I. AZ ÚTMUTATÓ FELHASZNÁLÁSI CÉLJA, HATÓKÖRE, ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANI ELVEI 1. Az útmutató célja, hatóköre, felhasználási módja 1.1. Az Útmutató A külső (externális) környezeti és gazdasági hatások értékelése (továbbiakban: Útmutató) szerves, kiegészítő részét képezi az országos közúti beruházások közlekedési szemléletű un. belső hatások költség-haszon elemzési eljárására közreadott útmutatónak ( Útmutató I. ). Ebből eredően ha jelen Útmutató másként nem rendelkezik, - a belső hatásokra készített vizsgálatok hatókörével megegyezően alkalmazandó. 1.2. Az Útmutató kidolgozásának és kiadásának alapvető célja az, hogy elősegítse a különböző közúti projektek megvalósíthatóságával kapcsolatos vizsgálatok tartalmi egységesítését annak érdekében, hogy azok kielégítsék az EU ez irányú követelményeit, valamint azt az igényt, hogy a hazai (kormányzati, regionális, megyei, több kistérségre terjedő önkormányzati) közúti fejlesztési megoldásokat a legfontosabb és monetárisan behatárolható külső (környezeti és közvetett gazdasági, vagyis externális) hatások figyelembevételével lehessen megítélni, és a döntéseket meghozni. Az EU adminisztráció vonatkozó rendelkezései értelmében a strukturális alapok tervezett felhasználásával számoló nagyobb (25 millió Eurót elérő) közlekedési projektek esetében a nemzetgazdasági szintű költség-haszon analízisben be kell mutatni a projekttel összefüggő, pénzben kimutatható területfejlesztő társadalmi-gazdasági hatásokat, valamint a környezeti károkat és előnyöket. A kohéziós alapok felhasználása esetén a fenti igény nincs a projekt értékhatárához kötve. Az európai pénzintézetek (pl. EIB) társfinanszírozása esetén hasonlóak a követelmények, de a tisztán hazai forrásokból megvalósuló projekteknél a sorolás megállapítása, az alternatívák közötti megalapozott választás, a döntés szintén megköveteli a monetarizálható külső (externális) hatások megfelelő figyelembe vételét. Ezzel összhangban az Útmutató előírásait, ill. az integrált (komplex) költség-haszon vizsgálatra javasolt módszereket a 25 millió Eurót (kb. 6 Mrd Ft-ot) meghaladó közútfejlesztési projekteknél kell alkalmazni, a konkrét módszertani előírásoknak megfelelő differenciáltság mellett. 1
1.3. Az Útmutató ahhoz nyújt segítséget, hogy a különböző szakmai műhelyekben készülő költség-haszon elemzések a módszertani megközelítést és a kiinduló adatbázisokat tekintve alapvetően egységesek, egymással összehasonlíthatóak legyenek. Ezért az Útmutató a közúti fejlesztések esetében a vizsgálatba bevonandó hatások elemzése, számszerűsítési és monetarizálási igénye, végül a költség-haszon vizsgálat hatékonysági mutatóiba való integrálása, mint eljárás tekintetében kötelezően alkalmazandó. A figyelembe veendő hatások fajtáinak és számának csökkentése nem megengedett, azonban indokolt esetben bővítése célszerű lehet és elfogadható. A hatások megközelítési módját, azok meghatározására vonatkozó módszereket tekintve az Útmutató ajánlásként kezelendő, amennyiben az ajánlottaknál célszerűbb, megalapozottabb és az EU követelményeket kielégítő módszerekkel, szoftverekkel történik a vizsgálat. Ebben az esetben azonban a vizsgálati módszer megválasztását és megalapozottságát részelemenként indokolni kell és az eljárást részletesen be kell mutatni a vizsgálat keretében. 1.4. Az Útmutatóban nincsenek megismételve azok az előírások, amelyek a közlekedési szemléletű, belső hatások költség-haszon vizsgálati útmutatójában már megjelentek, itt csak utalás történik rájuk, amennyiben érvényességük a külső hatások vizsgálatánál is fennáll. 1.5. A vizsgálatok egységesítése és összehasonlíthatósága érdekében az Útmutató különböző fontos információkat tartalmaz (pl. a felhasználandó szabványokat, makrogazdasági-, területi statisztikai és prognózis adatokat), továbbá az Útmutató jobb kezelhetősége, felhasználhatósága érdekében a vizsgálat egy-egy fontosabb elemére mintapéldát is közöl. 1.6. Az Útmutató jelenlegi szövegezésében bizonyos esetekben dőlt betűs szedésben olyan magyarázó, figyelemfelkeltő szövegek is találhatók, amelyek a következő bizottsági ülésre kerülő Tervezet jobb megértését, indoklását segítik, esetleg problematikus kérdésekre hívják fel a figyelmet. E szöveg-részek értelemszerűen nem kerülnek be a végleges Útmutatóba. 2
2. A vizsgálat alapvető módszere 2.1. Az Útmutatóban rögzített, monetarizált környezeti és gazdasági külső (externális) hatások vizsgálata, a kapott eredmények felhasználása során abból az alapelvből kell kiindulni, hogy azokat az adott projektnek a közlekedési szemléletű belső költséghaszon elemzésével együtt, azzal integrálva kell értékelni, ill. felhasználni, figyelemmel az ott vizsgált változatokra, megvalósítási ütemekre és a szokásos VELE és NÉLKÜLE esetekre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közlekedési szemléletű belső költség-haszon elemzést megalapozó makrogazdasági, forgalmi, ár- és tarifapolitikai, műszaki-technológiai, stb. jellemzőktől és feltételezésektől nem lehet eltérni a külső hatások vizsgálatakor. Valamely közútfejlesztési projekt megalapozott, komplex, nemzetgazdasági szintű megvalósíthatósági vizsgálatát az adatbázis kialakításától a forgalmi prognózison, a beruházás kellő szintű tervezésén, a közlekedési szemléletű belső költség-haszon elemzésen, valamint a külső, externális hatások számítását megalapozó térségi, környezeti részvizsgálatokon át egészen a külső hatásokat is magában foglaló, komplex hatékonysági mutatók kidolgozásáig egységes, összefüggő folyamatként kell kezelni, mert csak ebben az esetben biztosítható a vizsgálat konzisztenciája, továbbá minden ilyen vizsgálatra csak az adott fejlesztés műszaki jellemzőinek (nyomvonal, keresztmetszeti kialakítás, stb.) gondos és megalapozott tervezését követően kerülhet sor. 2.2. Általános alapelv, hogy az integrált költség-haszon vizsgálati módszer közlekedési belső hatások mellett mindazon környezeti és területfejlesztő gazdasági hatásokat kell, hogy tartalmazza és az integrált hatékonysági mutatók számításánál kötelezően figyelembe kell venni, amelyek kellő megbízhatósággal monetarizálhatók. 2.3. Az EU követelményekkel összhangban a pénzben ki nem fejezhető hatásokat is pl. naturális mutatókkal lehetőség szerint számszerűsíteni és a projekt, ill. annak változatai vizsgálatánál értékelési szempontként hasznosítani kell. 2.4. A külső hatások vizsgálati időtávja legyen azonos a belső hatásoknál előírt időtávval, vagyis a forgalombahelyezéstől számított 30 évvel. 2.5. A külső, externális hatásokkal integrált, komplex hatékonysági mutatók azonosak a belső hatásokra vonatkozó útmutatóban előírt mutatókkal, számításuk is megegyezik az ott leírtakkal (előjel helyesen összegezendők az évenkénti különböző közlekedési, 3
