BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN



Hasonló dokumentumok
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

Biológia-egészségtan a gimnáziumok évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

11. évfolyam esti, levelező

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra)

Biológia fakultáció a évfolyam számára

Biológia. 7. évfolyam

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei évfolyam

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tartalom. Előszó... 3

Biológia tagozat. biológia- egészségtan évfolyam

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

9. nyelvi előkészítő évfolyam

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Biológia-egészségtan Négy évfolyamos gimnázium

Biológia évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia 9. évfolyam - tagozat-

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

A változat (1,5+1,5 óra)

12. évfolyam esti, levelező

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.3.3

Biológia 7 8. évfolyam számára

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.3.3

Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást.

Biológia 10. évfolyam - tagozat-

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7 8.

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap):

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet

Reál osztály. Biológia-egészségtan évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények

BIOLÓGIA TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7-12.

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

Biológia évfolyam

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.3.3

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia évfolyam

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Emelt helyi tanterv

Az élőlények változatossága I.

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

tehetik illetve a stb.). feladatokat.

Bársony-Hunyadi Általános Iskola BIOLÓGIA HELYI TANTERV OSZTÁLY. KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit Molnárné Kiss Éva

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7 8. évfolyam

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

Célok, feladatok. Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Helyi tanterv Biológia 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7-8. HELYI TANTERV. Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály

2013/2014.tanév TANMENET. a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

BIOLÓGIA ÉVFOLYAM

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez

Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa Csomópontok:

Biológia-egészségtan helyi tanterv gimnázium évfolyamán

Helyi tanterv. Középfokú nevelés-oktatás szakasza szakiskolát végzettek középiskolája számára évfolyam. Választható érettségi tantárgy

Biológia /2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete alapján. A változat

BIOLÓGIA HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS ISKOLA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

a 11. évfolyama számára EMELT SZINT Célok, fejlesztési követelmények

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

Biológia évfolyam

HELYI TANTERV: testi-lelki egészség énkép és önismeret hon- és népismeret környezeti nevelés információs és kommunikációs kultúra NAT

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

BIOLÓGIA MOZAIK évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT Készítette: Jámbor Gyuláné Kissné Gera Ágnes

Biológia 7 8. évfolyam. Kerettanterv A változat

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor

Biológia a 7 8. évfolyam számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia tagozat. biológia- egészségtan évfolyam

Átírás:

Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7. ÉVFOLYAM A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe A forró éghajlati övezet élővilága A mérsékelt éghajlati övezet élővilága A hideg éghajlati övezet, a hegyvidékek és a tengerek élővilága Az élőlény környezete és az életközösségek Az élőlények rendszerezése Az éves óraszám Órakeret 13 óra 11 óra 12 óra 11 óra 25 óra 72 óra gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan határozzák meg az élettelen környezetei tényezők az élőket, az élők az élőket, az élettelen az élőket, az élettelen az élettelent? A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására. Miért elképzelhetetlen az ÉLET víz nélkül? A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer). Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő). Példák a víz fontosságára. Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai.

Szobanövényeink egy része trópusi eredetű. Milyen ápolási igényben nyilvánul ez meg (pl. orchideák, broméliák, kaktuszok, filodendron)? Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra. Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése, mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye. A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani jellemzői). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben. A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása néhány jellegzetes forró éghajlati növény és állat példáján keresztül. Az élővilággal kapcsolatos térbeli és időbeli mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv biomjaiban. A kedvezőtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése. Táplálkozási lánc összeállítása a forró éghajlati öv biomjainak jellegzetes élőlényeiből. Földrajz: A Föld gömb alakja és a földrajzi övezetesség, a forró éghajlati öv. Tájékozódás térképen. Matematika: modellezés; összefüggések megjelenítése. Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin szükségletünket kielégíteni a téli hónapokban? A trópusi éghajlati öv fontosabb haszonnövényei, szerepük a táplálkozásban. Mi befolyásolja az élőlények ismétlődő, ritmusos aktivitását? A biológiai óra. Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Az élőhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei. A trópusokról származó gyümölcsökkel és fűszerekkel kapcsolatos fogyasztási szokások elemzése; kapcsolatuk a környezetszennyezéssel. Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (az ültetvényes gazdálkodás, a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tengeren túli kereskedelem jelentősége (Kolumbusz Kristóf)

