Több mint diagnosztika A különböző rendszerdiagnosztikai szoftverek túlnyomó része az utóbbi években a legkülönfélébb sebességmérő rutinokkal egészült ki. Ezzel e programokat immár nemcsak arra lehet használni, hogy a számítógép esetlegesen felderítetlen képességeit meghatározza a felhasználó, hanem mindjárt képet is kaphat arról, hogy a PC sebességmutatói hogyan viszonyulnak más rendszerekéhez, netán hardverbővítés után a korábbi konfigurációhoz. A rendszer különböző komponenseinek sebességét mérő programok jó része mindeközben kiegészült valamilyen alapszintű rendszerfelismerő rutinnal, így elmondhatjuk, hogy a két műfaj manapság egyre közelebbi kapcsolatba kerül egymással, a köztük lévő határ egyre inkább elmosódni látszik. Ezek az alkalmazások mindezeken túl gyakran hasznos tanácsokkal is ellátják a felhasználót arra nézve, hogy a számítógépet miként lehetne a optimális működésre bírni. Részben a fentiekből kifolyólag gyakorlatilag nincs olyan otthoni számítógép, amelyiken ne találnánk valamilyen diagnosztikai szoftvert, illetve kevés olyan céges rendszergazdával találkozhatunk, akinek a tarsolyában (adathordozóján) ne lenne legalább egy ilyen program. Everest-történelem Az Everest Magyarországon vitathatatlanul az egyik legismertebb és legkedveltebb rendszerfelismerő programcsalád, a különböző változatok mindemellett világszerte is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan nem tudják, hogy a már számtalanszor bizonyított alkalmazás pontosan tíz éve kezdte meg a pályafutását, amikor is egy középiskolás fiú hobbiból nekiállt az ASMDemo nevű, MS-DOS alá írt program fejlesztésének. Az eltelt tíz év alatt az ASMDemoból előbb AIDA (illetve AIDA32), majd később Everest lett, a középiskolás srác pedig vezető programozóvá nőtte ki magát. Az Everest-projekten a Lavalys szoftvercég égisze alatt azóta már több fejlesztő is dolgozik, az ő közös munkájuk a napokon belül debütáló, 2.0-s verziószámot viselő új Everest változat. Az új verzióval az eddigi két alkalmazásból álló család háromtagúvá bővül: Everest Home Edition A korábban megismert, kizárólag otthoni használatra engedélyezett, ingyenes változat, mely a régebbi verzióhoz képest új felismerőmodulokkal bővült, és számos hibajavítást tartalmaz. Everest Corporate Edition Hálózati menedzsment- és diagnosztikai szoftver, kifejezetten üzleti felhasználásra. Lényegében a korábbi Professional változat utódja. Nem ingyenes a használata.
Everest Ultimate Edition Prémium diagnosztikai és sebességmérő szoftver, főként otthoni használatra. Használatáért a Corporate Editionhöz hasonlóan fizetni kell. Újdonságok Everest Home Edition 2.0... [+]...és Everest Ultimate Edition 2.0: elsőre mint két tojás [+] Az Everest Ultimate Edition (későbbiekben UE) az ingyenes Home Edition (későbbiekben HE) változathoz képest ugyanannyi információval szolgál a hardverről, így aki pusztán a vas felépítésére kíváncsi, annak az ingyenes változat nyújtotta szolgáltatások bőven megfelelnek. Az UE alapvetően két szinten nyújt ennél lényegesen többet; a telepített operációs rendszerről, annak biztonsági beállításairól illetve a szoftverekről sokkal több információhoz juthatunk hozzá az új változat által, mindemellett a sebességmérő modulok száma is bővült a HE-hez képest.
