1. Bevezetés, történeti áttekintés A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A település Szeged irányából közúton kétfelől az E-5, valamint a 43011-es úton közelíthető meg. Vasúton Szeged-Nagyállomásról érhető el. Mórahalom irányából is elérhető a 43011 úton. Szerbiából közúton az E-5 úton a határátkelőn át, vasúton Horgos vasútállomásról érhető el. Röszkének nincs vonzáskörzete, viszont két önkormányzati szerveződésnek is tagja. Mórahalom és Szeged vonzáskörzetéhez kapcsolódik. Határos települések: Szeged, Mórahalom, Domaszék. A külterületen 400 tanya található. A település földrajzi elhelyezkedése utal arra, hogy fontos átkelőhelyként tartották számon. Az Alföldet Torontál megyével összekötő kompjárat emlékei a 30-as évekig nyomon követhetők. Az utolsó tanyamalmot 1895-ben vontatták el Martonosra. A települést Szeged birtoka révén kisbérlők, törpebirtokosok művelték: alsóvárosi gányók, dohánykertészek települtek itt meg. Később úgynevezett "krajcáros földekként" egy-két holdas birtokokat szereztek. Nagybirtok nem volt. 1731-ben kapta királyi adománylevelét, de ekkor még nem szerepelt önálló településként, Szegedhez tartozott. 1720 óta követhetjük nyomon a benépesülését:- 18. század eleje- szerb granicsárok (határőrök), horvát birtokosok zsellérei alkotják a népességet. 1950-ig Szeged város alsótanyai közigazgatási egysége. Önálló kapitányság, kapitányai Rózsa Vince, Guczi József.- 1950- től önálló község. Régészeti leletek alapján több, mint száz lelőhely bizonyítja a település lakott voltát. Közülük kiemelkedő, európai jelentőségű a Bálint néven ismert Nagyszéksósi avar lelet, melyet 1926-27-ben Móra Ferenc tárt föl, másolatai a szegedi múzeumban tekinthetők meg. A Ladányidűlő környékén feltárt két honfoglaló sír bizonyítja, hogy a honfoglalók kiemelt települése volt a Tisza mellékének ez a része. A "Tisza sor"-nál talált Árpád-kori templommaradványt és a körülötte lévő sírkertet a tatárdúlás rombolta le. A falu "fölvégén" található Rácz-köröszt (rácz temető) és a sok szerb eredetű név, (Osznovics, Polovics, Marinkovics és Szulcsán, stb.) továbbá a "rácok dűlője" bizonyítja, hogy a ma már elmagyarosodott dohány és paprika kertészek elődei itt szlávok voltak. Ha településtörténetét vizsgáljuk, azzal a sajátos tényezővel kell számolnunk, hogy 1950-ig nem önálló településként szerepel a korabeli írásos anyagokban. Jóllehet a település már 1730-ban megkapta királyi adománylevelét, de a terület nagy részét Szeged vagy polgárai használták. A község neve az első írásos emlékekben 1439-ben Rezke alakban szerepel. Kézenfekvőnek látszik a rez szóból való származtatás: ennek erdőbeli irtás a jelentése, melyhez később a ke kicsinyítő képző társult. Igazolni látszik ezt a feltevést az, hogy Szegedtől egészen Röszkéig a Tisza árterén terjedő nagy erdőségek faanyagából került ki a szegedi vár gerendázata, az alsóvárosi templom faanyaga és a híres szegedi hajóácsok is használták ezeket a fákat. 1730-31-ben a térképeken mint Reska szerepel, a 18. században pedig Reszke néven ismerhették a települést. Címere a beszélő címerek kategóriájába tartozik, a község múltbéli fontosabb ismérveit állítja elénk.a közepén átfutó ezüst pólya a Tiszát jelképezi, a bal pajzsmező vármaradvány képe rámutat arra, hogy a település több évszázadon át a szegedi vár tartozéka volt. A baloldalon a vármaradvány fölött az életfa jelképe a tölgy, a nappal és a holddal, mely a gazdag földekre utal. A jobb pajzsmező bárkája a Tisza folyón történő só szállítást, a halak pedig a halászfalu jelleget bizonyítják. 1. oldal
