A DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KARÁN MŰKÖDŐ TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSI RENDJE Debrecen 2004. szeptember 27. Módosítva 2010. március 17.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 I. A tudományos diákkör célja... 3 II. A tudományos diákkörök működése... 3 III. A diákkörök szervezeti rendje... 5 IV. A diákköri szervezetek hatásköre... 7 V. A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók jogai és kötelességei... 8 VI. A Kar vezetőjének feladatai a TDK munka felügyelete körében... 9 VII. Az oktatási egységek feladatai a TDK munka területén... 9 VIII. Kari TDK konferenciák szervezése... 10 IX. A hallgatók eredményes TDK munkájának elismerése... 11 X. A KTDT hivatalos levelezése és iratkezelése... 12 XI. Záró rendelkezések... 12 Mellékletek... 13 2
Bevezetés A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Tanácsa (továbbiakban Kari Tanács) a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Hallgatói Önkormányzatával (továbbiakban HÖK), valamint a Kari Tudományos Diákköri Tanáccsal (továbbiakban KTDT) egyetértésben a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karán működő Tudományos Diákköri szervezet(ek) (továbbiakban TDK) működési rendje a következőkben határozza meg. I. A tudományos diákkör célja 1. A Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon (továbbiakban Kar) folyó tudományos diákköri munka általános célja, hogy segítséget nyújtson a hallgatóknak a tananyagon túlmenő szakmai, tudományos ismeretek megszerzésében, a tudományos kutatási és mérnöki alkotói módszerek elsajátításában és a nyelvtudásuk fejlesztésében. A TDK egyben a karon folyó tehetséggondozás egyik megnyilvánulási formája. A TDK részletes célkitűzései az előzőeken túlmenően az alábbiak: - a hallgatók bevezetése az elméleti és gyakorlati kutatómunkába, - a doktori képzésbe való bekapcsolódás előkészítése, - a kötelező tananyagot meghaladó, tudományos igényű önképzés elősegítése, - a TDK munka során elért eredmények szakmai nyilvánosságának megteremtése, hasznosításának támogatása. II. A tudományos diákkörök működése 2. (1) A TDK munka alapja a hallgató(k) és konzulens(ek) között kialakult és egy adott tudományos témához, illetve tudományterülethez kötődő személyes kapcsolat. A kapcsolat kialakítása két módon történhet: Egyéni jelentkezéssel: a hallgató eldönti, hogy akar-e és milyen témában a tanulmányai mellett kutatásokat végezni, és felkeresi adott téma oktatóját, aki arról dönt, hogy vállalja-e a hallgató konzultálását, tutorálását. Oktatói kiválasztás útján: az oktató a hallgatók gyakorlatokon, szemináriumokon, vizsgákon nyújtott szakmai teljesítményei alapján felajánlja a hallgató számára adott tématerületen való kutatás lehetőségét. 3
Minden tudományos diákkörös hallgatónak legalább egy belső konzulenssel kell rendelkeznie, aki lehet a kar oktatója, kutatója. Ezen kívül külső konzulensként segítheti a hallgató munkáját bármely erre felkészült elméleti és/vagy gyakorlati szakember. (2) A TDK-nak minden BSc/BA és MSc/MA képzésben résztvevő hallgató tagja lehet,, aki kedvet érez képességeinek ilyen irányú fejlesztéséhez és elfogadja a Kar tudományos diákköri munkájára vonatkozó szabályait. 3. (1) A diákkörök azonos tudományterület iránt érdeklődő hallgatók kezdeményezésére szerveződnek. (2) A tudományos diákkörök tanszékekhez, tanszékcsoporthoz, intézetekhez kapcsolódóan, azok szakmai irányításával végzik tevékenységüket. (3) A tudományági (szakági) diákkörök együttműködnek az egyetem többi tudományos diákkörével, más felsőoktatási intézmények diákköreivel, továbbá szakmai, tudományos szervezetekkel, egyesületekkel és szakmai körökkel. (4) A diákkör nevében szerepelnie kell az egyetem nevének, s meg kell jelölni benne azt a tudományágat, amelynek művelését feladatául választotta. A megalakult tudományos diákköröket a Kar Tudományos Diákköri Tanácsa (6.. 