PANNON EGYETEM Matematikai és Számítástechnikai Tanszék D I P L O M A D O L G O Z A T SEGÉDESZKÖZÖK INFORMATIKAI ALAPISMERETEK C. TÁRGYBÓL KÖZÉPISKOLÁK 12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Témavezet: Kiss Krisztián Írta: Luty Johanna Veszprém 2007
ELSZÓ Az informatika gyors tempóban fejld világában sem árt idnként összegyjteni az ágazat eredményeit, nem beszélve az alapok megfelel rögzítésérl. A 2005-ben bevezetett kétszint érettségi egy idre meghatározza a követelményeket. Az ismeretek azonban szétszórtan több könyvben, több weboldalon találhatók meg. Erre a problémára próbáltam megoldást találni, s az ennek keretében elkészült összefoglaló jegyzetet, az informatikai alapismereteket összegyjt weboldalt, valamint a gyakorlást szolgáló tesztprogramot minden érdekld Olvasónak, Tanulónak ajánlom, elssorban persze diákjaimnak és kollégáimnak. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik e diplomadolgozat elkészítésében segítségemre voltak. Elssorban szeretném megköszönni témavezet konzulensem, Kiss Krisztián támogatását és értékes tanácsait. Köszönöm Laczó Zoltán Vincének a diplomadolgozat pedagógiai részéhez fzött épít kritikáit. Hálás vagyok egykori tanáraimnak, dr. Koncz Józsefnek és Hernyák Zoltánnak, akik a programozás világába bevezettek. Köszönöm kollégáimnak, a Csepel-Sziget Mszaki Szakközépiskola tanárainak, valamint a 12. évfolyamba járó diákjaimnak az anyag gyakorlati kipróbálásában nyújtott önzetlen segítségét. Végül, de nem utolsó sorban köszönetemet fejezem ki a Pannon Egyetem tanárainak is, akik az elmúlt 2 év alatt újabb ismeretek elsajátítását tették lehetvé számomra, s ezeket a diplomadolgozatban fel is használhattam.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...4 1.1. A DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁJA, CÉLJA...4 1.2. ISKOLÁM, EGY CSEPELI BEFOGADÓ ISKOLA...4 2. OKTATÁS ÉS NEVELÉS AZ INFORMATIKA ÓRÁKON...6 2.1. AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS TANTERV A 9-12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE...6 2.2. AZ INFORMATIKA KAPCSOLATA MÁS TÁRGYAKKAL...9 2.3. INFORMATIKA ÉRETTSÉGI...10 2.4. PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK A NEVELÉS TERÜLETÉN...13 3. ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZET NYOMTATOTT FORMÁBAN...17 3.1. A JEGYZET FELÉPÍTÉSE...17 3.2. A JEGYZET ALKALMAZÁSI TERÜLETEI...19 4. JEGYZET A WEBEN...21 4.1. DREAMWEAVER MX 2004...21 4.2. AZ ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZET WEBOLDALA...24 4.3. A JEGYZET WEBOLDALÁNAK ISKOLAI ÉS OTTHONI HASZNÁLATA...33 5. TESZTPROGRAM...35 5.1. A FEJLESZTKÖRNYEZET BEMUTATÁSA DELPHI 5...35 5.2. A PROGRAM BEMUTATÁSA...38 5.2.1. Programterv...38 5.2.2. Fejleszti dokumentáció...40 5.2.3. Felhasználói dokumentáció...48 6. A SEGÉDESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE...53 7. ÖSSZEFOGLALÁS...55 IRODALOMJEGYZÉK...56 1. MELLÉKLET - ÉRTÉKEL KÉRDÍV...57 ÁBRAJEGYZÉK...58 NYILATKOZAT...59
1. BEVEZETÉS 1.1. A diplomadolgozat témája, célja Az informatika szerteágazó tudomány. Az információ kezelése, feldolgozása rengeteg részletbl tevdik össze. Ebbl a hatalmas tudásanyagból kell egy használható keresztmetszetet megmutatni a diákoknak a középiskolákban, fként az informatikával kiemelten foglalkozó osztályokban. Iskolámban többnyire ilyen jelleg osztályok vannak. Tankönyvet nem használunk az informatika oktatásához, hiszen egy év alatt is több témakört érintünk, s ehhez számos könyvet kellene a tanulóknak megvenniük. Immár harmadik éve készítjük fel tanulóinkat az új, kétszint érettségi követelményei alapján, amelybl jól kivehetk az elvárások az egyes témakörök vonatkozásában. Ezt alapul véve próbálok diplomadolgozatom keretein belül megvalósítva többféle formában segítséget nyújtani végzs osztályaimnak. A legfontosabb témakörök rövid összefoglalóját nyomtatott, illetve interneten közzétehet weboldal formájában írom meg. Minden fejezethez ellenrz kérdések, esetleg feladatok tartoznak, melyek az önkontroll eszközei is lehetnek. A szakmacsoportos tanterv alapján tanulók az érettségin tesztfeladatokkal is találkoznak, az erre való felkészüléshez egy tesztprogramot készítek. 1.2. Iskolám, egy csepeli befogadó iskola 1 Munkahelyem megközelítése reggelenként egy kiadós, egészséges sétával történik, mivel az iskolakomplexum gyalogosan vagy autóval érhet el. A tanulók többsége is a buszmegállóktól, HÉV-tl gyalog jut el második otthonába. Ez az iskola egy régóta fennálló, s egyre fejld intézmény, melynek f profilja a mszaki szakemberek képzése. Az iskola-összevonások kapcsán ma már a közgazdaság-tudomány is képviselteti magát nálunk. Iskolánk tanulóit mindenhonnan tárt kapukkal várjuk, hiszen befogadó iskola vagyunk. (Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy diákjainknak mindent szabad.) A statisztikák alapján elmondható, hogy nagyon sok 1 Csepel-Sziget Mszaki Szakközépiskola 4