környezeti és területfejlesztő gazdasági hatások és a diszkont-faktor is azonos) csak a megkülönböztetés érdekében a vonatkozó hatékonysági mutató előtt I (integrált) betű írandó. Így pl. az INJÉ jelölés az integrált, az externális, külső hatásokkal együtt számított nettó jelenértéket jelenti. 2.6. A külső hatások pénzben kifejezett értékelésénél a belső hatások költség-haszon vizsgálatánál alkalmazott árszintet kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló kiinduló abszolút és fajlagos értékadatok ettől eltérnek, akkor a komplex hatékonysági mutatók kiszámítása előtt azonos árszintre kell átszámítani. Amennyiben ehhez nincs pontosabb módszer, a KSH hivatalos fogyasztói árindexei alkalmazandók. 2.7. A külső hatások számításánál alapvetően a legfrissebb hazai központi és ágazati statisztikai adatokat, előírásokat, mutatószámokat, szakmai prognózisokat kell használni, ill. ezek hiányában az elfogadható külföldi információkra, analógiákra célszerű támaszkodni, minimálisra csökkentve a spekulatív, minden érdemi összefüggést nélkülöző becslésen alapuló kiinduló feltételezések szerepét. 2.8. A külső hatások távlati értékbecslésénél a vetítési alapok változását épp úgy becsülni kell, mint a fajlagos költségelemekét. 2.9. A külső hatások megállapításában rejlő nagyfokú bizonytalanság miatt ezekben a témakörökben fokozottan szükség van az érzékenységi és kockázati vizsgálatokra. E vizsgálatoknál egyrészt azokat a független változókat kell módosítani és hatásukat regisztrálni, amelyek döntő befolyást gyakorolnak a pénzben kifejezett költség-haszon hatásokra (pl. a területfejlesztő hatásoknál az elérési időmegtakarítás, a környezeti hatásoknál a járműforgalom és összetétel). Másrészt azon fajlagos költségmutatók, arányok változtatásának hatását kell vizsgálni, amelyeket hazai, vagy nemzetközi tapasztalatok alapján tapasztalati értékként vettek fel, és amelyek elég széles sávban szóródhatnak (pl. a közúti hálózat fejlesztésének tulajdonítható gazdasági fejlődés többletének aránya, vagy pl. egységnyi emisszió nemzetgazdasági szintű káros hatása). 2.10. A közútfejlesztési projekttel (projekt-változatokkal) összefüggő környezeti és a területi gazdaságfejlesztő hatások sajátos követelményeit és módszereit a következő két fejezet külön-külön részletezi. 4
A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE 1. A hatásterület behatárolása, vizsgálati időtartam A költség-haszon vizsgálat tárgyát képező projektnek az érintett térség környezetére (emberre, természeti- és épített környezetre) gyakorolt hatását egyrészt a közvetlen, másrészt a közvetett hatásterületre is ki kell mutatni. A környezetvédelmi szempontból értékelhető közvetlen hatásterületet a fejlesztendő közút mentén az egyes környezeti terhelő hatások vizsgálatára, mérésére, a határértékek megállapítására vonatkozó hazai előírásokra, - annak hiányában a nemzetközi és hazai kutatási eredményekre - alapozva kell behatárolni. A környezeti terhelés szempontjából közvetett hatásterületen amelyen a fejlesztés hatására érzékelhető (legalább 10 %-os) forgalom-változás következik be a közvetlen hatásterületen is alkalmazott módszerek, adatok alapján kell a monetáris hatásokat kimutatni. Szükség esetén pl. több nyomvonal-változat összehasonlító vizsgálata során a várható hatások teljeskörű értékelése érdekében a közvetett hatásterület igény szerint tovább növelendő (pl. a projekt mentén 300-300, vagy 500-500 m sávban). A vizsgálati időtartam a vizsgált projekt építésének kezdetétől, a forgalombahelyezést követő 30. év végéig tart. 2. A hatásterületen a környezetre gyakorolt hatás vizsgálata, monetáris számszerűsítése a költség-haszon számítás hatékonysági mutatóinál való felhasználás céljából A költség-haszon vizsgálatok keretében a levegőszennyezésnek az emberre, a természetre és az épített környezetre gyakorolt lokális és globális várható hatását, továbbá a zajszennyezésnek az emberre gyakorolt hatását és az ezekről a jelen fejezet 3. és 4. pontjában leírt számítási módszer szerint megállapított költségeket/hasznokat a hatékonysági mutatók számításakor - azokba integráltan mindig figyelembe kell venni. Az egyéb környezeti hatások (pl. vízvédelem, a talajvédelem, a természetvédelem, az épített környezet védelme területén jelentkező hatások) lehetőség, illetve igény szerinti értékelése más módon történhet, pl. szöveges értékelés és/vagy pontozásos értékelés több változatú projektek összehasonlításakor. Ezek esetlegesen 5
számszerűsített, költségelt hatását azonban a költség-haszon mutatók számításakor figyelmen kívül kell hagyni. A hatások eredményeinek ismételt, halmozott figyelembe vételét minden esetben el kell kerülni. A számításokban rejlő kockázat csökkentésének módjait a vizsgálati módszerbe be kell építeni. Ez lehetséges a nagyobb távon a hatások degresszív figyelembe vételével, rövidebb távon a legfontosabb naturális és monetáris hatótényezők érzékenységi vizsgálatával, kockázat-elemzésével. 3. A légszennyező károsanyag terhelés változásának értékelése, monetarizálása (Megjegyzés: Megbízásunknak megfelelően az Útmutatóban alkalmazandó módszer meghatározásához az összehasonlíthatóság érdekében egy mintapéldán keresztül amelyet a Bizottság számára tájékoztatásul a jelen Útmutató 2. sz. melléklete tartalmaz a német EWS és a KTI Rt. egyszerűsített módszerével is kiszámoltuk egy feltételezett közúti fejlesztés hatására a környezetre jutó, várható károsanyag terheléseket, illetve az azokból származó költségeket. A számításokból látható, hogy mind a terhelések, mind a költségek tekintetében a két módszer egymástól igen eltérő értékeket eredményezett. Mindezekre tekintettel az alábbiakban vagylagosan mindkét módszert ismertetjük, de az Útmutató ezen fejezete csak a Szakértő Bizottság döntése függvényében véglegesíthető) A) Az EWS eljárás szerint: A károsanyag kibocsátás okozta környezeti terhelés változásának értékelésénél két elkülönített hatáselemként kerül figyelembe vételre a vegetációra gyakorolt, valamint az emberekre és építményekre gyakorolt hatás. A közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb levegőszennyező anyagok a szénmonoxid (CO), a nitrogénoxidok (NO x ), mindenek előtt az NO és az NO 2, a szénhidrogének (HC), ezek közül is elsősorban a benzol és a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), a kéndioxid (SO 2 ), valamint a finomrészecskék (túlnyomórészt a dízel korom). A károsanyag kibocsátás változásából származó hasznok a vegetáccióra gyakorolt hatás esetén közvetlenül a károsanyag mennyiségekből vezethetők le, az emberekre és az építményekre kifejtett hatás meghatározása egy olyan összefüggésen alapszik amely 6
