f p Tr^ ~r~t'':( 3.Vj;?r r- r -. - 1 N r o 2 5. Á* FELS. R. fsászárnar ÉS Ái KIRÁLYNAK. KEGYELMES ENGEDELMÉBŐL... Költ Bétsben Mártziusnak 28 dik napján 1794. cj'ztsndöbcn.. Török Birodalom. fényes Pórtáj és Pciervnri udvar* közt Iejeri-. dö hadakozásnak, még most tsák hamvában slh^ íziárája 'igen közel Vágyod ki lobbatíáfc'ó'í 0 ] 2 ' %8- y Jussiból ± Moldvának anya városafopl ' közelebb ide jutott levélnék es a' rövid bék' a,a.r ya: '»Ámbár nagy hatómra légyen is &' dg ^'ő kereskedésünknek, és boldogságunknak: Jen. e.? ete ' e sitéséré : a' rníképen mindazáltal m'in- Kor nyülaiiásokból ízo morimn kelletik tapafz- Ve! \' ' o^ l e m s ideig élhetünk ezen fzereütsákente» ^ o^ r z fejedelem aítzödy cátegörice 'még'. fényes Portának, (így fzokta mat>át a"' a -Eb.
b<ui; következésk'épen az ő pártyán álló réí'ze a' Divánnák tsak mellőzni fzokta az Austriai, Orofz, ki menetele lefzen a' két Birodalom között való tylmból Íratott levél is, mellynek rövid summája den tábori eleséggel'való meg töltésére. Mind rendkívül való parantsolat érkezik hozzájok, mar hogy hoífzas ostromlást tellyességgel ki cern a 1 " Török Birodalom másokhoz küldött levelében nevezni ) hogyha Frantzia Orfzág ellen hadat nem inditánd, el keiillhet tit Lenül fegyvert fog ellene húzni ; és épen- ez ám az a' iómos tárgy,, mellyről való t'racta már eggynémío^viólnapoktól fogva foly, és még sem. véges^ioöitíietik el. A' Konjtantzindpolyi Diván még eddig tsak hibezett habozott, 's holmi kéttséges értelmű feleletekkel és ki fogásokkal húzta - vonta, 's halafztotta a' válafz adást; de már most annyira körmére égett, hogy vagy jobbra, vagy balra kelletik nékie magát meg határozni. Tudva, vagyon, hogydesehorches, Semonville hellyére' küldetett Frantzia ágens, a' ki ennekelőtte követtséget viselt Lengyel Örfzágban, a' hamis mammomból sok jó barátokat fzerzett magának a' Török roinisterium- és Angliai követeknek kéíztető kérdéseiket. Hanem rövid idő múlván tapaíztalni fogjuk, miaému tractának, a' medius terminus 100 ezer főből állo Oroíz sereg, vagy barbárára, vagy-feriora fogja a' dubia.quaestiót változtatni. Hogyha kívánsága herént; való válafzt nem nyerénd a' Pdtervári.udvar, égtsyfzeribe Orofz seregek borittyák el Moldvát és -Havasalföldét. Ezt láttatik bizonyítani eggy Cho- ez : Az ide való kormányozó Basa eggyfirmánt vett Kpnstantzinápolybót, (Firmannak neveztetik az a' p'arantsolíittya á'török Gsáfzárnak, nielylyet tulajdon keze alá írása és petséttye által fzokott meg erősíteni ) az ide való várnak leg j o b D védelmező állapotban lejendö tételétére, és n 1 " 1 ' magának a' Basának, mind más ottan lévő Törököknek nagy kedvetlenséget okozott ez a' Firmán, jól tudván ők azt, hogy a' midőn illyetéc akkor nem meffze vagyon az hadakozás. l i v ' lomben is olly állapbtban vagyon Chotyim vara,
379 hat, mind azért, mivel az utolsótörök háborút követett békesség után, annak nevezetesebb erősségeit egéízlen le rontották az Austriacusok ; mind azért, mivel az ennek'által ellenébe fekvő Lengyel erősség Káminiek már most az Orofzoknak birtokában vagyon. Végtére abból is sajdítani lehet az Orofzok és Törökök közt támadandó háborúságnak közelítését, mivel az' elsőbbek az egéfz télen fzüntelen való; hadi kéfzületeket tettének Lengyel Orfzágban. Frantzia Orfzág. - A' mait December, Januarius, és Februarius holnapokban 69043 livrára és 10 solsra ment a' Tempel nevű fog házban, fogságban ülő fzemélylyekre tett költség. Ezen summából eledelre, és tűzi fára 18107; más fzükségre. 