2009. évi kutatási beszámoló



Hasonló dokumentumok
2011. évi kutatási beszámoló

2011. évi kutatási beszámoló

Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, február 13.

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Előzmények és a kutatás céljainak az összefoglalása 2

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET MECSEK EGYESÜLET BARLANGKUTATÓ OSZTÁLY KUTATÁSI JELENTÉS

2013. évi kutatási jelentés

2010. évi kutatási beszámoló

Összeállította: Nagy M. Péter, Rostás Attila és Szőke Emília Orfű, január 5.

Készítette: Ország János Orfű, január 20.

KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang

KUTATÁSI JELENTÉS. Terveink szerint a lejárt engedélyben megfogalmazott célokkal azonos kérelmet adunk be a 2017-es évben.

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

2015. évi kutatási jelentés

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉS A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN 2000-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL

MUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)

2017. évi kutatási jelentés

K U T A T Á S I J E L E N T É S A ÉVI

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

13. Nyári Barlangkutató Tábor. Kutatási Jelentés

Kutatási jelentés. az István-lápai-barlangban végzett évi tevékenységekről. Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés

Tartalomjegyzék. II. Feltáró- és barlangvédelmi tevékenység 1. III. Tudományos tevékenység 20. IV. Dokumentációs tevékenység 73.

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET MECSEK EGYESÜLET BARLANGKUTATÓ OSZTÁLYA KUTATÁSI JELENTÉS


Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Kutatási jelentés. az István-lápai-barlangban végzett 2015 évi tevékenységekről. Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület 2016 február 10

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület február 28. elnökségi ülés jegyzőkönyv

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET MECSEK EGYESÜLET BARLANGKUTATÓ OSZTÁLY KUTATÁSI JELENTÉS

Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/ Tisztelt Felügyelőség!

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése

Kutatási jegyzőkönyv

Tapolcai-barlangrendszer (4450-1) (Eng. sz.2032/2015. Ikt. sz /2015)

KUTATÁSI JELENTÉS. a Debreceni Búvárklub évben a Bánkúti 1. számú víznyelő (Diabáz I.) barlangban végzett kutatási tevékenységéről

Jelentés a Solymári-ördöglyuk (obsz ) 2017 évi feltáró kutatásáról

Éves jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport által a Pilisszentkereszt külterületén nyíló 3. számú víznyel

Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.

É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/ DUNA-IPOLY NEMZETI PARK részére 2509 ESZTERGOM Strázsa-hegy

ORSZÁG JÁNOS kutatási programvezető

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ

A barlangkutatás szervezeti felépítése, intézményei

Tarnai Tamás egyesületi beszámolójának megszavazása: Tartózkodó: 0 Nem-mel szavazó: 0 Igen-nel szavazó: 23

KUTATÁSI JELENTÉS. a Kismogyorós-barlang

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség (3530 Miskolc, Mindszent tér Miskolc, Pf.: 379.)

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Kutatási Jelentés február 10. Kocsis András szakosztályvezető

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület éves jelentéseinek tartalomjegyzéke

számú engedélyek keretében, 2015-ben folyt kutatásokról.

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI JELENTÉSE

Kutatási jelentés a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok évi kutatásáról. irta: Polacsek Zsolt

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2014

Bivakot igénylő külföldi expedíciók

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

A barlangkutatás története

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Kutatási jelentés 2013

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2009.

TROGLONAUTA BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉSE

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban ben végzett munkájáról

Jelentés a Speleo-Team Polgárjogi Társaság Cerberus Darlangkutató Csoportjának évi tevékenységéről. Tartalomjegyzék

A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület időszakos kiadványa. 38. szám szeptember 1.

Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület augusztus 30. elnökségi ülés jegyzőkönyv

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

Kutatási jelentés. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

ELMÉLETI TEMATIKA /a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

Kutatási jelentés a 2008-as évről

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET

Emlékeztető létrástetői barlangász hétvégéről, munkákról

Kutatási jelentés a Debreceni Búvárklub barlangkutató csoportjának évi tevékenységéről. Kutatási terv a 2008-as évre

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület

Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal)

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület december 15. elnökségi ülés jegyzőkönyv

A Mecsek-hegység jelentősebb földalatti denevérszállásai

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság!