egyrészről a felsorolt levegőszennyező anyagok terjedési függvényekkel meghatározott koncentrációját, másrészt az érintett személyeket veszi figyelembe. Az emberekre és építményekre vonatkozóan a károsanyag kibocsátás változásából eredő hasznok a károsanyag immissszióból származó nemzetgazdaságilag értékelt közvetlen károk alapján határozhatók meg. a) A vegetációra jutó károsanyag terhelés költsége: SK VE = WS VE * SB VE [Ft/év] ahol: WS VE 260 000 Ft/t NO x (A) a vegetáció károsanyag terhelésének fajlagos költsége (2000. évi áron) a vegetáció károsanyag terhelése SB VE SB VE = Σ Σ SB VE i R i,r [t NO x (A)/év] ahol: i a vizsgált hálózat i eleme R a vizsgált hálózati elem iránya valamint SB VE = Σ Tx j * EM i,r,j [t NO x (A)/év] j ahol: j a károsanyag indexe, CO, HC, NO x, SO 2, és dízel-korom (PA) Tx j a j károsanyag toxikussági tényezője az NO x -hoz viszonyítva (toxikussági tényezők táblázatban külön megadva) EM i,r,j a j károsanyag i hálózatszakaszon az R irányban emittált mennyisége b) Az emberekre és az építményekre jutó károsanyag terhelés költsége: SK MB = WS MB * SEG [Ft/év] ahol: WS MB 7 200 000 Ft/(SEG*év) az emberekre és építményekre vonatkozó károsanyag terhelés fajlagos költségtétele 2000. évi áron SEG a károsanyag-lakos egyenérték SEG = Σ Σ SEG i,r i R 7
ahol: i a vizsgált hálózat i eleme R a vizsgált hálózati elem iránya valamint SEG i,r = Σ Tx j * K i,r,j (d i,r )* B i,r [mg/m 3 ] j ahol: j a károsanyag indexe, CO, HC, NO x, SO 2, és dízel-korom (PA) Tx j a j károsanyag toxikussági tényezője az NO x -hoz viszonyítva (toxikussági tényezők táblázatban külön megadva) B i,r az i hálózati elem R iránya által érintett lakosok száma K i,r,j (d i,r ) a j károsanyag földközeli koncentrációja egy tetszőleges immissziós pontban 1,5 m magasságban az i hálózatszakaszon az R irányban (d i,r ) távolságban. (Megjegyzés: A várható költségek meghatározásának fenti módszere a magyar vonatkozó előírások szerint lásd az Útmutató 1. sz. mellékletét megállapított terhelések figyelembe vételével is alkalmazható, ezért amennyiben a költségek kiszámítására vonatkozóan a Szakértő Bizottság a német módszer alkalmazása mellett dönt - az egyes károsanyagok emittált mennyiségének, illetve egy tetszőleges pontban immittált földközeli koncentrációjának a meghatározási módját a Szakértői Bizottság döntésétől függően szerepeltetjük a végleges Útmutatóban.) B) A KTI Rt. közelítő eljárása: V A G Y A közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb levegőszennyező anyagok a szénmonoxid (CO), a nitrogénoxidok (NO x ), a szénhidrogének (HC), a kéndioxid (SO 2 ) és a finomrészecskék (túlnyomórészt a dízel korom). A károsanyag kibocsátás változásából származó hasznok (KK) a következő képlettel határozhatók meg: KK = Σ KK j [Ft/év] 8
KK j = f j * EM j Az egyes levegőszennyező káros anyagok mennyiségei (Em j ) vagy a már korábban elkészített környezeti hatásvizsgálatok eredményeként rendelkezésre állnak, vagy azok hiányában az alábbi közelítéssel határozhatók meg: n EM j = Σ EM j,i i=1 EM j,i = 0,365 *[e j, szgk (v szgk ) * ÁNF szgk + e j, tgk (v tgk ) * ÁNF tgk ]* L i [kg/év] ahol: j a károsanyag indexe, CO, HC, NO x, SO 2, és dízel-korom (PA) i az i hálózatszakasz n a hálózatszakaszok száma Li az i hálózatszakasz hossza [km] e j (v szgk/tgk ) a j károsanyag fajlagos emissziós tényezője (a fajlagos tényezők a mértékadó sebességek függvényében, szgk és nehéz tgk bontásban az II-1. és II-2. táblázatokban külön megadva) [g/km] ÁNF szgk, tgk EM i, j KKj f j átlagos napi forgalom a teljes keresztmetszetre vetítve személygépjármű és nehéz tehergépjármű osztályokra felosztva [jmű/nap] a j károsanyag i hálózatszakaszon emittált mennyisége [kg/év] a j károsanyag terhelésből származó költség [Ft/év] a j károsanyag fajlagos költsége (II-3. táblázat) [Ft/kg] 9
Személygépkocsik fajlagos emissziós tényezői (e szgk )[g/km] (2000. évi adatok) II-1. táblázat Üzemmód Szénmonoxid Szénhidrogének Nitrogénoxidok Részecske Széndioxid [km/h] CO CH (FID) NO x Pm (korom) CO 2 Alapjárat 209 [g/h] 42,6 [g/h] 2,67 [g/h] 1,08 [g/h] 2,32 [kg/h] (álló helyzet) 5 39,6 2,88 1,20 0,179 340,6 10 31,3 2,60 1,18 0,150 287,4 20 20,3 2,06 1,12 0,110 220,9 30 15,2 1,70 1,15 0,0888 186,4 40 12,3 1,36 1,17 0,0732 167,9 50 9,73 1,31 1,22 0,0638 160,2 60 7,33 1,30 1,39 0,0618 159,7 70 5,31 1,22 1,59 0,0625 163,7 80 4,68 1,18 1,78 0,0658 169,7 90 5,00 1,21 1,9 0,0718 179,6 100 5,91 1,25 2,06 0,0791 193,7 110 7,75 1,28 2,22 0,0865 211,0 II-2. táblázat Nehéz tehergépkocsik fajlagos emissziós tényezői (e tgk ) [g/km] (2000. évi adatok) Üzemmód Szénmonoxid Szénhidrogének Nitrogénoxidok Részecske Széndioxid [km/h] CO CH (FID) NO x Pm (korom) CO 2 Alapjárat 148,6 [g/h] 9,31 [g/h] 35,1 [g/h] 4,46 [g/h] 3,81 [kg/h] (álló helyzet) 5 31,5 3,54 8,92 3,06 1424,7 10 26,5 1,39 8,00 2,48 1120,5 20 19,2 0,963 6,54 1,93 868,7 30 15,2 0,648 5,93 1,71 769,7 40 12,8 0,472 5,72 1,58 707,1 50 10,8 0,377 5,70 1,51 682,8 60 9,54 0,318 5,99 1,50 679,7 70 8,18 0,283 6,55 1,48 708,9 80 7,18 0,282 7,42 1,55 772,6 90 8,16 0,288 8,63 1,75 883,4 100 10,2 0,299 10,60 1,98 1063,4 A helyi légszennyezési hatásoknál a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének terhelő hatása a mértékadó, a globális légszennyezési hatások esetében a széndioxid terhelés veendő figyelembe. 10
