Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013

Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Kólyáné Sziráki Ágnes Varsányi Tamás Végh Lajosné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Szűcs Zoltán Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) 529-809, e-mail: Geza.Novak@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.056

TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló...7 1. A népesség száma és jellemzői...9 1.1. A népesség száma, népsűrűség...9 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma...11 1.3. Családi állapot...13 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás...16 1.5. Gazdasági aktivitás...18 1.6. Nemzetiség, anyanyelv...21 1.7. Vallás...23 1.8. Egészségi állapot...24 2. Háztartások, családok...27 2.1. A háztartások száma és összetétele...27 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele...29 2.3. A családok száma és összetétele...32 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma...34 3. A lakásállomány jellemzői...37 3.1. A lakások száma...37 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint...40 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám...41 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága...43 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség...46 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak...205 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 3

Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. 2012 októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a 2011. évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a www.ksh.hu/nepszamlalas honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 5

ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői A 2011. évi népszámlálás időpontjában Jász-Nagykun- Szolnok megyében 386,6 ezer fő élt, 7,1 százalékkal kevesebb, mint a 2001. évi népszámláláskor. 2001 2011 között tovább folytatódott a népesség elöregedése, és emelkedett a nők népességen belüli aránya. Csökkent a házasságban élők aránya, és növekedett a házasságon kívül született gyermekek száma. Javult a népesség iskolázottsága és gazdasági aktivitási összetétele. 1.1. A népesség száma, népsűrűség A 29 ezer fős népességfogyás nagy részét a természetes fogyás, kisebb hányadát a vándorlási veszteség okozta. A megye népsűrűsége 69 fő/km 2 volt, amely a tíz évvel korábbinál 6-tal kevesebb. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001 2011 között 21 százalékkal csökkent a gyermekkorúak száma. A népességen belül 15 százalékos arányt képviseltek, ugyanakkor az időskorúak részaránya 24 százalékra növekedett. A megye népességének 12 százaléka 70 évesnél idősebb. A megyében 2011-ben ezer férfira 1087 nő jutott. 1.3. Családi állapot A házasságban élők aránya csökkent, növekedett a nőtleneké, a hajadonoké és az elváltaké. A fiatalok egyre későbbi életkorra halasztják a házasságkötést, illetve választják az élettársi kapcsolatot a házasság helyett, és terjed a szingli életforma is. A nők termékenysége csökkent, csupán a hajadonoké emelkedett. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás 2001 2011 között csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és növekedett az érettségizetteké, valamint a diplomásoké. A közép- és felsőfokú végzettségek tekintetében a nők iskolázottsága meghaladta a férfiakét. Javult a népesség idegennyelv-tudása, legtöbben az angolt beszélik. 1.5. Gazdasági aktivitás A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma 2001-hez képest egyaránt emelkedett. A 15 25 évesek korcsoportjában jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság és a tanulmányi idő kitolódásával összefüggésben növekedett az eltartottak aránya. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A megye népességének 5,8 százaléka, 22 ezer fő vallotta magát valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A hazai nemzetiségűek 85 százaléka, 19 ezer fő a cigány sághoz tartozott. 1.7. Vallás A megyében 2011-ben 173 ezer ember vallotta magát valamelyik vallási közösséghez, felekezethez tartozónak, akiknek 72 százaléka a katolikus, 25 százaléka a református egyházat jelölte meg. 1.8. Egészségi állapot A megyében 23 ezer fő jelzett valamilyen fogyatékosságot, és 69 ezernek volt tartós betegsége. Legtöbben mozgásszervi és látásproblémával küzdöttek. 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 7

2. Háztartások, családok A háztartások száma az 1990-es évek mérséklődése után az egyedülállók fokozódó elterjedtségével öszszefüggésben 2001 2011 között ismét emelkedett. A háztartásszám bővülését okozó folyamatok (a párválasztás idejének kitolódása, a gyakori válások, az özvegy nők emelkedő száma) fékezik a családok kialakulását, illetve azok felbomlásához vezetnek, így a családok száma csökken. 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma az országosnál mérsékeltebben emelkedett, és meghaladta a 160 ezret. Az összes háztartás csökkenő részét képezik a családháztartások. Tovább nőtt az egyedülállók száma és aránya, 2011-re számuk meghaladta a kétszemélyes háztartásokét. 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások átlagos tagszáma 2,4 főre mérséklődött. 2001 2011 között 7,0 százalékponttal csökkent a legalább egy fiatalkorú személyt magába foglaló háztartások aránya. 2.3. A családok száma és összetétele 2001 2011 között a családok száma 9,5 százalékkal, 107 ezerre csökkent. 2011-ben minden ötödik család egyszülős volt. A párkapcsolaton alapuló családokon belül az élettársi kapcsolatok aránya meghaladta a 20 százalékot. 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családban átlagosan 277 személy élt, tízzel kevesebb, mint 2001-ben. A népszámláláskor a családok 35 35 százalékában nem élt gyermek, illetve csak egy gyermek élt, további 21 százalékában élt kettő, 8,6 százalékában három vagy több gyermek. 3. A lakásállomány jellemzői A 2011. évi népszámlálás időpontjában 172 ezer lakást és lakott üdülőt írtak össze a megyében, 2,6 százalékkal többet, mint a 2001. évi cenzus során. A lakásállomány átlagos alapterülete növekedett, emelkedett a három- és több szobás lakások aránya. 2001 2011 között látványosan javult a lakások szennyvízcsatorna ellátottsága. A tíz évvel korábbihoz képest csökkent a laksűrűség. 3.1. A lakások száma A lakott lakások száma 1,4 százalékkal nőtt, az állomány 11 százalékát kitevő 18,7 ezer nem lakott lakás ugyanakkor 14 százalékkal több volt a 2001. évinél. A lakott lakások száma 2001 2011 között a városokban 2,4 százalékkal nőtt, a községekben 1,0 százalékkal csökkent. 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A népszámlálás idején a lakások 97 százaléka természetes személyek tulajdonában volt. A lakások 94 százalékát tulajdonosaik használták, csak minden huszadikban lakott bérlő. 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete 2011-ben 76 m 2 volt, 2 m 2 -rel nagyobb, mint tíz évvel korábban. Száz lakásra átlagosan 255 szoba jutott, ez az országos átlagnál kevesebb. A kétszobás lakások aránya a megyék közül Jász- Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb, 46 százalék. 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága 2011. október 1-jén a megye lakott lakásainak 88 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt. A lakások 57 százalékát egyedi helyiségfűtéssel fűtötték. A közcsatorna-hálózatra a lakások 71 százaléka kapcsolódott. 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség Száz lakott lakásra 246 lakó jutott, 22-vel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A lakások felében egy generációhoz tartozó személyek éltek, a több generáció által lakottak között a leggyakoribb a fiatalok és középkorúak együttélése volt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. október 1-jén 386,6 ezer fő élt, 7,1 százalékkal kevesebb, mint a 2001. évi népszámlálás idején. A népesség számának alakulását a természetes népmozgalmi folyamatok (az élveszületések és a halálozások), valamint a vándorlások befolyásolják. 2001 2011 között a megyében az évi 3 4 ezer élveszületés mellett 5 6 ezer halálozás volt a jellemző. A születések és a halálozások egyenlegeként 2001 és 2011 között a természetes fogyás összességében 20 ezer főt tett ki. A vándorlási különbözet szintén csökkentette a lakosok számát, mivel 9 ezer fővel többen költöztek el a megyéből, mint amennyien odavándoroltak, így ténylegesen 29 ezer fővel fogyott a lakónépesség. Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 települése közül a 2011. évi népszámláláskor 20 volt városi rangú. A megye településszerkezetét az alföldi megyékre jellemző, döntően nagyhatárú, egymástól viszonylag nagy távolságra lévő népes települések, illetve a folyók mentén kialakult sűrűbb aprófalvak határozzák meg. A településsűrűség viszonylag alacsony, 14 település jut ezer négyzetkilométerre. A települések átlagos lélekszáma közel kétszerese a vidéki átlagnak, és több mint fele 1 5 ezer fő közötti. 1.1.1. ábra A népesség számának alakulása 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 9

