neveléstudományi karrier nemzetközi vonatkozásai



Hasonló dokumentumok
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk

iskolák Tanárok (nve!lvtanán:>k ezen a téren nap mint nap érzéaz szívesen {VVl~tVl~uaaSSi';u rendelkezők KÖZ{~Dfokú KUTATÁS KÖZBEN

Fiatal kutatók. Az MTA fiatal kutatói álláshelyrendszerének. szemszögéből

Interdiszciplináris Doktori Iskola

Oktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?

Választásoktól távolmaradók indokai:

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

7 ~ idegen nyelven: 9

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

KÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Oktatói önéletrajz Dr. Nagy Sándor Gyula

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OSZTÁLYOK SZERINTI BONTÁS

MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Alba Radar. 28. hullám

KÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

I. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

A NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET KUTATÓI MUNKAKÖRI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA. I. Általános rendelkezések

Oktatói önéletrajz Dr. Forgács Attila

Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó

Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai

Oktatói önéletrajz Dr. Békés Csaba János

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program. Képzési program

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Munkaanyag ( )

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

Az általános pályázat feladatokon túl a pályázó által ellátandó feladatok:

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program

Oktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók

Oktatói önéletrajz Bozóki Sándor

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Bozóki Sándor

Oktatói önéletrajz Dr. Kovács Zoltán

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

Oktatói önéletrajz Kutasi Gábor

Oktatói önéletrajz Dr. Letenyei László

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola - Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 18. Survey Results

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Csonka Pál Építészmérnöki Tudományok Doktori Iskola Működési Szabályzat. Általános rendelkezések

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Oktatói önéletrajz Dr. Kuczi Tibor

Oktatói önéletrajz Dr. Molnár Bálint

A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )

Oktatói önéletrajz Dr. Udvardy László

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról.

E L Ő T E R J E S Z T É S

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

Pedagógusok a munkaerőpiacon

A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje.

Ph. D. vizsgatájékoztató

Ph. D. vizsgatájékoztató

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

Oktatói önéletrajz Dr. Chikán Attila

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

ELŐTERJESZTŐI ÉRTÉKELÉS (az előterjesztő tölti ki) (a kitöltött adatlap-minta utolsó javítása: október 22.)

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról

Oktatói önéletrajz Kő Andrea

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

Elégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Oktatói adatlap Dr. Csicsmann László

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Oláh György Doktori Iskola. Képzési terv 2016.

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

legproblémásabb "-', érinti a ",-,... I,.-lrA...,-,;..;. sebb kérdését, azaz, hogy milyen szintet lehet elérni ma a

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

ÖNÉLETRAJZ Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

Oktatói önéletrajz Dr. Gallai Sándor

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Dr. Rostoványi Zsolt

Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 2017/18. tanév őszi félév

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

Átírás:

neveléstudományi karrier nemzetközi vonatkozásai A neveléstudomány területén kandidátusi, illerve MTA doktori fokozattal rendelkezők teljes körű kérdéííves vizsgálatát 2000-ben indította el az Oktatáskutató Intézet felsőoktatás-kutató csoportja. l l A tudományos fokozattal rendelkező neveléstudósok 258 fős csoportjábóp2 összesen 184 fővel sikerült interjút készíteni. A "Neveléstudomány területén tudományos fokozattal rendelkezők szakmai pályafutásának vizsgálata" címet viselő kutatás - az egyéni változatoknak számos nyitott kérdéssel teret adva - részletesen tárja fel a tudományos életpálya aspektusait. A kérdőív tematikus bontásban veszi sorra azokat az elemeket, amelyekb ől a teljes karrier-ív - kronologikusan - megrajzolható. A tudományos életpályán az alábbi "csomópontokat" vizsgáltuk: Iskolai pályafutás: közép- és felsőfokú tanulmányok Tudományos fokozatok, címek Munkahelyi pályafutás: fő- és mellékállású munkahelyek Nyelvtudás Oktatói tevékenység Kutatói tevékenység Testületi, szervezeti tagság: szakmai kapcsolatok Publikációk Szakmai elismerések, kitüntetések Tanulmányomban a feldolgozott gazdag kutatási anyagból a tudományos tevékenység nemzetközi dimenzióját emelem ki. A fenti életpálya-elemeket tehát külföldi vonatkozásuk szempontjából szemlélem. Elemzési szempontjaim ebben a megközelítésben a következők: Részvétel külföldi képzésben, továbbképzésben Nyelvtudás Külföldi oktatói tevékenység Külföldi kutatói tevékenység Külföldi publikáció Részvétel külfoldi képzésben, továbbképzésben Külföldi képzésben, továbbképzésben a válaszadók fele (50,G%-a) vett részt eddigi pályafutása során (1. táblázat). A külföldi képzésben valaha részt vettek között az ilyen jellegű képzések egy főre eső átlagos száma 2,05. l. tábla: Részvétel külföldi képzésben, továbbképzésben Részvétel Esetszám Százalék Részt vett Nem vett részt Összesen 93 91 184 50,6 49,4 100 II A kutatás vezetője Hrubos Ildikó. Munkatársak: Szemerszki Marianna, Tamasz Gábor, Veroszta Zsuzsanna. 12 A kutatás kiindulásához szükséges adatbázist az MTA Dokrori Tanácsának Titkársága bocsárotta rendelkezésünkre.

