78-79,. ^gj, 77-78. g.

178 75.. 75-76.. következtében a csendőr hibáján kivül keletkezik, a kincstár terhére helyreállitandók.,.,, Oly kisméi-vü hiányok, a melyek a fegyver harcképességét eg>^általán nem befolyásolják, pl. kisebb repedések az ágyon vagy kisebb rozsdafoltok a csőben stb., az egyes alkatrészek kicserélését nem vonják maguk után, hanem ily hibák a fegyverek kiadása alkalmával az illető csendőr ruha- és fegyverzeti könyvecskéjében előjegyzendők. Hogy a csendőrségi fegyverzeten keletkező hiányok ki által hozandók helyre, arra nézve a csendörségi fegyver- és lőutasitás 7. sz. melléklete intézkedik. Midőn kisebb hiányok a rendes használat folytán nagyobbodnak és esetleg az illető fegyveraíkatrész kicserélését vonják maguk után, az illető csendőr, a kinek ily hiányos fegyver használatra kiadatott, kártérítésre nem szorítható, hanem ily hiányok a kincstár terhére helyreállitandók. Oly csendörök azonban, a kik ily kisebb hiányok keletkezését saját gondatlanságok vagy hibájuk folytán előidézik, a hiányos fegyveralkatrész értékét és esetleges beillesztési költségét a kincstárnak megfizetni tartoznak. 3. A fegyverek kiadása, A leszerelés alkalmával foganatosított vizsgához hasonlóan megvizsgálandók azon fegyverek, melyek a legénységnek szolgálati használatra kiadatnak. 4. Fegyvermester díjazása. A fegyvernek a pótszárnyparancsnokság raktárában való elhelyezés vagy onnan történő kiadása alkalmával való megvizsgálásáért, nemkülönben az elhelyezett fegyvereknek negyedevenkmh megvizsgálása- és tisztításáért a fegyvermesternek nimden egyes alkalommal a következő dijak járnak: m^zs2os^^^^ '^^^^^'y^^^ döföszurony- egy gyalog vagy lovas hüvelyes kardért 6 filléregy gyalog csendőri összes fegyverzetért 26 filléregy lovas csendőri ösezes fegyverzetért 40 fillér- ' egy forgópísztoiyért 14 fillér. A jelzett alkalmakkor köteles a fegyvermester a fegyvereket alaposan megvizsgálni, megtisztítani és bezsírozni. A bezsirozáshoz szükséges anyag a kincstár terhére szerzenáő be. 5. A szálfegyverek számozásáért Járó dijak. A forgópisztolyok és kardoknak a fegyver- és lőutasitás értelmében eszközlendö számozásáért darabonkint 8 fillérnyi díj illetékes. A számozáshoz szükséges acél jelzöbetü és számjegy készlet a javadalmazás terhére szerzendő be és a szükséghez képest pótlandó, illetőleg kiegészítendő. II. SZAKASZ. Egyéb kiadások. 76... Áttekintés. A már felsoroltakon kívül a csendörségi javadalmazás terhére esnek még a következő kiadások is: a) a csendőrség nyugdíjigényeiről szóló 1881: LXXI. törvénycikk 4-ik -a szerint illetékes végkielégítések; b) hullaboncolásí költségek; c) temetési költségek; d) polgári egyének és csendörök elleni ügyekben kihallgatott csendőrök tanudijai; e) míntacikkek beszerzése; /) katonai segédletek után járó költségek; g) katonai szolgálati jelek beszerzési költségei; fi) kiadások, hirdetményeknek hírlapokba való felvételéért. 179

180 77-78. g. t) hivatalos postaküldemények szállítása. A.oda! keílékek, szolgálati könyvek es szabályzatok beszeiése, továbbá az irodák, iskalaszobák és raktárak bérendezéseért járó kiadások. 77.. Végkielégítések. A m kin csendőrség nyugdij-igényeiről szóló 1881. évf LXXl törvénycikk 4. -ában meghatározott esetekben kijáró végkielégítések a belügyminister utalványozása alapján fizettetnek ki az igényjogosultaknak, szabályszerűen bélyegzett és tartózkodási helyük elöljárósága által láttamozott nyugtájukra. 78.. Hullaboncolási költségek. Ha a szolgálati szabályzat l. rész 95.. 702 és 703- pontjai szerint csendőrségi személyeknél törvényes hullavizsgálat (boncolás) eszközöltetik, akkor a törvényszéki bizottságnak igénye van az útiköltségek és más egyéb szabályszerűen igényelhető boncolási dijakra. Ezen vizsgálati (boncolási) költségek honnan leendő fedezése tárgyában a következők irányadók: Öngyilkossá vált csendőr hullájának megvizsgálásából (boncolásából) felmerülő költség tekintet nélkül arra, vájjon a boncolás honvéd hadbíró, vagy polgári hatósági közegek jelenlétében, katonai vagy polgárig orvosok által teljesíttetett, a javadalmazást terheli; a meggyilkolt csendőr hullájának boncolási költsége azonban azon esetben, ha: a) a gyilkos ismeretlen, vagy ha az a csendőrség kötelékebe tartozik, a javadalmazásból; b) ha az a cs. és kir. közös hadsereg, vagy pedig a JT TIM'"''^'''' '''''''^'- ideiglenesen a sendlégi javadalmazásból s végre, 78-79,. ^gj, c) ha a gyilkos a polgári bíróság illetékessége alá tartozik ^ s a meggyilkolt hullája polgári hatóságok közegei által boncoltatott, közvetlenül a m. kir. igazságügyi tárcából (bűnvádi alap), ha ellenben ezen teendő a honvédség közeget által végeztetett volna, az ebből felmerült költségeknek az igazságügyi tárcából való megtérítés követelésének fentartása mellett előlegképen a csendőrségi javadalmazásból fedezendő. A b) alatt érintett esetben a költség a hadügyi, illetve a honvédelmi tárcából visszatérítendő. Mindazon esetekben, a midőn a boncolási és vizsgálati költségnek a fennebbi határozványok értelmében a csendőrségi javadalmazásból véglegesen vagy csak ideiglenesen fedezendők, az igényjogosultak számlái a kereseti összeg kifizetésének engedélyezése végett, a tényálladékot részletesen előadó jelentés kíséretében, a csendőrkerüicti parancsnokság részéről a belügyministerhez beterjesztendök. A törvényszéki bizottság polgári tagjai kötelesek a nekik kiszolgált illetékekről kiállítandó nyugtákat a fokozatos bélyeggel ellátni. Hogy a csendőrségnél előforduló öngyilkossági esetekben a hullavizsgálathoz a közigazgatási hatóságok mikor veendők igénybe, erre vonatkozólag az 1875. évi Rendeleti Közlöny 22. számában 1971. eln. szám alatt és az 1890. évi Rendeleti Közlöny 30. számában 2571. eln. szám alatt közzétett körrendelet határozványai mérvadók. 79.. Temetési költségek. A temetési költségeket illetőleg a csendőrség részére a líövetkezők vannak meghatározva: ^ 1. A katonai (honvéd) és polgári kórházakra nézve, az azokban elhalt katonák temetési költségeit illetőleg fennálló - irányelvek, az'ily intézetekben elhalt csendörökre is érvényesek, ha'azonban a koporsó kiállítása s esetleg az egyébb

