Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)



Hasonló dokumentumok
Közbeszerzési tudnivalók 2011.

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása:

Telefon/fax: 94/ Mobil: 20/

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Regionális politika 6. elıadás

közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Regionális politika 2. gyakorlat

OPERATÍV PROGRAMOK

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2014

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

BORSODSZIRÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

A évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

A évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉVES ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERV

KÖZBESZEREZÉSI KÖTELEZETTSÉG

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Bodorkós Ferenc polgármester. Dr. Görög István jegyző évi közbeszerzési terv

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI PERIÓDUS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELSŐ TAPASZTALATAI

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában:

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VÁROSELLÁTÓ ÉS BESZERZÉSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ÉVES ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERV 2009.

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Önkormányzati és európai finanszírozás

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

Klaszterek hatékony vezetése

NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2015

Az új közbeszerzési szabályozás

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A évi európai uniós költségvetési kapcsolatok. Költségvetésben megjelenő EU támogatások

AZ UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAINAK RÖVID ISMERTETÉSE MÁTÉ GERGŐ MINISZTERELNÖKSÉG

Új kihívások az uniós források felhasználásában

AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2015. május 14-i rendkívüli ülésére

A magyar regionális intézményrendszer

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Jogi alapismeretek II.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

BÖKÖNY ÖNKORMÁNYZAT ÉVES ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERV

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

Regionális Operatív Programok

A évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a as programozási időszakban


Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

- Tájékoztató rendezvény Közbeszerzés április 16.

Az új közbeszerzési törvény és a helyi önkormányzatok. Dr. Boros Anita. Főosztályvezető

Közbeszerzések bonyolítása az aktuális közbeszerzési törvénynek megfelelően. Budapest, Oktatási Minisztérium Irodaháza március 29.

Város Polgármestere. Előterjesztés. a 2017 évi közbeszerzési statisztika elfogadásáról

1026 Budapest, Riadó utca Budapest, Pf

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Könczey Réka, KvVMFI III. EMAS-Kerekasztal, Budapest

Az EU-s támogatások jelentősége

2013 éves statisztikai összegezés NEMLEGES STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG


FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 43. szám. Kormányrendeletek

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

11. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez. Az éves statisztikai összegezés

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG NOVEMBER 19.

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

Új közbeszerzési törvény, új feladatok. RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK december 15.

11. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez. Az éves statisztikai összegezés

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

Vállalkozási szerződés 2. számú módosítása - Megvalósíthatósági Tanulmány készítése a hódmezővásárhelyi keleti elkerülő út építésére

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közbeszerzés

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Tájékoztatás a közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban

Értékelési skála: pont 5 (jeles) pont 4 (jó) pont 3 (közepes) pont 2 (elégséges) 0 50 pont 1 (elégtelen)

Átírás:

Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

Kohéziós politika Cél: - a gazdasági egység erősítése, - a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelése - egység a sokféleségben - tartós elmaradottság csökkentése

Kohéziós politika kialakulása 1957 Római Szerződés: gazdasági növekedés reménye 1967- Regionális politikáért felelős Főigazgatóság (DGXVI) létrehozása 1975 Strukturális Alapok (ERFA felállítása) 1986 EEO: -kohéziós politika elsődleges jogba emelése: II. rész V. cím: Gazdasági és társadalmi kohézió beemelése 1988- Delors-I csomag : - Kohéziós politika alapelveinek megfogalmazása - finanszírozási reform: 7 éves programciklusok projektenkénti finanszírozás helyett -programozási reform (3 fázis) - strukturális alapok összehangolása (ERFA,ESZA, EMOGA, HOPE) - célkitűzések meghatározása 1993- Maastrichti Szerződés - KA létrehozása -szubszidiaritás általános alapelvvé emelése 2007 kohéziós politika reformja

Kohéziós politika alapelvei 1. Addicionalitás 2. Koncentráció 3. Partnerség 4. Programozás 5. Szubszidiaritás (1993-tól) 6. Arányos intervenció 7. Esélyegyenlőség, megkülönböztetés tilalma 8. Fenntartható fejlődés

Kohéziós politika célkitűzései 1. Konvergencia -SA-ból NUTS2 régiók, amelyeknél 2000-2002 közötti időszakra vonatkozó GDP nem éri el az EU 25 GDP átlag 75%- át -KA-ból azok a tagállamok, amelyeknél 2001-2003 időszakra vonatkozó GNI (vásárlóerő-paritáson mért közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem) nem éri el az EU- 25 átlag 90%-át, és rendelkeznek a konvergencia programmal 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás -Cél: növelje a régiók versenyképességét, foglalkoztatási rátáját 3. Európai területi együttműködés Cél: határon átnyúló együttműködés erősítése

Kohéziós politika programozási szintjei 1. Közösségi támogatási keretterv/közösségi stratégiai iránymutatások 2. Nemzeti Fejlesztési Terv /nemzeti stratégiai referenciakeret 3. Operatív Programok