1. pont) nyilvántartásba veszi. (5) A Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar pénzügyi támogatás formájában is gondoskodik a tudományos diákkörök működési feltételeiről, jutalmazza a legkiválóbb dolgozatok készítőit, konzulenseit, a diákköri munka szervezőit és elősegíti a kiemelkedő pályamunkák publikálását. Az éves támogatási összeget az oktatási dékánhelyettes előterjesztése alapján (a kari költségvetés részeként) a Kari Tanács fogadja el. (6) A KTDT minden év december 1-ig elkészíti a következő évi költségvetés tervezetét, és ezt a Kar dékánjának megküldi. A Kari Tanács saját hatáskörben dönt a költségvetésről, melyet tájékoztatásul a KTDT-nek megküld. (7) A KTDT a Kari Tanácsnak évenként tájékoztatást ad a TDK tevékenységre szánt támogatás felhasználásáról. (8) A TDK általános tevékenységét, vagy egy-egy munka konkrét elvégzését külső forrásokból, alkalmi támogatásokból is lehet finanszírozni. Ezek a támogatások érkezhetnek külső intézményektől, vállalkozásoktól, magánszemélyektől, alapítványoktól, vagy lehetnek elnyert pályázati támogatások is. E támogatásokat azon a szinten és arra a célra kell 4
használni, ahová és ahogyan címezve voltak. Amennyiben nincs külön címzettje a támogatásoknak, annak felhasználásáról az KTDT dönt. 4. (1) A tudományos diákkörök öntevékenyen szervezik életüket, munkaprogramot állíthatnak össze, amely a rendezvényeiket (előadó ülések, konferenciák, vitaestek, tanfolyamok, táborok, tanulmányutak, stb.) tartalmazza. (2) A tudományos diákkörök tagjai a kutatási eredményeiket az évente megrendezendő kari TDK konferencián mutathatják be. A konferencián előzetes jelentkezés után a megadott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő dolgozat rövid bemutatásával lehet az elért eredményeket ismertetni. A konferencia jelentkezési lapja, a dolgozat elkészítésének tartalmi és formai követelményei, valamint a dolgozat és az előadás egységes bírálati szempontjai a jelen szabályzat mellékletét képezik. (3) A konferencián bemutatott dolgozat az előírt formában megszerkesztve szakdolgozatnak, illetve diplomamunkának is utólag beadható, a KTDT javaslatára országos és nemzetközi konferenciákon bemutatható. 5. (1) A TDK tagjai témáikat maguk választják meg a konzulensekkel egyeztetve, a megfelelő szervezeti egységek kutatási lehetőségeinek figyelembevételével. (2) A Kar tanszékei a hallgatók részére minden évben témajavaslatokat írnak ki. III. A diákkörök szervezeti rendje 6. (1) A karon folyó tudományos diákköri munka szervezését, irányítását kari szintű, önkormányzati elvek alapján működő testület Kari Tudományos Diákköri Tanács -, valamint a tudományági diákkörök vezetői (elnök, titkár) látják el. 5
7. (1) A KTDT tagjai a tudományági TDK(k) tanárelnökei, titkárai és hallgatói társelnökei, valamint a KTDT elnöke, hallgatói társelnöke és titkára. (2) A KTDT tanárelnökét és titkárát a dékán, hallgatói társelnökét a HÖK bízza meg. A KTDT tanárelnöke és titkára esetében a megbízás 3 éves időtartamra szól, amely egy ízben 3 évvel meghosszabbítható. A hallgatói társelnök esetében a megbízás 2 évre szól. A megbízás előtt a dékán és a HÖK között egyeztetésre van szükség. A delegált tisztségviselők indokolt esetben megbízatásuk lejárta előtt is lemondhatnak vagy visszahívhatók. Az időközben megüresedő helyekre a küldő szervek új tagokat delegálnak. (3) A KTDT tagság és a tudományági TDK-hoz kapcsolódó megbízatás megszűnik: a megbízás lejártával, a tag elfogadott lemondásával és visszahívással, valamint a hallgatói képviselők esetében a hallgatói jogviszony megszűntével. Az oktató, kutató tagok lemondásának elfogadásáról és visszahívásáról a dékán dönt. A hallgató tagok lemondásának elfogadásáról KTDT, visszahívásáról a HÖK dönt. (4) A Kari Tudományos Diákköri Tanács felügyeletét a dékántól átruházott jogkörben az oktatási dékánhelyettes látja el. 8. (1) Az egyes tudományági - intézeti, tanszékcsoporti, tanszéki illetve szakokhoz kapcsolt - diákkörök munkáját a TDK tanárelnöke és titkára irányítja. (2) A tudományági diákkör elnökét, titkárát az adott szervezeti egység (intézet, tanszékcsoport, tanszék) vezetője, hallgatói társelnökét a HÖK bízza meg 2 éves időtartamra. A megbízás előtt a szervezeti egység vezetője és a HÖK között egyeztetésre van szükség. (3) A tudományági diákkör elnöki és titkári megbízatása határozatlan időre szól. (4) A tudományági TDK-k ellenőrzését és felügyeletét az adott szervezeti egységek vezetői és a KTDT végzik. 6