182 79.. temetési kellékekre nézve nem tétetnék mtézkedes, akkor ezekről a kórházi gondnokság gondoskodik, a költségeket ellenben az alábbi 2. pontban kifejtett határozvanyok szerint, vagy az illető hagyatéka, vagy a csendorségi javadalmazás viseli. 2. Az ily kórházakon kivüi elhalt csendörök temetési költségei a csendőr hagyatékából (melyhez annak^ tömegvagyona is tartozik); a csendorségi javadalmazásból pedig egészben vagy részben csak akkor fedezendök, ha hagyaték nincsen, vagy a kiadások fedezésére az nem volna elegendő, mely körülmény* azonban a csendörkerületi parancsnokság részéről igazolandó. Ezen temetési költségek nagysága a helyi viszonyoktól függvén, az előlegesen szám szerint meg nem határozható, mindazonáltal ily temetések legtöbb esetben 30 40 koronából kiállíthatok, mert a papi míiködésért, harangozásért és a sirásásért csak a legkisebb mérvű illeték fizetendő. A fentebbi kiszabat keretén belől felmerülő, költségek felszámitására felsőbb engedély kieszközlése nem szükséges és köteles az illetékes szárnyparancsnokság a temetésből felmerülő költségeket a temetés után azonnal a csendorségi javadalmazás terhére előlegként kifizetni, s azoknak végleges elszámolására nézve a fentiek szerint eljárni. Oly esetben, midőn egy csendőr elhal, akár kórházban, vagy azon kivül ápoltatott, a halotti anyakönyvi kivonat beszerzendő, továbbá a ruházati, fegyverzeti és felszerelési cikkek, melyek esetleg nála voltak, (egy ing, egy gatya, zubbony és nadrág kivételével, mely az elhaltnak eltemctésekor testén meghagyandó) megfelelő fertőtlenítés után visszakövetelendök. A honvéd ker. fogházakban letartóztatott elhunyt csendőr fegyenc eltemetésére egyszerű koporsó beszerezhető és ezen, valammt az előforduló kisebb költségek fedezésére 6 korona átalány a javadalmazás terhére felszámitható. Ezen átalány mt/'"''"^,,^.' ''""^'^^"^' számítandó fel, melynek állomásán az Illető csendőr fegyenc meghalt E 80.. Csendőrök elleni ügyekben kihallgatott poig4ri egyének és csendörök tanudijai. Csendőrségi egyének ellen megtartott vizsgálatok alkalmával, a hadbíró által kihallgatott polgári egyének részére megállapítandó tanú és szakértői illetékeket, továbbá a polgári bíróságok által, megkeresés utján csendőrségi egyének ellen megtartott vizsgálatok alkalmával felmerülő (tanú és egyéb illetékek) költségeket, a csendorségi javadalmazás viseli. A tanuilletékek kiszabása a vizsgáló csendőr bíróságot illeti meg, és azok elszámolására nézve felsőbb engedély nem szükséges. A polgári tanuk és polgári szakértőknek ugyanazon költségtérítések és illetékek folyósítandók, melyek hason alkalmakból a polgári bíróságok által a tanuk és szakértőknek szoktak odaítéltetni. Ezen dijak a tanúvallomás befejezte után egyszerű bejelentésre, minden további folyamodás mellőzésével jnegállapitandók és kifizetendők. A polgári bíróságoknál eszközölt kihallgatások következtében felmerült bíróilag megállapított költségek megtérítése, az illető bíróság megkeresése alapján akadály nélkül foganatosítandó. A kifizetés vagy a feleknek bélyegtelen nyugtájára vagy pedig, ha a megállapított költségek a polgári bíróság által már előlegeztettek volna, az előlegező bíróság hivatalos nyugtájára történjék. Polgári állású feleknek esetleg folyósított napidíjakról szóló nyugták, a 11. fokozat szerinti bélyeggel látandók el. (Bélyeg és ílleíéki szabályok illetéki díjjegyzékének 75. és 102. g) pontjai.) Jelen határozvanyok hasonszerü alkalmazást nyernek akkor is, ha a kihallgatások vagy vizsgálatok más, mmt bírósági hatóságok által, a csendőrség érdekében eszközöltetnek. 183

184 80-8Í-82-83.. 84-85. Csendörségi egyének ellen intézett vizsgala ok alkalrnáyal.. kihallgatott csendőrök, a 106. -ban megállapított tanuilletékekben részesülnek (szállító eszközök, tanudijak.) 81.. Mintacikkek beszerzése. Uj mintacikkek a csendörségi javadalmazás terhére szerzendök be. A huzamosabb fekvés következtében megrongált, vagy a célnak más okból is már meg nem felelő mintacikkek, a becsült tárgyak közé sorolandók s a legénység részére kiosztandók. Az ily tárgyak beszerzési ára a javadalmazásnak megtérítendő, azok becsértéke és beszerzési ára közötti különbség pedig az általános tömeget terheli. Az esetleg teljesen hasznavehetetlenné vált mintacikkek beszerzési ára, az általános tömegből a javadalmazás javára átszámolandó. 82,. Katonai segédletek után járó kiadások. Segédlet! illetékek a csendörségi javadalmazás terhére csak akkor fizettetnek, ha a segédlet közvetlenül a csendőrség részéről vétetik igénybe; egyébként idevonatkozólag abelügyminister által esetről-esetre kibocsátott külön utasítások.mérvadók. 83.. Katonai szolgálati jelek beszerzése után járó kiadások. A szolgálati jelre való igényt illetőleg az 1890. évi március hó 27-en kelt 1721/eln. számú honvédelmi ministeri utasítás (Rendeleti Közlöny 1890. évi 19. szám) határozványai mérvadók. bzen szolgalati jelek, a csendőrkerületi parancsnokságok- 0 évenként beérkező s a jogosultak anyakönyvi lap másorl'.'' ^.'",/''^'^^'^^' beadványok alapján, a honvédelm. mmister által adatnak le a kerületi parancsnokságnak. f Ezen szolgálati jelek beszerzési költségeit a belügyi tárca fedezi. 84.. Kiadások hirdetményeknek hírlapokban való felvételéért. Hirdetményeknek hírlapokba való felvételéből származó kiadások, csakis a belügyminister külön engedélye alapján számolhatók el. Ily közzétételek lehetőleg röviden szerkeszíendők, a nélkül azonban, hogy ez által érthetőségük hátrányt szenvedjen. Oly esetekben, midőn ily közzétételek ismétlése válik szükségessé, ez hivatkozással az első közzétételre csak kivonatilag szerkesztendő, az iroda azonban, amelyben a vonatkozó feltételek megtekinthetők, mindenkor megjelölendő. 85.. Hivatalos postai küldemények szálütása. Hol az őrs állomáshelyén, vagy netán ezzel összeépített, esetleg közvetlen közelében lévő szomszéd községekben két kilométerig) postahivatal nincsen, a postaküldemények elhozatála és elküldése céljából, egy küldönc felfogadtatásának engedélyezése iránt a belügyministerhez felterjesztés teendő. Küldöncök gyanánt, a hol ez lehetséges a hatóságok és községek által levélhordásra alkalmazott közegek, vagy ezek hiányában más megbízható egyének választandók. Az ide vonatkozó felterjesztéshez, a választott egyén megbizhatűságáról, továbbá az illető postahivatalnak az őrsállomástóli távolságáról és arról, hogy a követelt bér a helyi viszonyoknak megfelel, hatósági bizonyítvány csatolandó. A küldönc felfogadásának engedélyezése után, ezzel szerződés kötendő.,,. c,. A kikötött bérek, az illető küldöncöknek a I. fokozat szerinti bélyeggel ellátott nyugtái alapján, a szerződésben kitűzött fizetési határidőben fizetendők ki. 185 i: 11

186 86. 86.. Az irodai kellékek, szolgálati könyvek és szabályzatok beszerzése, továbbá az irodák, iskolaszobák és raktárak berendezése^ ért járó kiadások. A szükséges szolgálati könyvek és szabályzatok a honvédelmi, illetve a belügyminister által adatnak ki s ha azok esetleg bekötve nem lennének, akkor a kincstár terhére közönséges (félvászon) kötésbe beköttetendök. Az irodák, kőnyomdák és iskolaszobák, továbbá a raktárhelyiségek berendezési tárgyainak, valamint az eszközök és szerek (vonalzó, papirvágóolló, hivatalos pecsét-és cimnyomó)^ nemkülönben a laktanya címtáblák elsö beszerzési, jókarban tartási és utánpótlási költségeit, a csendőrségi javadalmazás viseli. A fent emiitett helyiségek tisztántartására sztikséges seprők és kézi seprőkért, csak az elsö beszerzési költségeket viseli a csendőrségi javadalmazás. Az utánpótlások az irodaátalány terhére eszközlendők (1. 55..) Az előirt különféle jegyzökönyvek és nyomtatványok elsö beszerzési költségeit, szintén a csendörségi javadalmazás viseli. Ezen jegyzökönyvek utánpótlása, valamint a nyomtatványok utánszerzése azonban az irodai átalány terhére történik.. HATODIK FEJEZET. Tényleges állományú csendörségi egyének családjainak illetékei. I. SZAKASZ. A havidíj élvezetében álló egyének családjainak illetékei, 87.. Szállásilleték. 7. A családfő távolléte esetében: a) Béke idején. Azon tényleges állományú, havidijat élvező egyének családjai, kik béke idején időleges vezényelteíés alkalmából helyőrségük, illetve alkalmazásuk helyét időnként elhagyni kénytelenek, ez utóbbi helyen a családfő távolléte tartamára a teljes szállásilleték élvezetére birnak igénnyel. b) Mozgósítás alkalmával. Mozgósítás esetén állandó elhelyezésükből kilépő csendőr havidijasok családjai, a családfő részére állandó beszállásoláskor kijáró szállásilleték tovább élvezetében megmaradnak. E családoknak a butorbér (tiszti szolga butorber nelkui), tekintet nélkül a választott tartózkodás helyére azon kiszabatban jár, aminőt a családfő a legutóbbi al omas vagy alkalmazás helyén élvezett, ha azonban ez az o oddc akber osztályon aluli volt: akkor az ötödik lakbérosztaly kiszabataban illeti meg.

