Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének 18/2003.(IX.25.) rendelete,

Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének 18/2003.(IX.25.) rendelete, a 6/2004. (II.27.), a 20/2004.(V.25.), a 35/2004. (X.01.), a 39/2004.(X.29.), a 11/2005. (III. 31.) a 27/2005. (X. 28.), 4/2006. (II. 28.), a 21/2006. (VI. 28.), a 30/2006. (XI. 22.), a 36/2006 (XII. 29), a 6/2007. (III. 30), a 20/2007. (VII. 27.), 2a 3/2007. (VIII. 31.) és az 5/2008. (II. 29.) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBEN ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOKRÓL I. Fejezet Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testületre a szociális igazgatásról, szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 1. -ának (2) bekezdése, 10. - ának (1) bekezdése, 25. -ának (3) bekezdése, 26. -a, 32. -ának (1) és (3) bekezdése, 37/D (5) bekezdése, 38. (1) bekezdés c) pontja, valamint (9) bekezdése, 45. (1) bekezdése, 46. (1) bekezdése, 47. (1) bekezdése, 48. (4) bekezdése és 50. (3) bekezdésének felhatalmazása alapján, valamint a végrehajtására vonatkozó 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet és a 63/2006. (III. 17.) Korm. rendeletnek a figyelembevételével, a helyi megvalósítás szabályozására az egyének és családok szociális biztonságának, működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya 2. 1 A rendelet hatálya kiterjed Albertirsa város közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén 1 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 1

jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, az átmeneti segély, illetve étkezés és szállás biztosítása tekintetében, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét testi épségét veszélyezteti, f) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban Szmtv.), szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, g) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásairól szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 3. (1) Az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a) helyi önkormányzat képviselő-testülete, b) a helyi önkormányzat polgármestere, c) a helyi önkormányzat jegyzője gyakorolja Az önkormányzat biztosítja a következő ellátásokat: (2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat: a) időskorúak járadéka, b) időskorúak méltányossági járadéka c) rendszeres szociális segély, d) normatív alapon adott lakásfenntartási támogatás, e) méltányosságból adott lakásfenntartási támogatás, f) normatív ápolási díj, g) méltányossági ápolási díj, h) átmeneti segély, i) temetési segély, j) szemétszállítási díj. 2

(3) A természetben nyújtott szociális ellátásokat: a) a köztemetés, b) a közgyógyellátás, c) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, d) adósságkezelési szolgáltatás, e) gyógyszertámogatás (4) 2 Szociális alapszolgáltatásokat: a) tanyagondnoki szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) nappali ellátást nyújtó idősek klubja, h) fogyatékosok nappali ellátása, i) hajléktalanok nappali ellátása. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozó ellátások közül az önkormányzat ellátási szerződés útján biztosítja a támogató szolgáltatást, a nappali ellátást nyújtó idősek klubját, és a fogyatékosok nappali ellátását. A hajléktalanok nappali ellátását a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás által megkötött ellátási szerződés útján biztosítja. (5) 3 Szakosított ellátási formák: a) idősek otthona, b) időskorúak gondozóháza. Az Önkormányzat az idősek otthona és az időskorúak gondozóháza szakosított ellátásokat a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás által megkötött ellátási szerződés útján biztosítja. (6) 4 A képviselő-testület a 3. (2) és (3) bekezdésében felsorolt támogatásokra vonatkozó hatásköreinek gyakorlását, a (2) bekezdés b),d), h) és i) pontjai, továbbá a (3) bekezdés a) és d) pontjai esetében a polgármesterre, a (2) bekezdés e), g), j), tovább a (3) bekezdés e) pontja esetében a Népjóléti Bizottságra ruházza át. (7) 5 A 3. (2) bekezdés a), c) és f pontjai, továbbá a 3. (3) bekezdés b) és c) pontjai esetében a hatáskör gyakorlója a jegyző. 2 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 3 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 4 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 5 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 3

