5. cím Rendelkezés az adó 1+1%-áról 2801 1. fejezet Általános tudnivalók 2803 Ez a fejezet annyiban formabontó, hogy nem valamilyen elvonásfajtát ismertet, ha nem az adó zó azon jogát és lehetőségét, hogy rendel kez het és ho gyan te gye ezt a személyi jövedelemadója (összesen) 2%-áról. A jog sza bá lyi hát tér: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) lehetővé teszi a magánszemélyeknek, hogy a befizetett adójuk meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzenek. Ez a kü lön tör vény az 1996. évi CXXVI. tör vény. 2. fejezet A 2012-re ér vé nyes rendelkezési sza bá lyok A kedvezményezettekre vonatkozó szabályok 2805 A rendelkező nyilatkozatra előírt feltételek: A magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról adhat rendelkező nyilatkozatot. Fo ga lom ér tel me zés Be fi ze tett adó Befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegéből az adókedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy b) az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette. [1996. évi CXXVI. tör vény 1. (1) bek.] Kiegészítés: csak a határidőben befizetett adó egy részéről rendelkezhet a magánszemély. 2807
2809 2811 Az adózás nagy kézikönyve 1080 Az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről át vezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt, a bevallásban a fizetendő adó összegeként az összevont adóalap adójának öszszegéből az adókedvezmények és átutalások levonása után nulla forint szerepel. [1996. évi CXXVI. tör vény 1. (2), (3) bek.] A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet a befizetett adójának a) egy százalékáról az A) pont ban (a kedvezményezettek első csoportja), b) további egy százalékáról pedig a B) pont ban (a kedvezményezettek második cso portja) meg ha tározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára [1996. évi CXXVI. tör vény 1. (4) bek.]. A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni egye gy ked vez mé nye zett ja vá ra [1996. évi CXXVI. tör vény 1. (5) bek.]. Ez an nyit je lent, hogy nem oszt ha tó meg az 1 1% több ked vez mé nye zett kö zött, vagyis 1 1%-ra csak egy-egy kedvezményezettet (legfeljebb összesen kettőt) lehet megjelölni. A magánszemély azt is megteheti, hogy csak egy kedvezményezettet jelöl meg, azon ban ek kor az adó já nak csak az 1%-áról ren del kez het, mert az egyet len ked vez ményezett nem kaphat ugyanazon magánszemély adójából 2%-ot. A) Az szja 1%-ában részesíthető kedvezményezettek első csoportja A kedvezményezettek első csoportjába tartozik: Aa) azon Aaa) az egye sü lé si jog ról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil. tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkaválla lói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és Aab) ala pítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének el ső nap ja előtt leg alább két év vel, to váb bá Aac) közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, ame lyet a bí ró ság a ren delke ző nyi lat ko zat évé nek el ső nap ja előtt leg alább egy év vel vagy ez idő le tel te előtt, amen nyiben az aa) ab) pont ban foglalt feltételeknek egyébként megfelel, közhasznú szervezetként jog erősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül a Civil. tv-ben meghatározott közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik; Fo ga lom ér tel me zés Közhasznú tevékenység Minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez [2011. évi CLXXV. tv. 2. 20. pont]. Közfeladat Jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is [2011. évi CLXXV. tv. 2. 19. pont].