IV. A diákköri szervezetek hatásköre 9. (1) A Kari Tudományos Diákköri Tanács a) a karokon folyó tudományos diákköri munka koordinálója, b) kapcsolatot tart szakmai, továbbá tudományos szervezetekkel és egyesületekkel, c) segíti a tudományos diákköri munka népszerűsítését, szakmai nyilvánosságának megteremtését (publikálás, hasznosítás, stb.), d) gondoskodik arról, hogy a TDK munkával összefüggő eseményekről és hírekről mind szélesebb körben tájékoztassa a hallgatókat és a közvéleményt, e) kezdeményezi, megszervezi és lebonyolítja a kari TDK konferenciákat, megszervezi a konferencia szekcióit, felkéri a szekciók üléseit és a bíráló bizottság tagjait, f) javaslatot készít a kiemelkedő dolgozatok Országos Tudományos Diákkori Konferencián (OTDK), vagy egyéb tudományos konferenciákon történő bemutatására, g) javaslatot tesz a kiemelkedő TDK munkát végző hallgatók, a TDK munkát segítő oktatók és egyéb közreműködők munkájának elismerésére, h) dönt a KTDT rendelkezésére álló pénzeszközök felosztásáról, bírálja a tudományági TDK-k témapályázatait, meghatározza a kari TDK éves munkaprogramját, tudományközi előadássorozatokat és konferenciákat szervez, i) tanárelnöke a kari TDK rendelkezésére álló pénzeszközök felett utalványozási jogot gyakorol, j) tájékoztatja a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának vezetését a TDK munkáról, k) folyamatos kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal. 7
(2) A tudományági (szakági) TDK vezetősége a) szervezi a szakági tudományos diákköri tevékenységet, összeállítja éves munkaprogramját, szervezi rendezvényeit s figyelemmel kíséri a tagok munkáját, b) kapcsolatot tart a tudományos szervezetekkel és egyesületekkel, c) elősegíti, hogy a hallgatók megismerjék az oktatási egységek által javasolt TDK témákat és az azokat konzultáló oktatókat és kutatókat, d) megszervezi a szakági házi konferenciák szekcióit, felkéri a szekciók üléseit levezető elnökség és bíráló bizottság tagjait, e) részt vesz a kari pályamunkák és az OTDK konferenciára küldendő dolgozatok előkészítésében, f) a tudományági TDK körében készült témapályázatokat gondozza, azokra a KTDT-től pénzügyi támogatást igényelhet. V. A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók jogai és kötelességei 10. (1) Azon hallgató, aki a Karon dolgozó konzulensének irányításával valamilyen téma feldolgozására vállalkozott, használhatja a munkájához szükséges felszereléseket, eszközöket, műszereket, amelyek épségéért felelősséggel tarozik. (2) TDK munkájával pályázhat az egyetemen és más szervezetek által kiírt különböző támogatások elnyerésére. (3) Teljesítménye alapján - KTDT javaslatára - különböző szintű hazai és nemzetközi konferenciákra jelentkezhet. (4) Amennyiben témája kidolgozásából publikáció, újítás, szabadalom készül, a hallgatót - konzulensével egyeztetve - szerzői jog illeti meg. (5) A TDK tevékenység keretében végzett tudományos munkája során a Debreceni Egyetem Szellemi Termékek Jogvédelmének Szabályzata szerint eljárni. (6) Munkája során köteles betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek az adott munkahelyen a tűzesetek és a balesetek elkerülését, a dolgozó ember egészségének, az eszközök épségének védelmét szolgálják. 8
(7) Az általa okozott károkért felelősség terheli. (8) A tudományos élet etikai normáit köteles betartani. (9) Támogató intézménye elvárja, hogy hallgatója az Alma Matert a különböző rendezvényeken a legjobb tudása szerint, felelősséggel képviselje. VI. A Kar vezetőjének feladatai a TDK munka felügyelete körében 11. (1) A Kar vezetője a TDK munka felügyelete körében: a.) folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az oktatási egységek TDK munkáját, b.) elősegíti, hogy a kari TDK konferencia szekcióin a hallgatók, oktatók és kutatók részt vegyenek, c.) elősegíti a kiemelkedő TDK munkát végző hallgatók hazai és nemzetközi konferenciákon, külföldi részképzésen való részvételét. (2) A TDK konferencián (kari és országos) való szereplését az illetékes tanulmányi osztály a leckekönyv Hivatalos bejegyzések rovatába írja be és a dékán, illetve