A Pécsi Tudományegyetem. Vagyongazdálkodási Szabályzata. Pécs 2012.

A Pécsi Tudományegyetem Vagyongazdálkodási Szabályzata Pécs 2012. 1

Tartalomjegyzék Preambulum...3 I. FEJEZET...3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 A szabályzat hatálya...3 Értelmező rendelkezések...3 II. FEJEZET...5 AZ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSE...5 Állami vagyon, vagyonkezelés...5 Vagyonkezelési jog keletkezése...5 A vagyonkezeléssel járó jogok és kötelezettségek...6 Állami vagyon nyilvántartása, a vagyonkataszter...6 Ingatlanvagyon nyilvántartás...7 Az ingatlanvagyon bérbe-, használatba adása...7 Az ingatlanhasznosítás eljárásrendje...8 Állami vagyon értékesítése...9 Értékesítés formái...9 Pályázat kiírása, pályázati ajánlatok felbontása és értékelése, az árverés... 10 Értékesítés eljárás rendje... 10 Az Egyetem elhelyezési igényének, további ingatlanok használatának szabályai... 10 Eljárásrend az elhelyezéssel kapcsolatos igény esetén... 11 Bérbevétel, használatba vétel eljárás rendje... 11 Állami vagyon vagyonkezelői jogának átruházása... 11 Vagyongazdálkodási terv... 12 III. FEJEZET... 12 AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYETEMEN BELÜLIHATÁSKÖREI, FELADATAI... 12 Gazdasági Tanács... 12 Szenátus... 13 Rektor... 13 Gazdasági főigazgató... 13 Vagyongazdálkodási Igazgatóság... 14 Dékán/szervezeti egység vezető... 14 IV. FEJEZET... 14 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 14 2

Preambulum A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az Egyetem vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal, az Egyetem használatába adott önkormányzati, valamint a saját bevételekből szerzett saját vagyonával való gazdálkodásához az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.), a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló1996. évi LIII. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Kormányrendelet (Vhr.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (ÁVR), valamint a hatályos egyetemi szabályozások alapján a következő szabályzatot alkotja. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. (1) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem Alapító Okiratában szereplő feladatainak ellátásához a használatába adott állami, önkormányzati, és a saját tulajdonban lévő épületekre, építményekre, ingatlanokra, gépekre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre, valamint egyéb anyagi és immateriális javakra (továbbiakban Egyetemi vagyon). Nem tartozik jelen szabályzat hatálya alá a gazdasági társaságokban lévő részesedések kezelésére vonatkozó szabályozás. (2) A feleslegessé vált tárgyi eszközök (kivéve ingatlanok), készletek, textíliák, védő- és munkaruházatok egyéb anyagi és immateriális javak kezelésével kapcsolatos folyamatokra a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A vagyonelemek közül a vagyonértékű jogok, a szellemi termékek, a munkáltató által a munkavállalónak adott kölcsönök, a készletek, követelések, a pénzeszközök és a kötelezettségek vonatkozásában más érvényben lévő egyetemi szabályozások előírásai szerint kell eljárni. 2. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, fenntartott intézményére (továbbiakban: gazdálkodó egységek), továbbá az Egyetemmel és fenntartott intézményeivel közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban álló természetes személyekre. Értelmező rendelkezések 3. Jelen Szabályzat alkalmazásában: (1) Állami vagyon: a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés, 3

d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök. (2) Beruházás: Minden, egy éven túl elhasználódó eszköz kivéve a kisértékű tárgyi eszközöket - beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, a hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Egy beruházásként értelmezzük a koncepcionálisan, vagy fizikálisan összefüggő tevékenységek csoportját. Az Egyetemi vagyonnal kapcsolatos beruházási igényének felmérése, a beruházások forrásszükségletének tervezése, a beruházások gazdaságossági számítása, a beruházások működtetésének ellenőrzése tárgyában az SZMSZ 47. mellékleteként kiadott Beruházási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ellenérték: a vagyontárgy értékesítésére, hasznosítására irányuló szerződésben megállapított, a vagyontárgy tulajdonjoga, birtoklása, használata, hasznainak szedése, hasznosítása fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, vagy más ellenszolgáltatás. (4) Értékesítés: a vagyontárgy tulajdonjogának bármely jogcímen történő visszterhes átruházása. (5) Egyszeri eseti bérbeadás: Állami vagyon használatát biztosító bérleti jogviszony, ahol a határozott időre kötendő szerződés tartama egy alkalomra és legfeljebb 1 napra szól. (6) Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelynek eredményeként az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli (7) Hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását. (8) Idegen vagyon, és ideiglenesen átvett vagyon: Nem az Egyetem tulajdonában lévő ingó-, és ingatlan vagyon, melynek használója, vagyonkezelője külön megállapodás alapján az Egyetem (9) Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. (10) Piaci érték: az ügylet tárgyát képező állami vagyon feletti valamely jog az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető reális érték. 4