1081 Rendelkezés az adó 1+1%-áról Kiegészí tő feltételek: Az Aa) pont ban meg jelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely a) bel föl di szék helyű, és b) magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil törvény 34. (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek (ami azt tartalmazza, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának egyebek mellett tartalmaznia kell, hogy a szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt) és d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az ál tala tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amely re fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott*, és e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja; f) az ac) pont ban meg határozott közhasznú alapítvány, egyesület a szerződés má solatának az adó ha tósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét ál lami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt leg alább egy évvel kötött szerződés alapján végzi. [1996. évi CXXVI. tör vény 4. (2) bek.] Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1-jéig felhívja a kedvezményezettet a kiegészítő feltételek 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [1996. évi CXXVI. törvény 4. (5) bek.]. * Ha a kedvezményezett a d) pontban meghatározott kiegészítő feltételt és az adóhatósági felhívásban szereplő 30 napos határidőt nem teljesíti, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az adóhatóság eltekinthet e feltételek meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén az átutalást legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi [1996. évi CXXVI. tör vény 4. (3) bek.]. Fogalomértelmezés Közvetlen politikai tevékenység Párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának jelölése, a megyei jogú város képviselő-testületébe jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése [2011. évi CLXXV. tv. 2. 22. pont]. Ab) a Ma gyar Tudományos Akadémia; Ac) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA); Ad) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szó ló 1997. évi CXL. tör vény 2. és 3. szá mú mel lék le té ben sze rep lő országos köz gyűj te mény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény: 1. Ma gyar Ál la mi Ope ra ház, 2. Ma gyar Országos Levéltár, 2813
2815 Az adózás nagy kézikönyve 1082 3. Országos Széchényi Könyvtár, 4. Ma gyar Nemzeti Filmarchívum, 5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; Ae) az országos szakmúzeumok; Af) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadómű vészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba; Ag) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében megha tározott felsőoktatási intézmény; Ah) a Nemzeti Együttműködési Alap; Ai) a Magyar Művészeti Akadémia. [1996. évi CXXVI. tör vény 4. (1) bek.] Jog utódlással megszűnt kedvezményezett A jogutódlással megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek a kiegészí tő feltételek teljesítése esetén a kedvezményezett jogutódját illetik meg. [1996. évi CXXVI. tör vény 4. (4) bek.] A rendelkezett összegek átutalása Az adó ha tóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban feltüntetett adatok alapján utalja át a kedvezményezettek javára az őket megillető ös szeget [1996. évi CXXVI. tör vény 3. (1) bek.]. Az utalás nem teljesíthető, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 fo rin tot [1996. évi CXXVI. tör vény 3. (3) bek.]. Az adó ha tóság a rendelkezett összeget a kedvezményezett részére a kiegészítő feltételek között előírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át [1996. évi CXXVI. tör vény 6. (1) bek.]. A rendelkezett összeg módosítása (2821) ese tén az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a kedvezményezettnek átutalja a többletadó befizetés egy százalékának megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen meg állapít ható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az ös sze ge [1996. évi CXXVI. tör vény 2. (2) bek.]. Amen nyiben az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat, vagy a mun kál tatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni, a) ami kor a ren del ke ző nyi lat ko zat éve utol só nap ját kö ve tő egy éven be lül az em lített iratok helyesbítése alapján az lehetséges, b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és az utalás már jogszerűen le het sé ges sé vá lik. [1996. évi CXXVI. tör vény 6. (2) bek.] A támogatás felhasználásának szabályai Beszámolási kötelezettség A kedvezményezettnek az átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó) adatait meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie [1996. évi CXXVI. törvény 6/C. (1) bek.].
1083 Rendelkezés az adó 1+1%-áról Soron kívüli beszámolási kötelezettség A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett a fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele [1996. évi CXXVI. törvény 6/C. (2) bek.]. Amennyiben az adóhatóság az említett határidő lejártát követően megállapítja, hogy a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy valótlan adatot közölt, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből [1996. évi CXXVI. törvény 6/C. (3) bek.]. Ha az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a kedvezményezett a 3 éves tartalékolási időt túllépte, erről határozatot hoz, amelyben a kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására a 3 éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt összeg visszafizetésére kötelezi. A kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a beszámolás évét követő évtől számított ötödik év végéig ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig őrzi meg az adóhatóság. E határidő elteltét követően az adóhatóság e dokumentumokat megsemmisíti oly módon, hogy helyreállításuk többé ne legyen lehetséges [1996. évi CXXVI. törvény 6/C. (4), (5) bek.]. Az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal a megszorítással, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el. Az a kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el [1996. évi CXXVI. törvény 6/C. (6), (7) bek.]. B) Az szja 1%-ában részesíthető kedvezményezettek második csoportja A kedvezményezettek második csoportjába tartozik: Ba) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint elismert egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) ide nem értve a belső egyházi jogi személyt feltéve, ha az adóhatóság technikai számmal látta el, Bb) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként meghatározott cél. [1996. évi CXXVI. tör vény 4/A. (1) bek.] 2817
