A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

alegység VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Elérhetıségek: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Cím: 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. Honlapok: www.vkki.hu (a VKKI intézményi honlapja) www.vizeink.hu (a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek és a tervezés honlapja) www.euvki.hu (az EU VKI szakmai dokumentumainak és a jelentések honlapja) www.nyuduvizig.hu (a NYUDU KÖVIZIG honlapja) Központi email cím: vkki@vkki.hu hidrologia@nyuduvizig.hu Központi telefonszám: +3612254400 +3694521280

TARTALOM BEVEZETİ...1 1 VÍZGYŐJTİK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE...8 1.1 Természeti környezet...8 1.1.1 Domborzat, éghajlat... 10 1.1.2 Földtan, talajtakaró... 12 1.1.3 Vízföldtan... 15 1.1.4 Vízrajz... 16 1.1.5 Élıvilág... 17 1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...19 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 20 1.2.2 Területhasználat... 21 1.2.3 Gazdaságföldrajz... 23 1.3 A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés szereplıi...25 1.3.1 Hatáskörrel rendelkezı hatóság... 25 1.3.2 A tervezést végzı szervezetek... 25 1.3.3 Határvízi kapcsolatok... 27 1.3.4 Érintettek... 27 1.4 Víztestek jellemzése...29 1.4.1 Vízfolyás víztestek... 30 1.4.2 Állóvíz víztestek... 32 1.4.3 Erısen módosított és mesterséges víztestek... 32 1.4.4 Felszín alatti víztestek... 34 2 EMBERI TEVÉKENYSÉGBİL EREDİ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK...39 2.1 Pontszerő szennyezıforrások...40 2.1.1 Települési szennyezıforrások... 40 2.1.2 Ipari szennyezıforrások, szennyezett területek... 43 2.1.3 Mezıgazdasági szennyezıforrások... 45 2.1.4 Balesetszerő szennyezések... 47 2.2 Diffúz szennyezıforrások...49 2.2.1 Települések... 50 2.2.2 Mezıgazdasági tevékenység... 52 2.3 A természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások...56 2.3.1 Keresztirányú mőtárgyak, duzzasztások... 58 2.3.2 Folyószabályozás és mederrendezés, árvízvédelmi töltések... 60 2.3.3 Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás... 63 2.3.4 Fenntartási tevékenység... 65 2.4 Vízkivételek...65

2.4.1 Vízkivétel felszíni vizekbıl... 66 2.4.2 Vízkivétel felszín alatti vizekbıl... 68 2.5 Egyéb terhelések...70 2.5.1 Közlekedés... 70 2.5.2 Rekreáció... 70 2.6 Éghajlatváltozás...72 2.6.1 Az éghajlatváltozás várható hatásai... 72 2.6.2 Az éghajlatváltozás kezelése a vízgyőjtı-gazdálkodási tervben... 74 3 VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK...76 3.1 Ivóvízkivételek védıterületei...76 3.1.1 Felszíni ivóvízbázisok... 76 3.1.2 Felszín alatti ivóvízbázisok... 76 3.2 Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek...80 3.2.1 Jogszabályi háttér... 80 3.2.2 Tápanyag-érzékeny területek... 80 3.2.3 Nitrátérzékeny területek... 81 3.3 Természetes fürdıhelyek...82 3.3.1 Jogszabályi háttér... 82 3.3.2 Természetes fürdıhelyek kijelölésével érintett víztestek... 82 3.4 Természeti értékei miatt védett területek...83 3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek...88 4 MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK...89 4.1 Felszíni vizek...90 4.2 Felszín alatti vizek...94 4.3 Védett területek...97 5 A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTİS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA...100 5.1 Felszíni vizek állapotának minısítése...101 5.1.1 Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapotának minısítése... 103 5.1.2 Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai állapotának minısítése... 113 5.2 Felszín alatti víztestek állapotának minısítése...113 5.2.1 A mennyiségi állapot értékelése és minısítése... 115 5.2.2 Kémiai állapot értékelése és minısítése... 118 5.3 Védelem alatt álló területek állapotának értékelése...122 5.3.1 Ivóvízkivételek védıterületei... 122 5.3.2 Tápanyag- és nitrátérzékeny területek... 126 5.3.3 Természetes fürdıhelyek... 126 5.3.4 Természeti értékei miatt védett területek... 127 5.3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek állapota... 130

5.4 A víztestek állapotával kapcsolatos jelentıs problémák...131 5.4.1 Általános érvényő problémák... 131 5.4.2 Vízfolyások és állóvizek... 132 5.4.3 Felszín alatti vizek... 140 6 KÖRNYEZETI CÉLKITŐZÉSEK...147 6.1 Mentességi vizsgálatok...149 6.2 Döntési prioritások...150 6.3 Környezeti célkitőzések elérésének ütemezése...152 6.3.1 Vízfolyás víztestekre vonatkozó célkitőzések... 153 6.3.2 Állóvíz víztestekre vonatkozó célkitőzések... 154 6.3.3 Felszín alatti víztestekre vonatkozó célkitőzések és a mentességek indoklása... 154 7 VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE...155 7.1 Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás költségmegtérülésének értékelése..155 7.2 Mezıgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése...157 7.3 A vízszolgáltatások külsı költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete...158 8 INTÉZKEDÉSI PROGRAM...160 8.1 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések...164 8.1.1 Településekrıl összegyőjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése... 165 8.1.2 Településekrıl származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések... 169 8.1.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések... 172 8.1.4 Mezıgazdasági tevékenységbıl származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése... 173 8.1.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése... 178 8.2 Egyéb szennyezésének megelızése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése.180 8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések...186 8.3.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintı intézkedések... 186 8.3.2 Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések... 189 8.3.3 A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatok megvalósítása... 193 8.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében...194 8.5 Megfelelı ivóvízminıséget biztosító intézkedések...199 8.6 Vizes élıhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések...202 8.6.1 Vizes élıhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések... 202 8.6.2 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések... 211 8.6.3 Természetes fürdıhelyekre vonatkozó speciális intézkedések... 213 8.7 Finanszírozási igény...213 8.8 Nemzetközi együttmőködés, a határon átnyúló problémák kezelése...218 9 KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK ÉS TERVEK...220

