HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAR Established by Prof. B. Nádaskay, 1878 ÁLLATORVOSOK 136. évfolyam 1-64. oldal LAPJA 2014/1 UJEVI KOSZONTO LÓ A fájdalom mérése SZARVASMARHA Napi háromszori fejés JUH A fekete és fehér racka genetikai különbözősége я BAROMFI Lúdtojások keltethetősége KISÁLLAT Malassezia furfur eb bórkaparékában KEDVENCÁLLAT Teknősök endoszkópos vizsgálata NEUROLÓGIA Citoszkeletális idegrendszeri kórkép PARAZITOLÓGIA Bivalyok Haematopinus tuberculatus fertőzöttsége Húsbélyegzők és a Székesfőváros húsvizsgálóinak tablója (1906) Meat stamps and tableau of meat inspectors of Capital town (1906) 1540 Ft
M AG YAR ÁLLATO RVO SO K TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS ÚJÉVI K Ö S Z Ö N T Ő LÓ Veres-Nyéki К. О., C. Spadavecchia: A fájd alom felismerése és elbírálása lovon. Irodalm i összefoglalás / 9 SZARVASM ARHA Seres L, Ózsvári L.: Napi három szori fejés hatása a term elési m u ta tó kra és a jövedelm ezőségre egy nagyüzem i h o lste in -fríz teh ené szetbe n /2 1 Ш. 1-6 4.I L A P J A I 2 0 1 4 /1 A m onthly journal, founded in 1878 ( VETERINARIUS"), publishing papers devoted to all aspects o f interest in the field o f animal health, to all scientific and practical problems of veterinary importance. Free specimen copies are available from the editor-in-chief: FI-1078 Budapest, István utca 2. Flungary or: FI-1400 Budapest, P.O. Box 2. Subscription orders to the Editorial Office (address above) JU H Z so lnai A., A n to n I., Rátky J., M. B rufo rd, Egerszegi /.; Fekete és fe h é r racka ge netikai kü lön böző ségé nek felm érése D N S-vizsgálattal / 27 BARO M FI Bene Sz., Kovács G., P olgár J. P., Szabó F:. N éhány tényező hatása k ü lö n b ö ző h á zilú d -g e n o típ u so k tojá sainak kelési idejére és kelte thető ségé re / 32 K IS Á LLA T B ókony B., B álint E., Szabó N.r H egedűs Gy-T.: Malassezia fu r fu r izolálása kutya b ő rkapa rékm intáibó l / 41 K E D V E N C Á LLA T Pazár P., B eregi A., Psáder R., Szabó Z.: Teknősök endoszkópos vizsgálata 2. / 45 N E U R O L Ó G IA Rácz B., Hazai D., C ze ib e rt K.r S óton yi P : C itoszkeletális eredetű n e u roló giai kórkép k v a n tita tív e le k t ro nm ikro szkópo s vizsgálata eg é rm o d e lle n / 52 P A R A Z IT O L Ó G IA Egri B., Piszmán R.: H a em atop inus tu b e rcu la tu s fe rtő z ö tts é g előfordu lása bivalyá llo m án yokba n / 59 TEKNŐS HASÜREGE 48 RENDEZVÉNY A M a gyar Buiatrikus Társaság X XIII. nem zetközi kongresszusa (Seres L.) / 6 H ÍR E K, TA LLÓ ZÁ SO K E Q U IN E К. О. Veres-Nyéki, С. Spadavecchia: R ecognition and assessment o f pain in h o r s e s /9 B O V IN E L. Seres, L. Ózsvári: The im p a c t o f th re e m ilkings a day on th e p ro d u c tio n param eters and p ro fita b ility in a large-scale H olstein-friesian da iry herd / 21 SHEEP A. Zsolnai, I. A n to n, J. Rátky, M. B ruford, I. Egerszegi: Survey o f ge n e tic d iffe re n tia tio n o f Black and W h ite Racka flo c k s based on D N A analysis / 27 P O U LTR Y Sz. Bene, G. K ovács, J. P. Polgár, F. Szabó: Some e ffe c ts on ha tching tim e and h a tch a b ility o f eggs o f goose o f d iffe re n t g e n o ty p e / 32 H A EM A T O P IN U S TUBERCULATUS S M A L L A N IM A L S B. Bókony, E. Bálint, N. Szabó, Gy-T. H egedűs: Isolation o f Malassezia fu r fu r fro m canine skin scrap in g s /4 1 PET A N IM A L P. Pazár, A. Beregi, R. Psáder, Z. Szabó: Endoscopic e xa m inatio n o f chelonians 2. / 45 NEUROLOGY B. Rácz, D. Hazai, К. C zeibert, P. S ótonyi: Q u a n tita tiv e e le c tro n -m icro sco p ic investig ation in a m ouse m odel o f c y to s k e le to n -re la te d ne u ro lo g ic d isorder / 52 P A R A S IT O L O G Y B. Egri, R. Piszmán: Prevalence o f H a em atop inus tub ercu la tus in b u ffa lo stocks / 59 E VEN TS 2 3rd Inte rn a tio n a l Congress o f H ungarian Buiatrics S ociety (L. Seres) / 6 N E W S, G L E A N IN G F R O M THE V ET E R IN A R Y LITER ATU R E 61 A cikkeket kivonatolják és/vagy címeit köz ük л / alábbi intézménye'к referáló és indexe lő folyóiratai: CAB Internatiional (UK) index V eterim rius, Veterinary Bulletin stb. ISI (Institute fo r Scientific Inform ation, USA): Current Contents és FO: VM This Journal is indexed and/of abtracted in Current Contents anf FO:VM o f ISI (Insti tute fo r Scientific Inform ation, USA) Index Veterinarius, Veterinary Bulletin (and others) of CAB International (UK) -kick Internet address (English contents pages, subscription price, etc.) h ttp ://w w w.u n ivet.h u /m a l 1