Eljárási rendelkezések 4. 6 (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások, a természetben nyújtott szociális ellátások és a szakosított ellátások megállapítására irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani, illetőleg oda címezni. (2) A szociális alapszolgáltatások megállapítására irányuló kérelmeket Albertirsa Város Önkormányzata Szociális Segítőházánál kell benyújtani. A szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások iránti kérelem benyújtásának, és az ellátás megállapításának részletes szabályait e rendelet III. fejezete tartalmazza. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a Polgármesteri Hivatal, illetve a Szociális Segítőház által rendelkezésre bocsátott adatlapot, illetve vagyon és jövedelemnyilatkozatot, továbbá az abban szereplő jövedelmeket és kiadásokat igazoló bizonylatokat, számlákat, igazolásokat csatolni. A jövedelem, illetve a vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot az együtt élő család valamennyi tagja meg kell tegye, és igazolja. (4) A jövedelem igazolásához felhasználható bizonyítékok:: a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (5) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (7) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. (8) A személyi feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni: a) a jogosult természetes személyazonosító adatait, továbbá a belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét a személyi igazolványok és/vagy lakcímigazolványok bemutatásával, 6 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 4

illetve a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával, b) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, az ezt tartalmazó hatósági igazolvány bemutatásával, c) a háztartásban együttélést a személyi igazolványok és/vagy lakcímigazolványok bemutatásával, illetve a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával, d) 16. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható, e) munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi központ határozatával igazolható, f) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani. Amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek az erről szóló igazolás is elfogadható, g) a háztartásban élő korhatárra tekintet nélkül tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személyről, a fogyatékosságról, rokkantságról szóló igazolással. (1) 7 A kérelemben és a jövedelem-, illetve vagyonnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során, szükség esetén, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen elvégzett környezettanulmánnyal ellenőrizhető. 5. (2) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 4. (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. 8 (3)-(4) 9 6.. (1) A polgármester, illetve a Népjóléti Bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatalhoz kell szóban vagy írásban benyújtani. A szóban előterjesztett fellebbezést a 7 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 8 Módosította a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. április 01. 9 Hatályon kívül helyezte a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. április 01. 5

Polgármesteri Hivatal köteles jegyzőkönyvbe foglalni. A polgármester, illetve a Népjóléti Bizottság a fellebbezést - ha az alapján határozatát nem vonja vissza, illetőleg nem módosítja - a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. (2) A képviselő-testület másodfokú döntéséről - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvénynek megfelelő 10 - határozattal kell a kérelmezőt értesíteni. (3) A szociális ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a szociális ellátást a Polgármesteri Hivatal pénztára a hivatalos pénztári időben fizeti ki, illetve postai úton vagy banki átutalással folyósítja a jogosultnak. (4) hk. 11 (5) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni. (6) Nem részesíthető támogatásban az, aki a hatóság részére a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltat, vagy tényt elhallgat. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése 7. (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. -ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (2) 12 A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Népjóléti Bizottság elrendeli a képviselőtestület hatáskörébe tartozó, jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátás megtérítését. (3) 13 A szociális ellátás (2) bekezdés szerinti megtérítésének elrendelése esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) két és félszeresét nem haladja meg a megtérítendő összeg elengedését vagy csökkentését, b) háromszorosát nem haladja meg a megtérítendő összeg csökkentését, vagy a megtérítendő összegre részletfizetést a Népjóléti Bizottság méltányosságból engedélyezheti. 10 Módosította a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. november 01. 11 Hatályon kívül helyezte az 5/2008. (II. 29.) rendelet 12 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 13 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 6

Adatkezelés 8. Az adatkezelés tekintetében az Sztv. 18. -24. -ait kell megfelelően alkalmazni. II. FEJEZET SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Időskorúak járadéka 9. 14 (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére biztosított támogatás. (2) A támogatásra jogosultak körét és a jogosultság feltételeit az Sztv. 32/B -32/E -ai szabályozzák. Időskorúak méltányossági járadéka 9/A. 15 (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtható támogatás. A polgármester méltányosságból időskorúak járadékában részesítheti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át. (2) Az időskorúak méltányossági járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a, b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. (4) Az időskorúak méltányossági járadékára való jogosultság feltételeit évente egyszer felül kell vizsgálni. (5) A folyósított járadék összegét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. 14 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 15 Beiktatta: 39/2004.X.29.) rendelet, hatályos 2004. X.29. 7