10 A KÖZVÉLEMÉNY BEVONÁSA...223 10.1 A társadalom bevonásának folyamata...223 10.2 A társadalom bevonásának hatása a terv tartalmára...227 10.3 A társadalom bevonásához kapcsolódó anyagok elérhetısége...228 IRODALOMJEGYZÉK...230 KÉSZÍTETTÉK...231

Ábrák 1-1. ábra: A tervezési terület Rába alegység... 9 1-2. ábra: Jellemzı felszín közeli kızetkifejlıdés a tervezési alegység területén... 13 1-3. ábra: Jellemzı talajtípusok aránya az alegység területén... 15 1-4. ábra: Az erdık fafaj szerinti adatai az alegység területén... 18 1-5. ábra Az alegység területhasználati jellemzıinek alakulása... 21 1-6. ábra Az alegység vízgyőjtı területeinek biológiai aktivitása... 22 1-7. ábra. A hegyvidéki és karszt víztestek elvi modellje... 36 1-8. ábra. A porózus víztestek elvi modellje (Tóth József ábrája nyomán)... 37 2-1. ábra Az alegységen lévı szennyezett területek megoszlása a szennyezıanyag fajták szerint... 45 4-1. ábra A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere... 95 5-1. ábra A felszíni vizekre vonatkozó minısítési rendszer sémája... 102 5-2. ábra A vízfolyás víztestek megoszlása az élılény csoportok minısítése szerint... 104 5-3. ábra A vízfolyás víztestek megoszlása a fiziko-kémiai minısítésük szerint... 107 5-4. ábra Vízfolyások hidromorfológiai minısítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbontásban... 109 5-5. ábra A víztestek megoszlása az ökológiai állapotuk szerint... 111 5-6. ábra: Felszín alatti vizek minısítésének módszere... 114 6-1. ábra: Víztestekre vonatkozó célkitőzések megvalósulása a Rába alegységen (a megfelelı víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva, %)... 153 8-1. ábra A VGT célfája... 161 Táblázatok 1-1. táblázat: Az alegységre jellemzı domborzati viszonyok... 11 1-2. táblázat: Jellemzı felszín közeli kızetkifejlıdés a tervezési alegység területén... 13 1-3. táblázat: Jellemzı talajtípusok aránya az alegység területén... 15 1-4. táblázat: Az erdık fafaj és védettség szerinti adatai az alegység területén... 19 1-5. táblázat: Külterületileg érintett települések jegyzéke... 20 1-6. táblázat: Az alegység lakosszám statisztikái... 21 1-7. táblázat: A NYUDUKÖVZIG által koordinált vízgyőjtı-gazdálkodás tervezési alegységek... 26 1-8. táblázat: Érintett szakmai szervezetek csoportjai... 28 1-9. táblázat: Vízfolyás típusok meghatározási szempontjai... 30 1-10. táblázat: A vízfolyás víztestek típusai a Rába alegységen... 31 1-11. táblázat: A tervezési alegységhez tartozó, VKI hatálya alá esı felszíni természetes vízfolyás víztestek... 31 1-12. táblázat: Erısen módosított felszíni víztestek az alegység területén... 34 1-13. táblázat: A tervezési alegységhez tartozó felszín alatti víztestek... 38 2-1. táblázat: Városi diffúz szennyezés jellemzı szennyezıanyagai és forrásai... 50 2-2. táblázat: Belterületi nitrogén terhelésbecslés településenkénti eredménye... 52 2-3. táblázat: Felszíni víztestek foszfor terhelésbecslés eredménye... 53 2-4. táblázat: Külterületek nitrogén terhelésbecslésének településenkénti eredménye (2007)... 55