1.1.2. ábra A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) Településtípus szerint 2011. október 1-jén Jász- Nagykun-Szolnok megye lakosságának 19 százaléka a megyeszékhelyen, Szolnokon, 52 százaléka a többi városban, 29 százaléka községben lakott. A 2001. és 2011. évi összeírás között a 2011. évi közigazgatási besorolást alapul véve a városi ranggal rendelkező települések mindegyikében fogyott a népesség, összességében a megyei átlagnál kissé gyorsabban 7,2 százalékkal. A megyeszékhely lakossága 6,0 százalékkal, a többi városoké 7,6 százalékkal lett kevesebb. A megye községeinek nagy részében is csökkent a népesség, átlagosan 6,8 százalékkal. Legnagyobb mértékben, ötödével fogyott Nagyrév, Tiszaderzs, Tiszaroff, Tiszasüly lakossága. Mindössze nyolc településen Alattyán, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászfelsőszentgyörgy, Szászberek, Tiszabura, Tiszapüspöki, Vezseny gyarapodott a lakosság, 1,8 9,0 százalék közötti mértékben. A népességcsökkenés miatt a megye népsűrűsége tíz év alatt a 2001. évi 75 fő/km 2 -ről 69 fő/km 2 -re mérséklődött. A települések közül Szolnok népsűrűsége kiugróan magas, 390 fő/km 2, a többi város közül Martfűn a legmagasabb a mutató értéke, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 283 fő, a községek közül pedig Cibakházán, ahol 113 fő jut ugyanekkora területre. A legritkábban lakott városban, Abádszalókon 32, a legalacsonyabb népsűrűségű községben, Mezőhéken átlagosan 4 lakos él egy négyzetkilométeren. 1.1.1. tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, 2011 2001 és 2011 között, fő fő a 2001. évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely 1 705 2 973 72 953 94,0 389,6 Többi város 12 225 4 232 200 748 92,4 72,6 Városok összesen 13 930 7 205 273 701 92,8 92,7 Községek, nagyközségek 6 293 1 895 112 893 93,2 42,9 Megye összesen 20 223 9 100 386 594 92,9 69,3 Történeti áttekintés Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 1870-ben 276,8 ezer fő volt. A népesség száma az 1940 1949 közötti II. világháborús évtizedet kivéve 1960-ig folyamatosan növekedett, ekkor érte el a maximumát, 461 ezer főt, majd az ezt követő évtizedben átmenetileg csökkent. Az 1970-es években a pozitív természetes népmozgalmi folyamatok eredményeként a lakosok száma ismét növekedett, amely a 10 ezer fős negatív vándorlási különbözetet is ellensúlyozni tudta. Az 1980-as években azonban a természetes népmozgalmi folyamatok (születések, halálozások) egyenlege is negatívvá vált, és fokozódott a vándorlási veszteség is. 1980 1989 között a lakónépesség így 20 ezer fővel mérséklődött. Az 1990-es években a rendszerváltással összefüggő recessziós környezetben, a vándormozgalomban a 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

visszavándorlás vált meghatározóvá, kisebb népességszám-nyereséget okozva, miközben a természetes fogyás tovább gyorsult, amelynek hatására 10 ezer fős tényleges fogyás alakult ki. 2001 2011 között az intenzív természetes fogyás mellett az ismét megjelenő vándorlási veszteség növelte a népesség csökkenését, mivel az 1990-es évek utolsó harmadától kezdődő gazdasági növekedéssel egyidejűleg ismét fokozódott az elvándorlás. A változások együttesen igen jelentős népességfogyással jártak a két legutóbbi cenzus között. Helyünk az országban Jász-Nagykun-Szolnok megye 5581,6 km 2 területe az ország területének 6,0 százaléka, lakónépessége az országénak 3,9 százaléka. A népesség nagysága alapján a megyék sorában a középmezőnyben helyezkedik el. A megye Magyarország gyéren lakott, alacsony népsűrűségű megyéi közé tartozik, a négyzetkilométerenkénti lakosok száma az országos (107 fő/km 2 ) kétharmadát sem éri el, és az ötödik legalacsonyabb a megyék között. 2001 és 2011 között a népességcsökkenés Győr-Moson-Sopron és Pest megye kivételével valamennyi megyére jellemző volt, mértéke 1,1 9,5 százalék között szóródott. Legkevésbé Hajdú-Bihar megye, legnagyobb ütemben Békés megye lakossága fogyott. Békés megye mellett csak Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyék népességfogyása volt nagyobb a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt évtizedekben lényegesen módosult a lakosság korösszetétele. A legjelentősebb változás a gyermekkorúak (0 14 évesek) és az időskorúak (60 évesek és idősebbek) arányában tapasztalható. 2001 2011 között a gyermekkorúak aránya 18 százalékról 15 százalékra mérséklődött, ezzel egyidőben az időskorúaké 21 százalékról 24 százalékra növekedett. Így az öregedési index vagyis a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma a 2001. évi 120-ról 2011-re 162-re növekedett. 2001 2011 között a gyermekkorú népesség csökkent a legnagyobb mértékben, a 2011. évi összeíráskor a tíz évvel korábbinál 21 százalékkal kevesebb gyermekkorú élt a megyében. A korcsoporton belül az 5 14 évesek létszáma csökkent leginkább, 24 százalékkal. Az aktív korú (15 59 éves) népesség száma az utóbbi két népszámlálás között 7,8 százalékkal mér séklődött. Közülük a fiatal felnőttek, vagyis a 15 39 éve sek 10 százalékkal, a 40 59 évesek 5,2 százalékkal lettek kevesebben. A 60 éves és idősebb népesség száma ugyanakkor 6,7 százalékkal tovább emelkedett. Az aktív korú népesség társadalmi szintű eltartási terhét jelzi, hogy száz 15 59 évesre (aktív korúra) mennyi gyermek-, illetve időskorú jut. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatásaként a mutató értéke a 2001. évi 64-ről 2011-re 65-re növekedett. Korábban a gyermekek, 2001-től viszont már az időskorúak eltartása jelenti a teher nagyobb részét. A mutató értéke a megyeszékhelyen alacsonyabb, a községekben magasabb a megyei átlagnál, illetve a települések lélekszámának csökkenésével többnyire növekszik. 1.2.1. ábra A népesség száma nem és életkor szerint 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 11