A címertalpon a színek is célzatosak: a piros szín a paprikatermesztésre, az arany dohányvirágok pedig a dohánytermesztésre utalnak. A török tiszti sisak idézi föl, hogy a település az 1439-40-es években szultáni székhelyként szerepelt. A település népessége 3239 fő. Községünkben jellemző vallás a római katolikus. A településen sorrendben a következő gazdasági múlt alakult ki: - ipar: kézművesek, kovácsok, bognárok, szatócsok, kocsmák, élelmiszeripar, olajütők- mezőgazdaság: mocsári tölgy, halászat, dohány, fűszerpaprika, hatékony zöldségtermesztés. 3. A község régióban elfoglalt helye: Község Csongrád megye délkeleti részén, a Duna Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszhatár találkozási vonalánál helyezkedik el. Észak-nyugatról Mórahalom, észak-keletről Szeged, Domaszék, délről Szerbia-Montenegró határolja. község Szeged megyeközpont vonzáskörzetében helyezkedik el. Ezért továbbra is az alsó fokú intézmény ellátottság kiépítésével kell számolni. A településnek távlati regionális szerepköre nincs. Lélekszámához viszonyítva növelni kell a település külső és belső összetartó erejét. 4. Településszerkezet A település amint az a történeti leírásból is kitűnik, a rez szóból eredően a be erdősült területek irtása nyomán keletkezett: a korábbi főút mentén alakult ki a település. A településszerkezet tehát egy hagyományosan kialakult több évszázadra visszatekintő fejlődés eredménye, és nem központi elhatározásnak a következménye, mely oly sok települést jellemez a térségben: E szempontból kuriózum. 1950-ben vált községgé előtte Szeged része volt. A tanyák, mint jelentős térszerkezet alkotó elemek az elmúlt évszázadok során alakultak ki: a külterületi települési foltok lakói valamint a tanya lakossága később települt be. Főleg azoké, melyeket nehezen lehetett megközelíteni, illetve nem lehetett ellátni közművekkel.. Ez nyilván sok problémát megoldott, ami a tanyavilág hátránya volt, és igény is lehetett rá, mert sokan beköltöztek a községbe. A tanyák elhelyezkedése mutatja a korabeli birtokviszonyokat. A hozzájuk tartozó földterület nagysága meghatározta a tulajdonos társadalmi rangját is a középbirtokostól egészen a zsellérekig. Az itt megtelepedő magyarság és más beolvadt népek jellemzői olvashatók le ezekről a máig meglévő és fennmaradt szállásokról. A tanyák mára már felértékelődtek, mivel a lakosság megélhetését is biztosítják, számolnunk kell hosszú távú fennmaradásával. Továbbá új tendencia a tanyák hasznosítása turisztikai, szállás célzattal. A településszerkezet vizsgálatánál láthatjuk, hogy a község századokba visszanyúló első része a település mag a település főútja mellett alakult ki lineáris jelleggel (Felszabadulás út). A templom és az iskola valamint a községháza képezik a község hagyományos központját. A főúttal párhuzamos mellékutak és a főút központtól távol eső részei csak a térszerkezet későbbi fejlődésének eredménye. A község építészeti karaktere jellemzően téglás homlokzatú házak a településkép vonatkozásában válnak településszerkezeti értékké, melyet az új építésű házaknál is követni kell a harmónia érdekében. A község egyik fő jellemzője, hogy Országos jelentőségű határállomással rendelkezik, mely egy sajátos híd szerepet jelent, valamint az ebből eredő logisztikai bázisoknak is helyet ad. Amint az a célokban is említésre került e szerepét erősíteni kell és a funkció vonatkozásában 2. oldal