2819 Az adózás nagy kézikönyve 1084 A technikai számmal kapcsolatos hatósági teendők Az adó hatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlott öszszegre igényt tartó egyházat kérelmére technikai számmal látja el. Ha az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté. Az adó ha tóság hivatalból technikai számmal látja el a Bb) pont szerinti kedvezménye zet tet, va gyis a kiemelt előirányzatként meghatározott célt. Az adó ha tóság vezetője a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év utolsó napjáig a kedvezményezettek második csoportjába tartozó kedvezményezett technikai számát a Ma gyar Köz löny ben köz zé te szi [1996. évi CXXVI. tör vény 4/A. (2) (4) bek.]. A rendelkezett összegek átutalása Az egy há zi kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolat tartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalja át. A kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget az Országgyűlés által meghatározott célok megvalósításában érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. -nak megfelelően használja fel [1996. évi CXXVI. tör vény 3. (2) bek.]. Az utalás nem teljesíthető, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 fo rin tot [1996. évi CXXVI. tör vény 3. (3) bek.]. Az egy há zi kedvezményezetteknek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a korábbi időszak pótlistája* alapján megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-éig utal ja át [1996. évi CXXVI. tör vény 2. (2) bek. és 6/B. ]. *Pótlista Az egyházi kedvezményezetteket a rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, illetőleg a rendelkezett összeg módosítása alapján megillető összegekről az adóhatóság a tárgyévi augusztus 31-ei tájékoztatójához kapcsolt pótlistán közli [1996. évi CXXVI. törvény 6/B. ]. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha a rendelkezett összeg módosítása esetén az adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítha tó az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege [1996. évi CXXVI. tör vény 2. (2) bek.]. Amen nyiben az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, vagy a munkáltatói adómeg ál lapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást ak kor kell teljesíteni, a) ami kor a ren del ke ző nyi lat ko zat éve utol só nap ját kö ve tő egy éven be lül az em lített iratok helyesbítése alapján az lehetséges, b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és az utalás már jogszerűen le het sé ges sé vá lik. [1996. évi CXXVI. tör vény 6. (2) bek.]. Az adó hatóság adatszolgáltatása A rendelkezett összeg módosítása (2821) esetén az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fe je zet nek ada tot szol gál tat ezen ös szeg ről [1996. évi CXXVI. tör vény 2. (2) bek.]. A kiemelt előirányzat javára felajánlott összeg A kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasz nálásá ban érin tett a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott költségvetési fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati úton történik.
1085 Rendelkezés az adó 1+1%-áról A felhasználásról a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a felhasználás évére vonatkozó, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a fejezetet irányító szerv honlapján a 6/C. (6) bekezdésének megfelelően, azaz a felhasználást követő év június 30. napjáig közzéteszi. A közzétett elszámolás e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el [1996. évi CXXVI. tör vény 6/D. ]. 3. fejezet A magánszemélyekre vonatkozó szabályok 2821 A rendelkezett összeg módosítása A személyi jövedelemadó bevallás hatósági ellenőrzés, vagy önellenőrzés hatására bekövetkezett módosításának kétféle következménye lehet: adóhiány feltárása és megfizetése esetén a rendelkezett összeget ennek megfelelően növelni (módosítani) kell, a kedvezményezettek több pénzt kapnak, adótöbblet feltárása és visszaigénylése esetén a rendelkezett összeg változatlan ma rad, bár csökkenteni kellene, mert a magánszemély nagyobb összegről rendelkezett, mint ahogy azt megtehette volna, de a csökkentést elkerülendő, a magánszemélynek pót ló lag meg kell fizetnie a különbözetet. A törvény előírásai szerint, ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy szá zalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható (növelhető), ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig a) az adó ha tósági ellenőrzés során hozott az adó összegének növekedéséről szóló jogerős határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet* a magánszemély megfizette, vagy b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet* meg is fi zet te. [1996. évi CXXVI. tör vény 2. (1) bek.] *Magyarázat: arról van szó, hogy a hatósági-, vagy önellenőrzés pénzügyileg rendezendő hiány jellegű adókülönbözetet tárt fel, mert az adózó eredetileg ke ve sebb adót val lott és fi ze tett meg, mint amen nyit kellett volna. Az adóhiánynak megfelelő összeget kell megfizetni. Ezt nevezi a törvény félreérthető módon adótöbbletnek. A klasszikus értelemben az adótöbblet az adózónak visszajár, mert eredetileg több adót val lott és fi ze tett be, mint amen nyit a jog sza bályi előírások betartása mellett kellett volna. Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítá sa, ön ellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának a kedvezmények levonása, illetve átutalások teljesítése után fennmaradó részére keveseb bet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1 1%-át (ha csak egy kedvezményezett részére rendelkezett korábban, akkor 1%-át) ha az ked vezményezettenként leg alább ezer fo rint, és a ren del ke zés tel je sí té se a kedvezményezett javára már megtörtént az adóhatóság határozata alapján a magánsze mély nek meg kell fi zet nie [1996. évi CXXVI. tör vény 2. (3) bek.].