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2016

A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület időszakos kiadványa. 36. szám december

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981«évi. jelentése. Berhidai Tamás- Cser Ferenc - Holl Balázs

Átírás:

Készítette: Kopasz Imre kutatási programvezető Majer-Vass Laura iroda és pályázati vezető Jóváhagyta: Tarnai Tamás elnök, kutatásvezető Orfű, 2009. 12. 29.

1. Előzmények, összefoglalás A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület (továbbiakban: SZKBE) A 2009. naptári évre az alábbi karsztobjektumokra rendelkezett feltáró kutatási engedéllyel (1. térkép): 1. Szuadó-barlang (4120-69) 2. Trió-barlang (4120-71) 3. Gilisztás-barlang (4120-70) 4. Rumba-víznyelőbarlang (4120-92) 5. Jószerencsét-aknabarlang (4120-97). 6. Vízfő-barlang (4120-3) /külön engedély alapján/ A feltáró kutatási engedélyeket a KTM 13/1998. (V. 6.) rendelete alapján a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki 3621-4/2008. és 9048-4/2009. iktatószámon. A 2009. évi munkák során az egyesület kutatásvezetője Tarnai Tamás (V-43/2000), a kutatásvezető helyettese Barta Károly (V-02/2000), a kutatási programvezetője Kopasz Imre volt. A kutatások fő célja újabb barlangszakaszok feltárása, amely lehetővé tenné a Vízfő-forrás mögötti barlangrendszer feltárását, komplexebb megismerését, valamint a már ismert barlangok, járatszakaszok állapotának megóvása, a védett értékek megőrzése. 1

Az Egyesület a 2009-es év kutatási programját 2009 január 1-én határozta meg. Ennek értelmében az SZKBE havonta, majd minden hónapban egy-egy kutató hétvége, illetve egy kéthetes nyári tábor megszervezését határozta el. Későbbiekben kiderült, hogy az SZKBE szervezésében lezajlott barlangász alapfokú tanfolyam hétvégéi, további kutató hétvégékre adtak alkalmat. Az év során a fő kutatási célpontok a Szuadó-völgyi víznyelő barlangok közül a Trió és a Gilisztás-barlangok voltak. Az Egyesület kutatási fő célkitűzése az orfűi Vízfőforrás mögötti barlangrendszer feltárása és tudományos feldolgozása volt. Egyesületünk 2009-ben is folytatta a kutatás mellett szintén fontos, évek óta futó programjait: Természeti és Környezeti Nevelési Program (TKNP) Hátrányos Helyzetű Gyermekek Számára (HHGYSZ), általános- és középiskolás gyermekek számára (KÁISZ) szervezett programok, Erdei Iskola Program, Nyári Barlangász Gyermektábor Program, földalatti földrajzórák tartása gyerekcsapatoknak, valamint barlangjaink hasznosításának segítségével amatőr érdeklődőket vittünk felszín alatti túrákra. Barlangi és magashegyi egyesületi túrák zajlottak nagy érdeklődéssel, 4 alkalommal adtuk ki 2009-ben az egyesületünk saját újságját, a Hírmondót. Szintén fontos feladatunk volt a Mecsek Háza Geológiai Bemutatóhely és Barlangi Turisztika Központja létesítményünk fenntartása és üzemeltetése. 2. A feltáró kutatás a 2009. évben A 2009-es évben 14 alkalommal tartottunk kutatóhétvégét, illetve megrendeztük a már hagyománynak számító nyári kutatótáborunkat is. A kutatási munkálatokat és eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: 2008. 12. 30-2009. 01. 04. Az év első hosszított kutató hétvégéjén a kutatásban aktívan résztvevők jelenlétében meghatároztuk az éves kutatási programot. Korábbi évekhez hasonlóan a már fentebb említett két víznyelő barlang (Gilisztás, Trió) kutatása folytatódott. 2

