Öröklés 8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban = hagyaték mint egész átszáll az örökösre egészben: aktívumok + passzívumok Örökölni lehet: Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll 2011. április 7. Nemzetközi magánjog Kiesik az öröklésbıl, aki: Örökhagyó elıtt meghal Törvény erejénél fogva nem szerezheti meg a hagyatékot (pl. házastárs, de megszakadt az életközösség) Örökségre érdemtelen aki az örökhagyó életére tört; aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította; c) az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört Az érdemtelenség nem vehetı figyelembe, ha az örökhagyó, illetıleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta. aki lemondott az öröklésrıl; Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerzıdésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésrıl akit az örökhagyó az öröklésbıl kizárt vagy kitagadott; aki az örökséget visszautasította. TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS általános rendje Örökösök elsısorban az örökhagyó gyermekei (fejenként egyenlı részben) kiesett örökös helyén egymás közt egyenlı részekben a kiesett gyermekei örökölnek Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl Leszármazók házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülıi örökölnek fejenként egyenlı részben Az öröklésbıl kiesett szülı helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói Ha a kiesett szülınek nincs leszármazója, egyedül a másik szülı, illetıleg annak leszármazói örökölnek 1
A fentiek hiányában a nagyszülık kiesett nagyszülı helyén ennek leszármazói Ha a kiesett nagyszülınek leszármazója nincs, helyette nagyszülıpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülıpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülıpár vagy ezek leszármazója örökli. Ha sem az örökhagyó nagyszülıje, sem a nagyszülıktıl leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlı részekben az örökhagyó távolabbi felmenıi. Ági öröklés Célja, hogy biztosítsa a családi vagyonnak az eredeti családi ágon történı maradását, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei ellentmondás, hogy leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli ez méltánytalan rövid, gyermektelen házasság esetén vagy méltánytalan az is, ha az örökhagyó kiskorú, és csak az egyik felmenıi ágról háramlott vagyon felezıdik meg a két felmenıi ág között Pl. nagymama kredence Ági vagyon: Hagyatéknak egy része, ami sajátos módon öröklıdik közvetlenül valamelyik szülıjérıl vagy távolabbi felmenıjérıl testvérétıl, testvér leszármazójától, ha a vagyontárgy a testvér vagy testvér leszármazójának vagyonában már ági természető volt Ingyenesen vagy öröklés útján szerezte meg az örökhagyó NEM ági vagyon: vagyontárgy, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg; az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra; a szokásos mértékő ajándékra. Az örökhagyó halálakor meg nem levı (átruházott, veszendıbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. Tizenöt évi házasság után a túlélı házastárssal szemben a szokásos mértékő berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. Ági öröklés feltételei Ági öröklés rendje: ne legyen (vagy kiessen) az örökhagyónak leszármazó törvényes örököse Legyen ági vagyon legyen törvényben meghatározott ági örökös A szülı örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenıjérıl hárultak az örökhagyóra A kiesı szülı helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülı, sem szülıi leszármazó nincs, a nagyszülı, ha nagyszülı sincs, az örökhagyó távolabbi felmenıje örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenıjérıl hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá 2
Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni Ha a természetben való kiadás célszerőtlen, a bíróság az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el Házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ı örököl (özvegyi jog) Ha újra férjhez megy/élettársa lesz megszőnik Leszármazók kérhetik a korlátozását, de a volt házastárs szükségleteit biztosítani kell Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának megváltását nem lehet kérni a lakásra, ha ott lakik olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne + ági vagyon 1/3-a Osztályrabocsátás Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben ıt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekbıl arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (kiesett személynek leszármazója is köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani) A szokásos mértékő ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást nem kell osztályra bocsátani Elosztandó: hagyaték + amit osztályra kell bocsátani A részbıl le kell vonni az osztályra bocsátott dolog értékét Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg Ha a juttatás több, mint a kiszámított örökrész, akkor az örököst kielégítettnek kell tekinteni, a többletet nem kell visszafizetni Kódex Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála idıpontjában személyes joga volt Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetıleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. Akinek személyes jogát az elızı bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog. Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik. 3
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS Végrendelkezni csak személyesen lehet A végrendelet fajai: 1. Közvégrendelet Közjegyzı vagy bíróság elıtt Nem lehet a közjegyzı (+hozzátartozói) örökös közjegyzıi okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadóak 2. Írásbeli magánvégrendelet Csak olyan nyelven, amit a végrendelkezı ért Nem lehet gépírással, sem gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérı egyéb jel- vagy számjegyírással érvényes, ha annak végrendeleti minısége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitőnik, továbbá ha a végrendelkezı azt a) elejétıl végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú elıtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - aláírják; vagy c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzınél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. több különálló lapból esetén minden lapját ellátják folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkezı és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírja érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél mőködött közre érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkezı személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, vagy cselekvıképességet érintı gondnokság alatt áll; c) írástudatlan Nem lehet a tanú/hozzátartozója részére végrendelkezni 3. Szóbeli végrendelet aki életét fenyegetı rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne akkor érvényes, ha a végrendelkezı két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval elıadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ı végrendelete tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke Végrendelet tartalma Örökösnevezés: egy vagy több örökös nevezhetı Ha a részesedést nem határozta meg: egyenlı rész Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésbıl. A kizárást nem kell indokolni Növedékjog: törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik Helyettes örökös: az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésbıl kiesik, mást nevezhet örökössé 4
Végrendelet érvénytelensége 2 vagy több személy közös vr-e olyan végrendeleti intézkedés, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytıl vagy idıponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel (de halál esetén ezt helyettes örökös nevezésének lehet tekinteni) Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni; az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította; az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja Végrendelet hatálytalansága visszavonással hatálytalanná válik (alakiság: mint a megtételére) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni de a nem ellentétes rendelkezések hatályban maradnak írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetıleg az ı beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik közjegyzınél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezı visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszőnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez a többi rendelkezés érvényességét, illetıleg hatályát nem érinti A végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála idıpontjában személyes joga volt. A végintézkedés és annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel a magyar jognak, vagy a) a keletkezés, illetıleg a visszavonás helyén és idején hatályos jognak, vagy b) annak a jognak, amely a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása idıpontjában, vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga volt, vagy c) a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása idıpontjában, illetıleg az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén hatályos jognak, vagy d) ingatlanra vonatkozó végintézkedés esetében az ingatlan fekvésének helyén irányadó jognak. Öröklési szerzıdés: az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerzıdı felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi (utána errıl a vagyonról nem lehet rendelkezni!) Rendelkezés várt örökségrıl: Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerzıdést várt örökségük tárgyában (Írásban!) Örökség visszautasítása: Csak egészben utasítható vissza! Állam mint tv-es örökös nem utasíthat vissza Külön visszautasítható a mezıgazdasági termelés céljára szolgáló föld és eszközök 5
Kötelesrész Jogosult: az örökhagyó leszármazója, házastársa, bejegyzett élettársa, továbbá szülıje, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne Mértéke: a leszármazót és a szülıt annak fele illeti, ami neki mint törvényes örökösnek jutna Ha házastársat vagy a bejegyzett élettársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ı kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg Alapja: a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élık között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke Betudás: a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani De örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti Hagyatéki tartozások: az örökhagyó illı eltemetésének költségei; a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; az örökhagyó tartozásai; a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek ebben a sorrendben kell kielégíteni az örökös a saját vagyonával is felel 6