188 "'* ^* Azon családoknak, melyek tartózkodásuk helyét külföldön választották, az ötödik osztályú lakbér járandóság a butorbérreí eeyütt szolgáltatandó ki. ^ Ha a feleség már nem él, vagy férjétől törvényesen elvalt, va^ elválasztatott, akkor a visszamaradt, meg atyai gondozás alatt álló tön^ényes g^-ermekeknek van a fenti illetékre igényük, mely illeték ily esetben a gyermekek javára az atya által kijelölt személynek utalványozandó. E szállásilleték azon időponttól kezdődik, midőn a férjek illetőleg atyák mozgósitás következtében az állandó beszállásolás élvezetéből kilépnek. Ha a családfő e viszony közben előléptcttetik, akkor a családnak az előléptetés napjától a megfelelő magasabb lakés butorbér illetékre van igénye. A szóban forgó illeték megszűnik, ha a visszamaradt családok a hadseregparancsnok engedélye folytán a családfővel ismét egyesülnek, vagy ez utóbbiak a mozgósítási viszony megszűntével, illetőleg ha a mozgó hatóságoknak vagy intézeteknek, hol beosztva voltak, feloszlattatása után békeállomásaikra megérkeznek, vagy általában az állandó beszállásolás illetékbe visszalépnek, vagy pedig ha a mozgósított hadsereg állományából (a nyugállományba való helyezés, a várakozási illetékkel való szabadságolás és az elhalálozás esetét kivéve) bármi módon egészen elválnak. Ha a családfő nyugállományba lép, vagy várakozási illetékkel szabadságoltatik, a családnak a lak- és butorbérre való igénye az 5.. 8. c) pont határozványai szerint, a családfő " elhalálozása esetében pedig az elhalálozás napjára legközelebb következő helyi szokásos lakásfelmondási időnek lejártával szűnik meg. 2. A családfő hadifogságba futása esetében. Hadifogságba jutott személyek családjának a szállás- és butorbér illetek szintén az 1. ó) pont határozványai szerint jár. 87-88.. 3. A családfő elhalálozása esetében. A férj (atya) elhunytával, ha ez elhalálozása ideién a természetbeni szállás élvezetében állott, a hátramaradt családot annak használata még az elhalálozást követő béridöszak végéig illeti meg. Ha azonban a természetbeni szállás használatát azoktól szolgálati tekintetből még ezen idő előtt meg kellene vonni, akkor a helyett, a lakbér megfelelő hányada a butorbérreí (a tiszti szolga butorbér nélkül) együtt kifizetendő. Ha az elhunyt a lakbért élvezte, akkor a családot illetőleg a hagyatékot az elhunyt által a butorbérreí együtt, előre felvett lakbér hányadának visszatérítésére nem lehet kötelezni és a hátramaradt családnak azonkívül még a legközelebbi béridöszak végéig, a lakbér a butorbérreí együtt jár. Az istállóilleték a családfő elhunyta után 15 nap múlva megszűnik. Az ellenség előtt elhalt egyének családjainak, valamint általában minden családnak, mely a férj (atya) elhunytakor a teljes szállásilleték élvezetében állott, a használt természetbeni szállás, vagy a lakbér a butorbérreí együtt a férj halála utáni legközelebbi szállasfelmondás időszakának leteltéig jár. Azon elhalt egyének családjai, melyek a férj, (atya) elhunytakor béke idején azzal együttesen ideiglenes beszállásolásra voltak utalva, oly eljárásban részesitendők, mint ha a férj az elhalálozás helyén az állandó szállásilletékben állott volna. 88.. A hadi-, vagy vizsgálati fogságba került, valamint az elmebeteg havidíjas egyének családjainak eltartása. /. Elvi határozványok a hadi fogságba került havidifasok családfáira nézve. Hadi fogságba került, rangosztályba sorozott csendőr egyének családjainak a szabályszerű özvegyi nyugdíj össze- 18^

190 88.. gével felérő tartásdíj jár, a rangosztályba nem sotozott havidíjas csendőr egyének családjait pedig a havidíj egy harmad részéből álló tartásdíj illeti meg. E tartásdíj addig jár, mig a férj vagy atya hadi fogsága tart és ha a feleség már nem él, vagy férjétől törvényesen elvált, épen ugy, mint a 87.. értelmében a szállás-illeték, az atyai gondviselés alatt álló törvényes gyermekekre száll át. Ha a férjek, illetőleg atyák a hadi fogságból visszatérnek, azon időponttól kezdve, melyben azok ismét kincstári illetékbe lépnek, megszűnik a családok tartásdijára való igény; hasonlóan megszűnik azon esetben is, ha a férjek vagy atyák 2L hadi fogságban elhaltak. 2. Elvi határozványok az elmebetegek családjaira nézve. A katonai, polgári, állami, vagy megengedett magán elmegyógyintézetekbe átadottak visszamaradt családjainak (feleség és a még atyai gondozás alatt levő törvényes és törvényesített gyermekek) azon összeg jár, mely az elmebeteg illetékeiből annak ellátási költségeinek leszámítása után megmaradt. Ha semmi sem maradna, akkor ily családoknak hasonló ellátásra van igényük, mint a mely őket a férj, illetőleg atya elhalálozása esetén megilletné. Azon esetben, ha az ellátási' költségnek az elmebeteg illetékeiből való levonása után fenmaradó részösszeg, a családot rendszeresen megillető ellátási jutaléknál csekélyebb, a családnak a fenmaradó részösszeg és a szabályszerű ellátási dij összege közötti küíömbözet folyósítandó. Azon esetben pedig, ha emiitett családoknak nyugdíjra még nem volt igényük, férjük rangjának megfelelő ellátás megállapítása végett a belügyministerhez esetröl-esetre felterjesztés teendő. Hasonló eljárás követendő azon esetben is, ha nyűgállománybeh (várakozási illetékkel szabadságolt) havidíjas kezeltetik állami, vagy magán elmegyógyintézetben. 1-89.. 3. Vizsgálati fogságba került családtagok illetékei. Ha tiszteknek, s egyébb rangosztályba sorozott csendőrségi egyéneknek nejei és gyermekei büntető bírósági vizsgálati fogságba kerülnek, akkor ezek, ha magukat sajátjukból eltartani nem tudják, a büntetőbírósági ^vizsgálat tartama alatt a javadalmazás terhére, naponként 1 korona tápdijban részesülnek. Számvivö-tiszthelyettesek, járás- és törzsőrmesterek nejei és gyermekeinek ily esetekben a legénység számára- megállapított fogsági illetékre van igényük. 89.. Igény az utazási költségekre. Ha a hadrakelések esetén vagy más alkalommal a családoknak a családfő állomásáról a monarchia belsejébe, a hadmüvelet területén kívül levő vidékre való visszaküldése elrendeltetik, akkor e családokat az útiköltségek megtérítése megilleti és pedig: ha.tartózkodásuk helyét a magyar korona területén választották, a választott lakhelyig; ha pedig tartózkodásuk helyét a magyar korona területén kivül választják, a legrövidebb útirány tekintetbe vétele mellett, a határ végső állomásáig. Azon családoknak azonban, melyek a férj, (atya) kiindulásakor tartózkodási helyüket önként elhagyják, a választott tartózkodásuk helyére tett utazás költségei meg nem téríttetnek. Ha a mozgósítási viszonynak; megszűntével a családoknak a családfővel (férjeikkel, atyákkal) való egyesülés megengedtetett, a családoknak tekintet nélkül arra, vájjon nekik a családfőtől való elváláskor az útiköltségek megtérítettek-e vagy nem, igényük van az útiköltségek megtérítésére és pedig azoknak melyek a magyar korona területén tartózkodtak, a tartózkodás helyétől, melyek pedig külföldön tartózkodtak, 191

