Főbb szántóföldi kultúrák betegségei

KALÁSZOSOK

A búza főbb betegségei Vírusbetegségek Búza csíkos mozaik (wheat streak mosaic Potyvirus) Búzatörpülés (wheat dwarf Geminivirus)

A búza főbb betegségei Gombabetegségek Torsgomba (Gaeumannomyces graminis) Szártörő gomba (Pseudocercosporella herpotrichoides) Búzafuzáriózis (Fusarium spp.) Feketerozsda (szárrozsda)(puccinia graminis f. sp. tritici) Sárgarozsda (pelyvarozsda) (Puccinia striiformis) Vörösrozsda (levélrozsda) (Puccinia triticina) Lisztharmat (Erysiphe graminis f. sp. tritici) Szeptóriás levél- és pelyvafoltosság (Septoria nodorum, S. tritici) Búzakőüszög (büdösüszög) (Tilletia caries, T. foetida, T. intermedia) Törpe kőüszög (Tilletia contraversa) Búzaporüszög (repülőüszög) (Ustilago nuda)

A főbb betegségek fertőzése esetén várható hozamkiesés mennyisége őszi búzában a hatósági szervizsgálatok sokéves termés mérései alapján (Dr. Kis Gy. adatai) átlagosan lisztharmat 400-1200 kg/ha 600 kg/ha kalászfuzáriózis 200-1500 kg/ha 400 kg/ha rozsdabetegségek 100-1000 kg/ha 300 kg/ha DTR 400-1000 kg/ha 600 kg/ha

Gabonalisztharmat ellen használható fungicidek hatékonyságának alakulása az elmúlt két-három évtizedben (%-ban) 70-es évek vége - 80-as évek eleje 100 % triazolok, fenpropimorf 70-80 % prochloraz, triforin 80-as évek második fele 100 % fenpropimorf, triazol + morfolin, triazol + benzimid., morfolin + benzim., 90 % triazolok 90-esévek 100 % strobilurinok 80-90 % triazol+ morfolin

Gabonalisztharmat ellen használható fungicidek hatékonyságának alakulása az elmúlt két-három évtizedben (%-ban) 70-es évek vége - 80-as évek eleje 40-60 % pirazofosz, benzimidazolok 80-as évek második fele 70-80 % prochloraz, triforin, benzimid. + kén + tapadásfokozó, 90-esévek 70-80 % triazolok + kontakt h.a. 30-50 % kén tart. szerek 40-60 % pirazofosz, benzimidazolok 60-80 % triazolok

Gabonalisztharmat ellen használható fungicidek hatékonyságának alakulása az elmúlt két-három évtizedben (%-ban) 70-es évek vége - 80-as évek eleje 80-as évek második fele 40-50 % Tridemorf, aldimorf, trimorfamid 90-esévek 40-60 % pirazofosz, benzimid.-ok, tridemorf, aldimorf, trimorfamid 30-40 % kén 30-40 % kén

Gabonalisztharmat elleni szerek hatástartam szerinti csoportosítása (Dr. Kis Gy. adatai) 3-4 hét: - triazolok - fenpropimorf - strobilurinak 2-3 hét: - prokloráz 10-14 nap: - benzimidazolok - pirazofosz - triforin 7-10 nap: - tridemorf - kéntartalmú szerek

A Fusarium-fertőzést elősegítő tényezők: meleg, csapadékos időjárás, kukorica elővetemény, forgatás nélküli talajművelés, kalászosok túlzott aránya a vetésforgóban, rövid szárú fajták, (szárrövidítők használata), szálkás búza fajták, túl sűrű állomány, stressz hatások (szárazság, hőség), túlzott N-trágyázás

A Fusarium-fertőzést gátló tényezők: a fertőzési források alászántása, tág vetésforgó, nem kalászos elővetemény, korai érésű fajták, hosszú szalmájú fajták, kiegyenlített N-elláts, egészséges vetőmag, vetőmagcsávázás, fungicidek használata állományvédelemre, idejében végzett aratás, hatékony gyomirtás,

A kalászfuzáriózist és a DON toxintartalmat meghatározó kockázati tényezők (Dr. A. Obst és mtsai) kukorica elővetemény, forgatás nélküli talajművelés kukorica után, fogékony fajták termesztése, strobilurin tartalmú fungicidek használata, a fertőzésre kedvező időjárás virágzáskor.