Próbára teszi a kijelzőt [+] További újdonsága az UE-nek a monitordiagnosztikai modul, amelyhez hasonlót láthattunk már az AIDA32-ben. A program értékét növelő beépülő modul kitűnő segédeszköz lehet kijelző vásárlásához; a TFT-monitorokon az utóbbi időben szerencsére egyre ritkábban előforduló pixelhibák felderítésén túl a hagyományos katódsugárcsöves monitorok geometriájának vizsgálatáig bármilyen területen hasznát lehet venni. Érzékelő ikonok beállítása [+] Szintén hasznos újdonsága az Everest UE-nek az úgynevezett érzékelő ikon. Ez a funkció, mely a rendszerállapot-figyelő programok mintájára került beépítésre az új változatba, kérésre azoknak a fontosabb hardverelemeknek, komponenseknek a környezeti mutatóit (működési hőmérséklet, feszültség stb) jelzi az értesítési területen, amelyek kompatibilisek a program érzékelő moduljával.
Böngészés az eseménynaplóban [+] A későbbiekben az UE-be egyre több olyan teljesen egyedi, eddig nem látott funkció kerül majd beépítésre, melyek a HE-ben nem fognak szerepelni. A sebességmérő modulok a tervek szerint tovább bővülnek, így már nemcsak a processzor vagy a memória sebességét lehet majd felmérni, hanem többek között a különböző tárolórendszerek (merevlemez, optikai meghajtó, flash drive) teljesítménye is mérhető lesz, mindemellett a fejlesztők egy minden korábbinál alaposabb stabilitástesztet is ígérnek az UE elkövetkezendő változataival. Sebességmérés Az UE új sebességmérő moduljai egyelőre azonban kivétel nélkül a processzor műveletvégzési sebességét mérő rutinokból állnak. Fontos tudni, hogy az új rutinok szintetikus méréseket végeznek, azaz a kapott végeredmény nem feltétlenül tükrözi a valóságban tapasztalható általános rendszerteljesítményt, azonban mint minden szintetikus mérési algoritmus kiválóan alkalmasak a processzor és/vagy a memória paramétereinek (órajel, késleltetés stb.) változásából adódó teljesítménynövekedés illetve csökkenés mérésére. Bővülő tesztrepertoár [+] Az új sebességmérő rutinok mindegyike fel van készítve SMP, CMP és HTT rendszerekkel történő együttműködésre, illetve az azokban rejlő lehetőségek kiaknázására. Ez magyarra fordítva annyit tesz, hogy a program több processzort,
több processzormagot és több Hyper-Threading utasításszálat is támogat. A rutinok maximum 32 ilyen szálon futhatnak (a 32 logikai processzoros határ amúgy a 32 bites Windows limitjéből adódik), lényeges szempont ugyanakkor, hogy minden futtatás előtt megadható, hogy a mérés során a rendelkezésre álló mennyiségből hány processzor (utasításszál) számítási teljesítményét kívánja bevetni a felhasználó. A fejlesztők az FPU sebességét mérő rutinnál igyekeztek minden jelenleg elterjedt utasításkészlethez nyújtani optimalizációt, így ezeknek a moduloknak a zöme egyaránt támogatja a 3DNow!, az SSE és az SSE2 funkciókat. A mérés során az adott processzoron mindig az a rutin fut le, amely a legjobb eredménnyel szolgálhat. Ezzel kapcsolatos érdekesség, hogy abban az esetben, amikor Hyper-Threading használatával rosszabb eredmény születne (pl. a CPU Photoworxx mérés tipikusan ilyen), az UE kikapcsolja a HT-t a mérés erejéig (Northwood, Prestonia és Gallatin magos Pentium 4 és Xeon processzorokra lehet jellemző). Az új modulok rövid leírása: CPU Queen: a processzor elágazás-előrejelző képességeit teszi próbára. A rutin a klasszikus Királynő probléma algoritmust futtatja egy 10x10-es méretű sakktáblán. A modul csak alapvető x86 utasításokat és kevés memóriát használ. CPU Photoworxx: hét különböző, a