Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Árpád-házi Szent Erzsébet Otthona Bonyhád HÁZIREND Jóváhagyta: Szekszárd, 2012. december 15 Posta Zoltán Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ Központvezető
TARTALOM I. A Házirend célja, hatálya II. Az együttélés szabályai III. Az otthonból való eltávozás és visszatérés rendje IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartás szabályai V. Az otthonba behozható személyes használati tárgyak köre VI. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés VII. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje VIII. Az otthon napirendje IX. Egészségügyi ellátás, mentálhigiénés ellátás, szociális foglalkoztatás X. Az ellátottak jogainak védelme XI. Az ellátottak érdekvédelme XII. Az Érdekképviseleti Fórum működésének részletes szabályai XIII. Térítési díj XIV. Az otthon alapfeladatait meghaladó programok, szolgáltatások köre, azok térítési díja XV. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok XVI. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai XVII. Etikai kérdések, alkalmazottak kötelessége XVIII. Záró rendelkezések Mellékletek 1. Eljárási rend a korlátozó intézkedések elrendelése esetén 2
HÁZIREND I. A HÁZIREND CÉLJA, HATÁLYA 1. A Házirend célja, hogy meghatározza az otthon belső rendjét és tájékoztasson az alapvető szabályokról. E szabályok ismerete és elfogadása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy nyugodt, otthonos légkörben élhessünk és dolgozhassunk. A Házirend mindannyiunk számára egyformán iránymutató, megköveteli a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a lakók és a személyzet egymás iránti kölcsönös megbecsülését. A dolgozók szakmai munkájukat ennek szellemében kötelesek végezni. 2. A Házirend hatálya kiterjed az otthonban határozott vagy határozatlan idejű ellátást igénybe vevő valamennyi lakóra, az otthon alkalmazottaira, az otthonban munkát végző külső szervek dolgozóira, az otthonban tartózkodó látogatókra és valamennyi idegen személyre. II. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI 1. Az otthon lakóinak, valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. 2. Az otthon lakóinak alkotmányos jogait az otthon alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. Külön felhívjuk a figyelmet egymás személyi tulajdonának kölcsönös tiszteletben tartására. 3. Az otthon valamennyi lakójával szembeni elvárás, hogy az otthon által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt az általános jogi- és szokásnormák betartása mellett, a társadalmilag elfogadott, pozitív értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint társai nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe. 4. Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és/vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. A közös helyiségekben (pl. társalgók) lévő eszközök használhatók az esti lepihenés után is, azonban ez csak oly módon történhet, hogy a többi lakótárs pihenését ne zavarja. 3
5. Az otthon lakói az otthon közös helyiségeit (pl. társalgók, folyosók, ebédlő, stb.) függetlenül attól, hogy az otthonnak melyik részlegében vannak elhelyezve szabadon használhatják. 6. Az otthon lakója más lakók által használt lakószobában csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodhat. 7. Az otthon tulajdonát képező szórakoztató eszközök egymás igényeire figyelemmel szabadon használhatók, fokozott figyelmet fordítva az intézeti tulajdon védelmére. A szándékosan okozott kárt, a kárt okozó köteles megtéríteni. A cselekményről az ápoló, gondozó feljegyzést készít, amit a kollégájával, ill. az esetleges szemtanúkkal hitelesít. A szándékosság megállapítása az otthonvezető feladata. 8. Az otthon jelen Házirendjének betartása mindazon személyek számára kötelező, akikre a Házirend hatálya kiterjed. 9. Az otthon Házirendjének súlyos megsértéséről abban az esetben van szó, ha a lakó társai nyugalmát, pihenését, magatartásával tartósan zavarja, lakótársaival, illetőleg az otthon dolgozóival szemben durva, agresszív viselkedést mutat, valamint ha indokolatlanul 24 órán túl bejelentés nélkül távol marad. Az otthon berendezését, az otthon területén található eszközök, járművek rongálása esetén. A Házirend megsértésének súlyos esetei: A szakorvosi szakvélemény szerint indok nélkül agresszíven viselkedik, tettleg bántalmazza, sérti lakótársait és a személyzetet. Az otthon tulajdonának szándékos és rendszeres megsértése (eltulajdonítása, áruba bocsátása, rongálása). Lakótárs személyes tulajdonának szándékos és rendszeres megsértése (eltulajdonítása, áruba bocsátása, rongálása) Az otthonon belül történő drogfogyasztás. Otthonon kívüli drogfogyasztás következményeinek észlelése az otthonon belül. Lakótárs italozásra felbujtása, leitatása. Az ellátott többször, engedély nélkül távozik vagy szabadságról, eltávozásról nem tér vissza hosszabb ideig a törvényes képviselő tudtával. Tartásra köteles törvényes képviselő neki felróható módon nem fizeti a személyi térítési díjat. 10. Az otthonban az otthon lakói az arra kijelölt dohányzó helyen dohányozhatnak. Kérjük, vegyék figyelembe nem dohányzó társaik igényeit! Tűzvédelmi és biztonsági szabályok miatt a lakószobákban fokozottan tilos a dohányzás! 11. Az otthon alkalmazottai, valamint az otthon területén tartózkodó nem ellátott személyek kizárólag a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak! 12. Az otthonban alkohol árusítása tilos. Az otthonban a kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztás nem tiltott. A túlzott alkoholfogyasztás azonban nem megengedett, sőt kifejezetten tiltott azokban az 4
