Iskola: Megyeri Úti Általános Iskola Kategória: Felkészítő tanár: Szőnyi Zsuzsanna Újpest térképe
Újpest kialakulása: Újpest a Főváros északi kapuja, IV. Kerülete. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Hamarosan hegyközség alakult ki, majd az iparosok, kereskedők betelepülésével 1840-ben már önálló községi szervezet működött. Földrajzi környezete, kedvező adottságai, pest közelsége, jó közlekedési lehetőségei következtében Újpest kezdetektől alkalmas volt ipartelepítésre. Tímárok, asztalosok telepedtek le. Bor-, textil- és bútoriparának fejlődése a település egészére kihatott. Az 1870-es évek végére az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett. Alig 30 év múltán, 1907-ben városi rangra emelték. Első polgármestere a lokálpatrióta dr. Ugró Gyula lett. Ekkor már rendelkezett kikötővel, a városalapító Károlyi család segítségével önálló kórházzal, postahivatallal is. A város gyors gazdasági, urbanisztikus és kommunális fejlődésnek indult. Tűzoltólaktanya, vágóhíd épül, a kövezett utakat éjjel villannyal világítják meg. A városban vezetékes víz van és kiépítik a szennyvíz csatornahálózatot is. De van rendőrsége, bírósága, színháza is. Tovább növekedik az iparosodás a borgyártás, az asztalosipari és az elektromos gépgyártás, mellyel több ezer munkást foglalkoztatnak. Ebben az időben alapították az Izzót, - a mai Tungsramot - a Chinoint, és a Magyar Pamutipari Rt-t is. 1910-ben a város hazai viszonylatban, az ipari termelésben a negyedik helyen áll. Az I. Világháború itt is érezteti hatását. Bár az ipar nagy részének további fellendülést hoz, de sok ezer újpesti polgár kénytelen bevonulni és harcolni. város történetének jelentős állomása 1929. Ekkor nyerte el a megye jogú város címet. Járásbírósága, villamos erőműve, takarékpénztára, sport létesítményei, oktatási intézményei, zeneiskolája, számos bejegyzett egyesülete és kereskedelmi egysége, 38 ipari vállalata van, amelyek közül sok országos jelentőségű, (Wolfner Borgyárak, Chinoin, Egyesült Izzó). Nem feledkeztek meg a perifériára szorultakról, a fogyatékosokról sem. Fenntartottak gyermekkórházat, vakok otthonát, szegényházat, szociális konyhát. A II. Világháború azonban megállította a fejlődést. A háborús pusztítás és a veszteség mellett 1945-ben árvíz is sújtotta a várost. Az 1940-es évek végére itt is megtörténtek az államosítások, s mint máshol, itt sem volt problémamentes a kialakult helyzet. Az 1950-es év nagy fordulatot hozott a város életében. A főváros közigazgatásához csatolták és ezzel megszűnt önállósága, városrésszé vált. Fejlődése, sorsa Budapest fejlesztésén belül történt. Megtartották gyárvárosi jellegét. Fejlesztették iparát, de átalakították a városkép arculatát is. Lakótelepek jöttek létre a régi temetők, szűk utcák és a földszintes házak helyén. Ezzel ugyan egységesebb körülményeket biztosítottak az élethez, de uniformizálták a városrészt, nagy részben kicserélődött a lakosság. 1983-ban kezdetét vette Újpesten belül egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré. Így alakult ki a ma közel 130. 000 lakosú Újpest, ahol ma már metró végállomás van, amelynek segítségével a városrész újabb lehetőségeket kap arra, hogy a főváros vérkeringésébe bekapcsolódjon. Újpest 1
