14. 14. A népesség iskolázottsága
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014
Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán, Pécsi főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezetők: Waffenschmidt Jánosné, Dr. Horváth József Összeállították: Bojer Anasztázia, Hluchány Hajnalka, Horváthné Takács Ibolya Közreműködött: Berettyánné Halas Judit, Kovács Marcell, Pachmann Zsuzsanna, Waffenschmidt Jánosné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot gondozták: Benedek Szabolcs, Polónyi Katalin Tördelőszerkesztő: Bada I. Csilla További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.173
Tartalom Köszöntöm az Olvasót!...5 1. A népesség iskolai végzettsége...7 1.1 Történeti áttekintés...7 1.2 Az iskolai végzettség nemek és korcsoportok szerint...10 1.3 A különböző iskolai végzettségű népesség gazdasági aktivitása...14 1.4 Az iskolázottság területi különbségei...15 2. A népesség szakképzettsége...17 2.1 Történeti áttekintés...17 2.2 A képzettség tanulmányi területe nemek és korcsoportok szerint...18 2.3 A különböző szakképzettségű népesség gazdasági aktivitása...19 2.4 A szakképzettség területi különbségei...21 3. A népesség nyelvismerete...24 Melléklet...26 14. A népesség iskolázottsága 3
Köszöntöm az Olvasót! A hazánkban 1870 óta rendszeresen, általában tízévenként tartott cenzusok rendkívül értékes információs anyagot tartalmaznak, amelyek más forrásokból nem pótolható összefüggések feltárására nyújtanak lehetőséget. A 2011. évi népszámlálás által rögzített helyzet és az ahhoz vezető országos folyamatok mellett többféle térségi metszetben vizsgáltuk a területi népszámlálási adatokat is. A járások, megyék, településtípusok, a különböző népességnagyságú településcsoportok, valamint a főváros-vidék közötti szembetűnő egyenlőtlenségekre igyekszünk felhívni az olvasó figyelmét. A népszámlálások egy-egy eszmei időpont -ra vonatkozóan tartalmaznak információkat. A 2011. évi népszámlálás eszmei időpontja 2011. október 1-je volt. Az adatok nagy többsége erre az időpontra vonatkozik. A megelőző évtizedben lezajlott változásokat minden témánál bemutatjuk, sok esetben a korábbi évtizedekre is visszatekintünk. Jelen kiadványban összefoglaljuk a népesség iskolázottságában és szakképzettségében 2001 és 2011 között bekövetkezett főbb országos és területi változásokat. A szöveges ismertetést követő részletes táblázatokban bemutatjuk a népesség iskolázottsági jellemzőit országosan és térségi csoportosításokban is. Az elemzés a korábbi népszámlálási kiadványokban megjelent adatokra is támaszkodik. A Módszertani megjegyzések, fogalmak a következő linken érhetők el: http://www.ksh.hu/ nepszamlalas/docs/modszertan.pdf Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 14. A népesség iskolázottsága
1. a népesség iskolai végzettsége 1.1. Történeti áttekintés A lakosság iskolázottságának vizsgálatára többféle statisztikai mérőszám használatos. Ha a népesség egészének iskolázottságáról, végzettség szerinti megoszlásáról, az abban bekövetkezett változásokról szeretnénk átfogó képet kapni, akkor a teljes népesség legmagasabb iskolai végzettségét a 7 évesnél fiatalabbak nélkül vizsgáljuk, hiszen ők még nem járnak iskolába. (A mutató hátránya, hogy jelentősen befolyásolja a népesség mindenkori kormegoszlása.) Az alábbiakban e mutató segítségével, azaz a 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége szerint mutatjuk be a 2011. évi népszámlálás alapján elénk táruló képet, valamint a korábbi időszakok változásait. Az elmúlt fél évszázad folyamatait tekintve az 1990-es évek, azaz a rendszerváltozás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. Ennek következtében az elmúlt húsz évben a népesség iskolai végzettségének folyamatos emelkedésén belül a közép- és felsőfokú végzettségűek növekedése volt a leglátványosabb. 1960-ban még a lakosság jelentős hányada, 71%-a általános iskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett. 1990-re arányuk 31%-ra mérséklődött, 2011-ben pedig már csak 12%-ot tett ki. 1960-ban a 7 éves és idősebb népesség 4%-a az általános iskola első évfolyamát sem végezte el. Ez az arány 1990-ben már csak 2% volt, 2011-re pedig 1%-ra apadt. E közel 110 ezer fő több mint fele a 7 évesek közül került ki, ami abból adódik, hogy a kisgyermekek egy része egy évvel később kezdte meg az általános iskolát. 1.1.1. ábra A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint 1960 4,0 67,3 21,7 5,1 1,9 2001 1,7 18,3 30,7 16,7 22,8 9,8 2011 11,2 25,0 19,5 27,5 15,5 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Általános iskola első évfolyamát sem végezte el Általános iskola 1 7. évfolyam Általános iskola 8. évfolyam Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 100 % A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 1960-ban 22% volt. Ezt követően arányuk 1990-ig növekedni, majd a középfokú iskolákban való to- 90 14. A népesség iskolázottsága 7