1.2.2. ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú 2001 és 2011 között a 70 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 11 százalékról 13 százalékra nőtt. Az időskorúak között a legnagyobb mértékű 58 százalékos emelkedés a 80 84 éves korosztályban történt. A 70 éves és idősebb népesség aránya a megye településeinek egyötödében 15 20 százalék közötti, ezek jellemzően kis lélekszámú, a megye peremvidékein található községek. 1.2.3. ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A lakosság korösszetételében településenként számottevő különbségek tapasztalhatók. A gyermekkorúak legnagyobb, 29 és 39 százalékos aránya Tiszabura és Tiszabő községeket jellemzi, ugyanakkor itt a legalacsonyabb, mindössze 2,1, illetve 6,0 százalék a 70 évesek és idősebbek hányada. A másik végletet Mesterszállás és Jászszentandrás lakóinak korösszetétele mutatja. Ezeken a településeken a gyermekkorúak alacsony, 11 11 százalékos részarányával szemben a 70 éves és idősebb korú népesség magas, 18, illetve 20 százalékos hányada áll. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma Tiszabő és Tiszabura esetében csupán 16, illetve 41 fő, Mesterszálláson és Jászszentandráson ugyanakkor a 300-at is meghaladja. Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének nemek szerinti összetétele 2001 2011 között nem változott. 2011-ben a megye lakosságának 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő volt, a nők száma több mint 16 ezer fővel haladta meg a férfiakét. A férfiak száma tíz év alatt 7,2 százalékkal, a nőké mérsékeltebben, 6,9 százalékkal fogyott. 1.2.1. tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A 2001. évi százalékában Ezer férfira jutó nő 2 5 402 5 031 10 433 84,8 931 3 5 6 018 5 642 11 660 87,2 938 6 14 18 553 17 593 36 146 75,3 948 15 39 64 510 60 755 125 265 90,0 942 40 59 53 181 55 543 108 724 94,8 1 044 60 62 7 612 8 773 16 385 113,7 1 153 63 65 5 977 7 280 13 257 100,3 1 218 66 69 6 999 9 460 16 459 96,8 1 352 70 16 978 31 287 48 265 110,2 1 843 Összesen 185 230 201 364 386 594 92,9 1 087 2011-ben ezer férfira 1087 nő jutott. A feminitási arány a gyermekkorúaknál és a fiatal felnőtteknél (15 39 éveseknél) 942, a középkorúaknál (40 59 éveseknél) a megyei átlaghoz közeli (1044), az időskorúaknál (59 év fölöttieknél) pedig jóval afeletti (1512). A gyermekkorúaknál és a fiatal aktív korúaknál még megmarad a születéskori férfitöbblet, viszont a 40 59 évesek között már a nők vannak többségben, a 60 éves és idősebb korosztályban pedig a nőtöbblet az életkor előrehaladtával párhuzamosan egyre jelentősebbé válik. Településtípusonként nézve a megyeszékhelyen 1139, a többi városban 1088, a községekben pedig 1054 nő jut ezer férfira. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Történeti áttekintés Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országoshoz hasonlóan az 1870. évi népszámlálás még kisebb nőtöbbletről számolt be. A férfi-nő arány még 1930-ban is viszonylag kiegyenlített (49,5 50,5 százalék) volt, a II. világháború után azonban elsősorban a háborús férfiveszteség jelentős mértéke következtében a nők aránya 51,2 százalékra emelkedett, majd 1980-ra valamelyest mérséklődött. Az 1980-as és 1990-es években elsősorban a középkorú férfiak magas halandósága miatt romlott az erősebbik nem aránya, és a 2001. évi, valamint a 2011. évi népszámlálás már 4,0 illetve 4,2 százalékpontos nőtöbbletet mutatott. Az elmúlt évtizedek változásait jól mutatja az ezer férfira jutó nők számának alakulása is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1930. évi cenzus idején ezer férfira 1018, az 1980. évi összeíráskor pedig 1050 nő jutott, ami 2011-re 1087-re nőtt. Helyünk az országban 2011-ben a megyei népesség korösszetételében az országosnál egyaránt magasabb volt a gyermekkorúak és az időskorúak aránya, így az öregedési index megyei mutatója csaknem megegyezett az országos átlaggal (1-gyel haladta meg). Jász-Nagykun-Szolnok megye a megyék öregedési index szerinti növekvő sorában a 8. helyet foglalta el. A nemek aránya az országosnál kiegyenlítettebb, az ezer férfira jutó nők száma csupán öt megyében kisebb (1057 1080 közötti) a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél. 1.3. Családi állapot A népszámlálás a népesség családi állapotát a válaszadók bevallása alapján az eszmei időpontban fennálló jogi helyzet szerint vizsgálta. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében az utóbbi két népszámlálás között jelentős változások történtek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011-ben a 15 éves és idősebb, megfelelő nemű népességből a férfiak 47, a nők 42 százaléka volt házas családi állapotú. Arányuk 2001 2011 között mindkét nemnél jelentősen, 9 10 százalékponttal csökkent. Ugyanezen az időtávon a nőtlenek aránya a férfiak között 39 százalékra, a hajadonoké a nők között 26 százalékra bővült. Az elváltak hányada mindkét nem esetében közel 3 százalékponttal, a férfiak esetében 10, a nőknél 12 százalékra emelkedett. A legkisebb változás az özvegyeknél mutatható ki. A férfiak és a nők családi állapot szerinti struktúrája leginkább abban különbözik, hogy a férfiak között jóval magasabb a nőtlenek aránya, mint a nők körében a hajadonoké. A nőknél viszont az özvegyek aránya lényegesen magasabb, mint a férfiaknál. A nők körében a férfiak magasabb halandósága következményeként négy és félszer több az özvegy családi állapotú, mint a férfiaknál. A változások iránya mind a két nemnél azonos: a házas családi állapotúak arányának csökkenésével egyidejűleg nagymértékben nő a hajadonok, nőtlenek részaránya, és intenzív az elváltak hányadának emelkedése. A népesség családi állapot szerinti összetételében bekövetkezett változások különösen a fiataloknál jelentősek. A nőtlenek, hajadonok aránya a 25 29 éve seknél a 2001. évi 47 százalékról 79 százalékra, a 30 34 éve seknél 22 százalékról 53 százalékra emelkedett, és egészen az időskor határáig valamenynyi korcsoportban nagyobb súlyúvá váltak 2001 óta. A hajadonok, nőtlenek arányának emelkedése együtt járt a házas családi állapotúak hasonlóan nagymértékű visszaszorulásával. 2001-hez képest az özvegyek aránya csak a legidősebbek korcsoportjában emelkedett, ami a két nem halandósága közötti egyébként jelentős különbség mérséklődését is tükrözi. Az elváltak részaránya 2001 2011 között a legfiatalabb korcsoportok kivételével (amelyekben egyébként a házasságkötési gyakoriságok is visszaestek) emelkedett, ezen belül a 40 69 évesek ötévenkénti korcsoportjainak mindegyikében igen intenzíven. A nőtlenek aránya a férfiaknál a 30 34 éves, a hajadonoké a nőknél a 25 29 éves korcsoportig uralkodó családi állapot. A házasok aránya a 65 69 éves férfiak, illetve a 45 49 éves nők körében a legmagasabb (75, illetve 63 százalék). A 40 49 éves korcsoportig magasabb a házas nők aránya, mint a házas férfiaké, e fölött azonban a házasok részaránya a férfiak körében egyre jobban meghaladja a nők azonos mutatójának értékeit. A 75 79 éves férfiaknak még 70, a nőknek már csak 25 százaléka házas. Ugyanakkor az özvegyek aránya ebben a korcsoportban a férfiaknál 21, a nőknél 66 százalék. 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 13