fakitermelés, a vándorló-égető földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az emlősállatok túlzott vadászata) és a gyors népességgyarapodás hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetőségek felmérése. Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei. Kulcsfogalmak/ fogalmak Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mely környezeti tényezőknek van elsődleges szerepük a növényzeti övek kialakulásában a mérsékelt övezetben? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítőtől való távolság függvényében. A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői. Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a mérsékelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján. A környezeti tényezők élővilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtők) fás társulások összehasonlításával. Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függőleges földrajzi övezetesség. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata, légköri és tengeri áramlatok (Golfáramlat, szélrendszerek). Csapadékfajták.

állatfajok). Honnan tudja egy növény, hogy mikor kell virágoznia? Honnan tudja a rigó, hogy mikor van tavasz? A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. Fajok közötti kölcsönhatások néhány jellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, vízvízpart). Az ember természetátalakító munkájaként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezőgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpát-medencében. Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre? A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés). Invazív és allergén növények (parlagfű). A megismert állatok és növények jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) csoportosítása különböző szempontok szerint. Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a jellegzetes hazai életközösségekben. A lakóhely közelében jellegzetes természetes és mesterséges életközösségek összehasonlítása. Az ember és a természet sokféle kapcsolatának elemzése csoportmunkában: A természetes élőhelyek pusztulásának okai (pl. savas eső, fakitermelés, az emlősállatok túlzott vadászata, felszántás, legeltetés, turizmus) és veszélyei; a fenntartás lehetőségei. Aktuális környezetszennyezési probléma vizsgálata. Az invazív növények és állatok betelepítésének következményei. Gyógy- és allergén növények megismerése. Gyógy - növények felhasználásának, az allergén növények ellen való védekezés formáinak Vizuális kultúra: formakarakterek, formaarányok. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Petőfi: Az Alföld. Matematika: Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak ismerete és jelentőségének felismerése. A lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése: a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása. Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Mi kapcsolja össze a közös élőhelyen élő fajokat? Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Fejlesztési követelmények Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin. Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint. Kapcsolódási pontok Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv. Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite

Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben. Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus következményei. Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élővilágára? A Föld globális problémái: túlnépesedés - a világ élelmezése, fogyasztási szokások anyag- és energiaválság, környezetszennyezés a környezet leromlása. Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés). Táplálkozási lánc és táplálékozási piramis összeállítása a tengeri élőlényekből. Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri életközösségekben. Kutatómunka: nemzetközi törekvések a környezetszennyezés megakadályozására, illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata példák alapján. Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények azonosítása. A környezeti kár, az ipari és természeti, időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. Az energia-átalakító folyamatok környezeti hatásának elemzése, alternatív energiaátalakítási módok összehasonlítása. Az energiatakarékos magatartás módszereinek és ezek fontosságának megismerése önálló forráskeresés és feldolgozás alapján. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása. megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. Fizika: Az energiamegmaradás elvének alkalmazása. Az energiatermelés módjai, kockázatai. A Nap energiatermelése. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata. Csapadékfajták. Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis, fenntartható fejlődés, táplálkozási piramis. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az élőlény környezete és életfeltételei. Élettelen környezeti tényezők a vízben és a szárazföldön. Jelentőségük az élőlény életében. Életközösségek Kölcsön-hatások az életközösségben Táplálkozási szintek Anyag-áramlás az életközösségekben Mi lesz veled emberiség? Fejlesztési követelmények A vízi, szárazföldi élőhely összehasonlítása. A környezeti tényezők csoportosítása. Az életközösségek hasonlóságainak, különbségeinek feltárása. Kapcsolódási pontok Kulcsfogalmak/ fogalmak Élőhely, környezeti tényezők, környezet, életfeltétel, életközösség (társulás), tűrőképesség, tágtűrésű, szűktűrésű. együttélés, versengés, táplálkozási kapcsolatok, növényevő, mindenevő, élősködő táplálkozási lánc, táplálékhálózat, termelők, fogyasztók, elsődleges, másodlagos, harmadlagos fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók, táplálkozási piramis. anyagforgalom, természetes és mesterséges életközösség, üvegházhatás. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Irányított adatgyűjtés, majd vita a Magyar nyelv és irodalom: Egy hétköznapi kifejezés