A búza magtételek Fusarium spp. belső fertőzöttsége betakarításkor 2005-ben Megye Vizsgált táblák száma (db) Fusarium spp. fertőzöttség (%) szélsőértékek átlag Baranya 35 2,5 89,5 21,46 Bács-Kiskun 25 1,5 60,5 20,06 Békés 47 0,0 17,0 2,97 Borsod 19 1,0 16,5 8,61 Csongrád 21 1,0 12,5 4,55 Fejér 28 0,0 18,0 5,94 Főváros-Pest 40 0,5 10,0 4,86 Győr 26 0,0 40,0 13,46 Hajdú 46 8,0 73,5 31,0 Heves 21 1,5 32,5 6,61

A búza magtételek Fusarium spp. belső fertőzöttsége betakarításkor 2005-ben /folytatás/ Megye Vizsgált táblák száma (db) Fusarium spp. fertőzöttség (%) szélső értékek átlag J.-N.-Szolnok 50 3,5 87,0 28,35 Komárom 26 1,0 17,5 5,17 Nógrád 20 0,0 7,0 2,07 Somogy 24 14,0 76,0 35,62 Szabolcs 41 3,0 31,5 13,90 Tolna 25 10,0 36,0 14,80 Vas 28 3,3 36,0 24,4 Veszprém 20 0,0 6,5 1,80 Zala 36 3,0 61,0 27,80 Összesen/átlag: 578 14,37

Búza magtételek fuzáriumos belső fertőzöttsége betakarításkor 2004-ben Megye Táblaszám (db) Fusarium spp. fertőzöttség, megyei átlag db %-ban Baranya 20 18,18 Bács 25 2,92 Békés 39 1,50 Borsod 14 6,1 Csongrád 34 2,38 Fejér 36 3,4 Győr 18 5,30 Hajdú 74 10,3 Heves 11 3,23

Búza magtételek fuzáriumos belső fertőzöttsége betakarításkor 2004-ben /folytatás/ Megye Táblaszám (db) Fusarium spp. fertőzöttség, megyei átlag /db %-ban/ J-N-Szolnok 49 12,05 Komárom 18 10,86 Nógrád 20 7,87 Pest 27 4,37 Somogy 16 18,75 Szabolcs 39 6,72 Tolna 26 13,90 Vas 28 13,43 Veszprém 25 25,46 Zala 32 8,8 Összesen: 551 9,24

A búza magtételek Fusarium spp. belső fertőzöttsége betakarításkor 2003-ban Megye Vizsgált táblák száma (db) Fusarium spp. fertőzöttség (%) szélső értékek átlag Baranya 26 0,0 14,5 6,88 Bács-Kiskun 34 0,0-19,0 6,40 Békés 136 0,0 5,5 0,60 Borsod 10 0,0 3,0 1,35 Csongrád 23 0,0 14,5 1,35 Fejér 25 0,0 2,5 0,68 Főváros-Pest 37 0,0 9,5 1,82 Győr 20 0,0 7,0 1,80 Hajdú 69 0,5 20,5 5,90 Heves 22 0,0 12,0 3,26

A búza magtételek Fusarium spp. belső fertőzöttsége betakarításkor 2003-ban /folytatás/ Megye Vizsgált táblák száma (db) Fusarium spp. fertőzöttség (%) szélső értékek átlag J.-N.-Szolnok 48 0,0 31,5 6,45 Komárom 40 0,0 22,0 6,60 Nógrád 18 0,0 16,0 4,22 Somogy 19 0,0 9,0 3,11 Szabolcs 27 0,0 8,5 2,30 Tolna 28 1,0 13,5 7,12 Vas 33 1,0 24,0 10,20 Veszprém 29 1,0 14,5 5,29 Zala 27 0,0 16,0 8,10 Összesen/átlag: 671 4,39

F% Búza magvak belső fuzáriumos fertőzöttségének országos átlagai (1997-2005) 30 25 20 15 10 5 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Évek

Az elővetemény és a talajművelés hatása a búza deoxi-nivalenol (DON) toxintartalmára (Bajorország, 1992-1997; Dr. A. Obst adatai) Agrotechnikai eljárás Deoxi-nivalenol tartalom mikrogram/kg viszonyszám Nem kukorica elővetemény 143 1,0 Silókukorica elővetemény 310 2,2 Silókuk. elővet. + szántás 207 1,4 Silókuk. elővet. + min. műv. 923 6,5 Szemeskukorica elővetemény 473 3,3

A Drechslera tritici-repentis terjedésének főbb okai a monokultúra a vetésforgóban gyakori a kalászos a tarló meghagyása talajművelési hiányosságok az egyszikű gyom-gazdanövények terjedése a fajták fogékonysága a csapadékos időjárás a védekezések gyenge hatékonysága (pontatlan időzízés)