Rendszeres szociális segély 10. 16 (1) 17 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskereső, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. (2) A rendszeres szociális segély megállapítására, folyósítására és megszüntetésére az Sztv. 37/A-37/H. szakaszait, e rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. (3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködésre köteles, melynek keretében a) a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségénél nyilvántartásba veteti magát, b) a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségével írásban megállapodik a beilleszkedést segítő programról c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy az ellátást megállapító határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megjelenni a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségénél. (5) 18 Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (6) 19 E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a) a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. 16 Módosította a 4/2006. (II. 28.) rendelet, hatályos 2006. III. 01-től 17 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 18 A 2005. évi CLXX. törvény 9. -a értelmében a rendelet 10. (5) bekezdése 2006. július 1-én lép hatályba. 19 A 2005. évi CLXX. törvény 9. -a értelmében a rendelet 10. (1) bekezdése 2006. július 1-én lép hatályba. 8

Lakásfenntartási támogatás 11. (1) 20 Az Sztv. 38. (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak fennállása esetén a szociálisan rászorult személy normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult. (2) 21 A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét az Sztv. 38. (6) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámolni. (3) A törvény rendelkezésein túlmenően, méltányosságból a Népjóléti Bizottság lakásfenntartási támogatást nyújt Albertirsa közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen tartózkodó személyekből álló családok, illetve személyek részére, ha a) 22 lakásfenntartás indokolt költségei elérik az egy háztartásban élők havi összjövedelmének 20%-át, és b) az egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, a lakást nem hasznosítják, illetve jelentősebb forgalomképes vagyonnal nem rendelkeznek. (4) 23 Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő estben az egy főre jutó jövedelemhatároktól családtagonként 3000 Ft-tal, egyedülálló esetén 6000 Ft-tal el lehet térni. (5) hk. 24 (6) 25 A 2008. évben a támogatás összegének alsó határa: 2500 forint, felső határa:10.000 forint. (7) 26 A Népjóléti Bizottság a lakásfenntartási támogatást méltányosságból az adott költségvetési év végéig kiegészítésként nyújthatja azoknak a normatív lakásfenntartási támogatásban vagy adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, akik esetében a normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege nem éri el a (6) bekezdésben meghatározott támogatási összeg felső határát. (8) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a 11. figyelembevételével lakásfenntartási támogatásra jogosult. (9) Lakásfenntartási kiadásként kell figyelembe venni a) a lakbért vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, 20 Módosította a 6/2004.(II.27.) rendelet, hatályos 2004. 01. 01. 21 Módosította a 6/2004,(II.27.) rendelet, hatályos 2004. 03. 01. 22 Módosította a 35/2004.(X.01.) rendelet 1 (1) bekezdése, hatályos 2004. 09. 29. 23 Módosította a 6/2007. (III. 30.) rendelet, hatályos 2007. április 1-től 24 Hatályon kívül helyezte a 6/2007. (III. 30.) rendelet 25 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 26 Módosította a 6/2007. (III. 30.) rendelet, hatályos 2007. április 1-től 9

c) a távhő-szolgáltatási díjat, d) a csatornahasználati díjat, e) a szemétszállítás költségeit, f) a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költségeit, valamint g) a tüzelőanyag költségeit, valamint h) 27 a közös költséget (10) 28 (11) 29 A Népjóléti Bizottság a lakásfenntartási támogatást természetbeni juttatásként is megállapíthatja. Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják. (12) 30 A háztartási kiadásokat számlával kell igazolni. Amennyiben a kérelmező számlával nem rendelkezik a határozatban utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni. (13) Nem részesíthető támogatásban: a) 31 b) c) 32 akinek eltartásáról szerződés alapján más gondoskodik (eltartási-illetve életjáradéki szerződés) 33 aki utólagos elszámolási kötelezettségének az adott évben nem tett eleget. (14) 34 Lakásfenntartási támogatást egy lakásra csak egy személy kaphat, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (15) 35 A lakásfenntartási kérelmek beadási határideje minden év február 28-a vagy 29-e és augusztus 31-e. Ápolási díj 12. (1) Az ápolási díj megállapításánál, folyósításánál és megszüntetésénél az Sztv. 40-44. -aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 27 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 28 Hatályon kívül helyezte a 35/2004.(X.1.) rendelet, hatálytalan 2004. 09.29. 29 Módosította a 6/2004.(II.27.) rendelet, hatályos 2004. 02.27. 30 Módosította a 6/2004.(II.27.) rendelet, hatályos 2004. 02.27. 31 Hatályon kívül helyezte a 39/2004.(X.29.) rendelet, hatályos 2004. 10.29. 32 Beiktatta a 39/2004.(X.29.) rendelet, hatályos 2004. 10.29. 33 Módosította a 6/2007. (III. 30.) rendelet, hatályos 2007. április 1-től 34 Számozását módosította a 39/2004.(X.29.) rendelet, hatályos 2004. 10.29. 35 Számozását módosította a 39/2004.(X.29.) rendelet, hatályos 2004. 10.29. 10

