Számítógépes alkalmazások 4. előadás
Tartalom Dokumentum-feldolgozás Szövegfeldolgozás és kiadványszerkesztés A szövegszerkesztők főbb jellemzői A dokumentum szerkezete, hivatkozások Bemutatók, tájékoztatók készítése Számítások és elemzések végrehajtása, táblázatkezelés Időgazdálkodás és tervezés Számítógépes grafika és képfeldolgozás Vektorgrafikus és rasztergrafikus rendszerek A Corel rajzoló, illusztrációkészítő programcsomagja Az ADOBE PHOTOSHOP képfeldolgozó Folyamatvezérlő számítógépes grafikus rendszerek Szimuláció számítógépes grafikával 2
SZÖVEGFELDOLGOZÁS 3
Irodai alkalmazások Szövegfeldolgozás és kiadványszerkesztés dokumentum-feldolgozás A dokumentumokkal - mint adathordozókkal - kapcsolatos tevékenységek összessége a. Ez három fő részre osztható : a dokumentum készítés a dokumentum tárolás visszakeresés 4
Dokumentum feldolgozás alaptevékenységei szövegfeldolgozás A dokumentum feldolgozáson belül jelentős szerepet játszik a, mely a dokumentum szöveges részeinek létrehozásához, tárolásához és visszakereséséhez kapcsolódó tevékenységek összességét jelenti. Az elektronikus dokumentum az információknak számítógépes adathordozón tárolt, módosítható, továbbítható és nyomtatott formában is megjeleníthető változata. számítógépes kiadványszerkesztés Az elektronikus dokumentumok terjedése vezetett el a (desktop publishing = DTP ) kialakulásához. Ez nyomdai (vagy azt megközelítő) minőségű kiadványok előállítását jelenti általános célú számítógépekkel. magában foglalja a kiadvány szövegének megszerkesztését ellenőrzését, illusztrációk elkészítését, oldaltervezést, a tördelést, a korrektúrát, végül a nyomtatást. Korrektúra: A dokumentum ellenőrzése nyelvtani és tördelési szempontból (pl. elválasztások, ábrák és feliratok, stb.). 5
A dokumentumkészítés tipográfiai szabályai és ajánlásai A dokumentumkészítés javasolt sorrendje: Begépelés formázás Térköz, sorköz, szóköz: beállításait bízzuk a szerkesztőre. Nyitózárójel előtt van, utána nincs szóköz! Végzárójel előtt nincs, utána van szóköz! A párbeszédet jelölő gondolatjelet fix hosszú szóköz kövesse! Egyéb írásjelek közvetlenül szó után állnak, őket szóköz kövesse (.!?,:) Felsorolás: ha lényeges a sorrend, arab vagy római számokat használjunk, különleges karaktereket (,,,,, ) A felsorolások egymásba ágyazottak is lehetnek, belső szinten új számozás (vagy jelölés) indul. A leíró lista elemei szöveges címkével vannak azonosítva, ezek kihúzással kezdődnek. 6
Szövegszerkesztés főbb fogalmai Grafikus felhasználói felület: GUI, a Windowsnál már bemutatott felhasználóbarát kezelői felület WYSIWYG: azt kapod, amit látsz, már begépeléskor is a végeredményt látod Stílus: a dokumentum általános formátuma Hordozhatóság: l ehet-e menteni PDF vagy PS formátumban Elválasztás: tud-e automatikusan és helyesen szavakat darabolni Irodalmi hivatkozások: van-e automatikusan frissíthető kapcsolat a hivatkozások és az irodalomjegyzék között? Ábrák feliratozása: megoldott-e a szoros zárás, vagyis az ábra és felirata nem kerülhet más oldalra Képek: a TeX és a LaTeX csak EPS, PS és PDF formátumot fogad el. 7
A dokumentum szerkezea dokumentum szerkezete Fejezetek: önálló, rövid címmel ellátott tartalmi egységek. Akkor sorszámozzuk, ha a főszöveget (a dokumentum lényegi tartalmát) egy gondolatmenet lépcsői szerint fejtik ki, Alfejezetek: részletezik a fejezet témáját, szintén legyen tömör alcímük Bekezdés: új gondolat kezdetét jelöli fix behúzással, több sorból álljon Mondat: ahogy azt a nyelvtan definiálja, kezdő nagybetűvel Hivatkozások dokumentumon belül más fejezetre, képletre, ábrára külső cikkre, könyvre, URL-re (hálózati cím). 8
További definíciók Mottó: frappáns gondolat a dokumentum vagy a fejezet elején Tárgymutató: a fontosnak ítélt szavak gyűjteménye az előfordulások oldalszámaival együtt Ábra: grafikus képet vagy diagramot tartalmazó objektum Táblázat: rendezett adatokat tartalmazó objektum. Felirat: az objektumok tartalmára utaló rövid cím. Szövegdoboz: benne a szöveg vízszintesen és függőlegesen is középre rendezett legyen! Iniciálé: a bekezdés elejét kiemelő többsoros betű 9