J M AG YAR L ÁLLATO RVO SO K Ш. A C ÍM L A P O N L Á T H A T Ó K É P R Ő L T A pja I 2014/1 H ungarian V ete rin ary Journal A la p íto tta - Established by NÁDASKAY Béla A tű z felhasználása a hús hőkezelésére je lentős e lő n yt b iz to s íto tt az ősem berek szerencsésebbjei szám ára, m e rt c s ö k k e n te tte a hússal a szervezetbe k e rü lő fe rtő z é s e k és p a ra z itá k szám át. U gyancsak e lő n y ö k e t é lve zte k a zo k a n é p c s o p o rto k (e g y ip to m ia k, fö n íc ia ia k, zsid ó k, m o h a m e d á n o k ), a m e ly e k n e k a vallási előírásai m e g h a tá ro z tá k, h o g y m ely á lla tfa jo k h ú sá t fo g y a s z th a tjá k, és a z t h o g y a n kell k e z e ln iü k. E u ró p áb a n a k ö z é p k o r e lején pápai, a 13. századtól vilá g i re n d e le te k sora h a tá ro z ta m eg a h ú svizsg á la t m e n e té t és a hú sfog ya sztá s fe lté te le it. A tu d o m á n y o s h ú svizsg á la t a la p ja it a z o n b a n csak a 19. század m á so d ik fe lé b e n ra k tá k le, a m ik o r b e b iz o n y o s o d o tt, h o g y a húson va g y a húsban t a lá lh a tó p a ra z ita fe jlő d é s i a la k o k e lfo g y a s z tá s a p a ra zitá s fe rtő z é s t, az éle lm isze re kb e n e ls z a p o ro d o tt b a k té riu m o k pe d ig é te lm é rg e zé st o ko zn a k. A z 1 8 8 0 -a s é v e k b e n m á r jó n é h á n y v á g ó h íd o n m ű k ö d ö tt b a k te rio ló g ia i la b o ra tó riu m, és a h u m á n o rvo slá s is egyre jo b b a n e lfo g a d ta az á lla to rv o s o k m u n k á já t és szerepét ezen a közegészségügyi sze m p o n tb ó l kulcsfo n to ssá g ú te rü le te n. Robert von O s te rta g (1 8 6 4-1 9 4 0 ) így fo g a lm a z o tt a 20. század első éveiben: L e já rt az idő, a m ik o r az á lla to rvo s a be teg á lla to k a t g y ó g y íto tta. M anapság fo n to s élelm iszer-higiéniai fe la d a to k a t lá tn a k el a közegészségügy é rd e k é b e n." H a zá n k e b b ő l a s z e m p o n tb ó l is lé p é st t a r t o t t a fe jlő d é s s e l: az á lla teg é szség ü g y ren d e zé sé rő l szóló 1 8 8 8. évi V II. tö rv é n y c ik k, az 1 8 8 8. évi 4 0.0 0 0 sz. fö ld m ív e lé s-, ipar- és ke re ske d e le m üg yi m in iszte ri re n d e le t, az á lla to rvo si k ö z s z o lg á la t á lla m osítá sá ról szóló 1900. évi X V II. tö rv é n y c ik k és az 19 0 0. évi 9 5.0 0 0 sz. fö ld m ív e lé s ü g y i m in iszteri re n d e le t e g y a rá n t é rin te tte a h ú s vizsg á la to t. A z igazán m é ly re h a tó sza b á lyo zást a h ú svizsg á la t tá rg y á b a n k ib o c s á to tt, 1908. évi 5 4.3 0 0 szám ú fö ld m ív e lé s ü g y i m in iszteri re n d e le t je le n te tte. N agy segítséget n y ú jto tt a ko r á lla to rvo sa in a k a Vágóhídi Szemlét szerkesztő Rónai M ih á ly és Vám os Jenő Húsvizsgálók könyve c. m u n kája (1 9 1 0 ), m ajd az Á lla to rv o s i Kézi K ö n yvtá r X X. k ö te te, to v á b b á Richard Edelmann Húshygiéné je, a m e lye t Frank József és G rá f M iksa székesfővárosi á lla to rv o s o k fo rd íto tta k le és a lk a lm a z ta k a hazai visz o n y o k h o z 1 9 1 6 -b a n, tö b b e k k ö z ö tt a v o n a tk o z ó re n d e le te k e t is egységes szerkezetben beem elve az ere d e ti m űb e. E k o m o ly m o n o g rá fiá k n e m v o lta k e lő zm é n y n é lkü lie k. A Veterinarius m ár 18 8 5 -b e n c ikkso ro za tb a n szo lg á lt a d a to kka l a hússzem lére v o n a tk o z ó tö rv é n y előkészítéséhez, H u ty ra fig y e lm e m ár 1 8 8 8 -b a n k ite rje d t a fővárosi húsvizsgálat helyzetére, Ratz 18 9 3 -b a n összefoglalta a g ü m ő kó ro s szarvasm arhák húsának m egítélésére vo n a tk o z ó tu d n iva ló ka t, Kukuljevic pedig 1 8 9 9 -b e n a d o tt ki v e z é rfo n a la t a h ú svizsg á la th o z. 1 9 0 7 -tő l az Á llatorvosi Lapok m e