Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201002nyomtatható.pdf fájlt! Bélyeg A MABÉOSZ VISNYA SÁNDOR Hagyományos Gyűjtői Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA II. évfolyam 2. szám Készítette: FILEP LÁSZLÓ 2010. február A Szakosztály felülnyomott 2009. évi támogatási íve
E mlékeztető a Szakosztály 2010. febr uár 4-i összejövetelér ől A 2010. februári szakosztályi ülésen 17 résztvevő volt jelen. Első napirendi pontként meghallgattuk KARDHORDÓ KÁLMÁN előadását A ma gyar ötvösség remekei soroza t fogazási eltérései címmel. Az előadás szerkesztett változata a 7-9. oldalakon olvasható. Második napirendi pontként került sor a címlapon látható, felülnyomott 2009. évi szakosztályi támogatási ív kiosztására azok részére, akik igényelték. Természetesen a szakosztályi támogatási emlékív megvásárlása nem kötelező, de azok, akik megvásárolják, 700 forinttal támogatják a Szakosztályt, melyhez a Szövetség a Szakosztály számláján további 300 forintot ír jóvá. Harmadik napirendi pontként titkárunk, FILEP LÁSZLÓ mutatta be a birtokába került 2010. évi a kiadatlan Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógust. Az első félév hátralévő programtervezete az alábbi táblázatban látható. Minden ülésre 2 programot tervezünk, az előadásokat szeretnénk a Bélyeg következő számában közölni ezért kérünk minden előadót, hogy előadása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehetőleg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemuta tásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehetőleg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy előadni kíván, jelentkezzen FILEP LÁSZLÓ szakosztályi titkárnál: filep.laszlo.bp@gmail.com. Kérjük, hogy csak a táblázat üres helyeire jelentkezzenek! Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és előadásban. Az összejövetelek mindig a hónap első csütörtökén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggyűjtők Háza 101. termében. A március 4-i szakosztályi összejövetelen Filep László szakosztályi titkár a müncheni Csehszlovák Szalonon való részvétele miatt nem tud jelen lenni. A szakosztályi támogatási emlékív kiosztása a április 1. szakosztályi összejövetelen folytatódik illetve akivel máshol találkozik, átveheti. má rcius 4. má rcius 26-28. má rcius 28. á pr ilis 1. A Helyi (megszállási) kiadások, magá nposták gyűjtőinek szakcsoportja vezetőségválasztása BARABÁSSY MIKLÓS: Az 1919-es megszállások filatéliá ja, és azok vizsgá la ta előadás Alpok-Adr ia Kiállítás, HUNFILA 2010 Magyar Mesterek Kupája Sopron Magyar Mesterek Kupája gyűjte ményelemzés DR. LIPPAI PÁL DR. SZIGETI LAJOS: Ma gyarország megszá llási bélyegei című bélyegkatalógus bemutatása A magyar ötvösség remekei bélyegsor ozat (MPIK 2656-2663.) fogazatváltozatai Már forgalomba kerülése napján, az elsőnapi borítékon szereplő eltérő méretű bélyegek fölkeltették többek érdeklődését. A Filatéliai Szemlében is megjelent egy-egy érdeklődő cikk e bélyegsorozatunknál tapasztalható eltérésekről, s a Ma gyar Bélyegek Ár jegyzéke, majd a Magyar Bélyegek Kézikönyve (a feketekönyv ) is feltüntette az eltérő fogazatméretet, bélyegméretet, de pontatlanul. A Magyar Bélyegek Monogr áfiá já ban szereplő leírás is helyesbítésre szorul ( Fogazat: 12 : 12 ½ -es