2-5. táblázat: A morfológiai viszonyokat és a vízjárást jelentısen befolyásoló emberi beavatkozások vízfolyások esetén58 2-6. táblázat: Felszíni vízkivételek a használatok szerint a Rába alegységen... 67 2-7. táblázat: Felszíni vízkivételek hatásának minısítése és a hasznosítható készlet jellemzıi a Rába alegységen (2006)67 3-1. táblázat: Védıterülettel rendelkezı felszín alatti vízbázisok az alegység területén... 78 3-2. táblázat: A védıterületek és védıidomok méretezése és feladata... 80 3-3. táblázat: Fürdıhelyek kijelölése miatt védett vizek... 82 3-4. táblázat: Víztıl függı védett természeti területek az alegység területén... 84 3-5. táblázat: Jellemzı, víztıl függı élıhely típusok az alegység területén (Natura 2000 jelölı élıhelyek) és sajátságaik (elızı táblázat élıhely kódjainak kifejtése)... 85 4-1. táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok... 91 4-2. táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek vizsgálata... 91 4-3. táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok... 93 5-1. táblázat: A biológiai minısítés eredményeinek megoszlása élılény együttesenként... 103 5-2. táblázat: Az összesített biológiai minısítés eredményeinek megoszlása víztest kategóriánként... 104 5-3. táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzık szerint végzett vízminısítés összesített eredménye... 106 5-4. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai minısítésének eredményei a különbözı víztípusok és használat függvényében... 109 5-5. táblázat: Vízfolyások integrált ökológiai minısítésének eredményei a különbözı kategóriákban... 111 5-6. táblázat: Elsıbbségi anyag(ok) miatt nem jó minısítéső folyóvízi víztestek az EQS túllépést okozó elsıbbségi anyagok megnevezésével... 112 5-7. táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összegzése... 118 5-8. táblázat: A nitrát-szennyezettség jellemzıi... 121 5-9. táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése... 122 5-10. táblázat: Vízbázisok veszélyeztetettsége... 124 5-11. táblázat: Nitrát-érzékeny területek... 126 5-12. táblázat: Természetes fürdıhely kijelölése miatt érintett víztestek állapotértékelése a fürdıvíz minıségi követelmények szempontjából... 127 5-13. táblázat: Károsodott víztıl függı védett területek az alegység területén... 128 5-14. táblázat: Az alegység területén található halas vizek állapotának bemutatása... 131 5-15. táblázat: A védvonak kiépítettségi hiányának megoszlása... 140 6-1. táblázat: A Rába alegységre vonatkozó mentességi vizsgálatok eredményei... 150 6-2. táblázat: A felszíni vízfolyás víztestekre vonatkozó környezeti célkitőzések összefoglalása... 153 6-3. táblázat: A felszíni alatti víztestekre vonatkozó környezeti célkitőzések összefoglalása... 154 7-1. táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató (országos szinten) az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás), 2005. (%)... 156 8-1. táblázat: A kommunális szennyvízkezeléshez kapcsolódó mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 168 8-2. táblázat: Településekrıl származó egyéb szennyezés csökkentéséhez kapcsolódó mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 171 8-3. táblázat: Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések csökkentéséhez kapcsolódó mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 173

8-4. táblázat: A mezıgazdasági tevékenységbıl származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentéséhez kapcsolódó mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 177 8-5. táblázat: A jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítását és elterjesztését szolgáló mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 180 8-6. táblázat: Egyéb szennyezések csökkentését célzó mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 185 8-7. táblázat: A vízfolyások és állóvizek medrét érintı mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 189 8-8. táblázat: A vízfolyások árterére, hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 192 8-9. táblázat: A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatokat elısegítı mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 194 8-10. táblázat: A vizek mennyiségi védelme érdekében a fenntartható vízhasználatok megvalósítását szolgáló mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 198 8-11. táblázat: Megfelelı ivóvízminıséget biztosító mőszaki intézkedések és a víztestek darabszáma... 201 8-12. táblázat: Vizes élıhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések és a víztestek darabszáma207 8-13. táblázat: Károsodott védett természeti területekre vonatkozó intézkedések... 208 8-14. táblázat: Az alapintézkedések beruházási költsége, Mrd Ft... 214 8-15. táblázat: Elıkészítı és átfogó intézkedések országos költségei, Mrd Ft 1... 215 8-16. táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegő kiegészítı intézkedések országos költsége, Mrd Ft 1... 216 8-17. táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegő kiegészítı intézkedések költsége Rába alegység, Mrd Ft... 218 Mellékletek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1 Népességstatisztika 1-2 Víz Keretirányelvvel kapcsolatos határvízi egyeztetések jegyzıkönyvei 1-3 Települések alegységi és részvízgyőjtı besorolása 1-4 Vízfolyás típusok referencia jellemzı 1-5 Természetes vízfolyás víztestek 1-6 Erısen módosított és mesterséges, vízfolyás jellegő víztestek 1-7 Felszín alatti víztestek 1-8 Víztest adatlapok 2-1 Szennyvízterhelés jellemzıi 2-2 Települési Szennyvízelvezetési Információs Rendszer 2-3 Hulladékgazdálkodás jellemzıi 2-4 PRTR köteles telephelyek 2-5 Bányászat 2-6 Felszín alatti víztesteket érı szennyezések a KÁRINFO adatai alapján 2-7 Állattartó telepek 2-8 Halászat, horgászat 2-9 Balesetszerő szennyezések 2-10 Diffúz nitrogén és foszfor terhelések 2-11 Hidromorfológiai beavatkozások 2-12 Felszíni vízkészletek és vízkivételek 2-13 Felszín alatti vízkivételek 2-14 Közlekedés 2-15 Rekreációs vízhasználatok 3-1 Közcélú vízbázisok 3-2 Egyéb vízbázisok 3-3 Nitrát- és tápanyagérzékeny területek 3-4 A 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdıhelyek listája