vábbtanulás gyakoribbá válásával mérséklődni kezdett. 2011-ben a 7 éves és idősebb népesség egynegyede rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel. A szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségek mérésére az iskolarendszerbe kerülésüket követően, 1961, illetve 1976 óta van lehetőség. Az ezekben az iskolatípusokban bizonyítványt szerzők aránya 1970-ben 5% volt. 1990-re ez az arány több mint két és félszeresére, 2011-re pedig négyszeresére emelkedett. Az érettségit, illetve ennél magasabb végzettséget szerzettek száma és aránya töretlenül növekedett az elmúlt 50 év alatt. Az érettségizettek aránya 1960-ról 2011-re öt és félszeresére, a felsőfokú iskolai végzettségűeké pedig nyolcszorosára növekedett. A növekedés üteme az érettségizetteknél az 1990-es évtizedben, felsőfokúaknál 2001 után volt a legerőteljesebb. A népesség iskolázottsági szintjének emelkedése földrajzi területenként különböző módon és mértékben ment végbe. Budapest jellemzői olyannyira különböznek az ország többi részétől, hogy a megyék adatait nem az országos átlaghoz, hanem a főváros nélkül számított átlaghoz viszonyítottuk. Az 1960. évi népszámlálás során az ország megyéiben a 7 éves és idősebb népességnek átlagosan 76%-a az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett. Budapesten ez az arány 52%-ot tett ki, a megyék közül egyedül Győr-Moson-Sopron megyében maradt 70% alatt, míg Szabolcs-Szatmár- Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 80%-ot is meghaladta. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény az addigi 14 évről 16-ra emelte a tankötelezettség korhatárát. A szabályozás célja az volt, hogy minél többen szerezzenek általános iskolai végzettséget, vagyis a korhatár emelése azokat érintette, akiknek nem sikerült 8 év alatt befejezniük az általános iskolát. Az eredmény már az 1970. évi cenzus alkalmával megmutatkozott, a 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya a megyékben már nem érte el a 60, tíz évvel később pedig a 45%-ot (Budapesten ugyanezek az arányok 36, majd 28%-ot tettek ki). A legutóbbi, 2011. évi népszámláláskor a megyékben élő 7 éves és idősebb népesség mindössze 13%-a (a fővárosban 7,7%-a) nem végezte el az általános iskola 8. osztályát. A megyék között e tekintetben jelentős eltérések találhatók. Az ország gazdaságilag fejlettebb, nyugati területein (Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megyében) ez a hányad 10% körül, míg a hátrányosabb helyzetű keleti térségekben (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében) 15 18% között alakult. Ez utóbbi két megyében volt a legmagasabb (sorrendben 1,5, illetve 1,8%) azoknak az aránya is, akiknek az általános iskola első évfolyamát sem sikerült befejezniük, vagyis írástudatlannak tekinthetők. Az ország többi megyéjében arányuk 1,0 1,5% között mozgott 2011-ben (a fővárosban 0,8%-ot tett ki). 1.1.2. ábra Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya a 7 éves és idősebb népességből megyénként, 2011 Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Hajdú-Bihar Heves Bács-Kiskun Somogy Tolna Békés Pest Baranya Fejér Veszprém Komárom-Esztergom Zala Csongrád Vas Győr-Moson-Sopron Budapest 7,7 10,7 10,5 0 5 10 15 20% Megyei átlag 17,6 15,5 15,1 15,0 14,7 14,4 14,0 14,0 13,9 13,7 13,4 12,7 11,9 12,4 11,9 11,8 11,8 11,6 11,5 Országos átlag Az általános iskolát végzettek aránya 1960-ban az ország megyéiben átlagosan 19% volt, fokozatos növekedés után 1990-re 32%-ot ért el. Ezután lassú csökkenés kezdődött és hányaduk 2011-re 27% alá 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
mérséklődött. A fővárosban korábban, az 1970. évi népszámlálás során regisztrálták a legmagasabb, mintegy 35%-os arányt, ami az iskolázottsági szint növekedésével párhuzamosan 2011-re 17%-ra esett vissza. Ugyanakkor a megyék közül Nógrádban és Szabolcs- Szatmár-Beregben a mindössze 8 osztályt végzettek hányada még mindig elérte a 30%-ot. A 7 éves és idősebbek körében a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek aránya mind a fővárosban, mind a megyékben cenzusról cenzusra folyamatosan növekedett. Az 1970-ben regisztrált 5%-os hányad 2011-re Budapesten csaknem 12, a megyékben ezt felülmúlva átlagosan 21%-ra emelkedett. Az érettségi nélküli szakképesítést szerzettek aránya az iparosodottabb megyékben magasabb, a jobbára mezőgazdasággal foglalkozó megyékben alacsonyabb volt. 1.1.3. ábra Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a népességből megyénként, 2011 Budapest Pest Csongrád Győr-Moson-Sopron Baranya Hajdú-Bihar Fejér Zala Vas Veszprém Komárom-Esztergom Heves Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 0 5 10 15 20 25 30% Megyei átlag A megyékben élő 7 éves és idősebb népességnek az 1960. évi népszámlálás adatai szerint még csupán 3 4 (Budapesten 11%-a), 2001-ben 21, 2011-ben már 26%-a (Budapesten 35%-a) volt érettségizett. 