llé k le te k é n t m e g je le n t a Hússzemle. H azánkban az 1908-as ren d e le t szabályozta először részletesen a m egvizs g á lt hús je lö lé sé t, az ún. h ú sb élyeg ző k használatát. A nyers húsok szisztem a tik u s je lö lé s é v e l csak a 19. század uto lsó évtizedeiben ta lá lk o z u n k Európában és az U S A -ban e g y a rá n t. A je lö lé s (a m e lyn e k színe, fo rm á ja, elhelyezése s z a b á ly o z o tt v o lt) b iz to s íté k o t a d o tt arra, h o g y a hús szakszerű álla to rvo si va g y húsvizsgálói e lle nőrzésen e se tt á t és b izto n sá g g a l fo g y a s z th a tó. Á c ím la p o n d r. Fekete T ib o r kő b á n ya i h a tó sá g i á lla to rv o s h ú sb élyeg ző i lá th a tó k, a m e ly e k e t u tó d a, d r. Kiss László a já n d é k o z o tt az Á lla to rv o s -tö r té n e ti G y ű jte m é n y n e k. A b é ly e g z ő k a 2 0. század m á s o d ik fe lé b e n v o l ta k h a s z n á la tb a n. A h á tté rb e n egy k o rá b b i h ú s v iz s g á ló -g e n e rá c ió n a k, a székesfővárosi közvágóhíd á lla torvosainak ta b ló ja lá th a tó 1 9 0 6 -b ó l, a szakma olyan k ie m e lk e d ő eg yé niség e ive l, m in t Breuer A lb e rt, Rónai M ih á ly, Vám os Jenő és KazAr G y u la, a k in e k a fia (m aga is tö b b e k k ö z ö tt a HÁESZ ve ze tő fő á lla to rv o s a ) a re n d e lke zé sü n kre b o c s á to tta a kép e t. O rb án Éva Terjeszti: Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a M agyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Á rus m enedzsm ent csoport. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bárm ely postáján, valam int a hírlapot kézbesítőknél, e-m ailen :hirlapelofizetes@ posta.hu. T o vábbi inform áció: 0 6-8 0 /4 4 4-4 4 4. Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-81 04. K ülföldön terjeszti: C olor Interpress K ft., 1039 Budapest, Elatvany L. u. 14. Tel.: 24 3-92 32, Fax: 243-9242. Előfizetési díj 1 évre: 18 4 8 0 Ft. 2 Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január 1878 Vol. 136. No 1. - Budapest, Jan. 2014 FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEF VISNYEI László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARD A b o n y i Tamás, Bíró Ferenc, Búza László, D u n a y M iklós, Farkas R óbert, Fekete Sándor, F o d o r László, Gál János, G á lfi Péter, G ö n ci Gábor, Laczay Péter, M a n c z ú r Ferenc, N ag y Béla, N em es Imre, N é m e th Tibor, Ózsvári László, Sályi Gábor, Seregi János, S o lti László, S ó to n y i Péter, S zieberth István, Tuboly Tamás, Varga János, Vetési Ferenc, Visnyei László (elnök), Vörös K á roly Szerkesztő: Fábián Tiborné Szerkesztőségi titk á r: Baráth Edina SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICE H -10 7 8 B udapest, István u. 2. H u n g a ry Levélcím : 1400 B u d ap e st 7. Pf. 2. Telefon: (3 6-1 )3 4-1 3-0 2 3 (3 6-1 )4 7-8 4-1 0 0 /8 9 6 1,8 9 6 0, 8 9 6 2 Telefax: (36-1) 3 4-1 3-0 2 3 In te rn e t: h ttp ://w w w. univet. h u /m a I E -m ail: m al@ aotk.szie.hu K IA D Ó - PUBLISHER I Képzési és Vidékfejlesztési Intézet N e m z e ti A grárszaktanácsadási, Képzési és V idé kfejlesztési In té z e t H -1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (3 6-1 )3 6-2 8-1 0 0 Telefax: (3 6-1 )3 6-2 8-1 0 4 In te rn e t: w w w.a g ra rla p o k.h u E -m ail: info @ a g ra rla p o k.h u Felelős kiadó: DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a N A K V I fő iga zg a tó ja LAPTULAJDONOS H ird etések fe lvétele S zerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 3 4-1 3-0 2 3 K iad ó b an Telefon: 0 6-2 0 9 9 6-9 2 3 9 Telefax: (36-1) 4 7 0-0 4 1 0 E -m ail: info @ a g ra rla p o k.h u M in d e n jo g fe n n ta rtv a. A la p b ó l értesüléseket á tv e n n i csak a M a g y a r Á lla to rv o s o k Lapjára való h ivatkozással lehet. A h ird e té se k és egyéb rek lá m kia d vá n yo k ta rta lm á é rt a kiad ó felelősséget n e m vállal. N yo m d ai előkészítés D ÁVID ILDIKÓ NYOMÁS OOK-Press K ft. 8 2 0 0 Veszprém, Pápai u. 37/a INDEX: 25531 HU ISSN 0 0 2 5-0 0 4 X