2778; az épületeknek jobbításokra 38Ó01 ; fizetésre és.fzoigáknak béreikre 9555 livra fordíttatott. Az ott vigyázó biztosoknak mindenkor fzabad afztalok vagyon..-l- Perpignánbólollyatén tudósítás küldetett Parisba, és el is olvastatott a' Febr. 24 dik napján tartatott ülésben, hogy minekutáona érté. sekre esett volna Talonnak viffza nyerettetése a* Barcfdlonabelieknek, ( Spanyol Orfzág Catalőnia nevezetű Tartományának anya városában) mind eggy lábig meg akarták az ott lévő Frantzia rabokat ölni, 's végbe is vitték, volna fel tételeket, ha az ottan lévő Spanyol őrizet által meg nem akadályoztattak volna ; hogy azon rabok közül Rojal Russilon nevezet alatt eggy batalion Spanyol serereg állíttatott fel; hogy azon- seregbe bé állott Frantzia foglyok, újonnan meg kereíztelteuek ázottan lévő h*zájokból ki-bujdosott Frantzia pá- P k által; hogy azok, a' kik magokat jó patriótáknak jelentették / gallyára sentfitziázfattak ; gy pggynéhány Fr. tifitek Mixikóba küldettétek n o által s. a.'t. A' Petpignáni polgári Előjárók nak végzésekből az egéfz Frantzia Orfzágban közönségessé tétettetik a' Spanyoloknak ezsn tsele- "Metek. Az éízaki ármádjánál lévő Deroze-., B b, 2
380 ti biztos azt irta leg, közelebb a' N. Gyüliésnék,' hogy Rysselben Jakott le Jvugne nevű prókátor és bűnös''társai, 'a' kik t. i, a' Frantzia Köz. Társaság ellenségeivel titkon czimboráltak, leveleztek, és azon igyekeztenek, hogyha' nevezett e- rösséget az Austriai seregeknek által adják, gvillotiniroztattak; hogy az dsö requisitióból ki állott, és azon ármádiával Öfzve kaptsoitatott ifjúság derekasan gyakorollya magát a' fegyverben, és ugyan gerjedez benne az ellenségeivel va!o viaskodásnak kívánsága. Az O'lednsi lakosok következendő értelmű levelet küldöttének a N, Gyülléshez : Törvénytevők, kérünk benneteket, el ne plántállyátok a' békességnek olaj fa- Ját, a' melly egyedül a' despotáknak vérekkel meg itattatott földön zöidelhet igazán! Semmi békességet ne fzerezzetek ellenségeinkéi, így i r ' vak a Frejusi, avagy Furo - Juliumi, nadrágtalanok, ha magzataink meg halándanak hazánknak batárjain, mi magunk fogunk helyekre állani, es vagy mind eggy lábig el vefzni, vagy meg borzfzúlláni ki omlandó véreket. Mdrtiusnak 3'k napján tartatott ülésben a' Seurri polgárságnak Parisba küldetett levele olvastatott fel, melly ben -többek közt ekként fejezte ki a' királyi família iránt való gonofz indúlattyát : Vigyétek végbe dolgaitokat; irtsátok ki ti' királynak baráttyah; foffzátok meg utolsó reménységektől; morsoilyatok öfzve a' viítza vonásnak tsemetéjét, ne várjátok el azt az időt, mig önnön maga is mivelhetne valamit; előzzétek meg a' gonofzt és vefzedelmet Ezen ostoba kívánságot nemtsak jóvá hagyta, hanem a' közönséges jegx zö könyvbe is bé íratta a' N. Gyűllés. ^ a n \ tesböl, ebből a' Frantzia Hugooottákra nézve a históriákban igen nevezetes városból az a' jelentés küldetett Parisba, hogy ottan tsak nem minden nap'400 '3500 rojalisták lövöldöztetnek a- gyon, és süllyefztetnek el a' vizbe. Az utolsóbb halál neménél lehetetlen gonofzabbat képzelni, t. i. 100, 200 's tobbkevesebb fzerentsétletiek hajókra rakatván, a' hajó fzabadon botsáttatik, es,
