Beszámoló Szentes Város települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás és köztisztaság helyzetének értékeléséhez

Beszámoló Szentes Város települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás és köztisztaság helyzetének értékeléséhez A szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának, a már lerakott és a képződő hulladékok újrahasznosításának helyzete Az illegális lerakók felszámolására, ezek létrejöttének megelőzésére irányuló intézkedések 2012. április

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Szentes város települési szilárdhulladék közszolgáltatásának elemei... 3 1.1. Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás... 3 1.1. Lomtalanítás... 5 1.2. A helyben történő hulladéklerakás megszűnése... 6 1.3. Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága a már lerakott és a képződő hulladékok újra hasznosításának helyzete.... 7 1.3.1. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek... 8 1.3.2. Társasházi szelektív hulladékgyűjtés... 9 1.3.3. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés... 11 1.3.4. Szelektívhulladék újrahasznosításra történő előkészítése... 14 1.4. Zöldhulladék kezelés... 14 1.4.1. Lakossági zöldhulladék begyűjtése... 15 1.4.2. Komposztáló tér... 15 1.5. Lakossági veszélyes hulladék gyűjtése... 16 1.6. Az építési bontási hulladék kezelése... 18 2. Köztisztasági feladatok... 19 2.1. Az illegális lerakók felszámolására irányuló intézkedések... 20 2.2. Az illegális lerakók létrejöttének megelőzésére irányuló intézkedések... 23 2

Bevezetés Szentes Város hulladékgyűjtési és kezelési tevékenységének, köztisztasági helyzetének értékelése témában átfogó beszámoló legutóbb a Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008. márciusi rendes ülésére készült. A Képviselő-testület 2012. évi elfogadott munkatervének megfelelően készítette el beszámolóját a Városellátó Intézmény, mint a Szentes Városban végzett települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás, illetve a köztisztasági feladatok felelőse. Beszámolónk elkészítése során figyelembe vettük, hogy az évenként elkészített települési szilárdhulladék közszolgáltatás díjmegállapítás alátámasztó üzleti terv, illetve a költségvetési beszámoló tartalmaz alapvető, jellemzően gazdasági jellegű adatokat, ezért jelen munkánkban nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt 4 évben bekövetkezett változások, bemutatása. 1. Szentes város települési szilárdhulladék közszolgáltatásának elemei 1.1. Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás A mai értelemben vett települési szilárdhulladék közszolgáltatásról 1996. januárjától lehet beszélni. Szentes Város Képviselő- testülete 2/1996. (I.26) KT.sz. rendelete- a Szentes Városban folytatott közszolgáltatói tevékenységekről útján ekkor általánosan kötelezővé tette a heti rendszerességű hulladékszállítás igénybevételét. Szentes Városban a 2010. január 01-e - a helyi települési szilárdhulladék lerakás megszűnése után kialakult rendszerben 5 db tömörítős hulladékgyűjtő jármű végez települési szilárdhulladék begyűjtést és szállítást. Üzembe helyezés Típus Rendszám 1997.11.04 LIAZ Uniporm F-18 m 3 GJA-133 2002.12.02 IVECO EURO Uniporm F-13 m 3 IJH-339 Tömörítős 2005.06.09 DAEWOO Uniporm F-8 m 3 JTP-121 kukás 2008.12.15. Mercedes Uniporm F-13 m 3 LKM-488 2009.12.14. IVECO Uniporm F-16 m 3 LPC-961 2003.02.05 konténerszállító IVECO EURO K HLL-384 1. sz. táblázat: a Városellátó Intézmény települési szilárdhulladék gyűjtésben részvevő járművei Alapfeladatként a vegyes kommunális jellegű hulladékot 4 db jármű gyűjti, az ötödik jármű szelektív hulladékgyűjtést végez. A 2010. január 1-ét megelőző időszakban hozzávetőleg hasonló vegyes, kommunális hulladékmennyiség begyűjtéséhez eggyel kevesebb, 3 db hulladékgyűjtő járműre volt szükség. 3

