MAOYAft KÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 182523 Bejelentés napja: 1979. V. 25. (MA 3159) N«mzetkOzi oiztíüyozáj: NSZO S : G 01 T 1/115 Közzététel napja: 1983. IV. 28. OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. XI. 29. Feltalálók: Crfke Antal gépészmérnök 13%, Deme Sándor villamosmérnök 15%, Fehér István okleveles vegyész 13%, Szabó Béla villamosmérnök 25%, Szabó Péter Pál ffcfcus 12%, Végvölgyi Jenő villamosmérnök 22%, Budapest Szabadalmas: MTA Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés termolumineszcens dózismérők automatikus vagy félautomatikus kiértékelésére 1 Kivonat i i I! A találmány tárgya eljárás és berendezés termolumineszcens dózismérők automatikus, vagy félautomatikus kiértékelésére. 5 A találmány szerinti eljárás során először bekapcsoljuk a kiértékelést végző érzékelőt és kijelzőt. Ezután megkezdjük a dózismérő kifűtését és ezzel egyidöben elvégezzük a kiértékelést. Miután a kiértékelés megtörtént letároljuk az eredményt, kijelezzük IQ és az érzékelőt kikapcsoljuk. Végül egy adott idő (1-20 s) eltelte után a kijelzést lekapcsoljuk. A találmány szerinti berendezésnek időzítő lánca, tápfeszültségforrása, információ kiolvasó egysége és információ kiértékelő egysége van. Az időzítőlánc 15 bemenete az információ kiolvasó egység kimenetére, kimenetei pedig páronként rendre a tápfeszültségforrás, illetve információ kiértékelő egység bemeneteire van kötve. Az információ kiértékelő egység további bemenete az információ kiolvasó egység 20 kimenetére csatlakozik. A tápfeszültségforrás kimenetei az információ kiolvasó egység bemeneteire, további bemenete, amely egyben a berendezés bemenete is a tápellátásra van kötve. A találmány szerinti eljárás és berendezés jól alkalmazható a személyeket és a környezetet érő sugár- 25 terhelés, baleseti sugárterhelés meghatározására, pl. űrkutatásban, űrhajózásban. r 0 TrV -i i i i I 1_ 1. T. 1 I 1 I < _l l_ r i i i i i i tb 30 1 QbfO 182523-1-
11 A találmány tárgya eljárás és berendezés termolumineszcens dózismérők automatikus, vagy félautoniatikus kiértékelésére. Ilyen berendezéseket alkalmaznak a személyeket és a környezetet érő külső sugárterhelés - ezen belül a baleseti terhelés - meghatározására a sugárveszélyes munkahelyeken, továbbá az űrkutatásban. Ismeretes, hogy a termolumineszcens dózismérők az utóbbi időben széles körben elteijedtek és azokat előnyösen lehet használni az egyes személyeket és l0 a környezetet érő sugárterhelés meghatározására. A termolumineszcens dózismérő továbbiakban TLD - előnyei a nagy érzékenység, a nagy méréstartomány és pontosság, továbbá a kis felejtés (fading)- A TLD-k kisméretűek, a környezeti hatások- 15 kai szemben mutatott érzéketlenségük miatt előnyösen alkalmazhatók és segítségükkel pontos és gyors dózismérés végezhető 10* s Gy-tól egészen 10 r Gy nagyságú elnyelt dózisig. A TLD-k azon alapulnak, hogy ha ionizáló sugárzás hatásának teszik ki őket, 2o az elnyelt dózissal arányos energiát tárolnak. A tárolt energiát egy későbbi felmelegítés alkalmával fény formájában kibocsátják. A kibocsátott fénymennyiség mérése lehetőséget biztosít a különböző (pl. gamma vagy neutron) sugárzásokból eredő dózi- 2s sok meghatározására. Ismeretesek olyan berendezések, amelyek alkalmasak a TLD minták (dózismérők) kiértékelésére. Ilyen berendezést ismertet az 1 259 836 számú angol, valamint a 3 790 784 számú USA szabadalmi 30 leírás. A berendezésnek fűthető mintatartója, a minta középvonalában elhelyezett hőszűrő üvege és fényérzékelője van. Ezen kívül a mérés kiértékelésére analóg-diétái átalakítója, számlálója, továbbá a funkcionális áramkörök táplálására kis- és nagy 3S feszültségű tápegysége, a fűtés szabályozására pedig változtatható analóg időzítése van. Az ismert berendezések sok esetben nem felelnek meg a velük szemben támasztott újabb és újabb követelményeknek, pl.: az űrkutatás területén foko- 40 zott mechanikai igénybevétel, kis energiafogyasztás, egyszerű kezelhetőség stb Hátrányaik, amelyek sok esetben az alkalmazhatóságukat is korlátozzák, röviden a következőkben foglalhatók össze: a készülékek méreteikben teijedel- 45 mesek, tömegük sok esetben 10-20 kg nagyságrendű, fogyasztásuk jelentős és egyes esetekben megközelíti a 200 W-ot. Ezen ismert berendezések kezelése szakértelmet és a mérések alatt állandó felügyeletet igényel. Ezen ismert készülékek legnagyobb 50 része laboratóriumi célokra készült, és ebből adódóan nem alkalmasak szélsőséges üzemi körülmé- történő üzemeltetésre. Általában nem Mrják a rendkívüli gyorsulási és ütésből adódó igénybevételeket. Továbbá hátrányuk, hogy nem 55 alkalmasak összetett és kevert sugárzások dózisának közvetlen mérésére (pl. neutron és gamma sugárzás esetén), illetve a szükséges mérési eredményhez közvetett úton, utólagos nehézkesen elvégezhető számítási műveletek elvégzése után lehet hozzáütni. 