Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata

Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata Aba, 2004. május

Az eredeti anyag kidolgozásában közreműködő szakértők: Borsó Pál Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Turcsányi Sándor polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató Siker Kft. Sárkeresztesi Teleház vezetője osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara Az anyag aktualizálásában közreműködő szakértők: Fejes István Horváth Sándor Szász Péter Szász András Szolga Péter Kossa Lajos Aba, teleház vezető,fvm mentor felkért szakértő kistérségi megbízott felkért szakértő környezetvédelmi szakértő kistérségi elnök

TARTALOMJEGYZÉK 1. A kistérség általános jellemzése... 1 1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) összevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió)... 1 1.1.1. Terület, népesség, népsűrűség...2 1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás... 3 1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás... 5 1.3.1. Felszíni vizek...5 1.3.2. Felszín alatti vizek...6 1.4. Gazdaságföldrajzi leírás... 6 1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer... 6 1.5.1. A megyében működő államigazgatási szervek...6 1.5.2. Önkormányzati igazgatási szervek...8 1.6. Infrastruktúra... 8 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok... 9 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet... 12 1.8.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere...12 1.8.2. Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása...14 1.8.3. Üzemi szerkezet...14 1.8.4. Regisztrált gazdaságok száma...16 1.9. Mezőgazdasági termelés és értékesítés... 17 1.9.1. Növénytermelés...17 1.9.2. Állattenyésztés, állatállomány...18 1.9.3. Hozamok, termelési érték...19 1.9.4. Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége...19 1.10. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása... 20 1.11. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése... 22 1.12. Agrárgazdasági összefoglaló elemzés... 23 1.13. Alapvető szolgáltatások... 25 1.14. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai... 26 1.15. Hiányok és többletek a térség gazdaságában... 30 1.16. Jóléti, jövedelmi viszonyok... 30 1.17. Idegenforgalom, turizmus... 36 1.17.1. Természeti vonzerők...36 1.17.2. Szálláshelykínálat, forgalmi adatok...37 1.17.3. Idegenforgalmi marketing helyzete...37 1.17.4. Összefoglalás, megállapítások...38 1.18. Kulturális örökség, civil társadalom... 38 1.18.1. Épített örökség...39 1.18.2. Kulturális hagyományok, rendezvények...39 2. A környezet állapota... 40 2.1. Levegő... 40 2.1.1. A levegő terhelése...40 2.1.2. A levegő állapota...42

2.2. Talaj... 42 2.2.1. A talajok minőségét veszélyeztető tényezők...42 2.3. Élővilág... 42 2.3.1. Flóra...42 2.3.2. Fauna...43 2.3.3. Védett természeti értékek, természetvédelmi területek...44 2.4. Települési környezet... 47 2.4.1. Kommunális és termelési hulladékok...47 2.4.2. Veszélyes hulladék...48 2.4.3. Zaj- és rezgés...49 2.4.4. Összefoglalás, megállapítások...49 3. Összehasonlítás és viszonyítás... 51 4. Érintettek elemzése... 54 5. A kistérség stratégiai elemzése... 58 5.1. SWOT analízis... 58 6. Tervezési környezet, korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben... 61

1. A kistérség általános jellemzése 1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) öszszevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió) A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Az eredetileg 25 településből álló kistérség nagyságából és szerkezetéből adódóan három mikrotérségre osztódott, amelyből az egyik gyakorlatilag egybeesik a megalakult Abai statisztikai kistérséggel (azzal a változással, hogy Szabadegyháza átkerült az Adonyi kistérségbe). Bicske Mór Székesfehérvár Gárdony Enying Sárbogárd Dunaújváros Szabadbattyán Aba Sárkeresztes Polgárdi Tác Moha Füle Csősz Iszkaszentgyörgy Kőszárhegy Soponya Csór Sárszentmihály Kálóz (enyingi térségből) Pátka Sárkeszi Sárkeresztúr (sárbogárdi térségből) Vereb Nádasladány Sárszentágota (sárbogárdi térségből) Jenő Úrhida Seregélyes Sárosd Szabadegyháza 1