A tömörítős hulladékgyűjtő jármű a napi feladat végzése során lakossági, társasházi, intézményi vagy gazdálkodói kommunális jellegű hulladékot gyűjt. Amikor a jármű megtelik a két rakodót a Szentes-berki Hulladéklerakó Telepen hagyja, akik ott a másfél órás ürítési forduló időtartama alatt szelektív hulladékválogatással, zöldhulladék válogatással illetve egyéb munkával foglalkoznak. A jármű a rakodók leszállását követően indul a hódmezővásárhelyi hulladéklerakóba, ahol a mérlegelést követően leüríti a rakományát, a tára súlya visszamérésre kerül és átveszi a mérlegelési jegyet. Ezt követően visszaindul Szentesre, ahol felvesz két rakodót és folytatja a munkáját. Függően attól, hogy melyik járműről van szó (tömörítési hatásfok és befogadó kapacitás) illetve üresen kezdte-e meg a napi munkát illetve a napi munka mennyiségét figyelembe véve a járművek 1.5 2 fordulónyi hulladékot gyűjtenek össze. Amennyiben a jármű a napi feladatát úgy fejezi be, hogy a telítettsége nem haladja meg a 75 %-ot azon a napon nem történik ürítés. Ezzel a gyűjtési, szállítási megoldással viszonylag magas az egyes fordulók között a kieső munkaidő, valamint a kukás gyűjtőjárművek kihasználtságát rontó üres futásteljesítmény. A rendszer előnye ugyanakkor a napi hulladékmennyiséghez rugalmasan alakítható szállítási kapacitás. Az üres, azaz a fordulónkénti 60 km-es szállítási futásteljesítmény átrakó állomás létesítésével lenne csökkenthető. Az átrakóállomáson a hulladékgyűjtő jármű által begyűjtött 4 8 tonna hulladék tömörítő berendezés segítségével 2 db 10 tonnás konténerbe kerül átrakásra zárt körülmények között. Az átrakó állomás segítségével egy járműszerelvény tudja elszállítani 3 4 hulladékgyűjtő jármű hulladékát. Felmerül a jelentős futásteljesítmény csökkenéssel, mint megtakarítással szemben az átrakó állomás létesítésének jelentős költsége (70 90 mft), valamint a létesítmény és a szállító szerelvény fenntartásának és üzemeltetésének költsége. Pár évvel korábban tervezési alapelv volt, hogy átrakó állomást gazdaságosan üzemeltetni 30 km szállítási távolság felett lehetséges. Az üzemeltetés hatékonysága a szállítási távolság emelkedésével növekszik. Ez alapján kérdéses, hogy Szentes és a 3 db regionális hulladéklerakó 30 kilométeres távolsága alapján nem jelent-e összességében többletköltséget egy hulladékátrakó közbeiktatása. Az elmúlt években fokozatosan emelkedő üzemanyagárak valószínűleg mára kis mértékben az átrakóállomás felé billenthetik a mérleget, függően az átrakóállomás létesítésének és üzemeltetésének költségeitől, konstrukciójától. Figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a Városellátó Intézmény által 2010 februárjában megkötött 3 éves hulladék-elhelyezési szerződés 2012.12.31-én lejár ezért szükségessé válik a közbeszerzési eljárás kiírása. Indokoltnak tartjuk, hogy készüljön döntés-előkészítő előterjesztés, amely alapján Szentes Város Képviselő-testülete meghatározhatja a vegyes kommunális, évi mintegy 7 7,5 ezer tonna hulladék elhelyezésének módját, szempontjait. 4

1.1. Lomtalanítás 2012. évben lakossági lomtalanítási akció a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően ősszel kerül megszervezésre. A korábbi évek évente két alkalommal megszervezett lomtalanítási akciói érdemben nem javították a köztisztaság, az illegális hulladéklerakás helyzetét az illegális szemetelőt az esetleges bírság, elrettentés hiányában nem érdekli a lomtalanítási akció időpontja, a feleslegesé váló hulladékától a lehető legrövidebb időn belül akar megszabadulni. A lakossági lomtalanítás előre meghatározott városrészenként az egyes lakóingatlan elé, a közút mellé forgalmat nem zavaró módon kihelyezett lomhulladék elszállítása vagy a tömörítős járművekkel a napi szemétszállítás mintájára (abban az esetben, ha a hulladék jellege, tömöríthetősége, mérete azt lehetővé teszi), vagy külön munkacsoport kialakításával platós járművekre felrakással történik. Munkacsoportonként 1 fő munkavezető irányítja a napi munkát. A napi munka a lakosság számára előzetesen meghirdetett körzet lomtalanításából és eseti, a munkavezető által kijelölt feladatokból áll. Az ingatlan elé kihelyezett lomhulladék nyitott platós járművön gyűjtött, nem tömöríthető frakciója a Szentes-berki Hulladéklerakó Telepen engedélyezés alatt álló hulladékudvar térburkolatán elhelyezett 2 db 30 m 3 -es nyitott multiliftes konténerben kerül elhelyezésre. A nem tömöríthető, nyitott platón elszállított lomhulladék átrakása során lehetőség van a hasznosítható frakciók külön válogatására. 1. sz. kép: lakossági nem tömöríthető lom gyűjtése A jelenlegi lomtalanítási rendszer bár jobb a korábbi konténeres - gyűjtőpontos megoldásnál továbbra is alkalmatlan arra, hogy kizárja a guberálók okozta károkat. Lakossági vélemények alapján nyilvánvalóvá vált, hogy sokan a guberálók miatti félelmek miatt nem használják ki a szervezett lomtalanítást. Annak érdekében, hogy a guberálóktól ódzkodó lakosok lomhulladék elhelyezésére kínáljunk megoldást, a Városellátó Intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy azon szentesi ingatlantulajdonosok, akik nem kívánják az ingatlanuk elé kihelyezni a lomhulladékukat a Szentes berki Hulladéklerakó Telepen a lomtalanítást megelőző hétvégén egy egész napos akció keretében díjmentesen elhelyezhetik a szentesi háztartásokban keletkezett lomot. Ezt a lehetőséget alkalmanként 50 100 ingatlantulajdonos veszi igénybe. 5

