Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem

VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek) 0.14 0.05 Telítetlen talajzóna 0.07 tavak, tározók 0.02 folyók, atmoszféra, élővilág

Felszíni vizek típusai, osztályozásuk - Patakok, folyók, tavak, mesterséges tározók, tengerek; - Csapadékvíz, talajból előtörő (források útján), ill. mesterségesen kiemelt víz Minőségük függ: -Előfordulási környezettől -A területen folyó mezőgazdasági és ipari tevékenységtől -A területre jellemző szennyvíz elvezetésétől, tisztításától -A víz oldott oxigén-tartalmától, öntisztuló képességtől

A MAGYAR VÍZMINŐSÍTÉSI RENDSZER MSZ-12749 Felszíni vízre (folyókra, tavakra, tározókra) 250 mintavételi hely volt, ma 150 Heti, kétheti, havi gyakoriságú mérés Mintegy 50-60 vízminőségi komponens Komponensek koncentráció értékei szerint

MSZ 12749 SZABVÁNY A szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja: Oxigénháztartás Nitrogén- és foszforháztartás Mikrobiológiai jellemzők Mikroszennyezők (szervetlen és szerves) Toxicitás Egyéb jellemzők Radioaktív anyagok

MSZ 12749 SZABVÁNY (2) Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően: Amennyiben a vizsgálatok száma több mint 12, a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték. Amennyiben a vizsgálatok száma kevesebb mint 12, a legnagyobb vizsgálati eredmény (az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget kivéve). Vízfolyás: Duna Mintavételi hely: Szob (bal part) Év: 2008 Vízminőségi jellemző n ("<") Min. Átlag Max. Mértékadó érték* 90% 10% Mért értékek száma Mértékegység Minősítés adatforrás: VITUKI Oxigénháztartás mutatói Oldott oxigén mg.l -1 6,4 8,9 11,3 6,7 24 Oxigén telítettség % 60 82 109 73 24 BOI 5 mg.l -1 2,2 3,5 7,7 5,1 24 KOI Cr mg.l -1 10,0 13,5 25,0 18,8 24 Összes szerves szén (TOC) mg.l -1 3 <0,5 3,6 8,9 6,7 15

Egy-egy csoporton belül a legrosszabb osztály besorolású komponenst kell mértékadónak tekinteni.

A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (1) OXIGÉNHÁZTARTÁS Komponens I. II. III. IV. V. osztály Oldott O 2, mg/l 7 6 4 3 <3 Oxigéntelítettség, % 80-100 70-80 100-120 50-70 120-150 20-50 150-200 < 20 > 200 BOI 5, mg/l 4 5 10 15 > 15 KOI ps, mg/l 5 8 15 20 > 20 KOI k, mg/l 12 22 40 60 > 60 Pantle-Buck index 1,8 2,3 2,8 3,3 > 3,3

A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (2) TÁPANYAG HÁZTARTÁS Komponens I. II. III. IV. V. osztály Ammónium-ion, mg/l 0,26 0,64 1,29 2,57 > 2,57 Nitrit-ion, mg/l 0,033 0,100 0,329 0,986 > 0,986 Nitrát-ion, mg/l 4,43 22,14 44,28 110,7 > 110,7 Összes foszfor 1 mg/l 100 200 400 1000 > 1000 Összes foszfor 2 mg/l 40 100 200 500 > 500 PO 4 -P 1 mg/m 3 50 100 200 500 > 500 PO 4 -P 2 mg/m 3 20 50 100 250 > 250 A-klorofill, mg/m 3 10 25 75 250 > 250 1 Nem állóvízbe engedés esetén, 2 egyéb

A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (3) MIKROSZENNYEZŐK, TOXICITÁS Komponens I. II. III. IV. V. osztály Fenolok, mg/m 3 2 5 10 20 > 20 ANA-detergensek, mg/m 3 100 200 300 500 60 500 Kőolaj és termékei, mg/m 3 20 50 100 250 > 250 EGYÉB JELLEMZŐK ph 6,5-8,0 6,5-8,5 6,0-6,5 8,5-9,0 5,5-6,0 9,0-9,5 < 5,5 > 9,5 Vezetőképesség 20 C-on µs/cm 500 700 1000 2000 > 2000

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (1) I. osztály: kiváló víz: Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, az oldott anyaga tartalom kevés, közel teljes az oxigén telítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvíz baktérium gyakorlatilag nincs.