A kistérség Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok bizonyítják kézzel foghatóan a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Ebben a folyóvölgyben alakultak ki Fejér megye (Székesfehérvári kistérség) legfontosabb és meghatározó öntözéses kultúrái. Komoly halastórendszer is települt a Nádor-csatorna vonalán Soponyától egészen Sárbogárd és Rétszilas szomszédságáig (a kistáj három kistérséget érint Fejér megyében). A táj különleges természeti értéke a Sárkeresztúr-Sárszentágota környéki szikes tórendszer. Mindenképpen kiemelkedő, hogy a Sárvíz völgyének települései kistérségi együttműködés keretében közös fejlesztési elképzeléseket valósítanak meg ( 8-ak ). 1.1.1. Terület, népesség, népsűrűség Település Terület km 2 Népesség Népsűrűség (fő/km 2 ) Népesség változás 1990 %-ában Aba 88 4471 51 104,79% Csősz 17 1039 61 105,96% Káloz 48 2559 53 96,61% Sárkeresztúr 47 2421 49 106,33% Sárosd 48 3433 72 102,81% Sárszentágota 46 1382 30 102,87% Seregélyes 78 4517 58 93,12% Soponya 50 1941 39 87,05% Tác 46 1486 32 107,44% Kistérség összesen 468 23249 50 104,31% Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él. 2

1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás A kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak katasztere szerint Tájbesorolás A kistájakhoz tartozó települések 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld 1.4.21. Kistáj: Közép-Mezőföld Aba, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Seregélyes, Szabadegyháza, Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, 1.4.23. Kistáj: Sárrét 1.4.24. Kistáj: Sárvíz-völgy Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida Soponya, Szabadbattyán, Tác 1.4.32. Kálóz-Igari löszhátak Csősz, Kálóz Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. A Közép-Mezőföld mérsékelten meleg, száraz vidék, de a középső területek már a mérsékelten száraz éghajlati övhöz helyezkednek közel. Leggyakoribb az Észak-Nyugati szélirány, mely sokszor felkavarja a finom lösztakarót. Főként Északon a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez az éghajlat. A kevés csapadék miatt az öntözés indokolt. A terület vízszegénységéhez viszonyítva elég sok az állóvíz. (Pl. Sárkeresztúri Sárkány-tó 27,6 ha vízfelületű.). A viszonylagos csapadék szegénység ellenére is a térség kifejezetten jó adottságú területe, ahol elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattartás lehetőségei kedvezőek. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj északi negyedében helyezkednek el a jelen felmérésben érintett települések. A csapadék évi összege északon az átlagosnál kb. 10 %-kal kevesebb. Területén folyik a Sárrét és a Sárvíz-Malom csatorna (mely csak Soponya alatt üzemképes.) Különösen Soponya külterületén nagy területet foglal el a rét -legelő, erdő. A kistáj területének 5,7 %-át vízfelszín borítja. A soponyai halastó igen tekintélyes méretű; 119 ha. A kistáj északi részének talajai a jobb minőségűek. A területnek jelentős a potenciális üdülési idegenforgalmi vonzereje. A Kálóz-Igari löszhátak a kistérség legnagyobb kistája. Területének 90 %-a szántó, a többi művelési ág elenyésző nagyságú. Földterületének 99 %-a csernozjom minőségű! Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A szél a száraz lösztakarót gyakran felkavarja. A kistájnak kevés természetes és mesterséges tava van (kis víz felszínnel). A Kálóz melletti halastó a legnagyobb; 91 ha (a másik 5 összesen 51 ha.). A kistáj településeinek többsége csak alacsonyabb rendű közúton, bekötőúton érhető el. A terület kultúrtörténeti vonzereje nem jelentős, üdülési vonzereje a Balaton közelségében rejlik. 3

A székesfehérvári kistérség kistájainak jellemzése Ssz. A kistáj elnevezése A kistáj Területhasznosítás Domborzati adatok Magasság (tszf.m.) jele terület szántó kert szőlő gyep erdő vízfelszín ártér, bányater. stb 1. Közép-Mezőföld 1.4.21. 1430 84,2 0,8 1,9 1,4 5,6 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság 97-204 (29/6 település) 2. Sárrét 1.4.23. 400 66,5 1,3 2,1 14,7 6,4 2,1 0,2 Központi része medencesíkság, 104-222 déli része enyhén hullámos, völgyekkel szabdalt domblábi hátak sorozata (15/8 település) 3. Sárvíz-völgy 1.4.24. 400 74,1 0,2 0,5 7,3 5,2 5,7 2,6 Teraszos folyóvölgy (12/3 település) 89-161 4. Kálóz-Ipari löszhátralék 1.4.32. 620 90,0 0,3 1,0 0,2 3,7 0,6 0,4 Egyetlen síkság. Vízfolyások 105-172 völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település) ssz. Kistáj elnevezése Középhőmérséklet (Co) Csapadék, mm Fagymentes napok Főbb talajtípusok arányai Évi vegetációs max. min. évi vegetációs napok száma 1. Közép-Mezőföld Dél 10,2-10,3 16,1-17,0 34,2-16,0 550-600 320-340 203 Észak 9,8-9,9 33,8 186-190 időszak ápr.5.-okt.25. ápr.10.-13 okt. 15-20. 91% csernozjomok 6% réti talajok 2. Sárrét 3. Sárvíz-völgy 4. Kálóz-Ipari löszhátralék 9,5-9,7 16,3-16,5 33,7-165 550-580 320-340 183-202 ápr. 10.-okt.20. 61% csernozjomok 22% síkláp 12% réti talajok 9,9-10,0 16,4-16,9 34,3-165 580-610 330-350 199 ápr.8-10-okt.25. 64% réti talajok 6% síkláp, csernozjom 26% 10,0-10,1 17,0 33,7-16,0 600-630 340-360 194(200) ápr.8.-10.-okt.20. 99 csernozjomok 4