Kohéziós politika eszközrendszere támogatási ciklusok szerint Programozási ciklus Kohéziós politika eszközei Jogszabályok 1989-1999 Phare 3906/89/EGK 2000-2004 SAPARD ISPA 1267/1999/EK 2004-2006 Strukturális Alapok: Kohéziós Alap 1260/1999/EK 1164/1994/EK és módosításai 2007-2013 ERFA, ESZA, KA 1083/2006/EK Rendelet 2014-2020 ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA CEF 1303/2013/EU 1315/2013/EU 1316/2013/EU

2004-2006 között NFT Operatív Programok: - Agrár- és Vidékfejlesztés OP (ÁVOP) - Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP) - Humánerőforrás-fejlesztés OP (HEFOP) - Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP) - Regionális Fejlesztés OP (ROP)

2007-2013 közötti ciklus ÚMFT (2007-2010) ÚSZT (2010-2013)

EU források 2007-2013 között ÚSZT által meghatározott kitörési pontok 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés Tranzitgazdaság Operatív Programok - ÚSZT kitörési pontjai szerint definiálva - EU Bizottság által jóváhagyva

2007-2013 közötti ciklus Operatív Programjai Ágazati Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP) Regionális Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) Észak-alföldi (ÉAOP) Dél-alföldi (DAOP) Közép-magyarországi (KMOP) Elektronikus Közigazgatás (EKOP) Államreform (ÁROP) Környezet és Energia (KEOP) Végrehajtás (VOP) Észak-magyarországi (ÉMOP) Közép-dunántúli (KDOP) Dél-dunántúli (DDOP)

2007-2013 programozási ciklus Uniós jog 1083/2006/EK Rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Fontosabb hazai jogszabályok 4/2011. (I. 28. )Korm. rendelet 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 26/2012. (X. 24. ) NFM utasítás (Egységes Működési Kézikönyv)

2014-2020 Operatív Programjai Széchenyi 2020 1. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. Integrált Közlekedés-fejlesztési Operatív Program (IKOP) 4. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 5. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 6. Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 8. Vidékfejlesztési Program (VP) 9. Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)

2014-2020 ciklus Uniós támogatások szabályozása Uniós jog 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Fontosabb hazai jogszabályok 272/2014. (XI. 5. ) Korm. rendelet Hazai CEF szabályozás kialakítása folyamatban van.

Uniós támogatások intézményrendszere EU Bizottság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Közreműködő Szervezet Közreműködő Szervezet

Közbeszerzés

Közbeszerzés meghatározása (Kbt.4. ) A meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. -ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

Közbeszerzés szabályozása (fontosabb jogszabályok) Jogszabály megnevezése 2011. évi CVIII. törvény Kbt. tartalma 2015. évi CXLIII. törvény Új Kbt. 2015. XI.1.-től hatályos 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 321/2015. (X. 30.) Korm. r. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 307/2015 (X. 27.) Korm. r 842/2011/EU Rendelet 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról ÁTMENETI alkalmazhatóság! Uniós hirdetménymintákról Nemzeti hirdetménymintákról

Kbt. szerkezeti felépítése 1. rész Általános rendelkezések I. Tv alkalm. köre, alapelvek II.. Értelmező rendelkezések III..- Személyi és tárgyi hatály, ajánlatkérők IV.- alanyokra vonatkozó rendelkezések (összeférhetetlenség, ajánlatkérők közös szabályai, eljárás előkészítése, közös közbeszerzési eljárás, központosított közbeszerzés stb.) V. Közzététel, kommunikáció, nyilvánosság 2. rész Uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai VI. Eljárás megindítása (fajtái, felhívás, részvételi határidő) VII. Felek kötöttsége VIII. Kiegészítő tájékoztatás IX. Dokumentumok X. Közbeszerzés tárgyára vonatk. Követelmények (műszaki leírás, részekre történő ajánlat) XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezőkkel szembeni köv. (kizáró okok, alkalmasság stb.) XII. Ajánlat XIII. Bírálat XIV. Eljárás eredménye XV. Egyes eljárásfajták XVI. Sajátos beszerzési módszerek 3. rész Uniós értékhatár alatti eljárás 4. rész Koncessziós beszerzési eljárás 5. rész Szerződésekkel kapcs. rendelkezések 6. rész Jogorvoslat 7. rész Közbeszerzési Hatóság és Közbeszerzési Döntőbizottság 8. Rész Záró rendelkezések

Kbt. alkalmazási köre (Kbt.4. ) A meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. -ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

Kivételek Kbt. 9.-14. Pl: 1) Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek 2) Védelmi, katonai, rendvédelmi célok 3) Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezetek eljárásrendje 4) Elektronikus hírközlési szolgáltatás 5) Központosított közbeszerzés az igénybevevők részére 6) Stb.