192 89-90.. 90.. a magyar korona területének határállomásától a családfő uj békeállomásáig.,, A megtérítés mindkét esetben azon hatarozvanyok szerint történik, melyek a 25. 7. g) pontjában azon családokra vonatkozólag állapíttattak meg, melyek családfő nélkül utaznak. 90.. A havidijasok családjainak igénye a temetkezési járulékra a családfő elhunyta esetében. 7. Elvi hatarozvanyok. A csendörségi havidijasok özvegyei és árvái ellátására nézve a m. kir, csendőrség nyugdij-igényeiröl szóló 1881. évi LXXI. törv.-cíkk és az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XL törv.-cíkkben foglalt hatarozvanyok alkalmazandók. Ennélfogva az utóbb emiitett törv.-cikk 53. -a értelmében az elhunyt hátrahagyott özvegyének, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváinak az állandó ellátáson, avagy egyszer s mindenkorra kijáró végkielégítésen kivül, még temetkezési járulékra is van igényük. 2. A járulék mérve. A temetési járulék tényleges szolgálatban elhaltak után, a legutóbb élvezett beszámítható javadalmazás (havidíj és csendőrségi pótdíj) alapján, nyugdíjban elhaltak után pedig a nyugdíj összege alapján állapittatik meg és pedig: a) ezek három havi összegével, ha az alapul szolgáló javadalmazás vagy nyugdíj 2000 koronát meg nem halad;.nnr! ^^^ ^^""^ összcgével, ha 2000 koronát meghalad, de 6000 koronánál nem nagyobb és c) egy havi összegével, ha a javadalmazás 6000 koronát meghalad. A b) alatti esetben a temetkezési járulék 500 koronánál kevesebb s a c) alattiban 1000 koronánál kevesebb va^y 1200 koronánál több nem lehet. 3. Felvételi módozatok. A temetkezési járulékra csak azon csendőr havidijasok özvegyei és árvái tarthatnak igényt, kiket özvegyi nyugdíj, nevelési járulék, vagy végkielégítés illet,'de az 1885. évi XI. t.-c. 35.. 1. és 2. pontjaiban megjelölt esetekben akkor is kiszolgáltatandó, ha a hátrahagyott családnak ellátásra vagy részeltetésre igénye nincsen. A temetkezési járulék szintén az özvegy járulékátképezi, oly esetekben azonban, midőn az özvegynek arra igénye nincsen, ha igényjogosult gyermekei vannak, ezeket illeti s a gyám vagy gondnok rendelkezésére bocsátandó. A temetkezési járulékot a belügyminister engedélyezi és utalványozza s az rendszerint sem bírói, sem közigazgatási foglalás tárgya nem lehet és csak az összeg Vs erejéig foglalható le az elhalt gyógykezelési, többi részeiben csakis temetési költségei fejében (1885: XI. t.-c. 55..) A tényleges állományban elhalt csendőrhavidíjasok családjait megillető temetkezési járulék az ígényjogosultság megállapítása után azonnal és pedig az elhalálozásra következő napon a csendörségi pénztárból előlegképpen az igényjogosultaknak a II. fokozat szerint bélyegzendö nyugta alapján kiszolgáltatandó és a nyugta az ellátási okmányhoz csatolandó. A temetkezési járulék kiszámításánál a páratlan korona és azon alóli rész elejtendő, a páratlan koronán felüli rész pedig páros koronára kiegészítendő; pl. 341 K = 340 K. 341 K 20 f pedig - 342 K. Az ekképpen kifizetett temetkezési járulék végleges elszámolása iránt a belügymínisteríum intézkedik. l3 193

194 91.. 91.. Igény kórházi ápolásra és gyógyszerekre, /. Családiagok illetékei. Havidíjas egyének családtagjai (feleség és atyai gondozás alatt álló gyermekek) a katonai kórházba való felvételre ugyanazon feltételek alatt tarthatnak igényt, a melyek mellett a férj, illetőleg atya felvétetik. 2. A cselédszemélyzei illetékei. A rangosztályba sorolt csendőr havidijasok megbetegedett polgári férfi cselédsége, ha uraik kívánják, a katonai kórházba a kincstár jí^öltségén való gyógykezelés céljából felvétetik; az illetők gazdája azonban köteles minden egyén után naponkint '60 fillér ápolási dijat a kincstárnak megtéríteni. Nöcselédek a legközelebbi polgári kórházba adandók át. Ezekért az ápolási költség az illető kórház számára megállapított összegben a csendőrségi javadalmazásból fizettetik, Üe csak azon időre, melyre a gazda a fennálló cselédtörvény értelmében a kórházi költségeket viselni köteles, mivel szemben a gazda ugy, mint a férficselédekre nézve megállapittatott, naponta 60 fillér ápolási dijat tartozik a kincstárnak megtéríteni. Különben megjegyeztetik, hogy a cseléd ápolásának kötelezettsége tekintetében az 1876. évi XIII. törvénycikk 32.-34. -aiban, illetve az 1898. évi XXI. törvénycikkben foglalt határozványok irányadók. Nöcselédek a napi 60 fillérből álló átalány fizetése mellett katonai kórházba csak akkor vétetnek fel, ha polgári kórházba férhely nincsen, vagy ha az igen távol esik. ^ - 195 n. SZAKASZ. A legénység családjainak illetékei. 92.. A legénység családjainak ellátása. /. Béke idején. A nős csendörségi legénység családjának (feleség és a még atyai gondozás alatt álló törvényes és törvényesített gyermekek) a szállásra és ágyra és pedig minden nős altiszt vagy csendőrnek egy, két teljesen berendezett ágygyal ellátott, külön szobára, fáskamrára és egy konyhára van igénye. Menetelés (áthelyezési utazás stb.) alatt a családot épp ugy mint a férjet, (atyát) a szállásadóknál való elszállásolás illeti meg. (31..) 2. Mozgósítás esetén. A hadra kelt altisztek és csendőrök családjaínak, a férj (atya) részére az állandó beszállásolásnál kijáró szállásilletékre van igénye. Ha ezeknek a választott tartózkodás helyén rendelkezésre álló természetbeni szállás ki nem utalható, akkor részükre a megszabott lakbér butorbérrel együtt, a családfő legutóbbi állomás vagy alkalmazás helye utáni kiszabatban jár, ha azonban ez az ötödik lakbérosztályon alóli volt, akkor őket a lakbér ennek kiszabatában illeti meg. Ezen illetékben az ily családok addig maradnak, mig a hadi viszonyok miatt férjüktől (atyjuktól) elválva kénytelenek élni és ez utóbbi általában a tényleges állományban vagy hadi fogságban van. A csatatéren eltűntek*^ családjai, ha az eltűnt elobb vissza nem tér, vagy elhalálozása be nem bizonyul, a hadi íoglyok végleg befejezett kiadásáig ezen illeték élvezetében faradnak.

lyo 92-93. ^. 3. A férj elhalálozása esetén. A csendörségi legénység családjának ellátási igényei a m. kir. csendőrség nyugdijigényeiröl szóló 1881. eyi LXXl. és az 1885 évi XI. törvényciickben vannak megállapítva. Az 1885. évi XL törvény 53. -a értelmében az elhalt hátrahagyott özvegyének, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváinak az állandó ellátáson, avagy egyszer s mindenkorra szóló részeseltetésen kivül temetkezési járulékra is van igénye, melynek megállapitása és kifizetése tekintetében a 90.. 1 3. pontjaiban foglalt határozványok alkalmazandók. A férj (atya) elhalálozása esetében a csendörök hátramaradt családjai a szállásilleték tekintetében ugyanazon elbánás alá esnek mint a havidíjas személyek családjai. (87.. 3. pont.) A tényleges állományban elhunyt csendőrök hátramaradt családjainak a családfő utolsó helyörségéről (alkalmazás helyéről) a választott lakhelyekre való átköltözés költségeinek megtérítésére van igényük. (47.. 3. pont.) 93.. Fogságban, kórházban, vagy az elmebetegek gyógyintézetében lévők családjainak illetéke. A fogságban, (46.. 3. pont) levő csendörségi legénység családjának (feleség vagy anyátlan gyermekeknek) naponként 1 koronából álló élelmezési járandóságra van igénye. Ha a férj, illetőleg atyának a csendőrségből való fogyatékba vétele fegyelmi vagy büntetőbírósági utón bekövetkezik, akkor az elbocsátás, illetve elítéltetése napjával az élelmezési járandóságra való igény megszűnik. Ezen járandóság a feleségnek, anyátlan gyermekeknél pedig a gondozásuk- s eltartásukkal megbízottnak bélyeges nyugtájára szolgáltatandó ki. 93-94.. Korhazakban es elmegyógyintézetekben ápolt tényleges ^llomanybeh csendőrök zsoldjából a gyógykezelési költségek levonása után fenmaradó rész a családot illeti, ha pedig a fenmaradó rész az esetleges szolgálati pótdíjjal együtt 1 koronánál csekélyebb lenne, akkor a különblet a kincstár által 1 koronára kiegészítendő. Szolgálatban megbetegedett és idegen helyen (nem kórházban és nem a család körében) ápolt egyének családjait napi 1 korona fentartási járulék illeti meg. 94.. Igény kórházi ápolásra és gyógyszerekre. Nős legénység (számvivő tiszthelyettes, járás- és törzsőrmesterek is) feleségei és gyermekei megbetegedése esetén gyógykezeltetés céljából a legközelebbi polgári kórházba vagy tébolydába való felvételre bírnak ígénynyel. Katonai kórházba csak akkor vétetnek fel, ha ez polgári kórházba férhely hiánya miatt nem lehetséges. A legénység (számvivő tiszthelyettes, járás- és törzsőrmesterek is) kórházban vagy tébolydában gyógykezelt családtagjai után járó ellátási illetékeket a kincstár a 45.. 5. pontjában körülírt módozatok szerint fizeti; a férj illetékeinek teljes élvezetében marad. A családtagoknak kórházon kívüli gyógykezeltetése alkalmával a gyógyszereknek a kincstár terhére való kiszolgáltatására van igényük, A gyógyszerszámlák azonban a költségfelszámitás engedélyezése végett a csendőrkerületi parancsnokságnak (a felszerelési anyagraktárhoz beosztottak által a főnöknek) felterjesztendök. Az orvosi vényekre a kezelő orvos által pro paupere" írandó aminek teljesítésére az orvos, valamint a gyógyszerész az őrsparancsnok által figyelmeztetendő. A szorosan vett gyógykezeléshez nem tartozó s illetőleg nem igényelt gyógyszerek költségének felszámítása tilos. 197