szociális, magatartási, tanulási problémával küszköd gyerek jár hozzánk. Nevelésük, oktatásuk szinte speciális igényeket támaszt. Az ilyen hátrányos helyzet, alulmotivált gyerekek érettségire való felkészítése komoly feladat. Sokszor egy elégséges vagy közepes érettséginek jobban örülünk, mint a kitn tanuló színjeles végbizonyítványának. Az iskolában diákjainknak lehetségük van érettségi után OKJ-s képzéseken részt venni. Ez hangsúlyos területe intézményünknek, mivel a tanulóknak csak nagyon kis százaléka törekszik fiskolára, egyetemre bejutni. A 2 éves szakképzés elvégzése komolyabb egzisztenciális lehetségeket nyújt tanulóinknak, hiszen ma már az érettségi önmagában kevésnek bizonyul az elhelyezkedésért való küzdelemben. Célunk a gyerekek nevelése, viselkedésük, világszemléletük helyes irányba terelgetése, továbbá a tanulásra való motiválása. 5
2. OKTATÁS ÉS NEVELÉS AZ INFORMATIKA ÓRÁKON 2.1. Az informatika szakmacsoportos tanterv a 9-12. évfolyam részére Az elméleti órák száma 9. és 10. évfolyamon heti 2, míg 11. és 12. évfolyamon heti 4 óra. Az elméleti órák célja az érettségire való felkészítés mellett a tanulók pályaorientáltságának kialakítása, megersítése. A tárgy tanítása során a diákoknak meg kell ismerniük a különböz munkakörökben végzett munkatevékenységeket, hogy egyéni életcéljukat reálisan tervezhessék meg. A 9. osztályosok a tanév során 74 órában tanulják az elméletet, ahol fként hardverismereteket sajátítanak el, megismerik az informatikai szakmákban használatos eszközöket. Az éves óraszám csaknem fele felhasználható arra, hogy a diákok megismerjék a számítógépek felépítését, a számítógépek generációinak jellemzit, a processzorokat, perifériákat, és a korszer adattároló eszközöket. A hardver témakör másik részében az a cél, hogy megismertessük a tanulókkal az informatikai szakmákban alkalmazott anyagok és tulajdonságait, felhasználási körüket. Az érettségi tesztfeladatok zöme a hardver-ismeretekre kérdez. Ezért elengedhetetlennek tartom, hogy felsbb évfolyamokban is foglalkozzunk a hardver témakörével bár ez a tantervben nem szerepel, hiszen 9.-ben még addigi tanulmányaira alapozva a diák nem biztos, hogy mindent megért, ami az érettségi követelményekhez szükséges, valamint a következ 3 év során feledésbe merül az itt tanultak nagy része. Ennek az évnek a feladata, hogy a tanulókat megismertessük a mszaki pályák világával, hogy ezzel is elsegítsük a tanulók megfontolt pályaválasztását. A tanulóknak már ebben az évben arra kell törekedniük, hogy az informatika szakkifejezéseket helyesen és szabatosan használják. Erre egyrészt azért is kell jól odafigyelni, mert az érettségi értékelésében az egyik szempont a szakszavak megfelel alkalmazása. A mai oktatási szemléletben eltérbe került az egyes tantárgyak kapcsolata. Az informatika nagyon alkalmas arra, hogy más tantárgyak tanulását segítse. A 9. évfolyamon az osztályfnöki órákon beszélheti meg az osztály a pályaválasztással kapcsolatos problémákat, továbbá, hogy milyen társadalmi és csoporthatások érvényesülnek a pályaválasztás során, milyen képességekkel kell rendelkezniük az egyes munkakörök betöltéséhez, milyen az 6
informatikai szakmák társadalmi megítélése, presztízse, vonzereje. A hardverrel kapcsolatos témák kapcsán pedig a fizikában és a kémiában tanultakat lehet átismételni, feleleveníteni, kiegészíteni. Heti egy órában a közismereti informatika követelményeinek megfelel tananyagot sajátítják el a tanulók 9. osztályban. A tárgy egyik célja, hogy az informatika iránti érdekldést fokozza a tanulókban. Fontos az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, mely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvet fontosságú. Ezeken a gyakorlati órákon megismerkednek a tanulók a számítógép-kezelés alapvet tudnivalóival, az operációs rendszer használatával, beállításaival, állománymveletekkel, továbbá az iskolai hálózat felépítésével, az internetes kommunikációs lehetségekkel, dokumentum-készítéssel, a táblázatkezeléssel és az alapvet könyvtárismeretekkel. A 10. évfolyam tananyagához a mszaki rajz, a multimédia építkövei digitális képfeldolgozás, hang- és mozgókép-feldolgozás, kódolások és programozási alapismeretek tartoznak. A diákoknak meg kell ismerniük a mszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, s