az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, valamint a KTDT elnöke azt ellenjegyzi. (A bejegyzés szövege: Az... évi Kari/Országos Tudományos Diákköri Konferencián dolgozatával eredményesen szerepelt., illetve: Az... évi Kari/Országos Tudományos Diákköri Konferencián szereplésével... díjat érdemelt ki.) VII. Az oktatási egységek feladatai a TDK munka területén 12. (1) Az oktatási szervezeti egységek vezetőinek feladata a diákköri munka segítése. Ennek érdekében: a.) minden tanév elején tájékoztatja a hallgatókat a szervezeti egység által meghirdetett TDK témákról, a konzulens oktatókról, és a tanszéki szakmai versenyekről, b.) lehetőségei szerint biztosítja a TDK munka részére a szükséges eszközöket (műszer, számítógép, fotó, nyomtatás, stb.) és a működési feltételeket, 9
c.) figyelemmel kíséri és értékeli a konzulens oktatók és kutatók munkáját. (2) A konzulens és a TDK-t vezető oktató véleménye alapján az egységvezető indokolt esetben kedvezményben részesíti (témához kapcsolódó gyakorlatok, mérések, feladatok alól történő felmentés, stb.) az eredményes TDK munkát végző hallgatókat. VIII. Kari TDK konferenciák szervezése 13. (1) A kari TDK konferenciát a KTDT hirdeti meg. (2) A dolgozatot a kiírásban megjelölt formai követelményeknek megfelelően, a megadott határidőn belül, 2 példányban, magyar és angol nyelvű összefoglalóval kell leadni. (3) A szekciók/tagozatok felállítása a vonatkozó tudományági OTDK szekciókkal/tagozatokkal összhangban, valamint a dolgozatok szekciókba/tagozatokba történő besorolása a KTDT hatásköre. (4) A kari diákköri konferencia minden esetben legalább 1 hónappal meg kell, hogy előzze a diploma- és szakdolgozatok beadási határidejét. 14.. (1) A KTDT gondoskodik arról, hogy a dolgozatokat legalább két-két bíráló (a szóbeli előadásokat értékelő bíráló bizottság tagjai közül) véleményezze a mellékelt pontozólap segítségével. Amennyiben a két bíráló pontszámai között 15 pontnál nagyobb különbség van, harmadik bírálót kell felkérni. (2) A KTDT gondoskodik arról, hogy az értékelő bíráló bizottság határozott időre az alábbiak szerint álljon fel: - 1 fő bíráló bizottság elnöke, - 1 fő titkár, - 1 fő hallgatói képviselő, - legalább 3 fő a témában jártas oktató, kutató, vagy külső szakember. (3) A KTDT lehetőségeihez mérten gondoskodik arról, hogy olyan bíráló bizottsági tagok, esetleg bírálók felkérése történjen meg, akiknek adott tagozatban nem szerepel felkészített hallgatója. (4) A konferencián a bíráló bizottság minden tagja értékeli az előadást a mellékelt TDK Előadás Bírálati Lap segítségével. Ezt követően a 10
dolgozatok, valamint az előadások összpontszámát figyelembe véve - a felhívásban megadott szempontok szerint - javaslatot tesz a KTDT-nek a helyezésekre és a díjazásra. A KTDT állapítja meg a helyezéseket, a díjazás mértékét és odaítéli az általa meghatározott és más szervezetek által felajánlott díjakat. 15.. (1) A konferencia után a beadott dolgozatok a KTDT gondozásában maradnak legalább 2 évig, amíg az országos és nemzetközi konferenciákra való nevezéshez szükség lehet rájuk, majd az illetékes tanszék könyvtárába kerülnek elhelyezésre. IX. A hallgatók eredményes TDK munkájának elismerése 16. (1) A hallgatók TDK munkáját figyelembe kell venni Kari hatáskörben: - a kiemelt és köztársasági ösztöndíj odaítélésekor, - alapítványi pályázat elbírálásakor, - hazai és külföldi konferenciákra és tanulmányutakra való kiküldetéskor, - külföldi részképzés elbírálásakor, - MSc/MA felvételi eljárás során, - Ph.D. felvételi eljárás során. 17.. (1) A Kari TDK konferencián I., II., III. helyezést elért, valamint a centrumelnök, a dékán és a doktori tanács elnöke által adományozott különdíjban részesült dolgozatok amennyiben szakdolgozatként, vagy diplomamunkaként beadásra kerülnek - mentesülnek a tanszéki szóbeli védéstől és a KTDT javasolja azokat jeles (5) érdemjeggyel elfogadni. 11