(11) Saját vagyon: Az Egyetem az Nftv. hatályba lépése előtt saját tulajdonként szerzett vagyon, intézményi társaság. (12) Tulajdonosi joggyakorló: A Magyar Állam, mint tulajdonos képviseletében eljáró szervezet. (MNV ZRt, GYEMSZI, NFA) (13) Vagyonkezelési szerződés: a Magyar Állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló és az Egyetem között fennálló kétoldalú szerződés az állam tulajdonában az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyonról. A szerződés tartalmazza az Egyetem által használt vagyonelemek listáját, és a kezelésükre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket II. FEJEZET AZ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSE Állami vagyon, vagyonkezelés 4. (1) Ha az Egyetem bármilyen jogcímen vagyont szerez - az intézményi társaságot ide nem értve - annak tulajdonjoga az államot illeti meg, azonban arra az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az Egyetemmel köteles határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kötni. (2) Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyont az Alapító Okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. (3) Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az Áht.-ban, a Vtv.-ben és az Nvtv.-ben, valamint az e szabályzatban meghatározottak szerint rendelkezhet. Vagyonkezelési jog keletkezése 5. (1) Az Egyetem vagyonkezelési joga a vagyonkezelési szerződés alapján keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Vagyonkezelői jog keletkezhet az (5) bekezdésben meghatározott esetben adásvételi szerződés megkötésével is. (2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő, azaz az Egyetem köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. (3) Az Egyetemmel a felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével köthető vagyonkezelői szerződés. (4) Az Egyetem a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, -tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására ingatlan kivételével adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog a Magyar Állam tulajdonába, és az Egyetem vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog ilyen esetben vagyonkezelési szerződés nélkül a Vtv. alapján jön létre. (5) Az Egyetem az Nftv erejénél fogva vagyonkezelője a feladatai ellátásához, a tulajdonosi joggyakorló által rendelkezésre bocsátott vagyonnak, melyre a Vhr-nek megfelelően vagyonkezelési szerződést kötnek. (6) Az Egyetem vagyonkezelésében lévő vagyon felett a vagyonkezelői jogot az Egyetem testületei és vezetői gyakorolják. 5

A vagyonkezeléssel járó jogok és kötelezettségek 6. (1) A vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek célja az Egyetem állami feladatellátásának, ezen belül működési feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, hatékony és gazdaságos működtetése, továbbá értékének növelése. (2) Az Egyetem a vagyonkezelői jogának gyakorlásakor a rendelkezésére álló költségvetési keretei által biztosított lehetőségek figyelembe vételével, a jó gazda gondosságával biztosítja annak fenntartását és javítását célzó felújítását, karbantartását, állagvédelmét. (3) Az Egyetem köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni. (4) A tulajdonosi joggyakorló ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. (5). Az Egyetem a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni - ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz, (6) Az Egyetem köteles írásban jelezni az MNV Zrt felé, ha a vagyonkezelésében lévő ingatlan kilencven napot meghaladó időtartamban az általa ellátandó állami feladathoz, vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez szükségtelenné vált. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szüneteltetése az állami feladat időszakos ellátása, vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be. (7) Az állami vagyon kezelőjét, használóját megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló szükség szerint a területi szervei útján ellenőrzi. Állami vagyon nyilvántartása, a vagyonkataszter 7. (1) Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten, szintetikus és analitikus rendszerben tartja nyilván. (2) A rendelkezésre bocsátott vagyon nyilvántartásának szabályait az Ávr. tartalmazza. (3) Az Egyetem a vagyonkezelői jog megszerzését követően 30 napon belül köteles ingatlant, társasági részesedést és a védelem alá eső ingóságot a vagyonkataszterbe bejelenteni. (4) A vagyonkataszter nyilvántartási rendszere kétszintű: a) tartalmazza a vagyonkezelő és a vagyonkörbe tartozó összes vagyonelem főbb azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint számviteli adatokat. b) a nyilvántartott vagyonelemek teljes körű és részletes adatait, a vagyonkezelők főkönyvi könyvelése és analitikus nyilvántartása tartalmazza. (5) Az Egyetem nyilvántartásait úgy köteles kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. (6) A központi vagyonkataszter létrehozása, karbantartása a vagyonkezelőknél vezetett analitikus adatlapok, illetve központilag biztosított szoftver felhasználásával valósul meg. (7) A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében az Egyetemet adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatok nyilvántartása és a rendszeres adatszolgáltatás a GF Közgazdasági Igazgatóság Számviteli 6