19S 94.. Az a körülmény, hogy a rendelt gyógyszerek közül melyek tartoznak a szorosan vett gyógykezeléshez, az orvos által a vényen mindannyiszor részletesen igazolandó. A gyógyszerszámlák a gyógykezelés után késedelem nélkül terjesztendök a kerületi parancsnoksághoz (a felszerelési anyagraktárhoz beosztottak által a felszerelési anyagraktár főnökéhez) fel. A családtagoknak a kórházba, vagy onnan vissza az állomáshelyre való utazásból felmerülő költségek a csendőrségi javadalmazást terhelik; a nős legénység beteg nejei és gyermekei a családfő állomáshelyén kivül fekvő gyógyintézetekbe és vissza való utazásainál menetlevél alapján ugy vasúton, mint gőzhajón a katonadijszabás szerint továbbittatnak. (L. a vasúti és gőzhajózási katonadijszabást). Ha a beteg családtag állapotára való tekintettel kísérőre volna szükség, mely körülmény azonban mindenkor okmányilag igazolandó akkor, ha a kisérő polgári állású, utána a polgári személyek után megállapított menetdíj fizetendő; megjegyezvén, hogy az ily utazás nem lévén szolgálati utazásnak tekinthető, arra a kisérö részére menetlevél ki nem áilitható. 11. RÉSZ. ELSŐ FEJEZET. A kincstár iránti tartozások s azok lerovása. 95.. A szolgálati dij. /. Elvi határozványok. A havidíj élvezetével összekötött valóságos rendfokozatba történt minden előléptetésnél, vagy nagyobb fizetési osztályba való előmozdításnál, a kincstárnak szolgálati dij fizetendő. A csendőrségböl való kilépésük alkalmával magasabb cimmel vagy tiszteletbeli jelleggel felruházott havidijasok, a valóságos rendfokozatba történt előléptetéssel összekötött tényleges alkalmazásuk esetében, a szolgálati dijat a magasabb rendfokozatba előléptettekhez hasonlóan lefizetni kötelesek, ennek kiszabásánál azonban az általuk már előbb lefizetett jellegdij (96..) javukra beszámítandó. A havidíj bezárólag 1200 koronáig, az írnokok és szolgákra vonatkozólag bezárólag 600 koronáig díjmentes; a niellékilletékek a szolgálati dij kiszabásánál nem jönnek tekintetbe. A zsold élvezetében álló csendörlegénység illetékei dij- Jnentesek.

200 95.. 2. A dij mérve. A szolgálati dij a havidíj szaporodásának egyharmadával, első alkalmazásoknál azonban csak az 1200 (az Írnokok és szolgáknál 600) koronát meghaladó összegnek egy harmadával szabandó ki és szedendő be. Ellenben azon havidij-többlet után, mely azon törzstiszteknek és századosoknak jár, kik rendfokozatukban való meghagyásuk mellett a legközelebbi magasabb rendfokozat után esedékes illetékek élvezetében állanak, a magasabb rendfokozat elnyeréséig szolgálati dij nem fizettetik. 3. A befizetés módja. A szolgálati dij rendszerint a kötelezettség beállta utáni 12 egyenlő s egymásután következő havi részletekben fizetendő le, azonban egyszerre is lefizethető. Ha a szolgálati dij fizetésére kötelezett elhalálozik, nyugdíjazás, elbocsátás következtében, vagy más módon a tényleges szolgálatból kilép, akkor a még hátra lévő szolgálati díjrészlet lefizetésének kötelezettsége megszűnik. Ha azonban a tartalékos vagy nyugdíjas állományba vagy a szolgálaton kivüli viszonyba helyezett s szolgálati dij fizetésére kötelezett havidíjas, kinek a csendörségből történt fogyatékba hozatalakor még szolgálati díjrészlet hátraléka maradt, ismét állandóan alkalmaztatik, akkor ezen hátralékos részleteket lefizetni köteles. Tekintettel a fenn irt határozványra, oly fogyatékoknál, melyeknél a dijkötelezettség megszűnik, a kifizetetlenül maradt díjrészletek a pénzösszeg megjelölésével az anyakönyvi lapba feljegyzendők. Nyugdíjas állományban való meghagyás mellett behivottak szolgálati dij tartozásokat fizetni nem tartoznak csak ha ténylegesittetnek. ' 96.. 201 96. A jellegdij. /. Elvi haíározványok. A saját kérelemre adományozott magasabb jellegért vagy tiszteletbeli cimért, mely dijköteles jövedelemmel egybekötv? nincsen, jellegdij fizetendő. 2. Kiszabat, A jellegdij következőleg van megállapítva: Főhadnagyi Századosi Őrnagyi Alezredesi Ezredesi Tábornoki Az elnyert ha flj B u >. > w 3. A lefizetés módja. 1 Korona A ieilegdii fizetésére kötelezettek, kik valamely magasabb jelleg vagy cim adományozásakor havidíj vagy nyugdi] elvezetében maradnak, kötelesek a jellegdijat, ha azt egyszerre le nem fizetik, 12 egyenlő havi [^^^'f ^^, f Pf'^,,' ';^ fizetés kötelezettségének beálltára következő 12 első hónapban havidijukból vagy nyugdijukból lefizetni. r>laálati j /, ipiípd-flii te ies efizetése előtt a szolgaian 48 72 120 168 240 384

202 96-97.. 97-98.. 203 polgári szolgálat, vagy rokkantházi élelmezési állományba belépett nyugdíjasnak járó illetékekre rovandók és azokból levonandók. Ha egy tiszt, ki a nyugdíjas állományba való áthelyezés alkalmából magasabb jelleget nyert s a jellegdij lefizetésére megszabott határidő lefolyta előtt végkielégítés mellett rendfokozatáról leköszön, akkor a még le nem járt díjrészletek a végkielégítés összegéből egyszerre levonandók. A havidíj vagy nyugdíj élvezetéből bármi okból történendő- kilépéskor, a még esedékessé nem vált díjrészletek lefizetésének kötelezettsége megszűnik. A jellegdij fizetésére kötelezettek, kik valamely magasabb jelleg, vagy tiszteletbeli cim elnyerésével lépnek ki a havidíj, vagy a nyugdíj élvezetéből, a jellegdijat azonnal lefizetni tartoznak és az igazolási okmány részükre csakis a díj lefizetése után szolgáltatandó ki. Ha a jellegdijat lefizetett egyén később oly illeték élvezetébe lép, melyért szolgálati díj fizetendő (95..), akkor ennek megáilapitásánál a már lefizetett jellegdij az ő javára beszámítandó. 97.. Szabadságolási díj. Azon havidijasok, kik a m. kír. honvédség és csendőrség havidíj élvezetében álló személyei részére érvényes Szabadságolási szabály" értelmében szabadságolási díj fizetése-mellet nyertek szabadságot, a szabadságon töltött idő minden egyes napjára dij fejében, havidijuk egyharmincad részét tartoznak megtéríteni. A hó 31-ére szabadságolási díj nem fizetendő. A szabadságolási dij a szabadságolási szabályzat 2 A) szakasz 6. pont 1. bekezdésében érintett 8 heti szabadság után nem fizetendő, illetve, ha szabadságolási dij fizetéssel egybekötött hosszabb szabadságról van szó, a díjmentes 8- het a szabadság időből levonandó. A szabadságolási dij a havidíjból levonandó. A csupán engedélyezett, de igénybe nem vett szabadságért dij nem fizettetik. A szabadságidőnek igazolatlan áthágása esetében a szabadságdij nem fizetendő, hanem az azt áthágónak illetékei ép ugy megszüntetendők, mintha végképen fogyatékba jutott volna (18.. 2. pont.) 98.. Az illetékekből való megengedett levonás kincstári' vagy magánadósságok törlesztésére. (Az 1908. évi XLI. t.-cz. 6., 7. és 9. -ai szerint.) 7. Levonás az állandó ténylegességi illetékekből. Magántartozások törlesztésére a havidíj-, várakozási illeték-, csendörségi pótdíj- vagy korpótdijnak legfeljebb egyharmada és az is csak akkor vehető birói végrehajtás alá, ha ezen illetékekből a végrehajtást szenvedő részére évi 2000 korona a birói foglalás után is érintetlenül megmarad. Ez alól kivételnek azon esetben van helye, ha a végrehajtás al adós ellen feleségét, fel vagy lemenő rokonát illető, valamint törvénytelen gyermek javára megállapított tartás miatt intéztetik, mely esetben az elmarasztaltnak a lenti járandóságaiból az évi 1000 koronát meghaladó rész korlátlanul lefoglalható. Kincstári tartozások törlesztésére közigazgatási utón az évi 1000 koronát meghaladó állandó ténylegességi illetékeknek (u, m.: havidíj, csendörségi pótdíj, várakozási illetek, vagy korpótdij) egyharmada, az évi 1000 korona vagy ezen a uh illetékeknek azonban csak egy negyede eshehk levonás aá A szálláspénz csak lakbér fejében foglalható le a szolgálat után jái-ó más illetékek azonban sem közigazgatás., sem bírói utón levonás alá nem vehetők. Ha az illetékek birói végrehajtás alatt va.make^^^^^ a kincstári tartozások törlesztésére a biro, végiehajtás alá nem