9,4 15,9 15,3 14,3 13,7 13,4 13,2 12,8 12,7 12,4 12,0 12,0 11,3 11,3 11,2 11,0 10,8 10,6 10,5 12,7 15,5 Országos átlag 28,9 A megyék közül az érettségi bizonyítványt szerzett népesség aránya Csongrád, Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, megközelítette a 29%-ot, ugyanakkor Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 23% alatt maradt. Az 1960. évi cenzus idején hazánk megyéiben a 7 éves és idősebb népesség elenyésző hányada, mindössze 1,2%-a végzett egyetemet vagy főiskolát. Az ezt követő öt évtized alatt arányuk megtízszereződött, és 2011-ben már 12,7%-ot tett ki, miközben Budapesten 5-ről 29%-ra emelkedett. A diplomások hányada főként a felsőoktatási központnak számító, illetve ezek közelében fekvő megyékben, valamint a fejlett ipari térségekben volt a legmagasabb (Pest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron). Arányaiban a legkevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező személy az ország gazdaságilag elmaradottabb körzeteiben, aprófalvas jellegű, jellemzően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területein fordult elő (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megye). Figyelemre méltó, hogy miközben az élethosszig tartó tanulás egyre elfogadottabbá válik növekszik az iskolaelhagyók száma közép-, illetve felsőfokon is. 1960-ban a középfokú iskolát elkezdők, de végzettséget nem szerzők aránya 3% volt, ami 2011-re majdnem megduplázódott. Ugyanezen időszakban az egyetemi, főiskolai tanulmányaikat megkezdők, de oklevelet nem szerzők aránya megnégyszereződött. 1960 1970 1980 2001 2011 1.1.4. ábra Iskolaelhagyók aránya közép-, illetve felsőfokon 0,6 0,9 1,1 2,2 0 1 2 3 4 5 2,6 3,2 3,6 Egyetem, főiskola stb. oklevél nélkül 4,1 4,4 Középfokú iskola érettségi nélkül és szakmai oklevél nélkül 5,7 6 % 14. A népesség iskolázottsága 9
1.2 Az iskolai végzettség nemek és korcsoportok szerint Az egyes korosztályok iskolázottságáról, a különböző iskolai végzettségi szintek gyakoriságáról pontosabb képet kapunk, ha a végzettségeket csak azok körében vizsgáljuk, akik koruknál fogva már elvégezhettek egy adott végzettségi szintet adó iskolát: pl. a gimnáziumi érettségivel rendelkezőket csak a 18 éves és idősebb népesség körében értelmezzük. A következő fejezetben iskolai végzettségi szintenként e mutatók alapján elemezzük a népesség iskolázottságának alakulását. Bemutatjuk az egyes korcsoportokban az adott végzettségi szinthez tartozók arányát, továbbá az egyes szinteken végzettek kor szerinti összetételét. A népesség iskolai végzettségének emelkedését jelzi, hogy 2001 és 2011 között minden korcsoportban, mindkét nem körében csökkent az alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya. A legnagyobb mértékű (36 százalékpontos) csökkenés a 70 79 éves nők körében következett be a két utolsó népszámlálás között. Az időskorúak idevágó adatai az évtizedekkel korábbi iskolázottsági viszonyokat tükrözik, vagyis az arányváltozások nem a két népszámlálás között bekövetkezett változásra utalnak. A 15 19 éves korcsoportban magasabb az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők hányada, amit a nyolcadik osztályba járó 15 évesek nagy száma indokol. Mind a 2001., mind a 2011. évi népszámlálás alkalmával a nők között voltak többen, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők hányada csak az idősebb korosztályokban volt jelentős. Arányuk 2011-ben a 60 69 éves korcsoportnál idősebbek körében kezd el látványosan emelkedni. Ez azzal magyarázható, hogy a 60 69 évesek és a náluk fiatalabbak az 1940. évi XX. tv. által bevezetett nyolcosztályos általános iskolai rendszerben tanultak, míg a 70 év felettiek még népiskolákban kezdhették meg a tanulmányaikat. A korcsoportok között az idősebbek felé haladva nő az iskolázatlanok aránya. Hányaduk a 80 éves és idősebbek körében a legmagasabb, de az utolsó tíz évben ott is jelentősen csökkent. 2001-ben a 80 éves és idősebb nők kétharmada, a férfiak fele, tíz évvel később a nők kevesebb, mint fele, a férfiak ötöde nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. 1.2.1. ábra Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya a megfelelő korú népességből nemenként és korcsoportonként % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 15 19 20 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 79 80 éves Férfi, 2001 Nő, 2001 Férfi, 2011 Nő, 2011 Az iskolázatlanok legnagyobb hányadát 2001-ben a 70 79, 2011-ben a 80 éves és idősebb személyek tették ki. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők körében 2001 és 2011 között a 15 59 éves korcsoportban kisebb a növekedés. Ezzel szemben a 60 69 és a 70 79 éves végzettséggel nem rendelkezők aránya nagymértékben lecsökkent. Csak a legidősebbek, a 80 éves és idősebbek hányada nőtt a két népszámlálás között. 