1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás 1.3.1. Felszíni vizek A kistérség települései a Séd-Nádor-Gaja vízrendszeren találhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keletkező szennyvizek ill. csapadékvizek kizárólag a Séd-Nádor vízrendszerbe kerülnének. Főleg az Aba-Seregélyes közötti vízválasztótól keletre eső területek befogadói lehetnek a vízgyűjtőn kívüli vízfolyások. A Séd-Nádor vízrendszer az ország emberi beavatkozásoktól leginkább befolyásolt vízgyűjtője. Tisztított és tisztítatlan szennyvíz bevezetések, duzzasztás-átvezetés hatására természetes vízhozamról nem beszélhetünk. A vízgyűjtő 4 fő vízfolyásra osztható: Veszprémi-Séd, Nádor és Malom csatorna, valamint a Dinnyés-Kajtori csatorna. A Nádor csatorna kistérségi szakaszán az Ősinél (Veszprém megye) még jellemző vízminőségi komponensekhez képest már minőségi javulás tapasztalható, ezzel együtt a minősége a vízhasználatok szempontjából erősen kifogásolható. A Gaja a Bakony É-i lejtőjén ered, hossza 60 km. Karszt eredetű, Székesfehérvár felett mezőgazdasági vízkivételeket elégít ki (halastó, öntözés). A kistérség felszíni vizeinek minősítése MSZ 12749:93 szabvány szerint Vízfolyás Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Egyéb paraméterek és mintavételi hely 1991 1993 1995 1991 1993 1995 1991 1993 1995 Dinnyés-Kajtori - - V - - V - - IV csat. 63.sz. út Malom csatorna - - V - - V - - IV Káloznál Sárvizi Malomcsatorna V V IV V V V IV IV IV Szfv. - Úrhida Gaja Szfvár - III III - III V - III III Hármashídnál Gaja - - III - - V - - III Sárszentmihálynál Nádor csatorna V V IV V V V IV IV IV Szfvár-Urhida Nádor csatorna Cecénél V V V V V V IV IV IV A táblázatból megállapítható, hogy az utóbbi öt évben a vízfolyások minősége gyakorlatilag változatlan volt. 5

1.3.2. Felszín alatti vizek A kistérségben a vízigények kielégítésében a felszín alatti vizek fajtái közül a karszt-, réteg-, és talajvíz vehető számításba. Ivóvíz termelés szempontjából a legmagasabb kihasználtság a pannóniai korú rétegvizeknél mutatkozik, ezt követi a karsztvíz. A bányászati tevékenység (szén, bauxit) jelenlegi csökkenésével a felszabaduló készlet a karsztvíz visszatöltődésére, szintjének emelkedésére és ivóvízellátás céljára hasznosul. A pannóniai korszak kőzetei víztermelés szempontjából jelentősek a térség területén A többnyire nyomás alatti feltáró kutakból nyert vizek szennyeződésre kevésbé érzékenyek, a bennük található ammónia és szulfát, valamint vas réteg eredetű, nem szennyezés hatására került a vízbe. A kistérségben található települések vízellátása megoldott. A talajvizek a megye többi térségéhez hasonlóan a térségben is szinte teljesen elszennyeződtek a csatornázatlanság, a helytelen mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ipari szennyezések következtében. 1.4. Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból kiváló adottságú. Az ország legjobb mezőgazdasági termőhelyei sorába tartozik, közel az ország egyik legerősebb fejlődési potenciállal rendelkező nagyvároshoz (Székesfehérvár). A fő közlekedési tengelyekhezi közelsége kevésbé érvényesülő térségi adottság, mivel a gyorsforgalmi rendszerekhez kevés és rosz állapotúak a rájáró szakaszok. A tervezett közlekedési fejlesztések ezt a feszültséget feloldják és így várhatóan a jelenlegi belső periféria jelleg feloldódik. Ásványi lelőhelyekben szegény, azonban magas ökológiai potenciálja kiaknázható helyi adottság. Az ország térszerkezetének alakulásában előkelő helyet foglal el a Sárvíz ökofolyosó, amelynek magterülete épp a kistérség területére esik. 1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek, Aba rendelkezik a Fejér Megye Területrendezési Tervében kimutatott városiasodási tendenciával. A települések létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulást, amelynek felállt a menedzsment szervezete is, KHT formában. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alapfeltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének. 1.5.1. A megyében működő államigazgatási szervek 1.5.1.1. Térségi irányító szervezetekkel is rendelkező államigazgatási szervek Fejér Megyei Munkaügyi Központ, Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerőközvetítést és tanácsadást. 6