Az adózás nagy kézikönyve 1086 2823 A magánszemély rendelkező nyilatkozatának eljuttatása az adóhatósághoz 2825 A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) al pont jában meghatározott határidőig, azaz az adó évet kö ve tő év má jus 20-áig jut tatja el az adóhatósághoz. A ha tár idő jog vesz tő [1996. évi CXXVI. törvény 5. (1) bek.]. A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is [1996. évi CXXVI. törvény 5. (2) bek.]. A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz: a) adóbevallás, adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel, b) mun káltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján, vagy c) az adó bevallás, az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton tör té nő be nyúj tá sa ese tén az elektronikus űrlapon tün te ti fel ki vé ve, ha a ma gán személy nem ma ga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat meg küldésére meghatalmazást nem adott, vagy d) az a) c) pon tokban meghatározottaktól eltérően a bevallástól elkülönítve, önállóan, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton. [1996. évi CXXVI. tör vény 5. (3) bek.] Kétszeres nyilatkozattétel Amen nyiben a magánszemély az a) c) pontok valamelyike szerint (vagyis a bevallá sá val együtt) és a d) pont ban meg ha tározott módon (a bevallás nélkül) is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a) c) pontok valamelyike szerint (vagyis a be val lá sá val együtt) ér ke zett [1996. évi CXXVI. tör vény 5. (4) bek.]. Teendők munkáltatói adómegállapítás esetén A magánszemély munkáltatói adómegállapítás esetén az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10 nap pal az adó évet követő év május 20-a előtt. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérő jegy zék kel együtt, az adó évet kö ve tő év má jus 20-áig zárt cso mag ban kül di meg az adó ha tó ság nak [1996. évi CXXVI. tör vény 5. (5) bek.]. A rendelkező nyilatkozat érvénytelensége A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike ál lapítha tó meg: a) a rendelkező nyilatkozatra előírt valamely feltétel (2805) nem áll fenn; b) két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a kedvezmé nyezettek ugyanazon csoportjába tartozik;
1087 Rendelkezés az adó 1+1%-áról c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az téves, illetőleg olvashatatlan, kivéve, ha a kedvezményezettek második csoportjába tartozók (egyház, vagy kiemelt előirányzatként meghatározott cél) enélkül is azonosíthatók; d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetőleg annak továbbítása nem felel meg az elő írá sok nak; e) az arra kötelezett kedvezményezett a kiegészítő feltételek (2813) meglétét nem iga zolja, illetőleg a nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti. [1996. évi CXXVI. tör vény 5/A. (1) bek.] Ak kor, ha az adóhatóság megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek a ma gán személy saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adó ha tóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az ál tala megjelölt kedvezményezett az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóban sze re pel, a ren del ke zést tel je sí te ni kell [1996. évi CXXVI. tör vény 5/A. (2) bek.]. Ez a szabály azonban nem alkalmazható, ha a rendelkező nyilatkozatnak a ma gán személy saját érdekkörébe tartozó érvényessége (különösen a befizetett adó összege) a rendelkező nyilatkozat évének november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez eset ben er ről a tény ről az adó ha tó ság a rendelkező nyilatkozat évének no vem ber 30. napjáig értesíti a magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amen nyiben a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget meg állapí tó dön tést hoz, és az uta lás nem tel je sít he tő. A döntésről, annak meghozatalát követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig, ha személye megállapítható, a magánszemélyt értesíteni kell. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése szerint a rendel kező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül [1996. évi CXXVI. tör vény 5/A. (3) bek.]. Ha a rendelkező nyilatkozat a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény mi att érvénytelennek minősül, az adóhatóság e tényről a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül a kedvezményezett elutasítását követő 30 napon belül, de legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti [1996. évi CXXVI. törvény 5/A. (4) bek.]. Amennyiben a magánszemély az átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság az átutalást követő 15 napon belül a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítéséről. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap [1996. évi CXXVI. törvény 5/A. (5) bek.].