LO A fájdalom felismerése és elbírálása lovon irodalmi összefoglalás J MAG YAR 136. 9-20. ]L A P J A [ 2014/1 К. O. Veres-Nyéki - C. Spadavecchia: Recognition and assessment of pain in horses Veres-Nyéki Kata Orsolya*, Claudia Spadavecchia The Royal V eterinary C ollege H aw skhead Lane. H atfield. H ertfo rd sh ire AL97TaA. UK. *E-m ad kveresnyeki@ rvc.ac.uk Összefoglalás. A szerzők, irodalm i ad ato k alapján, összefoglalják a ló fájd alm ának értékelési lehetőségeit. Tárgyalják a fájd alom ra jellem ző viselkedést, é le tta n i m u ta tó kat és laboratórium i érték eke t. A fájd alom m egállapítására szü letett m ódszerek közül b em u tatják a vizuális analóg skálát és a num erikus vagy verbális értékelőskálákat, va lam in t a többdim enziós fájd alom skálákat. A fájd alo m m értékén ek m egállapítására kid o lg o zo tt m ódszerek sorában tárg y alják a hő-, a m echanikai és az elektrom os ingerlésre a d o tt válaszokból levonható kö vetkeztetéseket. M eg állap ítjá k, hogy az értékelő m ódszerekben sok a szubjektív elem, ezé rt azok fin o m ítására és validálására van szükség. Felhívják az állatorvosok fig y e lm é t a fájd alo m m egállapításának és kezelésének fontosságára. Summary. The authors give an o v erview o f th e literatu re ab o u t th e available m ethods o f pain assessment in horses. Behavioural indicators, physiologic and lab o rato ry param eters specific to eq u in e pain are discussed. The visual analo gue scale, th e num eric or verbal rating scales and th e m ultidim ensional pain scales are presented as m ethods fo r pain assessment. The response to th erm al, m echanical or electrical stim ulation is discussed as m ethods providing q u a n tita tiv e evalu ation o f pain. As th e re are m any subjective factors in th e d iffe re n t assessment m ethods, th e ir re fin em en t and valid ation are necessary. The authors d ra w th e veterin ary clinicians' a tte n tio n to th e im portance o f pain assessment and successful m a nagem ent o f pain. A lovak fájdalmának mérése 9
S Z A R V A S M A R H A Napi háromszori fejés hatása a termelési mutatókra és a jövedelmezőségre egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben ------------------- M AG YAR I------------------ 1зб. 71-76 L A P J A 2014/1 L. Seres - L. Ózsvári: The impact of three milkings a day on the production parameters and profitability in a large-scale Holstein-Friesian dairy herd Seres Laura*, Ózsvári László SZiE-ÁOTK, Á lla t egészségügyi Igazgatástani és A grárgazdaságtani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest. *E -m ail: sereslolus@ gm ail.com Összefoglalás. A te jte rm e lő teh en észetek nagyobb jöved elm ezőség e érdekében elsődleges cél a tejh o za m m ennyiségének a növelése, am inek elérésére az egyik leh etséges eszköz a n ap ifejésszám növelése. A szerzők egy átlagosan 150 fejő steh e n e t ta r tó d él-alfö ld i nagyüzem i holstein-fríz teh en és zet technológiai váltásának a gazdasági elem zését v é g e zték el: ö sszehasonlították a 2011. (kétszeri fejés) és a 2012. év (h áro m szori fejés) technológiai váltással é rin te tt term elési m u ta tó it, árb e v é te lé t és költséga d a ta it. A fejésszám növelése évi 7 349 925 Ft-tal tö b b n ettó te já rb e v é te lt je le n te tt á l lom ányszinten (44 535 F t/te h é n ), e m e lle tt a laktációs tő gykezelések csökkenése m iatt a tőgyegészségügyi gyógyszerfelhasználás 61 346 Ft-tal (427 F t/te h é n ) vo lt kevesebb 2012-ben, m int 2011-ben. Ezen pozitív téte le kk el szem ben a három szori fejés bevezetésével a tö b b tő g y fe rtő tle n íté s 135 500 Ft (818 F t/te h é n ), míg a fejő ren d szer g yakoribb fe rtő tle n íté s e 85 038 Ft (487 F t/te h é n ) tö b b le tk ö lts é g e t o k o zo tt 2012-ben. Emelle tt a fejősök és az á lla tfe lh a jtó k három szori fejésből eredő tö b b le t m unkaórái to váb b i 6 728 690 Ft (42 073 F t/te h é n ) költségnövekedést je le n te tte k a teh en észetn ek éves szinten. Ezen tú lm en ő e n, 2012-ben a teh én kivon ás jelentősen n ö v ek ed ett, és ha azt fe ltéte le zzü k, hogy e zt a növekedést a napi három szori fejés o ko zta, akkor még to vábbi 4 883 727 Ft (24 047 F t/te h é n ) tö b b letkö ltség g el kell szám olni 2011-hez képest. Összességében, a két összehasonlított év m