vagy el ny ölettetik a'tengernek habjai által, vagy eggynéhány ágyú golyóbis által meg lyúkafztatvan, el sűllyelztetik. És igy nem annyira maga a', halál, noha az is keserves, mint inkább eggy két óráig tartó képzelődéséi ízorongattyák az Hlyeién halálnak nemére senteníziáztatott bűnösöket. Barrere a* közönséges jóra ügyelő comrnissiónak ízóí'zóllója, a' N. Gyűlésnek Márt. 7 dikén tartatott ütésében meg jelenvén, felettébb magafztaita azon commissiónak hazafiúi buzgóságát, vigyázqságát, fzorgalmatosságát, és minden dolgaiban' való fzerentsés elő menetelét. Öt holnapoktól fogva, úgymond «, minden hazánk ellen koholtatoit titkos mesterségeket, és gonpfz igy e-. ksz_etek»t ki tanúit a' közönséges jóra ügyelő commissjó. Mivel a' revaiutiónális kormány izék a' hazának közép pontyán vagyon, holott t.i. minden egymásba vagyon fzerkeztetve, semmi nem történhetik sem az ofztályokban, sem azokon kivűl, a' mi előtte titokban maradhatna. A' jelenvaló környülállások meg kettőztetett figyelmetességet kivannak, és hogyha a' nép ennekutánna is akként fogja ezen commissiót segél- 'leni,'mint segéllette még eddig, bizonyossan diadalmaskodni fogunk ellenségeinken. Ki tanultuk immár hiv embereink által a' Hafre de Gra~ cében (deákul Portus Gra-tiae, felső Normándiának fzépen épült, és erős ki kötő helye a'-.sequana vizének tengerbe való omlása mellett) támadott eleségbeíi drágaságnak fzerzo o- kait, 's által is adtuk őket a' főben járó dolgoknak folytatására vigyázó fzéknek. Rysselben eggy Lejosne nevü kereskedő pénzt küldözött az áristocratáknak külső Orfzágokba, hanem már mind. 0 a g a, mind levelei kézben vágynak. Mobözsaz ellenség fzámárá verbuált eggy nationáhs a gens, a' kit is a' volt Bearn regementének granatérosai kézbe adtak, mivel őket is el, akarta ^sábitani. Eggy Anglus, á' ki vele éggyütt eggyet értett, fzüntelen riyomoztatik, és immár kézbe is akadtak ó tzimborás' társai. Lan*
drecyben (Hannóniának a' Sambre vize mellett fekvő erős Frantzia városában ) meg foganattá Callaud Generál, azon erősségnek fó kórmányozóját, a' ki is régtől fogva levelezett az ellenséggel, és kevésbe mí'iit, hogy által nem adta azt. Az anya városra is vigyázó fzemekkel néz ez áz commiísió, holott sokkal több ellenségei vágynak a fz.rbadtsagnak, mint másutt. A' piatzokon, és a' méfzár-fzékekben éjjelenként hamis levelek hányattatnak ki, hogy azok által meg bóditasson, és az N. Gyúllés ellen való haragra ingereltessén a' nép. Még rrtosiao is titkos öfzve fzövetkezéseket mivelnek az áristocraták, de hijjába iparkodnak ök, el érkezett az ö végső napjok, az a' közönséges végezés, melly által a' nadrágtalanoknak adattatnak örökségeik, egéfzlen fel háborította őket, mivel minden gazdagságoktól meg vágynak fofztattatva. De hejjábau boffzonkódnak a' nép democratiát, az az, maga által való igazgatásnak formáját kíván és a' N. GyÜHés is vele eggy értelemben vagyon, Éppen akkor,^ midőn ezt a' népnek.kedvező végzést tette a' N. Gyüllés, bdfzéinek némellyek a' contra-revolutiórpi, és pártütésröl. A' népnek meg világositatására, minden revöiutiónáíiá fzékekhez írattatott immár, hogy jegyeznék fel a' ízükölködő patriótáknak neveiket. A' Frantzia Respublikának boldogságára tartozni mondotta Barrere a' többek közt azt is, hogy a' külső Hatalmasságoknak*biztosaik, küldötjeik, ás ágenseik, sérthetetleneknek lenni tartassanak. ( Akármint visellyék, úgymond ö, a' külső hatalmasságoknak fzolgái magókat, mindenkor kötele sek vagyunk mi őket a' nemzetek törvényének védelme alatt tartani. Ezen sarkalatos törvényen építette ö azt a' projectumát is, hogy Fr. Oif'.ágb.an sím«-->i névvel nevezendő kórmányfzéknt-k ne legyen hatalma a' külső hatalmasságok- *j'j küldöttjeit illetni, avagy meg sérteni; egyedül a' Köz. jóra ügyelő commissiónak legyen jus k sa az eick éjien tétetendő paaafzokaak meg hal'
