2. Függelék A PCB TARTALMÚ BERENDEZÉSEK FELMÉRÉSÉNEK CÉLIRÁNYOS KIÉRTÉKELÉSE 1
A PCB tartalmú berendezések felhasználási területei A PCB-k nyílt rendszerekben történõ felhasználását az OECD is csak az 1970-es években tiltotta be. Ugyanakkor megengedte a nem OECD országokba történõ exportálását 1983- ig. ( Magyarország 1996-ban lett tagja az OECD-nek.) Kémiai stabilitása és hõállóssága miatt széleskörûen alkalmazták elektromos és hidraulikus berendezésekben és kenõanyagokban. Ismert felhasználási területei az alábbiak: transzformátorok, kondenzátorok, hõátadó- és hidraulikus rendszerek, karbonmentes másoló papírok, ipari olajok, festékek, ragasztók, mûanyagok, lánggátló anyagok, pormentesítõ anyagok. Az európai országokban az alábbi kereskedelmi márkaneveken forgalmazták: Franciaország PHENOCLOR PYRALENE Németország CLOPHEN ELAOL Olaszország FENCHLOR APIROLIO Szovjetunió SOVOL Az Egészségügyi Világszervezet kategorizálása alapján a felhasználási területeket az alábbi szerint csoportosíthatjuk (Destruction and Decontamination Technologies for PCBs and Other POPs wastes under Basel Convention, Secretariat of the Basel Convention, 2002.): a) zárt rendszerek: - transzformátorok, - kondenzátorok, - elektromos kapcsolók, relék, - kábelek. b) részlegesen zárt rendszerek: - hidraulikus rendszerek, - hõátadó rendszerek. c) nyitott rendszerek: - lágyítók PVC-ben és mûgumikban, 2
- festékadalékok, - adalékok tintákban és másolópapírokban, - ragasztóanyag adalékok, - peszticid töltõanyagok, - kenõanyag adalékok, - tûzgátló adalékok különbözõ anyagokban (poliuretán habok, stb.). Magyarországon meghatározó volt a transzformátorokban és a fázisjavító kondenzátorokban történõ felhasználás. A felmérések szerint jelenleg használatban lévõ transzformátorokban azonban már csak néhány ppm mennyiségben mutathatók ki PCB-k. A magyar gyártmányú kondenzátorokba - a Mechanikai Mûvek nyilatkozata szerint - 1984 óta nem töltöttek PCB tartalmú olajat. Egyes források szerint külföldi eredetû PCB-t dielektrikumként tartalmazó fázisjavító kondenzátor okat 1993-ban építettek be utoljára Magyarországon. A PCB-t/PCT-t tartalmazó berendezések, hulladékok kezelésének jogi szabályozása. A PCB-t/PCT-t tartalmazó berendezések, hulladékok kezelésének részletes szabályait miniszteri rendelet szabályozza Magyar országon. Ez az alábbi magyar illetve EU-s magasabb szintû jogszabályokon alapul: - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, - 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról, - 96/59/EK irányelv, - 2001/68/EK Bizottsági határozat. A környezetvédelmi miniszter 5/2001.(II.23.) KöM rendelete részletesen meghatározza mit értünk PCB alatt: aa) a poliklórozott bifenilek, ab) a poliklórozott terfenilek, ac) a monometil-tetraklór-difenil-metán, monometildiklór-difenil-metán, monometildibróm-difenil-metán, továbbá ad) bármilyen keverék, amely ezen anyagok bármelyikét tartalmazza összesen 0,005 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban. Lényeges és a korábban felsorolt környezetvédelmi jogszabályoktól eltérõ a rendelet hatálya. Ez ugyanis kiterjed a még használatban lévõ PCB-t tartalmazó anyagokra, a PCB-t tartalmazó berendezésekre és azok kezelésére. Ennek révén tehát nem csak a már hulladékká 3
vált PCB-rõl kaphatunk képet (ezt szolgálja egyebek mellett a 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet), hanem a késõbbiek során hulladékká váló anyagokról és berendezésekrõl is. A rendelet megtiltja a PCB-k újbóli felhasználását. A jól mûködõ PCB tartalmú be rendezések legfeljebb 2010. június 30-ig tarthatók üzemben, de 2010. december 31-ig minden berendezést meg kell tisztítani, és tartalmukat ártalmatlanítani kell. A tulajdonosoknak minden 5 dm3-nél több PCB-t tartalmazó berendezést nyilvántartásba kell venniük, fel kell címkézniük, és be kell jelenteniük az illetékes környezetvédelmi felügyelõségre. A PCB tartalmú berendezések töltetét két kategória szerint kell nyilvántartani: - 0,005 0,05 tömegszázalék között, és - 0,05 tömegszázalék felett. A miniszteri rendelet végrehajtásának problémái. Az alapvetõ probléma a felhasználók részérõl jelentkezik. A legtöbb esetben a gyártás során nem lettek megfelelõen felcímkézve, illetve az információk az idõk során eltûntek. Mivel a PCB tartalom meghatározása nem egyszerû, így vagy nem jelentik be, vagy indokolatlanul megjelennek olyan töltetek is a PCB tartalmú berendezések között, amelyek nem lennének indokoltak (pl. egyes transzformátor olajok). Külön gond a zárt készülékekben lévõ töltet azonosítása (pl. kondenzátorok). Mivel ezekbõl minta csak roncsolásos úton vehetõ, ez még tovább