1.2.2. ábra Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek megoszlása korcsoportonként 3,5 4,5 2001 6,5 4,4 3,2 2011 5,5 4,8 5,6 5,8 0 10 20 30 40 50 60 70 80 15 19 50 59 7,6 21,0 38,4 18,4 9,2 20 29 60 69 26,1 30 39 70 79 35,3 90 40 49 80 100 % 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legutóbbi két népszámlálás alkalmával a legfiatalabb korcsoportban, a 15 19 évesek között volt a legmagasabb. 2011-ben mindkét nem körében magasabb volt hányaduk, mint tíz évvel korábban. 2001-ben a 20 éves és idősebbek korcsoportjaiban az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 60 69 éves korcsoportig nő, a náluk idősebbek körében lecsökken. 2011-ben ennek megfelelően a 70 79 éves korcsoportban kiugró az érték mindkét nem körében. Ennek oka, hogy az ezekbe a korosztályokba tartozó személyek többsége még 1940 a nyolcosztályos általános iskola bevezetése előtt, népiskolákban kezdte meg tanulmányait. 2011-ben a 40 49 éves korcsoportig nem számottevő a két nem közötti különbség. Az ennél idősebb korcsoportokban viszont az alapfokú végzettséggel rendelkező nők aránya látványosan magasabb, mint a férfiaké. 1.2.3. ábra A legfeljebb általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya a megfelelő korú népességből nemenként és korcsoportonként % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 15 19 20 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 79 80 éves Férfi, 2001 Nő, 2001 Férfi, 2011 Nő, 2011 A legfeljebb általános iskolát végzettek között 2001-ben a 60 69 és az 50 59 évesek hányada volt a legmagasabb. A 15 19 éves korcsoporthoz tartozók aránya tehát azoké, akiknek jó része középiskolába jár, de még nem szerzett középfokú végzettséget elmaradt ettől. 2011-re a 20 és 69 év közötti korcsoportok aránya csökkent. Ekkor a 15 19 éves korcsoporthoz tartozóknak volt a legnagyobb a részesedésük. Az általános iskolát befejezők ötöde volt 20 év alatti. 2001 2011 1.2.4. ábra A legfeljebb általános iskola 8. évfolyamát végzettek megoszlása korcsoportonként 16,0 10,8 9,6 14,7 17,7 19,4 9,5 2,4 20,1 7,2 8,8 8,8 13,4 15,7 18,5 7,4 0 10 20 30 40 50 60 70 80 15 19 50 59 20 29 60 69 30 39 70 79 100 % Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2011-ben a férfiak körében a 40 49 és az 50 59, a nők körében a 30 39 és a 40 49 korcsoportban a legmagasabb. 90 40 49 1.2.5. ábra A legfeljebb érettségi nélkül középfokú iskolát végzettek aránya a megfelelő korú népességből nemenként és korcsoportonként % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 80 18 19 20 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 79 80 éves Férfi, 2001 Nő, 2001 Férfi, 2011 Nő, 2011 14. A népesség iskolázottsága 11
A szakiskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezők között 2001-ben a 20 29 évesek voltak a legtöbben, de arányuktól nem sokkal maradt el a 30 39 és a 40 49 éves korcsoport hányada. 2011-re a 20 29 évesek aránya nagymértékben csökkent, az 50 éves és idősebbek hányada viszont tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt. 2011-ben a szakiskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezők közel kétötödét az 50 éves és idősebbek alkották. 1.2.6. ábra A legfeljebb érettségi nélkül középfokú iskolát végzettek megoszlása korcsoportonként 1.2.7. ábra A legfeljebb érettségizettek aránya a megfelelő korú népességből nemenként és korcsoportonként % 60 50 40 30 20 10 0 18 19 20 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 79 80 éves Férfi, 2001 Nő, 2001 Férfi, 2011 Nő, 2011 2001 4,0 30,88 26,3 26,4 12,5 2011 12,0 25,3 23,8 38,1 0 10 20 30 40 50 60 70 80 100 % 15 19 20 29 30 39 40 49 50 59 A népesség iskolázottsági szintjének emelkedését legjobban az érettségivel rendelkező népesség arányának növekedése mutatja. Az érettségivel rendelkezők hányada minden korcsoportban, mindkét nem körében magasabb volt 2011-ben a tíz évvel korábbinál. A legidősebbek kivételével minden korcsoportban magasabb az érettségivel rendelkező nők, mint az érettségivel rendelkező férfiak aránya. Míg 2001-ben a 18 19 és a 20 29 éves korcsoport között még nem volt számottevő a különbség az érettségizettek arányában, addig 2011-ben már jelentősebb volt az eltérés a 20 29 évesek javára. 2011-ben a 20 29 éves nők fele, a férfiak 47%-a rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal, a náluk fiatalabbaknak csak 45, illetve 36%-a. 90 2011-ben 2551 ezer személynek, több mint 1 millió 450 ezer nőnek és több mint 1 millió 100 ezer férfinak az érettségi volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. Közülük 1285 ezren 18 19 éves korukban szerezték meg bizonyítványukat, további 940 ezren a húszas éveikben. A legtöbben, 679 ezren 18 évesek voltak az érettségi megszerzésekor. A férfiak és a nők is jellemzően 22 évesen érettségiztek. 