188 KUTATÁS KÖZBEN A külföldi képzés színhelye leggyakrabban egy oktatási intézmény (34,8%). Külföldi tudományos intézetben, kutatóintézetben a válaszadók 12,5%-a tanult már. A szervezetek, alapítványok 7,6%-os gyakorisággal adtak otthont a képzésnek (2. táblázat). 2. tábla: A külfl'ldi képzés, továbbképzés intézményi keretei* Intézmény típusa Esetszám Százalék Oktatási intézmény 64 34,8 Tudományos intézet 23 12,5 Szervezet 14 7,6 A külföldi képzés helyszínét tekintve majdnem egyenlő arányban oszlik meg Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között. Az összes megkérdezett 27,2%-a tanult már valamelyik nyugat-európai államban s közel ennyien (25,5%) vannak azok, akik valamelyik korábban szocialista országban zajló oktatáson vettek részt. (3. táblázat) 3. tábla: A külftldi képzés, továbbképzés helyszíne* Ország Esetszám Százalék Nyugat-Európa 50 27,2 Volt szocialista ország 47 25,5 Amerika, Kanada 12 6,5 Nyelvtudás A nemzetközi tudományos pályafutás fontos összetevője a nyelvismeret. A nyelvtudás hiánya korlátozó tényezőként merülhet fel a külföldi tudományos tevékenység, a kapcsolatok létrehozása és ápolása során s természetesen az idegen nyelvek ismerete számos lehetőséggel gazdagíthatja a tudományos karrier külföldi aspektusát. A nyelvtudás meghatározásában meglehetősen szélesre vettük a lehetséges szempontok sorát. Úgy véltük, a tudomány területén tevékenykedőkesetében a nyelvtudás nem pusztán a nyelvvizsgákat és magukat a beszélt nyelveket jelenti, ezért a fogalmat egyéb, a tudományos életből vett aspektusokkal szükséges bővíteni. Így gazdagítottuk az eredeti fogalmat az olvasott szakirodalmak nyelvével, illetve az idegen nyelven tartott előadásoknyelvével is. A nyelvtudás fogalmát legtágabb értelemben használva az eredmények vizsgálatakor szembeötlő a három nyelv kiemelkedő gyakorisága (4. táblázat). A válaszadók közül legtöbben (60,9%) németül beszélnek. Az orosz nyelv ismerete szinre ugyanennyire gyakori (59,8%). Kiemelkedőenmagas az angol nyelvet ismerők aránya is, a megkérdezettek 58,2%-a beszéli. A megkérdezettek mindegyike beszámolt egy vagy több nyelv ismeretéről. Az egy főre eső beszélt nyelvek átlagos száma 2,2. A nyelvtudás tényét a mindennapi és a hivatali élet területén is az állami nyelvvizsga intézményesíti. A megkérdezettek közül mindenkinek van nyelvvizsgája - ez a tudományos fokozat elérésének fel tétele is. Egy válaszadóra átlagosan 1,86 nyelvvizsga jut. Az 5. táblázatot a korábbival összevetve kiderül, hob'y a nyelvtudás és a nyelvvizsga megléte nem teljesen fedi eb'ymást. Kevéssé meglepő, sőt természetes az, hogy gyakran fordul elő a nyelvvizsgával nem "hitelesített" nyelvtudás. (Például a megkérdezettek 60,9%-a beszéli a német nyelvet, de nyelv-