el kell sajátítaniuk az ábrázoláshoz szükséges térszemléletet. Fel kell ismerniük a perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrákat, használni kell tudni a mszaki tervez programokat (CAD-rendszerek). A programozás anyagrészen belül a manapság alkalmazott programnyelvek fbb jellemzit, felhasználási területeit kell a tanulóknak megtanulniuk. Meg kell érteniük a szerkesztés és a fordítás folyamatát, valamint képesnek kell lenniük egy feladat megfogalmazására, és megoldási algoritmusának felvázolására. Ezen az évfolyamon a tanítás célja a tanulók vizuális kultúrájának, térlátásának fejlesztése, valamint a programozáshoz szükséges gondolkodásmód megalapozása. A közismereti informatika az elz évhez hasonlóan heti 1 órában kerül az órarendbe. A tananyag tartalmazza a digitális és analóg jelek szerepét, logikai mveleteket, programok telepítését, az operációs rendszer segédprogramjainak ismertetését, prezentáció- és weboldal-készítést, alapvet adatbázis-kezelést és könyvtárhasználatot. Az érettségi eltti év a 11. osztály tananyaga a programozásról szól. Nehéz és fontos feladat a diákok lényeglátásának és strukturális szemléletének kialakítása, melyre néha még az évi 148 óra is kevésnek bizonyul. A 11. évfolyamon az a cél, hogy a 7
tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket, megismerjék az algoritmus-leíró eszközöket, tudjanak folyamatábrát, struktogramot, és leíró nyelven megadott kódot olvasni, értelmezni, készíteni. A diákoknak meg kell tanulniuk a különféle adatszerkezetek tulajdonságait és típusait. Az összetett típusok közül alkalmazási szinten ismerniük kell a vektort és a mátrixot. Ebben az évben mindhárom vezérlési szerkezet szekvencia, szelekció, iteráció feldolgozásra kerül, a tanulóknak készségszinten ismerniük kell ezeket. Ismerniük kell a fontosabb függvényeket, a paraméterátadás alapjait, és a hívási szabályokat. Az objektumorientált programozás is bemutatásra kerül, melynek konkrét megvalósításaira 11. és 12. osztályban gyakorlaton adódik alkalom. Ebben az évben meg kell érteniük, és alkalmazni kell tudniuk a programozási alapelveket, tételeket. Az írásbeli érettségi másik lényeges pontja, a programozási feladatok, melyre 11. osztályban fel kell készíteni a tanulókat. A programozáshoz szükséges gondolkodásmód, a feladatok értelmezéséhez szükséges ismeretek a matematikához kapcsolódnak. A 12. évfolyam újdonsága a vizuális programozás, az adatbázis-kezelés, és a hálózati ismeretek. E témakörökön kívül jelents id fordítandó az ismétlésre, és az érettségire való célirányos készülésre. Az els két évfolyamon heti 3 órában tanulják az informatikát számítógépes teremben a gyakorlati órák során, melyhez hozzájön a szakmacsoportos tanterv alapján tanulók esetében a közismereti informatika heti 1 órája. A 11. és a 12. osztályban hetente 2 2 gyakorlati óra áll rendelkezésre a tanuláshoz. A gyakorlati órák feladatai nagyrészt összhangba hozhatók az elméleti órákon tanultakkal. A 9. évfolyamon a közismereti informatikához kapcsolódóan szövegszerkesztést, táblázatkezelést tanulnak a szakmai gyakorlati órákon is. Ezek az ismeretek kiegészülnek az eladás-tervez használatának megismerésével, és hálózati feladatokkal. 10. osztályban az elméleti órák anyagával párhuzamosan a diákok megismerkednek a kép- és videófeldolgozó eszközökkel, programokkal, valamint a programozás alapjaival. A programozás elmélyítésére a 11. évfolyam gyakorlati órái alkalmasak, hiszen heti 4 órában gyakorolják a diákok az elméleten felvázolt programozási algoritmusokat, adatszerkezeteket, típusokat. 8
12. évfolyamon szintén folytatódik a programozás gyakorlása, s emellett hálózati tudnivalókat, adatbázis-kezelést és hardverismereteket sajátítanak el a tanulók. A hardverismeretek témakörében minden iskola két változat közül választhat. Az A változat szerint tanulók logikai függvényekkel dolgoznak, szekvenciális hálózatot valósítanak meg standard áramkörök segítségével. A B változat szerint tanuló osztályok az assembly utasításokat ismerik meg, valamint a BIOS-program hívásával, a visszatérés kezelésével foglalkoznak. Örvendetes tény, hogy tanulóink közül sokan motiváltak az ECDL-bizonyítvány 2 megszerzésére, amit helyben meg is tehetnek, hiszen iskolánk ECDL-vizsgákat szervezhet, s van lehetség felkészít órák tartására is. Általában a 10. évfolyamban kezdik meg a diákok a vizsgákat, hiszen a 7 modul közül a szövegszerkesztés, táblázatkezelés vagy a prezentáció-grafika témakörök az órákon már gyakorlásra kerültek 9. osztálytól. A többi modul letétele 11-12. osztályra marad. Az ECDLvizsgákra való készülés is segít az alapvet cél, az érettségi elérésében, így minden diákunkat biztatunk a vizsga letételére. 