204 98.. vont illetékeknek egyharmada, illetőleg egy negyede szintén levonható....,.,. A kincstári tartozásokkal egyenjogositottaknak tekintendők a tiszti egyenruházati egyletnél önkéntes beleegyezés alapján előjegyzett tartozások. 2, Levonások a nyugdijakból személyes pótdijakból, kegydijaicból és végkielégítésekből. Kincstár tartozások törlesztésére, tekintet nélkül arra, vájjon az illető katonai jellegét megtartotta, vagy erről lemondott, a nyugdíjból, a személyes pótdíjból, a hadmentességi dijalapból engedélyezett százalékospótlékból, anyugdijhoz járó egyébszemélyes pótdíjból, kegydijból vagy végkielégítésből közigazgatási utón levonások szintén elrendelhetök, oly megszoritással azonban, hogy azon esetben, ha ezen illetékek évi összege, illetőleg a végkielégítés 1000 koronátmeghalad, abból kétharmadnak, ha pedig 1000 koronát meg nem halad, háromnegyednek érintetlenül kell maradnia. Magántartozások törlesztésére ezen illetékeknek legfeljebb egyharmada vehető birói végrehajtás alá s ez is csak azon esetben, ha ezen illetékekből a végrehajtást szenvedő részére évi 1200 korona, a végkielégítésből birói lefoglalás után szintén 1200 korona érintetlenül marad. Ha a végkielégítés a beszámítható javadalmazás két évi összegében állapíttatott meg, akkor a lefoglalható rész az egy-egy évre eső összeg után kuíon állapítandó meg. Ugyanez áll a nyugdíj megváltása e e e en,3. Az adós ellen feleségét, fel va'gy ileni rokoni ts/^"^'? 'T'''''''''' ^y^^"^^^ i^váía megállapított foglalható ^ ^^'^^^^^^' ^^^ l<oronát meghaladó rész le- 3- Levonások a legénység illetékeiből 27., 3o"S'%?irt'^ ^^^^>^^^ ^-n «-^^'^^^^ ' ' " es 75. -aiban emiitett esetekben szabad 98 99.. 205 levonást eszközölni akként, hogy a közétkezésre és más apróbb kiadások fedezésére napi egy korona érintetlenül maradjon. 4 A kincstári tartozások és birói letiltások elsőbbsége. Az állandó illetményekből fizetendő adók, szolgálati dijak, túlélvezmények, be nem számolt előlegek és be nem szolgáltatott számadási maradványok minden egyébb tehát még az előbb netán előjegyzett más természetű kincstári vagy magánkövgtelés előtt is egyenlitendök ki (levonandók) és a letiltó fél kielégítésére csak azon összeg fordítandó, mely ezeknek levonása után fenmarad. A fizetési előlegből származó követelés azonban nem bir elsőbbséggel oly végrehajtó követelésével szemben, aki a járandóságra az előleg kiutaiványozása előtt szerzett zálogjogot. A szolgálati viszonyból keletkezett egyéb kincstári tartozások magántartozások ellenében elsőbbséggel bírnak. 5. A lefoglalt és kifizetett összegek nyilvántartása és sorrendje, A biztos nyilvántartás céljából a behajtott s kifizetett, lefoglalt pénzek a csendörségi számvivőségek részéről sorrend szerint kezelendők és a csendőrkerületí parancsnokságok kötelességében áll az ilyféle követelésekről, az áthelyezések vagy nyugdíjazások következtében történendő átutalások alkalmával azon csapattestet (hatóságot), mely a további levonások eszközlését teljesíti, az igazoló bizonyítványhoz csatolandó letiltási kivonat által értesíteni. 99.. Havidíj levonások, mint közigazgatásilag kirótt bírságok. Polgári állású havidijasokra (Írnokok, irodaszolgák), kik ismételve mulasztás hibájába esnek, vagy pedig magavisele ük által ismételt kifogásra szolgáltatnak alkalmat, a kerületi parancsnokság pénzbírságot szabhat. ii

205 gg-ioo- Ezen pénzbírságok a tény nagyobb vagy kisebb fontossága, és a m'ulasztás mulasztás folytán előidézett zavar nagysága szerint, egy koronától kezdve aránylagosan magasabb összegekben, de le"feliebb 10 koronában szabhatók ki, azonban a kincstári ^..,,, -.. I i-ar-a^a monrpnofphptí" h;^víh1 i-lpun vagy magánadósságok törlesztésére megengedett havidij-levonásokat (98..) meg nem haladhatják. A levont pénzek a kincstár javára bevételezendok és azok csakis különös tekintetre méltó esetekben szolgáltathatnak a m, i; kir. belügyminister engedélyével, az illetőknek vissza. 100.. Illeték-utólagok és levonások. 100 101... Ezen megtérítés, illetőleg felelősség kötelezettségének megszorítása az elszámolás mellett felvett különféle előlegekre, továbbá állami pénztárakból és harácsolásokból történt felvételekre és a kincstárnak rossz szándékból való megkárosítására ki nem terjed. 101.. Kereseti adó, A csendőrség kötelékébe tartozó katonai tisztviselők és polgári állású havidíjas egyének havidíja után. a IV. oszt. kereseti adó fizetendő. ^ Ezen adó a havidíj kifizetése alkalmával az illetők havidijából levonandó s a pénzügyi tárca javára a helyben levő állami-pénztárba (adóhivatalba) beszolgáltatandó. 207 Pénzbeli illeték-utólagok, melyek elmaradt átvételen alapulnak és nem nyugdijakra vonatkoznak, továbbá pénzbeli illeték-utólagok, melyek a kellőnél kisebb mértékben történt felvételen alapulnak, csak annyiban engedhetők meg, a menynyiben az illeték-igény törvényes keletkezésének időpontjától, béke idején két, háborúban három évnél több el nem telt. Legénységi személyi illeték-utólagok azonban az emiitett időközben is, csak akkor engedhetők meg, ha arra maga az élvezetre jogosult egyén támaszt igényt. Az ily járandóság z o i* ^^ ''^^^^"'^ bélyegtelen átvételi elismervényéve! igaicr^nví ^'^-J''"" """" nyudijrészletek utólagos felvételére való MlyozzTk. "''^''' "y^gdijazási (ellátási) törvények szah^ete^tf^^^^^^^^^^^^ * y^^ók. Afalány-utólagokathat P.f 1 '"" '''^^^ íelszámitani kötelesfk St :^^^ Visszatérítésére a felvevő csak'akkor melynek te;hére rol Ltí!''^'^*^^^" '''''^'' ''''^'''^ tói három év alatt megtörtént ^^^'""^^^^ beküldése napja-

MÁSODIK FEJEZET. Azon illetékek, melyek más ministeri tárcák (alapjaik) terhére a csendőrségi javadalmazásból előlegeztetnek, vagy az illető tárcából közvetlenül szolgáltatnak ki 102.. Áttekintés. 1. Csendőrség! jelvénypótdij és jutalmazási alapok. 2. Karhatalmi segédleti költségek. 3. Rabkiséreti költségek. 4. Tanudijak. 5. Kiséreti dijak. 6. Jutalomdíj hitszegésre való kísérleteknek feljelentéseért katonák és honvédek után. 7. Jutalomdíj az életmentésért. S. A jövedéki áthágások feljelentéseért a birságokból járó^ jutalékok. 9. Csempészett tárgyak után járó dijak. 103.. Csendörségi jelvénypótdij és jutalmazási alapok. 103.., ^.,. ^- ^ J^lvénypótdij-alan, a) Celja. ^ A csendörségi jelvénypótdij-alap azon célra szolgál, hogy dtlsn Z/-''?'^''^' ^^^^^^'^^^^^ szerzett kivs érdemekért, o császári és apostoli királyi Felsége által ieivényesen kitüntetett legénysée mpnnvik '^^'^^^^, ^'^^' íf' ^ö^^iiybtg, a mennyiben ezen kitüntetéssel az arany és I. osztályú ezüst vitézségi érem után járó pénzbeli járulék összekötve nincsen, csendőrségi szolgálati ideje alatt, naponkint bizonyos pótdíjban részesittessék, ez által a csendőrségi szolgálatban való megmaradásra buzdittassék és egyáltalában a szolgálati buzgóság és bátorság élesztése előmozdittassék. b) Kiszabat és igény. A jelvénynyel kitüntetettek pótdija a kitüntetés foka szerint napi 64, 32 és 20 fillérből áll. Ezen pótdij tulajdonképen a csendőr anyagi helyzetének javítására szolgáló zsoldpótléknak tekintendő, és a zsolddal egyidejűleg ugyanannyi napra, mint amaz, előre szolgáltatik ki. A napi 64 fillérből álló pótdíjra való igény az arany érdemkereszt, a 32 fillérből álló pótdíjra a másodosztályú vitézségi ezüstérem, vagy a koronás ezüst érdemkereszt, végre a 20 fillérből álló pótdíjra való igény az ezüst érdemkereszt bírása által szereztetik meg. A csendőrségi szolgálatban szerzed arany, vagy 1. osztályú ezüst vitézségi érmek tulajdonosai, kik amúgy is a csendörségi javadalmazás terhére a 36.. szerinti érempótdij élvezetében állanak, a jelvénypótdij-alapból az alapbelí jövedelem mérvéhez képest csendőrségi szolgálatuk tartamára esetleg csak azon összegből álló javítást nyerhetik, mely a csendőrségi javadalmazásból nekik járó érempótdijuk és a jelvénypótdijalapból 64, illetve 32 fillérben megszabott pótdijak között mint különbözet mutatkozik. Ha a legénységi állományhoz tartozó valamely egyén, a csendörségi szolgálatban szerzett érdemei folytán, idővel az ezen pont 2-ik bekezdésében emiitett jelvények közül többel lenne kitüntetve, akkor neki az általa bírt valamennyi jelvény után járó pótdíjra leend igénye. c) A pótdij utalványozása. A pótdij utalványozása - az alapbelí jövedelem mérvéhez képest a honvédelmi miníster által a nélkül, hogy 209