egvizsgált árbevételi és költségadatai alapján elm o n d h ató, hogy a teh en észetb en a napi kétszeri fejésről három szori fe - jésre tö rté n ő átállás csak abban az esetben éri meg gazdaságilag (+462 042 F t/év/ állom ány, +1584 F t/é v/teh én ), ha nem a technológiaváltás hatására n ö veked ett meg jelentősen a teh énelh ullások és selejtezések szám a. Ezen fe lté te le z e tt összefüggés m egállapítása még to váb b i vizsgálatokat igényel. Summary. Frequent m ilking (3 or m ore tim es a day) o f d airy cows has em erged as a p ro fita b le m a nagem ent to o l fo r d airy herds to increase m ilk production. In th e ir study th e authors m ade th e economic analysis o f a m a nagem ent m easurem ent in a largescale Holstein-Friesian d airy herd having 150 m ilking cows in th e south-eastern part o f H ungary; th ey com pared th e relevant production param eters, costs and income, w hich w e re affected by th e m a nagem ent change, in th e year o f 2011 (tw o m ilkings a day) to those in 2012 (th ree m ilkings a day). Three m ilkings a day b ro u g h t ab o u t 7 349 925 HUF (44 535 HUF/cow ) annual ex tra net m ilk receipts com ing fro m th e g reater m ilk yield in th e herd. The curative drug cost o f udder health w as 61 346 HUF (427 HUF/cow ) less in 2012 th an in 2011. In contrast w ith these positive item s, th e increased m ilking frequ en cy resulted in 135 500 HUF (818 HUF/cow ) m ore annual udder d isin fectan t costs, and th e disinfection o f th e m ilking e q u ip m e n t cost 85 038 HUF (487 HUF/cow ) m ore in 2012. The ex tra labour hours o f th e milkers and th e herdsm en due to th e th re e m ilking a day caused 6 728 690 HUF (42 073 HUF/cow ) m ore labour cost in 2012. Furtherm ore, if it is assumed th a t th e huge increase in th e m o rta lity and culling rate in 2012 w as caused by th e m ore fre q u e n t m ilking, th e m a nagem ent change resulted in a n o th e r 4 803 727 HUF (24 047 HUF/cow ) annual extra cost com pared to 2011. In sum m ary, on th e basis o f th e surveyed production, incom e and cost d ata o f th e tw o years com pared to one an o th e r it can be concluded th a t th e change fro m A napi háromszori fejés jövedelmezősége 21
th e tw o m ilking a day to th e th re e m ilking a day in th e exam ined herd w o u ld have been beneficial only (+462 042 H U F/year/h erd, +1 584 H U F/year/cow ), if th e g reater n um ber o f cow deaths and early culling had not been caused by th e m anagem ent change. Flowever, fu rth e r research is needed to exam in e th e strength o f this assumed relationship. Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január
JUH Fekete és fehér racka genetikai különbözőségének felmérése DNS-vizsgálattal ------------------- M AG YAR I------------------ 1 з б. 7 7-3 1 L A P J A ] 2 0 1 3 /1 A. Zsolnai - 1. Anton - J. Rátky - M. Bruford - i. Egerszegi: Survey of genetic differentiation of Black and W hite Racka flocks based on DNA analysis Zsolnai Attila1, Anton István1, Rátky József1, Michael Bruford2, Egerszegi István1 1] Állattenyésztési és Takarm ányozási K u tatóintézet. Gesztenyés u. 1. H -2053 H erceghalom. *E -m ail: attila.zsolnai@ gm ail.com 2] C a rd iff School o f Biosciences. C ardiff, Egyesült Királyság Ö sszefoglalás. A szerzők fe k e te és fe h é r racka g en etikai távolság át h atáro ztá k meg két, időben és térben e lto lt m intavételi sokaságból 7, ill. 31 m ikroszatellit lókusz alkalm azásával. A k a p o tt g en etikai távolság a vizsgált rackacsoportok kö zö tt 0,082, ill. 0,042 vo lt. Ezen értékek, más csoportokhoz (cigája, cikta, m agyar m erinó) képest 0,0 4 5-0,1 0 0 k ö zö tt v á lto zta k. A fe h é r és fe k e te rackák kapcsolatát más fa jtá k és azok egym ás közti g en etikai távolságaik viszonylatában értékelték. Summary. G enetic distance o f Black and W h ite Racka sheep has been d eterm ined by 7 and 31 m icrosatellites in tw o separately collected populations o f Racka. Genetic distance w as 0.082 and 0.042, respectively. These values w e re in th e range o f 0.0 4 5-0.1 0 0 w h e n Black or W h ite Racka w e re com pared to Tsigai, Cikta or H ungarian M erin o. Relationship o f tw o Racka variants are discussed in th e v ie w o f genetic distances o f o th e r species to each other. Fekete és fehér racka genetikai különbözősége 27