2.2. Az informatika kapcsolata más tárgyakkal Mint már az elz részben is említettem, az informatika szorosan kapcsolódik más területekhez is. De nemcsak az informatika órákon merülhet fel a más tantárgyak tananyaga, hanem a többi tantárgy oktatója is felhasználhatja a számítástechnika eszközeit, amennyiben lehetsége van rá. Már az ókori emberek is használtak oktatási eszközöket tudásuk átadásához. Például a különféle képeken, agyagfigurákon ábrázolt mesterségek modellértékek voltak. A modellek alkalmazása a mai napig közkedvelt lehetsége a pedagógusoknak, gondoljunk csak a biológia szertárra. A modelleken kívül ma már számos egyéb taneszköz is segíti az oktatás-tanulás folyamatát: könyvek, térképek, videó-anyagok, és nem utolsó sorban a számítógép, mely napjaink legkorszerbb taneszközének mondható. Sok elnye mellett azonban nem szoríthatja ki a valóságos fizikai modelleket, bár nagyszer 3D-s testeket tudnak a számítógépek bemutatni. Kísérletekkel igazolt, hogy a tanulás során egy folyamatában bemutatott jelenség a megértést jobban elsegíti, mint a verbális információ-átadás. A jelenségek animációs 2 European Computer Driving Licence (Európai Számítógéphasználói Jogosítvány) 9
bemutatására pedig a számítógép a legalkalmasabb eszköz napjainkban, kiváló programok segítségével akár a tanulók is készíthetnek mozgóképsorozatokat. A számítógépek oktatásban történ felhasználását már az 1980-as években megkezdték. Elssorban a számítógépet demonstrációs célokra alkalmazták az egyes tantárgyak oktatása során. A számítógép többféle módon megkönnyítheti a tanulást. Információforrásként, szimulációra, és gyakorlásra is használhatjuk. A számítógépek iskolai alkalmazásában az irányítás a tanár kezében marad, és a végs ellenrzést is gyakorolja. A számítógépnek is ugyanaz a szerepe, mint az összes többi taneszköznek: speciális tulajdonságait kihasználva a minél eredményesebb tanulás elérése a cél. A tanítási-tanulási folyamat egyes részeit az ismeret közlését, ellenrzését, az értékelést, és a gyakoroltatást elvégezheti a számítógép is. Az új ismeret közlése során a tanuló eltt a képernyn megjelenik az információ leggyakrabban a multi- vagy hipermédia lehetségeit kihasználva. Az új ismeretet feladatok követhetik, amelyekben a diákok különféle formákban próbára tehetik tudásukat. A tanulói válaszokat a számítógép ellenrizheti, értékelheti. Nem jelent problémát, ha az osztályban különböz képesség tanulók vannak együtt, hiszen mindenki saját munkatempójában haladhat. A számítógépek nemcsak az oktató programok használatát teszik lehetvé, hanem bármilyen tananyaghoz kapcsolódó prezentációra, filmlejátszásra, szemléltetésre is alkalmas. A számítógép, mint média, alkalmazható az új ismeretek közlésére, lehet kísérleti és demonstrációs eszköz, továbbá a tanulók figyelmét ráirányíthatja a jelenségek közötti kapcsolatok megfigyelésére is. A számítógéppel segített tanulásban fejldik a tanulók komplex látásmódja, kritikai szemlélete, st innovatív képessége is megersödhet. 2.3. Informatika érettségi Az 1980-as évek közepétl fokozatosan elterjedtek a számítógépek az iskolákban, így a számítástechnika tanítását is egyre több helyen lehetvé tették elször csak fakultáció formájában. 1989-ben készítettek tantervet a Mikroszámítógépes operátori és alkalmazói fakultáció számára, illetve kiadtak egy központi útmutatót is a Számítógép-kezeli ismeretek c. tantárgy érettségi vizsgájához. Közgazdasági szakközépiskolákban már a 80-as években tanultak programozást melyet késbb 10
külön tantárgyként is felvehettek, s érettségi vizsgát tettek belle. Az írásbeli vizsgát központi tételsor alapján tehették le, mely egy programozási és egy adatbázis-kezelési feladatból állt. A szóbeli érettségi tételsorát minden iskola maga állította össze. Ezt a fajta programozói érettségi vizsgát 2001-ben megszüntették. Az iskolákban ettl kezdve többféle program alapján történhetett az informatikai képzés (helyileg akkreditált vagy a központi program alapján vagy a technika tantárgy alapján). Ebbl adódóan a követelményrendszer, st a vizsga formája is eltér volt. Egyes vizsgahelyeken 10 perces, míg máshol 15 perces szóbeli felelések voltak, st volt olyan iskola is, ahol külön gyakorlati vizsgát is kellett a tanulóknak tenniük vagy éppen egy tesztjelleg írásbeli feladatsorral egészült ki a szóbeli rész. Ennek a káosznak vetett véget 2005-re a tanterv és a követelmény egységesítése. A NAT kötelezen bevezette az informatika tantárgyat az általános- és