210 103. az erre jogosítottak ezt külön kérelmeznék, történik. Ezen pótdíjban való részesítésnél első sorban azon legénységre kell tekintettel lenni, mely az arany érdemkereszt, azután mely a Il-od osztályú vitézségi érem, vagy a koronás ezüstérdemkereszt és végre arra, mely az ezüst érdemkereszttel van kitüntetve, és" pedig minden jelvénycsoportban azon sorrend szerint, a miként nekik a jelvény adományozva lett. Mihelyt tehát a kamatok növekedése által egy ujabb pótdíjra elégséges pénzösszeg rendelkezésre áll, vagy valamely már fennálló pótdíj, az e részben fennálló alapszabályok (lásd 1885. cvi Rend. Közlöny 42. számát) értelmében adományozható leend, erröia honvédelmi ministernek, éspedig előbbi esetben ennek számvevősége, utóbbi esetben pedig azon csendőrkerületi parancsnokság részéről, melynél a pótdijas hely megüresedett, jelentés teendő. - A honvédelmi míni^er a pótdíj adományozásáról az erre sorrendben állónak külön okmányt állit ki, az illető csendörkerületi parancsnokságot a pótdíj kiszolgáltatására utasítja és erről ugy a saját, mint a magyar kir. belügyministerium számvevőségét- is értesiti. Ha egy, a magasabb 64 vagy 3Z fillérből'álló pótdíjra igénynyel bíró jelvénynyel kitüntetett egyén növedékbe jön és azon időben csak egy kisebb 32 vagy 20 fillérből álló pótdíj állana rendelkezésre, akkor az illetőnek az esetleg rendelkezésre álló csekélyebb pótdíjjal kell mindaddig megelégednie, míg részére a szükséges magasabb összeg rendelkezésre tífem áll. A jelvénypótdijra igénynyel biró'-egyének nyilvántartása.celjabo! a honvédelmi ministerium 16. (csendörségi) ügyosztályában, az alapszabályok 5. -ában meghatározott sorrend és Időszak szerint készített külön névjegyzék vezettetik és ezen alap valamennyi ide vonatkozó ügyeiis ezen ügyosztályban intéztetnek el. ^^ 103. d) A pótdíj kezdete és tartama. A pótdij élvezete azon nappal kezdődik, melytől az a honvédelmi mínister részéről utalványoztatott, és az az illetőnek azon napok kivételével, melyeken esetleg csak rabellátásban részesül, mindaddig meghagyatik^ mig a csendőrségnél szolgál. A fogságban töltött napokra eső pótdíj a 46. -ban megjelölt esetekben az alap javára esik. A jelvénynyel feldíszített és rövid, vagy polgári alkalmazás elnyerése végett a gyakorlati szolgálat teljesítése céljából hosszabb időre, vagy betegség okából szabadságoltaktól, továbbá a kórházban ápolt egyénektől a szabadság, illetve ápolás ideje alatt a pótdijat levonni nem szabad. A szóban forgó pótdij élvezetében álló egyének tisztté való előléptetése, elbocsátásáig való szabadságoltatása, vagy bármely módon a csendőrség kötelékéből fogyatékba vétele, vagy a jelvényes kitüntetéstől bíróságilag megfosztása esetén ezen pótdij kiszolgáltatása a fenti körülmények beállása napjával megszűnik. ^ Az illető csendörkerületi paranc'snokság a pótdij beszüntetését elrendeli és arról az okmány csatolása mellett a honvédelmi ministernek jelentést tesz. Ezen beszüntetésről a m. kir. honvédelmi ministerium által saját számvevősége, a m. kir. belügyministérium által pedig ennek számvevősége, azonnal értesíttetik. A pótdíjra előjegyzésben, vagy antíák 'élvezetében levő egyénnek más csendörkerüleíhez'(parancsnoksághoz), áthelyezéséről szintén ' jelentés teendő a végett, W0^fff honvédelmi ministerium mindenkor 'tudomással" birjon-*-'aflfól, ^ hogy az előjegyzett vagy élvezetben levő egyén, ' mely cseíidörkerület állományához' tartozik. Ha' az alapszabályok ö. -a szeriilt feldíszített egyén, kinek pótdija elbocsátása folytán megszűnt, aescndorsegbe újonnan belép, ezea. pótdíjra való'igénye'is megújul;.'annak 211

11^: % 4 212 103.. folyóvá tétele azonban csak az iüetö csendőrkerületi parancsnokság idevonatkozó jelentése alapján a honvédelmi minister részéről újból kiállítandó utalvány alapján történik s elvileg az ily egyén, mihelyt a szükséges összeg rendelkezésre áll, minden más feldiszitett előtt ismét az előbb hiizott pótdij élvezetébe lép, esetleg addig míg a neki járó magasabb pótdij rendelkezésre nem áll, egyelőre csekélyebb pótdíjjal kell megelégednie, ha egy ilyen adományozható leend. e) Felvételi és elszámolási módozatok. A zsolddal együtt előlegesen kifizetendő pótdijak, a magyar kir. belügyminister engedélyével, a csendörségi javadalmazásból előlegként fedeztetnek és az illető nyugtájának csatolása mellett a pénztári naplóban szabályszerűen elszámoltatnak a nélkül, hogy azok a kincstári tartozásokról vezetett kimutatásba felvétetnének. Az ilykép előlegesen kiadásba helyezett összegekről a m. kir. belügyministerium számvevősége negyedévenként kimutatást szerkeszt; ez előljáró ministeriuma utján a honvédelmi ministeriumnak megküldetik, mely az előlegezett összegeknek az alapból leendő megtérítése iránt kellőleg intézkedik. 2. A jutalmazási alap. a) Rendeltetése. A magyar királyi csendőrségi jutalmazási alapnak azon rendeltetése van, hogy annak kamataiból oly csendőrlegénységi egyének részére, kik magukat a közbiztonsági szolgálatban különös eredményes működés által kitüntetik, tekintettel az érdemek fokára az e mellett legyőzött akadályokra a tanúsított kiváló észszerüség és tetterőre, kivételesen ' pénzbeli jutalomdijak adassanak, melyek azonban 20 koronánál kisebb de 60 koronánál nagyobb összegben ki nem szolgáltathatók' Ily jutalmazásokra vonatkozó javaslatokban a kiváló szolgálatot indokoló körülmények és cselekedeteknek tüzetesen és mmden kételyt kizárólag kell kiemelve lenniök. 103,. b) Felvételi módozatok. A jutalomdijak nem esetrőí-esetre, hanem minden év augusztus hó 18-án, mint Ö császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb születése napján osztandók ki. Ezen célból a csendőrkerületi parancsnokságok által az utóbb elmúlt 12 hónap alatt pénzbeli jutalomra igényt szerzett legénységről minden év június hó végével a m. kir. honvédelmi ministerhez indokolt kimutatások felterjesztendők, annak számvevősége által pedig a rendelkezésre álló alapjövedelem minden év július hó elsején bejelentendő. A magy. kir. honvédelmi minister által a rendelkezésre álló összeg mérve szerint egyesek részére megszabott jutalomdijak az illető csendőrkerületi parancsnokságok által a m. kir. honvédelmi minister utalványa alapján, hivatalos nyugtatvány mellett azon pénztárnál felveendők, melynél azok havi javadalmá'zása kiszolgáltatik és általuk az illetők kezéhez kifizetendők, a nyugták pedig összegyűjtve, a vonatkozó kiadási naplótétel okmányolására, azonnal a magy. kir, honvédelmi minister utján annak számvevőségéhez juttatandók. 3. Ezen alapok kezelése. Ezen alapok a magyar királyi honvédelmi ministerium felügyelete alatt, a magy. kir. központi állampénztárnál kezeltetnek, kamataik kizárólag csakis az emiitett célokra fordíthatók, a tőkét azonban e végre felhasználni soha sem szabad, hanem azoknak érintetlenül kell maradniok. A központi állampénztár ezen alapok mindegyikéről külön naplót vezet, melyek havonként, az ide vonatkozó okmányokkal felszerelten, megvizsgálás és könyvelés végett a honvédelmi miniszteri számvevőségnek beküldendők. Azon esetben, ha lőövd ezen alapok javára önkéntes adakozások, hagyományok vagy egyéb pénzösszegek a honvédelmi minisztériumnál befolynának, ezek azonnal a központi állampénztárba beszolgáltaíandók és erről ezen ministerium számvevősége értesítendő. 213