1.2. A helyben történő hulladéklerakás megszűnése A Szentes-berki Hulladéklerakó Telep hulladéklerakó kazettája az eredeti 10 éves üzemelési időt túlteljesítve 1998 októberétől 2009. december 31-ig üzemelt. Az üzemelés során mintegy 147.000 m 3 hulladék lerakása történt meg. A hulladéklerakó kazetta rekultivációs munkái folyamatban vannak az orosházi központi DAREH Önkormányzati Társulás keretei között. A szükséges forrás a 1400/2011. (XI. 22.) Korm. határozat alapján biztosított. A rekultivációs munkálatok elvégzésének határideje 2013. év vége. A Szentes-berki Hulladéklerakó Telep hulladéklerakó depónia lezárását követően jelentősen csökkentek a lakosság hulladék elhelyezési lehetőségei. A szükséges térburkolat kivitelezését, hatósági engedélyeztetést követően 2010 augusztusától ismét lehetséges volt a Telepen évi 500 tonna kommunális és 200 tonna lom hulladék 1.1 és 4.3 m 3 gyűjtőkonténerekben történő befogadása, elszállításig történő tárolása. A 2009. év végi hulladéklerakó kazetta lezárás nem jelentette a Telep egyéb, zöldhulladék gyűjtési, komposztálási, szelektív hulladékgyűjtési és válogatási tevékenységének megszűnését. Az ekkor már előkészített fejlesztések 2011. év végére történt befejezése lehetővé tette, hogy a Városellátó Intézmény berki telephelye a lehető legszélesebb körben nyújtson lehetőséget a helyben felmerülő települési szilárdhulladék kezelési igényeknek. A volt Hulladéklerakó, 2012. év elejétől Hulladékkezelő Telep jelenlegi üzemegységei : Lezárt hulladéklerakó kazetta: hulladéklerakás megszűnt, kezelési feladatok, Komposztáló tér: éves engedélyezett kapacitása 3900 tonna, Építési bontási hulladékhasznosító tér: éves engedélyezett kapacitása 8900 tonna, Korábbi szelektív hulladékválogató és tároló tér: éves engedélyezett kapacitás 300 tonna, Új szelektív hulladékválogató és tároló: engedélyezés alatt, Lakossági hulladékudvar o Vegyes kommunális hulladék befogadás, elszállítás előtti tárolás engedélyezett kapacitás 500 t/év, lom befogadás 200 t/év, o Egyedi kezelést igénylő hulladékok (veszélyes hulladék, használt sütő zsiradék stb.): engedélyezés alatt. 6

1.3. Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága a már lerakott és a képződő hulladékok újra hasznosításának helyzete. Városellátó Intézmény 2003. évtől kezdődően végez szelektív hulladékgyűjtési, és válogatási tevékenységet. A folyamatosan fejlődő tevékenység elemei: szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemeltetés, házhoz menő szelektív gyűjtőjárat üzemeltetés, társasházi gyűjtőpont üzemeltetés, a begyűjtött szelektíven hasznosítható hulladék előválogatása, tárolása, hasznosításra történő értékesítése. A szelektív hulladékkezelési tevékenység alapvető célja a helyben keletkező települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek elkülönített gyűjtése, helyben történő hasznosítása (növényi hulladék, építési bontási hulladék), vagy helyben hasznosításra történő előkészítése (műanyag, papír, üveg hulladék). Kezelt hulladék megnevezése Kezelt hulladék mennyisége (tonna) 2009 2010 2011 Zöldhulladék 2115 2596 2389 Üveg 103,5 115,9 128,2 Műanyag 36,2 51,3 50 Hasznosított Papír 130 176 153 hulladék Egyéb szelektív* 2 9,7 9,1 Gumi 15,7 1,4 11,6 Építési, bontási hulladék, föld** 0 0 10,2 összesen 2402,4 2950,3 2751,1 Lerakott hulladék*** Lom 208 36 115 Kommunális hulladék 11336 7399 7124 Építési, bontási hulladék,föld 10938 582 746 összesen 22482 8017 7985 A lerakott és hasznosított hulladék aránya (%) 10,69 36,80 34,45 *Vas, alumínium, TETRA italos doboz **Helyben történő építési-bontási hulladék hasznosítása 2011 decemberétől ***2009. december 31-e után Hódmezővásárhelyre elszállított 2. sz. táblázat: A Városellátó Intézmény által 2009-2011 időszakban kezelt települési szilárdhulladék hasznosításra illetve lerakásra kerülő mennyisége, aránya A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségeiben (az üveg kivételével) kis mértékű csökkenés figyelhető meg 2010. évről 2011. évre, vélhetően a fogyasztás visszaesése és a szilárd tüzelés fokozatos újbóli térnyerése miatt. Hasonló okokból hasonló visszaesés megfigyelhető a vegyes kommunális hulladék esetében is. Lomhulladék esetében jelentős csökkenés majd növekedés figyelhető meg a 2009. 2011. időszakban. Ennek oka az, hogy a lomtalanítás során a helyben történő lerakás miatt a 2009. évben a kukás járművekkel történő begyűjtés is külön lomhulladékként került regisztrálásra. 2010. évben a hódmezővásárhelyi elhelyezés során lomhulladékként kizárólag a nem tömöríthető, nyitott konténerben szállított hulladék került a nyilvántartásba. 2011-ben a hódmezővásárhelyi 7