fésűsfogazat. A szabálytalan vegyes fogazat a pontatlanul felfúrt fogazóléc eredménye. A bélyegek fogazatukig terjedő mérete 35 x 59 mm.), mert ne m szabálytalan vegyes fogazattal, hanem eltérő fogazatmérettel találkozunk. A bélyegképek mérete ugyan állandó, de a fogazatukig terjedő nem, annak három változata van. A helyzetet színesíti, hogy az eltérés bélyegíven belül tapasztalható, de nem minden ív esetében! Mi hát a valóság? E bélyegeket 2x20-as ívekben nyomták, a két ívet szélesebb sáv, ívközép választotta el egymástól. A nyomdai íveknek filatéliai ívekre vágása folytán a bélyeggyűjtők ilyennel nem találkoztak, ilyen nagy ívek kereskedelmi vagy postai forgalomba nem kerültek. (1. ábra) má jus 6. június 3. Éves taggyűlés: a vezetőség beszámolója, tisztújítás, vita a MABÉOSZ 2009. évi beszámolójáról és felkészülés az országos küldöttgyűlésre CZIRÓK DÉN ES: A FIP hagyományos kiállítási szabá lyza ta előadás -efel- 6 Bélyeg 1. ábra 4. ábra 5. ábra Bélyeg 7
Különbség mutatkozik ellenben a foglyukak sűrűségében, éspedig: az A ív minden egyes bélyegének fogazata: 12 : 12 (fogazáskor az 5-8. oszlop), a B ív 1-2. sora (álló bélyegkép!): 12 : 12 (fogazáskor a 3-4. oszlop), 3. sora (álló bélyegkép!): 12 : 11¾ (fogazáskor a 2. oszlop), 4. sora (álló bélyegkép!): 12 : 12¼ (fogazáskor az 1. oszlop). Ha az A ív 3-4. sorát egymásra hajtjuk, a bélyegek tökéletesen fedik egymást (7. ábra), a B ív esetében viszont a 3-4. sor egymásra hajtásakor a 3. sor bélyege takarja a 4. sor alsó részét (8. ábra). B ív 2. ábra A ív Az ötvösművészet álló téglalap alakú bélyegei az óramutató járásával azonos irányban 90 fokos elfordítással kerültek fogazásra, tehát nem álló helyzetben, hanem jobb oldalukon fekve, s a Magyar Posta felirat balról, fentről lefelé olvasható. A nyomdai ív négy-négy bélyegét fogazták egyszerre, föntről lefelé haladva (az álló bélyegképhez viszonyítva balról jobbra.) A teljes nyomdai íven bal oldalon 2, fölül 1, jobb oldalt 2 foggal lépett túl (a párkányos fogazáshoz hasonlóan), alul végig kifutott a fogazat. (2. ábra) Szerencsés esetben az álló bélyegképű filatéliai ívek jobb ívszélén szereplő tar talék fogsor ú bélyegre is szert tehettünk. (3. ábra) A szétvágott ívek fogazása eltérő képet mutat: az A ív (4. ábra) (álló bélyegképhez igazodva a felső) bal ívszéle (az álló alsó ívszéle) végig fogazott. A B ív (5. ábra) (álló bélyegképhez igazodva az alsó) jobb ívszéle (az álló felső ívszéle) végig fogazott. Színesíti a helyzetet, hogy enyvezetlen, bélyegzett üzleti célokra készített bélyegeknél a fentebb közöltektől eltéréssel találkozunk. Valószínűleg más fogazógépen készültek. (6. ábra) Minden egyes bélyeg a és c oldalán a fogak száma: 21, a foglyukaké: 20. Eltérés a b és d 3. ábra oldalnál sincs, ott a fogak száma: 36, a foglyukaké: 35. 8 Bélyeg 6. ábra 7. ábra 8. ábra E különböző méretű bélyegek aránya 12 : 12 6x5 bélyeg (30 db közepes), 12 : 11¾ 1x5 bélyeg (5 db hosszú), 12 : 12¼ 1x5 bélyeg (5 db rövid) nyomdai ívenként. 