(2) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, b) az ápolást végző családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogosultság további feltétele, hogy a) a kérelmező és az ápolásra szoruló személy közös háztartásban él, b) a kérelmező és az ápolásra szoruló személy állandó albertirsai lakos, c) a kérelmező és az ápolásra szoruló személy nem kötöttek eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést, (4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Sztv. 42. -ában meghatározott esetekben. (5) Ápolási díjra az egy családban élők közül csak 1 személy jogosult. (6) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (7) A méltányosságból megállapított ápolási díj összegének felső határa a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege, alsó határa pedig a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a. (8) Ha az ápolási díjat, a döntést hozó szerv jogerősen megállapítja, az ellátás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától esedékes. (9) 36 A Szociális Segítőház az ellátás megállapítását követő egy éven belül ellenőrzi, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét teljesíti-e. Ennek keretében egy előre nem jelzett időpontban felkeresi az ápolt személyt otthonában, s ott környezettanulmányt készít. Az ellenőrzésre a Népjóléti Bizottság vagy a jegyző kérelmére soron kívül is sor kerülhet. (10) 37 Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. (11) 38 Az ápolást végző személynek segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb 1 hónapos időtartamban ellátható a házi segítségnyújtás keretében, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. 36 Beiktatta a 4/2006. (II. 28) rendelet, hatályos 2006. III. 01-től 37 Beiktatta a 4/2006. (II. 28) rendelet, hatályos 2006. III. 01-től 38 Beiktatta a 4/2006. (II. 28) rendelet, hatályos 2006. III. 01-től 11

Átmeneti segély 13. (1) 39 A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben foglaltak alapján átmeneti segély állapítható meg, feltéve, hogy az igénylő és családja egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. (2) A segély formái: a) Az egyszeri segély: az alkalmanként jelentkező kiadások miatt anyagi segítségre szoruló személy, illetve család részére nyújtható. Tárgyévben legfeljebb három alkalommal állapítható meg, együttes összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg. b) Havi rendszerességgel nyújtott segély: évente legfeljebb egy alkalommal, és legfeljebb 6 hónap időtartamra lehet megállapítani, elsősorban azon személyek részére, akiknek valamely társadalombiztosítási ellátás megállapítása folyamatban van, és más forrásból jövedelme nem származik. Havi rendszerességgel nyújtott segély legmagasabb összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80%-a. c) 40 Krízissegély: krízissegély nyújtható (a Szociális Segítőház közreműködésével) annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása rendkívüli körülmények - így különösen elemi kár, tartós betegség - miatt átmenetileg lehetetlenné vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált. A krízissegély legmagasabb összege elemi kár esetén: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tizenötszöröse, egyéb krízishelyzet esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. d) Kamatmentes kölcsön: átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, amelynek összege legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolcszorosa. A törlesztési idő a 2 évet nem haladhatja meg. A határozatban rendelkezni kell a törlesztés megkezdésének és lejáratának időpontjáról, a havonta fizetendő részletekről, továbbá arról, hogy a részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes - még vissza nem fizetett - kölcsön egy összegben válik esedékessé. e) 41 Temetési kölcsön: Amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetési költség fedezhető lenne, és a temettető családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, kérelmére legfeljebb a temetési költség 100 %-a kamatmentes kölcsön formájában adható, legfeljebb 1 éves időtartamra. A kölcsön összegét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) A támogatásra való jogosultság elbírálásakor az alábbi szempontokat súlyozottan kell 39 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 40 Módosította a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. április 01 41 Beiktatta a 39/2004.(X.29.) rendelet, hatályos 2004. 10.29. 12