60 Ezen hátrányok miatt az ismert berendezések csak földi viszonyok között alkalmazhatók. A. találmány célja olyan eljárás és berendezés kiakkítása, amely mentes az előbbiekben felsorolt hátrányoktól, és az űrkutatásban és űrlaboratóriu- 65 Kfcfk között 182523 12 fi mokban is jól alkalmazható. Az ismert készülékek hátrányainak ismeretében arra a megállapításra jutottunk, hogy reális megoldást csak olyan berendezés hozhat, amely méreteiben kicsi, tehát könnyen hordozható, tömege lényegesen kisebb, mint az ismert készülékeké (1-2 kg), kis energiafogyasztású (néhány W), alkalmas szélsőséges hőmérsékleti körülmények között történő üzemeltetésre (kb. -20 C-+40 C tartományon belül), a berendezés alkalmas megfelelő működésre nagy gyorsulások, vagy erős ütésnek kitett körülmények között is (pl. űrkutatás), üzemeltetése nem igényel kvalifikált szakértelmet, alkalmas egy több közös burában elhelyezett dózismérő kiértékelésére, hosszú élettartamú, és üzembiztosan működik, a hasonló célra használt berendezéseknél lényegesen olcsóbb, alkalmas félautomatikus vagy teljesen automatikus üzemeltetésre, olyan felépítésű, mely fokozott védelmet biztosít a fényérzékelő és a készülék egyéb áramkörei számára. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően egy olyan eljárás és berendezés kialakításában jelölhetjük meg, mely maradéktalanul eleget tesz a fenti célkitűzéseknek és alkalmas pl.: űrbeli követelményeknek, illetve szélsőséges üzemi körülmények között termolumineszcens dózismérők félautomatikus, vagy automatikus kiértékelésére és a mérési érték korrigálására. A találmány alapja az a felismerés, hogy a mérési folyamat részeit képező időzítéseket folyamatosan előállítva lehetőség nyílik arra, hogy a nagy energiaigényű egységeket a mérés során ki-bekapcsoljuk (ily módon csökken az energia igény) és feleslegessé vilik a bonyolult (következésképpen drága és nehéz) analóg időzítő áramkörök alkalmazása (ezáltal a súly is jelentősen csökken). A találmány szerinti eljárás egy olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, amelynek soián a dózismérőt fűtjük, ezzel egyidőben kiértékeljük, az eredményt letároljuk és kijelezzük. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a kiértékelés során először bekapcsoljuk az éizékelőt, amely a kiértékelést végzi és csak az érzékelő bekapcsolása után (5 50 másodperc) után kezdjük meg a dózismérő fűtését, a kiértékelés után az érzékelőt kikapcsoljuk, majd egy adott idő (1-20 másodperc) eltelte után a kijelzést és a fűtést is lekapcsoljuk. A találmány értelmében célszerű, ha a kijelzés lekapcsolása után is megőrizzük az adatot a következő kiértékelés kezdetéig. Nevezetesen célszerű, ha a megőrzött adat a kijelzés bekapcsolásakor egy rövid ideig (1-20 másodperc) ismételt kijelzésre kerül. Célszerű továbbá, ha az ismételt kijelzés egynél többször is megismételhető. -2-
5 6 Nevezetesen célszerű az is, ha az érzékelő bekapcsolását termolumineszcens dózismérővel, vagy telemetrikus úton, vagy manuá'isan végezzük. Célszerű továbbá az is, ha egynél több dózismérő egyidejű vagy közvetlen egymás utáni kiértékelése 5 esetén az egyes dózismérők sugárzás érzékenységének figyelembevételével korrigáljuk a mérési eredményt. Célszerű továbbit még az is, ha a mérési eredményt vezetékes, vagy vezetéknélküli összeköttetés 10 útján továbbítjuk a kijelző egységhez. A találmány szerinti berendezés olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amelynek láncbakapcsolt tápfeszültség-forrása, információ kiolvasó egysége és információ kiértékelő egysége van. A továbbfejlesz- 15 tés, vagyis a találmány abban van, hogy a berendezésnek időzítő-lánca van. Az időzítő-lánc bemenete a ciklus indító vezetéken keresztül az információ kiolvasó egység kimenetére, kimenetei pedig páronként rendre a fényérzékelő indító-, fűtés indító-, 20 kiértékelőt indító és kijelző vezérlő vezetéken keresztül a tápfeszültség-forrás, illetve információ kiértékelő egység bemeneteire van kötve. Az információ kiértékelő egység további beme nete az információs vezetéken keresztül az infor- 25 máció kiolvasó egység bemenetére csatlakozik. A tápfeszültség-forrás kimenetei a fűtés- és fényérzékelő tápvezetéken keresztül az információ kiolvasó egység bemeneteire, illetve a kisfeszültségű tápvezetékre, további bemenete, mely egyben a be- 30 rendezés bemenete is a tápellátó vezetékre van kötve. A találmány értelmében célszerű, ha a berendezésnek távvezérelt indító szerkezete is van. A távvezérelt indító szerkezet kimenete a ciklust indító vezetéken keresztül az időzítő lánc bemenetére van kötve. Nevezetesen célszerű, ha a TLD kiértékelő berendezésnek süllyesztéssel körülvett és bevezető horonnyal ellátott dőzisméíő nyílása, fényérzékelő 40 működés-, valamint mérés indítható jelző lámpái, hálózati kapcsolója, négy dekádos információ kijelzője, információ előhívó nyomógombja és tápellátó vezetéke van. Célszerű továbbá, ha a berendezésnek a dózis- 45 mérő nyílásába helyezhető kapcsoló szerve is van. A találmány értelmében célszerű az is, ha a kapcsoló szemek a szimmetria tengely mentén felépített fogantyúja, helyező csappal és nyílással ellátott a dózismérőt magába foglaló védőhüvelye, első és 50 második árambevezető érintkezője, valamint az árambevezető érintkezők között szigetelője van. Nevezetesen célszerű az is, ha a kapcsoló szervben egynél több dózismérő van. 55 Célszerű továbbá az is, ha a tápfeszültség-forrásnak kisfeszültségű-, fényérzékelő-, és fűtő tápfonásai vannak. A kisfeszültségű tápellátóforrás bemenete a tápvezetékre, kimenetei pedig a szűrt tápvezetéken és a referencia