383 gátasára, meg visgáltátására, és el intéztetésére. Ugyan ekkor olvasott fel eggy Nogaret nevű N. biztosnak hozzá küldött levelét is, mellyben az adattatik a' Köz. jóra ügyelő ^ommissiónak tudtára, hogy a' Fr. Respublika" ellenségeinek, és a' ki költözött Frantzia hertzegeknek titkos kémjeik, néhány, Frantzia ofztályokbaa, nevezetesen az Avenioni, és Venaissini környékekben, nem külömben Marsiliában, Aixban, Arlesben, és" Montpellierbeii, Provinciának, és Langvedociának nevezetes városaiban fzüntelen igyekeznek a'lakosokat el. tsábitani, és az új constitutiő ellen fel ingerleni. Ezek közt a' kémek közt vagy-, nagy Allier, Saillan,, és Charrier, a' ki a'xyoni tömlötzből el fzökött,.'s azóltától fogva Fr. Örfzágnak déli réfzében vándorolván, mindeneket partosságra serkenget. Tagadhatatlan dolog, hogy nemtsak Parisban, hanem más városaiban is Frantzia örfzágnak nagy fzüksége vagyon az eleségnek, kivált- Képen pedig a' húsnak. Parisban egyedül a' terhes, és gyermek ágyas aífzonyoknak, fzoputo dajkáknak, és betegeknek adattatik 10 napban eggyfzer két font hűs. Minap eggy fzegény afz-. Izony nagyon meg kívánván a' hús ételt, eggy jó nagy tsuprot kötött a* hasára a' fzoknyája alá, ' s úgy ment a' méfzár-fzékbe húst venni, tettetvén, hogy ő is azok közzül való légyen, a' síknek jussok vagyon a' hús vételre. Szerentsétlenségére sok ember tsuportozván a' méfzár-fze- *ek elölt, és öfzve fzóritatván a' többiektől, a' «as a> meg pukkant, 's üres fzatyorral kellett ne- K l e haza menni. Azomban minden útpn módon azon erőlködik a' Köz. jóra ügyelő commissio, h gy meg bovittse a' kényeret és eleséget, e Ve gre JOO bankósoknak és gazdag-negotiansok- J?k parantsolatot adott, hogy vexel, avagy cambjalis levelek által az éfzaki kereskedő varosokban j'eséget fzerezzenek, a' minthogy 50 millió hvrat é r ö vexel papirost el is küldöttének. - Mart. 3 ifc na PJán tartatott ülésben jelen voltának a Génuai
K6z. Társaságnak követtyei is, a" kik olly vég: ges ki'ildetieuetiek oda, hogy segittséget kérnének a' Frantziáktól az Anglusok elleü, kiknek hajóik még most is zárva tariyák a' Génuai kikö ; tö helyet, melly miatt nemtsak az odavaló kereskedés sokat,1'zénved, hanem a' Frantziákhoz sem hordhatnak olly (zabádon', mint ennekelottó eleséget. r. ' Hadi Történetek. A' Cs. K. Rajna mellett táborozó sereghíz rendeltetlek g- új Generálisok, u. m. Ferdinánd "fyviirtevr.berin hertzeg, Benyovjfzky és 'Hújff Generáíok. A' Erabántziái karok és rendek Fels. Fejedi'mÜnHöz és hazájokhoz való buzgóságoknak ki nyi-alkoztatására, ma.gokrá yálaiták a' ífw* joni regemenu knek ' coreipletiroztatását, avagy U[ katonákkal való bé töltését \Wallbnoknak tíeveztétnek Au.striai Belpyiomban mind azok a' népik, a' kik a' régi Frarcusoknak nye'.vivel élnek, ne-', vezetésen Artésiálran \ Hannoníában, ]Samurban - 'Luxcnbwgban, Limburgban, és Flandriának, ' s, Brabéintiúnük éggyik r'éí.zében. És igy az..ezekbői fel álülatoft hadi seregek neveztetnek fv'fj: ion regemtiu'eknek). Azon végre arra hatat ózták meg magókat, hopv )ooo embert tulajdon költségeken á'llittsanak ki, kiknek fzoigálattypknak el telesek után, esztendőnként top lbrinto>;at fognak pensióúl adni a' melly kégyereimbeli fizetés nerntsák/az életben meg maradandó, hanem még az hadban meg halandó k atocáknak óz-, vegyeikre és-árváikra ís ki fog terjeízíeíni. piáfz Örfzágban, nevezetesen Cbrsi&a 'fzígetébcn jól láttátik a', (zerentse a' Frantziák elien öfzve fzövetkezett hatalmasságoknak kedvezni. Faoli'General, a" ki sokféle játékokat jádzott immár e' v\- lagnal^ piatzán, 7000 fegyveres embereivel éfj-?yxm ofzve tsatoltá magát. a'.'sz. Florentz kikötő helyébe ki í'záilott Anglus seregekkel, bolott h di tanát'.ot. tartván.'hood Anglus Admirálla'. 1% ««?? ób Ől álló sereget'-indított Corsiháhak f?
