Március 15-i műsor Szereplők: Petőfi, Irinyi, Vasvári, Jókai, Landerer, Nyári, 1. rikkancs, 2. rikkancs, 1. járókelő, 2. járókelő, ifjú, bécsi küldött, 4 versmondó A helyszínek képeit projektorral kivetítjük. Díszlet: Asztal, néhány szék Kellékek: Újságok, a 12 pont és a Nemzeti dal néhány kinyomtatott példány Jelmez: köpenyek OSZTÁLYTEREM Mindenki a színpadon van, beszélgetnek, a Petőfit alakító tanuló túlkiabálja a többieket. Egy széken a szereplők köpenyi, amikor szerepet választanak felveszik a köpenyeket. Petőfi: Emlékezzünk 1848. március 15-re! De hogyan? Játsszuk el mi történt március 12-től március 15-ig. Én leszek Petőfi Sándor. A többiek sorban: Én leszek Csak Petőfi marad a színpadon, leül egy asztalhoz olvasni. Első szín EGY VESZPRÉM MEGYEI FOGADÓ Petőfi: Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné vált a jövendő. A forradalom kitört Itáliában, aztán Párizsban termett, s most lepte, rohanta meg a hír szívemet, lelkemet. Franciaország köztársaság! S én itt, egy Veszprém megyei fogadóban, távol a fővárostól. ki tudja mi történik, míg én odaérek. Nélkülem kezdődjék a forradalom? Sietek a fővárosba. ( Köpenyét felvéve kimegy.)
Vers: Petőfi: Az apostol (részlet) Mi célja a világnak? Boldogság! s erre eszköz? a szabadság! Szabadságért kell küzdenem, Mint küzdtek érte oly sokan, És hogyha, elvérzem, Mint elvérzettek oly sokan! Fogadjatok ti szabadság vitézek, Fogadjatok szent sorotok közé, Zászlótokhoz hűséget esküszöm, S hahogy véremben lesz egy pártütő csepp, Kiontom azt, kifeccsentem belőlem, Habár szívemnek közepén lesz is! Második szín PILVAX (Bejön Irinyi, Vasvári, Jókai) Irinyi: Foglaljuk írásba az egész magyar nemzet kívánságait! Vasvári: Helyes, írjuk le: Mit kíván a magyar nemzet? Jókai: Írd Vasvári: legyen béke! Vasvári: Szabadság! Irinyi: Egyetértés! Vasvári: Sajtószabadság, törvény előtti egyenlőség!
Jókai: Közös teherviselés! Irinyi: Úrbéri viszonyok megszüntetése! Unió Erdéllyel! (Petőfi bejön) Jókai: Petőfi! Csakhogy itt vagy! A magyar nemzet kéréseit kívánjuk írásba foglalni, hogy Kossuthék az országgyűlés elé terjesszék! Petőfi: Micsoda nyomorúság kérni midőn az idő arra int, hogy követelni kell! Nem papírossal a trón elé, hanem karddal! A fejedelmek úgysem adnak semmit! Azoktól, amit akarunk, el kell venni! Legyen egyenlőség, szabadság, testvériség! Vasvári: Jó, legyen az utolsó mondat: Szabadság, egyenlőség, testvériség! Számold a kívánságokat! Jókai: 12 pont. De vajon mit szólnak hozzá azok, akiknek a nevében fogalmaztunk? Mit szól hozzá a magyar nép? Irinyi: Hívjunk össze nagy gyűlést március 19-re, a pesti József napi vásáron biztosan nagy tömeg gyűlik össze. Petőfi: Én arra napra felköszöntő verset fogok írni! Ez lesz a címe: Nemzeti dal. (Kimennek) Vers: Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Harmadik szín: (Landerert kivéve mindenki a színpadon van) PILVAX ELŐTT AZ UTCÁN
( Újságot osztanak az utcán a járókelőknek.) 1. Rikkancs: Március 13-a! Megjelent a Képes Újság! A szász király engedett végre a népnek! Megengedte a sajtószabadságot! 2. Rikkancs: Megjelent az Életképek! Madridban növekedett a köznyugtalanság! 1. Rikkancs: Varsóban kitört a lázadás! 2. Rikkancs: Prágában forradalom! 1. Rikkancs: Kossuth arckép kapható! Kínai papíron és kis alakban! 1. Járókelő: Figyeljetek polgártársak! Felolvasom nektek azt a folyamodványt, melyet Irinyi József szerkesztett: Egész Európa mozog. Egy gondolat rezgi át egész Európát: hogy a létező állapot tovább nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, vagy hallgatásra. Az eszmék megértek, az élet szüksége követeli azokat. Magyarország pillanatai drágák. A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Sok időn át aludtunk és sínylődtünk a nyomor, a mellőztetés, nélkülözés és szűkölködés fojtó posványában. Áldozata valánk gyűlölt idegen önkénykormány rút önérdekének. Mindenki: Úgy van! Igaz! 2. Járókelő: Petőfi verset írt a zsarnokság ellen! Mindenki: Halljuk! Halljuk! 3. Járókelő: Nem érünk rá várakozni, Szaporán, Ma jókor van, holnap késő lesz talán. Ha bennünket még most is Megvettek,
Az Úristen kegyelmezzen Tinektek! Mindenki: Igaz! Úgy van! Tenni kell! 1. Járókelő: Láttam berohanni egy ifjút a Pivax-ba, hírt hozott Bécsből. Bécsi küldött: Most érkeztem a bécsi hajóval. A pozsonyi ifjúság küldötte vagyok. Bécsben kitört a forradalom! Metternicht elkergették! A nép a bécsi utcán barikádokat emel! Irinyi: Micsoda szégyen, hogy a bécsiek elénk vágtak! elénk, büszke magyarok elé! Vasvári: Megbukott Metternich! Recseg, ropog az osztrák hatalom! Petőfi: Itt az idő kivívni a magyar szabadságot! Vasvári: Esküszöm a szabadság istenére, hogy mindaddig nem fogok nyugodni, amíg a zsarnokságot gyökerestül ki nem irtom! Együtt: Esküszünk! Esküszünk! Vasvári: Ütött a zsarnokság utolsó órája! (A szereplők lelkesen beszélgetve kimennek) Vers: Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak... Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e ugy egy kicsit a Nyakatok? Uj divatu nyakravaló
Készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros. Tudjátok-e, mennyit kértünk Titeket, Hogy irántunk emberiek Legyetek, Vegyetek be az emberek Sorába... Rimánkodott a szegény nép, S hiába. Állatoknak tartottátok A népet; Hát ha most mint állat fizet Tinéktek? Ha megrohan mint vadállat Bennetek, S körmét, fogát véretekkel Festi meg? Ki a síkra a kunyhókból Miljomok! Kaszát, ásót, vasvillákat Fogjatok! Az alkalom maga magát Kinálja, Ütött a nagy bosszuállás Órája! Ezer évig híztak rajtunk Az urak, Most rajtok a mi kutyáink Hízzanak! Vasvillára velök, aztán Szemétre, Ott egyék a kutyák őket Ebédre!... Hanem még se!... atyafiak, Megálljunk! Legyünk jobbak, nemesebbek Őnáluk;
Isten után legszentebb a Nép neve: Feleljünk meg becsülettel Nékie. Legyünk nagyok, amint illik Mihozzánk, Hogy az isten gyönyörködve Nézzen ránk, S örömében mindenható Kezével Fejeinkre örök áldást Tetézzen. Felejtsük az ezer éves Kínokat, Ha az úr most testvérének Befogad; Ha elveti kevélységét, Címerit, S teljes egyenlőségünk el- Ismeri. Nemes urak, ha akartok Jőjetek, Itt a kezünk, nyujtsátok ki Kezetek. Legyünk szemei mindnyájan Egy láncnak, Szüksége van mindnyájunkr ahazának. Nem érünk rá várakozni, Szaporán, Ma jókor van, holnap késő Lesz talán. Ha bennünket még mostan is Megvettek, Az uristen kegyelmezzen Tinektek! Negyedik szín: bejön Petőfi, Irinyi, Jókai,Vasvári, ifjú,
PILVAX Petőfi: Barátaim! Itt már csak egy nagy tömegmegmozdulás segít! Ez kell a 12 pont követeléseinek megvalósításához! Irinyi: Be kell járnunk az egész várost: Fel kell világosítani a polgárságot a pillanat követelései felől. Jókai: Repüljön Bécs felé a kívánságunk! Hallják meg ott is, mit kíván a magyar nemzet! Vasvári: (sietve jön) Az egyetemi hallgatók is sorainkba álltak. Már több százan vagyunk. Ifjú: Most menjünk a cenzorhoz, és vele írassuk alá a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Petőfi: Cenzorhoz nem megyünk. Nem ismerünk többé semmi cenzort. El egyenesen a nyomdába! Ifjú: Landerer nyomdája van a legközelebb, itt a Hatvani utcában. ( A vers alatt mindenki mozdulatlanul, de lelkesült arccal áll.) Vers: Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt g o n d o l a t! Kiálts fel é r z é s! mely nyögél Elfojtott, vérző szív alatt.
Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok, Lássátok a boldog, dicső napot, S a honra, mely soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok. Ötödik szín: Landerer bejön, leül az asztal mögé. NYOMDA Petőfi: Most egy bizottság bemegy a műhelybe, kinyomtatja a programot, mindjárt visszatérünk az engedéllyel. Landerer: Mit óhajtanak az urak? Jókai: A magyar nép követeléseit és egy vers kinyomtatását követeljük! Landerer: Lehetetlen, nincs raja a cenzor engedélye! Irinyi: Nincs lehetetlen! Ezt a gépet a nép nevében lefoglalom. Landerer: Tudják-e uraim, milyen nagy felelősséget vállalnak magukra? Meggondolták-e a szomorú következményeket, melyek ebből következnek? Vasvári: Igen uram, meggondoltuk! Landerer: A szilárd akaratnak hódolni fogok. A nép előtt meg kell hajolni.
Irinyi: Szabad a sajtó! Petőfi: Íme a szabad sajtó legelső szülötte: A Nemzeti dal és a 12 pont! Vers: Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger Föltámadott a tenger, A népek tengere: Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok Most megtudhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Süllyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat: Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr! Hatodik szín: mindenki a színpadon van. UTCA Ifjú: Barátaim! Legalább tízezer ember gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál! Eljöttek a fiatalok, a kézművesek és a vásárra összegyűlt parasztok. A nemesek is itt vannak, s a nemzeti ellenzék vezetői is! Nyári: Polgártársak! A pesti ifjúság megfogalmazta egész nemzetünk kívánságait. Délelőtt a szabad sajtó kinyomtatta a 12 pontot. juttassátok el mindenkihez! Vigyétek szerte az országban! Esküdjetek a szabadságra! Vasvári: Budára a helytartósághoz! Szabadítsuk ki Táncsicsot! Együtt: Éljen a forradalom! Éljen a szabadság! Zene: Tolcsvay László: Talpra magyar!
Leszaladnak a közönség közé és elkezdik osztogatni a 12 pontot és a Nemzeti dalt, majd közben szól a zene, visszamennek a színpadra meghajolni.