feszültség vezetéken keresztül a Q fényérzékelő és a fűtő tápforrás bemeneteire, illetve a kisfeszültségű tápvezetékre van kötve. A fényérzékelő tápforrás további bemenete a fényérzékelő indító vezetékre, kimenete pedig a fényérzékelő tápvezetékre csatlakozik. A fűtő táp- 65 4 forrás további bemenete a fűtés indító vezetékre, kimenete pedig a fűtés tápvezetékre van kötve. Nevezetesen célszerű még az is, ha az információ kiértékeld egységének láncbakapcsolt áram-impulzus átalakítója, aritmetikája és dekádikus számkijelzője van. Az egység bemenetei egyben az áramimpulzus átalakító, valamint az aritmetika bemenetére kapcsolódó kiértékelést indító vezeték, az áramimpulzus átalakító bemenetére csatlakozó információs vezeték, továbbá a dekádikus számkijelző bemenetére kapcsolt kijelző vezérlő vezeték. Célszerű továbbá még az is, ha az információ kiolvasó egységnek fényérzékelője, fényvédő retesze, dózismérőt magába foglaló és a fűtés tápvezetékre csatlakozó kapcsoló szerve, ellenállása, világító diódája, valamint a dióda fényútjába elhelyezett kapcsoló retesze és fototranzisztora van. A fototranzisztor kimenete a ciklust indító vezetékre, bemenete pedig a kisfeszültségű tápvezetékre, valamint az ellenállás egyik kivezetésére van kötve. A világító dióda katódja földpotenciálra, anődja pedig az ellenállásra csatlakozik. A fényérzékelő bemenete a fényérzékelő tápvezetékre, kimenete az információ vezetékre van kötve. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás és berendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás idődiagramja általános, félautomatikus és automatikus üzemeltetés esetén; a 2. ábra a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakja; a 3. ábra a találmány szerinti berendezés szerkezeti felépítésének távlati képe; a 4. ábra a találmány szerinti mérési ciklust indító kapcsoló szerv szerkezeti felépítése oldalnézetből, kivágással és dózismérővel; az 5. ábra a találmány szerinti tápfeszültség fonás példakénti kiviteli alakja; a 6. ábra a találmány szerinti információ kiértékelő egység példakénti kiviteli alakja; a 7. ábra a találmány szerinti információ kiolvasó egység példakénti kiviteli alakja; a 8. ábra a találmány szerinti kisfeszültségű tápforrás példakénti kiviteli alakja; a 9. ábra a találmány szerinti fényérzékelő tápforrás példakénti kiviteli alakja; a 10. ábra a találmány szerinti fűtő tápforrás példakénti kiviteli alakja. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Ha egy-egy részlet ugyanazon megoldáson belül többször előfordul a hivatkozási betűt számmal egészítettük ki. A kapcsolatokat nyíllal jelezzük. A találmány szerinti eljárást az 1. ábra alapján ismertetjük. A bekapcsolási ti időpillanattól kezdve működte $ ük a ciklus indítható H jelet. Az indító F jellel a ciklus kezdete t 0 időpillanatban egy aktív G vezérlőjelet indítunk, ugyanekkor lekapcsoljuk a ciklus indítható H jelet. Az aktív G vezérlőjellel indítjuk a ciklus kezdete t 0 időpillanatban a fényérzékelő D vezérlőjelet és esetleg a kijelző -3-
7 182S23 ségforrás, illetve az információ kiértékelő 14 egység t bemeneteire van kötve. Az információ kiértékelő 14 ' egység további bemenete az információs m vezetéken keresztül az információ kiolvasó 13 egység kis 8 E vezérlőjelet a számkijelző működési v időtartamára (t 0 -t 4 ), valamint esetleg a fényérzékelő működést kijelző I jelet. Ezzel megkezdődött a fényéizékelő működtetési t idő (t 0 -t3), illetve a stabilizálódási y idő (t 0 -ti) (5-50 s), mely alatt a korábban kikapcsolt állapotban levő érzékelőt stabilizáljuk. A fűtés kezdete ti időpillanatban bekapcsoljuk a fűtés C vezérlőjelet. Ezzel megkezdtük a fűtési u időt (tj-t). Egy bizonyos elővágási d idő (ti-t 2 ) (0-5 s) eltelte után az elő vágás vége t 2 időpillanatban indítjuk az áram-impulzus átalakító A vezérlőjelet és az aritmetika B vezérlőjelet, melyekkel a kiértékelési x idő (t 2 ~í 3 ) alatt működtetjük az információs jel feldolgozását. A kiértékelés vége t 3 időpillanatban kikapcsoljuk a fényérzékelő D vezérlőjelet, így jelentős energiát takarítunk meg. Továbbá kikapcsoljuk az áram-impulzus átalakító A vezérlőjelet, az aritmetika B vezérlőjelet és esetleg a fényérzékelő működés kijelző I jelet. A kiértékelés vége t 3 időpillanat után a fűtés C vezérlőjelet és a kijelző E vezérlőjelet az utófűtési f idő (t 3 -t 4 ) alatt (1 20s) még továbbra is működtetjük annak érdekében, hogy a dózismérő maradék információját teljesen kitöröljük és a mérési adatot közvetlenül a kiértékelés után le tudjuk olvasni. A fűtés vége t 4 időpillanatban kikapcsoljuk a fűtés C vezérlőjelet, valamint a kijelző E vezérlőjelet, ezzel is jelentős energiát takarítunk meg. A fűtés vége t 4 időpillanatban kezdődik a tiltó K jel, melynek időtartama a kihűlési g időig (t 4 -t 5 ) tart és ezalatt az idő alatt nem teszi lehetővé, hogy az indító F jellel újabb mérést indítsunk egészen a ciklus vége t 5 időpillanatig. A fűtés vége t 4 időpillanat után az információs eredményt továbbra is megőrizzük az aritmetikában, melyet egy bizonyos információ előhívási j időre, az információ előhívás kezdete t a időpillanattól, az információ'előhívás vége tb időpillanatig, a kijelző E vezérlőjellel bármikor előhívhatunk egészen az indító F jel