esetekben, amikor annak nyilvánvaló egészségügyi következményei kimutathatóak, illetve a túlzott alkoholfogyasztás az otthon rendjének, a lakók nyugalmának megsértését vonná maga után. Ez esetben az alkoholfogyasztás korlátozható. 13. Az otthonvezető évente legalább két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az otthon életéről, eseményeiről és a tervekről. A lakógyűlésen a lakók szabadon kifejthetik véleményüket és javaslataikat. 14. A lakók panaszaik orvoslása érdekében az ellátottak érdekvédelme című részben leírtak szerint járhatnak el. III. AZ OTTHONBÓL VALÓ ELTÁVOZÁS ÉS VISSZATÉRÉS RENDJE 1. Azon ellátottak, akik tájékozódási képességgel bírnak, szabadságukban nincsenek korlátozva, de az otthont csak a Házirendben foglaltak szerint hagyhatják el. 2. A lakó eltávozása megtagadható abban az esetben, ha kezelőorvosának szakvéleménye a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapot miatt az eltávozást nem javasolja, illetve a hozzátartozó kérésére, ha nyilatkozik arról, hogy nem tudja fogadni otthonában. 3. Az otthon lakóinak nyugalma érdekében ajánlott, hogy a lakók este 17 óra után már ne hagyják el az otthont. 4. Az eltávozást (napi eltávozást is) a lakó a szolgálatban levő nővérnek előzetesen be kell, hogy jelentse. A távollét idejére az első naptól kezdődően - a mindenkori térítési díj 20%-át kötelező fizetni helyfenntartás címén. Az eltávozást a szolgálatban lévő nővér engedélyezi. Kórházi gyógykezelés időtartamára is az előző érvényes. Két hónap egybefüggő távollét után egészségügyi intézményben történő kezelések tartamára a személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetben a személyi térítési díj 60%-át kell fizetni. 5. Az otthonvezető által kijelölt személy, illetőleg annak távollétében a szolgálatban lévő nővér az eltávozás tényét 24 órán túli eltávozási szándék esetén az eseménynaplóban feljegyzi. 6. Az otthon lakója távollétéről való visszatérése esetében elvárt, hogy az lehetőség szerint az előzetesen bejelentett időpontban, a lakótársak zavarása nélkül történjék. 7. Az otthon lakója visszatérését köteles bejelenteni az otthonvezető által megbízott személynek vagy annak távolléte esetén a szolgálatban lévő nővérnek, aki a visszatérés tényét a távollétek nyilvántartása füzetbe bejegyzi. 8. Amennyiben az otthon lakója távolléte során a visszatérésben bármilyen módon gátolt, vagy távollétét bármilyen okból meg kívánja hosszabbítani, azt írásban, vagy indokolt esetben telekommunikációs eszközön köteles az otthonvezetőnek, vagy az általa megbízott személynek bejelenteni. 5
9. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, illetőleg ha a lakó visszaérkezésének akadályát 12 órán belül nem jelzi. 10. Nem minősül indokolatlan távolmaradásnak, ha a lakó neki fel nem róható okból marad igazolatlanul távol. AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK EGYMÁS KÖZÖTTI, VALAMINT A HOZZÁTARTOZÓIKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI 1. Az otthon lakóinak egymás közötti kapcsolatai vonatkozásában alapelv, hogy az ellátásban részesülők alkotmányos jogainak maximális tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják kapcsolataikat lakótársaikkal. 2. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban kérjük betartani a Házirend Együttélés szabályai című fejezetében leírtakat. 3. A lakók a hozzátartozóikkal való személyes kapcsolattartást a látogatáson kívül eltávozás formájában is gyakorolhatják. Az eltávozásokkal kapcsolatban a Házirend Az otthonból való eltávozás és visszatérés rendje című fejezetében leírtak az irányadóak. 4. Kérjük látogatóinkat, hogy otthonunk lakóinak napirendjéhez igazítottan lehetőség szerint 9 óra és 17 óra közötti időben, a nyári időszámítás időszakában pedig 9 óra és 18 óra közötti időben intézzék látogatásaikat. Az ellátott súlyos betegsége, illetve különösen indokolt esetben látogatási időn kívül is lehetőség van kapcsolattartásra, amennyiben az otthonban élő más ellátottak nyugalmát ez nem zavarja. 5. Kérjük továbbá látogatóinkat, hogy érkezésüket minden esetben szíveskedjenek a bejelenteni a szolgálatban levő nővérnek. 6. A látogatókat az otthon lakói szobájukban vagy a látogatói szobában fogadhatják. 7. A látogatás időtartama alatt egyéb közösségi helyiségek használata is megengedett (pl. teakonyha, kávézó, stb.). 8. Felhívjuk kedves látogatóink szíves figyelmét az otthon tulajdonának tiszteletben tartására! Az otthon vezetője felszólíthatja a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyeket a látogatásra vonatkozó szabályok betartására. Amennyiben ez nem vezet eredményre, kérheti a látogatóktól az otthon elhagyását. AZ ÁNTSZ ÁLTAL ELRENDELT IDŐSZAKBAN TILOS A LÁTOGATÁS. ERRŐL A BEJÁRATNÁL ELHELYEZETT TILTÓ TÁBLA TÁJÉKOZTAT! IV. 6