Osztálya feladata. Az Egyetem a vagyonnak a tárgyév december 31-ei állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles adatot szolgáltatni az MNV Zrt. részére a Vagyonkataszteri nyilvántartó szoftver alkalmazásával. (8) Az Egyetem minden, egyedileg nyilvántartandó vagyonelem vagyonkezelői jogában történő változást (beszerzés, átvétel, értékesítés, átadás, esetleges fellelés, káresemény miatti megszűnés stb.) 30 naptári napon belül tételesen; az értékhatár alatti és az értékhatártól függetlenül összevontan nyilvántartandó vagyonelemekben történő változásokat az előző pontban leírt határidőig összesítve köteles a tulajdonosi joggyakorló tudomására hozni. (9) Az ingatlanvagyont érintő beruházások és felújítások során keletkező műszaki dokumentáció (tervlapok, műszaki leírás) tárolása a Vagyongazdálkodási Igazgatóság (továbbiakban GF VGI Ingatlangazdálkodási Osztály által kezelt tervtárban biztosított. 8 Az Egyetem az eszközökről és forrásokról, valamint azok állományában bekövetkezett változásokról integrált ügyviteli rendszerben, folyamatosan, részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, az Egyetem Számviteli Politikájába és mellékleteibe foglalt előírások alapján. Ingatlanvagyon nyilvántartás 9. (1) Az ingatlanok jellemző sajátosságait (településen belüli elhelyezkedés, műszaki adatok és állapot, helyiségek funkciója, a használó adatai) elektronikusan nyilvántartó (CAFM) rendszer működtetése az GF VGI Ingatlangazdálkodási Osztályának feladata. A rendszer működtetéséről külön Gazdasági Főigazgatói Ügyviteli utasítás rendelkezik. (2) A rendszer egyik legfontosabb funkciója a klasszikus ingatlan nyilvántartáson túl az ingatlan üzemeltetéssel összefüggő költségek elemzési lehetőségének biztosítása. A CAFM rendszer segítségével ellátandó feladatok: a) nyilvántartás, adatszolgáltatás a felettes szervek, és a belső gazdálkodó egységek felé, b) az ingatlanok működésének vizsgálata, c) a működés javítását szolgáló javaslatok kidolgozása. Az ingatlanvagyon bérbe-, használatba adása 10. (1) Állami vagyon használatát biztosító így különösen bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti, vagyonkezelési jogot alapító szerződés nyilvános, kivételesen indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. (2) Az egyszeri eseti bérbeadásra a Szerződéskötés Rendjéről szóló Szabályzat rendelkezései vonatkoznak. (3) Mellőzhető a versenyeztetés, ha: a) a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet, b) nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja, c) jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, d) a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg. 7

e) társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről. (4) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos hasznosítása. (5) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon a pályázati felhívás megküldésével legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre. (6) Állami vagyon hasznosítására, használatára irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették, c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. -ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt büntetett előéletű, aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta; e) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi három évnél nem régebben lezárult eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták. (7) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel a (6) bekezdés szerinti kizáró körülmény, az Egyetem jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (8) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat. Az ingatlanhasznosítás eljárásrendje 11. (1) A szabad kapacitású ingatlanok, ingatlanrészek hasznosításra vonatkozó igényét, kivéve az egyedi eseti bérbeadást, az illetékes kar vagy szervezeti egység vezetője jelzi a GF vagyongazdálkodási igazgatónak. (2) Az eljárás során az ingatlanok, ingatlanrészek, helyiségek bérbeadásával kapcsolatos folyamatok végrehajtásáról szóló Gazdasági Főigazgatói Ügyviteli utasítást valamint az SZMSZ 46. melléklet Szabályzat a szerződéskötés rendjéről szabályzatban foglaltakat, kell megfelelően alkalmazni. (3) Szolgálati lakások bérbeadásának eljárását a mindenkor érvényes rektori utasítás szabályozza. (4) A bérlő az általa bérbe vett területet székhelyként, telephelyként, vagy fióktelepként csak a Jogi Igazgatóság koordinálásával, a gazdasági főigazgató javaslata, és a rektor engedélye alapján jelentheti be. (5) Az Egyetem bérleti szerződéseiről a GF VGI naprakész nyilvántartást vezet. A szerződés VGI-on történő nyilvántartásba vétele a számlakibocsátás előfeltétele. (6) A GF VGI szükség esetén gondoskodik a megkötött bérleti szerződések MNV Zrt. részére történő megküldéséről. 8

Állami ingatlanvagyon értékesítése 12. (1) Az Egyetem a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a Magyar Állam nevében eljárva az Nftv-vel és a Vtv-vel összhangban átruházhatja, de be kell tartani a következő szabályokat: a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések, b) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenértéke fejében, c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával, d) az oktatásért felelős miniszter előzetes értesítése mellett, e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával. (2) Az átruházásról szóló kérelmet az Egyetem részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulásáról az átruházási szándék írásbeli bejelentésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás száznyolcvan napig érvényes. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntéséhez amennyiben az értékesíteni kívánt vagyon ingatlan kikéri az MNV ZRT. tájékoztatását abban a tekintetben, hogy az ingatlan szükséges-e valamely állami szerv, költségvetési szerv elhelyezésére vonatkozó, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulása iránti kérelem beérkezésekor a MNV Zrt-hez már bejelentett igényének kielégítéséhez. (3) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az Egyetem nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére. Ezen rendelkezésekben foglaltak megsértésével kötött szerződés semmis. (4) Az Egyetemnek a kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából származó bevételnek a köztartozások és az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része az Egyetem Vtv. 27. (2) bekezdése (értékmegőrzés, állagmegóvás, jó karbantartás, működtetés) szerinti kötelezettsége teljesítésére, illetve alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási célra használható fel. (5) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásában megjelölt időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét az az Egyetem köteles az MNV. Zrt. részére megfizetni. (6) Az értékesítésre vonatkozó döntés megalapozásához független szakértővel el kell végeztetni a nettó 5 millió forint egyedi könyv szerinti érték alatti, valamint jogszabályban rögzített árral, értékkel rendelkező vagyonelemek kivételével az érintett vagyonelem forgalmi értékbecslését (vagyonértékelését). Az értékesítésre vonatkozó döntés a szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. (7) Az Egyetem az állami vagyon értékesítését követő 30 napon belül köteles eleget tenni az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének. Értékesítés formái 13. (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet végezni. (2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető: a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, b) nyilvános árverésen (a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés), c) kivételesen versenyeztetés nélkül. 9