hulladéklerakóban már a tisztán lomhulladékot szállító tömörítős járművek hulladéka is lomként került rögzítésre, így ismét emelkedett a lom frakció mennyisége. Látványos a vegyes kommunális hulladék mennyiségének 2009. évről 2010. évre megfigyelhető csökkenése. Az előzetesen előre jelzett 7500 tonnát megközelítő éves hulladékmennyiség nevezhető a települési szilárdhulladék közszolgáltatás tényleges alapjának. Kiesett a közszolgáltatás keretei között korábban kezelt (helyben lerakott) hulladékok köréből a legjelentősebb ipari termelők kifejezetten termelési hulladéka, valamint a jelentősen megnövekvő költségek és bonyolultabb elszállítási lehetőségek miatt minden hulladéktermelő rákényszerült a hulladékkezelési gyakorlata racionalizálására. Mivel megszűnt a helyi városszéli szemétdomb, ahova viszonylag kis költséggel, kis szállítási távolsággal ki lehetett vinni a vegyes hulladékot, így a hulladéktermelők rákényszerültek a racionális hulladékkezelésre. Megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy az ömlesztett, szabadon tárolt hulladék rakodógéppel nyitott platós szállító járművel kerül a hulladéklerakóba úgy, hogy az esetenként a rakodás miatt jelentős talaj mennyiséget tartalmazott. Ez a tendencia a megelőzés, szelektív gyűjtés, hasznosítás fele hat, viszont a hétköznapi megjelenése a drágább és bonyolultabb hulladékkezelés. A lerakott és hasznosításra kerülő hulladék mennyiség 2010. és 2011. évi átlagos 35 %-os aránya óvatosan kezelendő, mert az arányt alapvetően meghatározó komposztálásra kerülő növényi hulladék jelentős részben olyan rendszeres lakossági begyűjtésből származik, amely hiányában a feleslegessé váló növényi anyag nem a lerakásra kerülő mennyiséget növelné, hanem egyéb kezelésre kerülne, mint például a kerti avar égetés. 1.3.1. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A Városellátó Intézmény 2003. júliusától 2010. decemberéig eltelt időszakban Szentes Város belterületén 35 db 4 frakciós szelektív hulladékgyűjtő szigetet létesített, és üzemeltet a mai napig. A gyűjtőszigeteket meghatározott rend szerint, a rendelkezésre álló szabad kapacitás függvényében karbantartjuk, javítjuk, a kezdeti egy szavas feliratot új, részletes információt nyújtó matricára cseréljük. A gyűjtőszigetek elhelyezésének fő szempontja volt, hogy jól megközelíthetőek legyenek, lehetőség szerint ne zavarják a közvetlen környezetben lakókat, illetve az érintett lakóterület fő közlekedési útvonalán, lehetőleg egy fontosabb célállomás (pl.: vegyesbolt) mellett legyenek. Jelenleg a szentesi szelektív hulladékgyűjtés gerincét a gyűjtőszigetek adják, és a Városellátó Intézmény tervei szerint ez a rendszer részben továbbra is fenntartandó. A tapasztalatok szerint a vegyes műanyag fém tetra hulladék gyűjtésének kedvezőbb módja a házhoz menő megoldás. Ennek gazdaságossága a papír hulladék esetében már nem ilyen egyértelmű, keressük a 8

megfelelő módosításokkal való bevezetés lehetőségét. Kérdéses például, hogy a jelenlegi hasznosítási díjak mellett gyűjtőzsák díjmentes biztosítása esetén is gazdaságos lehet-e a házhoz menő papírgyűjtés. Különösen arra tekintettel, hogy a papírhulladék számára erősebb zsákot kell biztosítani a papírhulladék nagyobb fajsúlya miatt, valamint arra, hogy az alternatív hulladékgyűjtők egyre jelentősebb érdeklődést mutatnak a papírhulladék iránt. Nem megvalósítható ugyanakkor a jelentős eredményeket felmutató üveghulladék gyűjtés házhoz menő változata zsákos módszerrel, ezért erre mindenképpen fenn kell tartani a gyűjtőszigeteket. Jelentős problémát okoz a szelektív hulladékgyűjtő szigetek körüli illegális hulladék-elhelyezés, valamint a guberálás. A gyűjtőszigetek körüli illegális hulladék-elhelyezés az utolsó pontban kerül részletezésre. 2. sz. kép: gyűjtősziget illegális hulladékkal, guberálóval Viszonylag új, 2-3 éves szokása egy szűk, jellemzően hajléktalan csoportnak a konténerek járatszerű átvizsgálása, a visszaváltható betétdíjas üvegek kigyűjtése. Mivel a konténerek alap esetben zártak, ezért változatos módon próbálnak a zárak, lakatok felnyitásával, a bedobó nyíláson keresztül történő halászattal hozzájutni az értékes üvegekhez. A Városellátó Intézmény a guberálók tevékenységét folyamatosan próbálja meggátolni. Annak ellenére, hogy az illegális hulladéklerakás valamint az egyéb szándékos vagy nemtörődömségből eredő károk megnehezítik a gyűjtőszigetek üzemeltetését, azok továbbra is igen fontos elemei a helyi szelektív gyűjtési tevékenységnek. 1.3.2. Társasházi szelektív hulladékgyűjtés A kísérleti társasházi szelektív hulladékgyűjtést 2009. májusában kezdte meg a Városellátó Intézmény 10 társasház bevonásával műanyag palack és flakon, fém italosdoboz és társított papír (Tetra) italos doboz hulladék tekintetében. A társasházak önkéntes jelentkezés alapján kerültek kiválasztásra. A begyűjtést a társasház belső, közös használatú helyiségében falra szerelt kézi palackprés és szabványos 120 vagy 240 literes edényzet biztosítása, és annak rendszeres ürítése jelenti. 9