BAROMFI Néhány tényező hatása különböző háziiúd-genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére ------------------- M AG YAR I------------------ 1зб. 37-40 IL A P J A I 2014/1 Sz. Bene - G. Kovács - J. P. Polgár - F. Szabó: Some effects on hatching time and hatchability of eggs of goose of different genotype Bene Szabolcs1, Kovács Gellért1, Polgár J. Péter1, Szabó Ferenc2 1] Pannon Egyetem, G eorgikon Kar. Deák Ferenc u. 16. EI-8360 Keszthely. E-mail: bene-sz@ g e o rg iko n.h u 2] N yugat-m agyarországi Egyetem, M ezőgazdaságés Élelm iszer-tudom ányi Kar Összefoglalás. A szerzők a N em zeti Élelm iszerlánc-biztonsági H ivatal Á llattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztésszervezési és Teljesitm ényvizsgálati O sztálya által rendelkezésre bocsátott országos b aro m fi-keltetési ad atb ázist d o lg o ztá k fel. Az értékelést a 2010-es évre, valam in t 16 házilú d -geno tipu sra - 8 fa jtá ra és 8 hibridre - te rje s z te tté k ki. A m unka során így összesen 3829 keltetési té te lh e z (kb. 8,9 m illió tojáshoz) ta rto zó kelési idő és ugyanennyi keltethetőségi a d at állt a rendelkezésükre. A kelési időt, va lam in t a kelte th e tő s ég et befolyásoló számos tén yező közül a k e lte tő üzem nek, a g enotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy téte lb en k e lte te tt tojások szám ának hatását tö bbtényezős varianciaanalízissel értékelték. A kelési idő esetén a keltetőü zem hatása (95,50% ) d öntő m é rté kű n e k b izo n yu lt, a m á sik három vizsgált tén yező ebben nem já ts zo tt szám o ttevő szerepet. A keltethetőség alakulásában a keltetési hónap (36,54% ) és a keltetőü zem (34,22) vo lt a m eg h atáro zó, az egy téte lb en k e lte te tt tojások szám ának (17,66% ), ill. a g enotípus hatásának (10,76% ) kisebb szerepe vo lt. A g en otíp usok közül a legjobb ke lte th e tő s ég et az alfö ld i fe h é r fa jta (71,69% ), a golden goose W hibrid (68,11% ) és a h ortobág yi fe h é r fa jta (67,74% ) m u ta tta. A keltethetőség ko rrig ált fő á tla g a 61,56% vo lt. A máj típusú hibridek keltethetőség e rosszabb vo lt, m int a tö b b i genotípusé. A nyári hónapokban a keltethetőség m ajdnem 10% -kal kisebb vo lt a populáció á tla gánál. Júniusban és júliusban a kelési % kb. 15% -kal volt kisebb, m in t a tél végi, ill. a kora tavaszi hónapokban. A nagyobb, 2500 tojás fe le tti té te le k kelteth ető ség e (6 3,5 0-6 4,7 7 % ) m integy 8% -kal jobb vo lt, m int a kisebb, 2500 tojás a la tti té te le k é (5 6,4 0-6 1,0 0 % ). Az ered m ények alapján m e g á lla p íth a tó, hogy a kelési idő hosszabbodásával a lúdtojások keltethetősége rom lik. Summary. The research w as carried o u t on d ata supplied by th e D e p a rtm e n t o f A nim al Registration and Breeding O rg an izatio n o f th e Hungarian N ational Food S afety A u th ority. The evalu ation w as exten d ed to 8 breeds and 8 hybrids, 3829 hatching item s, ab o u t 8.9 m illion eggs o f goose in year 2010. The e ffe c t o f hatchery, g en o ty p e, m onth o f hatching and num ber o f eggs in one hatching item on hatching tim e and h atchability w e re analyzed by m u lti-facto r analysis o f variance (GLM). Hatchery had th e biggest e ffe c t (95.50% ) on hatching tim e, w h ile th e o th e r th re e exam ined factors had n o t considerable influence on it. H atchability w as m ostly influenced by hatching m onth (36.54% ) and hatchery (34.22% ). The e ffe c t o f num ber o f eggs in o ne hatching item and g en o ty p e w as 17.66% and 10.76%, respectively. The rank o f th e investigated g en otypes according to hatchability w e re as follow s: W h ite Plains breed (71.69% ), G olden Goose W hybrid (68.11% ) and W h ite H o rto b ág y breed (67.74% ). The corrected m ean value o f hatchability w as 61.56%. The liver ty p e hybrids show ed lo w er hatchability than th e o th e r genotypes. 32 Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január