a középiskolások számára. Az érettségi vizsga tartalmi és formai kerete központilag meghatározottá vált. Az informatikai ismereteket két különböz tartalmú tantárgyra osztották: a közismereti informatikára és a szakmai informatikára. (Ez az egyetlen tárgy, melybl szakmai érettségi is szervezhet.) Gimnáziumokban és a nem informatikai szakközépiskolákban közismereti informatikából lehet érettségi vizsgát tenni, de az informatikai szakképz intézményekben is választhatják érettségi tárgyként. A szakmai érettségi megszerzése után kell felkészültséggel mehetnek a diákok a különféle informatikai, számítástechnikai OKJ 3 -s képzésekre. Iskolánk is többféle OKJben szerepl képzést szervez, érettségizink közül sokan vesznek részt ezeken. Jelenleg a multimédia, programozói, gazdasági informatikus és rendszerinformatikus képzések közül választhatnak. 2005-ben bevezették a kétszint érettségi vizsgarendszert, mely közép és emelt szint vizsgáztatást tesz lehetvé. Ezt a fiskolákra, egyetemekre történ felvételi vizsgák megsznése és az érettségivel való helyettesítése indokolta. Így a diákok megterhelése csökkenthet, hiszen ezáltal nem kell ugyanabban az idszakban ugyanabból a tárgyból több helyen is vizsgáznia. 4 A szakmai informatika tantárgyból szervezett érettségi vizsga két részbl áll: írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsgán a tanulóknak egy központilag kiadott teszt 3 Országos Képzési Jegyzék 4 Bár, ha egy diák egyszer megtanult valamit az érettségi vizsgára, akkor azt tudja más vizsgákon is (pl. felvételin). 11
feladatsort kell megoldaniuk 60 perc alatt, majd 2 óra áll rendelkezésre egy szintén központi számítógépen megoldandó feladatsor elkészítésére. Az érettségi eltt minden tanulónak egy nyilatkozatot kell kitöltenie, ahol be kell jelölni azokat a szoftvereket, amelyeket az iskolában tanult. A számítógépes feladatsor 3 programozási és 1 adatbázis-kezelési feladatot tartalmaz. A programozási feladatok megoldásához a tanult programnyelvet lehet használni (Pascal, C, Java, BASIC), ami esetünkben a Pascal nyelvet jelenti. Az els feladattípus az algoritmus-leíró nyelvek folyamatábra, struktogram, mondatszer leírás készség szint ismeretét várja el: egy algoritmus-leíró nyelven megadott programkódot kell Pascal vagy más tanult programozási nyelvre átírni, vagy fordítva, egy Pascal nyelven megadott kódrészletet kell folyamatábrában vagy struktogramban felrajzolni. A második feladat egy egyszerbb, szövegesen megfogalmazott programozási feladat, ahol általában egy megadott képlet alkalmazásával néhány beolvasásból, értékadásból és kiíratásból, esetleg feltételes elágazásból is álló program elkészítése a feladat. A harmadik feladat megoldásához valamely programozási tételt kell alkalmaznia az érettségiznek. Ez a feladat tömb esetleg mátrix használatát igényli, melynek elemei akár rekordok is lehetnek (ld. 2006. májusi érettségi). Az adatbázis-kezelési feladat megoldásához sincs konkrét alkalmazás elírva, akár SQL segítségével is megírható a feladat. Középszinten egy tábla létrehozása a feladat a megadott mezkkel, valamint meghatározott adatokkal fel is kell a táblát tölteni. Ezeken túl egy lekérdezést kell elkészíteni, mely általában összetett megoldást kíván meg. Emelt szinten mindhárom programozási feladat szövegesen megadott. Az els egyszerbb, programozási tételt nem igényl feladat. A második program elkészítéséhez tömböt, és valamelyik programozási tételt kell használni. A harmadik feladathoz több tömb, mátrix, ritkábban használt adattípusok is szükségesek lehetnek. Elfordulhat, hogy ennél a feladatnál több programozási tételt is alkalmazni kell. Az adatbáziskezelési feladat egy több (4-5) táblából álló adatbázis létrehozása, feltöltése, a kapcsolatok meghatározása, és két lekérdezés készítése. A szóbeli vizsga tételsorát középszinten az iskola állítja össze, amely minimum 20 tételbl áll. Minden tétel 2 részbl tevdik össze: egy szóban kifejtend témakörbl és egy rövid gyakorlati jelleg feladatból, melyet a felkészülési id alatt kell a jelöltnek számítógépen megoldania. Ez a gyakorlati feladat a felhasználói programok készségszint ismeretét, az operációs rendszer jellemzinek lekérdezését, fontosabb 12