figyelembe venni: a) a kérelmező három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos b) gyermekét egyedül nevelő szülő c) egyedül élő nyugdíjas d) jövedelemmel nem rendelkező, munkanélküli ellátásra és jövedelempótló támogatásra nem jogosult, önhibáján kívül munkanélküli személyeket (4) Az átmeneti segély alkalmankénti, illetve havi rendszerességgel juttatott legkisebb összege a rászorultságtól függően 1000.- Ft. (5) 42 Az átmeneti segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, különösen élelmiszer-, tankönyv segély, gyógyszertámogatás, közüzemi díjak és a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével, tűzifa, illetve helyi autóbuszjáratra érvényes tanuló vagy nyugdíjas bérletjegy formájában. (6) Az egyszeri átmeneti segély meghatározott célra történő felhasználásáról, az elszámolás módjáról és határidejéről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (7) Aki a (8) bekezdésben előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a segélyt nem a számára előírt módon, illetve nem a rendeltetésének megfelelő célra fordította, pénzben történő juttatásból legfeljebb egy év időtartamra kizárható. Ez esetben az ellátást természetben, illetve a (10) bekezdésben meghatározott módon kell biztosítani. (8) Amennyiben az ellátás célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, úgy a segély közvetlenül a szolgáltatóhoz, vagy az étkeztetést nyújtó intézményhez, illetve kijelölt intézmény vezetőjéhez (kijelölt dolgozójához) is utalható. Az erre vonatkozó rendelkezést a határozatnak tartalmaznia kell. (9) Ha a kérelem teljesítése késedelmet nem tűrő, vagy a késedelem helyrehozhatatlan következményekkel járna, a segély megállapítható a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján a rendeletben írt általános eljárási szabályok és bizonyítékok mellőzésével. Ez esetben - a köztudottan, illetőleg hivatalból ismert körülmények kivételével - az igazolásokat és az egyéb bizonyítékokat a segély megállapításától számított 15 napon belül be kell csatolni. Ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó, Sztv. 17. - ában szabályozott eljárás alkalmazandó. (10) Különösen indokolt esetben, hatósági tudomás alapján hivatalból is segélyben részesíthető az, aki az (1) bekezdésben meghatározott körülményekkel rendelkezik, de átmeneti segély iránti 42 Módosította a 6/2007. (III. 30.) rendelet, hatályos 2007. április 1-től 13

kérelmet nem nyújtott be. Temetési segély 14. (1) A szociális rászorultság esetén temetési segély állapítható meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott- függetlenül attól, hogy az elhalt tartására köteles volt-e, vagy sem és a haláleset időpontjában albertirsai lakos volt, - ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegének háromszorosát meghaladja. (3) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a. Amennyiben a temetés költségeit az elhunyttal közös háztartásban élő személy viseli, a temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-a. (4) 43 (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a városban működő, temettetést végző szerv által írásban közölt összeggel egyenlő. Ezen összeghatárt évente felül kell vizsgálni. (6) 44 A 2008. évben a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 42.000,- forint. (7) A temetési segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A számlákra rá kell vezetni a segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát, s azt kérelmező részére vissza kell adni. III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK Köztemetés 15. 45 (1) A polgármester a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 43 Hatályon kívül helyezte a 39/2004.(X.29.) rendelet, 2004. 10. 29. 44 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 45 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 14

(2) Közköltségen történő eltemettetésről hamvasztással gondoskodik az önkormányzat. (3) Amennyiben az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban utolsó lakóhely) nem Albertirsán volt, a polgármester a köztemetéstől számított hatvan napon belül bejelenti a köztemetés költségei megtérítése iránti igényt az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzatnál. (4) Amennyiben az elhunyt személy utolsó ismert lakóhelye Albertirsán volt, a Polgármester a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (5) A Népjóléti Bizottság a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha az eltemettetésre köteles személy szociálisan rászorult. (6) Nem mentesíthető az eltemettetésre köteles személy a (4) bekezdés b) pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól, a) ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett és az eltemettetésre köteles személy jogosult a biztosítási összeg felvételére, b) amennyiben az eltemettetésre köteles személy az elhunyt személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött. Közgyógyellátás 16. (1) 46 A támogatásra jogosultak körét és jogszabályi feltételeit az Sztv. 49. -53 -ai szabályozzák. (2) A törvény rendelkezésein túlmenően, a Jegyző annak a szociálisan rászorult személynek is megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságát, akinek a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátások után fizetendő térítés az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, b) 47 egyedülálló esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátások után fizetendő térítés az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri (3) -(4) 48 46 Módosította a 30/2006. (XI. 22.) rendelet hatályos 2006. november 1-től 47 Módosította a 23/2007. (VIII. 31.) rendelet, hatályos 2007. augusztus 31-től. 48 Hatályon kívül helyezte a 17/2006. (V. 02.) önkormányzati rendelet 11. (2) bekezdése, hatálytalan 2006. május 02-től 15