9. Amennyiben az otthon lakója hozzátartozójának az otthonból telefonálni kíván, erre lehetősége van barangoló kártya használatával. 10. A lakók rokonaikkal, ismerőseikkel való kapcsolattartásában az otthon mentálhigiénés munkatársai segítséget nyújtanak (pl. levélírás, telefonkapcsolat létesítése). V. AZ OTTHONBA BEHOZHATÓ SZEMÉLYES HASZNÁLATI TÁRGYAK KÖRE 1. Az otthon lakói elhelyezési, raktározási nehézségek miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatnak magukkal személyes használati tárgyakat. 2. Az otthonba korlátozás nélkül behozható személyes használati tárgyak: Személyes ruházat és lábbeli (lehetőleg: legalább 3 váltás szezonnak megfelelő felsőruházat, négy váltás fehérnemű, törülköző, pizsama, papucs, zárt cipő). A szükségesnél lényegesen nagyobb mennyiségű ruhanemű behozatala felesleges, megfelelő tárolás nem oldható meg. Tisztálkodó szerek. Személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl. evőeszköz, pohár, tálca). Személyi használati tárgyak (óra, villanyborotva, hajszárító, rádió, televízió, videó, fényképezőgép, stb.). Cserepes virágok. Lakószobák díszítésére szánt: falikép, festmény, fényképek, kisebb dísztárgyak. 3. Az otthon nem korlátozza az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az otthonban élők testi épségére: A lakók csak külön engedéllyel tarthatnak maguknál szúró és vágó tárgyakat, illetve olyan eszközöket, amellyel magukban vagy társaikban esetlegesen kárt tehetnek, ezeket számukra a nővérszobában őrzik és szükség szerint, illetve egyéni elbírálás alapján használatra, ellenőrzés mellett kiadják. Az elektromos készülékeket a lakók a gondozó személyzet ellenőrzése mellett használhatják, illetve javasoljuk az elemmel való működtetést. 4. Az otthonba szükség szerint behozható: Rokkantkocsi, tolókocsi, járókeret, szoba WC, és egyéb gyógyászati segédeszköz, vagy ápolást-gondozást segítő eszköz. 5. A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az otthon vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak 7
megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel! 6. Kérünk minden lakót, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat. VI. AZ ÉRTÉK- ÉS VAGYONMEGŐRZÉSRE ÁTVETT TÁRGYAK ÁTVÉTELÉNEK ÉS KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI, PÉNZ- ÉS ÉRTÉKKEZELÉS 1. Felvételkor az átvett ingóságokról a műszakfelelős nővér tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az ingóságok átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Ezt követően a műszakfelelős nővér az ingóságok jegyzékét tartalmazó átvételi elismervényt átadja az ellátotti letétkezelőnek (pénztáros), aki számítógépes nyilvántartást készít róla. 2. Az ellátotti letétkezelő az ellátás során, a lakó pénzén otthonvezetői engedéllyel vásárolt ruházatot és tartós fogyasztási eszközöket a számlák alapján folyamatosan nyilvántartásba veszi, illetve az erről készült számítógépes nyilvántartást folyamatosan karbantartja és vezeti. A bevételezést követően a bevételi bizonylat 1 példányát a számla mellé kell elhelyezni és megőrizni. Az ellátotti letétkezelő átadja a nyilvántartásba vett eszközöket a mentálhigiénés csoportvezetőnek, aki gondoskodik a nyilvántartásba vett eszközök és ruházat névre szóló tikettel, vagy névre szóló egyéb módon történő jelöléséről, azonosításáról. 3. A lakók érték és vagyontárgyaikat megőrzésre átadhatják. Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról tételes felsorolás alapján átvételi elismervény készül, az ezüst-és arany ékszer, esetén az átvételi elismervény elkészítésének felelőse az ellátotti letétkezelő. (pénztáros). Az ellátotti letétkezelő (pénztáros) gondoskodik az átvett ezüst és arany ékszerek páncélszekrényben történő megőrzéséről. Egyéb nagyobb méretű érték és vagyontárgy esetén az átvett tárgyakról tételes felsorolás alapján átvételi elismervény készül. Elkészítéséért az ellátotti letétkezelő, (pénztáros) a felelős. Az átvételi elismervény elkészítésének felelőse gondoskodik a páncélszekrényben történő megőrzésről. A megőrzésre átadott érték és vagyontárgyakról az ellátotti letétkezelő (pénztáros) a 2. pont alapján számítógépes nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megőrzés helyét. Az átvételi elismervény egy példányát át kell adni az érték- és vagyontárgyat átadónak, illetve törvényes képviselőjének. Az érték és vagyontárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. 8
4. Az otthon a lakók megőrzésre átadott pénzét, értékpapírjait és értéktárgyait letétként kezeli. 5. Az értéktárgyak beadása, nyilvántartása, megőrzése, valamint a letétek kezelése az otthon Pénzkezelési Szabályzatában foglaltak szerint történik. 6. Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt az ellátást igénybe vevő, vagy a törvényes képviselő meghatalmazása szerint (a megállapodásban foglaltak alapján) az otthon páncélszekrényben őrzi, vagy pénzintézetben folyószámlán helyezi el. A készpénz páncélszekrényben történő elhelyezése addig történhet, amíg a letéti pénztárnál elhelyezett készpénz összessége nem éri el az 500.000 Ft-ot, 500.000 Ft feletti összeget betétkönyvbe (számlára) kell befizetni. 7. A készpénz betétben (számlán) való elhelyezéséről legkésőbb a pénz átvételétől számított 4 munkanapon belül az ellátotti letétkezelő (pénztáros) gondoskodik, annak figyelembevételével, hogy otthonban lakók letéti pénztáránál összesen 500.000 Ft tarható. 8. Az ellátotti letétkezelő (pénztáros) a lakóktól átvett pénzt kívánságra bármikor legkésőbb 2 munkanapon belül kiadja a tulajdonosának, vagy törvényes képviselőjének vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően örökösének. 9. A lakó elhalálozása esetén az otthon a lakó nevén nyilvántartott letétet a hagyatéki eljárás szabályai szerint hagyatékra adja fel. VII. RUHÁZATTAL, TEXTÍLIÁVAL, TISZTÁLKODÓSZEREKKEL VALÓ ELLÁTÁS, A RUHÁZAT ÉS TEXTÍLIA TISZTÍTÁSÁNAK ÉS JAVÍTÁSÁNAK RENDJE 1. Az ellátást igénybe vevő a bentlakásos otthonban saját ruházatát és textíliáját használja. A saját ruházat kiegészítésére az otthon a lakó folyószámláját, illetve költőpénzét használja fel. Ennek engedélyezése az otthonvezető feladata. 2. Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt tartalmaz, amelyet az otthon köteles biztosítani. 3. Az otthon tulajdonában lévő személyes használatra kiadott és a lakók saját ruházatát tikettelés, vagy egyéb jelölés útján a lakó nevét tartalmazó azonosítóval kell ellátni. 4. Az otthon tulajdonában lévő és a lakók személyi tulajdonában lévő textíliák, ruházat mosásáról, javításáról az otthon mosodája, varrodája gondoskodik. Az otthon által elvégzett mosás javítás a teljes körű ellátás részét képezi, ezért a lakóknak külön fizetni nem kell. A szennyes ruha átadása jegyzéken történik. 9