Egyéb fogalmak és jellemzőik Szedés: a szöveg elrendezése a papíron Szedési tükör: a lap azon része, ahová szöveg kerül Margó: a lap szélén tisztán maradó sáv, biztosítja, hogy a szöveg középre kerüljön.. Széljegyzet, lábjegyzet: margóra kerülő, a főszöveghez kapcsolódó megjegyzés. Fejléc, lábléc: szintén a margóra kerül, a dokumentum minden lapján megjelenő fix szöveg Text file: ASCII file (nem tartalmaz formátum infót) Editor: szövegszerkesztő RTF: formátumozott szövegfile PDF: hordozható (szabvány) formátumozott file Helyesírás-ellenőrzés: nyelvfüggő nyelvtani segédeszköz Betűköz, szóköz, sorköz, hasábköz, térköz: távolság az objektumok között 10
Élőfej, élőláb: olyan fejléc (lábléc), amely időben (dátum) vagy helyben (oldalszám) változó információt tartalmaz. Úsztatás: a szövegszerkesztő program önállóan illeszti be a dokumentumba az objektumot, hogy megjelenése optimális legyen. Betűtípus: válasszunk a tartalomnak és egyéb feltételeknek (pl. tartalmaz-e minden használni kívánt jelet) megfelelőt; a hosszú dokumentumok ne tartalmazzanak modern (fárasztó) típusokat (Ariel, Futura, Helvetica), a műszaki szövegekhez viszont a Klasszicista (Bodoni) és Egytienne (Rockwell) típusokat használjunk. A dokumentumot azonos betűtípussal írjuk végig, a kiemeléssel (vastagítás /bold/, kurzív /italic/, aláhúzás, kiskapitális) színesítsük, de egységesen, vagyis a kinézet igazodjon a tartalmi osztályokhoz. Betűméret: ideális méret a főszöveghez 10-12, a címeket legfeljebb kétszeresre nagyítsuk a szerkezeti szint függvényében egységesen, a széljegyzetre és lábjegyzetre pedig 6-8-as méretet válasszunk. 11
Szorosan zár: fix szóköz Nem törhető szóköz: csak egy sorba írható szavak közé tesszük Pont: mondat-végjel Újsor karakter: soremelést okoz, pl. Enter Felsorolás, lista: sorszámozott, vagy különleges karakterrel kezdődő mondatok Idézőjel: nyelvtől függő szimbólum-pár Időpont: pl. 20:15:33, angolban kiegészíthető az am, pm rövidítésekkel Dátum: pl. 2002.09.23, az összetevők sorrendje a nyelv függvénye Kötőjel, gondolatjel: túl hosszú szavakhoz, vagy párbeszéd jelzéséhez 12
Képlet: matematikai szimbólumok, sorszámozás, állandók, változók Függelék: kiegészítő rész a dokumentum végén Bekezdés: egy gondolatnyi szöveg. Kezdetét jelölheti behúzás vagy kihúzás Margó: ahova nem kerülhet a szöveg törzse Fejléc, lábléc, széljegyzet: ezek mégis a margóra kerülnek Táblázat: egységes szerkezet (sorok+oszlopok), első sora a címsor Ábra: felirattal ellátott kép vagy diagram Kiemelés: betűformázással, pl. bold, kurzív, aláhúzott, kiskapitális Stílus: a dokumentum formátumjellemzőinek összessége Iniciálé: a bekezdés első, nagyított betűje 13
BEMUTATÓ KÉSZÍTÉS 14
Bemutatók, tájékoztatók készítése Különböző bemutatók, tájékoztatók, előadások megtartása alapvető cél az információk minél hatékonyabb közlése résztvevők meggyőzése. a prezentációs alkalmazások (presentation applications) információátadás szemléletességének növelését a hagyományos írás- és diavetítőkhöz hasonló módon biztosítják. A prezentációs alkalmazások bemutató (presentation), diákból (slide), speciális kiegészítő elemekből (pl. előadói megjegyzések) áll. 15
A prezentációs alkalmazások alapvető funkciói számítógépes bemutató létrehozása az egyes számítógépes diák elkészítése a diák sorrendjének és megjelenítési módjának megadása a számítógépes bemutató "lejátszása", valamint megjelenítése hagyományos adathordozón 16
A számítógépes diák elkészítése : a dia felépítésének megadását egyes elemeinek létrehozását a dia formátumának meghatározását foglalja magában. előre elkészített elemek (sablonok, bemutató-vázak) felhasználása is. dia meghatározott típusú adatelemeket tartalmazhat; ezek lehetnek: címek, szöveges részek, diagramok, ábrák, képek. beállíthatóak a szövegek jellemzői, az alkalmazott színkészlet, a háttér mintázata stb. A diák sorrendjének megadása során mód van a diák törlésére, áthelyezésére, másolására, valamint új diák beszúrására. A diák megjelenítési módja az egyes diák cseréje milyen módon milyen ütemezéssel történjen. áttűnéssel különböző irányokba történő mozgatással. 17