X. A KTDT hivatalos levelezése és iratkezelése 18. (1) A TDK munkával kapcsolatos hivatalos iratok a Dékáni Hivatal irattárában kerülnek elhelyezésre. (2) A KTDT levelezését a Dékáni Hivatal, az oktatási egységek TDK-val kapcsolatos levelezéseit az egységek látják el, és irattáraikban 1-1- példányt megőriznek. XI. Záró rendelkezések 19. (1) Jelen szabályzat illeszkedik a Kari Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásaihoz és összhangban van a Debreceni Egyetem Tudományos Kutatás Szabályzat Tudományos Diákköri Szabályzatával. (2) Jelen szabályzatot a Kari Tanács 2004. szeptember 27-i ülésén megtárgyalta és határozatával elfogadta. Rendelkezéseit először a 14/2004/2005-ös tanév első félévétől kell alkalmazni. (3) Jelen szabályzat módosítását a Kari Tanács 2010. március 17-i ülésén megtárgyalta és 9/2010. (III.17.) sz. határozatával elfogadta. Rendelkezéseit először a 2009/2010. tanév második félévétől kell alkalmazni. Debrecen, 2010. március 17. Dr. Nábrádi András egyetemi tanár dékán 12
Mellékletek I. Melléklet: TDK Jelentkezési Lap II. Melléklet: III. Melléklet: IV. Melléklet: TDK dolgozat tartalmi és formai követelményei TDK dolgozat Bírálati Lap TDK előadás Bírálati Lap V. Melléklet: TDK jegyzőkönyv 13
DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Kari Tudományos Diákköri Konferencia JELENTKEZÉSI LAP Jelentkezési határidő:.. Név: Születési idő, hely: Kar: Szak: Évfolyam: NEPTUN azonosító: Telefonszám: e-mail cím Konzulens(ek): (1) Név: Beosztás: Mh./Tanszék: (2) Név: Beosztás: Mh./Tanszék: Dolgozat címe: Tudományterület: Igényelt oktatástechnikai eszközök: laptop-projektor egyéb:.. Kelt konzulens(ek) hallgató 14
TDK DOLGOZAT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 1. A TDK dolgozat elvárt szerkezeti felépítése - Cím (magyar és angol nyelven) - Tartalomjegyzék - Bevezetés - Témafelvetés - Szakirodalmi áttekintés - Anyag és módszer - Eredmények és azok értékelése - Következtetések és javaslatok - Összefoglalás - Szakirodalom jegyzék 2. Formátum A dolgozatot A/4-es méretű fehér lapra, 1,5 sortávolsággal, bal oldalán 3 cm-es, jobb oldalán 2 cm-es, fent és lent 3-3 cm-es margóval kell elkészíteni. Betűtípus: Times New Roman Betű nagyság: 12-es A táblázatok és ábrák A/4-es méretű, vagy annak egész számú többszörösét kitevő nagyságúak lehetnek. A TDK dolgozat tartalmi és esztétikai értékeit növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák, grafikonok, diagramok és fényképek. Minden táblázatot, ábrát, stb. címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábra alatt kell közölni. Mindegyikre a szövegben hivatkozni kell. A fizikai mennyiség mértékegységeinek jelölésénél a SI (Systéme International d Unités) jelöléseit kell alkalmazni. 2.1. A TDK dolgozat fejezeteinek ajánlott tartalma A cím Legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező. Bevezetés Foglalkozik a téma elméleti és gyakorlati jelentőségével (maximum 2 oldal). Témafelvetés Indokolja a saját vizsgálatokat és célkitűzéseket (1-2 oldal). Szakirodalmi áttekintés A témával összefüggő irodalom feldolgozása szorosan kapcsolódjék a témához. Az irodalomban ismertetett eredményeket kritikailag elemezni, értékelni kell. Terjedelme a dolgozat 15-20%-a. A hivatkozás módját a 2.2. pont tartalmazza. 15
Anyag és módszer A vizsgálatokkal, monografikus elemzésekkel kapcsolatos anyagok és módszerek ismertetésénél a kísérletezés, vizsgálat körülményeit, elemzés módszereit kell leírni. A fejezet ne haladja meg az összes terjedelem 10-15%-át. Eredmények és azok értékelése E fejezet a vizsgálatok és az elemzések eredményeit tartalmazza. Az eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, ábrákkal szemléltetni és megbízhatóságukat a tudományterület sajátosságait figyelembe véve matematikai statisztikai módszerekkel igazolni. Fontos, hogy a jelölt az eredményeit pontosan és áttekinthetően rögzítse, magyarázza és más vizsgálati eredményekkel is hasonlítsa össze. E fejezet az összes terjedelemnek 40-50%-át képezze. Következtetések és javaslatok Ebben a fejezetben kell ismertetni az eredményekből levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot tenni azok gyakorlati alkalmazására, illetve továbbfejlesztésére. Ennek a fejezetnek a terjedelme 2-3 oldal legyen. Összefoglalás Az összefoglalás ne legyen hosszabb 3 oldalnál (a TDK dolgozat lényegének 3 oldalban történő összefoglalása). Röviden ismertetni kell, hogy milyen körülmények között