A saját ruha tisztítását külön zsákban összegyűjtve, jegyzékkel ellátva a lakó nővér kíséretében adja, illetve veszi át a mosodán. 5. Az otthon a lakók részére a legalapvetőbb tisztálkodási szereket (szappan, fogkrém, sampon, WC papír) biztosítja. Ezek igénylése, illetőleg a lakók részére történő biztosítása az egészségügyi csoportvezető feladata, heti rendszerességgel. Amennyiben az otthon által biztosított minőséget a lakó nem fogadja el, lehetőség van saját tisztálkodó szerek használatára. Ezeknek a beszerzésében az otthon dolgozói segítséget nyújtanak. VIII. AZ OTTHON NAPIRENDJE 1. Felkelés ideje reggel 6.30 óra után, úgy, hogy a reggeli kezdetéig a beágyazás, mosakodás, öltözködés megtörténjen. Kérjük, hogy a korábban kelők ügyeljenek a lakótársak nyugalmára. 2. Étkezés: a lakók napi háromszori étkezésben részesülnek, diétás étel szükség szerint rendelkezésre áll. 3. Az egyes étkezések időpontjai: reggeli: ebéd: vacsora: 7.30-8.00 óráig, 12.15-12.45 óráig, 17.00-17.30 óráig. 4. Gyógyszerosztás: étkezésekkor, illetve az orvos előírása szerint. 5. Napközbeni csendes pihenés: 13.00 órától 14.00 óráig. 6. A szociális foglalkoztatásban résztvevők délelőtt, illetve délután összesen 4, 5 illetve 6 órát dolgoznak. 7. Esti tisztálkodás: vacsora után, lehetőség szerint 21.00 óráig. 8. Lefekvés ideje: fürdés illetve vacsora után bármikor, a televíziót 22.00 óráig, délelőtt egyéni kívánság szerint lehet nézni úgy, hogy mások nyugalmát ne zavarja. 9. Látogatási idő: 9.00 17.00 óráig. 10. Nappali tartózkodás: a lakók az otthon területén belül bárhol szabadon tartózkodhatnak a Házirendben foglaltak szerint, nappali tartózkodásra elsősorban a közös helyiségek igénybevétele javasolt. 10
11. Takarítás idejére a lakószobákban és a fürdőszobákban lehetőség szerint ne tartózkodjanak. A balesetek elkerülése érdekében a felmosást követően a szobákat a száradásig be lehet zárni. IX. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁS, SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 1. A lakók általános orvosi ellátásáról az otthon háziorvosa gondoskodik heti 2 alkalommal rendelési időben és szükség esetén. Szakorvosi ellátás havi hat órában biztosított illetve szükség szerint. 2. Orvosi rendelési idők az otthonban: Háziorvos: Kedd 8. 00 12. 00 óráig Csütörtök 8. 00 12. 00 óráig Szakorvos: Minden héten szerdán 8.00 12. 00 óráig 3. A lakók számára orvosi javaslatra esetenként egyéb szakorvosi szűrővizsgálatok biztosíthatók (pl. szemészet, urológia, nőgyógyászat, stb.), melyek időpontjáról tájékoztatást kapnak a lakók. 4. Az otthon a lakók számára szükséges gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket a mindenkori szakmai rendeletben meghatározottak szerint biztosítja. 5. Az 1/2000. SzCsM rendelet 52. (2) (3) bekezdés szerinti gyógyszercsoportba tartozó gyógyszereket az ellátást igénybe vevők részére az otthon térítésmentesen biztosítja. Az orvos elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszereket rendeli, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő. 6.Az 1/2000. SzCsM rendelet 52.. 2. 3. bekezdésében fel nem sorolt gyógyszerek költségét ami nem írható fel közgyógyellátási igazolványra az ellátásban részesülő viseli. 7. A gyógyszer beszerzésekor a számlát az otthon fizeti, majd hónap végén az összesített egyéni gyógyszer felhasználási nyilvántartó lapok alapján kiszámlázza a lakóknak. A számlák alapján a lakó, a törvényes képviselő befizetik az otthon letéti számlájára a gyógyszerköltséget. 8. Az otthon viseli az ellátást igénybevevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszer szükségletének a teljes költségét, ha a lakónak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, vagy az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az otthon biztosítja. Az otthon viseli az ellátást igénybevevő rendszeres és eseti 11
egyéni gyógyszer szükségletének részleges költségét, ha az ellátottnak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 20 %- át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszer szükségletének költségét. Ebben az esetben az otthon a lakó jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részt az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. 9. A testtávoli gyógyászati segédeszköz beszerzése lehetőség szerint közgyógyellátási igazolványon keresztül történik. A testközeli segédeszközök költségét (fogpótlás, szemüveg, stb.) a lakó viseli abban az esetben, ha a közgyógyellátási igazolványra felírható testközeli segédeszközt nem fogadja el. 10. A lakók eltávozása, távolléte esetén gyógyszert 7 napra ad az otthon; hosszabb távollét esetén a szükséges gyógyszert postai szállítással biztosítja. 11. Amennyiben az otthon orvosa az otthon lakóját szakrendelésre vagy kórházba irányítja, úgy lehetőség van az otthon gépkocsijának igénybevételére. Ezen esetekben a gépkocsi használat a lakók számára térítésmentes. A fekvőbetegek szállítása a Mentőszolgálat, illetve betegszállító igénybevételével történik. 