vizsgát csak 39,7%-uk tett belőle.) Érdemes azonban a nyelvvizsga nyelvét figyelembe véve észrevenni azt az arányeltolódást, amely az orosz nyelvi vizsga esetében áll fenn. A nyelvvizsgák között a leggyakoribb az orosz (51,6%). A megkérdezettek között az orosz nyelv ismerete közelíti meg leginkább a nyelvvizsgával intézményesített nyelvtudás arányát. (Mindössze 8,2% a differencia az orosz nyelvet ismerők és az ebből vizsgázók között. Ugyanez az aránya német nyelvnél 21,2%, az angol esetében pedig 18%.) Ezek az arányok alighanem a "nyugati" nyelvek ismeretének növekvő szükségességét mutatják a tudományos életben. Feltehetően sokan felnőtt korban fogtak bele az angol, vagy német nyelv tanulásába és - bár vizsgát már nem tettek belőle - "aktív" nyelvtudással rendelkeznek: ismerik és használják a nyelvet. 4. tábla: Nyelvtudás* Nyelv Német Orosz Angol Francia Egyéb kelet-európai nyelv Egyéb nyugat-európai nyelv Latin Esetszám 112 110 107 23 16 12 10 5. tábla: Nyelvvizsga nyelve* Százalék 60,9 59,8 58,2 12,5 8,7 6,5 5,4 Nyelwizsga nyelve Esetszám Százalék Orosz 95 Angol 74 Német 73 Francia 16 Egyéb kelet-európai nyelv 9 51,6 40,2 39,7 8,7 4,9 Mint fentebb említettem, a nyelvtudás fogalma a tudományos életben kibővül az idegen nyelvű szakirodalom olvasásával és idegen nyelvű előadások tartásával is. A megkérdezettek idegen nyelven leginkább németül (47,8%) és angolul (60,3%) olvasnak. Az orosz nyelv b'yakorisága ebből a szempontból a harmadik helyre esett vissza, ám még így is meglepően sokan, a válaszadók 47,8%-a olvas orosz szakirodalmat (is) (6 táblázat). 6. tábla: Külföldi szakirodalom nyelve* Szakirodálom nyelve Esetszám Német 112 Angol 111 Orosz 88 Francia 29 Egyéb kelet-európai nyelv 12 Egyéb nyugat-európai nyelv 6 Százalék 60,9 60,3 47,8 15,8 6,5 3,3

Válaszadóink közel háromnegyede (74'Yo-a) szokott idegen nyelven előadást tartani. Az előadás nyelve leggyakrabban szintén angol (35,9%), illetve német (34,2%). (7 táblázat) 7. tábla: Idegen nyelven tartott előadáso!? nyelve* Előadás nyelve Esetszám Százalék Angol 66 35,9 Német 63 34,2 Orosz 37 20,1 Egyéb kelet-európai nyelv 10 5,4 Francia 6 3,3 *Erre a kérdésre a megkérdezttt több választ is adhatott. Külftldi oktatói tevékenység A neveléstudom~-inyban tudományos fokozattal rendelkezők szakmai pályafutásában - a pálya jellegéből adódóan - kiemelkedő szerep jut az oktatásnak. (A megkérdezettek teljes körének 78,2%-a végez jelenleg is oktató tevékenységet) A pályafutás során külföldi oktatási tevékenységre azonban a megkérdezettek közül mindössze minden negyediknek nyílt módja (24%). (8. táblázat). A külföldön oktatók átlagosan 2,09 alkalommal jutottak ehhez a szakmai lehetőséghez. 8. tábla: O!?tatás hiiljbldön vendégtanárhént Külfőldi oktatás Esetszám Százalék Igen Nem Összesen 44 140 184 Az oktatói tevékenység helyszíne leggyakrabban valamelyik nyugat-európai ország volt (a megkérdezettek 15,8%-a oktatott itt). Megfigyelhetjük. hq,ry Amerika, Kanada (3,8%) gyakoribb oktatási helyszín a - jórészt szomszédos - volt szocialista országoknál (2,7%). (9. táblázat) 9. tábla: KiilfOldi ohtatói tevéhenység helyszíne* 24 76 100 Ország Esetszám Százalék Nyugat-Európa 29 15,8 Amerika, Kanada 7 3,8 Volt szocialista ország 5 2,7 Határon túli magyar nyelvü település 4 2,2% Külftldi kutatói tevékenység A kérdőív felvételének idején a megkérdezettek 79,9%-a végzett kutatói tevékenységet hazai keretek között. Ez az arány alig magasabb az oktatásban részt vevők fent említett arányánál (78,20;é)). A külföldi kutatói tevékenység esetében azonban jelentősenváltozik a kép: a válaszadók 47,9'J\J-ának (a külföldön oktatók kétszerese) volt erre módja (JO. táblázat).