A kistérség települései Sárszentágota kivételével a Székesfehérvári Munkaügyi Kirendeltséghez tartoznak. A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség a központ részeként működik, fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi szabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltségekkel nem rendelkezik. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként a körzetre kiterjedő illetékességgel ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézeteinek a hatáskörébe tartozik. A kistérség települései ebből a szempontból meglehetősen tagolt képet mutatnak. Többségük az ÁNTSZ Székesfehérvári Városi Intézetéhez tartozik, a Sárbogárdi Városi Intézet gyakorolja az első fokú hatósági jogkört Sárosd, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota vonatkozásában. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az illetékes, kivéve Sárosd, Szabadegyháza, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota 1.5.1.2. Megyei szintű szervezeti egységekben működő államigazgatási szervek Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal: Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet: Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: 7

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága: Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet: Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): 1.5.2. Önkormányzati igazgatási szervek A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn. Gyámhivatalok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében négy gyámhivatal jogosult eljárni. 5 kistérségi település Székesfehérvári Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. A Sárbogárdi Városi Gyámhivatal illetékességébe tartozik Káloz, Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota. Kiemelt építésügyi hatóságok Az 1998. január 1.-jén hatályba lépett épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Kiemelt építésügyi hatóságként 5 kistérségi település tekintetében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jár el. Sárbogárd Város Polgármesteri Hivatala illetékességi körébe tartozik Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárosd. 1.6. Infrastruktúra A kistérségben infrastrukturális ellátottság szempontjából kettős helyzetben van. A térségi infrastruktúra szempontjából az ország egyik legjobban ellátott térségéhez tartozik, míg a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából a megye leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Mindenek előtt a szennyvízelvezetés és tisztítás kérdése van napirenden. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés. 8

A kistérséget az M7-es autópálya köti be az ország és a nemzetközi közúti közlekedési rendszerbe, amelyből a Székesfehérvárról kiinduló sugaras kapcsolatok két tengelye érinti a kistérséget; a 62-es és a 63-as főutak. A tervezett M8-as autópálya a kistérséget kelet-nyugat irányba közel a térség déli részén metszi, kedvezően közrezárva azt az M7-es autópályával. Vasúti kapcsolatai a Sárvíz-től keletre eső területrésznek vannak. Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba, Sárosd és Soponya Székesfehérvárhoz elővárosi vasúti rendszerben kapcsolódhat, amelynek folytatása Budapest irányába értelemszerűen megtörténhet. A Sárvíztől nyugatra eső települések közúti kapcsolatokkal érhetik el a székesfehérvári nagytérésgi közlkedési rendszereket. Légi forgalmi kapcsolatok lehetőségét jelenti a börgöndi repülőtér aktiválása, amit Aba és Székesfehérvár már hosszabb ideje kezdeményezett. A települések közüzemi ellátottsága megfelel a megyei átlagnak, kivéve a szennyvíz-kérdést, ami gyakorlatilag megoldatlan. Megoldottnak tekinthető a hírközlés és a hulladékkezelés kérdése is. Mezőgazdasági infrastruktúra szempontjából a kistérség jelenlegi állapota megfelel a mezőgazdaság lehetőségeinek. A termelő infrastruktúra a mezőgazdasági utak kivételével adott és korszerű, az utóbbi 8 évben épült. Ugyanakkor a feldolgozóipar és ennek infrastrukturális elemei teljes mértékben hiányoznak. A kistérségben előállított élelmiszeripari termékek szinte teljes mértékben a kistérségen kívül kerülnek feldolgozásra, illetve a kiszámítható termeléshez szükséges öntözési beruházások teljes mértékben hiányoznak. Ezek kiépítése a következő évek feladatait jelenti. 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést. Népesség Település A település területe (hektár) Állandó népesség száma 2000 2001 2002 Aba 8805 4440 4472 4520 Csősz 1711 1085 1081 1071 Káloz 4779 2579 2556 2560 Sárkeresztúr 4675 2405 2432 2494 Sárosd 4812 3481 3504 3521 Sárszentágota 4550 1392 1390 1415 Seregélyes 7819 4444 4455 4505 Soponya 4996 1880 1900 1952 Tác 4569 1525 1514 1531 Összesen 46716 23231 23304 23569 9