Az adózás nagy kézikönyve 1088 4. fejezet 2827 Az adóhatóságra vonatkozó szabályok Adótitok A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltün tetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárásban el já ró fel hatalmazott személyeknek engedhet betekintést; b) a sa ját ada ta i ra és ren del ke ző nyi lat ko za tá nak tar tal má ra vo nat ko zó an ad a ma gán személynek tájékoztatást; c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel. [1996. évi CXXVI. tör vény 5/B..] A rendelkező nyilatkozatok feldolgozása, őrzése Az adó ha tóság az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével a) a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó bo rí té kot és a ben ne el he lye zett ren del kező nyilatkozatot, illetve b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét ennek hiányában adószámát tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, egyszerűsített bevallást tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon dolgozza fel, ellenőrzi, és őr zi. Az adó ha tóság az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezmé nye zet tek ada ta it. [1996. évi CXXVI. tör vény 5/C. (1), (2) bek.] Az adó ha tóság csak a) a ren del ke ző nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárás esetén annak befejezéséig az abban eljáró személynek, és b) a rendelkezett összeg növelésekor a kedvezményezett részére a többlet kiutalásakor, a magánszemély pótlólagos befizetésekor (ha nála adótöbbletet tártak fel, és a rendelkezett ös szeg több volt, mint amen nyiről ténylegesen rendelkezhetett volna), a 6/A. (5) bekezdésében*, valamint az 5/A. (5) bekezdésében** meghatározott eljárás során engedélyezheti az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcso lá sát. [1996. évi CXXVI. tör vény 5/C. (3) bek.] * A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező az adatszolgáltatás időpontjában érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó okokról és azok arányáról [1996. évi CXXVI. törvény 6/A. (5) bek.]. ** Ha a magánszemély az átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság az átutalást követő 15 napon belül a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítéséről. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap [1996. évi CXXVI. törvény 5/A. (5) bek.].
1089 Rendelkezés az adó 1+1%-áról Az adó hatóság őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évétől, a rendelkező nyilatkozat módosítása esetében a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötö dik év vé gé ig ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig áll fenn. Ezen határidő leteltét követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elekt ronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázis rendelkező nyilatkozatokkal kapcsola tos ada ta it meg kell sem mi sí te ni úgy, hogy azokat már ne lehessen többé helyreállítani [1996. évi CXXVI. tör vény 5/C. (4) bek.]. Az adó ha tóság tájékoztatási kötelezettsége Az adó ha tóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adó politikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján a) az A) pont ba tartozó (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről (2809), az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők szá má ról, b) a B) pont ba tartozó kedvezményezettekről (2817), az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról, c) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről [1996. évi CXXVI. törvény 6/A. (1) bek.]. Az adóhatóság az a) és b) pontok szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, a c) pont szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével közzéteszi [1996. évi CXXVI. törvény 6/A. (2) bek.]. A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás megtörtént, a közzétételre a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követően kerül sor. Az adóhatóság biztosítja a kedvezményezetti adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából [1996. évi CXXVI. törvény 6/A. (3), (4) bek.]. Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 6. (2) bekezdése* és a 2. (1) bekezdése** alapján a 4/A. (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezetteket*** megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán értesíti. * Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, az utalást akkor kell teljesíteni, ha a) a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követő egy éven belül az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás helyesbítése alapján az lehetséges, vagy b) a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és az utalás már jogszerűen lehetségessé válik. **Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig a) az adóhatósági ellenőrzés során hozott az adó összegének növekedéséről szóló jogerős határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy 2829
2831 Az adózás nagy kézikönyve 1090 b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette. *** kedvezményezett: a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint elismert egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) ide nem értve a belső egyházi jogi személyt feltéve, ha az adóhatóság technikai számmal látta el, b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként meghatározott cél. Az egyházi kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter az adóhatóság által a rendelkező nyilatkozat évének december 31. napjával meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-éig utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is egyházként van nyilvántartva [1996. évi CXXVI. törvény 6/B. ]. Adóhatósági ellenőrzés A kedvezményezettek első csoportjába tartozó (2809) kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az igénylését és a közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével megállapítja az igénylés jogszabályba ütköző voltát, vagy a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről [1996. évi CXXVI. tör vény 7. (7) bek.]