A gyűjtési mód a legalább 11 lakásból álló, és a lakástulajdonosok vagy bérlők legalább 50%-os támogató aláírását megszerző lakóközösségek számára díjmentes. A 2009. szeptember 30-ig tartó kísérleti időszakot követően a gyakorlati tapasztalatokat és a résztvevő lakóközösség véleményét figyelembe véve a szelektív gyűjtés rendje véglegesítésre került. A 3. sz. táblázat adatai szerint a lakásonként, évente gyűjthető műanyaghulladék mennyisége jelentősebb marketing tevékenység nélkül is elérheti az 5 10 kilogrammot. VII. hó Elszállított szelektív hulladék havi mennyisége (kilogramm) VIII. hó IX. hó X. hó XI. hó XII. hó összesen Lakások száma társasházanként (db) gyűjtött átlag mennyiség (kilogramm/lakás) Szt. Imre h. u. 3. 14.4 17.37 17.62 17.09 11.61 13.65 91.74 24 3.82 Páva u. 2. 8.99 11.19 12.46 13.02 9.83 11.47 66.96 11 6.09 Bacsó B u. 7. Kossuth u. 19. - 8.61 10.53 10.85 8.49 8.32 46.8 15 3.12 36.08 46.57 48.83 47.64 37.31 49.43 265.86 60 4.43 Kossuth u. 17. Kossuth u. 12-14-16. Honvéd u. 4. Honvéd u. 19. 26.46 29 26.15 25.57 20.24 35.61 163.03 59 2.71 15.86 20.78 13.59 16.67 13.51 17.4 97.81 64 1.53 12.38 9.92 8.22 12.63 7.7 9.98 60.83 14 4.35 5.78 8.54 7.29 8.62 5.97 7.45 43.65 18 2.43 Honvéd u. 21. 12.05 6.3 9.9 6.24 2.05 9.83 46.37 18 2.58 Összesen 132 158.28 154.59 158.33 116.71 163.14 883.05 284 3.11 3. sz. táblázat: Szentes kísérleti társasházi szelektív hulladékgyűjtés 2009. július október időszakban begyűjtött szelektív hulladék mennyisége A begyűjtött szelektív hulladék tisztasága a 4. sz. táblázat tanulsága alapján jelentősen meghaladta mind a házhoz menő, mind a gyűjtőszigetes úton begyűjtött anyag tisztaságát. Anyag frakció Súly (kg) Arány (%) PET 42.02 60.89 HDPE 2.01 3.3 Kupak 2.53 4.15 Egyéb hasznosítható müa. 0.74 1.21 Egyéb nem hasznosítható müa 7.6 12.47 Vas 0.86 1.41 Alumínium 2.06 3.38 Italkarton 1.21 1.98 Szemét 0.87 1.42 Összesen 60.9 100 4. sz. táblázat: Társasházi kísérleti szelektív hulladékgyűjtés begyűjtött anyag összetétel analízis - 2009. nyár 10

A kísérleti gyűjtésben 284 lakás vett részt. Szentesen a lakóközösségek mintegy 5.000 háztartást foglalnak magukba, így komoly lehetőséget jelent további társasház bevonása. A mennyiségi bővítés esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy a társasházi szelektív hulladékgyűjtés a begyűjtött hulladék mennyiségéhez képest időigényesebb a többi módszernél. Erre megoldásként kialakítás alatt van annak feltételrendszere, hogy a társasházi gyűjtőedények ne épületen belül legyenek elhelyezve, azonban ennek számos hátránya van. Elképzelhető, hogy a közterületen elhelyezendő 120 240 literes kukák kedvelt célpontjai lesznek a guberálóknak, vandáloknak és kuka tolvajoknak. 1.3.3. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 2009. elejétől lakossági házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési kísérlet kezdődött Szentes mintegy 570 ingatlant érintő, családi házas beépítettségű területén. A kedvező tapasztalatok alapján a Városellátó Intézmény fokozatosan lakossági házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését végzi Szentes családi házas lakóterületein. Első ütemben, 2009. szeptemberétől bevont lakóterületek (570 ingatlan): - Szeder lakótelep, Termál lakótelep, azaz a Csongrádi út, Vecseri-fok, volt Termál Gépműhely (Tóth tanya) által határolt területen, - Szentes - Lapistó területén. Második ütemben, 2011. márciusától bevont lakóterületek (710 ingatlan): - Széchenyi lakótelep, azaz a Csongrádi út, Kiss Zsigmond utca, Hegedűs L. utca és a Kurca által határolt terület, - Kertváros, Harmadik ütemben, 2012. márciusától bevont lakóterület (410 ingatlan): - Sárgapart városrész, illetve a Sárgapart-Batthyányi utca Kurca - Rákóczi utca által határolt, pénteki szemétszállítású lakóterület. A házhoz menő járat segítségével műanyag üdítős, ásványvizes PET palackok, tisztító-, mosó-, öblítő szeres, kozmetikumos egyéb flakonok, fém italos és konzervdoboz és italoskarton (TETRA tejes, gyümölcsleves doboz) gyűjthető. Sárga zsákban gyűjtött szelektív hulladékok elszállítása az ingatlan elöl történik havonta egy alkalommal. A továbbiakban minden gyűjtési napon a lakosok által kihelyezett zsákokat pótlásra kerülnek (a gyűjtési mód bevezetése alkalmával 2 db zsák került az ingatlanok postaládájába). 11

Az egyes gyűjtési napokon beszállított sárga zsákos szelektív hulladék mennyiségét a 5. sz. táblázat mutatja be. 2500 2000 1500 1000 500 0 kg 2009.09.24 2009.10.15 2009.11.19 2010.01.21 2010.02.18 2010.03.25 2010.04.22 2010.05.27 2010.06.24 2010.07.22 2010.08.26 2010.09.23 2010.10.21 2010.11.25 2010.12.16 2011.01.13 2011.02.24 2011.03.24 2011.04.21 2011.05.26 2011.06.23 2011.07.21 2011.08.25 2011.09.22 2011.10.20 2011.11.24 2011.12.15 2012.01.12 2012.02.16 2012.03.28 5. sz. táblázat: A házhoz menő járattal begyűjtött szelektív hulladék mennyiségének alakulása 2009.09.24 és 2012.03.28. között A sárga szelektív gyűjtőzsák elszállításának időpontja szemétszállítási napra esik, így azt a kuka mellé kell tenni, azt külön a szelektív gyűjtőjármű szállítja el. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés teljesen díjmentes, sem a gyűjtőzsákért, sem az elszállításért nem kell fizetni, ennek azonban az a feltétele, hogy a kiosztott zsákok a rendeltetésüknek megfelelően kerüljenek felhasználásra. Hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése során szerzett tapasztalatokhoz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésre is jellemző, hogy a részt vevő ingatlantulajdonosok 1 2 %- a közelíti meg a gyűjtést hanyag vagy kifejezetten ártó szándékkal. További 15 20 % azoknak az aránya, akik nem fordítanak megfelelő odafigyelést, gondot a sárga zsákok megtöltése során, azonban a részvételük már pozitív irányba viszi a gyűjtés gazdaságosságát. Gyűjtési és válogatási kapacitás biztosítását követően (az átadott hulladékválogató engedélyezését követően) tervezhető a sárga zsákos szelektív házhoz menő gyűjtés kiterjesztése Szentes teljes belterületére. A Városellátó Intézmény a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés módosított változatát tervezi bevezetni pár hónapon belül a rendszeres hulladékszállítással érintett, belterülettől távolabb eső szolgáltatási területein, azaz Magyartésen, Lapistón, Kajánújfaluban. A tervek szerint a lomtalanítás és a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés ötvözéseként lenne biztosítható gazdaságos módon a szemétszállításba bevont külterületek számára szelektív hulladékbegyűjtés. 12