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (2) II. osztály: jó víz: Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigén háztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. A víz természetes szagú és színű. Szennyvíz

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) III. osztály: tűrhető víz: Mérsékelten szennyezett víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvíz baktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás évszakos és napszakos ingadozása és az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségekben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) IV. osztály: szennyezett víz: Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás tág határok között változik, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy, valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) V. osztály: erősen szennyezett víz: Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvíz baktérium tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus

Az öt osztály esetén a kiválótól az erősen szennyezett osztályba tartozó vízben a következő tendenciaszerű változások figyelhetők meg: nő a víztér tápanyagterhelése, ezáltal eutrofizációja, nő a szennyvízbaktériumok egyedszáma, labilissá válik a víztér oxigénháztartása, egyre gyakrabban fordulnak elő anaerob periódusok, az oxigénhiány erősödésével nő az anaerob szerves anyag lebontás mértéke, amely íz és szagproblémát okozó anyagok felszaporodásához vezet (kénhidrogén, rövid szénláncú telítetlen szerves savak, stb.), nő a víz zavarossága, szerves anyag tartalma, esetleg lebegőanyag koncentrációja.

450 400 tengerszint feletti magasság (m) 350 300 250 200 Pilisszentlászló alatti összefolyás Bánya-hegy alatt Szenes-erdő Kis-Paphegyi pihenő "Zoli köve" Tűzkő-fa Nagy-szikla Kaán-forrás felett Kisbánya-táborhely Apátkúti Vadászház 150 Fafeldogozó Lepence-fürdő strandkifolyó 100 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 forrástól mért távolság (m) Mátyás király út. 4. 11.sz. út hídja Lepence-patak Apátkúti-patak Földrajzi Közlemények 133. 2.

Az Apátkúti-patak vezetőképességének hossz-szelvény menti változása Földrajzi Közlemények 133. 2.

Apátkúti-patak Lepence-patak Földrajzi Közlemények 133. 2.

PO4-P Apátkúti-patak Lepence-patak Földrajzi Közlemények 133. 2.

Apátkúti- patak Földrajzi Közlemények 133. 2.

Lepence- patak Mintavételi hely ph Vezkép. Hkarbonát Összes kem. Kalcium Mg Klorid Nitrát Foszfát Szulfát KOI Oldott oxigén BOI Vízhőm. µs/cm mg/l mgeé/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l C patak 7,6 615 317,20 5,82 87,45 17,69 55,61 2,56 0,45 96,63 1,92 11,43 2,73 17,90 strandkifolyó 6,7 1420 732,00 13,00 149,39 53,06 264,14 0,12 0,02 101,40 0,48 3,55 1,17 40,00 összefolyás után 7,0 1150 622,20 10,00 129,35 43,11 208,53 1,10 0,11 89,61 0,72 6,70 0,77 31,40 Földrajzi Közlemények 133. 2.

http://www.geo.u-szeged.hu/geografus_doktorandusz_konferencia/

mintavételi teli hely, idő ph fajl.vezkép. - HCO 3 Ca 2+ 2+ Mg 2+ Cl µs/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Fenyőgy gyöngye alatt 7.8 28900 103.8 91.3 3.0 10249 0.93 0.21 3.01 0.63 32.1 Erdei-lak felett 7.7 22300 103.8 115.1 10.8 8118 1.37 0.21 3.47 0.69 23.8 Ny-i i kőfejtk fejtő felett 8 20200 116.8 107.1 9.6 7232 2.41 0.16 0.75 0.18 35.3 Mátyás-hegyi út, pocsolya 2008. 12. 14. 7.1 2660 155.7 85.3 2.4 752 6.34 1.28 2.60 k. h. a. 41.3 Mátyás-hegyi út, pocsolya 2009. 02.09. 7.7 8050 103.8 71.4 8.4 2588 2.24 0.75 1.55 k. h. a. 18.7 Cl - - NO 3 - NO 2 + NH 4 3- PO 4 2- SO 4 http://www.geo.u-szeged.hu/geografus_doktorandusz_konferencia/