12. Lakóink számára biztosítjuk az orvos által előírt diétát. 13. A mentálhigiénés csoport gondoskodik a lakók lelki egészségéről, fejlesztő, szinten tartó, szórakoztató és fizikai jellegű foglalkoztatásáról, a családi és egymás közti kapcsolatok fenntartásáról. A foglalkozásokon a részvétel senki számára nincs kötelezően előírva. A kapcsolattartást az írásban, olvasásban korlátozott lakó esetében a mentálhigiénés csoport tagjai segítik, illetve a kialakult személyes kötődések alapján a munkatársak. A foglalkoztatás jutalmazásának feltételei: A bentlakásos otthon az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen: a) a munkaterápia, b) a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, c) a képzési célú foglalkozás. Munkaterápiában azok az ellátottak vehetnek részt, akik az Szt. 99/B. -ának (3) bekezdése szerinti szakértői vélemény, ennek hiányában az otthonvezető megítélése szerint nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban való részvételre. A munkaterápiára egyebekben a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát. 12
A munkaterápiában résztvevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az otthon vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével. A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az otthon vezetője határoz. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. A terápiás foglalkozás szervezhető az otthon környezetében, foglalkoztató helyiségben és az otthonon kívül is. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozásból származó eredmény az otthonban nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkozáson közvetlenül részt vevők díjazására fordítható. A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatásban résztvevők terápiás jutalomra jogosultak, melynek összegére a mentálhigiénés csoport tagjai, valamint a mentálhigiénés csoportvezető tehet javaslatot. A terápiás jutalmat a munka végeztével vagy hó végén a mentálhigiénés csoportvezető fizeti ki. Összege a tevékenységtől függően havonta 300-4.000- Ft-ig terjedhet. A képességfejlesztő foglalkozás szervezésére akkor kerülhet sor, ha a munkavégzés otthonon belüli Házirendben rögzített feltételei adottak. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiák is szervezhetőek. A képességfejlesztés a PAC felmérés alapján készített egyéni fejlesztési terv szerint történik. A foglalkoztatás kis csoportokban valósul meg. A munkaterápián vagy terápiás képességfejlesztő foglalkozásokon résztvevő lakók számára amennyiben a munkavégzés a ruházat fokozott elhasználódásával, elpiszkolódásával jár védőruhát (köpeny, kötény, stb.) biztosít az otthon. Szociális foglalkoztatás Az intézményi jogviszonyban álló személy otthonon belül történő foglalkoztatását az otthon szakmai programja és a szociális foglalkoztatás szakmai programja alapján, az egyéni foglalkoztatási, gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának, illetve a foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat eredményének figyelembe vételével munkarehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítja. A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A munkarehabilitációban történő részvételről az ellátott, illetve törvényes képviselője írásban megállapodást köt az otthonvezetővel. A megállapodás tartalmazza: a)munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását b)munka-rehabilitáció időbeosztását c)munka-rehabilitációs díj havi összegét 13
d)szándéknyilatkozatot arra nézve, hogy az ellátott testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban. A munka-rehabilitáció keretében történő foglalkoztatás során a munka időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 vagy heti 20 órát. Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, melynek összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál. Aki napi 4 órában munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott, az a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-val megegyező, aki napi 6 órában, az a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-át meghaladó összegű munka-rehabilitációs díjban részesül. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás legfeljebb 1 évre kötött munkaszerződés alapján, határozott idejű munkaviszonyban történik. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik. A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát. Amennyiben a munkavállaló napi munkaideje a 4 és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet biztosítunk. A szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátottak mentálhigiénés ellátása, fejlesztése munkaidő után az egyéni fejlesztési, gondozási tervben meghatározottak szerint valósul meg. X. AZ ELLÁTOTTAK JOGAINAK VÉDELME 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást igénybevevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az otthon által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 2. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. 3. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az otthon működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. 4. A személyes gondoskodást nyújtó az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. 5. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az otthonvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott 14
egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. 6. Az otthon nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a Házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az otthonban élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a Házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat. 7. Az otthonvezető gondoskodik az ellátást igénybe vevők az otthonba bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. 8. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az otthonon belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. 9. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az otthonban élő más személyek nyugalmára. Az otthonvezető a Házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben. Amennyiben az otthonban ellátott személy betegsége miatt ápolásra szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségügyi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az otthonvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott-jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az otthonvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az otthonvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. 10. Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismeréséhez. Az otthon vezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, valamint annak eredményéről. 15
11. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen: Az akadálymentes környezet biztosítására. Az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására. A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére. Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására. Társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. 12. A gondnokság alatt álló ellátott érdekeinek védelmében az otthonvezető köteles új gondnok kirendelését kérni, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi feladatait. 13. A lakó jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozható. A korlátozó intézkedés részletes szabályát a Házirend 1. sz. melléklete Eljárási rend a korlátozó intézkedések elrendelése esetén címmel tartalmazza. XI. AZ ELLÁTOTTAK ÉRDEKVÉDELME 1. Az otthon vezetője a nyilvántartásba vételről szóló értesítéshez csatoltan megküldi a Házirend és a Megállapodás minta 1 példányát a leendő lakónak. 2. A lakó hozzátartozója, gondnoka valamint a lakó jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az otthonvezetőnél vagy az Érdekképviseleti Fórumnál (a továbbiakban: panasz kivizsgálására jogosult): az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az otthon dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén; az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 3. A panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is. 4. A lakó hozzátartozója, gondnoka valamint a lakó jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal fordulhat a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központhoz ha: a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, intézkedésével nem értenek egyet. A jogosult vagy hozzátartozója panaszával fordulhat: 16
a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ, 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Az Érdekvédelmi Fórumhoz, ami az otthonon belül működik, Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához, 1387. Budapest, Pf: 40., Különféle társadalmi szervezetekhez, kisebbségi önkormányzatokhoz, A lakóhelye szerinti gyámhatósághoz. Ellátottjogi képviselőhöz: Rottenbacher Ádám. (Fogadónap az otthonban kifüggesztve). Tel.: 20/4899604 Értelmi Fogyatékosok és Segitőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, 1365 Budapest, Pf.705. Az ÉFOÉSZ Tolna Megyei Szervezetéhez, Dr. Garay Zoltánné Szekszárd 5. Az intézményi jogviszonyban állók és ellátásra jogosultak érdekvédelmét a más módon nem orvosolt panasz esetében az Érdekképviseleti Fórum látja el. XII. AZ ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI Az Érdekképviseleti Fórum székhelye: Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Árpád-házi Szent Erzsébet Otthona 7150 Bonyhád, Schweitzertanya 51. Az Érdekképviseleti Fórum feladata: dönt az elé terjesztett panaszokról, intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az otthon ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdek-képviseleti fórum hatásköre az otthon feladat-ellátási területére és az ellátottakra terjed ki. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: 1. Az intézményi ellátásban részesülőket 2 fő megválasztott lakó képviseli. 2. Az otthon dolgozóit 1 fő megválasztott dolgozó képviseli. 3. Az ellátottak hozzátartozóit 1 fő megválasztott hozzátartozó képviseli. 4. Kijelölés alapján az intézményt fenntartó képviseletében 1 fő. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak tisztsége megszűnhet: a tag halálával; lemondással; visszahívással; Az Érdekképviseleti Fórum bármely tagjának kiválása esetén helyette 60 napon belül új tagot kell választani. A megalakítást követően az Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül elnököt és alelnököt választanak. Az Érdekképviseleti Fórum üléseit az elnök akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. 17