3-5 Víztesteken található természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 4-1 Felszíni vizek monitoring programja 4-2 Felszín alatti vizek monitoring programja 4-3 Védett területek monitoring programja 4-4 Jogszabályok, szabványok, mőszaki elıírások 4-5 Víz Keretirányelv felszíni vizek monitoring programja - Terepi jegyzıkönyvek 4-6 Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja - Terepi jegyzıkönyvek 4-7 Felszíni vizek monitoring programja (2007-2009) 5-1 Felszíni víztestek állapota 5-2 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 5-3 Felszín alatti víztestekre vonatkozó háttérértékek és küszöbértékek 5-4 Nitrát-szennyezett területek aránya 5-5 Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése 5-6 Vízbázisok veszélyeztettsége 5-7 Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szenyezettségi viszonyok 6-1 Mentességek indoklása, útmutató 6-2 Célok, intézkedések 6-3 A természeti értékei miatt védett területek állapotának fenntartására és javítására vonatkozó intézkedések 8-1 Alap- és további alapintézkedések részletes ismertetése 8-2 Kiegészítı és pótlólagos intézkedések részletes ismertetése 8-3 Mőszaki intézkedések tartalma 8-4 A Duna-vízgyőjtı magyarországi részére készülı vízgyőjtı-gazdálkodási terv és a Duna vízgyőjtıkerület vízgyőjtıgazdálkodási tervének kapcsolata 9-1 Alegységi szintő programok, tervek és projektek 10-1 A társadalmi vitafórum emlékeztetıje 10-2 Alegység szintő észrevételek feldolgozása 10-3 NYUDUTVT határozat 10-4 NYUDUTVT_2009_02_26_jegyzıkönyv 10-5 NYUDUTVT_2009_11_30_jegyzıkönyv 10-6 ÉDU-TVT GYMSM Albizottság, jegyzıkönyv, 2009.02.18 10-7 ÉDU-TVT jegyzıkönyv, 2009.03.05 10-8 ÉDU-TVT jegyzıkönyv, 2009.12.16 10-9 ÉDU-TVT, GYMSM Albizottság, jegyzıkönyv, 2009.09.24 10-10 ÉDU-TVT, GYMSM VGT Bizottság, jegyzıkönyv, 2009.12.10 Térképek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1 Átnézeti térkép 1-2 Területhasználat 1-3 Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4 Vízfolyás víztestek típusai 1-5 Állóvíz víztestek kategóriái 1-6 Állóvíz víztestek típusai 1-7 Felszín alatti víztestek sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8 Felszín alatti víztestek porózus és hegyvidéki 1-9 Felszín alatti víztestek porózus termál 1-10 Felszín alatti víztestek karszt és termálkarszt 2-1 Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 2-2 Hulladékgazdálkodás 2-3 Szennyezett területek 2-4 IPPC és Seveso üzemek, káresemények 2-5 Diffúz foszforterhelés 2-6 Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2-7 Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 2-8 Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9 Vízkivételek felszíni vizekbıl

2-10 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl sekély porózus és sekély hegyvidéki 2-11 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl porózus és hegyvidéki 2-12 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl porózus termál 2-13 Vízkivételek felszín alatti vizekbıl karszt és termálkarszt 2-14 Közlekedés 2-15 Rekreáció 3-1 Ivóvízkivételek védıterületei 3-2 Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3 Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek 3-4 Védett természeti területek 3-5 Natura2000 és egyéb védett területek 4-1 Felszíni vizek monitoringja 4-2 Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3 Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki 4-4 Felszín alatti vizek monitoringja porózus termál 4-5 Felszín alatti vizek monitoringja karszt és termálkarszt 4-6 Védett területek monitoringja 5-1 Felszíni víztestek ökológiai minısítése 5-2 Felszíni víztestek osztályozása biológiai elemek 5-3 Felszíni víztestek osztályozása fizikai-kémiai elemek 5-4 Felszíni víztestek osztályozása hidromorfológiai elemek 5-5 Felszíni víztestek kémiai minısítése 5-6 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-7 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki 5-8 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus termál 5-9 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota karszt és termálkarszt 5-10 Felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-11 Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki 5-12 Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus termál 5-13 Felszín alatti víztestek kémiai állapota karszt és termálkarszt 5-14 Nitrátérzékeny és -szennyezett területek 5-15 Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek Az országos és a vonatkozó részvízgyőjtı terv a mellékelt CD-n található. Rövidítések jegyzéke A AKG BAT CIS ECOSTAT EKHE EQS ETH EU FAV FAVÖKO FVM HMKÁ ICPDR IPCC IPPC Alapintézkedések agrár-környezetgazdálkodás elérhetı legjobb technológia (Best Available Techniques) számítógépes információs rendszer (Computer Information System) Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet egységes környezethasználati engedély környezetminıségi határérték (Environmental Quality Standard) Szövetségi Mőszaki Fıiskola, Zürich (Eidgenössische Technische Hochschule) Európai Unió felszín alatti vizek felszín alatti víztıl függı ökoszisztéma Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyes mezıgazdasági és környezeti állapot Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) Integrált Szennyezés Megelızés és Ellenırzés (Integrated Pollution Prevention and Control)

jktt jkjtt K K+F KÁRINFO KEOP KHEM KMT KÖVIZIG KvVM LE LKQ MePAR MgSzH MTA NÉS NFGM NPI OKIR OVF OVGT ÖM P PAH REACH ROP Rvgy TA TIR TOC TPH VAHAVA VGT VIZIR VKI NATURA 2000 jóváhagyott különleges, természetmegırzési terület NATURA 2000 jóváhagyott kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület kiegészítı intézkedések Kutatás és Fejlesztés Országos Kármentesítési Program adatbázisa Környezet és Energia operatív program Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lakosegyenérték Legkisebb mért vízhozam Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium nemzeti park igazgatóság Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Országos Vízügyi Fıigazgatóság Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv Önkormányzati Minisztérium pótlólagos intézkedések policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) vegyi anyagok regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registration Evaluation and Authorization Chemicals) Regionális Operatív Program részvízgyőjtı további alapintézkedések Természetvédelmi Információs Rendszer összes szerves szén (total organic carbon) összes ásványolaj szénhidrogén (total petroleum hydrocarbons) Változás Hatás Válaszadás (MTA projekt) vízgyőjtı-gazdálkodási terv Vízgazdálkodási Információs Rendszer Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv)