segédprogramjainak ismeretét, képek grafikai jellemzinek módosítását, hálózati jellemzk és paraméterek lekérdezését, módosítását, a programozáshoz használt fejleszti környezet alkalmazását, paraméterezését, illetve az internetes ismereteket (elektronikus levélírás, weboldal készítés) méri. A gyakorlati feladatok elkészítése is az iskola feladata. A B tételekhez szükséges nyers fájlokat, illetve mintákat a vizsga helyén lev számítógépeken el kell helyezni, hogy ezek alapján a tanulók megoldhassák a feladatot. Emelt szinten 25 tétel közül húz a vizsgázó, melyeket központilag állítanak össze. Minden tételnél szükséges az összefüggések mélyebb meglátása, és az elemz összehasonlítás. Emellett 25 gyakorlati témakör is van, melyet szintén a vizsgaközpont határoz meg. Jelentkezéskor kell közölnie a vizsgázónak, hogy milyen hálózati környezetben készült fel, milyen operációs rendszert és programokat alkalmazott tanulmányai során. Ennek megfelelen biztosítják a vizsgán, hogy a tanultaknak megfelel környezetre vonatkozzon a tétel. A témakörök hasonlítanak a középszint témaköreire, de természetesen részleteiben is mélyebb gyakorlati tudást követelnek meg az emelt szintre jelentkezktl. 2.4. Problémák és megoldások a nevelés területén Mint az már iskolám bemutatásánál is kiderült, nem éppen a legelnyösebb szociális és erkölcsi háttérrel rendelkez közegbl kerülnek hozzánk a tanulók. Ezen felül a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és egyéb tanulási zavarok kezelése teszi izgalmassá mindennapi oktatási tevékenységünket. A nevelés az emberiség legfontosabb tevékenysége írja Szent-Györgyi Albert: Az rült majom cím esszéjében. Amennyire lehet, ennek szellemében igyekszünk a fiatalok személyiségét fejleszteni az egyéni adottságok és az egyéb környezeti hatások mellett. Hátrányos helyzet tanulóink az átlagosnál nehezebb körülmények között élnek, gyakori probléma a család kevés jövedelme, az ép család és a tördés hiánya. A hátrányos helyzet nagyon sok esetben vezet iskolai kudarchoz is, mely a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedést negatív irányba viszi. [2] A veszélyeztetettség a hátrányos helyzet legsúlyosabb foka, s a veszélyeztetett tanulókkal szemben gyakran elmarad a pozitív neveli elvárás. Ez komoly veszélyforrás lehet, mivel elmélyítheti a 13
problémát, megjelenhet a deviancia. Jelents a pedagógusok szerepe: ügyelnünk kell arra, hogy a tanulók kialakuló deviáns magatartását megállítsuk, visszaszorítsuk, s a társadalom által elfogadott mederbe tereljük viselkedésüket. A deviáns veszélyeztetettség küls megnyilvánulásokból felismerhet, ilyen például a szegényes szókincs, trágár szavak és sztereotip elemek gyakori használata, szubkultúra követése, agresszivitás, igazolatlan hiányzások, hipermobilitás és még sorolhatnánk. A deviancia kialakulását minden eszközzel meg kell elzni, hiszen a végkifejlet a bnözés, öngyilkosság, alkohol, drog. Az egyik gyakran elforduló nehézség, az agresszió kezelése. Az agresszió oka lehet a figyelemfelkeltés, vagy a család (szülk) elleni tiltakozás kifejezdése is. Az agresszió oka és egyben következménye is lehet az érzelmi és/vagy fizikai elhanyagolásnak, bántalmazásnak. [3] A fizikai fenyítésekkel éppen ellenkez hatást érünk el, mint amit szeretnénk, ugyanis az erszakot erszakkal nehéz leküzdeni. Érzelmi bántásról akkor beszélünk, ha a gyermek emberi jogait nem veszik figyelembe, kihasználják gyengeségét, nem fogadják el, megalázzák. Célként nem az agresszió elfojtását kell kitzni, hanem meg kell próbálni megmutatni, hogyan lehet az agressziót elfogadható formában levezetni. Ebben a helyzetben kap szerepet az önuralomra nevelés, el kell fogadtatni a fiatalokkal azt az erkölcsi normát, hogy agresszióra ne agresszióval reagáljanak. Számos pszichológiai megoldást fejlesztettek ki ezen a problématerületen: intervenciós programokat szerveznek, nem verbális technikákat alkalmaznak ide tartozik például az ún. pszicho-boksz. Szakemberek hatékony megelzésnek tartják a sportokat, fként a csoportos játékokat, ahol az agresszor önkontrollt, az áldozat pedig önvédelmet gyakorolhat. A problémák megoldásában a pedagógus segíthet, de a tanuló iskolán kívüli környezete is nagy befolyással bír. A tanulók iskolában töltött idejét többféle módon növelhetjük: egyrészt a tanulással kapcsolatosan a korrepetálásokkal, felkészít órákkal, szakkörökkel; másrészt a tanuláson kívüli idtöltések propagálásával. Iskolánkban többféle szabadids elfoglaltságot találhatnak diákjaink, rendszeresen megszervezésre kerülnek különféle kulturális programok, vetélkedk is. Színjátszó körünk is idrl idre bemutatkozik, színvonalas produkciókat nyújtva nemzeti és iskolai ünnepeinken. Tanulóink a szakkörök közül is inkább azokat preferálják, melyek nem konkrétan egy tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem azoktól egy kicsit messzebb esik például rovásírás, és gitár szakkör. Sajnos a korrepetálásokat nem mint lehetséget a megértésre, hanem 14
