Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban Vállalkozónői utak a 21. sz. elején: Tanulás, Tudás, Innováció 2008. Március 6. Dr. Vass Ilona, Elnökhelyettes Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Magyarország innovációs mutatói 2006-ban Az Európai Innovációs Táblázat adatai alapján Magyarország 25 EU tagállam közül a 16. helyen van (Összegzett Innovációs Index alapján) Gyenge teljesítmény: Innovációs hajtóerőt mérő indikátorokban Szellemi tulajdonjog védelem Üzleti K+F Műszaki és tudományos területen alacsony a végzett szakemberek száma Élethosszig tartó tanulás Szélessávú kapcsolat Jó teljesítmény: Tudás-generálás. - alkalmazások - Közepes és high-tech szektorok foglalkoztatási mutatói - High-tech export - Innovációs diffúzió 2.
Magyarország innovációs mutatói 2007-ben Az Európai Innovációs Táblázat adatai alapján Magyarország 27 EU tagállam közül a 20. helyen van 0.5 0.45 0.4 0.35 0.3 0.25 0.2 EU-27 HU 0.15 0.1 0.05 0 Inn. húzóerő Tudásgenerálás Innov. és vállalkozás Adat: Eurostat Alkalmazások IPR SII 3.
Szabadalmi adatok: szürkeállomány? Magyarországon tett hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma 2000 810 db 2003 756 db 2006 715 db Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentések száma 2003-ban Magyaror szágról Írország -ból Finnországból USA-ból EU-15 tagálla mokból Összes bejelentés 125,8 215,48 1252,9 31124,0 50483,3 1 millió lakosra vetítve 12,42 53,99 240,35 106,91 131,54 4.
K+F ráfordítási források megoszlásának nemzetközi összehasonlítása 100% 100% 80% 90% 80% 60% 70% 60% 40% 50% 20% 40% 30% 20% 10% 0% Finnország USA Irország EU-15 Finnország USA EU-15 Magyarország Magyarország Állami Vállalati Külföldi Külföldi Egyéb hazai Egyéb Állami Vállalati Forrás: OECD MSTI 2006 5.
K+F ráfordítások vállalatméret szerint Vállalatméret K+F ráfordítás Mrd FT K+F ráfordítás % Kutatóhelyek száma Nagyvállalkozások 72,2 80,5 131 Középvállalkozások 7,7 8,7 137 Kisvállalkozások 6,3 7,1 155 Mikrovállalkozások 3,3 3,7 308 6.
Az export és import alakulása és a hazai hozzáadott-érték aránya az export árbevétel százalékában (1995-2004) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 export import exportban realizálódó hozzáadott-érték (%) 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 7.
Magyarország választási lehetőségei A gazdaságot a külföldi közvetlen tőkebefektetések hajtották. Csak a magas hozzáadott értékkel rendelkező, tudásintenzív fejlesztések vezethetnek gazdasági növekedéshez, versenyképesség javuláshoz. Egyedi lehetőség: a K+F-be és az innovációba történő befektetések növelése 8.
A duális gazdaság Hazai tulajdonú Külföldi tulajdonú Technológiai lemaradás Alacsony innovációs, K+F tevékenység Főleg KKV-k és mikróvállalkozások Helyi piacra Technology transfer Spillovers Beszállítói hálozat Mobilitás Partnerségek Közfinanszírozási tudásbázis Főleg high tech Intenzív K+F, magas hozzáadott érték Multinationális cégek Globális piacra 9.
A vállalkozások gyenge innovációs tevékenysége Gyenge ipari K+F kapacitás Gyenge regionális ipari klaszterek Egyenlőtlen regionális fejlődés A multik kevés K+F-et végeznek itthon Kettős Gazdaság FDI és a hazai gazdaság Kevés cég van jelen a világpiacon Gyenge kapcsolat az ipari K+F, a helyi és nemzetközi tudáshálózatok között Gyenge ipariegyetemi kapcsolatok Összességében gyenge kutatási minőség A KKV-k nem végeznek sok innovatív tevékenységet Kevés üzleti K+F tevékenység Alacsony jövedelmezőség A tudás infrastruktúra nem támogatja az ipari klasztereket Az iparban alacsony a műszaki, tudományos területen végzettek aránya Kevés ipari szabadalom Kevés tőke a KKV-knál Alacsony spin-off, start-up tevékenység Hozzáférés pénzügyi eszközökhöz Magvető és kockázati tőke hiánya Gyenge, nem fókuszált kutató egységek a privát szférában Kevés releváns egyetemi kutatás A piac nem ösztönöz innovációra Rövidtávú gondolkodás 10. A KKV-k nem nőnek Gyenge vállalkozási kultúra Gyenge, bürokratikus jogi környezet
A közpénzek multiplikációja az innovációs rendszerben Kormány Parlament Minisztériumok Kumulatív adó Közfinanszírozás Finanszírozó ügynökség adományok hitelek részvényalapok Vállalkozói tőke Hosszútávú befektetés Vállalkozások, alkalmazottak Egyetemek Kutatóintézetek Új technológia, tudás, készségek 11.
A kutatási projektek főbb lépései Alapkutatás Alkalmazott kutatás Prototípus Forgalomba hozatal Várható projekt támogatás A projekt kockázata Pályázati támogatás Pénzügyi igények Tőke Hitelek Tipikus támogatók Forrás: EIB Kutató intézetek, nagyvállalatok, start-up, spin-off cégek Kutató intézetek, Különböző tulajdonosi szerkezetű és méretű vállalkozások Különböző tulajdonosi szerkezetű és méretű vállalkozások Különböző tulajdonosi szerkezetű és méretű vállalkozások 12.