diverzifikálni kell. Ez azt jelenti. hogy több lábon állást kell lehetővé tenni: a logisztikai le rakatokon túl a szolgáltatási és a szállás funkciót is erősíteni kívánatos ennek érdekében különösen a határállomás környezetében gazdasági célú területek vannak kijelölve. A község közigazgatási területét észak-kelet dél-nyugati irányban szeli át az M5-ös autópálya. A pálya mellett kialakuló gazdasági területeken gazdasági célú terület felhasználás kialakítása szükséges. A tanyai turisztikai terület felhasználást generálja a település külterületén épülő országos és térségi jelentőségű kerékpár út is. Mivel a település szerkezetének meghatározására több elmélet is létezik, a területre talán legalkalmasabb Gilyén-féle definíció alapján Úti falu térszerkezetű. Azzal a kiegészítéssel, hogy a falu itt többet jelent: egy nagyobb területen lakó közösség központja is egyben. A település teljes területe 3663 ha, összlakossága 3166 fő. A település külterületén bárhol -kivéve az ártéri terület és a belterület, valamint annak határától mért 100 m-en belül- korszerű energiatermelő berendezés (szélerőmű, napelem stb) elhelyezhető kivéve a természeti területek. Geotermikus (földalatti) erőmű a település közigazgatási határán belül bárhol elhelyezhető 5 A röszkei telkek jellemzői A tanyákon telkek gyakran cserélnek gazdát, de sokkal ritkábban változik a telek geometriai mérete és területe. Méretük nagy, hiszen a kialakulásukkor még a megélhetést biztosították az ott lakóknak: terménytermelésre és állattartásra használták. Voltak kisebb telkek is, amelyek nem voltak képesek ellátni az ott lakók igényeit. Ez azt is jelenthette, hogy azon a telken élők nem tudták szükségleteiket kielégíteni, tehát zsellérek lehettek. Ezen funkcióknak megfelelően alakult ki a hagyományos telekhasználat, amit a készített fotók alapján lehetne a legjobban bemutatni (lásd fotómelléklet). Többnyire a lakóházakhoz bővített nyári konyhák, tehénistállók és egyéb ólak kapcsolódnak, leolvasható róluk a régi gazdasági szereposztás és a család gazdasági helyzete is: a tehetősebbek kertet alakítottak ki. 3. oldal
A falvakban a telekhasználat átalakulóban van: napjainkban még sokan termesztenek kertjeikben a háztartáshoz szükséges növényeket, de már sokkal kisebb területen, mint ezelőtt. Az állattartás is átalakult: kezd csökkenni a tehenek száma, ami még tíz évvel ezelőtt is a kereset kiegészítést jelentette a családoknak. A Gilyén-féle besorolásnak megfelelően a röszkei telkeket az alábbi módon lehetne besorolni: szalagtelkek, soros udvari elrendezéssel. (a szabálytalan telekforma is jellemző ezen a településen, a hagyományos településközpontban) A telekhasználatban a fentieknek megfelelően az alábbi funkciósémát lehetne felállítani az utca felől indulva: lakó-pihenő terület, mely egészen a nyári konyháig tart az állattartás területe, mely az utolsó istállóig tart kertterület, amely vagy gyümölcsfákkal betelepített, vagy növénytermesztésre használják. Ezen funkciók azonban némely esetben összemosódnak, egymásba fonódnak - a legtöbb telken ez a jellemző. A lakóépületektől kezdve az egyre alacsonyabb és igénytelen kivitelű ólak és sufnik jelentős mértékben rombolják az udvar megjelenését. El kell érni, hogy a használaton kívüli építményeket a lakosok lebontsák, illetve a még meglévőket karbantartsák. Az új épületek építésekor pedig szorgalmazni és elősegíteni kell, hogy a kiegészítő funkciókat az épület alatt kialakított pincékben helyezzék el, vagy rendezett és a település szellemiségéhez igazodó melléképületeket kell építeni. 