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 17. 49 Az Sztv. 54. -ának rendelkezései alapján, a jegyző a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt ad ki. Adósságkezelési szolgáltatás 18. 50 Gyógyszertámogatás 19. 51 (1) Gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedülálló esetében 220%-át. (2) Gyógyszertámogatás nyújtható a) egyszeri alkalommal az alkalmanként jelentkező egészségügyi kiadások -pl. gyógyászati segédeszköz megvétele, szanatóriumi kezelés térítése - miatt anyagi segítségre szoruló személynek, b) havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónap időtartamra. (3) A támogatás iránti kérelemhez a háziorvos/szakorvos szakvéleményét csatolni kell. (4) Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20%-át meg nem haladó mértékben a Bizottság eltérhet. (5) Amennyiben a gyógyszertámogatás megállapítására irányuló kérelmet a hónap 15. napja előtt nyújtják be, úgy a támogatást a benyújtás hónapjának első napjától, amennyiben 15-e után nyújtják be úgy a következő hónap első napjától kell megállapítani. Szemétszállítási díj 20. (1) A szolgáltatás díját az önkormányzat fizeti meg: a) az egyedül élő 70 éven felüli személy helyett, b) az olyan házaspárok, ill. az élettársak esetében, ahol mindketten 70 éven felüliek, 49 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 50 Hatályon kívül helyezte a 17/2006. (V. 02.) önkormányzati rendelet 11. (2) bekezdése, hatálytalan 2006. május 02-től 51 Módosította a 6/2007. (III. 30.) rendelet, hatályos 2007. április 1-től. 16

kivéve, ha tartásra köteles hozzátartozóval élnek együtt. c) az olyan 70 éven felüli személy esetében, akinek házastársa, illetve élettársa nyugdíjas korú (62. életév felett) és nem élnek együtt tartásra köteles hozzátartozóval. (2) Szemétszállítási díj teljes vagy részleges átvállalása történhet azon személyek részére, akinek és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj: a) egyedülálló esetén l00 %-át, b) két vagy több személyes család esetén 80 %-át (3) A szemétszállítási díj elengedése kizárólag 1 évre, kérelmező egyéb vagyoni, anyagi és szociális helyzetére való tekintettel méltányosságból történhet. Utazási támogatás 52 21. IV. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 22. 53 (1) 54 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének alapvető szabályait az Sztv. 56-58/B., az alapszolgáltatások szabályait az 59-65/F., a szakosított ellátási formák ellátási szabályait a 66-85/C., azok igénybevételéről a 9/1999. (XI. 24) SzCsM rendelet, a térítési díjakról a 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet, az ellátást végző intézmény szakmai feladatairól és működési feltételeiről az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, továbbá e rendelet tartalmazza. (2) Albertirsa Város Önkormányzata a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben foglalt feltételek szerint a szociális rászorultságtól függően, a személyes gondoskodás körében alapellátást nyújt és biztosítja a szakosított ellátás igénybevételének lehetőségét. (3) 55 Szociális alapszolgáltatások: a) tanyagondnoki szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) nappali ellátást nyújtó idősek klubja, 52 Hatályon kívül helyezte a 35/2004. (X.1.) rendelet, hatálytalan 2004. október 1-től. 53 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 54 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 55 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 17

h) fogyatékosok nappali ellátása, i) hajléktalanok nappali ellátása. Szolgáltatást végző a hajléktalanok nappali ellátását Cegléd, Dugovics T. u. 2. szám alatt lévő nappali melegedőben biztosítja, hétfőtől péntekig, napi 8 órai nyitva tartással. (4) 56 Szakosított ellátási formák: c) idősek otthona (ápolást, gondozást nyújtó intézmény), d) időskorúak gondozóháza (átmeneti elhelyezés). Szolgáltatást végző a szakosított ellátásokat a GERONTO-MED Idősek Otthonában (Cegléd Törteli út 14.) biztosítja. Helyi szociálpolitikai kerekasztal 23. (1) Az Sztv. 58./B. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint Albertirsa Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente két alkalommal ülést tart. (3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal a szakmai érdekegyeztetés helyi fóruma. Feladata: - a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, - a települési szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése (4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: Albertirsa Város Önkormányzatának működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók, azaz a) Albertirsa Város Önkormányzata b) Alberti Evangélikus Egyházközség c) Irsai Evangélikus Egyházközség d) Albertirsai Római Katolikus Egyházközség e) Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központ Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság egy egy képviselője f) 57 Albertirsa Város jegyzője (5) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai továbbá, a) Mozgáskorlátozottak Közép Magyarországi Regionális Egyesületének Albertirsai Szervezete b) Albertirsán működő nyugdíjas klubok (Őszirózsa, Vasutas, Szivárvány), c) Albertirsai Baptista Egyházközség, d) Albertirsai Református Egyházközség, 56 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 57 Beiktatta a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. április 01. 18