The hatchability in sum m er m onths w as alm ost 10% low er, th an th e m ean value o f th e p opulatio n. The hatch ab ility in June and July w as 15% low er, th an in m onths in late w in te r and early spring. The hatch ab ility o f large, over 2500 eggs per items w as ap p ro xim ately 8% b etter (6 3.5 0-6 4.7 7 % ), th an in th e sm aller items (b e lo w 2500 eggs) (5 6.4 0-6 1.0 0 % ). Based on th e results it can be stated th a t th e longer th e hatching tim e, th e w o rse th e hatchability o f goose eggs is. Lúdtojások keltethetősége 33
K IS Á L L A T Malassezia furfur izolálása bőrkaparékmintáiból kutya J MAG YAR 136. 41-44 L A P J A [ 2014/1 B. Bókony - E. Bálint - N. Szabó - Gy-T. Hegedűs: Isolation of Malassezia furfur from canine skin scrapings Bókony Brigitta1*, Bálint Edina2, Szabó Nikoletta1, Hegedűs György-Tamás1 1] Vet-M ed-labor. Stefánia ú t 61. H-1143 Budapest. * E-maii: B okony.bngitta@ V et- M ed-labor.hu 2] O rszágos Epidem iológiai Központ, M ikológiái Osztály Összefoglalás 2012-ben kutyák b ő rkap arékm intáján ak rutin gom batenyésztése során a V et-m e d -L ab o rb an három esetben lip idfü ggő M alassezia élesztő g o m b át izolálta k a szerzők. A tö rzseket M alassezia fu rfű rk é n t azo n o síto tták, speciális táp talajo ko n való ten yészth ető ségük alapján. Ez az első m agyarországi leírása állatb ó l szárm azó, iipidfüggő M alassezia kim utatásának. Sum m ary. In 2012 th e authors isolated lip id -d ep en d en t M alassezia yeasts in th re e cases during cultivation o f canine skin scraping samples in V et-m ed-l ab o r. They id entified th ese strains as M alassezia fu rfu r based on th e ir g ro w th on specific culture m edium. This is th e first report o f lip id -d ep en d en t M alassezia being isolated fro m anim als in Hungary. Malassezia fu rfur izolálása kutya bőrkaparékából 41
KEDVENCALLAT Teknősök endoszkópos vizsgálata 2. J MAG YAR 136. 45-51 L A P J A [ 2014/1. P. Pazár - A. Beregi - R. Psáder - Z. Szabó: Endoscopic examination of chelonians 2. Pazár Péter\ Beregi Attila2, Psáder Roland1, Szabó Zoltán3 1] SZIE-ÁOTK, Belgyógyászati Tanszék és Klinika. István u. 2. H-1078 Budapest. *E-m aií: pazar.peter@ aotk.szie.hu 2] SZIE-MKK, Vadvilág M egőrzési Intézet 3] Tai W ai Small A nim al and Exotic Hospital. Tai W ai, Hong Kong Összefoglalás. A szerzők, közlem ényük m ásodik részében, ism ertetik az ép szervek endoszkópos lelete it és kitérnek a vizsgálat esetleges szövődm ényeire is. Ezek legg yakrabban az altatás vagy a nem m egfelelően m e g választo tt vizsgálóeszköz m iatt fo rd u lh a tn a k elő. A pontos kórism éhez ele n g ed h e tetlen az endoszkópja során v e tt m in ták m egfelelő kezelése és értékelése is. Summary. The authors sum m arised th e norm al findings during th e endoscopic exam in atio n h ealthy chelonian and th ey give a sh o rt description o f possible side effects o f this procedure. Com plications are usually d ue to anaesthesia, or th e use o f im p ro per exam in atio n tools. Proper handling and evalu ation o f th e endoscopic samples are essential fo r th e exact diagnosis. Teknősök endoszkópos vizsgálata 45
N E U R O L Ó G IA Citoszkeletális eredetű neurológiai kórkép kvantitatív elektronmikroszkópos vizsgálata egérmodellen** B. Rácz - D. Hazai - K. Czeibert - P. Sótonyi: Quantitative electronmicroscopic investigation in a mouse model of cytoskeletonrelated neurologic disorder Rácz Bence* Hazai Diana, Czeibert Kálmán, Sótonyi Péter SZIE-ÁOTK, A n a tó m iai és Szövettani Tanszék. István u. 2. H -1078 Budapest. *E -m ail: racz.bence@ aotk. szie.hu Összefoglalás. Számos neurológiai kórkép h átteréb en g en etikai okok vann ak, d e a m egbetegedések csak kis része vezeth ető vissza konkrét génhibára. Az ism ert g e netikai kockázati tényező k kö zö tt igen g yako riak az idegsejtek v á zát alkotó aktin szabályozásában résztvevő különböző enzim ek. Az idegrendszer m űködésének alap jául szolgáló szinaptikus plaszticitás n agym értékb en tám aszko dik az aktin polim erizációs fo ly am a taira. Hogy az aktin citoszkeleton hibás szabályozása m ia tt kialakuló kó rfo lyam at h átteréb en húzódó neuronális szerkezetet m egértsük, olyan