újabb előállításáig. A ciklus i idő (t 0 -t 5 ) letelte után ismét működtetjük a ciklus indítható H jelet, mellyel lehetővé tesszük és esetleg jelezzük, hogy újabb F jel működtethető és mérési ciklus i idő indítható. Az előző információs eredmény törlését mindig az aktív G vezérlőjel indulásának pillanatában, a ciklus kezdete to időpillanatban automatikusan végezzük. Esetleg külön információs lehetőséget biztosítunk a túlcsordulás L jellel, amelyet akkor működtetünk, amikor a beérkező információ olyan nagy, hogy az aritmetika nem képes azt feldolgozni. A találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját a 2. ábra alapján ismertetjük. E szerint a berendezésnek 11 időzítőlánca 12 tápfeszültségfonása, a kiértékelendő dózismérő(ke)t magában foglaló információ kiolvasó 13 egysége és információkiértékelő 14 egysége van. A 11 időzítőlánc bemenete a ciklusindító s vezetéken keresztül az információ kiolvasó 13 egység kimenetére, kimenetei pedig páronként rendre a fényérzékelőt indító, fűtés indító, kiértékelőt indító és kijelző vezérlő b, e, illetve c, h vezetékeken keresztül a 12 táp-fesziilt- menetére csatlakozik. A 12 táp-feszültségfortás kimenetei a fűtés k- és fényérzékelő n tápvezetékeken keresztfii az információ kiolvasó 13 egység bemeneteire, illetve a kisfeszültségű z tápvezetékre, további bemenete, mely egyben a berendezés bemenete jq.is a tápellátó p vezetékre van kötve. A bemutatott berendezés a következőképpen működik. Az energiatakarékos, pontos és automatikus működést a 11 időzítőlánc által meghatározott program biztosítja, és a működés leírását az 1. ábra idődiagramjá- 15 val összhangban adjuk meg. A ciklus kezdete t 0 időpillanatban az információ kiolvasó 13 egység ciklust indító s vezetéke, indító F jelének hatására a mérési ciklust vezérlő 11 időzítőlánc működésbe lép. Először a fényérzékelő indító b vezetéken keresztül, 20 fényérzékelő D vezérlő jelének hatására a 12 tápfeszültség forrás tápfeszültséget kapcsol az n tápvezetékre és a kijelzésvezérlő h vezetéken keresztül információ kijelző E vezérlőjelet továbbít a kiértékelő 14 egységnek. Megkezdődött a stabilizálódási y 25 idő és a számkijelző működési v időtartam. A stabilizálódási y idő után a fűtés kezdete t t időpillanatban a 11 időzítőlánc fűtés indító e vezetéke fűtés C vezérlőjelének hatására a 12 tápfeszültségforrás fűtő-feszültséget kapcsol a fűtés k tápveze- 30 tékre, amely fűtőfeszültséget továbbít az információ kiolvasó 13 egységben elhelyezkedő dózismérőhöz. Bizonyos melegedési, elővágási d idő (1 3s) után az elővágás vége t? időpillanatban all időzítőlánc a kiértékelőt indító c vezetéken keresztül áramimpul- 35 zus átalakító A, illetve aritmetika B vezérlőjelet továbbít az információ kiértékelő 14 egység felé, melyek hatására elkezdődik az információ kiolvasó 13 egység információs m vezetékén érkező jelének a feldolgozása. Ez a jel arányos a dózismérőből kilépő 40 fény intenzitásával. Az információ kiértékelő 14 egység csak a szükséges információt szolgáltató kiértékelési x idő alatt van bekapcsolva. Ezután a kiért&elés vége t 3 időpillanatban a kiértékelőt indító c vezeték áram-impulzus átalakító 45 A-, illetve aritmetika B vezérlőjele megszűnik és az információ kiértékelő 14 egységben befejeződik az információs m vezeték jelének a feldolgozása. Ugyanekkor a fényérzékelő indító b vezetéken is megszűnik a fényérzékelő D vezérlőjel, melynek 50 eredményeként a 12 tápfeszültségforrás fényérzékelő n tápvezetékére kapcsolt tápfeszültség lekapcsolódik. Ezzel jelentős energiát takarítunk meg. Ali időzítőlánc fűtés indító e vezetékén a fűtés C vezérlőjel és a kijelző vezérlő h vezetékén a ki- 55 jelző E vezérlőjel még egy bizonyos utófutési f ideig (1-20 s) továbbra is fennmarad, ezzel biztosítjuk a dózismérőben maradt információ teljes kitörlését, valamint a kiértékelési eredmények leolvashatóságát. Ez a módszer további jelentős energiamegtakarítást 60 eredményez. Ezek után all időzítőlánc belső időzítése még tovább működik egy bizonyos kihűlési g időig (20-30s), mely g idő alatt a ciklus indítható H jel lekapcsolt állapota meggátolja, hogy a ciklust indító 6S s vezeték indító F jelével újabb és újabb mérést 5-4-
11 182523 12 indíthassunk. Ez korlátozza a károsan gyakori kifűtést. A találmány szerinti berendezés egy újabb kiviteli alakját ugyancsak a 2. ábra alapján ismertetjük, mely abban tér el az előzőtől, hogy távvezérelt indító 10 szerkezete is van. A távvezérelt indító 10 szerkezet kimenete a ciklust indító s vezetéken keresztül a 11 időzítőlánc bemenetére van kötve. A távvezérelt indító 10 szerkezet alkalmas lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli formában érkező mérési utasítás fogadására és indító F jel továbbítására az indító s vezetékre. Itt említjük meg azt, hogy távvezérelt indító 10 szerkezet alkalmazása esetén célszerű az információ kiértékelő 14 egységet is úgy kialakítani, hogy annak kiértékelési eredménye vezetékes vagy vezetéknélküli úton továbbítható legyen. A találmány szerinti berendezés egy szerkezeti felépítésének távlati képe a 3. ábrán látható. A TLD kiértékelő 23 berendezésnek 33 süllyesztéssel körülvett és bevezető 25 horonnyal ellátott dózismérő 24 nyílása, fényérzékelő működés, valamint