1.2.8. ábra A legfeljebb érettségivel rendelkezők száma a megszerzés életkora szerint, nemenként, 2011 Ezer fő 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 éves Férfi Nő 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Az érettségivel rendelkezők között mind 2001-ben, mind 2011-ben a 20 29 éves korcsoport képviseltette magát a legmagasabb arányban, ugyanakkor hányaduk négy százalékponttal csökkent tíz év alatt. Csökkent a 18 19 és a 40 59 éves korcsoport részesedése is, viszont nőtt a 30 39 éves és a 60 év feletti korcsoport hányada az érettségivel rendelkezők között. 1.2.9. ábra A legfeljebb érettségizettek megoszlása korcsoportonként 1.2.10. ábra A főiskolát, egyetemet végzettek aránya a megfelelő korú népességből nemenként és korcsoportonként % 40 35 30 25 20 15 10 5 0 25 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 79 80 éves Férfi, 2001 Nő, 2001 Férfi, 2011 Nő, 2011 2001 4,8 27,9 17,6 19,7 16,8 8,1 4,0 1,9 2011 3,9 23,5 19,5 15,8 16,4 13,5 5,5 1,1 0 10 20 30 40 50 60 70 80 18 19 50 59 20 29 60 69 30 39 70 79 100 % A felsőfokú végzettséggel rendelkezők vizsgálatának eredménye még inkább megerősíti a népesség elsősorban a nők iskolázottsági szintjének emelkedését. 2011-ben a nők minden korcsoportjában látványosan magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint tíz évvel korábban. Az 50 59 éves korcsoport kivételével a férfiaknak is magasabb hányada volt diplomás 2011-ben, mint 2001-ben. 2011-ben mindkét nem körében a legfiatalabbak, a 25 29 évesek között volt a legmagasabb a diplomások aránya. Az ilyen korú nők 35, a férfiak 21%-a szerzett felsőfokú végzettséget. 60 éves korig a nők, az ennél idősebb korcsoportokban a férfiak között volt magasabb a diplomások hányada. 90 40 49 80 A 2011. évi népszámlálás alkalmával összesen 1 millió 439 ezer fő, 811 ezer nő és 628 ezer férfi rendelkezett felsőfokú oklevéllel. 223 ezren nyilatkozták, hogy 23 évesen, 222 ezren, hogy 24 évesen szerezték meg felsőfokú végzettségüket. A nők között a legtöbben 23 évesen, a férfiak között a legtöbben 24 évesen diplomáztak. Gyakori azonban, hogy tanulmányaikat ennél idősebb korban fejezik be, ezért a férfiakra és a nőkre egyaránt igaz, hogy a diploma megszerzésének átlagos életkora a 27. életév. 1.2.11. ábra A főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők száma a megszerzés életkora szerint, nemenként, 2011 Ezer fő 160 140 120 100 80 60 40 20 0 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 éves Férfi Nő 14. A népesség iskolázottsága 13
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők negyedét 2001-ben a 40 49 évesek tették ki, de a 30 39 és az 50 59 évesek részesedése is meghaladta a 20%-ot. 2011-re a 30 39 éves korcsoportba tartozók képviseltették magukat a legmagasabb arányban. A 40 49, az 50 59, illetve a 25 29 éves korcsoport aránya csökkent, a 30 39 éves és a 60 év feletti korcsoportokban ezzel szemben magasabb lett a diplomások hányada 2011-re. 1.2.12. ábra A főiskolát, egyetemet végzettek megoszlása korcsoportonként 2001 2011 13,1 23,1 25,2 20,9 10,4 5,8 1,5 12,4 29,1 18,7 17,4 13,7 6,1 2,6 0 10 20 30 40 50 60 70 80 25 29 60 69 30 39 70 79 40 49 80 90 50 59 100 % 1.2.13. ábra A doktori fokozattal rendelkezők száma a megszerzés életkora szerint, nemenként, 2011 Fő 800 700 600 500 400 300 200 100 0 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 éves Férfi Nő Doktori fokozattal (PhD vagy DLA fokozatot szerzők 1991-ben vagy később) 15 ezer fő 9 ezer férfi és közel 6 ezer nő rendelkezett 2011-ben. 27 és 35 év közötti korban a legjellemzőbb a végzettség megszerzése. A fokozat megszerzőinek átlagos életkora 35 év. A doktori fokozat megszerzésekor a férfiak között a 30, a nők között a 31 évesek voltak a legtöbben. 1.3 A különböző iskolai végzettségű népesség gazdasági aktivitása 2001 és 2011 között a 15 éves és idősebb népesség körében a foglalkoztatottak aránya 43-ról 46%-ra, a munkanélkülieké 5-ről 7%-ra nőtt az inaktív keresők és az eltartottak terhére. 2011-ben a közel 4 millió foglalkoztatottból 20 ezren voltak olyanok, akik nem végezték el az általános iskolát. 60%-uk alkalmazott volt, negyedük közmunkásként dolgozott. Az elmúlt évtizedben csak ebben a legkevésbé iskolázott csoportban nőtt a foglalkoztatottak aránya, döntően a közmunkaprogram miatt. A többi végzettségi szinten csökkent a foglalkoztatottak hányada, a legjelentősebb mértékben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők körében (6,1, illetve 5,7 százalékponttal). A diplomások körében 3,3 százalékponttal mérséklődött a foglalkoztatottak aránya a két népszámlálás között. A munkanélküliek részesedése az összes iskolai szinten nőtt az elmúlt tíz évben, a leginkább az érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között (2,2, illetve 2,3 százalékpont). A munkanélküliek aránya a diplomások és az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők csoportjában a legkisebb. Az általános iskola 8. évfolyamnál kevesebb osztályt végzők túlnyomó többsége, több mint 80%-a idős korából adódóan inaktív kereső volt mind a két népszámlálás alkalmával. Arányuk tíz év alatt valamelyest csökkent, akárcsak az eltartottak hányada. Az általános iskolát elvégzők fele az inaktív keresők csoportjába tartozott mind a két felvétel alkalmával. Míg 2001-ben még negyedük, tíz évvel később már csak kevesebb mint ötödük volt foglalkoztatott. Az eltartottak aránya 23, a munkanélkülieké 7%-ot tett ki az általános iskolát végzettek között 2011-ben. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.3.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása az egyes iskolai szinteken gazdasági aktivitás szerint 2001 2011 Az általános iskola 8 évfolyamánál alacsonyabb Általános iskola 8. osztály Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Az általános iskola 8 évfolyamánál alacsonyabb Általános iskola 8. osztály Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. Összesen Egyetem, főiskola stb. Összesen 0 20 40 60 80 100 % 0 20 40 60 80 100 % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők többsége, 62%-a foglalkoztatott, közel negyede inaktív kereső, tizede pedig munkanélküli volt 2011-ben. Az érettségivel rendelkezőknek kisebb hányada, 54%-a volt foglalkoztatott, több mint negyede inaktív kereső. Az iskolai szinteket összehasonlítva a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. A diplomások 70%-a dolgozott a 2011-es felvétel idején, negyedük inaktív keresőnek számított. A felsőfokú végzettségűek között volt a legalacsonyabb az eltartottak aránya. 1.4 Az iskolázottság területi különbségei A népesség iskolázottsági színvonalának emelkedését jelzi, hogy a 15 éves és idősebbek körében számottevő mértékben csökkent az alapfokú iskolai végzettséget sem szerzett személyek aránya. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy fokozatosan kihalnak azok az idős korosztályok, amelyek tagjai még a 8 osztályos rendszer bevezetése előtt végezték iskoláikat. Országos átlagban az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek 2001. évi 11,2%-os hányada 2011-re 4,9%-ra esett vissza. A javulás mértéke Budapesten volt a legkisebb. Ennek oka, hogy a fővárosban már 2001-ben is csupán 5,8%-ot tett ki az iskolázatlanok aránya, amely tíz esztendő alatt 1,9%-ra mérséklődött. A településhierarchián lefelé haladva ez a hányad egyre magasabb, a megyeszékhelyeken 2,8, a többi városban 5,2, a községekben 7,8%. A megyék közül a legkedvezőbb arányok Győr-Moson-Sopron (3,2%) és Vas megyét (3,5%) jellemezték, a legrosszabb mutatókkal Szabolcs- Szatmár-Bereg (8,6%), valamint Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye (mindkettő 7,2%) rendelkezett. A járásokat tekintve nagyobbak a különbségek: a főváros I., II., XI. és XII. kerületében a legalább 15 éveseknek mindössze 1,0 1,2%-a volt 8 osztálynál alacsonyabb végzettségű, ugyanakkor a Cigándi járásban 13,4%-a, az Edelényi és Fehérgyarmati járásban 12,7%-a. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban a 15 éves és idősebb népesség körében csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is, országos átlagban 34-ről 27%-ra. A csupán alapfokú végzettséget szerzettek hányada is a fővárosban volt a legalacsonyabb (18%), a megyeszékhelyeken átlagosan 22, a többi városban 28, a községekben 35%-ot tett ki. A 2011. évi cenzus adatai szerint a legalább 15 évesek közül Győr-Moson-Sopron és Pest megyében minden negyedik, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében ugyanakkor minden harmadik személy csupán az általános iskola 8. évfolyamát végezte el. A járások közül a Cigándi, a Sellyei, a Baktalórántházai és a Mezőcsáti térségben volt a legmagasabb, 42 43% az alapfokú végzettségűek aránya, miközben a főváros XII., I., és II. kerületében mindössze 10% körüli. 14. A népesség iskolázottsága 15
1.4.1. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként, 2011, % 25,0 25,1 27,0 27,1 29,0 29,1 31,0 31,1 A 15 éves és idősebbek körében az érettségi nélküli szakmai oklevelet szerzett népesség aránya kismértékben emelkedett, 2011-ben országos átlagban 21%-ot tett ki. Hányaduk a fővárosban mindössze 12%, és a településhierarchián lefelé haladva fokozatosan emelkedik. A községekben a jellemző arány 26%, csakúgy, mint a legmagasabb hányaddal rendelkező Veszprém és Komárom-Esztergom megyében. A legalacsonyabb, 21%-os részesedés Pest és Csongrád megyében mutatkozott. Az érettségi nélküli szakképesítést szerzettek aránya a Téti, a Kisbéri és a Várpalotai járásban volt a legmagasabb, elérte vagy kismértékben meghaladta a 30%-ot, míg a főváros XII. kerületében mindössze 3,6%-ot, de az I. és II. kerületben is csak 4 5%-ot tett ki. A legfeljebb középiskolai érettségivel rendelkezők számát a 18 éves és idősebb népesség létszámához viszonyítottuk. Arányuk településtípustól függetlenül mindenütt emelkedett 2001 és 2011 között, országos átlagban 4,7 százalékponttal, 31%-ra. Budapesten a legalább 18 évesek 38%-ának volt középiskolai érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, hányaduk a megyeszékhelyeken alig volt kevesebb, 37%, a többi városban 