A lakosság 205 db lakóingatlan egy évre előre értesülne a szelektív hulladékgyűjtési alkalmakról. A meghirdetetett napokon az ingatlantulajdonos bármilyen saját zsákban anyagfajtánként elkülönítve helyezhet ki az ingatlan elé műanyag (+fém és tetra), öblösüveg és papírhulladékot. A zsákok begyűjtése nyitott platós járművel a lomtalanítás nem tömöríthető hulladékfrakció mintájára történik a gépjármű vezetőn kívül egy vagy két rakodóval. A begyűjtés idő és költséghatékony módon lebonyolítható, a külön zsákokban gyűjtött frakciók összekeverése nélkül. 2011. március 24-én, az első kibővített házhoz menő gyűjtési alkalommal beszállított sárga zsákos szelektív hulladék válogatási eredményéről részletes hulladék-összetétel vizsgálat és bevételszámítás készült. A hulladék válogatása során minden frakció külön mérésre került, amely az alábbi 6. sz. táblázatban a kilogrammonkénti értékesítési (hulladék esetében ártalmatlanítási költség) díjjal együtt szerepel. Súly (kg) Arány (%) Eladási ár (Ft/kg)* Begyűjtői díj (Ft/kg)** Összesen (Ft) Víztiszta PET 190 19 85 80 31.350 Kék PET 160 16 60 80 22.400 Színes PET 50 5 25 80 5.250 HDPE flakon 50 5 15 50 3.250 PE Fólia 40 4 15 18 1.320 Kupak 30 3 40 18 1.740 Italos karton 90 9 1 50 4.590 Alu. italos doboz 20 2 260 38 5.960 Vas italos és konzervdoboz 110 11 2 8 1.100 Üveg 20 2 0 18 360 Hasznosíthatatlan hulladék 230 23-8.3 - -1.909 Összesen 990 100 - - 75.411 * - 2011. I. negyedévi értékesítési árak * - az ÖKO-Pack Csomagolóanyag Újrahasznosítást Koordináló Nonprofit Kft. által fizetett begyűjtői díj 6. sz. táblázat: A 2011. március 24-i házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés eredménye 1.3.4. Szelektívhulladék újrahasznosításra történő előkészítése Begyűjtött műanyag frakció mérlegelés után a Hulladéklerakó telep eredetileg veszélyes hulladéktároló építménye előtt kerül kiürítésre. Az építmény mérete 3 m x 7 m. Befogadóképességére jellemző, hogy a bent elhelyezett kétkamrás bálázógépen kívül csak mintegy 6-8 laza m3 válogatandó műanyaghulladékot tud befogadni. Így jelenleg a válogatás 13

félig az építményen belül, félig azon kívül történik. A szelektálást 3-4 dolgozó végzi. A válogatásban igénybe veszünk dolgozókat a közhasznú foglalkoztatás, illetve a bíróság vagy az önkormányzati szabálysértési hatóság által kötelezett közmunka keretei között is. A szelektív hulladékválogatás körülményeinek rendezését szolgálja a már említett szelektív hulladékválogató épület. Első lépésként a szükséges engedélyek megszerzését követően a megfelelő, tágas, időjárási körülményektől védett helyiség jelent komoly előrelépést a válogatási munka terén. Második lépésként egy válogató szalag beszerzésével jelentősen javítható a jelenleg teljesen kézi válogatás hatékonysága. A begyűjtött szelektív vegyes műanyag-fém és tetra hulladék válogatása 9 frakcióra történik: PET palack víztiszta PET palack világoskék szín PET palack vegyes szín külön a flakonok kupakja HDPE flakonok alumínium italosdoboz vas italosdoboz társított tetra italosdoboz PE fólia A szétválogatott hulladékfrakciók a bálázásig big bag zsákban kerülnek tárolásra. A bálázáshoz szükséges anyagmozgatása kézzel, a kész bálák betárolása géppel történik. Bálák mérete 1200 x 800 x 850 mm, amely PET bála estén 130-150 kg, alumínium esetén 90 100 kg hulladékot foglal magába. A gyűjtőszigeti, társasházi illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztési lehetőségeinek jelenleg a vegyes fém, tetra és műanyaghulladék esetében a válogatás kezdetleges körülményei, a papír és üveghulladék esetében az átmeneti tárolókapacitás szűkössége szab gátat. 1.4. Zöldhulladék kezelés 1.4.1. Lakossági zöldhulladék begyűjtése Szentes Város kiemelkedő kertészeti hagyományokkal rendelkezik, e mellett a városra jellemzőek a jelentős köz- illetve magántulajdonú zöldterületeket magukba foglaló családi házas lakóövezetek. Mind az intenzív kertészetekben, mind a családi házas övezetben jelentős mennyiségű zöldhulladék képződik évente. A kertváros lakóterületeken nyár végi, őszi 14

