci helyzetkép, 2010. 8 Forrás: Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség 9 Forrás: Mikrocenzus, 2005.: http://www.mikrocenzus.hu/mc2005_hun/kotetek/01/tables/load1_4_1.html 10 lásd előző lábjegyzet 19/102
IV.9. A GYEREKES CSALÁDOK HELYZETE 8 A háztartások és gyerekes háztartások helyzetéről a jegyzőktől kaptunk információkat, mely szerint a kistérségben 2010. január 1-jén összesen 7 689 háztartás volt. A háztartások körében külön érdemes vizsgálni azokat, amelyeket különösen veszélyeztet az elszegényedés, azaz a foglalkoztatott nélküli, a három és több gyermeket nevelő, valamint az egyszülős háztartásokat. Adataink szerint a kistérségben összesen 800 foglalkoztatott nélküli, 837 három és többgyerekes, valamint 508 egyszülős gyerekes háztartás van. A legtöbb ilyen módokon veszélyeztetett család Sarkadon él (400, 400, 300 család). 4. táblázat: A legnagyobb szegénységi kockázatú háztartástípusok száma és aránya a település kistérségben és Sarkadon (jegyzői adatlap alapján), 2010 Sarkad 3 500 400 11,4 400 11,4 300 8,6 Sarkadi kistérség összesen 7 689 800 10,3 837 10,6 508 5,9 A KSH 2008. évi Szociális Statisztikai Évkönyve szerint a veszélyeztetett gyerekek aránya az országban 10,7%, a védelembe vett gyerekek aránya 1,2%, a szakellátásban nevelkedő gyerekek aránya pedig 0,9%. A Sarkadi kistérségben a veszélyeztetett gyerekek aránya az országos másfélszerese (15,2%), ugyanakkor a védelembe vett és szakellátásban nevelkedő gyerekek aránya az országossal megegyezik. Sarkadon az országosnál nagyobb arányban élnek veszélyeztetett gyerekek. 5. táblázat: Gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyerekek a kistérségben és Sarkadon település 18 éven aluliak száma (jegyzői adatlap alapján), 2010 háztartások gyerekes háztartások nevelő háztartások foglalkoztatott nélküli 3 és több gyereket egyszülős háztartások száma száma aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) veszélyeztetett gyerekek száma (fő) aránya (%) védelembe vett gyerekek száma (fő) 20/102 aránya (%) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (fő) szakellátásban nevelkedő gyerekek száma (fő) aránya (%) Sarkad 2 256 247 10,9 27 1,2 1 248 7 0,3 Sarkadi kistérség összesen 4 929 692 15,2 58 1,2 2 966 44 0,9 *A táblázatban feltüntetett arányok a 18 éven aluli népesség számához viszonyítva értendők. Bár rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a fiatal felnőttek 24 éves korukig kaphatnak, így az ezen ellátásban részesülők számának összevetése a 18 év alattiak számával valamelyest
torzít, fontos kiemelni, hogy a kistérségben élő 18 év alattiakhoz viszonyítva több mint 60,0% azok aránya, akik ebben az ellátásban részesülnek, azaz olyan háztartásban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 37.000 Ft-ot. IV.10. SEGÉLYEZÉSI HELYZETKÉP 11 A jegyzők tájékoztatása szerint a 2010. január 1-jei állapot szerint összesen 283 fő részesült rendszeres szociális segélyben a kistérségben, azaz az ott élők 1,2%-a. Krízissegélyt a települések lakosságának 1,8%-a kapott 2009-ben. Lakásfenntartási támogatásban a kistérség háztartásainak egynegyede részesült szintén 2009-ben. A Kormányzati Krízis Alap igénybevétele nem volt igazán jellemző a kistérségben: a háztartások mindössze 3,4%-a vette igénybe ezt a segítséget. 6. táblázat: Rendszeres szociális segélyben, krízissegélyben, lakásfenntartási támogatásban és a Kormányzati Krízis Alapból részesülők száma és aránya a kistérségben és Sarkadon (2009 és 2010) (a jegyzői adatlapok alapján) település a település lakosságszáma (fő) RSZS-ben részesülők száma (2010. január 1- jén) (fő) krízissegélyben részesülők (2009. évben) száma (fő) aránya (%) háztartások száma lakásfenntartási támogatásban részesülők száma (házt.) aránya (%) Kormányzati Krízis Alapból részesülők száma (házt.) aránya (%) Sarkad 10 702 88 133 1,2 3 500 615 17,6 174 5,0 Sarkadi kistérség 24 358 283 411 1,8 7 689 1830 24,1 315 3,4 összesen IV.11. SZOLGÁLTATÁSOK, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 11 A Sarkadi kistérségben általánosságban megfogalmazható, hogy a humán infrastruktúra intézményei leromlott állapotúak, ezért felújításra szorulnak. 12 Ez a megállapítás nem csupán az infrastruktúra fejlesztési szükségleteire utal, hanem a szakemberek munkafeltételeiben történő lényeges elmozdulás szükségességét is jelzi. A szociális alapszolgáltatások egy részéről a következő információkkal rendelkezünk: Sarkadon működik házi segítségnyújtás, étkeztetést biztosít, falugondnoki szolgálat is megoldott. 11 12 Forrás: Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség NFÜ, Sarkadi kistérség, LHH tervdokumentum és projektcsomag, 2009 21/102