Az élőlények csoportosításának lehetőségei. Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket? Igaz-e, hogy az ember a majomtól származik? A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka. Az élővilág törzsfejlődésének időskálája. Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői. A növények és állatok országa jellegzetes törzseinek általános jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak darwinizmussal és az evolúcióval kapcsolatos hitekről és tévhitekről. Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása. A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának bemutatása, az egyes változások egymáshoz való viszonyának érzékelése. A hazai életközösségek jellegzetes fajainak rendszertani besorolása (ország, törzs). A főbb rendszertani csoportok jellemzőinek felismerése 1-1 tipikus képviselőjének példáján. Egy magyar múzeumban, nemzeti parkban, természettudományi gyűjteményben stb. tett látogatás során látott, korábban ismeretlen fajok elhelyezése a testfelépítés jellegzetességei alapján - a fő rendszertani kategóriákban. Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály. (rendszerezés) alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Kulturált könyvtárhasználat. Matematika: Halmazok eszközjellegű használata. Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás a térben és időben.

8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 54 Heti óraszám: 1.5 óra Témák Óraszámok felhasználása Összóraszám Száma Neve Új ismeret Helyi felhasználás: kiegészítő anyag, gyakorlás Ismétlés, ellenőrzés s Év eleji ismétlés 2 2 1. Az emberi test 4 1 5 felépítése 2. A bőr és a mozgás 5 1 2 8 3. A szervezet anyagforgalma 10 2 2 14 4. Az életfolyamatok szabályozása 9 1 2 12 5. A szaporodás és egyedfejlődés 8 1 2 11 Év végi ismétlés 3 2 54 Tartalom Az emberi test felépítése a sejttől az egységes egészig. A hámszövetek testbeni helye, jellemzői és szerepe. Módosult hámok. Kötő-, és támasztószövetek: laza rostos kötőszövet, ín-, zsír-, porc- és csontszövet. Az izomszövetek fajtái, működésük és testbeni helyük. Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata. Fejlesztési feladatok, tevékenységek Alkalmaztatni a tanulók meglévő ismereteit. Összehasonlítani az állatok és az ember testszerveződését. Hámszövetek összehasonlítása. Tudatosítani a hámszövetek védelmének fontosságát. Példákkal illusztrálni a szövetek felépítése, működése és testbeni helye közti oksági kapcsolatokat. Az izomszövetek összehasonlítása. A megismert szövetek csoportosítása. Mikroszkóp használata. Írásos, rajzos feljegyzések készítése a vizsgálódás tapasztalatairól. Tartalom Bőr szervrendszerének felépítése, Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tudatosítani a bőr szerepét és védelmének fontosságát.