1.3.1. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 1.3.2. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 Az elváltak aránya a nőknél minden korcsoportban magasabb, mint a férfiaknál. Hányaduk 40 49 éves korig mindkét nemnél növekszik, aztán fokozatosan visszaesik. A legtöbb elváltat a férfiaknál a 45 54 évesek között (20 százalék), a nőknél a 40 49 éves korcsoportban (23 százalék) találjuk. Népszámláláskor a 15 éves és idősebb nők termékenységét családi állapotuk és az összeírás időpontjáig élve született összes gyermekeik száma szerint mérik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában 173 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek az adott időpontig életük 1.3.1. tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot 2001 2011 2001 2011 2001 2011 (%) Nőtlen/hajadon 31,6 38,6 20,2 25,6 25,6 31,7 Házas 56,8 46,6 51,5 42,2 54,0 44,3 Özvegy 4,1 4,4 19,2 19,9 12,1 12,6 Elvált 7,5 10,4 9,1 12,4 8,4 11,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

során összesen 280 ezer gyermeke született. Száz ilyen korú nőre 162 élve született gyermek jutott, a tíz évvel korábbinál 5-tel kevesebb. 1.3.3. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma mérséklődik. A házas családi állapotú nők termékenysége kisebb az özvegyekénél és viszonylag állandó, így az özvegy és házas családi állapotúak termékenysége közötti különbség csökken. Ugyanakkor jelentősen nőtt a hajadonok termékenysége, mindazonáltal lényegesen alacsonyabb szintű, mint akár a házasoké, az özvegyeké vagy az elváltaké. A változást jórészt az élettársi kapcsolatok terjedése magyarázza. 1.3.2. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1980 16 202 278 171 190 1990 17 197 253 183 180 2001 26 198 225 184 167 Legmagasabb termékenységet az elsősorban időskorúakból álló özvegy családi állapotú nők mutatnak, akik a korábbi időszakok szülőképes korú női generációit képviselik. Termékenységük az egyre kisebb gyermekvállalással jellemezhetők belépésével, illetve az idősebbek elhalásával több évtizedes távlatban 2011 47 200 210 191 162 Az elvált családi állapotú nők termékenysége szintén emelkedett, a termékenység összességében jellemző csökkenése mellett. A válások növekvő száma a gyermekes párkapcsolatokat is sújtja. Történeti áttekintés 1930 1980 között a napjainkban is zajló folyamatokkal ellentétben a házas családi állapotúak aránya mind a két nemnél folyamatosan emelkedett, ami a férfiaknál az 1980. évi 72 százalékkal, a nőknél 67 százalékkal érte el a csúcspontját. Ezzel egyidejűleg a nőtlenek, hajadonok aránya a férfiaknál 21, illetve a nőknél 12 százalékra esett vissza. Ezt követően azonban a házas családi állapotúak súlya egyre kisebb lett: 2001 óta mindkét nemnél az 1930. évi szint alatti, az 1980. évinél pedig 25 25 százalékponttal alacsonyabb. Az elváltak aránya 1930 óta folyamatosan nő, az akkori 0,6 1,1 százalékos arányuk 2011-re több mint tízszeresére emelkedett. Az özvegyek részesedése a nőknél 1970-ig mérséklődő, csökkenő trendet mutatott, majd intenzíven nőtt, a férfiaké végig 4 százalék körül ingadozott. A fiatalok a tanulási idő meghosszabbodásával, a munkavállalás és önállósulás halasztásával a házasságkötést, családalapítást jellemzően későbbi életkorra tolják, és terjed a szingli életforma is, ami a hajadonok, nőtlenek részarányát növeli. A nők termékenységét hosszabb időtávon vizsgálva nagymértékű visszaesés tapasztalható. 1920-ban 407 élve született gyermek jutott száz 15 éves és idősebb nőre, 1980-ban már csak 190. A termékenység alakulását a társadalomban végbemenő változások befolyásolják. Az 1980-as évek eleje óta megfigyelhető, hogy a nők gyermekvállalása egyre későbbi korra tolódik, és emellett kevesebb gyermeket is vállalnak. A fiatal generációk körében a családalapítást az iskolában töltött időszak elhúzódása, majd az önálló egzisztencia megteremtése késlelteti. A házasságon kívüli együttélési formák elterjedése, ezzel egyidejűleg a hagyományos családi életforma vonzerejének jelentős visszaesése, negatív hatással van a gyermekvállalási hajlandóságra. Helyünk az országban 2011-ben a népesség családi állapot szerinti összetétele az országossal csaknem megegyezett. A megyében a nőtlenek, hajadonok, a házasok és az elváltak aránya némiképp alacsonyabb, az özvegyeké és az élettársi kapcsolatban élőké magasabb volt az átlagosnál. 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 15