Az Érdekképviseleti Fórum szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Érdekképviseleti Fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A lakó, hozzátartozója, valamint a lakó jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panaszát az otthon vezetőjének, vagy az Érdekképviseleti Fórum bármely tagjának benyújthatja. Az Érdekképviseleti Fórum névtelen bejelentésekkel, panaszokkal nem foglalkozik. XIII. TÉRÍTÉSI DÍJ 1. A gondozásért az otthonban való elhelyezés napjától személyi térítési díjat kell fizetni, a hatályos törvényi rendelkezések és a fenntartó hatályos rendelkezései szerint. A személyi térítési díjat az otthonvezető az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül, vagy felülvizsgálat esetén az intézményi térítési díjat megállapító fenntartói rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül állapítja meg. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az ellátott jövedelmének 20 % - a, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 % - a költőpénznek megmaradjon. A személyi térítési díjat napra és hónapra lebontva kell megadni. A lakó két hónapot meg nem haladó távolléte esetén a megállapított személyi térítési díj 20% -át fizeti meg. A távolléti napok naptári éves szinten összesítendők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. Két hónapot meghaladó távollét esetén egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára a megállapított személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetben 60%-át kell fizetni. A jövedelemmel, ingatlannal, tartásra köteles és képes hozzátartozóval nem rendelkező személy ingyenes ellátásban részesül. Az ingyenes ellátásban részesülő az otthon által biztosított havi költőpénzre jogosult, amelynek összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1.-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 % - ánál. A személyi térítési díjat a tárgyhónapban, legkésőbb az azt követő hónap 10-ig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az otthonvezető 15 napos határidő megjelölésével felhívja az elmaradt térítési díj megfizetésére. A díj hátralékról az otthon negyedévenként tájékoztatja a fenntartót, amely intézkedik a hátralék behajtásáról. Ha a fizetésre kötelezett személy a térítési díj összegét vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ahol határozatban döntenek a térítési díj összegéről. 18
XIV. AZ OTTHON ALAPFELADATAIT MEGHALADÓ PROGRAMOK, SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE, AZOK TÉRÍTÉSI DÍJA 1. Az otthon alapfeladatait meghaladó programok, szolgáltatások körébe tartozik: nyaralás, versenyek, kirándulások, lovaglás, az otthon által biztosított fodrásztevékenységen túli fodrász által nyújtott szolgáltatás. Ezek eseti szervezése, illetve szükség esetén rendszeres vagy végleges biztosítása során igyekszünk lakóink igényei szerint eljárni. 2. Az otthon az alapfeladatához nem tartozó szolgáltatásokért, programokért az adott szolgáltatás vagy program önköltségének megfelelő összegű térítést kérhet az ellátást igénybevevőktől. 3. Fodrász: dauer, festés, vágás, szárítás (az otthon által biztosított fodrásztevékenységen túli) - külön a lakó nevére kiállított számla alapján térítés ellenében vehető igénybe. 4. Nyaralás esetén az útiköltség, szállás, étkezés költsége a lakó nevére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. 5. Gyógymasszőri szolgáltatás külön, a lakó nevére kiállított számla alapján térítés ellenében vehető igénybe. 6. A távol lakó hozzátartozó látogatása céljából a gépjárművet igénybe lehet venni. A térítés összege a mindenkori APEH üzemanyag ár szerinti elszámolás. 7. Önköltséges kirándulások, belföldi és külföldi üdülések alkalmával a kísérőként munkát végző személyzet (feladatuk: gyógyszerezés, akut rosszullétek ellátása, lakók egészségi és pszichés állapotának megfigyelése, felügyelet, önellátásban segítség) költségeit utazás, szállás, kötelező étkezés, belépődíjak az önköltség számításakor az adott program járulékos költségeként figyelembe kell venni. A kísérők létszámát a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembevételével a főnővér állapítja meg (általában külföldi üdülésnél 4 főre 1 fő kísérő, belföldi üdülésnél 5 főre 1 fő kísérő). A programok költségeiről indulás előtt megfelelő időben tájékoztatni kell a lakót. 8. Eseti térítés: Az otthonban használt jelentős villamos energiafogyasztással működő, a lakó saját tulajdonában lévő készülékek fogyasztásáért, a lakó térítést köteles fizetni, melynek gyakorisága és módja a lakókkal és gondnokokkal, valamint az Érdekképviseleti Fórummal történő egyeztetés és megállapodás alapján kerül meghatározásra és kifüggesztésre közösségi helyiségekben. XV. AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI VALLÁSGYAKORLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 19
1. Az otthon lakói vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre juttatását minden eszközzel elősegítjük. 2. Az otthon lehetőséget biztosít a különféle vallási felekezetek képviselői, papjai, lelkészei számára a lakók meglátogatására, a velük való rendszeres kapcsolattartásra. 3. Az otthon lakói szobájukban, vagy az otthon közösségi helyiségeiben szabadon fogadhatják az egyházak képviselőit, az egyéni vallási-lelki szükségletekhez (pl. gyónás, szentáldozás, utolsó kenet, úrvacsora, stb.) való zavartalan hozzáférést a személyzet elősegíti. 4. A közösségi vallásgyakorlás színhelye F épület nagyebédlő, illetve az F és C közösségi helyiségei. 5. A lakóinktól kérjük lakótársaik vallási hovatartozásának tiszteletben tartását, egymás méltóságteljes vallásgyakorlásának elősegítését. XVI. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a lakó halálával. 2. Az intézmény vezetője az intézményi jogviszonyt megszűnteti, ha a lakó: másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a Házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. 3. Az otthon lakójának, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezése alapján az intézmény vezetője az intézményi jogviszonyt megszűnteti a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a Megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg az intézményi jogviszony. 4. Az intézmény vezetője az ellátás megszűntetéséről, valamint a megszűntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszűntetéssel a lakó, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához, a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központhoz fordulhat. Ilyen esetben az intézmény az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítja, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 20
5. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét: a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről, az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, az otthonnal, illetve a lakóval szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. Az intézményi jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok a többször módosított 1993. évi III. tv. alapján: 104. Ha a jogosult korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a 95-100. -ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni. Intézményi jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésének szabályai: Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az otthon vezetője kezdeményezheti. Az otthon vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, a Házirendet többször megsérti és emiatt az Érdekképviseleti Fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Az első esetben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ megszünteti. A fentiekben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni. XVII. ETIKAI KÉRDÉSEK, ALKALMAZOTTAK KÖTELESSÉGEI 1. Az otthonban történő ellátásért a lakók térítési díjat fizetnek, így az ellátásért egyéb juttatást az otthon nem kér. 2. Az otthon részére történő önkéntes adományokért nem illet meg senkit különleges bánásmód. 3. Az otthon alkalmazottja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az otthon jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti. 21
4. Az otthon minden alkalmazottjának titoktartási kötelezettsége van. Így az otthon lakóitól, illetve lakóiról szerzett bármilyen információt illetéktelen személynek átadni nem szabad. 5. Az otthon minden alkalmazottja köteles a lakókkal, azok hozzátartozóival szemben udvarias, előzékeny magatartást tanúsítani. 6. Az alkalmazottaknak a lakóktól, illetve hozzátartozóiktól ajándékot, pénzt, vagy bármi más vagyoni előnyt kérnie és/vagy elfogadnia nem szabad. AZ ALKALMAZOTTAK KÖTELESSÉGEI: Kivétel nélkül minden dolgozó köteles biztosítani, hogy a lakók szeretetteljes nyugodt légkörben éljenek. Az otthon valamennyi dolgozója köteles feladatát maradéktalanul ellátni, a lakókkal szemben türelmes magatartást tanúsítani, képesítésének megfelelő legmagasabb szintű ellátást biztosítani. Kötelesek a lakók egymásközti jó kapcsolatait megőrizni, mindent megtenni annak érdekében, hogy az ellátott és a személyzet között bizalmas, egészséges viszony legyen. A teljes körű titoktartás minden dolgozóra egyformán kötelező. Az ellátottakat tettleg bántalmazni azonnali elbocsátás terhe mellet szigorúan tilos XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Házirend a fenntartó aláírásával lép hatályba, és ezzel egy időben a korábbi Házirend hatályát veszti. Bonyhád, 2012. Pál Mária Intézményvezető Tóthné Ömböli Henrietta otthonvezető A Házirendet és annak tartalmát (különös tekintettel a korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályzásra) megismertem... lakó 22.. törvényes képviselő
1 sz. melléklet Eljárási rend a korlátozó intézkedések elrendelése esetén A lakó jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható. Az otthonban, ha a lakó veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, a pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően korlátozó intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az 23
egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani! Egyebekben a korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatók, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja, vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját. A korlátozó intézkedés nem alkalmazható büntetésként, nem valósíthat meg kínzást, a lakóval szembeni kegyetlenséget! A korlátozó intézkedés nem lehet embertelen vagy megalázó, így különösen tilos a bántalmazás, a hálós ágy és ahhoz hasonló, zárt szerkezetű, ketrecre emlékeztető, rácsos eszközök alkalmazása! Csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll (amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart.)! Korlátozást elrendelő személy: Az otthon orvosa, illetve helyettese. Elérhetőségének hiányában a vezető ápoló (a nap 24 órájában). Betegsége, szabadsága alatt a helyettese, a műszakot vezető ápoló. Ez utóbbi esetben az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az otthon orvosának 2 órán belül jóvá kell hagynia. (Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni!) A korlátozó intézkedés formái: pszichikai korlátozás: A lakó veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó pszichés megnyugtatása. Felszólítás a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására. A veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. Arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik. fizikai korlátozás: A lakó szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása: a gondozási csoport illetve az otthon elhagyásának megtagadása és megakadályozása, 24