folytak a vizsgálatok és milyen kérdésekre terjedtek ki. Ismertetni kell a fontosabb eredményeket, megállapításokat és a levont következtetéseket. Törekedni kell a tömör és világos megfogalmazásra. Irodalomjegyzék A javasolt tagolás az alábbi (megfelelő számú irodalom esetében célszerű magyar és külföldi részekre bontani): könyvek, cikkek, tanulmányok statisztikai adatforrások jogszabályok INTERNETES adatgyűjtés (ebben az esetben a hivatkozásokra különös figyelmet kell fordítani, a hivatkozásokat dokumentum mélységig kell megadni). A Bevezetés és az Összefoglalás fejezetek kivételével az egyes fejezeteket decimális számozással kell ellátni: a főfejezeteket egy számjeggyel (1, 2, 3, stb.) az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.). Melléklet (maximum 8-10 oldal) Ide kerülnek azok a nagyobb méretű táblázatok, ábrák, amelyek szövegközi elhelyezése gondot okozott volna. Ide helyezhető el továbbá a kérdőíves felmérés alapjául szolgáló dokumentumok, továbbá a statisztikai és matematikai számítások alaptáblái is. Egyes esetekben rövidebb szöveges dokumentumok (pl. szerződések, jogszabály részletek, stb.) is helyet kaphatnak itt. 16
2.2. Az irodalmi hivatkozás módjai 2.2.1. A szerző nevére hivatkozással: a szerző neve, ezt követi a közlemény megjelenésének évszáma. (DOHY, 1984) 2.2.2. Három vagy több szerző esetén: az első szerző pontos neve, et al. A közlemény megjelenésének évszáma (DÁNIEL et al., 1975). Ha két szerző van, akkor mindkettő nevét ki kell írni (HEROLD-TAKÁCS, 1984). 2.2.3. A megállapított tényre hivatkozással: a tény leírása, zárójelben a szerző vessző, a közlemény megjelenési évszáma pl. A minták értékelésekor az eltérő genotípusú hibridkombinációknál és szülővonalaknál a növény föld feletti része (WESTLAKE, 1963) vettük figyelembe. 2.2.4. Több azonos tényt megállapító közlemény esetén: e tény leírása, zárójelben szerzőket pontosvesszővel választjuk el. Pl.: A biotechnológia és a jövő mezőgazdaságának összefüggéseit több szerző (HESZKY, 1984, DOHY, 1984) is tárgyalja. 2.2.5. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás: a szerző neve, az évszámok a, b, c, stb. megjelöléssel. A dolgozatok szövegében a szerzők nevét nagybetűvel írják. Szószerinti idézetek esetében a szöveget idézőjelbe kell tenni. 2.2.6. Internetes hivatkozások: az internetes hivatkozásokat a tartalomjegyzékben elkülönítetten kell kezelni, a rájuk történő hivatkozás az Internetre utaló I betűvel, sorszámozással történik (pl.: I1, I2, I3,.. In). 2.3. Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni. Ugyanazon szerző(k) azonos évben megjelent közleményeinek megkülönböztetésére használt a, b, c megjelölést az évszámok után alkalmazni kell (pl.: NAGY, 2003a). Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékben, amelyet a jelölt felhasznált és amelyre a diplomamunkában hivatkozik. A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható. 2.3.1. Folyóiratokban megjelent közlemények esetén: vezetéknév (nagybetűkkel), keresztnév első betűje, pont, zárójel, megjelenés éve, zárójel bezár, kettőspont,, a cikk címe, pont, folyóirat címe, pont, megjelenés helye, pont, kötetszám, pont, füzetszám, pont, oldalszám, pont. (PAPP Cs.-KISS L.-OLÁH P. (2000): Búzafajták fejlődéselemzése. Növénytermelés 10. 231-244. p.). Ha egy szerzőnek vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk. Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a családi név után vessző következik és utána a keresztnév kezdőbetűje utána pont. (DONNER, M. (2001): The Motivation. Manage Science, N.Y.125-130 p.) 17