(3) A vagyon közvetetten figyelemmel a versenyeztetés mellőzésének lehetőségére is az alábbi módon értékesíthető: a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, b) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. Pályázat kiírása, pályázati ajánlatok felbontása és értékelése, az árverés 14. A pályáztatás további részletes szabályait, így különösen a pályázat kiírásának, a pályázati ajánlatok felbontásának és értékelésének, a pályázatok elbírálásának rendjét az Vhr. VII. fejezete határozza meg. Értékesítés eljárás rendje 15 (1) A vagyongazdálkodási igazgató részletes, gazdaságossági számításokkal alátámasztott előterjesztést készít, amely tartalmazza az értékesítési szándék ismertetését, az ingatlanra vonatkozó értékbecslést, az értékesítés bevétele felhasználásának jogcímeit. Az előterjesztést a Gazdasági Főigazgató a Gazdasági Tanács és a Szenátus elé terjeszti. (2) A Gazdasági Tanács véleményezi, a Szenátus pedig döntést hoz az értékesítéssel kapcsolatos előterjesztésről. (3) A vagyongazdálkodási igazgató intézkedik az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére történő átruházási szándék bejelentéséről. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulása esetén a vagyongazdálkodási igazgató gondoskodik a pályázati felhívás megjelenéséről, valamint a pályázat lefolytatásáról, egyúttal megküldi a pályázati felhívást az MNV Zrt részére. (5) A pályázatok beérkezését követően, megtörténik azok bontása, illetve bírálata, amelyet az Értékelő Bizottság végez. (6) Az Értékelő Bizottság öt főből áll, melynek tagjai: a gazdálkodási ügyekért felelős rektorhelyettes, a gazdasági főigazgató, a műszaki igazgató, a kar vagy szervezeti egység vezetője és a vagyongazdálkodási igazgató. (7) Az Értékelő Bizottság a benyújtott ajánlatokat a pályázati felhívásban előre meghatározott szempontok szerint értékeli, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt az MNV Zrt. részére megküldi. (8) Az ingatlan átruházásáról szóló szerződés aláírása az Egyetem rektorának aláírásával és a gazdasági főigazgató, a jogi igazgató, és a vagyongazdálkodási igazgató ellenjegyzésével történik. (9) A közgazdasági és a vagyongazdálkodási igazgató intézkedik az átruházással kapcsolatos pénzügyi, számviteli és adminisztratív feladatok elvégzéséről. Az Egyetem elhelyezési igényének, további ingatlanok használatának szabályai 16. (1) Az Egyetem minden elhelyezéssel összefüggő kérdésben így különösen az általa használt ingatlanok feleslegessé válása, illetve további ingatlanok használata iránti igény esetén köteles előzetesen az MNV Zrt-vel írásban egyeztetni. (2) Jelen szabályzat alkalmazásában elhelyezési cél a 60 napot meghaladó, folyamatos használat. 10

(3) Az Egyetem, mint központi költségvetési szerv elhelyezési céllal kizárólag az MNV Zrt. előzetes írásbeli jóváhagyásával a) indíthat ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más eljárást; b) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely a Magyar Állam tulajdonszerzését eredményezi (pl. adásvétel, csere, ajándékozás stb.); c) indíthat ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére vagy átengedésére irányuló eljárást (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.); d) köthet saját maga javára ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.) megállapodást; (4) Az Egyetem az előzetes jóváhagyása iránti kérelmét az ingatlan (-rész) és a jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással, döntéshozó testületeinek jóváhagyásával, az oktatásért felelős miniszter útján, annak egyetértésével terjesztheti elő. Eljárásrend az elhelyezéssel kapcsolatos igény esetén 17 Az elhelyezéssel kapcsolatos igény felmerülése esetén jelen szabályzat 16. - ában meghatározott eljárásrendet kell megfelelően alkalmazni. Bérbevétel, használatba vétel eljárás rendje 18. (1) Jelen szabályzat 16. -ába nem tartozó esetben a kar/szervezeti egység részéről jelentkező, az Egyetem vagyonkezelésén kívüli ingatlan bérbevétele, használatba vétele iránti igényt a Vagyongazdálkodási Igazgatóság részére írásban kell megküldeni. (2) Az eljárás során az ingatlanok, ingatlanrészek, helyiségek bérbevételével kapcsolatos folyamatok végrehajtásáról szóló GF ügyviteli utasítást, valamint az SZMSZ 46. melléklet Szabályzat a szerződéskötés rendjéről szabályzatban foglaltakat, kell megfelelően alkalmazni. (3) Azokban az esetekben, amikor a bérleti szerződés kötésére az Egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, az Egyetem hatályos közbeszerzési szabályzata és a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Állami vagyon vagyonkezelői jogának átruházása 19. (1)Az átruházással az MNVZrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben az új vagyonkezelő a régi helyébe lép (szerződéses jogutódlás). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés létrejöttéhez az MNV Zrt. előzetes írásbeli egyetértése szükséges. Az ezzel kapcsolatos döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az MNV Zrt.- hez történő beérkezését követő harminc munkanapon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő. (3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti egyetértés akkor, ha a) a meghatározott átruházás a vagyont érintő jogokra és kötelezettségekre vonatkozik, b) az átruházás ingó vagyont érint, és arra a központi költségvetési szerv vagyonkezelő alapító okiratban vagy jogszabályban foglalt feladatainak átadása (változása) miatt kerül sor. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az átruházásról az új vagyonkezelő tizenöt napon belül köteles írásban értesíteni az MNV Zrt.-t, ennek megtörténtéig a vagyonhoz kapcsolódó jogainak 11