Tartalom működése. A bőr kamaszkori változásainak okai, következményei. Bőr- és szépségápolás. A serdülőkori kozmetika természetes anyagai. A mozgásszervrendszer szervei, csontkapcsolatok. A testtájak főbb csontjai. Fejlesztési feladatok, tevékenységek Egészséges bőrápolási szokások kialakítása. Kozmetikai bemutató szervezése. A rész és az egész helyes értelmezése a szervrendszerben. A csont és a vázizmok szerkezete, működése, kamaszkori jellemzői. A mozgás élettani szerepe. Veszélyhelyzetek. Bőr- és mozgásszervi sérülések, elváltozások. Elmélyíteni a szerkezet-működés összefüggéseit. A legismertebb sportágak mozgásszervekre gyakorolt hatásának összegyűjtése, ismertetése. Egyéni mozgásterv készítése Elsősegélynyújtási gyakorlatok. Tartalom Táplálékok, tápanyagok. Élelmiszerek, ételek tápanyagtartalma és az egészséges táplálkozás. A tápcsatorna felépítése, működése. Tápanyagok emésztése, felszívódása. Kamaszkori problémák, elváltozások. A légutak és a gázcsere. A légúti szerveket károsító környezeti tényezők. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban, és a szervezet védelmében. A szív. A vér és a nyirokkeringés. A szív és az érrendszeri betegségek megelőzése. Az alkohol nyomában. Nikotin-stop! A kiválasztásban résztvevő szervrendszerek. A vizeletkiválasztás. A vízháztartás egyensúlya. A szervezet anyag- és energiaforgalma. Az építő és lebontó anyagcsere. Az anyagforgalommal kapcsolatos Fejlesztési feladatok, tevékenységek Kalóriatáblázatok használata. Helyes és egészséges vásárlói magatartás, szokásrendszer összegyűjtése, megbeszélése. Egészséges heti étrend összeállítása. Kiselőadás készítése Szent-Györgyi Albertről. Helytelen étkezési szokások és kiküszöbölésük megbeszélése. A tanulók fizikai ismereteinek alkalmaztatása. Az egészséges légzés ismérveinek megbeszélése. Légzőgyakorlatok bemutatása, gyakoroltatása. Tudatosítani a véradás életmentő szerepét. Vérzéscsillapítási gyakorlatok. A szív és az érrendszeri elváltozások kockázati tényezőinek összegyűjtése, elemzése. A dohányzás, alkoholfogyasztás okainak összegyűjtése, következményeinek megbeszélése. Megláttatni a kiválasztás szerepét a szervezet anyagforgalmában. Tudatosítani az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlanságát, egyensúlya megváltozásának következményeit. Tanulói vizsgálódások, kísérletek. Jegyzőkönyv készítése.

Tartalom vizsgálódások, kísérletek. Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom Az idegrendszer szerveződése. Az idegsejt részei, típusai, ingerületi és nyugalmi állapota. Az ingerület átadása, vezetése. Az idegszövet. A szem és a látás. A hallás és egyensúly érzékelés. A nyelv, az orr és a bőr mint érzékszerv. Az akaratlagos (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer felépítése és működése. Velünk született és a tanult reflexek. Pavlov munkássága. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti szerek és drogok hatása. Mondj nemet a drogokra! Fejlesztési feladatok, tevékenységek Megláttatni az idegrendszer felépítésében és működésében a rész és egész viszonyát. Idegrendszeri alapfogalmak kialakítása. Tudatosítani a szem szerkezete és a fény terjedése közti összefüggést. Érzékszervekkel kapcsolatos tanulói vizsgálódások. Kiselőadás Békésy Györgyről. Tudatosítani az idegrendszer egységét, szerepét az életfolyamatok szabályozásában és a környezethez való alkalmazkodásban. Megláttatni a feltétlen- és feltételes reflex hasonlóságait, különbségeit és a két reflex kapcsolatát. Kiselőadás készítése. Szituációs játékok a drogok kipróbálásának és használatának elutasítására. Felismertetni a szabályozó szervrendszerek hierarchiáját. A hormonrendszer felépítése és működése. Az ideg- és a hormonrendszer kapcsolata. Tartalom A férfi és nő ivarszerveinek felépítése, működése. Másodlagos nemi jellegek, lelki tulajdonságok. Az ember nemi élete. A nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük. A fogamzásgátlás módjai, következményei. Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi kérdései. A fogamzás, terhesség és a szülés. Semmelweis Ignác élete és munkássága Örökletes betegségek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A nemek másodlagos nemi jellegének összehasonlítása. A kamasz fiúk és lányok lelki sajátosságainak összegyűjtése. A nemi szervek egészségét biztosító személyi higiéné anyagainak és eszközeinek megismertetése. Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz erkölcsi és társadalmi megítéléséről. Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja, és a születendő gyermek egészségi állapota közti összefüggésre. Kiselőadás készítése. Megláttatni a genetikai tanácsadás fontosságát az