mint plusz órát tartják számon a tanulók. A kis létszámú csoportban való tanulás jobban motiválja a diákokat a tudni akarásra, sokkal sikeresebb eredmények érhetk el azoknál, akik ráérezvén ennek a lehetségnek a hasznosságára, rendszeresen igénybe veszik a korrepetálási órákat. A diákokat minél több hasznos, korosztályuknak megfelel szabadids elfoglaltságra kellene motiválni, hiszen az iskolán kívül kevesen foglalkoznak egész délután az órákra való felkészüléssel. A hétvégi pihenés sokuknak sajnos a szociálisan sem elfogadható idtöltést jelenti. A fiatalok kultúrált szórakozóhelyeinek megteremtése azonban már az iskola hatáskörén kívül es, társadalmi szint feladat. S mi, pedagógusok töretlen ervel és hittel kell, hogy folytassuk az erkölcsi nevelést, az elfogadott etikai normák közvetítését az ilyen hétvégék, szünetek után is. A szülk felkészültsége a szüli szerepre nagyon fontos tényez lenne, hogy a következ generációk egy emberi, agressziómentes, szeretetteljes világban njenek fel. Örvendetes tény, hogy Európában már akadnak olyan országok, ahol szülfelkészít tanfolyamokat szerveznek, s például Svédországban a részvételi arány 85%-os. Levonhatjuk a következtetést, hogy ahol hangsúlyt fordítanak a szüli szerep oktatására, ott nagyon sokan igénybe is veszik azt. Lényeges, hogy a szülk és a pedagógusok aszerint cselekedjenek, amit mondanak, mert a gyermek a cselekedet fogja követni, ha a szó és a tett eltér. [6] A felels nevelésben a következetesség elengedhetetlen. A következetesség azt jelenti, hogy a szül vagy a tanár célokat állít a gyermek elé, amelyeket akkor is megkíván, ha a gyermeknek éppen nincs hozzá kedve vagy mást szeretne. A türelem, megértés, szeretet minden pedagógus nevelésében központi helyet kell, hogy betöltsön. Számos példa bizonyítja, hogy leginkább a hátrányos helyzet tanulók viselkedését befolyásolja pozitívan a tördés légköre. Hálásak, hogy emberi környezetben lehetnek, és emberségüket tisztel tanárok veszik körül ket. Általánosságban elmondható, hogy a tanár pozitív attitdje, a tanulók személyiségének figyelembe vétele, megbecsülése, a tanulók aktivitásának kibontakoztatása célravezet a helyes személyiség-alakítás elérése érdekében. A nevelés mellett az oktatás területén jelents segítséget nyújtana az egyértelm fogalmazás, a könnyen kezelhet szoftverek valamint szoftveres segédanyagok alkalmazása. 15
Nem a liberális elvek, szabályok, túlértékelt személyiség, hanem a megfelel módon irányított és a jóra vezet nevelési eszközök útja vezet az ember teljes kibontakoztatásának megvalósítására. Ennek jelentségét a társadalomnak is fel kell ismernie, hiszen ha a leend polgárok nagy százaléka képtelen felelsen gondolkodni, az országos káoszhoz, felmérhetetlen gazdasági károkhoz vezet. Fontos lenne a személyi szabadság definiálása mellé az alapvet személyiségi jogokat az alapvet kötelességekkel párosítani. Ha az iskolai nevelés által sikerül ráébreszteni a tanulót arra, hogy saját hosszú távú érdeke, esetleg idnként személyes szabadságának részleges korlátozását diktálja, ezzel nagy szolgálatot tehetünk a leend nagykorú állampolgár társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére. 16
3. ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZET NYOMTATOTT FORMÁBAN Az új kétszint érettségi bevezetése óta az idei tanév már a második alkalom, hogy érettségiz osztályt tanítok. A 2005-ös érettségi vizsga, és az arra történ felkészülés a régebb óta tanító pedagógusok számára is újdonság volt, mára már több tapasztalattal felvértezve nézhetünk a kihívások elé. Annak érdekében, hogy diákjaim tanulását könnyítsem, elkészítettem egy átfogó jegyzetet, mely a négy év során tanult minden témakört érint és szándékaim szerint a legfontosabb tudnivalókon kívül a tesztek sajátosságainak megfelel részleteket is tartalmazza. 3.1. A jegyzet felépítése A jegyzetet mely megtekinthet a CD mellékleten 10 fejezetre osztottam: hardver, szoftver ismeretek, informatikai alapok, hálózatok, rendszeradminisztrációs feladatok, felhasználói programok, algoritmus leíró eszközök, Pascal programozási nyelv, valamint vizuális programozás. A címekbl is kiderül: a legtöbb sort a programozási ismereteknek szenteltem, mivel az érettségi gyakorlati részének háromnegyede programozási feladat. A jegyzet els fele a tesztek témaköreit tárgyalja, ahol a legtöbb feladat a hardver-ismeretekre kérdez rá. A felhasználói programok tárgykörénél a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció és az adatbázis-kezelés elméleti alapjai olvashatók. E programok fként a gyakorlati órákon kerülnek megbeszélésre, ezért szerencsés