A Városházról: Amikor 1840-ben gróf Károlyi István kiadta Újpest alapítólevelét, talán még önmaga sem gondolta, hogy alig két emberöltő múltán e kezdetben "Új-megyerként" említett település Magyarország harmadik legnépesebb ipari városa lesz. Az okirat teljes jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi szabadságot biztosított a letelepedők számára. A lakosság lélekszáma ettől kezdve évtizedenként megtöbbszöröződött: 1890-ben már megközelítette a 25 ezret, 1910-ben meghaladta az 50 ezret. A főváros és a Duna közelsége, a remek vízi, közúti és vasúti közlekedés egyre több gyárost és iparost vonzott Újpestre. A település első sorban fa- és bõriparáról vált ismertté, a pestiek ugyanakkor nyaralóhelyként is megkedvelték e helységet. A 19. század végén már színházzal, kaszinóval, számos baráti körrel és sportegylettel, kávéházak és vendéglők tucatjaival rendelkezett az akkor alig 50 éves Újpest. A községből néhány évtizeddel később nagyközség lett, de a várossá nyilvánításra 1907-ig várni kellett. A helyi önkormányzat azonban már a századforduló előtt tudatosan készült a városi rangra. Ennek egyik ma is meglévő emléke az újpesti városháza akkor még községháza, amely 1900-ban készült el. 2000. november 5-én múlt száz esztendeje, hogy Újpesten ünnepélyes keretek között átadták az "új" községháza épületét. Hét esztendő telt még el a várossá nyilvánításig, de az épület külső és belső megjelenésében már a századfordulón megelőlegezte a dinamikusan fejlődő és egyre jelentősebb település városi rangját. A kerek évforduló kapcsán bemutatjuk a városháza építésének történetét, miközben felelevenítjük a témához kapcsolódó érdekességeket is. A krónikához az is szorosan hozzátartozik, ami "azelőtt" történt. A település első választott bírái magánházakban, saját lakásukban tartották üléseiket. Az első községháza. 1845-ben közadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén. Az építkezéshez a földbirtokos gróf Károlyi István 200 pengő ajándékkal, valamint jelentős mennyiségű égetett téglával járult hozzá. 1874-ig szűk anyagi viszonyok között, rendben üléseztek a képviselők, de 1874 tavaszán helyi zavargások a községháza felgyújtásáig vezettek. A zavargások után a községházát felújították és az épület még negyedszázadon keresztül adott otthont Újpest mindenkori elöljáróságának. A Városháza 2
Az újpesti víztorony: A Váci út és a Duna között található a Fővárosi Vízművek észak-pesti üzeme, mely a főváros vízellátásának stratégiai fontosságú intézménye. A kerület majd minden lakásában vezetékes vizet lehet inni, ez azonban hosszú fejlődés eredménye. A település vízzel való ellátását sokáig természetes úton, a Dunából való vízkiemeléssel és szűrt kutakkal oldották meg. 1893-BAN A FŐVÁROS ITT SZÁNDÉKOZTA LÉTREHOZNI VÍZMŰVÉT, EZ AZONBAN NEM VOLT PROBLÉMAMENTES, MERT A GYÁRAK ÉS A HÁZTARTÁSOK ADDIGRA MÁR SÚLYOSAN SZENNYEZTÉK A TALAJVIZET. A SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDÉRE SÚLYOS JÁRVÁNYVESZÉLYT JELENTETT A VÍZ HIÁNYA. EZEN SEGÍTENDŐ 1912-BEN AZ ISTER MAGYAR VÍZMŰ RT. MEGKEZDTE A VÍZSZOLGÁLTATÁST. EKKORIBAN ÉPÜLT ÚJPEST EGYIK NEVEZETESSÉGE, A VÍZTORONY IS, MELY ELSŐSORBAN A FOGYASZTÁS NAPI EGYENETLENSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRA SZOLGÁLT. Hivatása továbbá, hogy rövidebb üzemzavar esetén vizet adjon, ezen kívül a nyomást is szabályozta. Az Árpádút és a Deák utca csücskén épült, mely Újpest egyik legmagasabb pontja. Alapja egy 19 m átmérőjű, 2, 4 m vastag betonlemez, belső átmérője 9, 5m. Kezdő falvastagsága 1, 8 m magassága 54 m. A víztorony belső részeit három szakaszra osztották. Az alsó szakasz a felmenő csöveket és a lépcsőzetet, a középső a vastartályt, a felső rész a padlásteret foglalja magába. Kovácsoltvas tartálya 1500 m 3 térfogatú, 15 m átmérőjű, súlya 55. 000 kg. A második világháborúban a németek a tornyot meg akarták semmisíteni, de az ellenállók ezt szerencsére megakadályozták. IV. kerületi víztornyok (helyileg): Árpádút István telek Zsilip utca József Attila utca Klauzál utca Váci út Víztorony 3