Tartalom (gyermekvállalás, családtervezés), genetikai tanácsadás. Az ember egyedfejlődési szakaszai a születéstől a halálig. Fejlesztési feladatok, tevékenységek örökletes betegségek elkerülésében. Tudatosítani, hogy az ember egyedfejlődési szakaszaiban tapasztalható egyéni különbségek a fejlődés természetes velejárói. Serdülőkori problémák, rendellenességek megbeszélése.

9. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9 1 1 prokarioták Az alacsonyabbrendű eukarióták 9 1 1 1 Az állatok teste és életműködései 20 2 1 1 Az állatok viselkedése 8 1 1 A növények teste és 17 1 1 1 életműködései A gombák teste és életműködései 7 2 1 1 Év végi összefoglalás 2 2 Összesen: 72 6 8 6 Tananyag Alapfogalmak, vírusok, prokarióták (9 óra) Alapfogalmak rendszerezés, szerveződés. A biológia kutatása gyakorlati óra/kiselőadások. A vírusok. A vírusok életciklusa és jelentősége. A prokarióta élőlények. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok. A kékbaktériumok. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége. Alacsonyabbrendű eukarióták (9 óra) Az alacsonyabbrendű eukarióták kialakulása, általános jellemzői. Vázuk, mozgásuk, táplálkozásuk, kiválasztásuk, szaporodásuk legfontosabb jellemzői. Rendszerezésük. Az alacsonyabbrendű eukarióták jelentősége. Az állatok testének felépítése, életműködései és a legfontosabb törzsei (20 óra) Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt. Az állatok szövetei. Az állatok, mint heterotróf élőlények. Az önfenntartó életműködések összefüggése. A fajfenntartás és az egyedfejlődés az állatvilágban. A szivacsok és a csalánozók. A férgek törzsei, a gyűrűsférgek. A puhatestűek törzse: a csigák, a kagylók és a fejlábúak osztálya. Az ízeltlábúak törzse: a rovarok, a rákok és a Fejlesztési feladatok A biológia nyelvezetének alapvető fogalmainak kialakítása. A felépítés és a működés összefüggése. Az anyagcsere szerepe az elterjedésben. A biológiai vizsgálatok menetének megismertetése. Feltárni a sejtes szerveződés jelentőségét az élővilágban. Láttatni az alacsonyabbrendű eukarióták elkülönítésének szükségességét. Megismertetni a biológiai szerveződés típusait. Megértetni az állati és a növényi jellegek közötti különbségeket. A mikroszkóp használata a szövetek vizsgálata, felismerése során. Megés felismertetni a típusállatok legfontosabb képviselőit. Elsajátítani az állatok legfontosabb szerveinek felépítését és azok működését. Megértetni az állatban kialakuló szervek megjelenésének és az állat életkörülményeinek összefüggését.