Település A népesség korcsoportos megoszlása 1997 és 2002 között 14 év alattiak aránya a népességből 1997 2002 60 év felettiek aránya a népességből 14 év alattiak aránya a népességből 60 év felettiek aránya a népességből Aba 22,14% 17,12% 20,66% 16,62% Csősz 22,52% 19,68% 21,29% 20,07% Kálóz 23,18% 19,61% 19,45% 18,13% Sárkeresztúr 26,50% 15,81% 26,34% 15,00% Sárosd 22,39% 20,04% 19,88% 19,14% Sárszentágota 21,27% 19,54% 19,93% 20,22% Seregélyes 18,96% 18,16% 16,85% 17,60% Soponya 19,78% 20,62% 17,42% 18,26% Tác 21,13% 17,26% 16,98% 18,49% Összesen 20,66% 17,49% 19,76% 17,73% Forrás: KSH, 1997, 200-2002 A természetes demográfiai folyamatok főbb jellemzői a Székesfehérvári kistérségben az alábbiakban foglalhatók össze: o A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat. A két szélső érték 17,42% Soponya és 26,38%, Sárkeresztúr településeken figyelhető meg. A 60 év felettiek aránya a népességből 15,00% és 20,22% között szóródik, amely az idős korú lakosság arányának jelentős különbségeire utal. A települések öregedési indexe 1997 2002 Aba 0,77 0,80 Csősz 0,87 0,94 Kálóz 0,85 0,93 Sárkeresztúr 0,60 0,57 Sárosd 0,89 0,96 Sárszentágota 0,92 0,99 Seregélyes 0,96 1,04 Soponya 1,04 1,02 Tác 0,82 1,08 Kistérség összesen 0,85 0,89 Forrás: KSH A kistérség népességének korösszetételében végbement változások 1997-hez viszonyítva öszszességében és településenként is negatívak, annak ellenére, hogy a népesség nőtt. Ez azt jelenti, hogy csak a térség településvonzó képessége tudja megelőzni az elnépesedést, ami rendkívüli veszélyforrás. Az állandó népességen belül a férfiak és nők aránya nem mutat különös eltérést a megyei átlagtól. 10

Népességmozgalmi adatok 2000-2002 között Település Élveszületések Házasságkötések száma száma Válások száma Halálozások száma Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma öss Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma ös 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 20012002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 Aba 57 50 46 24 17 20 5 7 11 44 61 42 122 127 143 170 178 202 Csősz 10 8 6 2 5 5 2 2 1 17 17 13 35 48 46 57 46 33 Káloz 35 15 12 12 11 13 5 5 6 38 39 38 64 81 85 74 79 99 Sárkeresztúr 47 42 38 9 5 14 2 2 4 37 23 22 73 94 51 85 97 94 Sárosd 36 25 22 18 8 9 9 6 9 56 71 74 96 99 127 185 154 164 Sárszentágota 16 14 11 2 7 2 0 3 0 19 18 16 26 36 35 51 32 51 Seregélyes 32 43 38 16 23 14 10 10 11 51 60 49 122 118 103 155 169 197 Soponya 26 26 24 7 11 10 4 2 3 23 25 41 60 50 60 67 84 139 Tác 11 7 8 5 6 5 5 2 5 22 23 9 57 50 57 95 65 64 Összesen 270 230 205 95 93 92 42 39 50 307 337 304 655 703 707 939 904 1043 Csökkent a kistérségben az élveszületések abszolút száma és az 1000 lakósra jutó aránya. A folyamat súlyos következményeire mutat az a tény, hogy növekvő népességszám mellett az élveszületések száma 2002-ben a 2000-es értéknek 75,9 %-a. Az 1000 lakósra számított születések száma 2000-ben 25%-kal volt kevesebb, mint 2002-ben, míg a halálozások számát vizsgálva megállapítható, hogy kis mértékben (1%) csökkent 2002-re a 2000 évi adathoz képest. Az 1990-1997 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Vándorlási egyenleg Település név 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 2000 2001 2002 Aba 13-26 15-17 23 31 40 35 48 51 59 Csősz -6 6-21 2 2 9-5 30 22-2 -13 Káloz -8-25 -18-49 -17 5-26 17 10-2 14 Sárkeresztúr 18-3 -41 20-1 -9 21 24 12 3 9 Sárosd -78-39 31 88 25 47 60 57 86 55-21 Sárszentágota -13 11-25 -8-1 4-8 25 25-4 0 Seregélyes -28-39 10 12 30 70-26 -7 133 53 94 Soponya -6-7 19 3-26 53-21 -94 7 34 79 Tác 15 8 17 5 2 16-15 18 38 15 7 Kistérség összesen 285 28 121 361 359 568 340 493 284 201 336 Forrás: KSH 11