' TT~l í ' 385 városa Bastiq ellen, 's úgy annyira környül kerítette azt mind a' fzárazon, mind a' vizén, hogy lehetetlen légyen annak magát sokáig védelmezni, Koburg hertzeg Mártz. 13 ik napján! ide-utasított.jelentése fzerént következendő hadi dolgok történtének Belgyiomban a' két hadakozó fél között. Mártz. 8 dik, napján a' Csáfzár nevét viselő könnyű fzerű regből Való fő Strázsa mester Lakkenau, éggy Austriai és Hollandiai vitézekből öfzve kaptsolt commandóval ki menvén Jqvingne és Dion Frantzia helységeknek kémlelésére, 200 gyalog, 's ugyan annyi lovas Frantziákra bukkant, a' kik éí'zre vévén a' mieinknek feléjek lett meneteleket, bé vették magokat a' ne-' yézett helységekbe, 's onnan tüzeltek vitézeinkre, és el is ejtettek eggy Horváth stuttzpst, és eggy Hollandiai yadáfz katonát. A' nevezett fő Strázsamester rajtok hajtván a' Frantziákon, ki tizte őket a' falukból, 's futásokban 7 gyalpg Fran T tziát le is fz'abdalt közzülök. Mártz. 18-dik napján 600 föböl gyalogsággal, lovassággal, és két ágyúval jelentenek meg Boussigniesben a' Frantziák, kik közzül az előre küldettek fzünielen való' puskázás közt mentenek külső őr-állóink ellen, 's akkéntgigyekezték Őket yiítza nyomni. Ezek ellen nemtsak az, hogy vitézi'módón viselték magokat Jírasnezkj Mahonj yadáfz seregébőr való fő hadaagy, és Lebrün Yierset rgböl való all hadnagy, hanem minekutánna Gr. Manoni Obristíájtinánt 'alatta valóival égygyütt körűi akarta a' Frantziákat keríteni, vilzfza is verték őket. " Réfzüukről 2 ember kapott sebet, az ellenség közzül pedig három ember maradt a' tsata piatzon, sebesseit fzekérre rakván?1 vitte. A' Rajna vidékéről következendő tudósítás jött hozzánk: A' Mosd és Rajnamellett táboro-' Fr. ármádia mind bellyebb bellyebb vonnya magát Frantzia Orfzág határai felé. Noustadt- H l és Bipontból is arról tudósitattunk, hogy min- ' *
den corpustól, nevezetessen pedig a' lovas seregektől bizonyos fzámú tsuport parancsoltatott Paris felé marsirozni, mind azért, hogy az ottan forrásban lévő contra revoluíiót még előre meg fojthassák, mind, pedig, hogy a' F<:ndei> oí'ztályban nagy fzámra fzaporodott rojalistálskal hadakozzanak. Matinéimból leg közelebb azt a' hírt vettük, hogy a' Browne hadi Tármester kormányára bizattatott Austriai ármádiától éggynéhány batalionok parantsolatot vettenek a' Treviri V. Fejedelemségbe ^aló marsirozásra, holott nagy fzámmal gyülló'nek a' Frantziák öfzve, 's azon erőlködnek, hogy oda bé tsapván, Koburg hertzegnek háta megé kerülhessenek', 's az egéíz Selgyiomi ármádiát két tüz közzé keríthessék. Anglia. A' jelen való holnapnak 6 dik napján tartatott Parlamentomban azt a' projectumot. tette Pitit minister, hogy az Orfzágnak bátorságára nézve, vagy fzaporitasson meg a' reguláris katonaságnak fzáma, vagy pedig új fzabad seregek állitassanak fel, meilyeknek tartatásokra a' tengerre fekvő városok, és az Orfzágnak tehetősebb tagjai adakozzanak. Az Orfzágnak ezen rendkívül való efzköz áltauvaló védelmezésére kivállfcépen'a' Fr. hajó seregeknek kemény kéfziiletek adott alkalmatosságot, mivel, a' mint néhány Londoni levelek befzéllik, tsak azt várják a' Frantziák, hogy a' N. Britanniai rendes seregek és hajók az Orízágtól távozzanak, 's mingyárí ki fzállanak Angliába. Terméfzetesen, Pith ellen volt az antiministerialis réfz, kiváltképen azon okból, mivel illyeténképen a' fold mivelés alább fzállana az Orfzágban, de ézt azzal tzáfolta meg a' minister, hogy az illyetén provinciális avagy tartomanybeh Tzabad seregek eggy hétben tsak égg/; fzer fognak öfzve gyülleni, 's önnön magokat a fegyverben gyakorlani. Mások, 's nevezetessen íox ur azzal gúnyolták ki Pith ministert, hogy