Tananyag pókszabásúak osztálya. A gerincesek törzsének általános jellemzői. A porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, madarak és az emlősök A szövetek vizsgálata. Állatismeret. Az állatok viselkedése (8 óra) Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növények teste és életműködései (17 óra) Az autotróf anyagcsere. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények. A mohák teste és anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A szövetes növények testfelépítése, a növények szervei. A növények táplálkozása: a gyökér és a hajtás szerepe. Gázcsere és párologtatás. A növényi légzés. Anyagszállítás: a szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők egyedfejlődése. Növényhatározás. A gombák teste és életműködései (7 óra) A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életműködésének sajátosságai, életmódja. A gombák gyakorlati jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. Év végi összefoglalás (2 óra) Fejlesztési feladatok A rendszerezőképesség fejlesztése. Egyéni megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával megismerni az állati viselkedés alapjait. Azonosságok és különbségek keresése az állati és az emberi viselkedés között. A mikroszkóp használatának fejlesztése. Az élővilág szerveződésének azonosságának bemutatása a növények és az állatok felépítésének összehasonlításán keresztül. Megláttatni a növényi szervezet felépítésének a működésre gyakorolt következményét. A természettudományos megismerés egyes lépéseinek megismertetése a növények élettani jellegzetességein keresztül. Megértetni a szaporodási típusok szerepét az fajok fennmaradásában. A jellegzetes növénytípusok megismerése. A gombák és a zuzmók sajátságainak megismertetése, a bioszférában betöltött szerepük hangsúlyozása. Feltárni az élőhely, az életmód és a szervezet közötti oksági összefüggéseket. A gombafogyasztás szabályai. Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Tananyag A bőr és a mozgás (24 óra) A bőr felépítése. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer működésének szabályozása. Egészségügyi ismeretek. A bőr egészsége. A mindennapos testmozgás jelentősége. A táplálkozás (22 óra) Az előbél szakaszai és ezek funkciói. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. A máj és a hasnyálmirigy. Az utóbél funkciói. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. A légzés (18 óra) A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légzőmozgások. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Év végi összefoglalás (8 óra) Fejlesztési feladatok Érzékeltetni a bőr szerepét a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Felhívni a figyelmet a megfelelő testtartás és a rendszeres testmozgás jelentőségére a váz- és izomrendszer felépítésének és működésének tükrében. A tápcsatorna működésén keresztül láttatni a korszerű táplálkozás alapjait. Megismertetni a májnak a szervezetszintű anyagcserében betöltött szerepét. Megmutatni a légzés szerepét a szervezet működésében. A légzőszerv felépítésén keresztül felhívni a figyelmet az egészséget károsító hatásokra. Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

11. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Tananyag A keringési rendszer és az immunitás (20 óra) A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A nyirokrendszer. A szívés érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunrendszer funkciója. A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A kiválasztás (8 óra) A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás (12 óra) Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Szabályozás és vezérlés. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az ideg- és hormonrendszer betegségei (a tananyag megadott helyén is). Az ember szaporodása (20 óra) A hím ivarszerv-rendszer felépítése és működése, hormonális szabályozása. A női ivarszerv-rendszer felépítése és működése. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. Az ember egyedfejlődése. Az egyedfejlődés testi és pszichés jellemzői. Egészségügyi ismeretek (a tananyag megadott helyén). Fejlesztési feladatok A testfolyadékok összetételének megismertetése a szervezetben betöltött szerepe szempontjából. Bemutatni a szív és az érrendszer felépítésének, és kórós elváltozásainak működést módosító hatását. Bemutatni a fizika törvényeinek megjelenését a keringési rendszerben. Láttatni a fehérvérsejtek szerepét a szervezet védekezésében. Kialakítani az allergének terjedésének csökkentésének igényét. Bemutatni, miért nélkülözhetetlen a kiválasztás az élet számára. Megismertetni az ember szabályozó rendszerének felépítésének és működésének sejt- és szervezetszintű alapjait. Érzékeltetni a receptorok szerepét az élőlény fennmaradásában. Megértetni a szabályozó rendszerek szerepét az egyes működések összerendezésében. Ismertetni a leggyakoribb hibák következményeit. Felhívni a figyelmet az e rendszerek működését hátrányosan befolyásoló tényezők veszélyeire. Ismertetni az ivarszervek felépítésén és működésén keresztül az ember életében a nemiség szerepét, jelentőségét, egyúttal az ezzel járó felelősséget. Felhívni a figyelmet az egyedfejlődés egyes szakaszainak élettani és pszichikai jellegzetességére, különös tekintettel az ember viselkedésére.