1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 1.8.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak felhasználásával. A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Terület (ha) Arány % Szántó 20153 84,40 Kert 438 1,80 Gyümölcsös 204 0,85 Szőlő 97 0,44 Gyep (rét) 1733 7,26 Gyep (legelő) 1251 5,24 Mg. terület 23875 100 Forrás: AMÖ 2001 A kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 84,4 %, és ezzel eléri a megyei 84 %-ot. Nagyon alacsony a gyümölcsös és a szőlőterület aránya: 0,85-0,44 %, a kert művelési ág ugyanakkor 1,80 %-os részarányt képvisel. Előbbi két művelési ág aránya is közel a megyei átlag, 0,7 % és 1,2 %, míg a kert részesedése valamivel meghaladja azt (1,47 %). A gyepterület (rét, legelő) részesedése (12,3 %) magasabb a megyei értéknél. A település szintű kimutatásból kiemelendő, hogy a gyengébb földminőségi osztályok nagyobb aránya szántó esetében a dombsági településekre; a kistérség nyugati részén fekvő kistájak településeire és a Sárvíz-völgye által érintett települések egy részére jellemző. Ezeken a településeken a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítás egyre inkább visszaszorul a későbbiekben. A szántóterület minőségének elemzésére az aranykorona értéket használjuk. Szántóterület átlagos AK értéke 1998, Székesfehérvári kistérség Település Aranykorona Aba 28,50 Csősz 27,70 Káloz 31,21 Sárkeresztúr 26,29 Sárosd 29,39 Sárszentágota 21,03 Seregélyes 27,21 Soponya 28,80 Tác 26,13 Forrás: Fejér Megyei Földhivatal 12

Megállapítható, hogy a kistérség átlagos AK értéke 26,02 amely meghaladja a megyei átlagot. (24,5) Legmagasabb az AK érték Kálóz, Aba településeken. Az agrár-alkalmassági és a környezet-érzékenységi értékszámok egyesítésével a GATE-KTI, MTA-TAKI és az FVM (egyéb intézmények, minisztériumok stb. bevonásával) előállította, kidolgozta Magyarország területeinek zonációs alaptérképét. A mezőgazdasági termelésre való alkalmasság megítélésében 15 mutatót (domborzati, talaj és klímaparamétereket) használtak a környezeti érzékenységet 13 mutató (élővilág, talaj, víz) alapján értékelték, az Európai Unióban alkalmazott elvek, illetve térinformatikai megoldások szerint. A kistérség területének mezőgazdasági alkalmasságát vizsgálva megállapítható, hogy 85,2 %- a kiváló adottságú, agrár-alkalmassági értékszáma nagyobb, vagy egyenlő mint az országos átlag! A kistérség területének 2,4 %-a agrár-alkalmassági értékszáma nem éri el az országos átlag 80 %-át. A Zonális Agrárkörnyezeti Program célterületeit megállapítható, hogy a kistérség területének 34,9 %-a nem célterület. A fennmaradó 65,1 % terület célterület: a talaj, az élővilág és a víz védelemre szorul! Az előzőekben említett 28 mutató egybevetése alapján az alábbi zónák kerültek behatárolásra: agrártermelési meghatározottságú területek (intenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák), kettős meghatározottságú területek (extenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák), védelmi meghatározottságú területek (védelmi zónák). Az említett zónalehatárolások a kistérség vonatkozásában is elkészültek. A környezeti és természeti adottságok figyelembe vételével és agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból is a három típusú földhasználat kialakítása a célszerű. 1) Agrártermelési meghatározottságú terület a kistérségben a teljes mezőgazdasági terület (23875 ha), a termőterület 86,3 %-a. Ez a terület intenzív hasznosításra alkalmas. Agrárgazdasági szempontból ezek a legértékesebb területek, mert itt a legkedvezőbb a ráfordítások hatékonysága és a korlátozó tényezők előfordulása a legkisebb. Legjellemzőbb kistájai; Kálóz-Igari löszhátak, Közép-Mezőföld jelentős része, Sárrét déli fele. A terület legnagyobb részének az agráralkalmassági mutatója, termőképessége az országos átlagot meghaladja. A CORINE Land Cover felszínborítási adatbázisa alapján leképzett kistérségi felszínborítás kistérségi térképről megállapítható, hogy ezeken a területeken a legkisebb az erdő- és a gyepterület. Ez valószínűleg a jövőben is így marad, de a véderdők (talajvédő gyepek) szerepe felértékelődik ezeken a kistájakon. Gyümölcstelepítésre leginkább alkalmas terület Aba körzetében található. 2) A kettős meghatározottságú területek 3786 hektárt ölelnek fel a kistérségben (14,2 %). A térképen megállapítható, hogy az extenzív hasznosításra alkalmas területek részben elszórtan, részben összefüggő nagy területet képezve a védelmi zónák peremén, a védelmi zónák körül helyezkednek el. Legjellemzőbb kistája a Sárvíz- 13