ha nem félne a' Jakobinusoktól, bizonyossan nem nyúlna Hlyeién rendkivüi való eízközhöz, a',kik mindazáltal az ö, t. i. a' minister értelme és befzédjei fzerént, haldokló nyavalyával küfzködnek. Sokan ismét sürgetni kezdették a' békességet s. a. t.. De valamiképen más feltételeiben, úgy ebben is fzerentsés v ólt a' minister, és minekutánna voxra ment volna a" dolog, mellette 238, ellene pedig tsak 27 voksok adattattak. Róma. Múlt holnapnak 21 ik napján tartatott Consistoriumban 10 nárdinátist tett a'római Szentséges Pápa, 's ezek közt Maury nevezetes Brantzia Abbást is. Béts. A' mit eddig tsak fül heggyel hallottunk, és tsak mende mondanák is lenni tartottunk, már most valósággal bé tellyesedett, t. i. Fels. Urunk Albert Saxóniai és Tesséni hertzegre méltóztatta, mind a' Német Birodalombeli ármádiának, mind a' Rajna mellett táborozó Austriai seregeknek fp kormányát bizni. Az egéfz Rajna mellett lévő eggyesült sereg két corpusra fog ofztattatni; az első gooo Würtpmbergiai fegyvert viselőkből, a' Svéviai és Frankóniat kerületeknek contingen tiájábói, és 27000 Austriai vitézekből állani, és a ' Rajna környéke, Matinéimtól fogva Baselig Austriai reguláris katonaságból, és fegyvert fogott lakosokból elegyitetett seregek, által fedeztetni. A* második Német Birodalombeli ármádia 32000 Pruffzusokból, 6000 Száfzokból, 6000 Haffzusokhól, a' felső Rhénánusi, alsó Saxóniai és Westíaliai kerületeknek contingentiájából fog éggybe "érkeztetni. Valamint a' 27000 Austriakusokat, gy a' 32000 Pruffzusokat is a' Német Birodalom fogja táplálni. Browne hadi Tármester, és Huhenlohé hertzeg, Albert hertzeg kormánya alai* fo gnak hadi fzolgálatot tenni.,
388 Leg közelebb az a' projectum adattatott bé ö Felségének, hogy a' már nemtsak el kezdetett; hanem valósággal igen derekasan épii\t\bdcs Vármegyei vizi tsatornáuak el kéfzittetése után, eggy más vizi tsatorna is kéí'zittessen a'dunából Ebersdorftól fogva, Bétsen alól eggy órányi járó földre egéfz Sopronig, melly hogyha tökélíetességra mehe,t, igen nagy hafznára fog lenni a' Soproni, Rufztl s. a. t- borral kereskedő lakosoknak. Hogy ezen tsatornát végbe lehessen vinni, elegendő okokkal meg mutattatott, és 400 ezer forintra fog annak kéfzittetése menni'', és actiák által öfzve tétettetni. A? Stuttgardi Akadémiában Botanikát, az az, füves tudományt, tanitó Professor Kerner. udvari Tanátsos úr, néhai ditsősséges emlékezetű királyunknak II Leopoldnak ajánlotta azon liaíznos munkájának négy első darabjait, mellyeket kéfzitett vaia a" mezei gazdasághoz tartozó, fuvekről és plántákról. Ennek ötödik darabját is tökélletességre vitte immár, és mostani Felséges Fejedelmünknek II Ferentznek ajánlotta, mellyé nagy kegyelmességgel fogadván el ö Felsége, eggy nehéz arany pilissel, magyar királyságra lett koronáztatásának emlékezetére verettetett arany medaüiával méltóztatta ő Felsége-, a' aevezett Professor urat meg ajándékozni, és eggy Collorédó hertzeg Státus rniuister Ultal káfzittetett levéllel meg fil'ztelni. / ^ Tegnap dél előtt to óra tájban érkezett ide Austriai Balgyiomból, Károly fő hertzeg,fels. Uiunknak testvér őttse, a' nevezett tartománynak fo kórmányozója. Mi végre jött légyen ide, es meddig lelzen itten való mutatása,, nem tudatik. Múlt héten, a' belső városban, az úgy nevezett Franciskánusok piatzáti eggy magas háznál a' második contignátióból, eggy gazdag g ; rög kereskedőnek kis gyermeke az ablakból ki f/ e t t V,,'~.Szereptséjére eggy napi fzámos tórténetból a' ház alatt menvén, 's éfzre vévén a