214 103-104.. A honvéd számvevőség mindkét alapról külön számlakönyvet s ezzel kapcsolatban célszerű nyilvántartási jegyzékeket vezet, az időnként rendelkezésre álló, az alapok céljaira egyelőre nem szükséges kamatjövedelemnek takarékpénztárba, úgyszintén a netán befolyó adományok, hagyományok és egyéb készpénzösszegnek valamint az ehiiult évi jövedelem fel nem használt, tehát megtakarított részének lehetőleg biztos jövedelmező magyar állami papirokba helyezése iránt, a magy. kir. honvédelmi minister felügyelete alatt levő többi alapítványokra nézve'fennálló szabályokhoz képest intézkedik és az évenként készítendő zárszámadásokat minden év március havában a m. kir.- honvédelmi ministeriitmnak bemutatja. 104.. Karhatalmi költségek.,7. Elvi határozványok. A karhatalmi segédleti költségek különös szolgálatok teljesítése után járnak. Különös szolgálatok azok, melyek különös hatósági intézkedések végrehajtását illetik, valamint a karhatalmi segélyezés is, ha a tulajdonképeni hivatalos eljárás teljesítése a hatóságtól e végre kiküldött egyénre ruháztatott. Ezen szolgálatteljesitésekhez tartoznak: a) szabadlábon hagyott elitéltek- és más személyeknek a hatósághoz való elővezetése; öj a községi elöljárók részéről végrehajtandó rendsza- ^ bályoknál igénybe vett csendőrség karhatalmi segélye. 2. Kiszabat. A karhatalmi segédleti illetékek állanak: a) az utazási költségekből;. ö) az ideiglenes (átvonuló) beszállásolásból, mihelyt a beszallasolás szükségessé válik c; vezénylési pótdij a segédlet tartamára (42.. 3. pont). Az élelmezésről a legénység maga gondoskodó 104^ 105.. 3., Felvételi módozatok. Ezen illetékek, az illeték-bizonyítékok (menetlevél, utazási számadás, irasbeh megkeresés eredetije, vagy hitelesített másolata) alapján, a szárnyparancsnokság által szabályszerűen felszámitandók. Ily előlegek megtérítésére nézve a Számvivöségi utasításiban foglalt határozványok értelmében járandó el. Ha a segélyszolgálat bár felszólítás folytán a közbiztonság, csend és rend fentartása érdekében teljesíttetik, akkor az illetékek végleg a csendőrségi javadalmazásból fedezendők. 105..' Rabkiséreti illetékek. /. Elvi határozványok. Ha a csendőrség foglyok vagy elitéltek kisérésére használtatik, akkor ezért a rabkiséreti költségeket azon ministeri tárca fedezi, amelynek érdekében a kíséret e.szközöltetetí. Polgári börtönök és fogházakból átvett fegyencek és foglyok után a kiadásokat az igazságügyi tárca, a közös hadsereghez tartozó egyének után: a közös hadügyminister, a honvédek után: a m. kir. honvédelmi minister, végre a közigazgatásilag elitéltek után: á belügyi tárca, vagyis a csendőrségi javadalmazás köteles viselni. 2. Kiszabat. a) Az útiköltségeket illetőleg. Ha'azon vonalon, melyen a kiséret történik, vasúti vagy gőzhajózási összeköttetés létezik, akkor a fogoly szállítása ezen eszközlendő. Oly utvonalokon, hol nincs vasúti vagy gőzhajózási összeköttetés, ha a távolság 15 kilométernél nagyobb, vagy a kisérendönek menetképtelensége, vagy egyéb körülmények; pl. a 215

216 105.. mas fogdába helyeztessék és efélék megkívánjak, a kíséret, levélben elöfogat utalványozandó, azután igénybe veendő és felszámítandó. b) A kisérendönek élelmezését illeioleg. A kísérendő fogoly élelmezésének a kiséreti levélben előirt módon vagy ez irányban kapott utasítás szerint kell történnie és a költségek, ha a kiséreti parancsnok azokat megfizeti, az esetleg átvett előlegből leszámitandók. Foglyok kisérésekor a járásörmestert és az őrmestert naponta 2 kor., az örsvezetőt és csendőrt naponta 1 korona és 40 fillérből álló vezénylési pótdíj illeti meg. 3. Kiséreti költségek. Minden bíróság (esetleg államügyészség vagy hatóság), mely valamely fogolynak csendőrség által való kisérése iránt intézkedik, köteleztetik a kiséreti parancsnokot a felmerülhető kiséreti és a csendőrök visszautazásából felmerülő költségekre szükséges pénzzel, továbbá egy kiséreti levéllel ellátni, melynek a szállítás (vájjon gyalog, elöfogaton, vasúton vagy gőzhajón) és a foglyok élelmezésének módját, végre a kiséreti parancsnoknak e célra kiszolgáltatott pénzösszeg megjelölését tartalmaznia kell. Hogy ha a kiséret örsröl-örsre történik, akkor a kiséretvezetö köteles az elöfogati költségeket átvételi elismervény alapján kifizetni, ezeket, valamint a netalán! vasúti vagy gőzhajózási kiadások fizetését az utazási naplóban vagy kísérő levélben az Illető pénztárnok (tisztviselő) által igazoltatni, a foglyok élelmezéséről a kiséreti levél útmutatásai szerint gondoskodni es ezen okmányokat, a pénzmaradékkal együtt a foglyokat T'^::f kiséretnek átadni, akképen, hfgy az oknfáíyok. a netalán fenmaradó pénzmaradvánnyal együtt a foglyokat átvevő bíróság (fegyház) kezeihez juslnak.^' % 105.. 217 Minden kíséret felváltásánál a pénzmaradvány átadása az átadó és átvevő részéről az utazási naplón elismerendő. Midőn a kisérő csendörök állomáshelyeikről 24 órán túl terjedöleg maradnak el s ennélfogva a vezénylési pótdíjra igényük van, akkor ők ezen pótdijat szintén a kapott előlegből veszik fel s az átvételt az utazási naplón nyugtázzák. Ezen célból az utazási naplóban, az állomásról-állomásra való megérkezés és elindulás pontosan feljegyzendő. Hogy ha a rendeltetési hely eléretett, akkor az őrkiséreti parancsnok kötelességében áll azon bíróságnak (fegyház), mely a foglyot átveszi, egyúttal a megfizetett útiköltségekről és a járőr visszautazására szükséges pénzről a lezárt utazási naplót a kiséreti levéllel átadni. Az átvevő bíróság (fegyház) azután az utazási naplóból meggyőződik, vájjon a kiséret részére kiszolgált előlegből marad-e pénzmaradvány, vagy vájjon a kiadás egyenlő-e az előleggel, vagy végre vájjon a kiadás az előleget meghaladja-e? Az első esetben a bíróság (fegyház) részéről az utiszámla a maradvánnyal együtt, a második esetben pedig csupán az utiszámla, átvételi elismervény mellett átveendő. Ha végre a számlában kimutatott kiadás nagyobb, mint a nyert előleg és ha a csei^dor azt sajátjából fedezte, akkor számára az esedékes összeg átvételi elismervény mellett megtérítendő. Ha azonban a fegyencek vagy foglyok nem örsröl-örsre, hanem közvetlenül a kiindulási állomásról egy és ugyanazon csendörök által egészen rendeltetésük helyére kisértetnek (minek azonban a kiséreti levélben világosan kimondva kell lennie), akkor az őrkiséreti parancsnok kötelessége a rendeltetési helyre való megérkezés alkalmával azonnal éjjel vagy nappal a foglyot haladék -nélkül az illető bírósághoz (fegyház) beszállítani, a kiséreti levelet és utazási naplót azonban megtartja, az utóbbit az örkíséret visszautazási költségeinek kimutatásával kiegészíti, és a számlát az őrsre való megérkezés