100 darabból tehát 12-13 rövid, 75 darab közepes, 12-13 darab hosszú méretű bélyeg fordul(hat) elő. Függőleges pár csak közepes és hosszú, illetve hosszú és rövid méretű esetében lehetséges. (Mindhárom bélyegméret csak a B ív alsó három sorában fordul elő!) Tényleges postai felhasználásban az eltérő méretű összefüggő bélyegek igen ritkák, méretüknél fogva függőleges összefüggésben elvétve alkalmazták. A magasabb címletűekre ez még inkább áll. Ezért küldeményen előforduló daraboknál célszerű lemérni a fogazatot. (Megjegyzés: valójában a fésűsfogazat változatával, a kereszt-, más néven H-fogazattal találkozunk e sorozatunknál.) Köszönettel tartozom a Bélyegmúzeumnak, hogy lehetőséget kaptam A magyar ötvösség remekei sorozat teljes ívének megtekintésére, róla kérésemre másolatot készítettek jelen közlésemhez. Kar dhordó Kálmán ------------------------- o ------------------------- A 2010. március 4-én 15 ór akor, a Magyar Bélyeggyűjtők Háza 101. ter mében tartandó szakosztályi ülés ter vezett programja a 6. oldalon található táblázatban látható! Bélyeg 9
Rendellenességek a magyar postabélyegeken 2. rész Mint a Bélyeg előző számában olvashatták, a Szakosztály egyik célkitűzése a fekete könyv adatainak kiegészítése, aktualizálása, melynek egyik első lépéseként az ismert eltéréseket, tévnyomatokat, különlegességeket szeretnénk összegyűjteni, bemutatni. A B élyeg előző számában közölt 1. részben a blokkok sorszámozási eltéréseivel foglalkoztunk. Most a színek problémáival ismerkedhetünk, melyek a színvá ltozatok, színeltolódások, felcserélt nyomási sorrend illetve a kimaradt fázisnyomat. A nagyobb mennyiségben gyártott bélyegeket a nyomdákban nem mindig egyszerre gyártották le, sokszor előfordult, hogy egy-egy átállás után az újrainduláskor árnyalatokkal eltérhetnek a színek. Ezek az eltérések a nagyobb felületeknél látszódnak igazán jól, például a blokkok külső kereténél. 1967. Aerofila I. blokk (MPIK 2365), eltérő színű, világos- és sötét kerettel, és jól láthatóan eltérő külső vágási mérettel. Hasonlóan jól látszik az 1965-ös, Az űrkuta tás eredményei blokkon (MPIK 2231), hogy a kék szín világosabb és sötétebb árnyalatú, ugyanakkor a Föld képe is eltérő színű, sötét- és világos sárga színnyomatú, az első példányon jobbra lefelé eltolódva. Hasonlóan az Aer ofila I. blokkhoz, itt is jól láthatóan különbözik a külső vágási méret. Máskor felcserélődik a nyomási fázisok sorrendje. Az 1986-ban kiadott 59. Bélyegnap sor 2 Ft névértékű, Szász Endre Nyugalom című festményét ábrázoló bélyege, (MPIK 3790), mely érdekes nyomdai gyártási hibával került ki a nyomdából: a normál bélyegeken az értékjelzés és a feliratok fényes ezüstszínűek és a háttér barnásfekete, míg a tévnyomatos bélyegeken Hibátlan bélyeg Tévnyomatos bélyeg szabadszemmel is jól kivehető az ezüstszürke fedőszínnyomat, mely az ezüstszínű értékjelzést és feliratokat is lefedi és megszürkíti, a hátteret pedig ezüstszürkévé változtatja. Az ezüstszürke fedőréteg a bélyegképet fedi le, a bélyegközre nem terjed ki. 1967. Aer ofila I. blokk, 1965. Az űrkutatás eredményei blokk, világos és sötét kerettel, söté-t és világossá rga színnyomat, eltér ő külső vágási mérettel a z első példányon eltolódással A kisebb felületeknél a színárnyalatok eltérései már nehezebben vehetők észre, de a két különböző szín egymás mellé helyezve jól elkülöníthető, mint az 1969-es Apollo 11 blokk (MPIK 2558) eltérő színű, kék és lila csillagködjénél. Az eddig bemutatottak alapján azt gondolhatnánk, hogy ezek az eltérések csak a blokkoknál fordulnak elő ám ez koránt sincs így. Jó példa erre az 1973. Madách bélyeg (MPIK 2852) színváltozata: a normál bélyegtől élénken és jól láthatóan eltérő színű, sárgás arc- 1969. Apollo 11 blokk, kék és lila csillagköddel színnel és sárgászöld színű háttérrel (kép a következő oldalon). 