A kutatás gazdasági vonatkozásai: A köz- és magánfinanszírozás kapcsolata Tudományos felfedezés Nemzetközi szabadalom Laboratóriumi modell B kör A siker esélye Technológiai fejlesztő szakasz Irinyi János Program A halál völgye A kör Első ügyfelek Prototípus Magvető tőke Üzletépítő szakasz Menedzselő csoport kialakítása Piacelemzés Üzleti modellek Gyártási modell Alacsony Kereskedelmi fejlődés 13.
K+F és innováció A kormány jóváhagyta a TTI stratégiát (2007) Elmozdulás az innováció irányába A kutatást nem lehet innováció nélkül vizsgálni Az innováció nem feltétlenül épül kutatásra A hiányosságok pótlása csak szisztematikus megközelítéssel lehetséges, ha az egész innovációs láncot figyelembe vesszük és a meglévő erősségeinkre építünk. 14.
Critical success factors for coorporate innovation 15.
Innovációt serkentő intézkedések Közvetlen intézkedések Kínálati oldal Kereslet Pénzügyi támogatás Szolgáltatások (Köz)beszerzés Szabályozás Ellátási lánc, klaszterek Közfinanszírozás Információ, közvetítés Magántőke Kapcsolatépítés 16.
Innovációs programok közfinanszírozása Közfinanszírozás Tudás transfer Technológiai vizsgálat, screening Inkubációs tevékenységek Nemzetközi szabadalmazás 17.
Pályázati pénzforrások Innovációs Alap (NKTH-GKM) UMFT (2007-2013) GOP (GKM-NFÜ) Egyéb OP (GKM-NFÜ) FP7 (EU) CIP (EU) OTKA (OTKA Biz, MTA) 18.
Problémák Nemzetközi tudásközpontok helyett helyi kompetencia központok Párhuzamos fejlesztések Nem lehet kitörni egyszerre 10-20 ponton Központi innovációs fejlesztés a vállalati helyett nem keresletvezérelt Kis és középvállalatok innovációs beruházása gazdaságilag kockázatos Kevés szabadalom Kutatásokra-fejlesztésekre fordított beruházások nem jelentkeznek exportpiac képes termékekben Külső tőke kevéssé járul hozzá a központilag szétosztott kutatás-fejlesztési pénzekhez 19.
Feladataink Nemzetgazdasági célok elérése Gazdaság dinamizálása, fejlesztések GDP arányos K+F ráfordítás növelése Innovációs Alap nagyobb hányada jusson vállalatokhoz, ne költségvetési intézményekhez Innovációs központok, kutatóegyetemek A cél az innovációs vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelése. NKTH: Új pályáztatási rendszeren keresztül érvényesülő új célok, új stratégia Kiszámítható, átlátható rendszer Mérhető eredmények, mérföldkövek kitűzése 20.
Célok 1. Piacképesség Az innovációs láncot, mint piacvezérelt tevékenységet értékelni és támogatni 2.Külső források Az Innovációs Alap kiegészítése 3. Koncentráció A sikeres központokat támogatni, nem a lemaradókat. 4. Regionális decentralizáció 21.
Új pályázatkezelési rendszer Pályázatok, projektek egymástól eltérő kezelése (4 csoport) ügyfél barát Pályáztatás három éves menetrendje kiszámíthatóság Új bírálati szempontok (üzleti terv, piacképesség, hitel, kockázati tőke), szakértői biráltatás átláthatóság Monitoring és értékelés, menetközben és utólag (mérföldkövek) számonkérhetőség Eredmények nyilvánossága Új szervezet: MAG Zrt 22.
Pályázati típusok (2008-2010) 1. Tudásbázis Bővítése (Mecenatúra, Ötlet, stb.): Kis összegű támogatások pl. mobilitásra, ösztöndíjra. Cél: széles körben több pályázat nyerjen támogatást. 2. Nemzeti Technológia Pályázat (volt Jedlik): Technológiai innovációban végződő (alap és/vagy alkalmazott) nagy projektek (200 millió-1 Md Ft). Cél: sok pályázó nyerjen. Előny a külső pénzforrás bevonása, a megvalósuló technológia. 3. Csúcstechnológiai Versenyközpontok: Kutatási programra épülő kutatóhelyi hálózatok. Cél: 3-5 nemzetközileg versenyképes központ. 4. Nemzetközi Pályázatok (bilaterális szerződések, EU 7. keretprogram, stb.) 23.
Egyéb innovációs szolgáltatások A KKV-k, főleg start-up cégek számára vállalkozásbarát környezet kialakítása, a vállalkozási kultúra fejlesztése. Az inkubátorházak, ipari parkok és innovációs központok összekapcsolása Vállalkozásbarát környezet, vállalkozási ismeretek fejlesztése, multiplikátor képzési program A különböző támogatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása, ezek közötti kapcsolat javítása Vállalkozásfejlesztési hitelprogram A vállalkozások közötti kooperáció támogatása, klaszterek 24.
Az innováció formái A pénzügyi eszközöket diverzifikálni kell az igényeknek megfelelően. Az új és kockázatos technológiák kezeléséhez új szakpolitikai megközelítés szükséges, valamint újfajta pénzügyi eszközök. A magántőke bevonása Kockázati tőke Magvető tőke, üzleti angyalok Hitelek Garanciák Visszatérítendő támogatások 25.
Köszönöm a figyelmet! http://www.nkth.gov.hu 26.