ott felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy esetlegesen milyen tesztkérdések fordulhatnak el azon a területen. Mind a 10 fejezet több kisebb részre tagoltan olvasható. Ezekhez az alfejezetekhez részenként kigyjtöttem az elforduló fogalmakat, rövidítéseket, melyek közül némelyikre nem is esik nagy hangsúly a szövegen belül, viszont találkozhatunk velük az érettségi írásbeli tesztjén. A fogalmak összegyjtésén kívül minden alfejezethez kérdések, feladatok tartoznak, amelyek megoldásával a tanuló ellenrizheti saját tudását. A kérdések a szövegrész átolvasása után megválaszolhatók. Esetenként érdekességek, megjegyzések is találhatók a fejezetek mellett, mint ahogy azt az 1. ábra is mutatja. [5] 17
1. ábra - részlet a jegyzetbl A jegyzet szövegének megírásakor figyelmet fordítottam a legfontosabb tipográfiai szabályok betartására is. Egy szöveg akkor olvasható jól, ha talpas bettípust alkalmazunk, mivel az vezeti a szemet olvasáskor. A tananyag szövege az általánosan használt Times New Roman íródott. A szürke szövegdobozokban elhelyezett fogalmakat, kérdéseket, megjegyzéseket Garamond bettípussal írtam. A Garamond bettípus a reneszánsz antikvákhoz tartozik, az egyes betk talpai lágyan körívesek. Az eltér betcsalád jelzi, hogy a szövegdoboz már nem tartozik a tananyag szövegéhez. A fejezetcímek 16 pontos nagyságúak, míg a szöveg 10-es méret. Ez az arány megfelel az aranymetszés szabályainak, ahol a 0,62-es szorzót használhatjuk a cím és a törzsszöveg méretének megválasztásakor. A lapokon az alsó margó némileg nagyobb, minta fels, hogy ne tnjön úgy, mintha lecsúszott volna a szöveg. Az éllábban jobbra igazítással helyeztem el az oldalszámokat. Egyes szavak, kifejezések kiemelésére a félkövér betstílust alkalmaztam, mivel hosszabb szöveg vastag bets kiemelése fekete-folt hatást eredményez. A tipográfiában 1 2 szó kiemelésére a félkövér, hosszabb szöveg kiemelésére pedig a dlt stílust ajánlott használni. [7] 18
A bekezdések közötti térközt nagyobbra állítottam, mint a sorközöket, ezzel is az olvasás könnyítése volt a célom. A törzsszöveg bekezdései sorkizártra vannak igazítva a szép megjelenés érdekében. A fejezeteken belül az egyes részek a Microsoft Word ClipArt gyjteményében található díszítelemmel vannak elválasztva. A tartalomjegyzék a Word lehetségeinek kihasználásával készült. A f fejezetcímeket a Tagolás eszköztárban 1. szintre állítottam, az alcímeket 2. szintre, a szöveget pedig szövegtörzsként állítottam be. Ezáltal a tartalomjegyzék automatikusan az 1. és 2. szint a Felhasználói programok cím fejezetben van 3. szint alfejezetcím is sorokat válogatja ki. 3.2. A jegyzet alkalmazási területei A szóbeli érettségi témakörök kidolgozását célszernek tartom a tanulókra bízni, melyben például az általam készített segédanyag is sokat segíthet, hiszen felépítése erre a tematikára épült. A tanulók önálló munkáját azért is gondolom helyénvalónak, mert ez az els lépés a vizsgára való felkészüléshez, amelynek gyakorlása például a továbbtanulni szándékozók körében nem megvetend. A tételek vázlatának megbeszélése segíti a lényeglátás kialakulását, mely elengedhetetlen a megfelel tanulási módszer rögzítéséhez. Diákjaink nagy része küzd azzal a hiányossággal, hogy nem tudja, hogyan tanuljon. A hibás tanulási technika pedig sokszor eredménytelenséghez vezet, s nagyon rövid idn belül eljut a diák oda, hogy egyáltalán nem tanul. Tehát kiindulópontot, és kezelhet tananyagot kell biztosítani számukra, hogy eredményesen és sikerrel megoldhassák a tételek kidolgozását. Tehát a jegyzet nyomtatott formában alkalmas tankönyvként való használatra az otthoni felkészülésben. Az informatika órán számos témakör alkalmas önálló tanulói feldolgozásra. Egy-egy téma kiadható önálló kidolgozásra, és következ iskolai órán eladhatják a tanulók egyedül vagy csoportosan a feldolgozott kérdést. A felkészüléshez segítséget nyújthat a jegyzet, a szöveg mellett elhelyezett kérdéseket, feladatokat akár az osztálynak is feladhatják az órán szerepl diákok. Persze a feladatok átfogalmazhatók, más formában is feltehetk, pl. keresztrejtvény készíthet, s egyéb játékos feladat is kitalálható. A jegyzet tanórai segédanyagként használható. Például egy-egy érettségi témakör megbeszélésénél végignézzük az adott részhez tartozó kérdéseket, felmérjük és pótoljuk 19
a hiányosságokat, kigyjtjük az ismeretlen fogalmakat. Továbbá számonkérés alapjául is szolgálhatnak az alfejezetekre vonatkozó feladatok. A jegyzet struktúrája révén talán segít a helyes tanulási mód megtalálásban is azáltal, hogy a kérdések a lényegre világítanak rá. 20