10 Bélyeg A hibátlan és a tévnyomatos bélyeg és nagyított részletei Természetesen a színek nem csak felcserélődni tudnak, de eltolódni is! Szép példa az 1954. Gyümölcsök (I.) elnevezésű sorozat 40 fillér névértékű (MPIK 1447), paprikát (Caspicum annuum) ábrázoló bélyegének erősen elcsúszott színnyomatú példánya. A kék színű réznyomáshoz képest az ofszetszínnyomatok 5 milliméterrel balra és Eredeti és elcsúszott színnyoma tú bélyeg 3 milliméterrel lefelé elcsúsztak, az ofszetszínnyomatok baloldalon kicsúsztak a bélyegképen kívülre. Utoljára a kimaradt fázisnyomatokra egy példát: mostanság sok aranynyomat nélküli bélyeggel lehet találkozni, melyek a vizsgálatok során többnyire vegyi hamisítványoknak bizonyulnak. Ezért most a leglátványosabb színnyomathiányt mutatom be: amikor a más színű esetünkben piros értékszám színnyomata hiányzik az 1973-as Képes Portó 20 filléres bélyegéről (MPIK P255). Következő számunkban a lemezhibákkal foglalkozunk. F ilep László Bélyeg 11
DDSG bélyegek a Felzmann 129. ár verésén A düsseldorfi Hotel Nikko-ban kerül sor 2001.február 26-27.-én az Aktionhaus Felzmann 129. árverésére. Az árverési anyag az interneten fent lévén, a következő a Pénzügyi Bélyegek 261. oldalán található DDSG, vagyis a Duna Gőzha józási Társaság bélyegeire találhatunk. Az első tétel a Pénzügyi Bélyegek számaival a 4-7. számú 1887-es kiadású Általános díjjegy sorozat, melynek értékelése postatisztán 600, az árverésen a falcos sor kikiáltási ára 200. (Az 1. képen a 7. számú bélyeg). 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép 5. kép Az 1889-os Biztosítási illeték sor bélyegzett 7 értékének (8-14. szám, 280 ), kikiáltási ára 100, (a 2. képen a 13. számú bélyeg). Az 1890-es Menetjegyilleték, krajcár névértékű 5 pecsételt bélyeg (20-24. szám, 750 ) kikiáltási ára 250, (a 3. képen a 24. számú bélyeg). Az 1900-as Menetjegyilleték már fillér értékű 5 pecsételt bélyeg (2x27+28-29+31. számok, 1.000 ) kikiáltási ára 300 (a 4. képen a 31. számú bélyeg, 2 lyukasztással). Az 1901-es Biztosítási illeték bélyegek is fillér értékűek, a 8 különböző pecsételt bélyeg (32-33+35-38+40-41. szám, 1.900 ) kikiáltási ára 600. (Az 5. képen a 40-41. számú bélyegek). Az 1901-es Hajóraklevéldíj piros számmal bélyeg már Heller-fillér értékjelzésű (48. szám, 200 ) kikiáltási ára 70 (a 6. képen). Az 1913-as DM felülnyomású Ha jóraklevéldíj bélyegek szintén Heller-fillér értékjelzésűek (51-53. szám, 750 ), kikiáltási áruk 250 (a 7. képen az eltolódott értékszámú 50 H/f bélyeg, 53. szám). Ugyanebből a kiadásból egy 10 H/f bélyegzett pár (52. szám, 500 +) kikiáltási ára 200 (a 8. képen szintén eltolódott értékszámmal). Ugyanebből még egy pár, az 50 H/f (53. szám, 500 +) kikiáltási ára szintén 200 (a 9. képen). 6. kép 7. kép 8. kép 9. kép Ez egy nagyon ritkán látható, gyönyörű kollekció bárki szerzi meg szinte bármelyik darabját, igazi ritkaság tulajdonosa lesz. Következő számunkban visszatérünk az eladási árakra. -efel- 12 Bélyeg