2.3.2. Könyvek esetén: a szerző/k neve, zárójel, megjelenés éve, zárójel bezár, kettőspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, megjelenés helye, a könyv terjedelme. ( TASNÁDI J. (2002): A turizmus rendszere. Bp. Aula Kiadó, 51-61 p.., vagy IZSÓ I. -SZÉP K.-MOLNÁR K.-RÉZ A (1961): A szántóföldi kísérletezés.. Bp. Mezőgazdasági Kiadó, 108 p.) Ha az adott könyv egyes fejezeteit különböző szerzők írták, akkor a fejezet szerzőjének nevét, megjelenési évét, a fejezet címét, a szerkesztő nevét, a kiadót és a közlemény terjedelmét (-tól ig) kell megjelölni. (PÁSZTOR K.: Szántóföldi kísérletek. In: Növénytermesztési praktikum. 1981. Szerk. KOVÁTS A. Bp. Mezőgazdasági Kiadó, 366-382. p.) 2.3.3. Egyéb időszaki kiadványban megjelent tanulmány esetén: Kongresszusok, konferenciák publikált előadásai esetén: csak akkor veendő fel, ha a kongresszus, konferencia anyagát tartalmazó kötet a megtartott előadás teljes vagy informatív értékű tömörítvényét tartalmazza. A szerző (előadást tartó) neve, zárójel, évszám, zárójel bezár, az előadás címe, a kongresszus címe, témája (ha van ilyen és a kiadvány tartalmazza), a kongresszus, konferencia neve, sorszáma (arab számmal) időpontja, év, hó, nap, helye, a kongresszusról kiadott kiadvány, kötetszám, a kiadványt szerkesztő neve, a kongresszust rendező (szerv/ek) neve, a kiadvány megjelenésének helye, éve, kiadója, a szerző előadásainak oldalszáma (-tól ig) ( HEROLD I. SZABÓ P. (1982): A bentonit, mint ásványi takarmány kiegészítő anyag hatása a sertés termelésére és takarmányértékesítésére. In: Az iparszerű sertéshústermelés tapasztalatai. Georgikon Napok. 24. 1982. augusztus 23-24. Keszthely. Szerk.: SZABÓ ÁRPÁD. KESZTHELY. 1983. KATE, 289-295. p.) 2.3.4. Szabadalmi leírás estében: az ország megnevezése és a szabadalom szó magyar vagy idegen nyelven, a szabadalom száma, osztálya, csoportja, a szabadalom tulajdonosának neve, a szabadalom címe, a szabadalom benyújtásának időpontja. (Szabadalom. 167 715 Dr. BOCZ ERNŐ Dr. SZÁSZ GÁBOR Eljárás 2,5 méternél mélyebb talajvízszintű talajok öntözésére. 1972. 01.29.) 2.3.5. Internetes hivatkozások esetén az irodalomjegyzéknek tartalmaznia kell a pontos internet címet dokumentumegységig, oldalszámot és a dokumentum letöltésének pontos dátumát. 18
DEBRECENI EGYETEM, AGTC, GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR TDK DOLGOZAT BÍRÁLATI LAP TDK dolgozat címe:... Bíráló neve, beosztása és elérhetősége (e-mail, tel.):...... 1) A bírálat kizárólag szöveges indoklásokkal (táblázatok alatt) kiegészítve tekinthető érvényesnek. 2) Minden dolgozatot két bíráló értékel. 3) Ha a két bírálat átlaga nem éri el a 26 pontot (40%-ot) a dolgozat nem kerülhet bemutatásra. 4) Ha a két bírálat között 15 pontnál nagyobb különbség van, harmadik bíráló felkérésére kerül sor. 1. A dolgozat szerkesztése, stílusa, nyelvezete (max. 9 pont) Gondosan szerkesztett, előírtak szerint tagolt (helyesírás, terjedelem, fejezetek aránya, stb.)----- Nem megfelelő, hanyag Ábrák, táblázatok formailag teljesek -------------------------------------------------Hiányosak (pl. forrás, mértékegység, stb.) Általános közérthetőség, követhetőség, nyelvezet ------------------------------------------- Nehezen érthető, áttekinthetetlen Összes pontszám:... Szöveges indoklás: 2. A dolgozat témájához kapcsolódó szakirodalmi feldolgozás (max. 12 pont) Irodalmak száma, változatossága megfelelő (hazai, nemzetközi)----------------------------------------------------------- Kevés Pontos hivatkozások a szövegben-------------------------------------------------------------- Elmaradó, pontatlan hivatkozások A témához szorosan illeszkedő, aktuális -------------------------------------------------------------- Túlzottan általános, elavult Önállóan értékelt ----------------------------------------------------------------------------------------------- Önállóan nem értékelt Összes pontszám:... Szöveges indoklás: 3. Módszertan: adatgyűjtés és feldolgozás színvonala (max. 15 pont) Önálló, színvonalas adatgyűjtés (primer és/vagy szekunder)---------------------------------- Átvett, nem önálló adatgyűjtés 1 A begyűjtött adatok teljes körűek ------------------------------------------------------------------------------------------ Hiányosak A választott módszer a célkitűzésekhez igazodó------------------------------------------ A választott módszer nem megfelelő Magas színvonalú, korszerű, helyes módszertani alkalmazás ----------------- Alacsony színvonalú, korszerűtlen, helytelen Önálló érékelés, véleményalkotása feldolgozás során------------- Leíró jellegű, főleg szakirodalomra alapozó feldolgozás Összes pontszám:... Szöveges indoklás: 1 Egy magas színvonalon elvégzett szekunder adatgyűjtés is önálló adatgyűjtésnek tekintendő.