Az újpesti stadion: A komoly futballhoz azonban pálya kell, és az újpesti hepe-hupás homok nem alkalmas szabályos meccsek vívására. Az UTE új szakosztályának vezetői a megyeri határban tartanak terepszemlét. A pamutgyári mező, amelyen a szemük megakad, Károlyi László gróf tulajdona. Háromtagú küldöttség indul el hozzá ferencjóskában és cilinderesen. Károlyi gróf méltányolja a kérésüket, és jóindulattal fogadja a delegációt. Alig telik el néhány hét, megjön az értesítés: évi egy aranyforint úrbér fejében a gróf átengedi a telket, legalábbis három esztendőre az Újpesti Torna Egyletnek. Most már tehát megkezdődhet a pályaépítés. Ásóval, kapával, gereblyével és talicskával felszerelve, maguk a klubtagok látnak hozzá a talajegyengetéshez, mert hát gidres-gödrös, vakondtúrásos és gyomos ez a mező, nem futball céljára való. Először a pálya 1 2 részét készítették elő a játékra. jpesten mind a verseny-, mind pedig a tömegsportnak jelentős hagyományai vannak. Az első sportegyesület a múlt század utolsó negyedéven szervezték meg a lelkes helybeli sportbarátok. Goll János és Ugró Gyula kezdeményezésére. 1885-ben torna és vívó szakosztállyal kezdte meg működését az Újpesti Torna Egylet (UTE) néven életre hívott szervezet. A sporttevékenység feltételeinek a biztosításához nagymértékben hozzájárultak a tehetősebb polgárok, Győri Farkas Gyula, majd Aschner Lipót bőkezű adományai. A legnépszerűbb szakosztály, a labdarúgás, 1899-ben indult. Mai, Megyeri úton található stadionja 1922-re készül el Hajós Alfréd tervei szerint, korszerű atlétikai pályái a város keleti határában vannak. Az Egylet tagjai közül 1994-ig 43 sportoló lett olimpiai bajnok. Az UTE 1950-ben egyesült a belügyminisztérium csapatával, és az egyesület neve ekkor Újpesti Dózsa SC-re változott. Néhány év óta a klub ismét a régi, eredeti elnevezését használja. 2003. október 25-én, szombaton nem sokkal 18 óra előtt "keresztelő" színhelye volt az UTE Megyeri úti stadionja, amely ezen túl Szusza Ferenc labdarúgó nevét viseli. A népszerű labdarúgó, Újpest díszpolgára, aki pályafutása alatt csak az UTE, illetve a Budapesti Dózsa és az Újpesti Dózsa játékosa volt, 463 NB I-es mérkőzésen 393 gólt szerzett, és eme teljesítményét a világon senkinek sem sikerült túlszárnyalnia. Az Újpesti Dózsa örökös bajnoka december első napján múlt 80 esztendős. A stadion avatása 4
Az első iskola: A község megalapítása után, 1841-ben nyílt meg az első elemi ismereteket nyújtó iskola. A meglehetősen vegyes felekezetű településen, rövid időn belül létrejöttek az első egyházi római katolikus, izraelita, református, evangélikus oktatási intézmények is. Noha ezek egyike-másika tiszavirág életű volt, mégis jelentős szerepet játszottak az alapképzés megindításában, megszervezésében. Az Eötvös-féle oktatási törvény bevezetése után (1868) az elemi iskolák, majd 1880- tól állami fennhatóság alá kerültek. A tanítás személyi és tárgyi feltételei azonban csak lassan teremtődtek meg. 1901-re készült el az első kifejezetten iskola céljára létesített épület az Erzsébet utcában. Addig az oktatáslakásokban, bérelt helyiségekben a község különböző pontjain folyt. Az 1880-as évek elején megalakult az első tanonciskola, létrejött az Általános Polgári Leányiskola (1883), ahol a századforduló tájékán közel hétszáz növendék tanult. A színvonalas Újpesti középiskolák: oktatómunkát a kiváló tanári kar biztosította. 