2009. 01. 16-18. A hétvége folyamán jelentős járattágítást végeztünk a Gilisztás barlangban a Csipkés akna aljától a Süni-beachig. A Trió barlang végpontja 2003-as stagnálása óta végre elmozdult a holtpontról, egy kb. 2 méter hosszú járatot sikerült bontani, mely merőlegesen harántolt egy patakos szűk járatot, melynek szelvénye mindössze 60x20 cm volt. A szűk szelvényt a kőzet rendkívüli keménysége indokolja. A véső rendszeresen szikrázott, ami kovás betelepedésekre utal. A barlangi tartózkodás során folyamatosan szükséges volt a légkompresszoros szellőztetés, ugyanis már rövidebb ott tartózkodás után is jelentős volt aco 2 feldúsulása. 2009. 01. 23-25. Folytatódott a Trió barlangban az egy héttel korábban talált szűk patakos járat tágítása. Ez elsősorban a főtét, illetve az aljzatot érintette. Erőteljes kifele mozgó huzatot észleletünk. Szellőztetésre nem volt szükség. 2009. 02.14. A kutató hétvége jelentős felszíni munkálatokkal kezdődött. Az enyhe tél sok esőzést eredményezett, illetve a lehulló hó gyors olvadása megnövelte az orfűi-patak vízhozamát. A Szuadó barlang természetes nyelőpontja nem volt képes a megnövekedett vízhozam elvezetésére. Ez gátszakadáshoz vezetett, melynek következtében az orfűi-patak vize Orfű településig folyt. Ezzel nagymértékben eláztatta a Trió barlangot. Ésszerű megoldásnak adódott a Szuadó barlang oldalfalának megnyitása egy 40x40 cm-es ablakkal. Ezen a nyíláson keresztül a víz egyenesen a nyitott bejáraton keresztül jut a barlangba. Ezt követően a sérült gátszakaszt javítottuk ki. A Trió barlangban a gátszakadás következményeként a végponti járatszakasz kipucolódott az agyagtól, ezzel megkönnyítve a további munkálatokat. 2009. 02.20-22. Járattágítást végeztünk a Trió barlang végponti szakaszán. 2009. 03.14-15. Folytatódott a Trió barlang vizesági végpontjának tágítása folyamatos szellőztetés mellett. A barlang más helyein is járattágításokat végeztünk, így megkezdtük a hasadék jelentős tágítását. A Gilisztás barlangban szintén járattágítást végeztünk a Csipkés akna és a Sünibeach között. 3

2009. 03. 28-29. A Trió barlangban a kutatás könnyítésére fa deszkázatot fektettünk a vizes ág aljzatába. Ezen a hétvégén vált világossá, hogy a végponti szűkület egy szifonba végződik. A szifon felülete kb. 1 m 2, a ráhajló kőzet pedig rendkívül leszűkíti a végpontot. A Gilisztás barlangban az aknasorig történt jelentősebb járat tágítás. 2009. 04. 25-26. A hétvége folyamán a Trió barlang végponti szifonjának megközelítése volt az elsődleges cél. A korábban említett kovás réteg nagymértékben megnehezítette a bontása munkálatokat. Úgy gondoljuk, hogy a felsőbb járatszakaszok nagyobb szelvényének szűkre váltásának oka a kőzet minőség váltásával magyarázható. A munkálatok végzésével párhuzamosan szükséges volt a barlang szellőztetése. 2009. 05. 22-25. A kutató alkalom egybeesett a barlangász öreglányok és öregfiúk találkozójával, ekkor munkálatokat nem végeztünk, csak terepbejárást tettünk. 2009. 07. 11. Az egynapos munkálatok célja a Szuadó barlang bejárati részének újbóli kitisztítása, valamint a bejárat kőfalazatán lévő ablak megnagyobbítása hogy a völgyben lezúduló áradmányvizek szabadon és könnyen tudjanak a Szuadó barlangba elnyelődni. A kőfalon az ablakot 60x60 cm-re tágítottuk. 2009. 07. 23-08. 09. Nyári tábor. A nyári tábor folyamán került sor a járat szakaszok jelentősebb tágítására, valamint a Gilisztás barlang infrastruktúrájának javítására. Ezek mellett jelentős műszak szám gyűlt össze a végponti munkálatok folyamán is. A tábor első felében párhuzamosan folyt a Gilisztás illetve a Trió barlang végponti kutatása, szűkebb járatszakaszainak tágítása. Augusztus 2-án jelentős áttörés sikerült a Gilisztás barlangban. A korábbi végpont (Lábkaparós-szifon) átbontásával mintegy 45 m-es új járatszakaszt sikerült feltárni. A szakaszok jellege vető mentén kialakult járat, járatrendszer illetve réteglapok mentén kialakult szakaszok. Az új járatszakasz szelvénye az állva könnyen járhatótól a hosszabb szűkületek között változik. Az új végpont egy sóderszifon. Érdekes szituáció, hogy míg a sóderszifon lefele irányuló kitöltött járata 4