digitális fotófeldolgozás során használt alapvető műveletet hajt végre egy nagyméretű fotón. A műveletek a következők: Fill (kitöltés), Flip (tükrözés), Rotate90R (90 fokos forgatás jobbra), Rotate90L (90 fokos forgatás balra), Random (a kép kitöltése véletlenszerű pixelekkel), RGB2BW (színes/feketefehér konverzió), Difference (két kép különbségének előállítása). Ez a rutin a processzor teljes aritmetikai egységét és (a CPU Queen-hez képest) a memóriát is nagy mértékben leterheli, ennélfogva nem skálázódik jól, hiszen két szál felett az egyes szálak már egymással versengenek a memóriáért. A mérés nincs optimalizálva egyik utasításkészlethez sem. CPU Zlib: egyszerű fájltömörítési műveletet futtató rutin, a közismert ZLib v1.2.2 tömörítő felhasználásával. Nem tartalmaz utasítás-kiegészítéses optimalizációt. FPU Julia: lebegőpontos, minimális memóriát használó rutin, ennélfogva rendkívül jól skálázódik többprocesszoros rendszereken. A Julia a nevéből adódóan a Julia fraktált számoltatja ki a processzorral, méghozzá 32 bites, azaz egyszeres pontosságú (single precision) lebegőpontos adatokkal dolgozva. Processzortól függően speciális optimalizációt is használ a rutin. FPU Mandel: lebegőpontos rutin, mely nevéből adódóan a Mandelbrot halmazt számítja ki, 64 bites, azaz dupla (vagy kétszeres) pontosságú lebegőpontos adatokkal dolgozva. Processzortól függően speciális x87 vagy SSE2 optimalizációt használ. FPU SinJulia: lebegőpontos rutin, mely egy módosított Julia fraktált számol ki. Trigonometrikus és exponenciális függvényeket is használ. A SinJulia 80 bites, azaz kiterjesztett pontosságú lebegőpontos adatokkal dolgozik, és nem használ semmilyen utasításkészlet-kiegészítéses optimalizációt.
A 64 bites rendszerek terjedésével hamarosan várhatóak kifejezetten azokhoz fejlesztett sebességmérő rutinok, mint ahogy az utasításkészletek támogatása idővel kiegészül majd az Intel SSE3 és SSE4 kiterjesztéseivel. Zárszó Az Everest 2.0 Ultimate Edition leginkább hasznos teljesítménymérő funkciókkal bővült a szintén otthoni felhasználók számára készült Home Editionhöz képest, a programot fejlesztő Lavalys is elsősorban az új sebességtesztekre, illetve azok későbbi továbbfejlesztésére helyezi a hangsúlyt az alkalmazás bemutatása során. Azok, akik csak ismerkedni akarnak az új változattal, a heteken belül megjelenő végleges változatot ingyenesen kipróbálhatják, ám a program összes funkcióját csak a felhasználói licenc beszerzése után tudják majd kihasználni. Az Ultimate Edition használatának díja 30-40 dollár között fog alakulni (a hazai forgalmazónál vélhetően 6-8 ezer forint közötti összeget kell majd fizetni a licencért). Ez az összeg magában foglalja az adott naptári évben megjelenő újabb Everest Ultimate Edition verziókra történő ingyenes frissítést. A béta programváltozattal történő ismerkedés alapján bátran kijelenthetjük, hogy a legfiatalabb Everest-változatra megéri pénzt áldozni; ekkora összegért cserébe aligha találhatunk hozzá fogható komplex megoldást a piacon. Mindemellett a fejlesztők ígérete szerint az Ultimate Edition további hasznos funkciókkal bővül majd a megjelenést követően, ez pedig mindenképpen tovább növeli majd a program értékét. A fentiek alapján bizton állíthatjuk, hogy a Prohardver tesztjeinek továbbra is egyik legstabilabb pontja marad a Lavalys diagnosztikai és sebességmérő programja, mely újdonságaival hozzájárulhat ahhoz, hogy olvasóinknak a jelenleginél még árnyaltabb képet nyújthassunk a vizsgált hardverek képességeiről.