e) Cigány Kisebbségi Önkormányzat, f) Szlovák Kisebbségi Önkormányzat egy-egy képviselője g) 58 A településen működő háziorvosok és házi gyermekorvosok h) 59 Szociális Segítőház intézményvezetője (6) A helyi szociálpolitikai kerekasztal üléseire meghívót kap és azokon tanácskozási joggal jelen lehet: a) Albertirsa Tessedik Sámuel Általános Iskola igazgatója b) Albertirsa Város Önkormányzatának fenntartásában működő óvoda vezetője c) Bölcsőde vezető d) hk. 60 A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások 24. (1) 61 A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 9. -a alapján a tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás és családsegítés alapszolgáltatási feladatokat az önkormányzat intézményi társulás útján látja el. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmeket a Szociális Segítőháznál kell benyújtani. (2) 62 Az alapszolgáltatások iránti kérelemhez mellékelni kell a Polgármesteri Hivatal, illetve a Szociális Segítőház által rendelkezésre bocsátott Adatlapot, valamint jövedelem és vagyonnyilatkozatot, továbbá az abban szereplő adatokat, jövedelmeket igazoló bizonylatokat, igazolásokat. A jövedelem, illetve a vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot az együtt élő család valamennyi tagja meg kell tegye, és igazolja. A jövedelem igazolásához a rendelet 4. - ában felsorolt bizonyítékok használhatók fel. (3) Jogszabály más melléklet becsatolását is előírhatja (pl. orvosi igazolás). (4) Az intézményvezető a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 6. számú melléklete szerinti értesítéssel hozza meg döntését a kérelemről, melyet megküld az ellátást igénylőnek, illetve törvényes képviselőjének. (5) Az intézményvezető köteles eljárás nélkül is ellátást nyújtani, ha azt a kérelmező szociális és mentális helyzete vagy egészségi állapota, illetve személyi körülményei indokolják, és a külön eljárással beálló időveszteség helyrehozhatatlan következményekkel járna. 58 Beiktatta a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. április 01. 59 Módosította a 6/2007. (III. 30.) rendelet, hatályos 2007. április 1-től. 60 Hatályon kívül helyezte a 6/2007. (III. 30.) rendelet 61 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 62 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 19

Tanyagondnoki szolgáltatás 25. 63 ( 1 ) Albertirsa Város közigazgatási területén két 2 tanyagondnoki körzet működik: I. körzet: Albertirsa Homokrész I. kerület II. körzet: Albertirsa Homokrész II. kerület, III. Külterület. (2) A tanyagondnoki szolgálat célja Albertirsa Város Homokrész I. és Homokrész II., továbbá III. külterületén élő lakossága számára: a) a külterületen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, b) A közlekedési, szállítási lehetőségek mind szélesebb körben való biztosítása minden rászoruló számára, c) Közösségfejlesztés, jobb életminőség elérése. (3) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok: a) szociális étkeztetés megszervezése, b) házi segítségnyújtásban való közreműködés, c) családsegítésben való közreműködés, d) egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása, e) ellátottak szociális igényének továbbítása a Polgármesteri Hivatal felé, f) pénzbeli ellátás, személyes gondoskodás kezdeményezése (4) Egyéb szolgáltatási feladatok a) Személyszállítási feladatok b) Művelődési sport, szabadidős tevékenységben való közreműködés c) Lakossági szolgáltatás (5) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a tanyagondnok - a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével - látja el. A tanyagondnok a feladatait a munkaköri leírásában foglaltak szerint, továbbá az intézményvezető utasításának megfelelően látja el. Étkeztetés 26. 64 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Az ellátás megállapítása szempontjából szociálisan rászorultnak minősül az, aki 63 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. január 1-től. 64 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 20