31, a községekben 24%. Az ország megyéi közül Pest, Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében a 18 éves és idősebbek 33, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Tolna megyében 26%-a rendelkezett legfeljebb középiskolai érettségivel. A többi megye e két szélsőérték között helyezkedett el. A járásokat tekintve a csökkenő rangsor élén fővárosi kerületeket találunk, a XVI. és XVII. kerületben az érettségizettek aránya elérte a 41%-ot, ugyanakkor a sor végén álló Cigándi és Sellyei járásban sorrendben 16, illetve 18%-ot tett ki. A legutóbbi két népszámlálás között a 25 éves és idősebbek körében számottevő mértékben emelkedett az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők hányada, országos átlagban nem egészen 13%-ról 19%-ra. A legmagasabb arány és a legnagyobb növekedés is a fővárost jellemezte, tíz esztendő alatt 10 százalékponttal, 34%-ra nőtt a felsőfokú végzettségűek részesedése. A településhierarchián lefelé haladva a 25 éves és idősebb népesség egyre kisebb hányada diplomás, a megyeszékhelyeken átlagosan 25, a többi városban 16, a községekben 9,7%-a. A megyék közül Pest (20%) és Csongrád (19%) megyében a legmagasabb, Nógrád (11%) és Békés (13%) megyében a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. E tekintetben a járások között még nagyobbak az eltérések, a csökkenő rangsor elején álló XII. és II. kerület 59%-ával szemben a sor végén lévő Cigándi járásban mindössze 5,6, a Sellyeiben 6,0% a diplomások részesedése. Az ország 198 járása közül 68-ban a 10%-ot sem éri el a diplomások aránya (kivétel nélkül minden megyében akad legalább egy ilyen járás). A rangsor 20. helyén álló Debreceni járás (27%) az első olyan térség, amely nem a fővárosban és nem Pest megyében van. 1.4.2. ábra A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből megyénként, 2011, % 11,4 13,4 13,5 16,4 16,5 17,3 17,4 19,9 20,0 34,1 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2. A népesség szakképzettsége 2.1 Történeti áttekintés A közép- és felsőfokú végzettségűek tanulmányi területének és szakirányának közlésénél a korábbi, népgazdasági ágak szerinti csoportosításról 2011-ben áttértünk az Oktatás Nemzetközi Szabványosztályozása (ISCED-97) szerinti csoportosításra. E változás miatt szakképzettségre, illetve képzési területekre vonatkozó összehasonlítás 1990-ig visszamenően lehetséges, a korábbi adatok átdolgozására már nem volt mód. Az elmúlt három évtizedben a szakmunkások, illetve szakiskolát végzettek között a műszaki, ipari és építőipari jellegű képzések voltak a legnépszerűbbek. Idetartoznak többek között a gépgyártás, a műszer- és fémipar, a vegyipar és az élelmiszergyártás szakmái. Az e tanulmányi területen szerzett képesítések valamenynyi szakma 70%-át tették ki. A többi terület részaránya, elsősorban a szolgáltatási jellegűeké (például utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás, fodrászat és szépségápolás), növekvő tendenciát mutatott. 2011-re két és félszer többen szereztek ilyen jellegű képesítést, mint 1990-ben. Az 1990-ben érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők nagyjából fele általános érettségivel rendelkezett. Arányuk az elmúlt húsz évben alig változott. Emellett jelentős volt még a műszaki, ipari, építőipari, valamint a gazdasági jellegű érettségi képesítő bizonyítványok aránya. Az érettségizettek körében is egyre népszerűbbek voltak a szolgáltatás jellegű képzések. Az oktatási és a mezőgazdasági végzettségűek arányában csökkenés tapasztalható. 2.1.1. ábra A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása a végzettség tanulmányi területe szerint* 1990 2001 2011 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Oktatás Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdasági és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások Egyéb (általános érettségi) Ismeretlen * Az egyes tanulmányi területekhez tartozó szakirányokat lásd a mellékletben. 90 100 % 14. A népesség iskolázottsága 17
2.2 A képzettség tanulmányi területe nemek és korcsoportok szerint A középfokú szakképzettséggel rendelkezők korcsoportonkénti megoszlásában 2001 és 2011 között látványos változást jelent a 15 19 évesek arányának lecsökkenése minden területen. Ennek oka, hogy a szakképzések veszítettek népszerűségükből, valamint az, hogy a középiskolába járók csak az általános érettségi megszerzése után tanulnak szakmát. Az oktatás szakképzettségen belül 2001-ben a 60 69 éveseknek és a 70 év fölöttieknek is 31% volt a részesedése. Tíz év elteltével már csak a 70 év felettiek hányada volt számottevő. Ennek egyik oka az lehet, hogy a náluk fiatalabbak középfokon már nem szereztek tanítói végzettséget. A többi tanulmányi területen 2001-ben a 20 29 évesek hányada volt a legmagasabb, 2011-ben ez már csak a humántudományok és művészetek (például kézművesség, idegen nyelvek, történelem és régészet), a matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok, valamint