gyakorlására nem jogosult. A vagyonkezelési szerződés vonatkozásában a szerződéses jogutódlás napja az értesítés MNV Zrt.-hez történő megérkezését követő nap. (5) Az MNV Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyetértés megadásától, vagy attól a naptól, amikor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, a (3) bekezdésben meghatározott esetben pedig az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül elkészíti a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt vagyonkezelési szerződést. (6) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben központi költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése során a vagyoni, vagyonkezelői jogok, kötelezettségek jogutódlásáról jogszabály vagy átalakító, megszüntető okirat rendelkezik (intézményi jogutódlás). A jogutódlásról az alapítói jogok gyakorlója a jogszabály, illetve az átalakító, megszüntető okirat közzétételével egyidejűleg köteles tájékoztatni az MNV Zrt-t. Vagyongazdálkodási terv 20. (1)Az Egyetemnek vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, amelyben köteles megtervezni: a) az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási tennivalókat és ezek várható kiadásait; b) az adott időszakban várható, nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre, üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetve koncesszióba adását; c) az előző évben szerződés alapján átadott befektetett állami vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását; d) az adott év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának előkészítését; e) az adott év beruházási teendőit, a beruházások várható kiadásait. (2) Az Egyetem vagyongazdálkodási tervének összeállítása az éves tervezési folyamat során - valamennyi gazdálkodó egység terveinek figyelembe vételével - a Vagyongazdálkodási Igazgatóság feladata. III. FEJEZET AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYETEMEN BELÜLI HATÁSKÖREI, FELADATAI Gazdasági Tanács 21. (1) Az Egyetem feladatainak végrehajtása érdekében rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében az Egyetem Gazdasági Tanácsa működik közre. (2) Az Egyetem Gazdasági Tanácsa figyelemmel kíséri a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Az Egyetem Szenátusánál, annak eredménytelensége esetén a fenntartónál jelzéssel élhet, ha megítélése szerint az Egyetem gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlan vagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti saját működését. (3) A Gazdasági Tanács a) véleményezi az intézményfejlesztési tervet; b) véleményezi az intézmény Vagyongazdálkodási szabályzatát; c) véleményezi az Egyetem vagyongazdálkodási tervét; d) véleményezi fejlesztés indítását; 12

e) véleményezi az Egyetem rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingó ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogot és ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését. Szenátus 22. A Szenátus vagyongazdálkodás körébe eső hatásköre: a) elfogadja az intézményfejlesztési tervet, b) dönt az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítésének megkezdéséről, c) elfogadja az Egyetem vagyongazdálkodási tervét. d) jóváhagyja a Vagyongazdálkodási szabályzatot. Rektor 23. (1) Az Egyetem nevében a vagyonkezelői és tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. (2) A rektor az Egyetem vezetőjeként felelős az Egyetem állami feladatellátásának, ezen belül működési feltételeinek hatékony biztosításáért, valamint az Egyetem vagyonkezelésébe, használatába adott állami vagyon, valamint a saját tulajdonban lévő vagyon rendeltetésszerű, igénybevételéért, állagának és értékének megőrzéséért, védelméért, értékének növeléséért. (3) A rektor hatásköre: a) meghatározza a vagyongazdálkodás irányait, megállapítja annak követendő elveit, b) utasításban jogosult szabályozni az ingatlangazdálkodással kapcsolatban a bérbeadásra, használatba adásra, a hasznosításra, illetve az üzemeltetésen belüli egyes feladatokra vonatkozó szabályokat, c) rendszeresen beszámoltatja a gazdasági főigazgatót a vagyongazdálkodás helyzetéről, d) belső ellenőrzés útján meggyőződik a vagyongazdálkodás alakulásáról és körülményeiről, hiányosság megállapítása esetén intézkedik azok felszámolásáról, e) megköti a vagyonkezelési szerződést az MNV Zrt-vel, f) a rendelkezésre bocsátott vagy saját vagyon hasznosítására, értékesítésére szerződést köt. Gazdasági főigazgató 24. (1) A gazdasági főigazgató felelős a vagyonkezeléssel összefüggő vagyongazdálkodási tevékenységek szakszerű irányításáért, koordinálásáért. (2) A gazdasági főigazgató hatásköre: a) a Vagyongazdálkodási szabályzatnak a Gazdasági Tanács elé történő előterjesztésének előkészítése, b) a vagyonkezelési szerződés és módosításának ellenjegyzése, c) rendelkezésre bocsátott vagy saját vagyon hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerződést ellenjegyzése, d) rendelkezésre bocsátott vagy saját vagyon értékesítése esetén a pályázati felhívás ellenjegyzése, e) ellenőrzi a Vagyongazdálkodási szabályzat végrehajtását, betartását, f) az Egyetem által kezelt állami vagyon könyv szerinti nettó összértékében bekövetkezett, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott mértéket meghaladó csökkenésről, annak tudomására jutáskor írásban tájékoztatja az MNV Zrt.-t (elemi kár, a gazdasági tevékenységkörében bekövetkező veszteség), g) értéktől függetlenül azonnali bejelentést tesz az MNV Zrt.-hez, ha a kezelt kincstári vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés alakul ki, illetve beavatkozást igénylő természeti és környezeti károkozás történt. 13