. A felhasználás abban az esetben tekinthető a közcélú tevékenység szempontjából megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást a) az egyesület, az alapítvány, a közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott közhasznú tevékenység (2811) megvalósítására fordítja, b) a többi, a kedvezményezettek első csoportjába tartozó kedvezményezett (a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Művészeti Akadémia kivételével) a lé tesítő okira tá ban és a rá vo nat ko zó kü lön jog sza bály ok ban alap te vé keny ség ként meg hatá rozott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja. [1996. évi CXXVI. tör vény 7. (8) bek.] A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek tartalékolás esetén, beleértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is együt tes ös sze ge a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg ötven százalékát. Mű ködési költségként különösen az alábbiak vehetők figyelembe: a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény aa) 79. -a szerinti személyi jellegű ráfordítások, ab) 83. (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint ac) 86. (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege, b) szék hely, működési hely kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak),
1091 Rendelkezés az adó 1+1%-áról c) postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek), d) költségvetési szervek esetében személyi és dologi juttatások. [1996. évi CXXVI. tör vény 7. (9), (10) bek.]. Ab ban az esetben, ha a kedvezményezett a kiegészítő feltételek meglétét (2813) nem iga zolja, illetőleg a nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adó ha tóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni [1996. évi CXXVI. tör vény 7. (11) bek.]. A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az 1996. évi CXXVI. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. 172. (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható. [1996. évi CXXVI. tör vény 7. (12) bek.]. Vallási szervezetek, mint egyesületek Az Ehtv. 34. (1) bekezdése szerinti szervezet* (a továbbiakban: szervezet) a 4. (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kedvezményezettnek, azaz egyesületnek minősül azzal az engedménnyel, hogy az egyesületre meghatározott feltételeket a 2012., 2013. és 2014. rendelkező évben nem kell teljesítenie [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (1) bek.]. *Az egyházak, valamint ezek vallásos célra létrejött önálló szervezetei kivételével valamennyi, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett szervezet és annak vallásos célra létrejött önálló szervezete (a továbbiakban együtt: szervezet) 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül [2011. évi CCVI. törvény 34. (1) bek.]. A 2012., 2013. és 2014. évben a szervezet kiegészítő feltételek (2813) meglétét igazoló nyilatkozatának nem kell tartalmaznia azt, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, továbbá a szervezetnek nem kell teljesítenie a beszámolási kötelezettséget [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (2) bek.]. A szervezetnek az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ével meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a szervezet nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül, de legkésőbb 2012. december 15-éig utalja át. Az adóhatóság a szervezetet a 2011. rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a támogatás mértékéről tájékoztatja. Az adóhatóság 2015. január 1-jét követően az ellenőrzést a szervezet kedvezményezettként folytatott közcélú tevékenysége tekintetében végzi [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (3) (5) bek.]. Az Ehtv. 35. (3) bekezdése alapján megszüntetett** szervezet részére a 2012. rendelkező évben felajánlott és e törvény rendelkezései alapján még ki nem utalt támogatás a központi költségvetés bevétele [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (6) bek.]. **A bíróság a szervezetet kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti, ha a szervezet a) a változásbejegyzési eljárás során a változásbejegyzési eljárásban meghatározott feltételeket nem teljesíti, vagy b) 2012. február 29-éig a továbbműködéséről nem vagy nemlegesen nyilatkozott. 2833
Az adózás nagy kézikönyve 1092 A szervezet technikai száma 2012. január 1-jén, az Ehtv. 34. (2) bekezdése szerinti egyház*** technikai száma ha az Országgyűlés az Ehtv. 34. (2) bekezdés szerinti elismerését elutasítja 2012. május 20-án megszűnik. A megszüntetett technikai szám ismételten csak annak a szervezetnek adható ki, amelyet az Országgyűlés a technikai szám megszüntetését követően egyházként ismert el [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (7) bek.]. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény hatályvesztéséig a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénynek az egyházkénti elismerésre vonatkozó szabályaira tekintettel a miniszterhez kérelmet benyújtó egyház elismeréséről az Országgyűlés a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok kivételével 2012. február 29-éig dönt. Ha a szervezetet az Országgyűlés 2012. május 20-áig egyházként elismeri, az egyház a technikai szám kiadásának évében is jogosult az egyházi kedvezményezettnek járó felajánlott támogatásra [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (8) bek.]. A szervezet a beszámolási kötelezettséget első alkalommal a 2013. évben teljesíti azzal a feltétellel, hogy a 2011. évben kiutalt támogatásról 2013-ban kell a beszámolási kötelezettséget teljesíteni [1996. évi CXXVI. törvény 8/A. (9) bek.]. Átmeneti rendelkezés A 4. (2) bekezdés a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett g) pontját* a hatályvesztését megelőzően tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében alkalmazni kell [1996. évi CXXVI. törvény 8/B. ]. *Az a szervezet lehet kedvezményezett, amely g) nyilatkozik arról, hogy ga) a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttműködési megállapodást párttal, gb) a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.