1907-1912 között itt tanított magyar irodalmat, történelmet és földrajzot Kaffka Margit. 1889-ben megnyílt a helybeli fiú polgári iskola is. A lakosság foglalkozási struktúrájával, a városiasodással, az iparosodással összefüggésben alakult, fejlődött Újpest oktatási intézményhálózata. Az egyre jelentősebbé váló faipar szakemberigényének a kielégítésére hozták létre 1895-ben az Általános Faipari Szakiskolát. Ez idő tájt szervezték meg a felnőttoktatást, jóllehet ennek már volt némi előzménye a korábbi évtizedekben is, csak ez a forma nem működött rendszeresen. Újpesten középfokú oktatás a századfordulóig nem volt. Ez azt jelentette, hogy azoknak a fiataloknak, akik gimnáziumba akartak járni, lóvasúttal kellet naponta utazgatni a főváros valamelyik középiskolájába. 1890-ben négy, korábban ingázó diák felvetette egy helyi középiskola létrehozásának gondolatát. Hosszú, kitartó munka, számtalan gazdasági és politikai akadály legyőzése után 1905-ben megnyílhatott Újpest első gimnáziuma. Az intézet fenntartási költségeit évekig a község fedezte. 1908-tól állami iskolává minősítették, pár év múlva új, korszerű épületben helyezték el. 1921-ben vette fel Könyves Kálmán nevét. Rövid ideig Babits Mihály is tanított itt. A helybeli polgárok azonban vegyes érzelmekkel fogadták a neves költőt, mint a gimnázium kinevezett tanárát. A lányok 1919 óta szerezhetnek érettségi bizonyítványt Újpesten. Ekkor nyílt meg a Kanizsai Dorottya Leánylíceum. Már az első évben 201 növendék iratkozott be, külön épülete azonban nem volt, ezért egy polgári leányiskolában folyt az oktatás délutánonként. Mai helyére 1925-ben költözött, a főváros ugyanis kötelezte Újpest önkormányzatát, hogy építessen önálló iskolát, ellenkező esetben a líceum működési jogát megvonja. Napjainkban is megvan mindkét intézmény, csak némi átszervezés miatt eredeti profilja módosult. Újpest s egyben a főváros egyik legfiatalabb gimnáziuma 1986-ban nyílt meg, Babits Mihály nevét viseli. Épülete modern, világos, oktatástechnikai eszközei korszerűek, a diákok igen jó körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Az iskola specialitása a magas szintű nyelvi képzés. 1995-ben, pl. 100 érettségizőből 73-nak volt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája. Roland Vitéz Babits Mihály Gimnázium Bőrfeldolgozó Ipari Szakközép Iskola Bródy Imre Gimnázium és Általános Iskola Déri Miksa Szakközép Iskola Újpesti Műszaki Szakközép Iskola és Gimnázium 5
Újpest nevezetességeinek adatai: Nevek Építés kezdete Építés befejezése Mennyi ideig épült 10 évnél tovább épült Első iskola 1831 1841 10 évig épült kevesebb ideig épült Víztorony 1893 1912 19 évig épült tovább épült Stadion 1893 1922 29 évig épült tovább épült A Városháza 1898 1900 2 évig épült kevesebb ideig épült Északi összekötő híd 1893 1896 3 évig épült kevesebb ideig épült Ennyi az épületek száma Össz építési idő Legkevesebb ideig épült Leghosszabb ideig épült Átlagban ennyi ideig épültek A nevezetességeink adatai 5 db 63 évig épült 2 évig épült a Városháza 29 évig épült a stadion 13 évig épült Építési idők százalékban 3% 5% 16% 46% 30% Első iskola Víztorony Stadion A Városháza Északi összekötő híd 6
Újpest kialakulása:... 1 A Városházról:... 2 Az újpesti víztorony:... 3 Az újpesti stadion:... 4 Az első iskola:... 5 Újpest nevezetességeinek adatai:... 6 Forrás: Újpest Története (kiadó: Tungsram Print Kft. 1994) Budapest Városrészei 4. (kiadó: CEBA 1998) Újpest Története (kiadó: Közgazdasági és Jogi Kiadó 1977) www.ujpest.hu A Városháza 7