bonyolítja a fent említett azonosítási feladatot. A szolgáltatott adatok megbízhatóságánál figyelembe kell vennünk, hogy környezetvédelmi felügyelõségek egyéb irányú leterheltségük miatt a bejelentések célirányos ellenõrzését gyakorlatilag nem tudták elvégezni. Így tevékenységük csak a szolgáltatott adatok mechanikus összegzésére szorítkozott. A feldolgozás módszertana, az információk beszerzése. A jelen kiértékelés tárgya a berendezésekben lévõ, még hulladékként nem jelentkezett PCB mennyiség meghatározása. A már hivatkozott miniszteri rendelet megadja az elvárható információk körét. Ennek alapján a felügyelõségek számára egy összefoglaló táblázatot készült, amelyet az 1. Melléklet tartalmaz. Ez átfogja az érintett berendezések darabszámát, a töltet koncentráció tartományának megfelelõen a kondenzátorok tömegét, és az esetleg elkülönítetten gyûjtött PCB mennyiségét is (ez utóbbit végül is nem jelentettek). 4
Itt kell megemlítenünk, hogy ellenõrzésképpen az egyik legnagyobb PCB tartalmú berendezéseket üzemeltetõnek számító Magyar Villamos Mûvek Rt. nyilvántartását is megvizsgáltuk. Õk gondos, részletes elemzésekkel alátámasztott felmérést végeztek. Ennek több tanulsága is van: - nem az MVM a legnagyobb üzemeltetõ, - PCB tartalmú berendezéseik csak kondenzátorok, a transzformátorok olajai nem tartalmaznak PCB-t, - a PCB tartalmú kondenzátorok mind külföldi (német) gyártmányúak. A kiértékelés eredményei: a./ A PCB tartalmú töltetek (olajok) mennyiségének becslése A 12 felügyelõségre beérkezett és összesített adatokból az alábbi következtetések szûrhetõk le: - az üzemben lévõ berendezések között meghatározó a villamosiparú készülékek száma (fázisjavító kondenzátorok, transzformátorok, kábelek), - a bejelentett töltet mennyisége a készülék teljes tömegét tartalmazza. Ennek oka kettõs: a töltet mennyisége nincs mindig feltüntetve, másrészt az érvényes jogi szabályozás szerint megtisztítás elõtt a teljes készülék bejelentés köteles, - elkülönítetten gyûjtött PCB-t egyetlen felhasználó sem jelentett. Az összesített adatokat az 1. Melléklet tartalmazza. Egy kondenzátor átlagos töltete 4,5 kg. Ezek alapján a berendezésekben lévõ PCB tartalmú olajok mennyiségét 12436 * 4,5 = 55962 kg = 56 t-ra tehetjük. b./ A töltetek PCB koncentrációjának becslése A már többször hivatkozott miniszteri rendelet nem írja elõ a tulajdonosok számára a töltetek PCB koncentráció jának megmérését. A szóban forgó tölteteket csak két kategória szerint kell nyilvántartaniuk: 0,05 térfogatszáza lék felettiek, illetve 0,005 és 0,05 térfogatszázalék közötti PCB tartalmúak. A bevallásokban egyébként minden olaj 0,05 térfogatszázaléknál nagyobb koncentrációval szerepel. Emiatt a töltetek tényleges PCB tartalmára vonatkozó közvetlen adatunk nincs. Az elmúlt évek különbözõ laboratóriumi elemzései azt támasztották alá, hogy a transzformátorokban gyakorlatilag jóval 50 ppm (vagyis 0,005 térfogatszázalék) 5
alatt van a PCB tartalom néhány kivételtõl eltekintve. Ezt a nemzetközi felmérések is (pl. Szlovákia adatai) alátámasztják. A kondenzátorok esetében irodalmi adatok alapján viszont feltételezhetjük, hogy a töltet 100 %-ban PCB tartalmú. Egyébként a PCB tartalmú berendezések tölteteinek PCB koncentrációját a 2. Mellékletben megadott szabvány és módszer szerint lehet meghatározni. c./ A PCB kibocsátás éves mennyiségének becslése A kibocsátás becslésénél figyelmen kívül hagyjuk az 5 dm3-nél kisebb PCB tartalmú berendezéseket, mivel ezekre vonatkozóan semmilyen adatunk nincs. Ugyancsak elhanyagolhatjuk a transzformátor olajok elfolyásából esetlegesen a környezetbe jutó PCB mennyiséget, mivel láttuk, az ilyen olajokban elhanyagolható a PCB mennyisége. A fenti lépésekkel okozott bizonytalanság még mindig a sérült kondenzátorokból a környezetbe kifolyó PCB mennyiség mûszaki becslésébõl adódó hibahatáron belül van. Az 1. Melléklet táblázata alapján Magyarországon mintegy 536 tonna PCB-t tartalmazó kondenzátor van. Csak a Palota Környezetvédelmi Kft. által ártalmatlanításra átvett kondenzátorok mennyiségét a 3. Melléklet mutatja. Látható, hogy a 2002-es nyilvántartásban már az új EWC kódok szerint sorolták be az átvett kondenzátorokat. Emissziós szivárgási tényezõnek az Európában alkalmazott 1,6 (kg PCB/t kondenzátor) t fogadjuk el (EIG Corinair, 2000 TNO, 1995). Gyakorlati tapaszlatok alapján, illetve figyelembe véve a szomszédos országok tapasztalati adatait is, legfeljebb minden negyedik-ötödik kondenzátor ereszt (szivárog), vagyis egy 0,2 0,25-ös szorzót alkalmazva, az alábbi eredményre jutunk. Az éves várható PCB emisszió: 536 * 1,6 * (0,2 0,25 ) = 171 214 kg PCB. ---------- 6