6. Közterületek: Közterületek alatt a bel- és külterületi utakat, tereket, gyalogos közlekedési elemeket értendők, amelyek a forgalom számára át vannak adva és bárki korlátozás nélkül használhatja. A közterületek állapota - tekintve a hagyományosan kialakult szokásokat (utcaseprés, utcai fák gondozása) - kielégítőnek mondható. Ott azonban, ahol nem lakóépület előtti területről van szó, kívánatos lenne a hatékonyabb gondozás. Folyamatossá kellene tenni a fű ápolását, gondozását, melyeket ki lehetne egészíteni parkosítási programmal. A növényi egyedek mára már hiányossá váltak és nem egységesek a kiültetett egyedek. Az utcákban hiányoznak a fasorok - legalább az egyik oldalon szükséges lenne telepítésük. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne célszerű. A közterületen álló építmények (buszvárók) állaga is javításra, cserére szorul. Hiányoznak a pihenőpadok, biciklitárolók, szeméttárolók, ami által ezen területek rendezettebb képet mutatnának. El kell tüntetni a közterületbe benyúló, a településképbe nem illő előtetőket és egyéb romboló építészeti elemeket. Felújításukkor törekedni kell a telefon- és villanypóznák eltüntetésére és a földkábelek kiépítésére. 4. oldal
7. A lakosság összetétele Röszke lakó népessége a 2003. évi népszámlálás adatai szerint 3166 fő, amely 1970 óta közel hatszáz fős csökkenést mutat. A változás az öregedő népesség miatti negatív természetes szaporodás és egy időben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult. Az 1970-es és 80-as évtizedeket jelentős elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte, az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fős népességszám-növekedést eredményezett A külterületi népesség 695 fő (22%). Röszke népesedési adatai 1970-2001 (a KSH népszámlálási adatai alapján) 1970 1970-1980 1980 1980-1990 1990 1990-2001 2001 Lakónépesség 3733 3462 2979 3166 Élve születés 478 289 320 Halálozás 487 513 559 Vándorlási egyenleg -262-259 426 A helység megnevezése, a helységhez tartozó településrészek jellege és megnevezése A népszámlálási lakónépesség A lakások A nem lakott üdülők A lakott egyéb lakóegységek száma 2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint A településrész kézbesítő postája Postai irányítószám A külterület települési jellege A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km) RÖSZKE 3 166 1 376 - - Központi belterület 2 471 976 - - Röszke 6758 - - Külterület: I. körzet (Röszkei külterület) II. körzet (Feketeszél egy része) 79 48 - - Röszke 6758 Mgl. 2,0 224 121 - - Röszke 6758 Mgl. 3,0 III. körzet 286 137 - - Röszke 6758 Mgl. 3,5 IV. körzet (Nagyszéksós egy része) 106 94 - - Röszke 6758 Mgl. 5,5 A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságból él. Röszke lakosai elsősorban sárgarépát, retket, fűszerpaprikát termelnek. Az állattartás nem igazán jellemző, sose vált fő mezőgazdasági ágazattá a településen, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-, baromfitartás. Számottevő ipari üzem sokáig nem volt a településen. A foglalkoztatás terén jelentős változást hozott az UNILEVER Magyarország Élelmiszer-feldolgozó Kft üzeme, illetve több kisebb méretű ipari vállalkozás (Euro Chicken Kft. baromfi feldolgozó, Decora Color Kft. festékgyártás, Polimer Röszke Kft. műanyag-feldolgozás, MOLTECH Anyagmozgatás és Hajtástechnika Kft., AVI Bt fűszerpaprika feldolgozás, stb.). 5. oldal