389 fzomorú történetet, karjait ki terjefztvén az ártatlan gyermeket el kapta, és minden sérelem nélkül fzúléinek fel vivén, ezen rövid, de haíznos fárattságáért 200 aranyat nyert jutalomul. Magyar Orfzág. Hogy a' mértékletes józan élet, az éggyességnek hiv köteleivel öfzve párasodiaknak eggymást értése, a' békességes házasságból fzármazott fzent Öröm pállyánkat meg fzokta hoffzabitani, a' régi történeteknek olvasásából tagadhatatlan igasság ; de ugyan tsak most sem í'zükölkodünk, noha ritkábban, illy tanúságos példák nélkül. Wefzprém Vármegyében, Méltóságos Galanthai Efzterházy János Lókáti helységében ezen folyó efztehdöben, bojt elő havának 23 dik napján (Sexagesima vasárnap) két pár öregeknek fei derült öröm efztendejek, Pintér János, Vanyek Marinkával, Kalamáfz Mátyás pedig Jozanyik Marinkával ötven efztendők (50 efztendők) le folyása 'mán a' házosságos életben, ugyan ennek második meg fzentelése napját/ üllették, az víz hivség fel bonthatatiansága meg állíttatott köztök, a' Sz. oltárnál, a' meg fogyhatatlan ízeméinek áldozni kéfzek voltak. Ezen öröm naphoz yólt álkalmazíatva a' prédikátzió is, meliynek hallására az őiz öregeknek fzemeik sűrű könynyekben merülni láttattak. TifztelendŐ Páter. Üerschman István Zirczi klastromból lévő fzeizetes P a P ezen helységnek Plébánussa e'ritka ötömnek nevelésére az házos fzeméllyeknek örökös ufzteletére, afztalánál meg vendégelte az Öreg házoso-,!a t, több érdemes uraknak jelen létekben, az afztati kéfzület úgy volt el rendelve, bogy az hivség az állandóságot meg ölelni láttzatott, pélaájokra a' jelen lévőknek, mert tsak a' hivség "üli az állandós fzeretetet.
és 30 krajtzárt adtának Felséges Urunknak hadi A' Soproni A. C. T. lakosok 1025 forintot segítségül. Eggy magyar Tanátsos úr, kinek érdemes nevét a' Bétsi udvari újság el halgattya, 20 recrutának fél efztendeig való tartására 1000 forintokat, fizelett, a' másik felét pedig a' jövő fél efztendóben fogja le tenni. A' Vdtzi Püspöki Megyének Tifzán túl való Csongrádi kerületében, a' Tifztelendő papság, e' folyó holnapnak 1 i-dikén gyúllést tartván, azon kerület nagy érdemű Vice - Esperestyériek Tifzt. Kánya András, Csongrádi Plébánus úrnak serkengetésére, tsekély tehetségekhez képest, kéfz pénzbén 232 forintokat 18 ktajtzárokat; gabonában pedig 78 Pozsoni mérő búzát fzedtenek magok /közt öfzve, 's ajánlottanak Felséges királyunknak hadi segítségül; melly fzép tselekedetek által reményijük, hogy több és gazdagabb megyékben lakó Tifzt. férfiakat is fel fognak buzdítani. Az ezen papi gyűliésben mondott igen fzép, és hathatos ki fejezésekkel kélzült deák befzédjét, fellyebb'nevezett Tifzt. Vice - Esperest Kányó András úrnak, fogjuk Érd. Olvasőinkal jövő alkalmatossággal közieoi. t "... Elegyes Tudósítások. ~V Éggy Angliából jött levél fzerént fegyveres neútraiiiasra. akarnak Svécia, Dánia, és Veién-- cze menői, és mind az Amerikai fzabad Státusokat, mind pedig Florentziát, Génuát s. a. t. társaságokba hívni. Ehrenbreitsteinban a' Treviri V. Fejedelemségnek erős várában 3 Frantzia meg vefztegetvén eggy "varga la ost, piutzéjéből titkos minát akartak a' várig ásni;, de ideje korán fel fedezték a' kegyelmes egek e' gonofz fel tételt, a' Frantziák elébb állottak, a' fzegény varga pedig meg fogattatván, várja hivségtelensegaek érdemlett jutalmát.