indukáltan génhiányos eg értörzs elektronm ikroszkópos vizsgálatát végezték el a szerzők, am e lyekben az ak tin de novo poiim erizáciőjában alapvető szerepet játszó, evolúciósán ko n zervált A rp 2 /3 -feh érje ko m p le x Arp3 alegysége h iányzo tt. Ez a m u ltim er enzim számos citoszkeletális szabályozási útvonal célállom ása is eg yb en. A hippocam pus - am ely a tanulás és m em ó riafo lyam ato k egyik legfontosabb központja - és az ag y kéreg terü leté n abnorm ális posztszinaptikus elváltozásokat fig y eltek m eg. Eredm é nyeik szerint az aktin -cito szkeleto n szabályozásában bekövetkező zavarok kóros neuronális szerkezetet és ennek következm ényeképp súlyos neurológiai kórképek kialakulását okozhatják. Summary. Genetic co n tribu tion has been consistently im plicated in several neurological disorders, h ow ever only a fraction o f candidate genes can be directly linked to these disorders. M an y kn o w n risk factors fo r psychiatric diseases are related to th e enzym atic regulato ry m achinery o f th e actin based cytoskeleton o f neuronal cells. Synaptic plasticity - w hich is fu n d a m e n ta l fo r neuronal fu nctio n - heavily relies on actin -p o lym erizatio n. To gain insight into th e neuronal architecture during actinrelated pathologic conditions, using q u a n tita tiv e electron-m icroscopy, th e authors investigated a conditional knock-out mice b reed, in w hich th e y studied th e result o f th e postnatal loss o f АгрСЗ subunit o f th e A rp 2 /3 com plex - an evolu tio n ary conserved fin a l o u tp u t o f actin signalling pathw ays th a t orchestrates de novo actin p olym erizatio n. They fo u n d, th a t in th e hippocam pus - w hich is a particularly fav o u ra b le m odel fo r synaptic plasticity and believed to play a key role in learning and m em ory - and neocortex, synaptic architecture is significantly altered com pared to th e w ild -ty p e. Their results suggest th a t dysregulation o f th e actin cytoskeleton results in pathologic neuronal architecture w hich m ay co n tribute to th e e th io lo g y o f com plex neurological disorders. 52 Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január
P A R A Z IT O L Ó G IA Haematopinus tuberculatus fertőzöttség előfordulása bivalyállományokban ------------------- M AG YAR I------------------ 136. 59-64 [LAPJA] 2014/1. B. Egri - R. Piszmán: Prevalence of Haematopinus tuberculatus in buffalo stocks Egri Borisz*, Piszmán Réka N yugat-m agyarországi Egyetem, M ezőgazdaságés Élelm iszer-tudom ányi Kar, Á llategészség-tani Intézeti Tanszék. Vár 4. H -9200 M osonm agyaróvár. *E-rnail: egrib@ m tk.nym e. hu Összefoglalás. A szerzők elem zik a vérszivótetvesség előfordulási g yakoriságát 367 h ázibivalyon, M agyarország nem zeti parkjaiban 2011. decem ber 19. és 2012. május 4. kö zö tt. A vizsgálatokhoz szükséges sző rm in tákat a nyak középső tájékáró l, 2 cm2-es te rü le trő l g y ű jtö tté k. Összesen 3106 serkét, 10 lárv át és 105 k ife jle tt H aem atopinus tuberculatus egye d et szám oltak m eg. A vizsgálatok eredm ényeinek kv an tita tív parazito ló g ia i elem zését QP 3.0 program segítségével v é g e z té k é i. A Fertő-Hansági Nem zeti Park állom ányában a fertő zö tts é g m édián intenzitása a legnagyobb, m eghaladva a teljes vizsgált állom ány ad e k v á t é rté k é t, míg a m órahalm i állom ány a tetvességtől m entes vo lt. S um m ary T he au th o rs exam in e d th e b itin g louse in fe s ta tio n on 367 b u ffa lo s in Hungarian national parks, fro m 19 Decem ber 2011 to 4 M ay 2012. The investigations w ere carried o u t on an area o f 2 cm2 o f th e m iddle p art o f th e neck. A to tal o f 3106 eggs, 10 nymphs and 105 ad u lt Haem atopinus tuberculatus sucking lice w e re indentified. The q u a n tita tiv e parasitological d ata o f th e results w e re analysed w ith QP 3.0 program. In th e b uffalos o f Fertő-H anság N atio n al Park, th e m edian intensity o f infestatio n show ed th e highest levels, exceeding th e m ean value o f all stocks. The investigated anim als fro m M ó rah alo m w e re fre e o f lice. Haematopinus tuberculatus fertőzöttség bivalyban 59