A számítógépes bemutató vetítése diák megjelenítése, lehet automatikus manuális. a rajzoló üzemmódba. Ekkor az előadó az egér segítségével szabadkézi rajzokat készíthet, ezáltal kiegészítheti az éppen látható dia tartalmát. 18
SZÁMOLÓTÁBLÁK HASZNÁLATA 19
Számítások és elemzések végrehajtása, táblázatkezelés numerikus és logikai adatokat dolgoznak fel, matematikai és logikai műveleteket hajtanak végre. Ehhez függvényeket, illetve ezekből felépített képleteket is felhasználnak. A képletek értéke mindig a paraméterek aktuális értékén alapul, egyetlen cella módosítása a táblázat számos (képlet) cellájának módosulását eredményezheti. 20
A táblázatkezelő alkalmazások alapelemei üres táblázat: a munkalap (worksheet). A munkalap meghatározott számú sorba és oszlopba rendezett mezőkből (cellákból) álló táblázat, hivatkozással lehet képleteket definiálni, Az oszlopokhoz (a sakktáblához hasonlóan) betűk vannak rendelve, a sorokhoz számok, vagyis a C4 cella a 4. sor 3. oszlopában található. A cellákba bevihető elemek: szövegeket, számokat képleteket (kötelezően a = jellel kezdődik) írhatunk. függvényt, amelyek a képletekben felhasználhatók. 21
Füügvények csoportjai a következők: matematikai logikai trigonometriai statisztikai pénzügyi mátrix-kezelő valamint dátum és idő-kezelő függvények. 22
További funkciók elemzések végrehajtása egy kívánt (minimális, maximális vagy meghatározott) értékű alapadat meghatározására, valamint különböző statisztikai elemzések végrehajtására. diagramok készítése Az adatok megjeleníthetők kör-, terület-, pontdiagrammal vagy grafikonon. 23
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Időgazdálkodás és tervezés A szervezetek hatékony működésében, a vezetői munkában meghatározó a megfelelő időgazdálkodás. Az idővel való gazdálkodáshoz be kell osztani a rendelkezésre álló időt, azaz meg kell tervezni annak felhasználását. A figyelembe veendő feladatok lehetnek: meghatározott időponthoz kötött, rögzített időtartamú események, (rendezvények) meghatározott időpontig elvégzendő tevékenységek (határidős feladatok) 24
Naptár alkalmazások A meghatározott időponthoz kötődő eseményeket lehet tervezni. (Ezek lehetnek pl. a különböző értekezletek, megbeszélések, találkozók stb.) Naptár alkalmazások két legfontosabb funkciója az események egyeztetése az események nyilvántartása és megjelenítése 25
A SZÁMÍTÓGÉPES GRAFIKA ÉS A DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS 26
Képfeldolgozás fogalma A generatív számítógépes grafika a képi információ tartalmára vonatkozó képleírási adatok (és nem a kép) alapján, algoritmusokkal állít elő pl. a monitor képernyőjén megjeleníthető képeket. A képfeldolgozás mindazon számítógépes eljárások és módszerek összességét jelenti, melyekkel a számítógépen tárolt képeket kezelni, minőségüket valamilyen szempont szerint javítani lehet A képfeldolgozás alapegysége a raszteres kép, mely képpontból (pixelből) áll. A képpontokat szürkeség, vagy színinformációkkal jellemzik, ezek együttese alkotja a képadatokat. 27
Digitális képfeldolgozás Digitális képfeldolgozásnak fogalma: Az alakfelismerés és a képfeldolgozás módszereinek és eljárásainak együttese. A számítógépes alakfelismeréssel a raszteres képeken levő grafikus objektumok azonosítását végezzük el. 28
Vektorgrafikus és rasztergrafikus rendszerek Rasztergrafikus rendszer: képpontokból (pixelekből) álló képeket állítanak elő. vektorgrafikus rendszer: a grafikus objektumokat egy lebegőpontos világkoordináta-rendszerben modellezik Nagyításkor a raszteres kép eltorzul, a vektorgrafikus kép viszont nem 29
Szimuláció számítógépes grafika Számítógépes grafikát szimulációs kiképzés Az első ilyen alkalmazások a repülőgép és űrhajó szimulátorok voltak, A valósághű jelenetek grafikával történő valós idejű (real-time) megjelenítése széles körű elterjedése csak az elmúlt években kezdődött meg. 30
Néhány példa a grafikus szimuláció alkalmazására autóvezetők felkészítése nagyon gyors folyamatok modellezése a tudományos kutatásban katonai törzsvezetési gyakorlatok katasztrófahelyzetek számítógépes szimulációja, időjárás előrejelzés készítése számítógépes szimulációval és a légköri mozgások megjelenítése számítógépes térképen. 31