időszakban a zöldhulladékok kezelésének elterjedt módja volt a kertekben, utcai árokparton történő égetés. A komposztálásra átvett zöldhulladék mintegy 69 %-át a Városellátó Intézmény járművei szállítják be részben a lakosságtól a márciustól decemberig tartó időszakban üzemeltetett heti rendszerességű gyűjtőjárattal, részben a Város közterületein végzett zöldterület fenntartói munkáiból. A lakosságtól a 2007. évtől heti rendszerességgel kerül elszállításra a bezsákolt, kötegelt zöldhulladék. A begyűjtést alapfeladatként egy kisebb méretű mezőgazdasági vontató végzi, azonban az őszi illetve az utóbbi években már a kora tavaszi csúcsidőszakban a tömörítős hulladékgyűjtő járművek igénybevétele is szükségessé vált. 3. sz. kép: zöldhulladék gyűjtő mezőgazd. vontató A rendszeres heti zöldhulladék begyűjtés a szemétszállítási körzetek 2011. májusi átszervezését követően összhangba került a napi szemétszállítással. Az ingatlantulajdonosok saját járművel, előszeretettel szállítják zöldhulladékukat a komposztáló telepre, a 2008. január 1-i elhelyezési díj bevezetését követően továbbra is díjmentesen. Díjat a nagyobb járművel, 1 m3 mennyiségét meghaladó esetben kell fizetni. 1.4.2. Komposztáló tér A begyűjtött zöldhulladék a Szentes-berki Hulladékkezelő Telep területén található komposztáló téren kerül lerakásra. A begyűjtött növényi hulladék itt előválogatásra, szükség esetén aprításra, keverésre, nedvesítésre kerül. A kevert növényi anyagokból 3 méter széles, 2,5 méter magas trapéz keresztszelvényű, 20 méter hosszú prizma készül. A prizmák alá, azok hossztengelyében a térburkolatra perforált levegőztető cső kerül. A prizmaépítés közben folyamatosan kell locsolni a felrakott anyagokat a megfelelő nedvességtartalom biztosítása érdekében. A felépített prizmában elhelyezésre kerül a hőmérséklet szonda, majd befedésre kerül a szellőzést biztosító takaróponyvával. A felépített prizmában beindul a komposztálódás folyamata, amely oxigénfogyasztással és a hőmérséklet emelkedésével jár. A beépített levegőztető rendszer a számítógépes program alapján a hőmérséklet emelkedés alapján, vagy beállított időközönként végzi a prizma levegőztetését. 15

A felépített prizma 4-5 hetes aktív komposztálási fázis után lebontásra, és a rendelkezésre álló terület maximális kihasználásáig utóérlelésre kerül. A félkész komposzt az utóérlelési fázis végén kerül rostálásra. Jelentős probléma, hogy a kész vagy félkész komposztot csak teljesen szigetelt területen lehet utóérlelni, így hosszabb utóérlelésre lehetőség nincs. Jelenleg a telep kihasználtsága a rendkívül nagy aprítandó gallymennyiség, valamint a keletkező komposzthasznosítási nehézségek miatt 110%-os. A rostált kész komposzt értékesítésére a 36/2006 FVM rendelet alapján lefolytatott engedélyezési eljárást követően van lehetőség. A szükséges engedélyezési eljárás a Berki komposzt megnevezésű termék értékesíthetősége érdekében folyamatban van, a szükséges laboratóriumi vizsgálatok (tápanyag tartalom, nehézfém tartalom, humán egészségügyi, csírázásgátló és gyomosító hatás) megtörténtek, eredményeik megfelelőek, az engedélykérelem a hatósághoz beadásra került. 1.5. Lakossági veszélyes hulladék gyűjtése A lakosság környezet tudatosságának fejlődésével és az első elhasznált sütőzsiradék gyűjtési akció tapasztalatai értékelésével - 2006. év során igény merült fel a mindennapi élet során keletkező veszélyes hulladékok elkülönített kezelésére, ártalmatlanítására. Átmeneti megoldásként a 2007. évben tavasszal és ősszel a lakossági lomtalanítást megelőző hétvégén két napos hétvégi veszélyes-hulladék gyűjtő akció került megszervezésre a Polgármesteri Hivatal udvarában, ekkor már a hulladékok körét kiegészítve a jelenleg is gyűjtött alábbiakra: - festék tinta patronok és kazetták, - fáradt olaj, - növényvédőszeres göngyöleg, - növényvédőszer maradék, - festékes, hígítós, ragasztós, vegyszeres fém és műanyag göngyöleg, - spray flakon, - festékes, olajos rongy, - akkumulátor, - fénycsövek, kompakt izzók, - szárazelemek, - gumiabroncs, - elhasznált konyhai sütő olaj és zsiradék, - lejárt szavatosságú gyógyszer, - elektromos, elektronikus eszközök, (pl.: TV, hűtő, monitor, barkács és konyhai gépek stb.) 16