A mértékadó károsanyagok fajlagos költsége 2000. évi bázisáron II-3. táblázat Külterületen Lakott területen Nitrogén-oxidok [Ft/kg] 510 750 Szénhidrogének [Ft/kg] 510 750 Széndioxid [Ft/1 000 kg] 625 625 Azon projektek esetében, amelyek az EU valamelyik támogatási alapjára pályáznak, csak a környezetvédelmi hatásvizsgálat pontos terhelés értékei használhatók fel a költségek meghatározásához. Az eljárás gyakorlati alkalmazását egy mintapéldán keresztül a 2. sz. melléklet tartalmazza. (A mintapélda a Szakértő Bizottság döntésének függvényében az Útmutató 2. mellékletében található számítások egyike lesz az esetlegesen szükséges módosításokkal.) (Megjegyzés: Az EWS módszer igen részletes és hosszadalmas, de a kiinduló paraméterek, illetve feltételezések tekintetében kellően differenciált, és a kapott eredmények tekintetében korrekt eljárásnak tűnik. A KTI Rt. egyszerűsített eljárása a költség-haszon elemzés készítői számára praktikusabb és így könnyebben felhasználható, de a jelenlegi állapotában úgy tűnik, hogy nem elég differenciált ahhoz, hogy az adott projekt műszaki jellemzőit, illetve az egyéb adottságokat kellő módon figyelembe vegye, és így pl. alkalmas legyen különböző változatok összehasonlítására, továbbá a német módszerhez képest alulértékelt. Mindezeket figyelembe véve a Bizottság számára a javaslatunk az, hogy a rövidesen kiadásra kerülő Útmutatóban előírásként a költségek kiszámítása a német módszer szerint szerepeljen a fajlagos költségek esetleges aktualizálásával -, és a környezeti hatásvizsgálat hiányában az emissziók, illetve immissziók kiszámítása a Bizottság döntésétől függően egyelőre vagy a német, vagy a hazai előírások szerint történjen. Egyúttal javasoljuk a KTI Rt. egyszerűsített módszerének a felülvizsgálatát, és szükség esetén annak kiegészítését, módosítását is annak érdekében, hogy az átdolgozott módszer minél előbb az Útmutató egy későbbi módosított kiadásában már szerepelhessen.) 11
4. A zajterhelés változásának értékelése, monetarizálása A közúti forgalomból eredő zajimmisszió változása akkor veendő figyelembe, ha a terhelési adatok alapján az érintett területre érvényes egészségügyi előírások nem teljesülnek. A különböző besorolású területekre (pl. lakó-, üdülő) érvényes egészségügyi előírásokat (határértékeket) jelenleg a 8/2002. (I 22.) KöM-EüM sz. rendelet szabályozza. Azon projektek esetében, amelyek az EU valamelyik támogatási alapjára pályáznak, csak a környezetvédelmi hatásvizsgálat pontos terhelés értékei használhatók fel a költségek meghatározásához. Egyéb projektek esetében a várható nappali, illetve éjszakai zajterhelés mértéke a környezeti hatásvizsgálatok eredményének hiányában - az alábbi közelítő eljárással számítható ki: Egyik oldali zaj: 0,1H1, jo H1 = 10 lg 10 + Cd + Cmv + Cub [db] jo H C d ( F 0,1) + b lg v [db] 1, jo = az, jo + 10 lg jo z, jo d = = 10 lg 7,5 d sv sz i + b 2 2 bh + elv + 2 ( i 1) b h jo ahol: H: egyenértékű hangnyomásszint F: mértékadó óraforgalom (j/ó) F nappal = 0,11 ÁNF F éjjel mértékadó óraköz a hajnali 5-6 óra közötti időszak jo: járműosztály v: mértékadó sebesség (km/ó) v éjjel, szgk = v megengedett + 15 v éjjel, tgk = v megengedett + 10 h : a vizsgált oldal közepes beépítési magassága = szintszám * 1,6 [m], b bh : a beépítés határa az útburkolat szélétől [m] b elv : az elválasztósáv szélessége [m] 12
i: a forgalmi irány kódja i = 1 észlelési oldal i = 2 ellenkező oldal sv: sz: C mv : a forgalmi sávok száma a sávok szélessége A magassági vonalvezetés (emelkedő) hatása 1,5 db, ha az út emelkedése meghaladja a 6%-ot (csak az emelkedő irányban!). C ub : Az útburkolat hatása, amelynek értéke: Burkolat típusa C ub [db] Öntött aszfalt 0 Érdesített aszfalt 1 Kockakő 2 Csendes aszfalt -2 a z ; b z : zajszámítási paraméterek Járműosztály v 50 km/ó v > 50 km/ó (jo) a z b z a z b z szgk 34,4 4,8 14,3 15,9 tgk 38,2 6,7 16,9 18,5 A másik forgalmi irány forgalmi zaja: H 2, hasonló módon számítva. A két irány zajszintjének összegzése 0,1H 0,1H H = 10 lg 10 1 + 10 2 [db] v=v+10 A reflexiós korrekció értéke (C re ) az észlelési pont relatív magasságának (h/b sz ) és a szemközti beépítésnek függvényében van megadva, ahol: és, ha 2 bsz = i = sv ssz + b bh ) i + b i= 1 szintszám( i = 1) > szintszám (i=2), akkor 2 C re = C re 1, de C re 2,5 db elv, Az értékelési pont relatív magassága < 0,3 0,31-0,65 0,66-1,30 1,30 < C re ha a szemközti beépítés jellege h/b sz szabad laza zárt 2,5 2,5 4,0 2,5 3,0 4,5 2,5 3,5 5,0 2,5 4,0 5,5 13
(Megjegyzés: A károsanyag terhelés változásból származó költségek megállapításához hasonlóan egy mintapéldán keresztül lásd a 3. sz. mellékletben! mind a német EWS, mind pedig a KTI Rt. egyszerűsített eljárásával kiszámoltuk egy adott projekt zajterheléséből származó várható költségeket. Ebben az esetben is a költségek tekintetében nagymértékű eltérés tapasztalható, ezért az előző fejezetrészhez hasonlóan a Szakértő Bizottsági döntéshez mindkét módszert ismertetjük a továbbiakban: A) A zajterhelés változás költségének meghatározása a német EWS módszer alapján: A várható forgalomból keletkező zajszint (L str (N/T) ) határértékre (ZP (N/T) ) vonatkoztatott értékelése a zajossági súlyok [g (L str(n/t) )] alapján végezhető el: g (L str(n/t) ) = 2 0,1 L ha L str (N/T) ZP (N/T) g (L str(n/t) ) = 0 ha L str (N/T) < ZP (N/T) ahol: L = L str (N/T) - ZP (N/T) A zajossági súlyoknak az irányonként érintett személyek számával (B i ) történő szorzása adja a vizsgált útszakasz adott irányból származó zaj-lakos egyenértékét. Ezeket kell összeadni szakaszonként, majd irányonként az indukált zaj-lakos egyenérték (LEG N/T ) meghatározásához: LEG N/T = Σ Σ g (L str (N/T) ), R * B i,r i R ahol: i a vizsgált hálózat i eleme R a vizsgált hálózati elem iránya B i,r g (N/T) i,r i az i hálózati elem R iránya által érintett lakosok száma az i hálózati elem R irányából származó hangnyomás (éjszaka, ill. nappal) A zajterhelés költségei nappal a fizetési hajlandósági elv szerint: LKT a,netz = WLT a * LEG T [Ft/év] Éjszaka pedig a kiküszöbölési költségelv szerint: LKN a,netz = WLN a * LEG N [Ft/év] 14