4. Eredmények, következtetések, javaslatok (max. 18 pont) A dolgozat a saját munka eredményeit közli ------------------------ Szakirodalmi megállapításokat tüntet fel eredményként Eredmények számszakilag és tartalmilag helytállóak ----------------------------------------------- Hibásak és nem helytállóak Újszerű eredmények és megállapítások ------------------------------------------------------------------Általános megállapítások Eredmények közérthető levezetése és bemutatása -----------------------------------------------------------------Zavaros keretek Eredményekből levezetett következtetések helytállóak ---------- Hiányzó, vagy eredményektől független következtetések Konkrétan megfogalmazott, reális, egyedi javaslatok-------------------------hiányzó, nem reális, vagy általános javaslatok Összes pontszám:... Szöveges indoklás: 5. Általános értékelés, összbenyomás (max. 9 pont) Konkrét célkitűzés(ek) megfogalmazása---------------------------------------------------------------------célkitűzés(ek) hiánya Célkitűzés(ek), módszertan, eredmények, következtetések, javaslatok összhangja ---------------------------- Annak hiánya A dolgozat szakmailag magas színvonalú, helytálló ---------------------------------- Szakmailag erősen megkérdőjelezhető Összes pontszám:... Szöveges indoklás: 6. Összefoglaló (rezümé) értékelése (max. 3 pont) Hűen tükrözi a dolgozat lényegét (célkitűzés, módszer, következtetés) ----------------- Általános, bevezető jellegű szöveg Összes pontszám:... Szöveges indoklás: ÖSSZES PONTSZÁM (max. 66 pont): Megválaszolandó kérdés(ek):............ Dátum:... A bíráló aláírása:...
DEBRECENI EGYETEM, AGTC, GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR TDK ELŐADÁS BÍRÁLATI LAP A hallgató neve:... TDK dolgozat címe:... Bíráló neve és beosztása:... 7. Az előadás szemléltetésmódja (max. 6 pont) Figyelemfelkeltő, tagolt diák ------------------------------------Szegényes / túldíszített; elnagyolt / túlzsúfolt diák Ábrák, táblázatok használata szakszerű ----------------------------------------------------------------- Nem szakszerű Összes pontszám:... 8. Az előadás tartalmi színvonala (max. 15 pont) Célkitűzés(ek), módszerek közérthető bemutatása ------------------------------------ Zavaros / hiányos ismertetés Eredmények közérthető levezetése és bemutatása-------------------------------------- Nehezen követhető, zavaros Előadás szakmailag helytálló -------------------------------------------------------------------------------Nem helytálló Lényegre törő, logikusan felépített előadás----------------------------------- Gyengén strukturált, zavaros előadás Megfelelő szakmai szókincs, szakkifejezések helyes használata --------- Hiányos szókincs, helytelen használat Összes pontszám:... 9. Általános értékelés (max. 18 pont) Előadás tagolása arányos (bevezetés, célkitűzés, módszertan, eredmények, következtetések, javaslatok)arányt Kiváló előadásmód----------------------------------------------------------------------------------- Gyenge előadásmód Közérthető, jól követhető előadás--------------------------------------------------- Nehezen érthető, áttekinthetetlen Kérdésekre adott válaszok szakmailag helytállók -----------------------------------Szakmailag helytelen válaszok A témában, szakterületen való jártasság kiváló --------------------------------------------- Hiányos, nem megfelelő Megfelelő gazdálkodás a rendelkezésre álló idővel ---------------------------------------------- ±50%-os időeltérés Összes pontszám:... ÖSSZES PONTSZÁM (max. 39 pont): Megjegyzés: Debrecen,... A bíráló aláírása:...
A szekció neve: Helye: épület terem Az előadás sorrendje A szerzô(k) neve Aktív félévek száma Képzés típusa A TDK-pályamunka címe Témavezető(k) neve és beosztása Összesített pontszám Helyezés Zsűri megjegyzése OTDK-n való részvétel Igen/Nem Hallgató e-mail címe 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Zsűri:...... Dr. egyetemi tanár ( ) elnök Dr. egyetemi docens ( ) zsűritag Dr. főiskolai tanár ( ) zsűritag XYZ hallgatói képviselő / titkár Lezárva: 2009. október/november.