Bevezetı A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota és használata életünk egyik legfontosabb tényezıje. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövıben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erıfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetıségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelezı az ebben elıírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetıen érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyőjtıkerületben mielıbb teljesüljenek a VKI célkitőzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetıségek nem teszik lehetıvé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidık a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az idıpontok képezik egyben a vízgyőjtıgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitőzései a következık: a vizekkel kapcsolatban lévı élıhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elısegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminıség javítása a szennyezıanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezıtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetıen örökség is, amit ennek megfelelıen kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során, hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeibıl indul ki. Akkor tekinthetık a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minısége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektıl függı természetes élıhelyek mőködését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Bevezetı 1

A különbözı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen mőködı érdekcsoportok (gazdák, ipari termelık, horgászok, turizmusból élık, erdészek, természetvédık, fürdık mőködtetıi, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitőzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekrıl rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tőzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen mőszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzıkre van szükség. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentıséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek elsı lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentıs vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdıdött, és a véleményezık részvételével tartott fórumon, 2008. szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése 2008. december 22-én kezdıdött és 2009. november 18-ig tartott. Ezen idı alatt a www.vizeink.hu honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyőjtı-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különbözı érdekeltek közötti, illetve a tervezıkkel és az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzıivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentısen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sıt késıbb részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv és az alapját képezı valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvrıl és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhetı el a www.euvki.hu oldalon, vagy a http://circa.europa.eu/public/irc/env/wfd/information honlapon. Bevezetı 2

A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedı vízgyőjtı-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttmőködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megırzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyőjtıkerület a Duna vízgyőjtıkerület - vízgyőjtı-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttmőködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyőjtın (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra esı területei adják az ún. részvízgyőjtı tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyőjtıjébıl jelentısége miatt kiemelendı a Balaton részvízgyőjtıje, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyőjtıje. A nemzetközi, valamint a hazai elıírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv, részvízgyőjtı - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyőjtı terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI elıírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI elıírásai alapján egyértelmően lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). 1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyőjtıkerület Bevezetı 3

2. térkép: Magyarország részvízgyőjtı területei 3. térkép: Magyarország vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési alegységei Bevezetı 4

Felelısök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közremőködés a Duna vízgyőjtıkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyőjtı tervek elkészítése és a részvízgyőjtın belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyőjtı: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyır Tisza részvízgyőjtı: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyőjtı: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyőjtı: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttmőködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, hiszen számos mőszaki jellegő, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsısorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitőzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitőzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a mőszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét mőszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitőzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT tehát nem egy hagyományos vízgazdálkodási terv. Sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoz meg (vízminıségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és mőködtetése stb.) is, sıt más ágazatok együttmőködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (mőszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely Bevezetı 5

meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok (az intézkedések elsı csomagjának 2012-ig kell mőködésbe lépnie). A tervezés módszertani elemei A VKI tervezési folyamata többlépcsıs, iteratív jellegő, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, mőszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következı szerkezeti ábra. 1. ábra: Intézkedések programjának tervezése Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitőzések meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Természettudományos és mőszaki szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszőntetésére Gazdasági szempontok Intézkedések programja M o n i t o r i n g A környezeti célkitőzések meghatározásában, a mőszaki szempontokon túl, meghatározó szerepe van a gazdasági szempontoknak és a társadalom véleményének. A végrehajtás ezért iteratív jellegő volt és a célkitőzések gyakran csak az intézkedési programok tervezése során véglegesítıdtek. Figyelembe kellett venni, hogy a környezeti célkitőzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkor az azokat befolyásoló mőszaki és gazdasági feltételeket csak a tervezési alegység szintjén lehet értelmezni, míg a szabályozási kérdéseket általában országosan lehet kezelni. Az intézkedések programjának kidolgozásán belül az intézkedések tervezése és a társadalom bevonása két külön, de egymással szorosan összefüggı elemként jelent meg a nyílt tervezési folyamat eredményeként, amelynek két jelentıs fázisa volt: Bevezetı 6