mérés indítható 28, 27 jelzőlámpái, hálózati 29 kapcsolója, 4 dekádos információ 30 kijelzője, információ előhívó 31 nyomógombja és tápellátó p vezetéke van. A bemutatott 23 berendezést a következőképpen müködtetj ük. A tápellátó p vezetéket hálózati tápforrásra, vagy telepre csatlakoztatjuk, majd a hálózati 29 kapcsolót bekapcsoljuk. Ez az 1. ábrán ismertetett bekapcsolási tj időpillanatnak felel meg. A mérés indítható 27 jelzőlámpa (pl. zöld vagy fehér) mutatja, hogy a TLD kiértékelő 23 berendezés bekapcsolt állapotba került, és ciklus indítható H jel van. A dózismérő 24 nyílásba behelyezzük a 19 dózismérőt magábafoglaló 46 kapcsolószervet úgy, hogy annak helyező csapja egybeessen a bevezető 25 horonnyal. A 46 kapcsolőszervet egészen addig forgatjuk el tengelye körül, amíg a bevezető 25 horony 26 mérőhelyzetbe kerül, kigyullad a fényérzékelő működés 28 jelzőlámpa (pl. sárga vagy piros), kialszik a mérés indítható 27 jelzőlámpa, és kigyullad a négy dekádos információ 30 kijelző. Ez a ciklus kezdete t 0 időpillanat. A stabilizálódási y idő és elővágási d idő után a kiértékelési x idő alatt jelenik meg a kiértékelés eredménye a négy dekádos információ 30 kijelzőn, mely az utófűtési f idő alatt végig leolvasható. A fűtés vége t 4 időpillanatban ^Jdalszik a négy dekádos információ 30 kijelző, csupán egy kis pont villogása jelzi, hogy a 23 berendezés időzítése a kihűlési g időben van és a ciklus indítható H jel állapota még nem teszi lehetővé újabb 19 dózismérő kiértékelését. A fűtés vége t 4 időpillanat után is az információ előhívó 31 nyomógombbal, kijelző E vezérlőjelet előállítva - információ előhívási j időre - bármikor előhívhatjuk a négy dekádos információ 30 kijelzőre a kiértékelés eredményét egészen addig, amíg újabb 19 dózismérő behelyezésével azaz újabb mérési ciklus indításával ki nem töröljük az előző eredményt. A 33 süllyesztés megkönnyíti a 46 kapcsolószervnek a dózismérő 24 nyílásba való behelyezését. fi 5 10 15 A találmány szerinti mérési ciklust indító 46 kapcsolószerv egy szerkezeti felépítésének alakját ismertetjük a 4. ábrán. E szerint a 46 kapcsolószervnek szimmetriatengely mentén felépített 15 fogantyúja, helyező 17 csappal és 32 nyílással előállított, a 19 dózismérőt magábafoglaló 18 védőhüvelye, első árambevezető és második árambevezető 20, 22 érintkezője, valamint a 20, 22 érintkezők között 21 szigetelője van. A 15 fogantyú segítségével helyezzük be a TLD kiértékelő 23 berendezés dózismérő 24 nyílásba a 46 kapcsolószervet. A 46 kapcsolószerv behelyezésénél ügyelni kell ana, hogy a helyező 17 csap a bevezető 25 horonyba kerüljön. A behelyezés során a TLD kiértékelő 23 berendezés belsejében az első árambevezető és második árambevezető 20, 22 érintkező csatlakozik a fűtés k tápvezetékre. A 46 kapcsolószerv úgy van kialakitva, hogy az 20 abban elhelyezkedő 19 dózismérő elektromosan csatlakozik az árambevezető 20, 22 érintkezőkhöz. A 18 védőhüvely mechanikai védelmet nyújt a 19 dózismérőnek úgy, hogy a 32 nyíláson keresztül a 19 dózismérő fénye az információ kiolvasó 13 egy- 25 ségbe juthat. A 16 kivágás kezelési és könnyítési célt szolgál. A találmány szerinti 12 tápfeszültség-forrás példakénti kiviteli alakját az 5. ábra alapján ismertetjük. A 12 tápfeszültség-forrásnak kisfeszültségű 34 3C tápfonása, fényérzékelő 35 tápforrása és fűtő 36 35 50 55 65 tápfonása van. A kisfeszültségű 34 tápfonás bemenete a tápellátó p vezetékre, kimenetei pedig a szűrt pi tápvezetéken és a referencia feszültség r vezetéken keresztül a fényérzékelő 35 tápfonás és a fűtő 36 tápforrás bemeneteire, illetve a kisfeszültségű 2 tápvezetékre, van kötve. A fényérzékelő 35 tápfonás további bemenete a fényérzékelő indító b vezetékre, a kimenete pedig a fényérzékelő n tápvezetékre csatlakozik, a fűtő 36 tápfonás további bemenete a fűtés indító e vezetékre, kimenete pedig a fűtés k tápvezetékre van kötve. A kisfeszültségű 34 tápforrás a tápellátó p vezetéken keresztül kapja a működéshez szükséges tápfeszültséget. Egyik kimenete a kisfeszültségű z tápvezetéken keresztül biztosítja a berendezés áramköreinek táplálását, továbbá kimenetei a referencia feszültség r vezetéken és a szűrt pi tápvezetéken adják a referencia- és előszűrt tápfeszültséget a fényérzékelő 35 és a fűtő 36 tápforrásoknak. A fényérzékelő 35 tápforrás a fényérzékelő indító b vezetéken keresztül kapja a fényérzékelő D vezérlőjelet, melynek hatására tápfeszültséget ad a fényérzékelő n tápvezetéken keresztül a fényérzékelőnek. A fűtő 36 tápforrás a fűtés indító e vezetéken keresztül kapja a fűtés C vezérlőjelet, melynek hatására tápfeszültséget ad a fűtés k tápvezetéken keresztül a 46 kapcsoló szervnek. A találmány szerinti információ kiolvasó 14 egység példakénti kiviteli alakját a 6. ábra alapján ismertetjük. A berendezés információ kiértékelő 14 egységének láncbakapcsolt áram-impulzus 37 átalakítója, 38 aritmetikája és dekadikus 39 számkijelzője van. Az információ kiértékelő 14 egység bemenetei egyben az áram-impulzus 37 átalakító és a 38 aritmetika -5-