A DTR ellen hatékony fungicid hatóanyagok azoxistrobin epoxikonazol + krezoxim-metil prokloráz propikonazol tebukonazol + triadimenol + spiroxamin A védekezés javasolt időpontja: 1./ A zászlós levél megjelenéséig 2./ kalászhányás vége virágzás kezdete

Az árpa főbb betegségei Vírusbetegségek Árpa csíkos mozaik (barley stripe mosaic Hordeivirus) Árpa sárga törpülés (barley yellow dwarf Luteovirus)

Az árpa főbb betegségei Gombabetegségek Árpalisztharmat (Erysiphe graminis f. sp. hordei) Árpa fedettüszög (Ustilago hordei) Árpa valódi porüszög (Ustilago nuda) Árpa törperozsda (Puccina hordei) Rinhospóriumos levélfoltosság (Rynchosporium secalis) Árpa helmintosporiózisai - levélcsíkosság (Drechslera graminea) - hálózatos lev.folt. (D. teres) - sárga lev.folt. (D. tritici-repentis)

A fungicid hatóanyagok jellemző tulajdonságai FELSZÍVÓDÓ (SZISZTEMIKUS) hatóanyagok BENZIMIDAZOL származékok a sejtosztódás során a kromoszómák szétválásban döntő szerepet játszó mikrotubulusok kialakulásának megakadályozása MORFOLINOK gyors felszívódás (3 órán belül) jól kötődnek a levelek viaszrétegébe gyors kezdeti blokkoló hatás tartós esőállóság alacsony hőmérsékleten is kifejti hatását

FELSZÍVÓDÓ (SZISZTEMIKUS) hatóanyagok AZOLOK az ergoszterin bioszintézisét gátolják a növény lassabban veszi fel a hatáshoz magasabb hőmérsékletet kíván egyoldalú használat esetén hatáscsökkenés lehet STROBILURINOK a gomba légzését gátolja (elektrontranszport gátlásával) stabil gombaölő szeres védőburok a növény felületén folyamatos felvétel élettani mellékhatás: zöldítő hatás

KOMBINÁLT HATÓANYAGÚ GOMBAÖLŐ SZEREK AZOL + KARBENDAZIM - mindkettő felszívódó - eltérő hatásmechanizmus AZOL + MORFOLIN felgyorsítja az azol bejutását a növénybe hőmérséklettől kevésbé függ a hatás a gombák életfolyamatában különböző helyen hatnak, ezért csökken a rezisztencia veszélye AZOL + STROBILURIN megkettőzött hatásmechanizmus csökkenti a rezisztencia kockázatát

KUKORICA

A kukorica főbb betegségei Vírusbetegségek Kukorica csíkos mozaik (kukorica törpüléses mozaik) (maize dwarf mosaic Potyvirus) Kukorica klorotikus foltosság (sugarcane mosaic Potyvirus) Baktériumos betegségek Kukorica baktériumos hervadása (Erwinia stewartii)

A kukorica főbb betegségei Gombabetegségek Kukoricaperonoszpóra (Sclerophthora macrospora) Golyvás üszög (Ustilago maydis) Rostos üszög (Sorosporium holci-sorghi) Kukoricarozsda (Puccinia sorghi) Sárga levélfoltosság (Phyllosticta maydis) Sztenokarpellás cső- és szárkorhadás (Stenocarpella maydis) Hamuszürke szárkorhadás és hervadás (Macrophomina phaseolina) Szemfoltbetegség (Kabatiella zeae) Nigrospórás szárazkorhadás (Nigrospora oryzae) Kukoricafuzáriózis (Fusarium spp.) Kukorica helmintosporiózisai - déli levélfoltosság (Cochliobolus heterostrophus) - levélfoltosság (Cochliobolus carbonum) - északi levélfoltosság (Setosphaeria turcica) - levélfoltosság (S. rostrata)

BURGONYA

A burgonya főbb betegségei Vírusbetegségek Burgonya-levélsodródás (potato leafroll Luteovirus) Burgonya Y-mozaik (vonalas betegség) (potato Y Potyvirus) Burgonya X-mozaik (enyhe mozaik) (potato X Potexvirus) Burgonya-szártarkulás (tobacco rattle Tobravirus) Burgonya M-vírusbetegség (potato M Carlavirus) Burgonya S-vírusbetegség (potato S Carlavirus)

A burgonya főbb betegségei Baktériumos betegségek Baktériumos szártő- és nedves gumórothadás (Erwinia carotovora subsp. atroseptica, E. chrysanthemi) Közönséges v. sugárgombás varasodás (Streptomyces scabies) Baktériumos gyűrűsbetegség és hervadás (Ralstonia solanacearum)