völgy. A terület jelentős része a termőhelyi adottságok miatt csak extenzív hasznosításra alkalmas, a másik része a védelmi zónák pufferterülete. 3) A környezetérzékenységi meghatározottságú területek foltokban helyezkednek el a kistérségben. A Sárvíz ökofolyosó kialakulásával azonban nagyobb területekre kiterjesztendő a védettség, ami a használat korlátozásával fog járni 1.8.2. Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása A gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók által használt terület művelési ágak szerinti aránya óriásit változott. Míg 1994-ben az összes mezőgazdasági használt terület 71,87 % volt gazdálkodó szervezetek használatában és 28,13 %-a az egyéni gazdálkodók kezelésében, addig ez az arány 1998-ra 44,72, illetve 55,28 %-ra változott. A kistérségben a strukturális megoszlást 1998-ban a következő táblázat mutatja: Megnevezés Strukturális megoszlás 1998 Gazdálkodó szervezetek Egyéni gazdaságok Összesen ha % ha % ha szántó 25522 46,5 29329 53,5 54851 kert 86 6,5 1245 93,5 1331 gyümölcsös 36 52,5 33 47,5 69 szőlő 0 0 216 100,0 216 gyep 2953 39,0 4621 61,0 7574 Mg-i terület 28597 44,7 35444 55,2 64041 Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 1998. A szántóterület vonatkozásában az egyéni gazdaságok használati részaránya (53,5 % meghaladja a megyei átlagot (41 %). A gyepterület 61 %-án (a megyei érték 52 %) magántermelők gazdálkodnak, s meghatározó jelentőségű, hogy a kert, gyümölcs szőlő terület zöme szintén egyéni használatban van. 1.8.3. Üzemi szerkezet Mezőgazdasági vállalkozások száma 2001 Település Kft. Rt. Szöv. Kkt. Bt. Gsz.össz. Egyéni Összesen Aba 4 3 7 32 46 Csősz 1 1 6 8 Káloz 1 1 11 13 Sárkeresztúr 0 13 13 Sárosd 1 2 3 6 12 Sárszentágota 1 1 2 4 8 Seregélyes 2 2 4 12 20 Soponya 2 1 3 10 16 Tác 3 1 4 6 14 Úrhida 0 0 Összesen 12-8 - 5 25 100 150 Forrás: Gazdálkodó szervezetek KSH, Egyéni gazdaságok Fejér Megyei Agrárkamara 14