1.4. Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolázottsági szintjének emelkedését amelyet az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb végzettség alapján határoznak meg jól mutatja, hogy 2001 és 2011 között is jelentősen bővült a közép- és felsőfokú végzettségűek száma, ugyanakkor folyamatosan csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezőké. A 15 éves és idősebb népességen belül a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya a 2001. évi 85 százalékról 93 százalékra változott, és a férfiaké (95 százalék) a nőkét meghaladó volt. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők aránya számottevően bővült, és a férfiaknál (32 százalék) lényegesen magasabb volt, mint a nőknél (16 százalék). Mind a két nemnél nagymértékben emelkedett a legalább érettségizettek aránya, ami már a nőknél jelent magasabb részarányt (41 százalékot). Egyetemet, főiskolát a lakosság egyre nagyobb része végez, a férfiak 11, a nők 13 százalékának volt diplomája a 2011. évi népszámlálás idején. A végzettségi szinteket a megfelelő korúakra vetítve az iskolázottság a korstruktúra hatásától függetlenül vizsgálható. Ez alapján a tíz éves és idősebb népesség 2001. évihez hasonló része, 0,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első osztályát sem, arányuk a 10 11 éveseknél a legmagasabb, ami a 15 19 éves korra jelentően, 0,3 százalékra mérséklődik. A 15 éves és idősebb korúaknál a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya említésre méltóan emelkedett, főleg az idősebb korúaknál, a generációváltásból adódóan ugyanakkor a 15 19 éveseknél is jelentős volt a változás. Az érettségizettek száma a megyében a 2011. évi összeíráskor meghaladta a 125 ezer főt. A 18 éves és idősebb lakosság 40 százalékának volt legalább érettségije. A 20 30 évesek csaknem hattizede érettségizett, a 30 60 éveseknél 40 50 százalékos arányok a jellemzőek, ami a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, és a 75 év felettieknél mindössze 14 15 százalék. Az egyetemet, főiskolát végzett megyei lakosok száma 2011-ben meghaladta a 37 ezret. A 25 évesek és idősebbek 13 százalékának volt felsőfokú iskolai végzettsége, tíz évvel korábban ez az arány még 8,9 szá zalék volt. Legmagasabb a hányaduk a 25 34 évesek körében, közöttük minden ötödik diplomás, míg a 75 éven felülieknél a legkisebb, akiknek mindössze 5,0 százaléka szerzett egyetemi, főiskolai oklevelet. A Szolnoki járás lakosainak iskolázottsága a legmagasabb, amitől alig marad el a Jászberényi és a Karcagi járásé. A megye többi járásában az előbbieknél lényegesen alacsonyabb az érettségizettek és a diplomások aránya. A Karcagi, a Kunhegyesi és a Tiszafüredi járásban az általános iskola első osztályát sem elvégzők hányada nagyobb a 10 éves és annál idősebb népesség egy százalékát meghaladó, mint a megye többi járásában. 1.4.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) A befejezett iskolai végzettség szerinti arányok minden mutató tekintetében a megyeszékhelyen a legkedvezőbbek. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy Szolnokon él a megye diplomásainak 37 százaléka, amit részben a város gazdasági potenciáljából adódóan a képzett munkaerő iránti fokozottabb kereslet, másrészt a felsőoktatási intézmény jelenléte indokol. A megye települései közül Tiszabő és Tiszabura községekben a legmagasabb azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem fejezték be, ez a 10 éves és annál idősebb népességük 2,9, illetve 3,2 százalékát jelenti. A városokban ez az érték 2,4 százalék alatti. A legalább középiskolai érettségit szerzettek hányada Jászberényben a legkedvezőbb, itt a 18 évesek és idősebbek 49 százaléka legalább érettségizett. A községek közül Berekfürdő, Jászboldogháza, Szajol és Tószeg lakossága a legiskolázottabb, a vizsgált korosztály több mint négytizede érettségizett. A diplomával rendelkezők aránya is ezeken a településeken, továbbá Cserkeszőlőn és Nagykörűn a legmagasabb. A munkaerőpiacon az iskolai végzettség szintje mellett az idegen nyelv tudása is egyre fontosabb. A megyében 2001 2011 között a magyar anyanyelvűek közül a más nyelvet is beszélők száma 20 százalékkal emelkedett, 2011-ben megközelítette az 50 ezret. Népességen belüli arányuk 11 százalékról 15 százalékra emelkedett. Ebben a növekedésben nagy szerepe volt annak, hogy a középiskolákban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv oktatására, és az egyetemi, főiskolai diploma megszerzésének is elengedhetetlen feltétele egy, esetleg két idegen nyelv ismerete. A magyar anyanyelvűek a világnyelvek közül az angolt 32 ezren beszélik, a németet 18 ezren, az oroszt közel 4 ezren sajátították el. Az információk értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a nyelvtudás, illetve annak szintje az egyén saját megítélésén alapult. A fiatalok körében jóval magasabb az idegen nyelvet ismerők aránya, mint a közép- vagy időskorúaknál. A 15 39 évesek 63 százaléka, a 40 59 éves korosztályba tartozók 20 százaléka, a 60 évesek és idősebbek 8 százaléka jelölte meg, hogy beszél és ért egy vagy több idegen nyelvet. A megyeszékhelyen a lakosság 22 százaléka, a többi városban a népesség 12 százaléka, míg a községekben 9,0 százaléka beszél idegen nyelven. 1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,0 61,5 25,7 Többi város 92,7 38,8 12,1 Városok összesen 93,9 44,9 15,8 Községek, nagyközségek 90,0 27,9 7,0 Megye összesen 92,8 40,0 13,3 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 17