a vizek állapota szempontjából jelentıs vízgazdálkodási problémák és okaik (együtt: jelentıs vízgazdálkodási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcsolódva a környezeti célkitőzések meghatározása, a környezeti célkitőzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, programokba történı összefoglalása, társadalmi megvitatása, egyidejőleg a környezeti célkitőzések véglegesítése. A VKI intézkedések tervezése több pilléren nyugszik: ökológiai feltételek (környezeti célkitőzésekhez tartozó követelmények) és mőszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága), gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság), társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendı igények, elınyök és hátrányok, megfizethetıség), az intézkedések megvalósítását lehetıvé tevı szabályozási és intézményi háttér (paraméterei: jogszabályok, intézkedések megvalósítói, ellenırzı szervezetek). A hatékony tervezés érdekében és hogy minden pillér megfelelı erısségő legyen elıször az intézkedések országos háttéranyaga és a 42 tervezési alegységi terv kézirata (konzultációs anyaga) készült el. A háttéranyagra és az alegységi tervekre érkezett vélemények figyelembe vételével elıször a részvízgyőjtık, végül az országos terv kéziratának összeállítása történt meg. Az országos terv társadalmi véleményezése és a végleges terv közigazgatási elfogadása után - azzal összhangban került sor a részvízgyőjtı és alegységi tervek véglegesítésére. A korábbi tervezési szokásokhoz képest jelentıs eltérés volt, hogy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidolgozott változatok ismertetésével kezdıdött az érdekeltek bevonása, hanem még koncepcionális szinten, hiszen a nem támogatott intézkedések részletes kidolgozásának nem lett volna értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthetı, a fı problémákat tartalmazó összefoglalók kerültek közzétételre az interneten, lehetıséget adva a webes fórumokon keresztül történı hozzászólásra. A javaslatok véleményezésére vitafórumokat is szerveztek, amelyek idıpontját interneten meghirdették, és az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy e-mailen értesítették. Emellett a legjelentısebb érdekeltek lehetıséget kaptak az ıket érintı kérdések külön, személyes megbeszéléseken történı egyeztetésére is. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelı kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmő megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. Az egész országra kiterjedı alegységi VGT-k alapján elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve megfogalmazhatók a végrehajtás részletes kritériumai 2012. év végéig. A víztestek (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz), valamint a vízgyőjtık szintjén történı kivitelezés pedig a konkrét területhez kötıdı érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladata 2010-2012, majd 2013-2015 között, illetve azt követıen. A VKI célkitőzései új keretet adnak a vízügyi hatósági tevékenységeknek is. A VGT-ben megfogalmazott és 2012-ig hatályba léptetendı új, vagy módosított jogszabályokon keresztül a hatósági intézkedéseknek is a tervben kitőzött környezeti célok teljesítését kell segíteniük. Bevezetı 7

1 Vízgyőjtık és víztestek jellemzése A Víz Keretirányelv meghatározása szerint a vízgyőjtı egy olyan földterületet jelent, amelyrıl minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egyszerő, tölcsér vagy deltatorkolatnál a tengerbe folyik. A vízgyőjtıterület alatt azt a vízválasztókkal körülhatárolható területet értjük, amely az összegyülekezı, és a lefolyó vizekkel az adott vízfolyást, vagy tavat, illetve felszín alatti vízgyőjtı esetében forrást táplálja. A Rába tervezési alegység (lásd 1-1. ábra) Magyarország és a Duna (közvetlen) részvízgyőjtı nyugati határán, a Zala és a Rábca és Fertı alegységek között helyezkedik el, míg keletrıl a Marcal alegység határolja. Az alegység nyugati határát az országhatár képzi, mely Ausztriával határolja Rába vízgyőjtıt, ahonnan a fıbb vízfolyások érkeznek a vízgyőjtıre, emellett az alegység egy rövid szakaszon Szlovéniával is határos, azonban innen csak kisebb vízfolyások érkeznek a területre. Az alegység névadó folyója a Rába, amelyenek vízgyőjtıje alkotja az alegység területét, a vízgyőjtıt alkotó fıbb vízfolyások a Gyöngyös-patak és a Gyöngyös-mőcsatorna, a Sorok-Perint, a Pinka, a Strém, az Arany-patak valamint a Csörnöc-Herpenyı-patak. Az alegység fıbb vízfolyásainak zöme a határontúl, Ausztriában ered. Az alegység tíz kistájon (Kıszegi-hegység, Pinka-sík, Rába teraszos sík, Rába-völgy, Gyöngyös-sík, Vasi-Hegyhát, Vas-hegy és Kıszeghegyalja, Alsó- és Felsı-Kemeneshát, Felsı-İrség, Csornai-sík helyezkedik el. 1.1 Természeti környezet A vízgyőjtı természeti adottságai alapvetıen meghatározzák a tervezési területen lévı víztestek környezetét. A víztest állapotértékelése, a jó állapot meghatározása, a környezeti célkitőzések, a mőszakilag lehetséges intézkedések mind függenek a természet adta lehetıségektıl. A vízgyőjtıgazdálkodási tervezés elméletben, külsı körülményektıl mentes, vízválasztókkal lehatárolt vízgyőjtıkön történik, azonban a gyakorlatban politikai és igazgatási határokat is figyelembe kellett venni a tervezési területek meghatározásakor. Így e fejezetben uralkodóan a tervezési terület természeti tulajdonságai találhatók meg kiegészítve a határokon átnyúló hatások figyelembevételével. A tervezési terület természetföldrajzi témájú átnézeti térképe az 1-1. térképmellékletben található. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 8

1-1. ábra: A tervezési terület Rába alegység 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 9