Vagyongazdálkodási Igazgatóság 25. A Vagyongazdálkodási Igazgatóság a Gazdasági Főigazgatóság SZMSZ-ében meghatározottak szerint ellátja az Egyetem ingatlanaival (létesítményeivel) kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Ezen belül a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódóan: a) a CAFM rendszerben nyilvántartást vezet az Egyetem ingatlanállományáról b) a CAFM rendszerből nyert adatok alapján figyeli a ingatlanvagyon kihasználtságát c) a szervezeti egységek kérése alapján javaslatot készít a szervezeti egységek közötti helyiség/épület átcsoportosításokra d) Javaslatot készít a kihasználatlan ingatlanok hasznosítására, értékesítésére vonatkozóan e) Rektori Tanács döntése alapján Szenátusi előterjesztést készít az ingatlanok értékesítésére f) Szenátus döntése alapján végrehajtja az ingatlan értékesítéseket g) naprakész nyilvántartást vezet az Egyetem bérleti szerződéseiről h) felel a szolgálati lakások bérbeadásának pályáztatásáért, működtetésért. Dékán/szervezeti egység vezető 26. (1) A kari/szervezeti egység vezető felelős a kar/szervezeti egység által használt állami és saját vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, állagának és értékének megőrzéséért, védelméért, értékének növeléséért. (2) A dékán/szervezeti egység vezető hatásköre: a) gondoskodik a vagyongazdálkodás kari/szervezeti egység szintű, rendeltetésszerű működéséről; b) kari/szervezeti egység szinten gondoskodik a tervezési, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről; c) érvényesíti a kari/szervezeti egység gazdálkodásban a szakmai elvárások és a gazdaságosság követelményeinek összhangját. d) írásban jelzi a szabad kapacitású ingatlanok hasznosítására vonatkozó igényét a vagyongazdálkodási igazgatónak. (3) A dékán/ szervezeti egység vezető a tervezés során a vagyongazdálkodási és a műszaki igazgatóval egyezteti, és javaslatként megküldi a gazdasági főigazgatónak a vagyongazdálkodással kapcsolatos előirányzatokra vonatkozó tervet, tételesen megjelölve abban a beruházási és felújítási igényeket, a prioritásokat, valamint a karbantartásra és működtetésre vonatkozó kalkulációkat. Az előirányzatok kialakítása, valamint az esetleges évközi módosítások során közreműködik az egyeztető megbeszéléseken. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. (1) A jelen szabályzat az Egyetem Szenátusa által történő elfogadás napján lép hatályba. (2) A jelen szabályzat hatályba lépésével a 2002. október 30-val hatályba lépett, a Pécsi Tudományegyetem Vagyonkezelésében álló Kincstári Vagyonnal való Gazdálkodásról szóló Szabályzat hatályát veszti. (3) A szabályzatban nem rendezett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. Pécs, 2012. december 13. Dr. Bódis József rektor 14

Záradék: A Szenátus a szabályzatot 2012. december 13-ai ülésén elfogadta. 15