egyértelműen a víz mozgásának iránya felé mutat, addig a végponttól egy elágazáson keresztül kb. 5 m hosszan 30 o -os szögbe egy csőjáraton emelkedve kisterembe érünk, melyet térdközépig kb. 3 m 2 felületen kitölti a víz. A víz alatt látszik a továbbhaladó járatszakasz. A víz eltávolítását megelőzően a sóderszifon kibontása célszerű, mivel ide lenne alkalmas leszívatni a vizet. Sajnos az új járatszakaszra is alapvetően a 26-os aknától lefelé nagymértékű a CO 2 feldúsulása. Néhány nap kutatómunkájának elteltével lényegében szellőztetés nélkül nem lehetett a barlangban tartózkodni. Ezért úgy döntöttünk, hogy a barlangba egészen a felszíntől a végpontig ¾ colos tömlőt építünk ki véglegesen több helyen csapokkal ellátva, hogy biztosítsuk a barlang teljes hosszában a megfelelő levegő ellátást. A korábbi ideiglenesen kiépített ½ colos tömlőrendszer megszüntettük. Ezzel párhuzamosan vásároltuk egy kétszer nagyobb teljesítményű levegő kompresszort. A barlangban semmilyen természetes légmozgás nem tapasztalható. Valószínű, hogy a járatok szifonba végződnek. Ezt követően a Gilisztás barlang kutatása szigorúan csak szellőztetés mellett működik. A nyári tábor második felében a Gilisztás barlang új szakaszainak járattágítására, valamint a végpont bontására összpontosítottunk. Ezt követően a Trió barlangban végpontkutatás nem folyt, de a járatok tágítását folytattuk. 2009. 10. 23-25. A nyári tábor folyamán a Gilisztás barlangban elért sikerek nyomán a kutatás a Gilisztás barlangra tevődött át. Két kutató alkalom között sem szellőzött ki a barlang és jelentős volt a CO 2 feldúsulás. Ez számunkra egyértelműsíti, hogy közel vagyunk ahhoz a ponthoz, hogy a barlang szifon formájában lezár. Rendkívüli erőfeszítések árán sikerült csak a végponton előre haladni. A szellőztetés mellett még így is megerőltető a barlangi munka, illetve a kötélen való mozgás. Ezért csökkentettük a műszakok idejét. 2009. 11.21-22. A kutatást ismét a Trió barlangra helyeztük át a Gilisztás barlangban tapasztalt nehézségek miatt. A hétvége folyamán lényegében rálátásunk lett a szifonra a Trió vizesági végpontján lévő szifonra, illetve megállapítottuk, hogy nem található szifonkerülő ezért a főte bontásával kell a szifont leküzdeni. 5

2009. 12. 11-13. A Trió-barlang végpontján járattágítási munkákat végeztünk, illetve kidepóztuk a bontási törmeléket. 2009. 11. 01. Vízfő A Vízfő kutatása az Egyesület keretén belül kiemelt jelentőséggel bír. A tartalék vízbázis, valamint a körülötte védettséget élvező terület különös figyelmet szentel a forrásbarlang kutatására. Miután az Egyesület októberben megkapta a Vízfő-forrás kutatási engedélyét, az első novemberi hétvégén az előzetes engedély alapján eltávolította a Forrás barlang vasbeton gátjának csőkivezetését. Ezzel évtizedek óta először kerülhetett sor a barlang szifonjának szemrevételezésére. A kutatómunka szigorú szabályozása ismeretében a barlangból semmilyen szétszerelt víz műtárgyat nem hoztunk ki. A gátfal megnyitás, a vaslemez és a cső eltávolítása semmilyen károsodást nem okozott az egyébként cseppkőképződményekben gazdag járatszakaszban. Jelenleg merülési kérelmet adtunk be a 3. szifon feltárására. Ennek volt első lépése a támfal mögötti rész betekinthetősége. A búvármerülés várható időpontja 2010. tavasza. Abaligeti-barlang, Mészégető források-barlangja, Vízfő-forrásbarlang, Tettyei-forrásbarlang, Szuadó-barlang, Spirál-víznyelőbarlang A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület radon vizsgálat céljából vízmintavételt a 2009- es évben az alábbi barlangok esetében nem végzett: Abaligeti-barlang (4120-1), Mészégető források-barlangja (4120-4), Vízfő-forrásbarlang (4120-3), Tettyei-forrásbarlang (4120-169), Szuadó-barlang (4120-69), Spirál-víznyelőbarlang (4120-130)..... Kopasz Imre kutatási programvezető... Tarnai Tamás elnök, kutatásvezető 6