1.1.1 Domborzat, éghajlat Domborzat Az Alpok délkeleti és a Bakony északnyugati lejtıin eredı folyók a Kisalföld medencéjén keresztül érik el a Mosoni-Dunát. E vízrendszer fıfolyója a Rába, amely a Lajta és a Rábca kivételével a vízgyőjtı valamennyi vízfolyásának a befogadója. A Rába Sárvár feletti vízgyőjtıterülete a Stájer Peremhegység DK-i lejtıin, valamint a Pannonmedence nyugati részében helyezkedik el. A vízgyőjtıhatár Kıszeg-Rohonci-hegységtıl nyugat felé haladva, a Wechsel-hegységben éri el a Stájer Peremhegység vonulatait (Hochwechsel, 1743 maf.). Itt DNY-i irányba fordul és a Fischbachi-Alpok gerincvonulatán halad, ahol eléri a vízgyőjtı legmagasabb pontját (Stuhleck, 1782 maf.). Innen délre fordulva a Gráci Hegyvidék magaslatain halad, mígnem Gráctól keletre eléri a Stájer-medence dombvidéket, amely a Pannon-medencerendszer legnyugatibb tagja. Ezután egy átlagosan 500 m magasságú dombláncolaton déli irányban halad, majd DK-re fordul. Feldbachnál eléri a vulkáni kızetekbıl álló Gleichenberg hegycsúcsot. Innen kezdve a vízgyőjtıhatár déli szakasza egy mintegy 300-400 m magasságú dombvonulaton húzódik. Folytatása - már magyar területen - a Vasi-Hegyhát. Körmend városánál a vízválasztó vonala ÉK-re fordul. Innét észak felé a Kemeneshát nyugati peremén helyezkedik el a vízgyőjtı keleti határa Sárvár vonaláig. A vízgyőjtı Sárvár és Kıszeg közötti ÉK-i határa a magyar Kisalföld déli peremvidékéhez tartozó Vasi-dombság helyi jelentıségő, mintegy 200 m-es szintig emelkedı dombhátainak gerincén húzódik. A vízgyőjtı felszíne változatos. A medencetáj domborzati szempontból egy eróziósan feldarabolt dombvidék, amelyen a dombhátak nyugatról kelet felé haladva 600-500 m magasságból a Pinka völgyéig 300 m magasságig, Szombathely-Vasvár vonaláig 250 m, attól ÉK-re a vízgyőjtıhatárig 150 maf. magasságig ereszkednek. Ebbe a felszínbe a vízfolyások a Stájer-medencébe 100-150 m, attól keletre 20-100 m mély völgyeket alakítottak ki. A vízgyőjtın belül maga a Rába folyó a nyugati, déli és keleti határ közelében óriási félkörívet leírva folyik. Jobboldali vízgyőjtıterülete jelentéktelen. Jelentıs jobboldali mellékfolyója nincs, a bal oldalon viszont számos jelentıs, a Peremhegységben eredı mellékfolyót találunk. A Lapincs, a Pinka és a Gyöngyös közül a legjelentısebb a Lapincs, amely a hasonlóan bıviző és nagy vízgyőjtı-területő Feistritzet felvéve az országhatár térségében torkollik a Rábába. A torkolatnál, a Rábánál bıvebb viző, mivel vízgyőjtıterülete kétszer nagyobb a Rába eddigi vízgyőjtıterületénél. Szentgotthárd és Körmend között a Rába medre majdnem pontosan Ny-K irányú és völgye 1,0-2,5 km széles. Körmendnél a folyó É-ÉK felé fordul és 2,0-3,5 km széles völgyben folyva 154 maf. magasságban éri el Sárvár térségét. A folyó völgye az átlagos medencefelszínhez képest mindenhol jelentısen bevágódott. A bevágódás mértéke Feldbachig 100-200 m, Szentgotthárdtól 50-100 m. A folyó a medencében kialakított völgyében középszakasz jellegővé válik és erısen felkavicsol. Eredeti állapotában ezért a folyó gyakran változtatta fı medrét. Az utolsó 200 év emberi tevékenysége nyomán a fıág Körmend alatt a völgy nyugati pereme mentén állandósult, míg a keleti völgyperem mentén a Csörnöc-Herpenyı nevő fattyúág szedi össze a vizeket. Árvízkor azonban a völgy teljes szélességében elönti a víz a völgytalpat. Sárvárnál a folyó a Kisalföld mélyebb medenceszintjére lép, s innét már gátakkal szabályozva folytatja útját. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 10

A mellékfolyók vízgyőjtıi a fıfolyóéhoz hasonlóak. A Peremhegység lejtıin igen erıs eséső, bevágódó, felsıszakasz jellegőek. A medencébe lépve azonban völgyük kiszélesedik, medrük meanderezni kezd. Mellékpatakjaik erısen feldarabolják a medencefelszínt. Körmend alatt a térszín már olyan alacsony és a völgylejtık olyan enyhék, hogy a terület síksági jellegővé válik és Sárvárnál törés nélkül simul át a Kisalföld feltöltött medencetérszínébe. A Rábának valamikor itt is alsó szakasz jellegőnek kellett lennie egészen Gyırig. Erre mutatnak fattyúágai, a jelenleg is belıle kiágazó Kis-Rába, és ilyenek lehettek a mára már közvetlen kapcsolatukat elvesztett Lánka-patak, Kıris-patak, Keszeg-ér, Linkó-patak és még több baloldali ér. A Rába nicki duzzasztójának regionális nagyságrendben is kiemelkedı vízkészlet-gazdálkodási, gazdasági és ökológiai jelentısége van. A Kis-Rába, Keszeg-ér, Répce fı-gerincvonalakon a Hanság-medencébe átkormányzott Rába víz biztosítja kisvizes idıszakban a Rábca teljes szakaszán az élıvíz jelentıs részét. A Rába hossza a szabályozások és a természetes mederváltozások következtében az elmúlt 100 évben sokszor jelentısen változott. 1-1. táblázat: Az alegységre jellemzı domborzati viszonyok Rába alegység Alegység területén Duna részvízgyőjtın Magyarországon Legalacsonyabb pont tengerszint feletti magassága Legmagasabb pont tengerszint feletti magassága Terület átlagos tengerszint feletti magasság 110 mb.f. 76 mb.f. 75 mb.f. 866 mb.f. 924 mb.f. 1015 mb.f. 209,6 mb.f. 166,1 mb.f. 148,2 mb.f. A domborzati statisztikák táblázatából jól látszik, hogy a Rába alegység területe átlagosan 210 m- es szinten található. Ettıl a terület legmagasabb pontja 656 m-rel van magasabban, míg a legalacsonyabb az átlagostól 100 m-rel alacsonyabban fekszik. Az alegység területének magassága 756 m-es tartományban változik. Az adatokból kiderül, hogy hegyvidéki, dombsági és síkvidéki területek egyaránt találhatók az alegység területén. Éghajlat Ha a Rába-vízgyőjtı éghajlatát Magyarország általános éghajlati viszonyainak keretében elemezzük megállapíthatjuk, hogy jóval kisebb itt a kontinentalitás mértéke, mint az ország keleti felében. Igen jó a csapadékellátottság (a Szombathely és a Rába közötti száraz terület és a Kisalföld kivételével), itt a legkisebb a napfénytartam, itt a legnagyobb a hótakarós napok száma (a hegyeket leszámítva), itt a legkevesebb a nyári és a hıségnapok száma (ismét csak a hegyvidékek kivételével), valamint itt a legrövidebb a tenyészidıszak. E relatív ismérvek ellenére a felsı-rába egész vízgyőjtıjét tekintve összefoglalóan az alábbiak állapíthatók meg. Nyugatról kelet-északkelet felé haladva a tengerszint fölötti magasság csökkenése és a földrajzi hosszúság növekedése függvényében a csapadék évi összege csaknem felére csökken, a hımérséklet évi középértéke emelkedik, évi ingadozása pedig nı. A napsugárzás évi összege ugyancsak nı. Az éghajlati szélsıségekre vonatkozó hajlamról is 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 11