11 bemenetére kapcsolódó kiértékelőt indító c vezeték, az áram-impulzus 37 átalakító bemenetére csatlakozó információs m vezeték, továbbá a dekadikus 39 számkijelző bemenetére kapcsolt kijelző vezérlő h vezeték. Az információ kiértékelő 14 egység a bemenetére (a kiértékelőt indító c vezetéken) érkező aritmetika B vezérlőjelre bekapcsolja az áram-impulzus 37 átalakítót és a 38 aritmetikát. Az áram-impulzus 37 átalakító a mérendő dózissal arányos és az információs m vezetéken érkező áramot impulzusokká alakítja, ezeket a 38 aritmetika integrálja és egyben elvégzi a szükséges matematikai korrekciókat is. Ha a dekadikus 39 számkijelzőbe a kijelző vezérlő h vezetéken kijelző E vezérlőjel érkezik a dekadikus 39 számkijelző megjeleníti a 38 aritmetika által kiszámolt mérési eredményt. A találmány szerinti információ kiolvasó 13 egység példakénti kiviteli alakját a 7. ábra alapján ismertetjük. Az információ kiolvasó 13 egységnek közös optikai tengely mentén elhelyezett 40 fényérzékelője, fényvédő 45 retesze, a 19 dózismérőt magában foglaló és a fűtés táp k vezetékre csatlakozó 46 kapcsolószerve, valamint 43 ellenállása, világító 41 diódája, valamint a dióda fényútjában elhelyezett kapcsoló 44 retesze és 42 fototranzisztora van. A 42 fototrallzisztor kimenete a ciklust indító s vezetékre, bemenete pedig a kisfeszültségű z tápvezetékre, valamint a 43 ellenállás egyik kivezetésére van kötve. A világító 41 dióda katódja földpotenciálra, anódja pedig a 43 ellenállásra csatlakozik. A 40 fényérzékelő bemenete a fényérzékelő n tápvezetékre, kimenete az információs m vezetékre van kötve. Ha a 46 kapcsolószerv nincs mérés állásba fordítva a kapcsoló 44 retesz és a fényvédő 45 retesz zárva vannak. A 42 fototranzisztorra nem jut el a világító 41 dióda fénye és a 42 fototranzisztor kimenete a ciklust indító s vezetéken keresztül tiltja a berendezés működését mivel nincs indító F jel. A zárt fényvédő 45 reteszen keresztül pedig nem juthat a 40 fényérzékelőbe a működését és élettartamát károsan befolyásoló külső fény. A berendezés 46 kapcsolószervének mérés állásba fordításkor egyidejűleg nyünak a kapcsoló 44 és fényvédő 45 reteszek. A kapcsoló 44 retesz a világító 41 dióda fényútjában van elhelyezve, igy a 41 dióda által kibocsátott és a 43 ellenállással beállított intenzitású fény eljut a 42 fototranzisztorra, amely azt áramjellé alakítja. A 42 fototranzisztor kimenete a ciklust indító s vezetéken keresztül mérést indító F jelet ad a berendezésnek. Az ugyanakkor kinyílt fényvédő 45 retesz lehetővé teszi, hogy a kiértékelés során a 19 dózismérőből kilépő fény a 40 fényérzékelőre jusson. A kiértékelés alatt a 19 dózismérőt tartalmazó 46 kapcsolószervbe a fűtés k tápvezetéken keresztül érkezik a 19 dózismérőt fűtő áram. A fűtőáram hatására a 19 dózismérő felmelegszik és az elnyelt dózissal arányos fényt bocsát ki. Ez a fény a nyitott fényvédő 45 reteszen keresztül eljut a 40 fényérzékelőbe, amely a bemenetére kapcsolt fényérzékelő n tápvezetéken keresztül kapja a működéshez szükséges tápfeszültséget. A 40 fényénékelő a 19 dózismérőből kibocsátott fényt a 182523 12 fi fénnyel arányos árammá alakítja át és az információs m vezetéken továbbítva, az információ kiértékelő 14 egységben kerül feldolgozásra. A találmány szerinti kisfeszültségű 34 tápfonás 5 egy példakénti kiviteli alakját a 8. ábra alapján ismertetjük. A tápegység integrált IC1 áramkör pozitív tápfeszültség V+ bemenete a tápellátó p vezetéken, a D13 diódából, L2 induktivitásból, szűrő C3, C4 10 kondenzátorokból álló szűrőtagon és elő stabilizáló R7, R8 ellenállásokon, Zener D2 dióda láncon keresztül kapja a működéshez szükséges tápfeszültséget. A negatív tápfeszültség V- bemenet a föld 0 vezetékre van kötve. A szűrőtag kimenete egyben a szűrt pi tápvezetékre is csatlakozik. A tápfeszültség integrált IC1 áramkör kollektor Vc kimenete vezérli a Darlington kapcsoló TI, T2 tranzisztorokat a nyitófeszültség beállító R5, R6 ellenállásokon keresztül. Az áramkorlátozó RÍ ellenállás a tápegység integrált 20 IC1 áramkör Vc kimenet áramát korlátozza. Kapcsoláskor az energiatároló L1 induktivitáson folyó áram tölti a tápegység integrált IC1 áramkör Zener D3 diódával védett invertáló Inv bemenetére kapcsolt puffer Cl kondenzátort, amíg annak feszültsége eléri 25 a pozitív NI bemenetre kapcsolt a referencia V re f kimenetnek az osztó R4, R9 ellenállásokkal beállított és a C2 szűiőkondenzátorral megszűrt értékét. A tápegység integrált IC1 áramkör referencia V ie f kimenete egyben a referencia feszültség r vezetékre, 30 az invertáló Inv bemenete pedig a kisfeszültségű z tápvezetékre kapcsolódik. A kapcsolást gyorsítja és a hiszterézist beállítja a pozitív visszacsatoló R2, R3 ellenállásosztó. Ha a feszültség a puffer Cl kondenzátoron elérte a beállított értéket a kapcsoló TI, T2 35 tranzisztorok lezárnak és az energiatároló L1 induktivitásban tárolt energia a kapcsoló Dl diódán keresztül áttöltődik a puffer Cl kondenzátorba. A terhelés hatására a puffer Cl kondenzátor feszültsége ismét csökken, a tápegység integrált IC1 40 áramkör invertáló Inv bemenetén a feszültség a beállított érték alá csökken és a folyamat elölről ismétlődik. A találmány szerinti fényérzékelő 35 tápfonás egy példakénti kiviteli alakját a 9. ábra alapján 45 ismertetjük. A kapcsoló T4, T5 tranzisztorokkal, védő D6, D7 diódákkal, a munkapont beállító R12, R13, R14 ellenállásokkal és a szűrő C5 kondenzátorral felépített