ahol: LKT a,netz költségek a zajterhelés miatt a vizsgált hálózaton a fizetési hajlandóság költségpótlék szerint WLT a 13 000 Ft/(LEG*év) egyenértékű pénzösszeg (2000. évi áron) LKN a,netz költségek a zajterhelés miatt a vizsgált hálózaton a kiküszöbölési költségpótlék szerint WLN a 13 000 Ft/(LEG*év) egyenértékű pénzösszeg LEG T/N zaj-lakos egyenérték (nappal és éjjel) VAGY B) A zajterhelés változás költségének meghatározása a KTI Rt. egyszerűsített eljárásával: A zajterhelés változás értékelése annak a költségnek a meghatározásával történik, amellyel a hatályos egészségügyi előírások teljesülése biztosítható. Ott, ahol zajárnyékoló fal építésére, vagy egyéb, épületen kívüli zajárnyékolásra nincsen lehetőség, ott az épületek helyiségei zajcsillapító üvegezéssel védhetők. Hagyományos kivitelezésű és műszaki paraméterekkel rendelkező ablakok zajvédő hatása 10 db(a), így a zajterhelés költségként csak azon lakások speciális üvegezésénél jelentkezik, ahol a számított zajterhelés 10 db(a)-el meghaladja az egészségügyi határértékeket. A védelem lakásokra vetített fajlagos értéke 12 000 Ft/év. Ezt figyelembe véve a zajvédelem költsége (KZ): KZ = ZL*12 000 Ft/év ZL = 0,1*l*z*m [Ft/év] ahol: l a határérték feletti zajjal terhelt szakasz hossza z beépítési szorzó: z = 0 szabad beépítés z = 0,5 laza beépítés z = 1 zárt beépítés m a beépítés szintszáma) 15
(A mintapélda a Szakértő Bizottság döntésének függvényében az Útmutató 3. mellékletében található számítások egyike lesz az esetlegesen szükséges módosításokkal.) (Megjegyzés: A várható nappali és éjszakai zajszint meghatározása a KTI Rt. egyszerűsített számítási módszerével véleményünk szerint a német módszernél egyszerűbb, és véleményünk szerint a költség-hszon vizsgálatokhoz, mint alapadat kellő pontosságú, így javasoljuk annak előírását az Útmutatóban. A költségek megállapítása azonban véleményünk szerint a KTI Rt. módszerével nem kellően differenciált, mivel a várható zajszint meghatározása csak arra kell, hogy megállapítsák az esetleges határérték túllépést, utána azonban a költségek kiszámítása attól, illetve az annak kiszámításához felhasznált projektjellemzőktől (pl. forgalomnagyság, keresztmetszet kialakítása, magassági vonalvezetés, burkolattípus, stb.) függetlenné válik. Tekintettel erre a Szakértő Bizottság felé azt javasoljuk, hogy a várható költségek meghatározása az EWS módszer szerint történjen a fajlagos költségek esetleges aktualizálásával.) 16
I A TERÜLETFEJLESZTŐ GAZDASÁGI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE 1. A közúthálózat-fejlesztés és a területfejlesztő gazdasági hatások kapcsolata 1.1. A közútfejlesztési projekteknek akkor és ott lehet területfejlesztő hatása, amikor a fontos közlekedési kapcsolatokban jelentős javulás következik be, ami legegyszerűbben az elérési idő rövidülésével hozható összefüggésbe. Az elérési idő változása a VELE esetben a NÉLKÜLE esethez képest település-település szinten jól modellezhető és a vizsgált viszonylatok száma tetszés szerint növelhető. (l. pl. a TERRA Stúdió Kft vonatkozó tanulmányát, ahol 10 kiemelt irányt vizsgáltak.) Ezek számszerűsítése, átlagolása, különböző súlyozó tényezők segítségével történő összevonása után olyan közúti komplex elérési idő számítható ki, amely feltehetőleg jellemzi egy-egy település társadalmi-gazdasági fejlődési potenciálját, területfejlesztő hatását. A változatok közötti összehasonlításnak is egyik fontos tényezője lehet. 1.2. Az így számítható időmegtakarítási hatások a monetáris szemléletű, költség-haszon vizsgálat integrált, komplex hatékonysági mutatóinak számításához csak olyan mértékben és relációkban használhatók fel, amilyen mértékben elfogadható korrelációs szorosság, megfelelő függvény kapcsolat mutatható ki az elérési idő csökkenése és pl. a gazdasági fejlettség, a foglalkoztatottság növekedése között. 1.3. A közúti beruházások területfejlesztő hatását a projekt jellegétől, nagyságától függően a következő tényezőkre gyakorolt hatás, változás alapján indokolt vizsgálni: GDP/lakos személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem/lakos, SzJA/lakos, munkanélküliségi ráta, kistelepülések esetében az elvándorlás aránya. 1.4. Az un. nagy közútfejlesztési projektek esetén - amelyek hatására több megyére, egész régióra kiterjedően érzékelhetően csökken fontos célterületektől az elérési idő az EU Útmutató követelményei szerint - indokolt a GDP változását figyelembe venni a komplex hatékonysági mutató számításánál. Ilyen vizsgálatokat akkor kell végezni, ha a teljes projekt mérete (akár több ütemben is megvalósítva) eléri a 40 km hosszú gyorsforgalmi út (kb.60-70 Mrd Ft), vagy kb. 50 km hosszú új, feltáró jellegű főút, 17
folyami híd (kb.15-20 Mrd Ft) nagyságát, mert ekkor van a hazai viszonyok között arra esély, hogy nagyobb térségekben jelentős elérési idő-megtakarítás következzék be. A bizottsági ülésen többségi vélemény volt, hogy a GDP legyen és ne a GVA az a makrogazdasági szintetikus mutató, amelynek változásával kíséreljük meg mérni az elérési idő rövidülésének eredményét. Volt olyan felvetés is Dr. Koren Csaba részéről, hogy a teljes GDP helyett annak létrehozásához kapcsolódó költségekkel csökkentett hányadával kellene csak számolni. Mivel a GDP csak a bruttó hozzáadott értékből (GVA ból) számítható, és a GVA a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (a folyó felhasználásnak) a különbsége, így értelemszerűen a GDP is egy nettósított, a létrehozásához felhasznált erőforrások értékével csökkentett szintetikus eredményességi mutató, ezért annak ilyen értelmű csökkentése nem indokolt. Dr. Monigl János írásban eljuttatott véleménye szerint a GDP növekményét azért nem lehet többlet haszonként a közlekedési szemléletű haszon-elemekhez hozzáadva számításba venni, mert az kettős számbavételt jelentene, ugyanis a GDP többletbe belejátszanak az értékelés során már explicite figyelembe vett közlekedési költségmegtakarítások is. Ez a vélemény részben jogos, mivel valóban, a GDP termelésében szerepet kap a közlekedési vállalatok termelési értékének és folyó felhasználásának a különbsége. A bruttó hazai termékből a KSH által nyilvántartott és publikált ágazati tétel, a Szállítás, raktározás, posta, távközlés együttesen általában 10% körüli, 2001-ben alig 8 %-os részarányt ér el, ami azt jelenti, hogy a közlekedés részesedése kb.5-6 % körüli lehet a GDP-n belül. Vagyis ez az arány, ahol kettős számbavételről lehet szó. Megítélésünk szerint csak ezért, a GDP 94-95 %-ának figyelembe vételétől is eltekinteni indokolatlan lenne, hiszen az egész számítás hibahatára lényegesen nagyobb a kettős számbavétel arányánál. Egyébként a nagy projektek esetében az EU Útmutató számításba vehetőnek tekintette a GDP változását. 1.5. Az un. nagy közúti projekteknél az elérési idő megtakarításból levezethető többlet GDP (bizonyos hányadának) számításba vétele mellett egyéb, térségfejlesztő gazdasági hatásváltozást (pl. személyi jövedelem, munkanélküliség, stb.) nem indokolt a komplex hatékonysági mutatók számításakor figyelembe venni, éppen a kettős, vagy többszörös számításba vétel elkerülése érdekében. Ugyanakkor a projekt, ill. a változatok 18