A település élete szempontjából fontos, hogy jelentős forgalmú közúti határátkelő, illetve egy ma (már és még) kisebb szerepű vasúti átkelő is van a területén. Az országos területfejlesztési elképzelések azonban ezen a téren jelentős szerepet szánnak e vidéknek: várhatóan 5-6 éven belül itt halad át az E75-ös autópálya, és többször szóba került a Szeged-Szabadka vasútvonal egykori szerepének visszaállítása is. 8. Intézményellátottság Általános Iskola Felszabadulás út 95. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Községi Könyvtár Dózsa u. 1. Egészségügy (A településen két orvosi rendelő működik, 2 háziorvossal és 2 asszisztenssel. 1997. december 1-én házi gyermekorvosi rendelő nyílt. Területi ellátási kötelezettséggel a 0-14 éves korú gyermeklakosság ellátására: létszáma 525 fő. Választhatják még a gyermekorvosi ellátást a 14-18 éves fiatalok is. A rendelő újonnan épült, szolgálati lakással, garázzsal, korszerű műszerezettséggel, teljes körű számítógépes infrastruktúrával minden igényt kielégítően. Itt történik az általános iskolás gyermekek iskola-egészségügyi ellátása és a gyermekorvos mellett két asszisztens dolgozik. Szakképesítései: csecsemő és gyermekgyógyászat, iskola és ifjúsági egészségügy, háziorvosi licence vizsga, homeopátiás orvosi diploma. A településen van önálló fogászati rendelés, 1 fogorvos és 1 asszisztens látja el a feladatokat. Fogászati műhellyel jelenleg nem rendelkezik a község. A településnek egy gyógyszertára van, mely vállalkozási formában működik, 2 gyógyszerész és 1 asszisztens látja el a gyógyszerészeti teendőket. A településen a mentési feladatokat a szegedi mentőállomás látja el. Egy állami és magán állatorvos tevékenykedik a településen. Az állami állatorvos általában a nagyobb háziállatokkal foglalkozik, míg a magán orvos inkább a kisállatok gyógyítására specializálódott. Állatorvosi patika jelenleg nincs a településünkön.) Orvosi rendelő Felszabadulás 93. (Szakorvosi rendelők) Rendelő u. 5. Gyermekorvosi rendelő Rendelő u. 5/a Fogorvosi rendelő Felszabadulás u. 93. 100 holdas Pagony óvoda Civil szervezetek: o Röszkei Sportkör József A. u. 1 o Röszkei Önkéntes Tűzoltó Egylet o Röszkei Polgárőr Egyesület o Röszkei Egészségvédő Egyesület o Röszkei KALÁKA Hagyományőrző és Teleház Közhasznú E. o Röszkei Teleház o Röszkei Nyugdíjas Klub I. o Röszkei Nyugdíjas Klub II. o Röszkei Gazdakör o Röszkei Gazdaszövetkezet o Röszkei Nőegylet o Tehetséges Tanulókért ka. o Röszke Község Közbiztonságáért Alapítvány o Dr. Beretzk Péter Természetvédelmi Klub o Röszkei Földtulajdonosok Vadásztársasága o Biokultura Egyesület Röszkei Szervezete UNILEVER Magyarország Kft. élelmiszeripari cég. Polimert Röszke Kft Euro Chicken Kft Kakas Bt MOLTECH Kft. 6. oldal
Intézményfejlesztés: A község nyugati részén generált lakó területfejlesztések vonzáskörzetében gyermek létesítmények (óvoda, bölcsőde) továbbá a öregek napközi otthona építése indokolt tekintettel a község lakosságának várható életkor csökkenésére. község szándéka különösen: A szociális intézményhálózat bővítése (öregek otthona) Egészségügyi ellátás javítása (szakrendelők telepítése, alapellátás javítása) Az oktatás minőségi javítása (a könyvtár fejlesztése, iskola rekonstrukciója, esetleges bővítése illetve az ÁNTSZ jelzése alapján az általános iskola konyhájának bővítése) 9. Gazdasági (ipari) tevékenység A vállalkozások számának vizsgálata azt bizonyítja, hogy a községben átlag feletti a gazdaság prosperitása: 29 db gazdasági társaság található a faluban, 74 főre jut egy vállalkozás, ami országos átlaghoz képest magas. Ha az egyéni vállalkozásokat vizsgáljuk, Röszkén 20 főre jut egy egyéni vállalkozás, ami szintén jó fejlettségi szintet mutat. A településen több ipari üzem, termelő vállalkozás működik. Továbbá több mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás. Az egyéni vállalkozók közül többen mezőgazdasággal foglalkoznak. A gazdasági potenciál a gazdasági aktivitás és a munkanélküliek közepes szintje miatt ezen a területen a tartalékok kihasználása mellett fejlődés következhet be a jövőbe. Jelen terv logisztikai kereskedelmi és egyéb szolgáltató vállalkozások megtelepedését is elősegíti, melynek reméljük pozitív hatása lesz a település életére. 