A burgonya főbb betegségei Gombabetegségek Burgonyavész (fitoftóra) (Phytophthora infestans) Burgonyahimlő (rizoktónia) (Rhizoctonia solani) Fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás (Fusarium solani és más F. fajok) Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria solani, A. alternata) Verticilliumos fertőző hervadás (Verticillium alboatrum)

Ralstonia solanacearum

2005 0 ha 2004 0 ha 2003 44,6 ha 2002 21,5 ha 2001 38,5 ha NTKSZ Térinformatikai Laboratórium 2000 16,5 ha

Timár Zalabér Pókaszepetk NTKSZ Térinformatikai Laboratórium 2005 198,45 ha 2004 0,00 ha 2003 184,25 ha 2002 9,60 ha 2001 74,20 ha 2000 91,80 ha

Ralstonia solanacearum fertőzés Magyarországon 2003-2005 Fertőzött terület (ha) 2003 Vetőburgonya 45 1307,3 Fertőzött mennyiség (t) Étkezési burgonya 184 2773 2004 Vetőburgonya 0 0 Étkezési burgonya 0 0 2005 Étkezési burgonya 198,4 2701,45

Ralstonia solanacearum tünetei

NTKSZ Térinformatikai Laboratórium 2004 8 ha

Clavibacter michiganensis fertőzés 2004-ben Termő terület (ha) Fertőzött gazd. területe (ha) Termelt mennyi ség (t) Fert. terület (ha) Fert.men y. (t) Vetőburgonya 1127,8 8 278,92 8 278,92

Clavibacter michiganensis fertőzés 2004 -ben Szárm.o. Termelés helye Fajta Termelő Fert,gazd. területe (ha) Termelt menny. (t) Fert. ter. (ha) Fert. Menny. (t) Vetőburg. Hollandia Baranya Kisszentmárton Kondor Cleopátra 1 1 8 1,5 278,92 28,1 8 0 278,92 0 Továbbszaporításból kivont vetőburgonya 1 9,5 307,02 8 278,92 Termő terület : 1127,8 ha Klonális kapcsolatok: 2 termelő Nincs fertőzés

CUKORRÉPA

A cukorrépa főbb betegségei Élettani betegségek Levélszáradás Szív- és szárazrothadás Répafej-üregesedés Vírusbetegségek Répamozaik (beet mosaic Potyvirus) Répa nekrotikus sárgaerűség (rizománia) (beet necrotic yellow vein Furovirus) Répasárgaság vírus (beet yellows Closterovirus)

A cukorrépa főbb betegségei Gombabetegségek Gyökérfekély (Phoma betae, Fusarium spp., Alternaria tenuis, Pythium spp., Aphanomyces spp., Rhizoctonia solani) Répaperonoszpóra (Peronospora schachtii) Cerkospórás levélfoltosság (levélragya) (Cercospora beticola) Répalisztharmat (Erysiphe communis, Microsphaera betae)

NAPRAFORGÓ

A napraforgó főbb betegségei Gombabetegségek Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) Fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) Szürkepenészes szár- és tányérrothadás (Botrytis cinerea) Hamuszürke szárkorhadás és hervadás (Macrophomina phaseolina) Diaportés szárfoltosság és korhadás (Diaporthe helianthi) Alternáriás levél- és szárfoltosság( (Alternaria helianthi, A. helianthificiens) Fekete szárfoltosság (Phoma macdonaldii) Napraforgórozsda (Puccinia helianthi) Napraforgó-lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) Szeptóriás levélfoltosság (Septoria helianthi) Napraforgószádor (Orobanche cumana)

A napraforgó főbb betegségeinek (és kórokozóinak) áttelelési és terjedési módja Kórokozók Talaj és fert. növényi maradványok Vetőmag Légáramlat Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) Diaportés betegség (Diaporthe helianthi Fehérpenészes betegség (Sclerotinia sclerotiorum) Szürkepenész (Botrytis cinerea) Alternáriás betegség (Alternaria spp.) +++ ++ +++ + +++ +++ ++ ++ +++ +++ +++ +++ +++ +++

A napraforgó főbb betegségeinek (és kórokozóinak) áttelelési és terjedési módja (folyt.) Kórokozók Fekete szárfoltosság (Phoma macdonaldi) Hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) Napraforgórozsda (Puccinia helianthi) Szeptóriás levélfoltosság (Septoria helianthi) Talaj és fert. növényi maradványok Vetőmag Légáramlat +++? +++ +++ +++ +++ +++ + ++