Tananyag A érzékelés (6 óra) Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Szabályozás és vezérlés. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Egészségügyi ismeretek (4 óra) Egészségügyi alapismeretek, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. A lelki egészség. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. Év végi összefoglalás (2 óra) Fejlesztési feladatok Megismertetni az ember szabályozó rendszerének felépítésének és működésének sejt- és szervezetszintű alapjait. Érzékeltetni a receptorok szerepét az élőlény fennmaradásában. Megértetni a szabályozó rendszerek szerepét az egyes működések összerendezésében. Ismertetni a leggyakoribb hibák következményeit. Felhívni a figyelmet az e rendszerek működését hátrányosan befolyásoló tényezők veszélyeire. Láttatni az ember szervezetét veszélyeztető hatásokat, felhívni a figyelmet a tudatos magatartásra. Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

EMELT KÉPZÉS 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 144 Heti óraszám: 4 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata 10. évfolyam EMELT (heti 4 óra) Elméle ti óra Gyakorlati óra Összefoglalá s Számo n-kérés Összes óra Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában 3 1 0 0 5 3 1 0 1 5 5 2 0 1 8 Az egyszerű eukarióták általános jellemzői 5 2 1 1 9 Többsejtűség. Sejtfonalak és teleptest: gombák Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői Szerkezet és működés az állatok világában. Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai 5 2 1 1 9 7 2 1 1 11 12 2 1 2 17 12 3 1 2 18 Az állatok viselkedése 13 0 1 2 16 A növényi sejt. Szerveződési formák 2 2 0 0 4 A növények országa. Valódi növények 15 4 2 2 23

A növények élete 14 2 1 1 18 Év végi összefoglalás 0 0 2 0 2 Összesen 96 23 11 14 144 Tematikai egység Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei Órakeret 4 óra Elméleti óra Gyakorlati óra Összefoglalás Számonkérés 3 1 0 0 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Fénymikroszkóp használata. Kísérletek tervezése, elemzése. Tudománytörténeti kutatásokra késztetés. A vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek megismerése, használata. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. Az élő szervezet mechanikai és kibernetikai szemléletű leírása. Az információs és kommunikációs rendszerek felépítésének megismerése, jelentőségük értékelése. A legfontosabb biológiai vizsgálati módszerek megismerése, alkalmazása - az iskola lehetőségeihez mérten. A mai kutatási eszközök használati területekhez rendelése, jelentőségük megértése. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások Mivel foglalkozik a növénytan (botanika), az állattan (zoológia), az embertan (antropológia) tudománya? Ismeretek Az ismert tudományágak és néhány biológiához tartozó társtudomány vizsgálati területeinek ismerete. A biológiai kutatási módszerek alkalmazása iskolai keretek között. Fizika: fénytan, mértékegységek. Matematika: mértékegységek, számítások. Kémia: kísérletezés,

Tudományágak, társtudományok (pl. anatómia, élettan, lélektan, etológia, ökológia, genetika, rendszertan, őslénytan; orvostudomány). A biológiai kutatás főbb módszerei: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, kísérlet, modellkészítés, szimuláció és ezek feldolgozására szolgáló értelmezés, elemzés, kiértékelés. Az orvostudományban és a biológia más társtudományában ma is használatos vizsgálati eszközök, módszerek. A fénymikroszkóp szerkezete. Elektronmikroszkópi és különböző kromatográfiai vizsgálatok menete, jelentősége, alkalmazási területe. A fénymikroszkóp használata. Az élővilággal kapcsolatos méret- és időskála elemzése. Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel; grafikonok elemzése, értelmezése. kísérleti eszközök. Kulcsfogalmak/ fogalmak Botanika, zoológia, antropológia, etológia, pszichológia, szisztematika, paleontológia in vivo, in vitro, röntgensugár, ultrahang, komputertomográf (CT). Tematikai egység Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek Órakeret 5 óra Elméleti óra Gyakorlati óra Összefoglalás Számonkérés 3 1 0 1 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Vírusok általános jellemzése, az általuk okozott emberi betegségek. Analógiák felismerése, általánosítás és differenciálás, történetiség követése, halmazba sorolás, IKT-alkalmazás lehetőségei. A nemi élettel, az élet kezdetével és végével, a kezelések elutasításával vagy vállalásával kapcsolatos személyes felelősség biológiai hátterének