Beszélt nyelv 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél 352 232 89,5 279 938 84,9 Más nyelvet is beszél 41 278 10,5 49 625 15,1 Ebből: angol 22 097 5,6 32 332 9,8 német 18 672 4,7 18 470 5,6 orosz 5 742 1,5 3 821 1,2 Történeti áttekintés A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, amelyben a nemzedékváltás mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a tankötelezettség kiterjesztése, a tanulási lehetőségek szélesedése. A megváltozott munkaerő-piaci követelményekhez való alkalmazkodás ma már szükségszerűvé teszi a képzésbe való akár többszöri bekapcsolódást, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1930. évi népszámláláskor a 10 éves és idősebb lakosság 14 százaléka az elemi iskola első osztályát sem végezte el. 1960-ra ez az arány 5 százalék alá, 2001-re egy százalék alá csökkent. Számszerűsítve: a megyében 2011-ben a 10 éves és idősebb népességből ez 2600 főt jelentett. 1930-ban a megye 15 éves és idősebb lakosságából mindössze 7,1 százaléknak volt az általános iskolainak megfelelő végzettsége. 1960-ban már a népesség 23 százaléka, 20 évvel később pedig 60 százaléka volt legalább alapfokú végzettségű. A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a megfelelő korúak között 1930-ban 2,2 százalékot, 1960-ban is csupán 4,9 százalékot tett ki. Azóta, vagyis fél évszázad alatt arányuk a nyolcszorosára bővült. 1930-ban a megyei lakosok kevesebb mint egy százalékának volt felsőfokú végzettsége, ez az arány 1960-ra sem változott lényegesen. Az elmúlt ötven év alatt a diplomások száma több mint a tízszeresére emelkedett. A nők iskolázottsága hosszú időn át kedvezőtlenebb volt a férfiakénál. Az 1930. évi összeíráskor száz érettségizett férfira 28 érettségizett nő jutott. A fordulópont 1970 után következett be, 1980-ra a mutató 107-re, 2011-re 132-re nőtt. A diplomásoknál is hasonló tendencia figyelhető meg. Körükben folyamatosan csökkent a férfiak aránya, az 1990. évi összeírásra kiegyenlítődött a nemenkénti összetétel. A 2011. évi cenzus során már 5400 fővel több főiskolát vagy egyetemet végzett nőt írtak össze, mint férfit: száz diplomás férfira 134 ugyanolyan végzettségű nő jutott. Helyünk az országban A megye lakosságának iskolázottsági adatai az országosnál kedvezőtlenebbek, amiben a fővárosi kiugróan magas iskolázottsági adatok is szerepet játszanak. Mindazonáltal Jász-Nagykun-Szolnok megye a fejlődés ellenére is a főváros nélküli összehasonlításban is az alacsonyabb iskolázottsági szinttel jellemezhető megyék közé tartozik. A diplomások aránya a 25 éves és idősebb népességből csak Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében alacsonyabb a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél. A 18 éves és idősebb népességen belül a legalább érettségizettek hányada ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében, valamint Bács-Kiskunban kisebb a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél. 1.5. Gazdasági aktivitás 2011-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének 43 százaléka, 167 ezer fő volt gazdaságilag aktív, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. Az inaktív keresők akiknek túlnyomó többsége nyugdíjas, járadékos a népesség 32 százalékát adták, a fennmaradó 25 százalék pedig eltartott volt. Az előző népszámláláshoz képest a gazdaságilag aktívak száma és aránya nőtt, ugyanakkor az inaktívaké és az eltartottaké csökkent. Az elmúlt évtizedben emelkedett a foglalkoztatottság, 2011-ben a népesség 37 százaléka tartozott a foglalkoztatottak körébe. A 142 ezer főt kitevő 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

foglalkoztatotti létszám több mint 8,5 ezer fővel, 6,4 százalékkal haladta meg a 2001. évit. 2001-hez képest a munkanélküliek száma 2 és fél ezerrel, 12 százalékkal növekedett. A gazdaságilag aktívak száma így számottevően, 7,1 százalékkal nőtt. A növekedés nagyobb része, több mint háromnegyede a foglalkoztatás bővüléséből adódott. 1.5.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A többségében gyermekkorúakat, illetve nappali tagozatos tanulókat magába foglaló eltartotti kör 2001 2011 között a születésszám csökkenésével párhuzamosan 18 százalékkal fogyott, 2011-ben 96 ezer főt tett ki. 1.5.2. ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A 2011 őszén a megyében összesen 124 ezer fő inaktív keresőt írtak össze. A zömében nyugdíjasok alkotta inaktív réteg létszáma 2001 2011 között 13 százalékkal csökkent, különösen a rokkantsági, baleseti járadékban és a hozzátartozói ellátásokban részesülők köre szűkült, összefüggésben a jogosultsági feltételek szigorodásával. A vázolt folyamatok következményeként a foglalkoztatottakra háruló eltartási teher mérséklődött, így 2011-ben minden száz foglalkoztatottra 155 gazdaságilag nem aktív személy jutott, a 2001. évinél 40-nel kevesebb. A gazdaságilag aktívak száma a 15 39 évesek kivételével valamennyi korcsoportban nőtt. Ezzel egyidejűleg a 60 évesnél fiatalabb korosztályokban nagymértékben visszaesett az inaktív keresők száma, összefüggésben az egyes ellátási formák (például rokkantsági járadék) igénybevételének 1.5.1. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a 2001. évi százalékában Összesen 14 100,0 100,0 x x 79,1 79,1 15 39 63,0 10,8 26,2 100,0 95,5 62,9 93,9 90,0 40 59 75,4 21,1 3,5 100,0 115,3 59,8 72,1 94,8 60 6,1 93,1 0,8 100,0 317,0 105,2 24,5 106,7 Összesen 43,1 32,2 24,7 100,0 107,1 86,7 81,7 92,9 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 19