A lomtalanítás előtti lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akció eddig 10 alkalommal került megszervezésre. Az akció a lehetőségekhez képest folyamatosan fejlődött annak érdekében, hogy az minél gördülékenyebben kerüljön lebonyolításra. Időközben változott a helyszín a Polgármesteri Hivatal udvarának szűkössége miatt. Változtak a hasznosító partnerek is, így jelenleg az elektromos, elektronikai hulladék elszállítását egy helyi vállalkozó végzi az országos koordináló Electro Coord Kft. megbízásából. A 2011 tavaszi gyűjtési akció során 68 m 3 elektromos elektronikus hulladék került elszállításra. A veszélyes-hulladékot a budapesti Trans-Global Kft. szállítja el gyűjtési akciónként két - három tehergépjármű mennyiségben. A begyűjtő partnerekkel folytatott tapasztalatcsere alapján megállapítható, hogy a sikeres begyűjtési akciók legfontosabb kritériuma az érdekelt közszolgáltató elkötelezett munkatársainak személyes jelenléte. Ezzel kialakítható pozitív kapcsolat a lakossággal, valamint a legelső pillanattól folytatott következetes irányítással, határozott fellépéssel megakadályozható a mindenféle színesfém kereskedők és guberálók általi rendzavarás. A lakossági veszélyes-hulladékok rendezett folyamatos gyűjtése hulladékgyűjtő udvar létesítésével, üzemeltetésével biztosítható. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól alapján a hulladékudvar a lakossági és kis mennyiségű gazdálkodói hulladék átvételére szolgáló, zárt, folyamatosan őrzött, létesítmény, ahol a hulladék átvételét képzett személyzet végzi olyan módon, hogy az egyes hulladékfajták megfelelő edényzetbe kerüljenek a hasznosításra vagy ártalmatlanításra történő elszállításig. A hulladékudvarban gyűjthető főbb hulladék fajták a kommunális jellegű hulladék, lomhulladék, építési bontási hulladék, biohulladék, szelektív hulladék, meghatározott veszélyes hulladék és egyéb elkülönített kezelést igénylő hulladékok. A Szentes berki Hulladékkezelő Telepen engedélyezés alatt álló hulladékudvar a helyi sajátosságok miatt eltérő lesz a tipikus hulladékudvaroktól. Az eltérés egyik oka az lesz, hogy a felsorolt hulladékfajták jelentős részben helyben kerülnek hasznosításra, így a szelektív hulladékok, a biohulladékok és az építési bontási hulladékok. A hulladékudvar 525 m 2 területű térburkolatból és egy 160 m 2 alapterületű tároló épületből áll. A beszállított kommunális és lom jellegű hulladékok a térburkolaton elhelyezett 1.1 m 3 -es gyűjtőkonténerekbe kerülnek. A szelektív hulladékok szintén 1.1 m 3 -es gyűjtőkonténerekbe kerülnek, amelyeket műanyag és fém esetében a hulladékudvar melletti hulladékválogató épületben, üveg és papír esetében az átmeneti támfalas tárolóban kerülnek elhelyezésre. A hulladékudvarban építési - bontási hulladék és biohulladék elhelyezése nem 17

történik, mert komposztáló és az építési bontási hulladékkezelő önállóan fogadja be ezeket a hulladékokat. A veszélyes, elektromos - elektronikai és elkülönített kezelést igénylő hulladékok a fedett, zárt, aljzatszigetelt tároló épületben, megfelelő gyűjtőedényzetben kerülnek tárolásra. 1.6. Az építési bontási hulladék kezelése Üzemelő kommunális hulladéklerakó teleppel rendelkező településeken többnyire fel sem merül kapacitás igény az építési bontási hulladék kezelésére, hasznosítására. Hulladéklerakó depónia üzemeltetés során jelentős mennyiségű föld vagy hasonló struktúrájú építési bontási hulladék szükséges a tömörített hulladékréteg takarására. Darabos struktúrájú építési bontási hulladékból egy kis túlzással korlátlan mennyiség felhasználható a depónia belső úthálózat kialakításához. Bár ezek a hulladékmennyiségek valóban értékes depónia térfogatot foglalnak el, ugyanakkor mind gazdasági mind technikai szempontból hozzájárulnak a depónia eredményes üzemeltetéséhez. Építési bontási hulladék elhelyezéssel Szentesen a 2009. december végi hulladéklerakó bezárást megelőzően sem volt jelentősebb gond. A körülményektől (pl.: csapadék viszonyok) és a hulladék összetételétől függően 1 2 Ft/kg, illetve időszakosan díjmentesen lehetett építési bontási hulladékot elhelyezni a Szentes berki Hulladéklerakó Telepen. A depónia végleges lezárását megelőzően, 2009-ben kezdődött meg egy engedélyezett kezelő tér kialakításának előkészítése. Az elkészített terv 70 x 70 méter területű kőzúzalékkal (és tört betonnal) feltöltött, beton szegéllyel rendelkező, csapadékvíz elvezető árokkal körbevett kezelőtér kialakítását tartalmazta. A 2011. decemberében üzembe helyezett építési-bontási hulladékkezelő telepen hulladékszállítási engedéllyel rendelkező hulladékkezelő illetve a lakosság által beszállított építési-bontási hulladékok kerülnek elhelyezésre. A frakciónként (kevert építési bontási hulladék, beton, tégla-cserép, kerámia, aszfalt, kitermelt föld) átmeneti tárolást követően kerül sor azok kezelésére (aprítás/rostálás). Az aprított törmelék építőipari alapanyagként történő forgalomba hozatala a kész komposzthoz hasonlóan minősítési eljáráshoz kötött. A minősítési eljárás, és a hasznosító tér tanúsítása jelenleg folyamatban van. Az építési bontási hulladékkezelő tér kizárólag építmények és épületek létesítése, felújítása, karbantartása, bontása során keletkező hulladék hasznosítását végzi. Ennek érdekében a hulladékbeszállítás feltétele, elsődleges kritériuma a hasznosíthatóság. 18