megítéléséhez fontos kiegészítő szempontokat jelenthet az egyes hatások számszerű értékeinek ismerete. 1.6. Az un. nagy közúti projektek léptékét meg sem közelítő beruházások vizsgálata esetén, ill. a meglévő közúti hálózati elemek rekonstrukciójánál, út-rehabilitációnál általában kivéve, ha a megrendelő másként nem rendelkezik - nem indokolt a GDP változás hatását a komplex hatékonysági mutatónál figyelembe venni. Helyette célszerűbb a kiegészítő gazdasági mutatók számításba vétele. 2. Az elérési időcsökkenés és a kistérségi GDP/fő gazdasági fejlettség közötti összefüggés 2.1. A közúthálózat-fejlesztés hatására kimutatható elérési időcsökkenést minden olyan modell képes kezelni, amelyik digitalizált és csomópontjaival meghatározott közúthálózaton működik. A VELE és a NÉLKÜLE esetekre a megadott kezdő és végpontok közötti legrövidebb elérési időt az útszakasz-hosszak és a hozzájuk tartozó átlagsebességek alapján számítja. Az egyes viszonylatokra így számított időkülönbség (ill. időkülönbségek) a fejlesztés (ill. különböző változatai) hatását mutatják percben kifejezve. Amennyiben a vizsgálat nem a forgalmi prognózis kidolgozásával egyidejűleg történik és a forgalmi modell szükséges részeredményei nem állnak rendelkezésre, úgy a belső hatások vizsgálatára kiadott Útmutató vonatkozó értékeinek a használata indokolt. (Megjegyzés: autópályán 110 km/ó, autóúton 100 km/ó, elsőrendű főúton 70 km/ó, másodrendű főúton 65 km/ó, alsóbbrendű közutakon 60 km/ó és a belterületi szakaszokon 30 km/ó. A felsorolt értékeket használja a TERRA Stúdió Kft.) 2.2. A komplex hatékonysági mutatóknál történő hasznosítás céljából, a GDP növekedését megalapozó elérési idők vizsgálatánál egyrészt azért kell a kezdő ill. végpontok (és ezzel a relációk) számát korlátozni, hogy a modell könnyebben kezelhető legyen. Másrészt és ez a fő indok azért kell ezt tenni, mert a GDP (és értelemszerűen a GVA is) abszolút és fajlagos értékeit a KSH csak megyei szinten számolja és teszi közzé mintegy 16 hónappal a tárgyévet követően kiadásra kerülő Bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása c. kiadványaiban. (lásd a III- 1. és a III-2. táblázatot.) Mivel még a nagy közútfejlesztési projektek esetében is a 19 megye agregáltsági szintjénél alacsonyabb szintű, legalább a 150 kistérség szintjén kellene az elérési idő- GDP/fő közötti kapcsolatot először feltárni és igazolni, majd azt követően a talált 19
függvénykapcsolat segítségével az adott projekt elérési idő-rövidülése figyelembe vételével számszerűsíteni. Főváros, megye régió A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 1996-2000 Bruttó hazai termék *) piaci beszerzési folyó áron millióft Megoszlás % III-1. táblázat 1996 1999 2000 1996 1999 2000 Budapest 2 378 311 3 941 370 4 602 069 34,5 34,6 35,0 Pest 488 428 934 078 1 066 717 7,1 8,2 8,1 Közép-Magyarország 2 866 739 4 875 448 5 668 786 41,6 42,8 43,1 Fejér 297 560 548 113 706 014 4,3 4,8 5,4 Komárom-Esztergom 188 319 289 458 340 681 2,7 2,5 2,6 Veszprém 206 694 340 247 412 714 3,0 3,0 3,1 Közép-Dunántúl 692 573 1 177 818 1 459 409 10,0 10,3 11,1 Győr-Moson-Sopron 317 986 627 614 744 319 4,6 5,5 5,7 Vas 200 602 356 095 398 503 2,9 3,1 3,0 Zala 189 432 298 497 325 669 2,7 2,6 2,5 Nyugat-Dunántúl 708 020 1 282 206 1 468 491 10,2 11,2 11,2 Baranya 214 498 355 647 397 034 3,1 3,1 3,0 Somogy 170 296 257 712 294 111 2,5 2,3 2,2 Tolna 152 291 246 781 263 558 2,2 2,2 2,0 Dél-Dunántúl 537 085 860 140 954 703 7,8 7,6 7,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 355 586 556 651 620 209 5,2 4,9 4,7 Heves 163 514 264 286 298 218 2,4 2,3 2,3 Nógrád 85 676 134 553 154 397 1,2 1,2 1,2 Észak-Magyarország 604 776 955 490 1 072 824 8,8 8,4 8,2 Hajdú-Bihar 289 951 439 800 502 548 4,2 3,9 3,8 Jász-Nagykun-Szolnok 214 496 315 117 358 071 3,1 2,8 2,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 229 166 352 929 404 096 3,3 3,1 3,1 Észak-Alföld 733 613 1 107 846 1 264 715 10,6 9,8 9,6 Bács-Kiskun 276 335 421 387 471 917 4,0 3,7 3,6 Békés 207 526 303 703 337 242 3,0 2,7 2,6 Csongrád 267 267 409 461 452 679 3,9 3,6 3,4 Dél-Alföld 751 128 1 134 551 1 261 838 10,9 10,0 9,6 ÖSSZESEN: 6 893 934 11 393 499 13 150 766 100,0 100,0 100,0 * Forrás: KSH 20
III-2. táblázat A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 1996-2000 Főváros, Az egy főre jutó bruttó hazai termék *) megye ezer Ft-ban a megyék átlagának százalékában régió 1996 1999 2000 1996 1999 2000 Budapest 1 254 2 159 2 561 230 238,8 246,4 Pest 493 911 1 025 91 100,8 98,6 Közép-Magyarország 993 1 710 1 997 182 189,2 192,2 Komárom-Esztergom 699 1 287 1 664 128 142,4 160,1 Veszprém 605 934 1 093 111 103,3 105,2 Veszprém 547 910 1 112 101 100,7 107,0 Közép-Dunántúl 621 1 061 1 318 114 117,4 126,8 Győr-Moson-Sopron 747 1 480 1 754 137 163,7 168,8 Vas 740 1 333 1 499 136 147,4 144,2 Zala 631 1 014 1 113 116 112,2 107,2 Nyugat-Dunántúl 710 1 301 1 494 131 143,9 143,8 Baranya 526 885 993 97 97,9 95,6 Somogy 506 778 892 93 86,0 85,9 Dél-Dunántúl 613 1 009 1 084 113 111,7 104,3 541 880 982 99 97,3 94,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 478 760 852 88 84,1 82,0 Heves 499 817 925 92 90,4 89,1 Nógrád 387 620 714 71 68,5 68,8 Észak-Magyarország 467 751 847 86 83,0 81,5 Hajdú-Bihar 528 810 929 97 89,6 89,4 Jász-Nagykun-Szolnok 511 763 874 94 84,4 84,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 400 618 710 74 68,4 68,4 Észak-Alföld 476 726 832 87 80,3 80,1 Bács-Kiskun 512 791 887 94 87,5 85,4 Békés 517 409 461 864 95 85,4 83,2 Csongrád 628 977 1 088 115 108,1 104,7 Dél-Alföld 549 843 943 101 93,3 90,8 ÖSSZESEN: 676 1 132 1 312 123,9 125,2 126,3 * Forrás: KSH 2.3. A kistérségekkel kapcsolatos adatokat a KSH átlagosan másfél éves eltolódással megjelentetett Statisztikai évkönyv -eiben teszi közzé. Ezekben monetáris szemléletű adatként csak az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapját képező 21