Közbeszerzési eljárás résztvevői Közbeszerzés alanyai: ajánlatkérők ajánlattevők(részvételre jelentkezők) Egyéb gazdasági szereplők Bíráló Bizottság Ellenőrzésben részt vevő szerv (NFÜ KFF csak EU-s projekteknél) Jogorvoslati eljárás szervei KDB Fővárosi Bíróság

Ajánlatkérők I. (Kbt.5. (1) bek.) a) a minisztérium, b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, d) a 9. (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek, (in-house) e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Ajánlatkérők II. (Kbt.5. (2) bek.) A) Támogatott szervezetek: az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában, b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik. az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja. B) Önkéntesek

Ajánlatkérők (folyt.) Két fő csoport: klasszikus ajánlatkérők közszolgáltatók Közös ajánlattevők (képviselőt maguk közül Kbt. 35. (2) bek.) Más nevében ajánlatkérő (Kbt. 29. ) Közös ajánlatkérők (Kbt. 29-30. )

Ajánlattevők az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Többszörös megjelenés tilalma (Kbt. 36. (1) bek.) Közös ajánlattevők - képviselet kötelező - biztosíték egyszer - előírt alkalmassági követelményeknek együttesen, vagy egyikük által is megfelelhetnek - egyetemleges felelősség - eljárás során ajánlattételi /részvételi/ határidő lejárta után személyükben változás nem állhat be

Egyéb gazdasági szereplők Alvállalkozók Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet Más nevében ajánlatkérő Projekttársaság (Kbt. 35. (8)-(9) bek.)

Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót; 10% fölötti alválallkozót nevesíteni kell

Eljárásban részt vevőkkel szembeni követelmények Összeférhetetlenségi szabályok (Kbt. 25. ) Ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok (Kbt. 26. ) Alkalmassági követelmények Pénzügyi és gazdasági Műszaki szakmai 321/2015. Korm. rendelet szabályozza Kizáró okok A) kötelező (Kbt. 62. ) B) Választható (Kbt. 63. )

Alkalmassági követelmények Kbt. 65. + 321/2015. Korm. rendelet Két csoport: 1) Gazdasági-pénzügyi alkalmasság 2) Műszaki-szakmai alkalmasság 3) engedély, jogosítvány, kamarai tagság ha a teljesítéshez szükséges Meghatározását közbeszerzés tárgyára korlátozni Közös ajánlattétel esetén: - együttesen, vagy - bármelyikük által Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által is teljesíthető

Közbeszerzés tárgya 1. Közbeszerzési szerződés: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, 2. Építési koncesszió 3. Szolgáltatási koncesszió

Árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről; magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

Építési beruházás Munka megrendelése, Tárgya: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.

Szolgáltatás Ami nem árubeszerzés és nem építési beruházás visszterhes szerződés, tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről Akkor is szolgáltatás, ha értéke meghaladja az árubeszerzés értékét

Építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

Szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli

Közbeszerzési értékhatárok 1. Uniós EU bizottság hivatalos lapjában közzétett 2. Nemzeti éves költségvetési tv-ben meghatározott Közbeszerzési Hatóság minden év elején mindkettőt közzéteszi honlapján

Közbeszerzési értékhatárok o o o o o o Uniós EU Bizottság állapítja meg Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési -éves költségvetési törvény állapítja meg Közbeszerzési Hatóság a költségvetési év elején közzéteszi Alanyonként eltérő Közbeszerzési tárgyanként eltérő Beszerezési tárgycsoporton belül is van eltérés

Becsült érték (Kbt. 16. ) o o o o o o közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított teljes ellenszolgáltatás Részajánlat esetén minden rész egybeszámítandó

Közbeszerzési értékhatár beszerzés tárgya és ajánlatkérők kapcsolatában Uniós Nemzeti Áru, Szolgáltatás Építési beruházás Áru, Szolgáltatás Épít. beruh. Épít. konc. Szolg. konc. 5. (1) a) 39.287.460, Ft 5. (1) (2) egyéb 60.690.330- Ft 1.520.483.340 - Ft 8 MFt 15 MFt 100 MFt 25 MFt Közszolgál tatók (Kbt. XIV. fejezet) 121.380.660,- Ft 1.520.483.340,- Ft 50 MFt 100 MFt - -

A) Eljárásrend Közbeszerzési eljárások 1. Uniós (Kbt. II. rész) 2. Nemzeti (Kbt. III. rész) B) Eljárás fajták 1. Nyílt 2. Meghívásos 3. Tárgyalásos - hirdetmény közzétételével induló - hirdetmény nélküli 4. Versenypárbeszéd 5. Innovációs partnerség

Innovációs partnerség - Új Kbt. 95-97. olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése. két szakaszra tagolódik: a) eljárási szakasz: Kbt-ben szabályozott eljárásrend szerint kerül sor az innovációs partnerségi szerződés vagy szerződések megkötésére majd b) szerződéses szakasz: a fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott feltételek szerint történik

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET holovacs.gabriella@upcmail.hu