ugyanez mondható el. A Rába alsó folyásán, a Kisalföld nyugati felében lévı táj éghajlata kettıs hatás alatt áll. A meghatározó éghajlati tényezı a Kisalföld medence jellegébıl származó kontinentális klímahatás. A másik tényezı a Ny-i fekvéssel van összefüggésben, itt még viszonylag jól érvényesül a szubatlanti klímahatás. Ezek alapján az alegység egészének éghajlatát az Alpokaljai és a Kisalföldi területek kettısége jellemzi, ez a különbség megjelenik az alábbiakban ismertetésre kerülı meteorológiai adatokban. A napfénytartam évi összege megközelíti a 2000 órát az alegység északi felén, délen azonban ez az érték csak 1787-1830 óra, a nyári negyedévben északon 780 óra, délen 710 óra körüli, míg a téli negyedévben 185-195 óra körüli a napsütés sokévi átlaga. Az évi középhımérséklet az országos átlaghoz közeli értéket mutat a Kisalföldön (10,2-10,4 C), szemben az Alpokaljával, ahol 8,9-9,2 C. Legmelegebb hónap a július, átlagos hımérséklete 21 C a Rába alsó folyásán, míg felsın 18,8-19,6 C. A leghidegebb hónap a január, mikor átlagosan -1,1-1,4 C között változik a havi közepes hımérséklet északon szemben az alegység délnyugati részével, ahol -2,4 és -1,4 C. Az évi átlagos hımérsékletingadozás mérsékelt, 22 C körüli. A fagymentes idıszak hossza átlagosan 190-196 nap. A csapadék átlagos évi összege 590 és 650 mm között van, míg a vegetációs idıszakban 340-370 mm a Kisalföldön. Ennél több a csapadék az alegység déli-délnyugati részén, itt a csapadék átlagos évi össze 610 és 840 mm között van és a vegetációs idıszakban 470-630 mm csapadék hull. A legszárazabb hónap a január, ilyenkor átlagosan 30-38 mm csapadék várható. Az alegység egész területére jellemzı, hogy a medencejelleg következtében rendkívül változó a csapadék mennyisége, nagy eltérések lehetnek az átlagos értékektıl. A hótakaró átlagosan 5 cm vastagságban mintegy 40 napon át fedi a tájat a Rába alsó folyásán, a felsı folyáson akár 25-40 napon át fedheti a tájat 35-60 cm vastagságban a hó. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, mivel az Alpokkal és a Kárpátokkal körülölelt alegységre a nyugati szelek csak a szélkapukon át tudnak bejutni. Az átlagos szélsebesség 1,9-3,6 m/s között változik. 1.1.2 Földtan, talajtakaró Földtan A Rába-Gyöngyös vízgyőjtı a Sopron-Vasi síkságon, a Rába-völgy, a Rába teraszos sík és Gyöngyös-sík kistájak területén túlnyomórészt Vas megyében helyezkedik el. A Rába-völgy árkos süllyedékben keletkezett aszimmetrikus eróziós teraszos völgy. A völgyet a jobb parton Körmendig, a bal parton pedig a Pinka torkolatáig teraszok szegélyezik. A Rába teraszos sík hordalékkúp jellegő, átlagosan 8-10 km széles kavicstakaróval, amely fokozatosan lejt a folyó felé. A Gyöngyös-sík a Kıszegi-hegységet DK-rıl övezı hegylábfelszín keleti peremén helyezkedik el. A Gyöngyöst magas és alacsony ártér kíséri, amelytıl keletre terjedelmes kavicstakarós síkság következik egészen a Rába bal parti kavicstakarójáig. A geológiai nagyszerkezetre jellemzı a Rába vonalában húzódó jelentıs törésvonal, amely kettéválaszt kétféle alaphegységet. A Rába vonaltól keletre jó vízadó képességő karbonátos triász korú kızetek találhatók, amelyek utánpótlásukat a Dunántúli-középhegység irányából kapják. A Rába vonaltól nyugatra paleozoós kristályos kızet az alaphegység, amely a gyakorlatban vízzáró képzıdménynek tekinthetı. 1. fejezet Vízgyőjtık és víztestek jellemzése 12