A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10. 1
Jogszabályi háttér A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv).( - négy társulási formát nevesít: körjegyzőségek (Ötv. 39., 40. ) mint a polgármesteri hivatalok egészének ellátását megvalósító társulás települési önkormányzatok társulásai társult képviselő-testületek (41. ) hatósági igazgatási társulás (42. ) intézményi társulás (43. ) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.). társulási megállapodásokat rögzíti (7. - 8. - 9. - 16. ) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. CVII. tv. (Tkt.) 2
Társulások létrehozásának okai Az Szt. 86. -ban meghatározott kötelező feladatok ellátása (ellátási szerződés mellett egy másik lehetőség); Költségvetési ösztönző támogatás; (költségvetési törvény 8. sz. melléklete, feltételei) Magasabb színvonalú szolgáltatási, szervezési rendszer biztosítása; Lakossági elvárás minőségi szociális ellátás iránt; 3
FSZH nagyobb volumenű ellenőrzései 2008. tavasza valamennyi engedélyező hatóság felkeresése a támogató szolgálatok valamint a közösségi ellátások országos ellenőrzése 2009. év eleje ágazati regiszter ellenőrzése valamennyi engedélyező hatóságnál (300 hatóság) 2009. év: falu-, tanyagondnoki szolgálat, komplex ellenőrzések (integrált intézmények, alapszolgáltatási központok, kistérségi társulások) 4
A társulások engedélyezése körüli 1) Kizárás, kijelölés problémák 2) Működési engedélyek tartalma 3) Fenntartó kérdésének eldöntése 4) Fogalmi meghatározások (székhely, telephely vagy ellátottak számára nyitva álló helyiség) 5
1. Kizárás, kijelölés A jelenlegi jogi szabályozás nem egyértelmű Relatív kizáró ok (Ket.) nem kötelező kérni, ha kéri, nem kötelező kizárni gyakorlat: ha kéri a kizárást, általában kijelölik a más eljáró hatóságot Nem egységes a Szociális és Gyámhivatalok gyakorlata 6
2. Működési engedélyekkel kapcsolatos problémák Nem egyértelmű, hogy a társulás által nyújtott szociális ellátásokhoz milyen ellátási terület kapcsolódik: - sok esetben általános, holott a valóságban nem mindegyik ellátást nyújtják valamennyi társuláshoz tartozó önkormányzat területén minden esetben tisztázni szükséges Ellátási terület fogalma: - település, megye, régió, ország területe A működési engedélyben nem mindig egyértelmű, hogy az intézményfenntartó társulás a nyújtott szociális alapszolgáltatások közül mennyi szolgáltatást nyújt Visszamenőleges hatállyal engedélyezik a szolgáltatást 7
3. A társulás, mint fenntartó meghatározása 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (Szmr.) 1. e) pontja hivatkozik Szt. 4. (1) bek. ma) pontjára: - állami fenntartó fogalma Ttv.-ben foglalt intézményi társulások: 8. - gesztor önkormányzat 9. - társulási tanács létrehozása 16. - jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozása A 7. -a szerinti megállapodás nem minősül intézményfenntartó társulásnak! a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása 8
A társulás, mint fenntartó - gyakorlati problémák A működési engedélyben nem az intézményfenntartó társulás (gesztor önkormányzat) van feltüntetve, hanem valamennyi társult önkormányzat fel van sorolva Társulási szerződés jellemző hibái: ki a gesztor önkormányzat? nincs meghatározva, társulási megállapodást visszamenőleges hatállyal kötik, mi indokolta a létrehozását? - ugyanúgy működik, mint a társulás létrejötte előtt - működése formális, a vállalt feladatokat a gyakorlatban továbbra is külön látják el az önkormányzatok tartalmi hiányosságok (pl. tevékenységi kör, vagyoni és gazdálkodási jogok), nem a gesztor pályázik, hanem a társult tag önkormányzat (nem fenntartó). 9
4. Fogalmi meghatározások Székhely: az intézmény központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen szociális szolgáltatást nyújtanak-e, Telephely: az intézmény legalább tíz, de legfeljebb százötven fő személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátásának az ingatlan- nyilvántartásban a székhelytől, valamint az intézmény másik telephelyétől különböző helyrajzi számon feltüntetett helye, Ellátottak számára nyitva álló helyiség nincs definiálva, az Szmr. a szociális szolgáltató működési engedély tartalmi elemei között említi. Ahol a szolgáltató az ellátottakat fogadja. 10
Társulások - székhely fogalma Keveredik az intézményfenntartó társulás valamint az intézmény székhelyének a fogalma ágazati azonosító kérésnél előfordul, hogy a Társulásnak, mint fenntartónak kérik meg ágazati azonosítót, nem pedig az engedélyesnek! Többszörös rögzítés (van, hogy 3-4 ágazati azonosítót kap az intézmény) 226/2006. (XI.20.) Korm. rendelet értelmében az ágazati azonosító az engedélyes egységes azonosító jele engedélyes fogalma 1. a) pont: az Szt. szerinti szociális szolgáltatásokat működési engedéllyel, illetve a Gyvt. szerinti szolgáltató tevékenységet működési engedéllyel végző szolgáltató, intézmény, illetve hálózat; telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén önálló engedélyesnek minősül az ellátást nyújtó székhely és a telephely. 11
Telephely vagy ellátottak számára nyitva álló helyiség Minden esetben vizsgálni kell, hogy a társulás milyen típusú szociális ellátás(oka)t nyújt (alap- illetve intézményi ellátás) Ha az intézményfenntartói társulás alapellátást mellett intézményi ellátást is biztosít, akkor vizsgálni kell a telephely illetve ellátottak számára nyitva álló helyiség helyét Ha a társulás intézményi ellátást nem nyújt, kizárt a Szmr. szerinti telephely fogalma! 12
Telephely, ellátottak számára nyitva álló helyiség illetve területi iroda A gyermekvédelmi jogszabályok nem teszi lehetővé az integrációt! Az engedélyező hatóságok eltérő gyakorlata: Ha az intézményfenntartó társulás szociális szolgáltatás mellett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást is nyújt. Kérdés: egységes engedélyben ki lehet-e adni a működési engedélyt? SZGYH-k eltérő gyakorlata Amennyiben igen, úgy új fogalomként beléphet a területi iroda: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén az a székhelytől különböző, a szolgáltató használatában lévő hely, ahol a szolgáltatást nyújtják (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet) 13
Köszönöm a figyelmüket! 14