a szolgáltatások esetében mondható el. A társadalomtudományok, gazdaság, jog és a mezőgazdasági és állatorvosi tudományok területén a 30 39, az egészségügyi és szociális gondoskodás (például ápolás, gondozás) területén a 40 49, a műszaki, ipari és építőipari képzések területén az 50 59 éves korcsoport részesedése a legmagasabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2001-től eltérően 2011-ben a műszaki, ipari és építőipari képzések kivételével minden területen a 30 39 évesek képviseltették magukat a legmagasabb arányban. A legidősebbek a 70 év felettiek hányada volt a legalacsonyabb 2011-ben és tíz évvel korábban is. Az oktatás területén felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint kétharmada 30 és 59 év közötti volt 2011-ben. A 30 39 éves korcsoport az e területen végzettek negyedét tette ki, de a 40 49 és az 50 59 évesek hányada is megközelítette ezt az értéket. A legfiatalabbak és legidősebbek aránya 10% alatt maradt az oktatás területén. A matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok területén felsőfokú végzettséggel rendelkezők 63, a társadalomtudományok, gazdaság, jog területén végzettek 57%-a, a humán tudományok és művészetek területén végzettek több mint fele, a szolgáltatások területén végzettek fele a 20 és 39 év közötti korcsoportba tartozik. Ezek tehát azok a területek, amelyek népszerűsége az utóbbi évtizedben nőtt. 2.2.1. ábra A középfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása képzési terület és korcsoport szerint 2001 2011 Oktatás Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdasági és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások Egyéb (általános érettségi) Ismeretlen Oktatás Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdasági és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások Egyéb (általános érettségi) Ismeretlen 0 20 40 60 80 100 % 0 20 40 60 80 100 % 15 19 20 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2.2.2. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása képzési terület és korcsoport szerint 2001 2011 Oktatás Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdasági és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások Ismeretlen Oktatás Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdasági és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások Ismeretlen 0 20 40 60 80 100 % 0 20 40 60 80 100 % 20 29 30 39 40 49 50 59 60 69 70 A műszaki, ipari és építőipari képzési területen végzettek között hasonló, 20 22%-os arányban képviseltetik magukat a 30 39, az 50 59 és 60 69 éves korcsoport tagjai. Azaz e területen nem beszélhetünk egyik korosztály dominanciájáról sem. A mezőgazdaság és állatorvosi tudományok területén végzettek 30%-a 30 39 éves, a 40 és 69 év közötti korcsoportok részesedése hasonló, 16% körüli. Az egészségügyi és szociális gondoskodás területén (például orvostudomány, fogászat, gyógyszerészet) végzettek között a 30 39 évesek mellett a 40 49 éves korcsoport részesedése a legmagasabb. Említésre méltó, hogy a műszaki, mezőgazdasági és egészségügyi területen végzettek között a legmagasabb, 10%-ot meghaladó a 70 éves és idősebbek aránya. 2.3 A különböző szakképzettségű népesség gazdasági aktivitása A középfokú szakképzettséggel rendelkezők között az elmúlt évtizedben nőtt a foglalkoztatottak aránya az oktatás területén (például óvónő, dajka, pedagógiai asszisztens), a matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok területén (például vegyészanalitikus, informatikus, szoftverfejlesztő), az egészségügyi és szociális gondoskodás területén (például általános ápoló és általános asszisztensi, csecsemő- és gyermekápoló, szociális gondozó) és a szolgáltatások területén (például felszolgáló, idegenvezető, fodrász) szakképzettséggel rendelkezők között. A munkanélküliek hányada minden tanulmányi területen nőtt, a legnagyobb mértékben, 5 százalékponttal a humán tudományok és művészetek (például bőrműves, képgrafikus), illetve a matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok területén. Az eltartottak aránya minden területen csökkent a két népszámlálás között, a legjelentősebb, 8 százalékpontos csökkenés a matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok területén figyelhető meg. Az eltartottak fele a 20 24, közel negyede a 15 19 éves korcsoportba tartozik. A 20 24 éves eltartottak háromnegyede, a 15 19 évesek 86%-a általános érettségivel rendelkezik. Azaz ők valószínűleg azok közé taroznak, akik elkezdték, de még nem fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. A foglalkoztatottak aránya 2011-ben az egészségügyi és szociális gondoskodás területén középfokú végzettséggel rendelkezők 73, a matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok területén 67, a szolgáltatások területén 64, a műszaki, ipari és építőipari képzések területén 63% volt. Az 14. A népesség iskolázottsága 19