10. tábla: Kiilflldi kutatói tevél<:cnjség Külföldi kutatói tevékenység Esetszám Igen 88 N~ % Összesen 184 Százalék 47,9 52,1 100 Mint az elóbbiekben láthattuk, a külföldi oktatói tevékenység színtere alapvetóen Nyugat Európa. Nincs ez másképp a kutatás területén sem: a válaszadók 30,4()/o-a valamelyik nyugateurópai országban (is) végezte tudományos revékenységét. Az oktatásban megmutatkozó arányokhoz képest a kutatók azonban másodsorban valamely volt szocialista országban tevékenykedtek (l4,7(yrj) s feleennyien végezetek kutatást Amerikában, Kanadában. (J 1. táblázat) ll. tábla: A kii!foldi kutatói tevékenység - országok szerint* Ország Esetszám Százalék Nyugat-Európa 56 30,4 Volt szocialista ország 27 14,7 Amerika, Kanada 13 7,1 Határon túli magyar nyelvű település 8 4,3% KülfOldi publi/,áció Kérdőíves vizsgálatunk során a megkérdezettek közel 36%-a említette, hogy az utóbbi öt évben publikált egy vagy több cikket valamely szakmai fórumot jelentő külföldi folyóiratban. Közöttük az elmlllt öt év publikációinak átlagos száma 3,67. Míg tehát a publikálók aránya a válaszadók között meglehetősen alacsonynak tűnhet, úgy látszik, azoknak, akik külföldön publikálnak, erre a tevékenységre rendszeresen módjuk nyílik. A külföldön megjelent publikációk legnagyobb részben - a válaszadók 14%-a említette eze - angol nyelven íródtak (12. táblázat). Ehhez képest feleannyian publikálnak német nyelven (7, l %). Feltűnő az orosz nyelvű publikációk igen alacsony aránya (mindössze 2,2%) annál is inkább, mert a nyelvtudás részletezésekor az orosz nyelv használata meglehetósen hangsúlyosnak bizonyult (a megkérdezettek 47,8%-a olvas orosz szakirodalmat, 20, l %-a pedig szokott előadást tartani orosz nyelven). Ez a látszólagos ellentmondás valószínűlegabban oldható fel, hogy a publikációk eseeében kizárólag az utolsó öt évre vonatkoztattuk kérdésünket. Ebben az esetben feltehető az, hogy a kérdőív adatai az orosz nyelv jelentős visszaszorulását tükrözik a tudomány területén. 12. tábla: Az elmúlt öt évben kii!foldi szakmai fo!yóiratokban megjelentpublikációk nyelve* Afolyóirat nyelve Esetszám Százalék Angol 26 14,1 Német 13 7,1 Orosz 4 2,2 *Erre a kérdésre a megkérdezerr több választ js adhatott.

Mint említettem, válaszadóink közül mindössze minden harmadik publikált külföldön az utóbbi öt évben. Milyen okokhúzódharnak meg e mögött a meglehetősen alacsony publikálási arány mögött? Nézzük, hogyan ítélik meg külföldi publikációs lehetőségeiket az érintettek: 13. tábla: Vélemény a külföldi publikációs lehetőségekről* Vélemény Esetszám Százalék Negatív: kevés lehetőség 28 15,2 Negatív: anyagi okok miatt 13 7,1 Pozitív: sok lehetőség 39 21,2 Kapcsolat, ismeretség szükséges hozzá 37 20,1 Anyelvtudás hiánya korlátozó tényező 7 3,8 A 13. táblázatösszegezve azt mutatja, hogy a külföldi publikációs lehetőségeket a megkérdezettek 22,3%-a negatívnak találja, míg 21,2%-uk pozitívnak értékeli. Az esélyek megítélése tehát meglehetősen ambivalens képet mutat. Figyelmet leginkább az a "semleges" megállapítás érdemel, amely szerint a külföldi publikációs lehetőségek nagymértékben a kialakított kapcsolati hálón múlnak (20,1 %). Megfelelő kapcsolatok révén biztosított az "elérési útvonal" a külföldi folyóiratok felé, kapcsolatok híján azonban a bekerülési esély minimális. Kissé életszerűbbé téve a külfüldi publikációs lehetőségek kapcsolat-függőségének problémáját - a számoktól elszakadva - tanulmányomat néhány, a fentiekkel kapcsolatos nyitott kérdésre adott megjegyzéssel zárom: "A tradíció sok fórmális követelményt állít a publikáció elé, ami nem filtétlenül érdemi. (Ez csak a pedagógiára vonatkozik) Nem itthon van az akadály. " "Ha az adottfilsőoktatási intézménynek van ilyen kapcsolata, akkorjuthat ilyen lehetőséghez. A fiatalok lehetősége az új nyelvvizsgák miatt meghatározó. " "Nyitottak a lehetőségek, csak fil ke!! venni a kapcsolatot. A ba}~ hogy sokan nem tájékozódnak errő!. " "Meghívásra, kérésre lehetpublikálni. Vannakfilak, amikbe a kutatók ütköznek. " "Nincs érdeklődés a magyar témák iránt. " "A magyarpublikációk színvonala és hangvétele nem illik bele az angolszász tudományosságba. " 1/éroszta Zsuzsanna