jövedelem és a SzJA található, ill. a munkanélküliségi ráta alakulása publikus adat. (lásd a III-3. táblázatot.) A KSH Településstatisztikai adatbázisrendszere (T-STAR) kiadványaiban településszinten nem közölnek jövedelmi adatokat és a munkanélküliség egyes adatai is csak az Országos Munkaügyi Módszertani Központ külön engedélyével kaphatók meg. Az egy lakosra jutó személyi jövedelmi, valamint GDP adatok között a kapcsolat a következő: lgy = 0,6141 + 0,6228*lgX ahol: X = az egy lakosra jutó GDP, Y = az egy lakosra jutó SzJA alapot képező jövedelem. A fenti függvény-kapcsolat kisebb korrekciókkal az egyes megyéken belüli kistérségekre is igaz. Az így számított kistérségi, 2000. évi árszinten számított GDP/fő értékeket amelyek a további számítások kiinduló alapját képezik ugyancsak a III-3. táblázat tartalmazza. (A korrekciókat követően a kistérségi GDP/fő értékeket a kistérségi lakos számmal szorozva és összegezve a megyei GDP adatok abszolút értékei állnak elő.) Mivel település szintű személyi jövedelem adatot a KSH T-STAR adatbázisa sem tartalmaz, ezért település szintű (vagy kistérségtől eltérő település-csoportra) nem lehet ezt a vizsgálatot elvégezni. 2.4. A kistérségi GDP/fő érték alakulásában több hatótényező mellett meghatározó szerepe van az egyes kistérségek, mint kezdő pontok (amelyeket központjuk képvisel) és néhány meghatározó célállomás, mint végpont közötti elérési időnek. Az egyes kistérségek földrajzi fekvése, elhelyezkedése és fejlettsége részben eltérő végpontok figyelembevételét igényli, másrészt az egyes végpontok közötti kapcsolat erősségétől, fontosságától függően eltérő a súlya az így számítható elérési időknek. 22
KISTÉRSÉGEK 2000-ben (2000. évi KSH alapadatok) III-3. táblázat Népesség, gazdasági aktivitás, személyi jövedelemadó Sorszám Megnevezés Települések száma Terület (km2) Lakónépesség fő vált. 1990. év vég (%) Népsűrűség (fő/km 2 ) A munkanélküliek aránya (%-a) Szem. jöv. adóalapot képező jöv. GDP egy állandó lakosra (Ft) 2000 2000. dec. 20. Bács - Kiskun megye 1. Bácsalmási 8 381 17 925-6,7 47 9,4 206 450 596 2. Bajai 20 1 191 75 759-5,3 64 6,6 256 445 842 3. Jánoshalmai 4 399 17 428-5,5 42 7,7 191 399 528 4. Kalocsai 20 1 029 55 767-4,0 54 7,4 227 797 697 5. Kecskeméti 17 1 463 163 768 1,6 112 5,5 331 719 1 276 6. Kiskőrösi 15 1 130 57 257-3,2 51 5,4 174 778 455 7. Kiskunfélegyházai 11 811 50 919-5,7 63 4,8 251 899 819 8. Kiskunhalasi 9 826 46 212-2,5 56 4,7 266 268 897 9. Kiskunmajsai 4 392 16 605-3,3 42 7,9 223 514 677 10. Kunszentmiklósi 10 803 30 825 0,8 38 8,1 218 149 650 11. Összesen-Total 118 8 445 532 465-2,4 63 6,1 260 808 887 Baranya megye 1. Komlói 19 315 41 747-4,8 133 8,1 264 760 796 2. Mohácsi 47 879 53 475-3,9 61 7,5 255 078 749 3. Pécsi 69 948 201 868-4,3 213 4,2 362 984 1 321 4. Pécsváradi 13 200 11 006-4,1 55 4,9 257 808 763 5. Sásdi 27 384 15 942-3,1 42 10,8 195 103 488 6. Sellyei 30 387 13 312-2,4 34 18,7 172 298 400 7. Siklósi 50 647 35 562-2,1 55 8,8 224 201 610 8. Szigetvári 46 669 27 894-1,8 42 13,0 206 402 534 9. Összesen-Total 301 4 430 400 806-3,8 90 6,9 298 734 993 Békés megye 1. Békéscsabai 17 1 416 164 248-4,1 116 5,6 305 003 1 085 2. Mezőkovácsházai 19 934 47 398-6,5 51 12,1 196 960 538 3. Orosházai 10 849 64 536-4,8 76 6,3 276 676 928 4. Sarkadi 11 547 26 419-2,5 49 10,4 173 300 438 5. Szarvasi 7 740 41 328-5,7 56 5,9 245 288 765 6. Szeghalomi 11 1 147 47 773-1,5 42 11,7 222 276 653 7. Összesen-Total 75 5 631 391 702-4,3 70 7,6 261 672 864 2000 23
Sorszám Megnevezés Népesség, gazdasági aktivitás, személyi jövedelemadó Települések száma Terület (km2) Lakónépesség fő 2000 vált. 1990. év vég (%) Népsűrűség (fő/km 2 ) A munkanélküliek aránya (%-a) 2000. dec. 20. Szem. jöv. adóalapot képező jöv. GDP egy állandó lakosra (Ft) Borsod - Abaúj - Zemplén megye 1. Edelényi 46 739 35 702 0,2 48 17,4 184 622 456 2. Encsi 55 796 35 307 2,2 44 20,7 171 222 404 3. Kazincbarcikai 33 504 64 649-5,4 128 13,7 298 911 987 4. Mezőkövesdi 24 770 46 122-3,1 60 7,4 247 716 731 5. Miskolci 41 1 018 271 610-5,7 267 8,8 313 760 1 067 6. Ózdi 29 550 75 276-4,1 137 12,1 226 494 633 7. Sárospataki 16 478 28 024-1,6 59 12,7 240 298 695 8. Sátoraljaújhelyi 36 712 43 353-4,5 61 14,4 220 806 607 9. Szerencsi 32 837 63 217-1,6 76 16,5 211 453 566 10. Szikszói 24 312 19 885 1,5 64 18,0 186 593 464 11. Tiszaújvárosi 21 533 46 820 0,8 88 10,8 370 257 1 393 12. Összesen-Total 357 7 247 729 965-3,6 101 11,9 269 135 852 Csongrád megye 1. Csongrádi 4 339 24 568-7,4 72 5,9 231 178 673 2. Hódmezővásárhelyi 4 708 59 687-4,8 84 5,4 300 268 1 024 3. Kisteleki 6 410 19 212-3,4 47 7,5 168 937 407 4. Makói 17 704 50 035-5,6 71 7,2 228 420 660 5. Mórahalomi 6 412 16 814-0,8 41 8,7 179 787 450 6. Szegedi 15 876 202 024-4,5 232 4,8 367 567 1 418 7. Szentesi 8 814 45 328-5,2 56 5,3 278 818 910 8. Összesen-Total 60 4 263 417 668-4,7 98 5,5 307 186 1 088 Fejér megye 1. Bicskei 16 619 34 979 2,6 57 3,0 313 036 1 072 2. Dunaújvárosi 17 751 109 223 0,4 146 4,3 435 736 1 824 3. Enyingi 10 481 24 682 1,1 51 6,7 258 939 790 4. Gárdonyi 13 379 33 302 6,4 88 3,7 360 438 1 345 5. Móri 8 295 28 139 0,0 96 3,2 461 770 2 002 6. Sárbogárdi 12 654 30 307 1,4 46 8,5 263 120 812 7. Székesfehérvári 31 1 181 162 899-0,4 138 4,1 458 845 1 982 8. Összesen-Total 107 4 359 423 531 0,8 97 4,4 407 381 1 664 Győr - Moson - Sopron megye 1. Csornai 37 633 35 929-3,2 57 2,8 313 150 1 166 2. Győri 29 727 171 066-0,1 235 3,2 471 801 2 253 3. Kapuvári 19 383 25 323-4,4 66 3,2 321 506 1 218 4. Mosonmagyaróvári 25 931 71 355 0,4 77 2,4 374 046 1 553 5. Soproni 39 857 90 238-0,6 105 1,7 371 641 1 536 6. Téti 26 558 30 596-1,1 55 3,7 316 711 1 188 7. Összesen-Total 175 4 089 424 507-0,7 104 2,7 400 117 1 754 2000 Népesség, gazdasági aktivitás, személyi jövedelemadó 24