szigorításával. A kiemelt korcsoportok mindegyikében csökkent az eltartottak száma, leginkább az időseknél, mivel ezek a generációk jellemzően megszerezték a jóléti eltartási jogosultságot, illetve a megemelt nyugdíjkorhatár miatt a korábbinál többen vannak a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottság az utóbbi két évtizedben szinte valamennyi korcsoportban csökkent. A legnagyobb változás a 15 25 éveseknél történt: a foglalkoztatottság jelentős visszaesése az eltartottak arányának emelkedésével járt együtt, amely elsősorban a felsőfokú tanulmányokat folytatók növekvő számával, a tanulmányi idő kitolódásával magyarázható. Ugyanakkor a fiatalok súlyosbodó elhelyezkedési gondjait mutatja, hogy a munkanélküliek aránya a 20 29 évesek között az átlagos szint 2 2,5-szerese. A 30 49 évesek körében 70 75 százalékos foglalkoztatottsági szint és 11 12 százalékos munkanélküliség volt jellemző 2011-ben. Az 55 65 évesek foglalkoztatottsága elsősorban a nyugdíjkorhatár kitolódásával összefüggésben emelkedő tendenciát mutat, emellett már jelentős körükben a nyugdíjazás különböző formáinak igénybevétele is. A foglalkoztatottak nemenkénti összetételében enyhe férfitöbblet mutatható ki, bár részarányuk az elmúlt három évtizedben kissé mérséklődött. 1980-ban a női népesség 39 százaléka, 2011-ben 32 százaléka volt foglalkoztatott, a férfiak esetében ez az arány 54 százalékról 42 százalékra esett vissza. A munkanélküliség 2011-ben a férfiak 7,1, a nők 5,7 százalékát érintette. A foglalkoztatottság a megye járásaiban a gazdaság állapotával, fejlettségével összefüggésben különbözőképpen alakult. A teljes lakosságot tekintve a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki, valamint a Jászberényi járásban a legmagasabb (41 41 százalékos) a foglalkoztatottság, és ezekben a legalacsonyabb (5,6, illetve 4,8 százalék) a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor a Kunhegyesi járás lakosainak alig háromtizede tartozott a foglalkoztatottak körébe, és 8,1 százalékuk volt munkanélküli. 1.5.2. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Férfi Nő (%) Településtípus aktív inaktív kereső eltartott Összesen aktív inaktív kereső eltartott Összesen Megyeszékhely 51,5 22,2 26,3 100,0 43,5 34,2 22,3 100,0 Többi város 49,3 25,4 25,3 100,0 37,6 39,3 23,1 100,0 Városok összesen 49,9 24,6 25,6 100,0 39,2 37,9 22,9 100,0 Községek, nagyközségek 46,8 26,1 27,0 100,0 34,1 40,7 25,2 100,0 Megye összesen 49,0 25,0 26,0 100,0 37,7 38,7 23,5 100,0 Történeti áttekintés A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele a megyében az elmúlt három évtizedben jelentősen átrendeződött. A foglalkoztatottak száma és népességen belüli aránya a népszámlálási adatok alapján 1980-ban érte el a csúcspontot, ezt követően különösen a rendszerváltás utáni évtizedekben csökkent. 1980-ban a népesség több mint 46 százaléka, 1990-ben 43 százaléka, 2001-ben csupán 32 százaléka végzett kereső tevékenységet. A nyílt munkanélküliség az 1980-as évek első felében jelent meg, és az 1990-es években vált tömegessé. A 2001. évi cenzus az 1990. évi munkanélküli állomány ötszörösét rögzítette. Az inaktív keresők száma 1980 és 2001 között folyamatosan, összesen kétharmadával növekedett. Az inaktív keresők ilyen nagymértékű létszámgyarapodását több tényező alakította. A rendszerváltást követő években széles körben biztosítottak lehetőséget az akkori nyugdíjkorhatárt még el nem érő, de azt megközelítő dolgozóknak a korengedményes nyugdíj, majd az előnyugdíj igénybevételére, valamint a létszámleépítések hatására a munkanélkü- 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

liség helyett igen sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Az inaktív keresők táborát növelte az is, hogy bővült az ellátásra jogosultságot szerzők köre, ami részben annak tudható be, hogy a korábbi évekre jellemző teljes foglalkoztatottság következményeként szinte mindenki nyugdíjjogosultságot szerzett. A főleg gyermekkorúakat, illetve nappali tagozatos tanulókat magába foglaló eltartotti kör az utóbbi harminc évben a születésszám csökkenésével párhuzamosan közel négytizedével fogyott. Helyünk az országban A 2008-ban kezdődött gazdasági világválság negatívan befolyásolta az országban a munkaerő-piaci folyamatokat. Hatására a korábbi emelkedést követően a foglalkoztatottság visszaesett, a munkanélküliség fokozódott. A válságkezelésre hozott munkahely-megőrzési, munkahely-teremtési programok enyhítették a válság okozta kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokat. A 2011. évi foglalkoztatottsági adatok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye a megyék csökkenő rangsorának alsó harmadában helyezkedik el, a munkanélküliségi adatok tekintetében a legkedvezőtlenebbek között található. A gazdaságilag legaktívabb 20 64 évesek foglalkoztatottsági szintje a megyében 59 százalék, amely elmarad az országos (62 százalékos) átlagtól, és jóval az Európai Unió (69 százalékos 1 ) átlaga alatt van. Nemzetiség 1 Forrás: EUROSTAT adatbázis, 2011. évi adat. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A 2011. évi népszámlálás a nemzetiséggel összefüggésben négy kérdést tartalmazott, nevezetesen: mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát, ezen kívül tartozik-e más nemzetiséghez is, mi az anyanyelve, valamint családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ. Mivel a nemzetiségre két kérdés is vonatkozott és az utóbbi két kérdésre is két-két válasz volt adható, az összesített adatok bizonyos halmozódást tartalmaznak. A kérdéscsoportra nem volt kötelező válaszolni. Ezzel a lehetőséggel a megyében a megkérdezettek 14 százaléka élt. A felvétel alapján a megyében valamivel több mint 22 ezer lakos, a népesség 5,8 százaléka vallotta magát 1.6.1. tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik fő a népesség a 2001. évi százalékában Bolgár 41 92 68 172 0,0 491,4 Cigány (romani, beás) 18 935 1 407 1 565 19 089 4,9 155,1 Görög 92 30 30 120 0,0 115,4 Horvát 24 6 12 32 0,0 106,7 Lengyel 94 45 75 122 0,0 147,0 Német 582 345 1 288 1 609 0,4 255,0 Örmény 46 8 10 54 0,0 675,0 Román 442 219 291 620 0,2 275,6 Ruszin 28 22 17 52 0,0 113,0 Szerb 47 15 30 68 0,0 161,9 Szlovák 110 34 53 144 0,0 106,7 Szlovén 4 1 3 8 0,0 17,0 Ukrán 131 97 84 171 0,0 77,4 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen 20 576 2 321 3 526 22 261 5,8 160,0 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 21