Gravina és hangára Spanyol Generálok Mairittba érkezvén eggynéhányfzor jelen voltának a' hadi Tanáts gy üiiésében, 's vele éggyütt tanátskoztanak az idei táborozásnak folytatásáról. Javaslatokra többek közt az is. el végeztetett hogy 9000 fóbol álló hadi sereg küldettessen a' Catalodiában bé ütött, és egéfz Puicerdában tanyázott Frantziák ellen. Caro Generál sebes kurirt küldött Madritba, 's arra kérte a' hadi Ta-. nátsot, hogy minél elóbb segitö seregeket küldgyön nékie, másként lehetetlen a' Biscája határán nagyon meg fzaporodott Frantziáknak dűhösségeket meg zabolázni. # * * J e lent Pápa Mártius' íó dikán. Tsak ugyan, ha mind sokára is, van fzerentsém kedves nemzetemnek, 's Magyar Hazámnak örömmel jelenteni, hogy ifjaink ízámara kéfzitett, Görög Enciclopaediam már a' sajtó aló! fzerentséssen ki fzabadúlt. Oka ezen tartós késedelemnek, mind az új Görög betűk öntetése, mind a' Görög nyomtatásnak még. Orfzágunkban való fzokatlan volta. - Áll.ezen könyvetském e' következendő réfzekbőf: a.) ElsÖ réfze a' Görög Textus. Ebben vágynak leg elöl a' hét Görög böltsek hafznos tanátsai; ezeket követik Demophilus, Demokrates, Isokrates, Epictetus erkőltsi mondásaik; Hierokles furtsaságai; Plutarchusból egynéhány gyö- 1 nyörködtető^ anecdóták ; Ezöpusból 31 mesék j Aelianusból, Palaephatusból, Anacreonból, n$melly könnyű darabotskák.' b.) Második réfze a-görög Grammatika Magyarul. c.) Harmadik réfze a' Görög Magyar Sző tár. Az elő befzédbe e' következendő kérdésektől van summás értekezés: 1.) Mitsoda fzempontból kell nézni a' Görög nyelvet, annak tanulását 's tudását? és.
2.) Mitsodá hafzria van a' Görög nyelv tü* dásának ; ellenben mitsodák a' röftz következései ennek nem tudásának? 3.) Vallyon tsak a' papoknak kell é görögül tudni? 4.) Kinek, mikor, 's mitsodá gráditsokkal kell az oskolákban a' Görög nyelvet tanítani? ; 5.) Mitsodá nj'elvre kell e' Görög írókat a' görögül tanulni kezdőknek fordítani. 6.) Az Üj Testamentumon kell é a' Görög nyelv tanulását kezdeni? 7.) Vallyon nem lehet é a' Barbariestöl félni* ha a' Tudományok, azok közt a' Görög nyelv is magyarul taníttatnának?, 8-) Mint kell ezen könyvetskének hafznát venni? A' könyv yán nagy nyóltzad formába, fzép papirosra Cicero betűkkel, 's hiba nélkül, 's fzinte húfz árkusnyi, az árra 30 kr. A' közelebbi József napi Pesti vásárra 'küldettek nyomtatványok Pestre, Ketskemétre, Debretzenbe, 's Sáros Patakra. Az egéfz munka úgy kéfzi'iltj hogy a' gyermekek is igen könnyen 's nagy hafzonnal tanúihassanak belőle j á' nagyobbatskák pedig tsak nem minden tanitó nélkül is. És ha tapafztalhatorri, hogy mind munkám, mind a' Görög Literatura kedves nemzetemnek tettzik: nem múlatom el ifjainkat más munkáimmal is a' Görög Literáturába bellyebb bellyebb el késérni. /*ddig is magamat az oskolák fzeretőinek jó hajlandóságaikba ajánlom. Márton István, «' Reformátusok Pápai Gjmnásiumába Filosqfiát tanitó Professoi; D.D S.