Sorszám Megnevezés Települések száma Terület (km2) Lakónépesség fő 2000 vált.1990. év vég (%) Népsűrűség (fő/km 2 ) A munkanélküliek aránya (%-a) 2000. dec. 20. Szem. jöv. adóalapot képező jöv. GDP egy állandó lakosra (Ft) Hajdú - Bihar megye 1. Balmazújvárosi 4 731 30 479 0,9 42 11,5 204 247 565 2. Berettyóújfalui 31 1 371 65 077-4,3 47 11,1 199 101 544 3. Debreceni 21 1 532 287 264-1,3 188 7,5 313 885 1 128 4. Hajdúböszörményi 3 731 58 938 0,0 81 9,4 240 315 735 5. Hajdúszoboszlói 4 507 33 096-1,0 65 9,1 297 162 1 034 6. Polgári 6 384 14 497-2,0 38 13,7 263 635 853 7. Püspökladányi 13 955 52 230-0,9 55 10,9 230 623 688 8. Összesen-Total 82 6 211 541 581-1,0 87 8,9 275 246 929 Heves megye 1. Egri 21 741 94 628-4,5 128 5,4 392 000 1 274 2. Füzesabonyi 19 669 37 325 0,8 56 8,5 237 985 572 3. Gyöngyösi 23 733 75 348-5,0 103 6,1 356 444 1 092 4. Hatvani 13 370 55 825-3,2 151 6,4 309 503 871 5. Hevesi 17 698 36 976 0,6 53 11,4 195 266 417 6. Pétervásárai 25 426 22 527-4,5 53 10,6 201 891 439 7. Összesen-Total 118 3 637 322 629-3,2 89 7,1 315 239 925 Jász - Nagykun -Szolnok megye 1. Jászberényi 18 1 161 87 296-3,2 75 5,0 235 067 710 2. Karcagi 7 1 384 75 832-3,9 55 8,2 224 120 658 3. Kunszentmártoni 13 709 39 553-5,3 56 11,8 194 990 526 4. Szolnoki 17 878 120 011-2,4 137 6,1 367 492 1 454 5. Tiszafüredi 12 847 41 509-1,3 49 14,5 186 294 489 6. Törökszentmiklósi 10 603 46 493-2,3 77 7,9 226 956 671 7. Összesen-Total 77 5 582 410 694-3,0 74 7,8 261 800 874 Komárom - Esztergom megye 1. Dorogi 15 233 40 336 1,4 173 4,6 311 946 856 2. Esztergomi 9 305 53 934-3,1 177 4,4 352 726 1 042 3. Kisbéri 16 511 20 965-3,4 41 5,7 330 409 939 4. Komáromi 9 379 41 048 0,0 108 3,8 410 474 1 331 5. Oroszlányi 6 199 28 432-0,9 143 6,4 380 133 1 175 6. Tatai 10 307 38 582-1,9 126 5,2 372 218 1 138 7. Tatabányai 10 332 88 473-1,3 267 4,6 369 826 1 125 8. Összesen-Total 75 2 265 311 770-1,3 138 4,7 363 163 1 093 2000 Népesség, gazdasági aktivitás, személyi jövedelemadó 25
Sorszám Megnevezés Települések száma Terület (km2) Lakónépesség fő 2000 vált. 1990. év vég (%) Népsűrűség (fő/km 2 ) A munkanélküliek aránya (%-a) 2000. dec. 20. Szem. jöv. adóalapot képező jöv. GDP egy állandó lakosra (Ft) Nógrád megye 1. Balassagyarmati 28 532 42 838-2,2 81 6,9 301 459 804 2. Bátonyterenyei 14 278 27 053-5,6 97 11,8 230 404 522 3. Pásztói 26 552 33 559-4,2 61 7,0 250 973 599 4. Rétsági 25 435 24 967-0,8 57 6,7 305 448 821 5. Salgótarjáni 22 470 68 124-5,9 145 11,7 305 346 821 6. Szécsényi 13 277 19 997-3,1 72 10,3 217 879 478 7. Összesen-Total 128 2 544 216 538-4,1 85 9,3 278 723 714 Pest megye 1. Aszódi 12 309 36 600 2,5 118 2,8 295 286 722 2. Ceglédi 15 1 234 116 456-1,3 94 4,9 260 852 591 3. Dabasi 10 499 40 726 6,5 82 3,5 255 529 572 4. Gödöllői 15 450 110 320 13,4 245 2,6 392 015 1 138 5. Monori 6 236 38 350 8,8 163 2,8 299 792 739 6. Nagykátai 19 779 74 897 5,6 96 3,8 256 019 576 7. Ráckevei 20 628 112 725 10,4 179 2,6 316 356 806 8. Szobi 13 315 12 357-2,7 39 4,5 312 008 752 9. Váci 20 477 71 905 2,8 151 3,1 383 939 1 100 10. Budaörsi 8 208 117 703 15,1 566 2,2 490 636 1 631 11. Dunakeszi 4 103 59 464 11,6 577 2,2 452 408 1 431 12. Gyáli 10 433 92 820 7,1 214 2,6 320 434 823 13. Pilisvörösvári 18 380 80 886 16,9 213 1,6 438 818 1 454 14. Szentendrei 14 342 67 463 13,7 197 2,5 361 418 1 363 15. Összesen-Total 184 6 394 1 032 672 8,6 162 2,9 361 418 1 025 Somogy megye 1. Barcsi 26 696 26 342-4,1 38 11,8 218 523 627 2. Csurgói 17 496 18 786-5,0 38 9,4 221 107 639 3. Fonyódi 15 429 27 860-2,4 65 6,3 263 988 850 4. Kaposvári 77 1 573 121 294-4,0 77 5,6 306 385 1 080 5. Lengyeltóti 10 273 11 927-4,5 44 8,7 188 020 493 6. Marcali 33 814 32 017-5,9 39 6,1 220 591 637 7. Nagyatádi 18 647 28 398-3,4 44 10,5 229 816 680 8. Siófoki 23 628 46 957-1,0 75 6,5 312 155 1 112 9. Tabi 25 480 16 680-6,3 35 8,0 258 055 819 10. Összesen-Total 244 6 036 330 261-3,8 55 7,2 270 447 892 2000 Sorszám Megnevezés Település Terület (km2) Népesség, gazdasági aktivitás, személyi jövedelemadó Lakónépesség Népsűrűség (fő/km 2 ) A munkanélküliek aránya (%-a) Szem. jöv. adóalapot képező jöv. GDP 26
fő 2000 vált. 1990. év vég (%) 2000. dec. 20. egy állandó lakosra (Ft) Szabolcs - Szatmár - Bereg megye 1. Baktalórántházai 14 318 23 614 2,4 74 13,1 157 991 409 2. Csengeri 11 247 14 135-1,6 57 13,7 160 872 420 3. Fehérgyarmati 49 696 38 714-0,8 56 14,8 165 590 441 4. Kisvárdai 30 528 69 750 0,9 132 8,5 239 077 794 5. Mátészalkai 26 625 66 477 0,0 106 11,2 186 331 532 6. Nagykállói 8 377 32 009 0,2 85 11,9 153 996 392 7. Nyírbátori 20 696 44 587 0,5 64 13,0 175 440 483 8. Nyíregyházai 36 1 438 214 635 0,2 149 7,1 269 095 960 9. Tiszavasvári 5 382 28 510 0,0 75 11,4 243 751 819 10. Vásárosnaményi 29 629 37 245-1,3 59 17,1 170 120 460 11. Összesen-Total 228 5 936 569 676 0,1 96 10,2 219 641 710 Tolna megye 1. Bonyhádi 21 378 29 920-7,1 79 5,8 288 549 954 2. Dombóvári 16 512 34 541-3,6 67 7,7 268 155 849 3. Paksi 14 757 48 442-2,6 64 6,2 386 247 1 525 4. Szekszárdi 26 1 043 88 542-2,6 85 6,8 331 469 1 193 5. Tamási 31 1 013 42 256-4,4 42 9,1 222 957 631 6. Összesen-Total 108 3 703 243 701-3,6 66 7,1 309 258 1 084 Vas megye 1. Celldömölki 28 474 27 045-3,4 57 3,8 344 584 1 162 2. Csepregi 17 197 11 229-3,6 57 3,7 321 469 1 040 3. Körmendi 25 331 22 238 0,0 67 3,2 413 725 1 559 4. Kőszegi 15 185 17 713-2,2 96 3,7 359 135 1 242 5. Őriszentpéteri 22 305 7 313-8,1 24 6,8 269 762 784 6. Sárvári 31 590 36 859-4,0 62 3,4 395 395 1 449 7. Szentgotthárdi 15 233 15 339 0,9 66 4,2 392 359 1 432 8. Szombathelyi 40 646 113 132-3,7 175 3,1 455 451 1 819 9. Vasvári 23 374 15 543-5,2 42 5,6 275 915 813 10. Összesen-Total 216 3 336 266 411-3,3 80 3,6 401 004 1 499 Veszprém megye 1. Ajkai 39 743 59 559-3,6 80 5,6 346 118 1 021 2. Balatonalmádi 11 286 24 781-1,5 87 4,5 359 709 1 086 3. Balatonfüredi 20 318 21 572-4,4 68 5,1 350 803 1 043 4. Pápai 48 1 001 63 177-2,1 63 5,0 314 227 876 5. Sümegi 21 306 16 339-2,1 53 6,9 266 110 669 6. Tapolcai 33 540 37 577-2,8 70 5,5 283 040 739 7. Várpalotai 6 270 37 864 1,3 140 5,0 383 804 1 207 8. Veszprémi 21 657 84 889 0,4 129 3,4 466 000 1 653 9. Zirci 24 489 26 104-2,3 53 4,3 320 607 903 10. Összesen-Total 223 4 613 371 862-1,6 81 4,8 360 615 1 112 Népesség, gazdasági aktivitás, személyi jövedelemadó Sorszám Megnevezés Települések száma Terület (km2) Lakónépesség Népsűrűség (fő/km 2 ) A munkanélküliek aránya (%-a) 2000 Szem. jöv. adóalapot képező jöv. GDP 27
fő 2000 vált. 1990. év vég (%) 2000. dec. 20. egy állandó lakosra (Ft) Zala megye 1. Keszthelyi 27 505 45 721-2,0 91 4,5 302 787 935 2. Lenti 51 663 23 621-7,0 36 6,0 304 765 945 3. Letenyei 28 404 19 221-4,8 48 7,7 250 252 687 4. Nagykanizsai 48 893 82 361-4,0 92 5,5 348 219 1 171 5. Zalaegerszegi 79 993 103 846-3,3 105 3,6 380 499 1 350 6. Zalaszentgróti 24 327 18 463-6,1 56 5,6 233 063 614 7. Összesen-Total 257 3 784 293 233-3,9 77 4,8 335 246 1 113 2000 1. Budapesti 1 525 1 811 552-10,2 3450 1,9 546 070 2 561 Ország összesen 3 135 93 029 10 043 224-3,0 108 5,7 357 979 1 312 Megjegyzés: a dőlten nyomtatott GDP/fő adatok regressziós függvény alapján képzettek, a többinek a forrása: KSH 28