10. Turisztika A táji és épített környezet is attraktív, ami nagymértékben elősegíthetné a turizmust ezen a területen. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne bevonni a turisztikai szezonban az ide érkező turistákat a község vérkeringésébe, ezáltal a közösség életének és gazdaságának fejlesztésébe. Azok a népi építészeti és egyéb értékek, rendezvények, melyekkel ide lehetne csalogatni a látogatókat átértékelésre szorulnak. A községben nincs turisztikai célú rendezvény vagy esemény. Ezen lehetne javítani, hiszen a turizmus vonatkozásában vonzó lehet a lovas és szekeres program. Sok lehetőség lenne a településen, de jelenleg ezek nincsenek kihasználva. 11. Mezőgazdasági területek A település külterületének döntő hányada mezőgazdasági terület. A kiváló termőhelyi adottságú területen valamikor a dohány és fűszerpaprika termesztés volt a fő profil. Jelenleg is intenzív kertészeti művelés található a településen. A kiváló termőhelyi adottságú terültek a belterülettől É-ra, a jelenlegi és az új 5-ös út mellett találhatók. Az új autópálya kiépülésével, és az autópályához kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és ipari létesítmények megjelenésével, várható a jó minőségű mezőgazdasági területek csökkenése. 7. oldal
A megyei terv a külterület É-i részét, az új autópályától É-ra külterjes mezőgazdasági térségként jelöli. Az autópályától D-re eső területek belterjes mezőgazdasági térségbe tartoznak. Fejlesztési javaslat A megyei terv irányelvei alapján, a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, rosszabb minőségű szántó területeken fokozatosan át kell térni a fásított rét legelő, illetve erdőművelésre. A külterület É - ÉNY-i részén, a védett legelők és rétek közötti, rosszabb minőségű terülteken, K - NY-i irányú fásításokat illetve erdőtelepítéseket javaslunk. A tervezett erdősávok és erdőfoltok, összekapcsolják a védett semlyékeket, valamint felfogják az É - ÉNY-i szeleket. A belterülettől D-re, a szántóterületek rovására erdősítést terveztünk, a töltés melletti legelők között, valamint a holtág menti 50 m-es sávban. 12. Erdőterületek Röszke külterületén igen kevés erdő található. A külterületen lévő erdők két nagy foltban, az államhatár mentén, illetve a domaszéki határban helyezkednek el. Fejlesztési javaslat A megyei tervnek megfelelően javasoljuk az erdőterületek bővítését. A külterület É-i részén, a semlyékeket összekötő, K-NY-i irányú erdősítést irányoztunk elő. A tervezett erdősávok részben csökkentik a széleróziót, részben pedig, összekötik az egymástól független semlyékeket.. Véderdők A külterület É-i részén tervezett erdők döntően védelmi célt szolgálnak. Egészségügyi- szociális és turisztikai erdők A belterület körül, illetve Holtág mentén, rekreációs célú erdők kialakítását javasoljuk. A védett semlyékek mellett, nem csak véderdők, hanem az ökoturisztikát is kiszolgáló, rekreációs célú erdők is telepíthetők. 13. Rét, legelő területek A földhivatali nyilvántartás szerint, a külterületet jelentős százaléka rét és legelő. A mélyebb fekvésű területek nagy része, védett természeti terület. A semlyékek ÉNY-DK irányban hálózzák be a külterületet. Fejlesztési javaslat A külterületen továbbra is fenntartásra javasoljuk a földhivatali nyilvántartás szerinti rét, legelő művelésben lévő területeket. A szántóföldi művelésből kivonásra kerülő területeken, főleg a mélyebb fekvésű, illetve a vízfolyások menti részeken irányoztunk elő gyepesítést. 8. oldal