KOMMUNIKÁCIO ES KULIURATUDOMÁNYI IANULMÁNYOK ~ REFLEXIÓK) VAGY MÉLYFÚRÁSOK? A KULTÚRAKUTATÁS VÁLTOZATA I A KULTURÁLIS FORDULAT UTÁ N 'leli ( GONDOLAT
KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI TANULMÁNYO K Sorozatszerkesztő SZIJÁRTÓ ZSOLT REFLEXIÓK É S MÉLYFÚRÁSO K Szerkesztette Havasréti József Szijártó Zsolt Gondolat Kiad ó PTE Kommunikáció- és Mlédiatudománvi "Tanszé k Budapest Pécs, 2008
Tartalo m Minden jog fennrartva. Bármilyen másolás, Bevezetés 7 sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerbe n való tárolás a kiadó előzetes engedélyéhez van kötve. 1. Társadalom 9 Szerkesztés Havasréti József Szijártó Zsolt, 2008 Járosi Katalin : A kultúra- és etnotudománvok útkeresése i az interkulturális kommunikáció jelensége körül 1 1 Beczc Szabolcs : Antropológiai dilemmák: lokális diskurzusok, részt vevő antropológia, interdiszciplinaritás Horváth Kata : Most azért, mart cigány vagyok? (A különbség diszkurzív működése) 38 2. Média 6 7 arze ".gondolatkiado.hu A kiadásért felel Bácskai István és Szijártó Zsol t Szöveggondozó Békési Bernadet t Tördelő keresztes Mári a Borítóterv Nagy Róbert ISBN 978 963 693 088 2 ISSN 1789-5499 Maksa Gyula : A médianarratológia min t második generációs médiumelmélet 69 Müllner András : A hipertext ideológiája. Theodore Holm Nelson és a Xanadu -álom 9 7 Császi Lajos Mary Gluck: A budapesti Cow Parade. Gondolatok a kozmopolita kulturális kompetenciáról 11 1 Tóth Benedek: Vezércikk és tárca, avagy az államba n negyedik hatalom. Sigmund Schlesinge r es Kccskeméthv Aurél szövegei mint adaléko k egy médium önleírásának alakulásához a 19. századból 134
3. Művészet 14 7 Iornvik Sándor: Visual Studies. Művészettörténe t a kulturális fordulat után? 1.19 Ignácz Adám : Egy szimbolista kiáltvány. Szkrjabin :.á~. ert~í~is Áültenn'nve 160 Seregi 'lámás : :\ tekintet esztétikája 17 2 4. Underground 18 5 kényi Csilla: Egy underground lap a 70-es évekből : a Sz tfo/vói,nt 18 7 lavasréti József: Az Agy-rém. Hajas Tibor munkáiról 20 2 E. I lorváth Zsolt: Mozgalom és Epochenwollen. A mindennapi avantgárd fotográfiai emlékezete : Dobos Gábor 230 Bevezeté s Az elmúlt évtizedek során a társadalom- és a bölcsészettudományokat, illetve ezek különféle mutációit egyaránt utolérte a folyamatos önreflexi ó igénye és kihívása. A kulturális tudományok és szemléletmódok, amelyek a 60-as évektől meghódítottak megannyi hagyományos szemléletet é s területet, végül elérkeztek önmaguk vizsgálatához: a különböző diskurzu - sok kritikai elemzés tárgyává teszik saját adottságaikat, helyzetüket. A»kul - turális fordulat«ennyiben tehát nem más, mint a társadalom- és bölcsészettudományok önvizsgálata, tehát a»tudományosság«(vagy éppe n önmagunk) antropologizálása, ha úgy tetszik. A kulturális összefüggések kutatói elemzéseik során nem pusztán idegen területekre lépnek: nem érik he az utazó, a kalandor, a fordító, a tolmács jól ismert szerepeivel, hanem saját adottságaik historizálói és kri - tikusai. A történelmi szemlélet sem csupán a wie ei, ent/i'/z gwesen kérdésére keresi a választ, a kutatás tárgya lehet a múlt felfedezése és a múltat megragadó-közvetítő fogalmak átértékelődésének vizsgálat a egyaránt. A fogalmak, az emlékezet, a mediális közvetítés mind konstrukciókként állnak előttünk, ahogyan a táj, a haza, a kulturális tér, az elbeszélés, a normák és formák, ahogy a tudományos diskurzusokon keresztü l látjuk őket. Nemcsak az a kérdés, hogy miként változott például a kulturális tér vagy épp a táj jelentéstartománya az elmúlt évtizedek során, hanem épp az, hogy miként formálták meg annak képét, jelölték ki határait az egyes diskurzusok. Igy a cultural studies elitkultúra-ellenes, emancipatorikus és a jelen t értelmező törekvései mellett megjelentek a hu/turz'issenschaft, a cultura l history, a mikrotörténet, az emlékezetkutatás, a médiatörténet, sőt a
8»média-archeológia«egyrészt egymással összefüggő, másrészt diszciplínaalkotásra vagy paradigmaképzésre törekvő, de szemléletüket, módszereiket, kulturálisnorma-képzésüket tekintve mindenképpen plurális diskurzusai. Az egyes szemléletek kiléptek hagyományos kontextusaikból, s új szövetségek és (talán kevésbé tíj) ellenségképek keletkeztek. Az univerzalitásigénvt bejelentő metaelméletek helyett hangsúly t helyez a lassan neutrális háttérré váló, a kultúrakutatás napi kereteit min d jobban meghatározó diszciplináris átrendeződések áttekintése mellett a tavaszi workshop azokra az eseua a lmányokra is, amelyek a példákhoz, a finom részletekhez, a lokalitáshoz inkább ragaszkodó, a tanulságokat ne m absztrakt formákban összegző, hanem az empirikus vizsgálódások tanulságait lehetséges metaforákban közvetítő beszédmódokat és elemzéseke t képviselik. A kortárs kultúrakutatás ennyiben nem az univerzalizálhat ó mozzanatokat keresi, hanem azokat a megközelítéseket és elbeszéléseket, melyek megvitatása során reményeink szerint körvonalazódna egy újabb talán csak lehetséges elméleti platform is." A PTE Kommunikáció- es Médiatudományi Tanszéke, az EI ;I'E Művészet- és Médiatudományi intézete, valamint a P1'E R'I'K Kultúratudományi Doktori Programja e felhívással indította útjára a Ref/exió(k) va j mélygyúrások"? :-1 kultúrakutatás változatai a kulturális fordulat után cím(í konferenciát.' A szervezők a kommunikáció- és kultúrakutatás töb b területéről gyűjtöttek össze aktuális empirikus kutatási beszámolókat, esettanulmányokat ; s a rendezvény egyik fő feladata éppen a különböz ő tudományos műhelyekben zajló kutatómunka bemutatása s egyúttal a termékeny párbeszéd lehetőségének megteremtése volt. Jelen kötet egyrészt a konferencián elhangzott előadások kibővített, szerkesztett változatait tartalmazza, másrészt ezek közé beillesztettün k tematikájukban, megközelítésmódjukban hasonló kiindulópontot válasz - tó tanulmányokat is, amelyek ugyanezen tudományos műhelyekbe n készültek, s meggyűződésünk szerint jói kiegészítik, árnyalják a konferencián tárgyalt tematikákat. 1. TÁRSADALO M Pécs, 2008. augusztus 23. Havasréti József Szijártó Zsolt A konferenciára 2007. március 9 10-én került sor Pécsett, a AIű észetek Házában