a nemzetiségek jogairól szóló törvényben nevesített 13 nemzetiség valamelyikéhez tartozónak. A megyei lakosság körében a hazai nemzetiségekhez tartozó valamennyi népességcsoport képviseltette magát. A népszámlálás időpontjában Jász-Nagykun-Szolnok megyében a magukat valamelyik hazai nemzetiséghez sorolók döntő többsége, több mint 19 ezer személy vallotta magát cigánynak. Számuk 2001 óta másfélszeresére, a megyei népességen belüli arányuk 4,9 százalékra növekedett. Ez az arány az ötödik legmagasabb a megyék között. A többi hazai nemzetiséghez tartozók előfordulása a megyében igen alacsony, mindössze 3200 fő, akik közül 1610 fő német, 620 fő román. A hazai nemzetiségeken kívül 340 személy vallotta magát az orosz nemzetiséghez tartozónak. A nemzetiségüket vállalók nem mindig jelölték meg az adott nemzetiségi nyelvet anyanyelvükként. A cigány (romani, beás) nyelvet a megyében több mint 1400-an tekintették anyanyelvüknek, ami a cigány nemzetiségüket vállalók 7,4 százaléka. A többi nemzetiség nyelvi kötődése ennél jóval nagyobb arányú volt. A német és a román nemzetiségűek között 21, illetve 35 százalékot tett ki az anyanyelv alapján való kötődés, a családi és baráti körben a német nemzetiségűek nyolctizede, a románok közel fele jelölte meg saját nemzetiségi nyelvét anyanyelvként. A cigány népesség körében a megyei átlagnál magasabb 35 százalék a 0 14 éves gyermekkorúak aránya, és igen alacsony, alig több mint 4 százalék a 60 évesek és idősebbeké, a megyére jellemző 24 százalékkal szemben. Ez összefügg alacsony átlagéletkorukkal, magas termékenységükkel. A legnépesebb hazai nemzetiség iskolázottsági szintje rendkívül alacsony. 2011-ben a 15 éves és idősebb cigány népesség mindössze hattizede végezte el legalább az általános iskola 8. évfolyamát. Közülük érettségi nélkül szakmai oklevele 1650 főnek, érettségije (annál magasabb végzettség nélkül) 480, főiskolai vagy egyetemi oklevele pedig mindössze 91 főnek volt. 2011-ben a cigány nemzetiséghez tartozók 15 százalékát foglalkoztatták, ami a megyei átlag felét sem érte el. Ugyanakkor körükben a megyei átlagnál kétszer nagyobb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. 1.6.1. ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Cigány (roma) Német Román A cigányságnak a teljes népességhez viszonyított száma a megye településein igen különböző. A cigányok a megyén belül a megyeszékhelyen, Karcagon, Tiszaburán, Tiszabőn, illetve Kunmadarason fordulnak elő a legnagyobb számban, településenként 1000 1700 fő közötti létszámban. Arányuk Tiszaburán és Tiszabőn a legmagasabb, 60 és 66 százalék. 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.7. Vallás A vallás kérdésköre 1949-ig része volt minden népszámlálásnak, ezt követően azonban csak 2001-ben került újra a kérdések közé. A 2011. évi népszámlálás a vallási közösséghez, felekezethez, tartozást kérdezte. A kérdésre nem volt kötelező válaszolni, és az nem terjedt ki a vallás gyakorlásának vizsgálatára. 2011-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a lakosság 26 százaléka, több mint 100 ezer fő nem válaszolt a vallással kapcsolatos kérdésre. A népesség háromtizede 108 ezer személy nyilatkozott úgy, hogy nem tartozott egyházhoz, felekezethez, és 4,7 ezer fő, a lakosság 1,2 százaléka vallotta magát ateistának. A valamelyik vallást megjelölő több mint 173 ezer fő többsége, 72 százaléka a katolikus egyházhoz kötődött. További 25 százalékuk a református egyházhoz tartozott és mindössze 3,2 százalék jelölt meg más vallást. A nők 48 százaléka nyilatkozott valamilyen egyházhoz, felekezethez való kötődéséről, a férfiaknál ez az arány 41 százalék volt. A valamely vallási közösséghez, felekezethez tar - tozásukat vállalók aránya az életkorral párhuzamosan növekszik: a gyermekkorúak 32 százaléka, a fiatal aktív korúak 34 százaléka, a 40 59 évesek 45 százaléka, az időskorúak 67 százaléka vallotta magát valamilyen vallási közösséghez, felekezethez tartozónak. Családi állapot szerint a házasságban élők nagyobb arányban vállalták kötődésüket, mint a nőtlenek, hajadonok. A legnagyobb a vallási közösséget, felekezetet megjelölők aránya az özvegyek között. 1.7.1. tábla A népesség vallás szerint 2001 2011 Vallás, felekezet fő a népesség a válaszolók százalékában fő a népesség a válaszolók a 2001. évi százalékában Katolikus 191 367 46,0 51,5 124 331 32,2 43,5 65,0 Ebből: római katolikus 189 547 45,6 51,0 123 208 31,9 43,1 65,0 görög katolikus 1 817 0,4 0,5 1 106 0,3 0,4 60,9 Református 69 446 16,7 18,7 42 968 11,1 15,0 61,9 Evangélikus 1 910 0,5 0,5 1 127 0,3 0,4 59,0 Ortodox keresztény 154 0,0 0,0 153 0,0 0,1 99,4 Izraelita 115 0,0 0,0 91 0,0 0,0 79,1 Más egyház, felekezet 2 249 0,5 0,6 4 068 1,1 1,4 180,9 Egyházhoz, felekezethez nem tartozik a) 106 482 25,6 28,6 108 247 28,0 37,9 101,7 Ateista b)...... 4 651 1,2 1,6 x Válaszolók együtt 371 723 89,4 100,0 285 636 73,9 100,0 76,8 Nem válaszolt, ismeretlen 44 194 10,6 x 100 958 26,1 x 228,4 Népesség 415 917 100,0 x 386 594 100,0 x 92,9 a) 2001-ben az ateistákkal együtt. b) 2001-ben az egyházhoz, felekezethez nem tartozókkal együtt. 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 23