a) a 62. életévét betöltötte, vagy b) átmeneti vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotú, vagy c) fogyatékossággal él, vagy d) pszichiátriai betegségben szenved, vagy e) szenvedélybetegségben szenved és igénybe veszi az önkormányzat által biztosított közösségi ellátást, vagy f) hajléktalan, g) a kiskorú gyermekét nevelő szülő, ha létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Házi segítségnyújtás 27. 65 (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtásra vonatkozó részletes szabályokat az Sztv. 63. -a tartalmazza. (3) A települési önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében az Sztv. 63. -a szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Családsegítés 28. 66 (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítésre vonatkozó részletes szabályokat az Sztv. 64. -a állapítja meg. Közösségi ellátások 29. 67 (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott alapellátás. (2) A közösségi ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat az Sztv. 65/A -a állapítja meg. Szakosított ellátások 30. (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Az egyes 65 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 66 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 67 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 21

szakosított ellátási formákat az Sztv. 67-85 /A tartalmazzák. 68 (2) A kérelmet - az előírt mellékletekkel - a Polgármesterhez kell benyújtani. (3) A felvétel alapja a Polgármester által hozott beutaló határozat, amelyet meg kell küldeni az érintett intézmény vezetőjének. A beutaló határozathoz mellékelni kell a kérelmet és az azt megalapozó bizonylatokat, nyilatkozatokat, igazolásokat. (4) Soron kívüli elhelyezési igény esetén a beutaló határozatban erre utalni kell, feltüntetve a soronkívüliség indokát is. Térítési díj 31. 69 (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Sztv-ben foglalt kivételekkel térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjra vonatkozó szabályokat az Sztv. 114. -119./B -ai állapítják meg. Étkeztetés térítési díjai 31/A 70 (1) A Szociális Segítőház által nyújtott étkeztetés intézményi térítési díja: 500 Ft/nap. (2) Azon kérelmező esetében, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg fenntartó a térítési díjat elengedi. (3) Ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150%-át, egyedülélő esetében 200%-át nem haladja meg, fenntartó a személyi térítési díj összegét 35%-al csökkenti. Házi segítségnyújtás térítési díja 31/B 71 (1) A Szociális Segítőház által nyújtott házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 1400 Ft/óra. (2) Azon kérelmező esetében, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg, fenntartó a térítési díjat elengedi. (3) Fenntartó a személyi térítési díjat a a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az alábbiak szerint állapítja meg: 68 Módosította a 11/2005. (III. 31.) rendelet, hatályos 2005. április 01. 69 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 70 Megállapította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 22

a) Ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150%- át, egyedülélő esetében 200%-át nem haladja meg, a személyi térítési díj 150 Ft/óra b) Ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 200%- át, egyedülélő esetében 250%-át nem haladja meg, a személyi térítési díj 260 Ft/óra c) Ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 250%- át, egyedülélő esetében 300%-át nem haladja meg, a személyi térítési díj 410 Ft/óra d) Ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 300%- át, egyedülélő esetében 350%-át nem haladja meg, a személyi térítési díj 600 Ft/óra e) Ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 350%- át, egyedülélő esetében 400%-át nem haladja meg, a személyi térítési díj 950 Ft/óra V. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK E rendelet alkalmazásában: a) Polgármesteri Hivatal: Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (Albertirsa, Irsay K. u. 2) b) 72 Szociális Segítőház: Humánszolgáltató Társulás Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálata (Albertirsa, Vasút u. 4.) c) 73 Jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedülélő, háztartás, szociális szolgáltató, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló, fenntartó, fogyasztási egység: az Sztv. 4. -ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint, d) 74 A rendelet 15. (5) bekezdése tekintetében szociálisan rászorult személynek minősül az, - akinek nincs vagyona, és - családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. e) A településen a támogatás szempontjából elismert minimális lakásnagyság 1 ha a háztartásban egy személy lakik 90 nm 2 ha a háztartásban kettő személy lakik 100 nm 3 ha a háztartásban három személy lakik 111 nm 4 ha a háztartásban négy személy lakik 120 nm 5 ha a háztartásban négy személynél több személy lakik, minden további személy után 5 nm 32. f) A lakásfenntartási támogatás megállapítása szempontjából, jelentősebb forgalomképes vagyonnak kell tekinteni az üdülőt, a beépíthető lakó vagy üdülőtelket, vagyoni értékű jogot, illetőleg egyéb ingó- vagy ingatlan vagyont, ha annak értéke meghaladja a Sztv. 4. - 72 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 73 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 74 Módosította: az 5/2008. (II. 29.) rendelet, hatályos 2008. február 29-től. 23