blocking oszcillátor jeleit a Trl transzformátor 50 feltranszformálja, majd a C9, C10 kondenzátorokkal és D4, D5 diódákkal felépített feszültség-kétszerező megduplázza és egyenirányítja. Az így kapott egyenfeszültséget az RIO, Rll ellenállásokból és Cll, C12 kondenzátorokból álló szűrőtag simítja. A 55 fényérzékelő n tápvezetéken megjelenő egyenfeszültségnek az R19, R27 ellenállásokkal és Pl potenciométerrel leosztott, C8 kondenzátorral megszűrt értékét az integrált IC2 áramkör összehasonlítja a referencia r vezetéken levő referencia feszültségnek 60 az R20, R21 ellenállásokkal leosztott értékével. Az integrált IC2 áramkör tápfeszültségét a szűrt Pl tápvezetékre kapcsolódó R15, R18 ellenállások stabilizálják a stabilizáló kl vezetéken keresztül. A különbségi jelet az integrált IC2 áramkör felerősíti 65 és a Zener D8 diódán, valamint a bázisáram beállító -6-
13 R16, R17 ellenállásokon keresztül vezérli a blocking oszcillátor C7 kondenzátorral szűrt tápfeszültségét szabályozó T3 tranzisztort. A vezérlés időállandóját a C6 kondenzátor állítja be. A fényérzékelő 35 tápfonás a fényérzékelő b indítóvezetéken keresztül a kapcsoló, T6 tranzisztorral kapuzható. A találmány szerinti fűtő 36 tápforrás egy példakénti kiviteli alakját a 10. ábra alapján ismertetjük. 182523 A kapcsoló T7, T8 tranzisztorokkal, védő Dll, JQ D12 diódákkal és a munkapontbeállító R22, R23, R24 ellenállásokkal felépített blocking oszcillátor jelei a Tr2 transzformátoron keresztül jutnak a fűtés k tápvezetékre. A blocking oszcillátor feszültségét azaz a fűtőfeszültséget is az integrált IC2 áramkör- 15 bői és T9 tranzisztorból álló feszültségszabályozó szabályozza. Az integrált IC2 áramkör tápfeszültség bemenetét a stabilizáló kl vezetéken keresztül a Zener D10 dióda stabilizálja. A referencia r vezetéken levő és az illesztő R30 ellenálláson keresztül az 20 integrált IC2 áramkör negatív bemenetére kapcsolt referencia feszültséget az integrált IC2 áramkör összehasonlítja a feszültségszabályozó C14 kondenzátorral szűrt kimenetén levő feszültségnek az R28, R29 ellenállásokkal és P2 potenciométerrel leosztott 25 és a pozitív bemenetre kapcsolt értékével. Az így keletkező különbségi hibajelet az integrált IC2 áramkör felerősíti és a Zener D9 diódán, valamint a bázisáram beállító R25, R26 ellenállásokon keresztül úgy vezérli a szűrt pl tápvezetékre kapcsolódó T9 30 tranzisztort, hogy az integrált IC2 áramkör bemenetén a hibajel zérus legyen. A feszültségszabályozó időállandóját a C15 kondenzátor állítja be. A fűtő 36 tápforrás a fűtés indító e vezetéken keresztül a kapcsoló T10 tranzisztorral kapuzható. Ennél a meg- 35 oldásnál a fűtés tápfeszültség földfüggetlenül áll elő. Egy másik megvalósításnál a Tr2 transzformátor szekunder tekercsének egyik kivezetése a földre, a másik kivezetése a fűtés k tápvezetékre csatlakozik. Földfüggetlen esetben fűtés k tápvezeték helyett 40 vezetékpárra van szükség. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei a következőkben foglalhatók össze. A találmány szerinti eljárás alkalmazása lehető- 45 séget biztosít nagymegbízhatóságú, kis zavar érzékenységű, energiatakarékos, űrbeli körülmények között (pl. űrhajó, űrállomás) is jól alkalmazható TLD berendezés kialakítására. 50 - A találmány szerinti berendezés egyszerűen kezelhető, automatikus működés esetén kezelőszemélyzetet nem igényel, szélsőséges üzemi körülmények között is lehetővé teszi a dózis pontos meghatározását Ütés és rázásálló, űrbeli kö- ss rülmények között jól alkalmazható, hosszú élettartalmú, tömege és mérete az ismertekhez viszonyítva lényegesen kisebb, könnyen hordozható, energiatakarékos. Alkalmás kevert sugárzási térben a különböző fajta sugárzások dózisainak külön-külön 60 történő meghatározására, illetve együttes meghatározására és a mérési eredmény, vagy eredmények korrigálására. A kapcsolószerv kialakítása lehetőséget biztosít a hibás kiértékelés kiküszöbölésére és egyben védi a fényérzékelőt is. 8 s 14 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás termolumineszcens dózismérő(k) automatikus, vagy félautomatikus kiértékelésére, melynek során a dózismérő(ke)t fűtjük, ezzel egyidőben kiértékeljük, az eredményt tároljuk és kijelezzük, azzal jellemezve, hogy a kiértékelés során először bekapcsoljuk az érzékelőt, mely a kiértékelést végzi és csak az érzékelő bekapcsolása után (5-50 s) kezdjük meg a dózismérő(k) fűtését, a kiértékelés után az érzékelőt kikapcsoljuk, majd egy adott idő (1-20 s) eltelte után a kijelzést és a fűtést is kikapcsoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy a kijelzés lekapcsolása után is megőrizzük az adatot a következő kiértékelés kezdetéig. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy a megőrzött adat a kijelzés bekapcsolásakor egy rövid ideig (1 20 s) ismételt kijelzésre kerül. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy a megőrzött adat ismételt kijelzése egynél többször is megismételhető. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy az érzékelő bekapcsolását a termolumineszcens dózismérővei, vagy telemetrikus úton, vagy manuálisan végezzük. 6. Az 1 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy egynél több dózismérő egyidejű, vagy közvetlen egymás utáni kiértékelése esetén az egyes dózismérők, sugárzás érzékenységének figyelembevételével korrigáljuk a mérési eredményt. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy a mérés eredményét vezetékes, vagy vezeték nélküli összeköttetés útján továbbítjuk a kijelző egységhez. 8. Berendezés termolumineszcens dózismérő(k) automatikus, vagy félautomatikus kiértékelésére az 1 8. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, melynek láncbakapcsolt tápfeszültség-forrása, információ kiolvasó egysége és információ kiértékelő egysége van, azzal jellemezve, hogy a berendezésnek időzítő lánca (11), és a dózismérő(ke)t (19) magába foglaló információ kiolvasó egysége (13) van, az időzítő lánc (11) bemenete a ciklus indító vezetéken (s) keresztül az információ kiolvasó egység (13) kimenetére, kimenetei pedig páronként rendre a fényérzékelő indító, - fűtés indító, - kiértékelőt indító és kijelző vezérlő vezetékeken (b, e, illetve c, h) keresztül a tápfeszültség-forrás (12), illetve információ kiértékelő egység (14) bemeneteire van kötve, az információ kiértékelő egység (14) további bemenete az információs vezetéken (m) keresztül az információ kiolvasó egység (13) kimenetére csatlakozik, a tápfeszültség-forrás (12) kimenetei a fűtés- és fényérzékelő tápvezetékeken (k,n) keresztül az információ kiolvasó egység (13) bemeneteire, illetve a kisfeszültségű tápvezetékre (z), további bemenete, -7-
15 LQAJíéJ mely egyben a berendezés bemenete is a tápellátó vezetékre (p) van kötve. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a berendezésnek távvezérelt indító szerkezete (10) is van, a távvezérelt indító szerkezet (10) kimenete a ciklust indító vezetéken (s) keresztül az időzítő lánc (11) bemenetére van kötve. 10. A 8. vagy 10. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az információ kiolvasó egységnek (13) süllyesztéssel (33) körülvett és bevezető horonnyal (25) ellátott dózismérő nyílása (24) van. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dózismérő nyílásába (24) helyezhető kapcsolószerve (46) is van. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolószervnek (46) szimmetria tengely mentén felépített fogantyúja (15), helyező csappal (17) és nyílással (32) ellátott a dózismérőt (19) magába foglaló védőhüvelye (18) első és második árambevezető érintkezője (20, 22), valamint az árambevezető érintkezők (20, 22) között szigetelője (21) van. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolószervben (46) egynél több dózismérő (19) van elhelyezve. 14. A 8. vagy 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tápfeszültség- -forrásnak (12) kisfeszültségű-, fényérzékelő-, fűtő tápforrásai (34, 35, 36) vannak, a kisfeszültségű tápfonás (34) bemenete a tápellátó vezetékre (p) kimenetei pedig a szűrt tápvezetéken (pl) és a referencia-feszültség vezetéken (r) keresztül a fényérzékelő, és a fűtő tápforrás (35, 36) bemeneteire, illetve a kisfeszültségű tápvezetékre (z) van kötve, a fényérzékelő tápforrás (35) további bemenete a fényérzékelő indító vezetékre (b) kimenete pedig a fényérzékelő tápvezetékre (n) csatlakozik a 5 fűtő tápforrás (36) további bemenete a fűtés indítóvezetékre (e), kimenete pedig a fűtés tápvezetékre (k) van kötve. 15. A 8., 9., 14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az 10 ínformáció kiértékelő egységnek (14) láncbakapcsait áram impulzus átalakítója (37), aritmetikája (38) és dekádikus számkijelzője (39) van, az egység (14) bemenetei egyben az áramimpulzus átalakító (37), valamint az aritmetika (38) bemenetére kapcsolódó 15 kiértékelőt indító vezeték (c), az áramimpulzus átalakító (37) bemenetére csatlakozó információs vezeték (m), továbbá a dekádikus számkijelző (39) bemenetére kapcsolt kijelző vezérlő vezeték (h). 16. A 8., 9.,.14., 15. igénypontok bármelyike 20 szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az információ kiolvasó egységnek (13) közös optikai tengely mentén elhelyezkedő fényérzékelője (40), fényvédő retesze (45), dózismérőt (19) magába foglaló és a fűtés tápvezetékre (k) csatlakozó kap- 25 csolószerve (46), valamint ellenállása (43), világító diódája (41), valamint a dióda (41) fényútjába elhelyezett kapcsoló retesze (44), és fototranzisztora (42) van, ahol a fototranzisztor (42) kimenete a ciklust indító vezetékre (s) bemenete pedig a kis- 30 feszültségű tápvezetékre (z), valamint az ellenállás (43) egyik kivezetésére van kötve, a világító dióda (41) katódja földpotenciálra, anódja pedig az ellenállásra (43) csatlakozik, a fényérzékelő (40) bemenete a fényérzékelő tápvezetékre (n), kimenete az 35 információs vezetékre (m) van kötve. 16 6 rajz, 10 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 85.4010 - Zrínyi Nyomda, Budapest
6/1 % ábra 182523 Nemzetközi osztályozás- G01 T 1/115-9-
182523 Nemzetközi osztályozás- G01 T 1/115 A B C i r i i j i i r i i j i 1 1 I I I L 6/1 D E i i i i F G H X r r K i i i i L t I H ti to ti 't 2 a b h c e i 1. ábra CO f t4 ta t b g t 5 t -10-
182523 Nemzetközi osztályozás: G01 T 1/115 I CL ^ < w 35 a w 36 4 e 5. abra 6. abra t 7. abra -11-
182523 Nemzetközi osztályozás- G01 T 1/115 6/1 r 091-12-
182523 Nemzetközi osztályozás: G01 T 1/115-13-
182523 Nemzetközi osztályozás: G01 T 1/115 6/6 X) -Ö 8 ( -14-