A kistérségben 150 mezőgazdasági vállalkozás található. Ezeknek két harmada egyéni vállalkozás (100 db.), mely a megyei vállalkozók 14 %-a. A megyei struktúrához képest megállapítható, hogy magasabb a mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok aránya, mely a nagyobb szervezettségre utal. A kistérség azon településein viszont, ahol magas az őstermelői szám, ott általában kevés a gazdasági szerveződések száma igen nagy szükség van az együttműködések kialakítására. (Kálóz, Sárkeresztúr,). A mezőgazdasági szervezetek és az egyéni mezőgazdasági vállalkozók mellett a kistérségben 6386 ember foglalkozik valamilyen szinten mező- és erdőgazdálkodással. Az őstermelők jelentős része azonban tisztviselői őstermelő adózási okok miatt, illetve szociális őstermelő. Ez utóbbi réteg bérkiegészítésként önellátás céljából, illetve kényszerfoglalkoztatásként űzi ezt a tevékenységet, s ők azok akik hosszú távon el fogják veszteni ezt a lehetőséget. Valódi őstermelőnek csak mintegy 5-10 % számít. Az 1000 lakosra jutó őstermelő 123 a kistérségben, míg a megyei átlag 72 fő. A kistérség településein tehát komoly gondot jelent a mezőgazdasági foglalkoztatottság és az alacsony jövedelmezőség. Kiemelkedően magas ez a mutató a kistérség déli elmaradott településein, amelyek legveszélyeztettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából. (Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212). Őstermelők száma 1000 lakosra 2001 Település Népesség Őstermelők száma Őstermelők száma 1000 lakosra Aba 4520 619 137 Csősz 1071 198 185 Káloz 2560 822 321 Sárkeresztúr 2494 293 117 Sárosd 3521 400 114 Sárszentágota 1415 310 219 Seregélyes 4505 703 156 Soponya 1952 379 194 Tác 1531 199 130 Összesen 23569 3923 166 Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 15

1.8.4. Regisztrált gazdaságok száma Az FVM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala által regisztrált termelőket mutatja a következő táblázat, összevetve a településeken tevékenykedő összes mezőgazdasági termelő számával: Település Lakosság Mg. vállalk. Őstermelő Összesen Regisztrált Reg/1000 lak. Aba 4520 39 505 544 257 57 Csősz 1071 7 153 160 50 50 Káloz 2560 12 700 712 140 55 Sárkeresztúr 2494 13 226 239 100 40 Sárosd 3521 9 310 319 64 18 Sárszentágota 1415 6 258 264 95 67 Seregélyes 4505 16 641 657 157 35 Soponya 1952 13 296 309 87 45 Tác 1531 10 159 169 35 23 Összesen 23569 125 3248 3373 985 42 Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal 2001. év folyamán, a kistérségben 985 termelő regisztráltatta magát, mely az összes termelő (3373) 29 %-a. Valószínűsíthető azonban, hogy a hiányzó 71 % az őstermelői körből kerül ki, akik nem meghatározóak a mezőgazdasági termelés szempontjából. 1.8.4.1. Regisztrált gazdaságok mérete A regisztrált gazdaságok számának méret szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat: Település A Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal által regisztrált szántó Reg. Termelő Reg. Szántó x=<1 1<x=<2 3<x=<5 5<x=<7 7<x=<10 10<x=<20 db % db % db % db % db % db % Aba 257 5395 25 9,73 23 8,95 22 8,56 39 15,18 76 29,57 63 24,51 Csősz 50 949 8 16,00 3 6,00 3 6,00 1 2,00 4 8,00 14 28,00 Káloz 140 2899 7 5,00 23 16,43 19 13,57 16 11,43 33 23,57 33 23,57 Sárkeresztúr 100 1675 7 7,00 6 6,00 12 12,00 7 7,00 21 21,00 30 30,00 Sárosd 64 1691 4 6,25 5 7,81 7 10,94 4 6,25 12 18,75 22 34,38 Sárszentágota 95 688 21 22,11 7 7,37 13 13,68 7 7,37 18 18,95 21 22,11 Seregélyes 157 2664 4 2,55 12 7,64 23 14,65 18 11,46 34 21,66 55 35,03 Soponya 87 1428 4 4,60 5 5,75 12 13,79 10 11,49 19 21,84 32 36,78 Tác 35 478 10 28,57 2 5,71 4 11,43 3 8,57 4 11,43 4 11,43 Összesen 985 17867 152 10,01 101 6,65 218 14,36 154 10,14 306 20,16 407 26,81 Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal A kistérség összes gazdaságainak számát tekintve megállapítható, hogy mintegy 17 %-uk az 1-2 ha területtel, 44 %-uk. 3-10 ha területtel, 27 %-uk 10-20 ha területtel rendelkezik. Fenti- ekből adódik, hogy rendkívül kevés a komolyabb egységnek minősülő 20 ha feletti terület- nagyságú gazdaság, mintegy 12 %. Ha gazdasági méretűnek a 10 ha feletti területeket tekint- 16