ZALAKOMÁR- KISRÉCSE- SAND- ZALASÁRSZEG KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1
1./A Szervezeti és Működési Szabályzat célja I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a körjegyzőség adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a körjegyzőség működési szabályait. 2./ Az körjegyzőség működési rendjét meghatározó dokumentumok A körjegyzőség törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. 2.1. Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza a körjegyzőség működésére vonatkozó legfontosabb adatokat. 2.2. Egyéb dokumentumok A körjegyzőség működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. 3./ Az körjegyzőség legfontosabb adatai a) A körjegyzőség neve: Zalakomár- Kisrécse- Sand- Zalasárszeg Községek Körjegyzősége b)a körjegyzőség székhelye, címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13. c) A körjegyzőség telephelyei: 8824 Sand, Kanizsai u.37. 8756 Kisrécse, Ságvári u. 6. d) Az alapító megnevezése: Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete e) Létrehozásáról rendelkező határozat száma: - Zalakomár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 98/2011. (06. 27.) - Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 23/2011. (06. 23.) - Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 33/2011. (06. 23.) - Zalasárszeg Község Önkormányzata Képviselőtestülete a 26/2011.(06. 23.) számú határozatával döntött arról, hogy Zalakomár székhelyen 2012. január 1. napjával határozatlan időtartamra Körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. f) Az alapítás éve: 2011. g) A körjegyzőség szakágazati besorolása: Önkormányzati igazgatás h) A körjegyzőség törzsszáma: 795274 i) A körjegyzőség adószáma: 15795276-1-20 j) A körjegyzőség költségvetési elszámolási számla száma: Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 75000112-10064982 k) A körjegyzőség ÁFA alanyisága: nem alanya l) A körjegyzőség működési területe: Zalakomár, Kisrécse, Sand, Zalasárszeg községek közigazgatási területe 2
m) A körjegyzőség irányító szerve: Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete. 4./ A körjegyzőség jogállása A körjegyzőség önálló jogi személy. Vezetője a körjegyző, akit az alapító önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülésen neveznek ki. A kinevezéshez a képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott, egybehangzó döntése szükséges. A körjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogok közül a bérfejlesztés, jutalmat a társult községek polgármesteri együttesen, az ezen kívüli egyéb munkáltatói jogokat (szabadság engedélyezése, kiküldetés stb.) a székhely település polgármestere gyakorolja. A körjegyzővel kapcsolatos fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetetéséről a képviselő-testületek együttes ülésen jogosultak dönteni. A körjegyzőség dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a körjegyző gyakorolja. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges. Együttes ülések rendje: A képviselő-testületek a körjegyzőséget érintő testületi hatáskörbe tartozó ügyeket szükség szerint együttes ülésen tárgyalják meg. Az együttes ülést a székhely település polgármestere hívja össze, és az ülést ő vezeti. Akadályoztatása esetén a társtelepülések polgármestereinek bármelyike összehívhatja az ülést és levezetheti. Gazdálkodás formája: A körjegyzőség önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv. A körjegyzőség fenntartási és működési költségeihez szükséges hozzájárulás arányát és az átutalás rendjét a Megállapodás körjegyzőség alakítására és fenntartására tartalmazza. 5./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A körjegyzőség számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. hatásköri, Az SZMSZ hatálya kiterjed: az körjegyzőség vezetőjére, az körjegyzőség dolgozóira; a körjegyzőség szolgáltatásait igénybe vevőkre. II. FEJEZET A KÖRJEGYZŐSÉG FELADATAI 1./ Az körjegyzőség feladatai és hatásköre A körjegyzőség számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a körjegyzőség szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról a körjegyzőség vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a körjegyzőség egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. A körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel jutalmazza a körjegyzőség dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 3
A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését, az érdekelt községek (Zalakomár, Kisrécse, Sand, Zalasárszeg) polgármesterei együttesen végzik. 1.1. A körjegyzőség alaptevékenysége(i): A szakfeladat megnevezése Száma Helyi önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások ig. tev. 841 105 1.2. A körjegyzőség vállalkozási tevékenysége(i): A Körjegyzőség vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az 1.1,, 1.2. pontokban megjelölt feladatok forrásai: Zalakomár, Kisrécse, Sand, Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő testületeinek mindenkori költségvetési rendelete. III. FEJEZET A KÖRJEGYZŐSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1./ A körjegyzőség szervezeti felépítése A körjegyzőség szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 2./ A körjegyzőség belső szervezeti egységeinek főbb feladatai A költségvetési szerv belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a körjegyzőség feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően a Körjegyzőségben az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg: a.) Gazdálkodás-pénzügy b.) Igazgatás (gyámügy, szociális, anyakönyvi, ügyviteli feladatok ellátása) c.) Adóügy d.) Településüzemeltetés, közterület-felügyelet A közterület-felügyelet szervezeti felépítését, jogállását és feladatainak jegyzékét az SZMSZ 4.sz. melléklete tartalmazza. A körjegyzőség dolgozói munkakörükhöz kapcsolódó ügyek tárgyalása esetén kötelesek a képviselő testületi ülésen részt venni, a bizottságok és a polgármesterek, illetőleg a körjegyző munkáját segíteni. Az ügyintézők munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. 3./ Munkaköri leírások A körjegyzőségben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. 4
A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a körjegyző felelős. A munkaköri leírások a személyi anyagokban találhatók, valamint külön A körjegyzőség dolgozóinak munkaköri leírása néven iktatott ügyirat tartalmazza. 4./ A körjegyzőség vezetése és a vezetők feladatai 4. 1.Körjegyző feladatai: vezeti a körjegyzőséget, felelős a körjegyzőség működéséért és gazdálkodásáért, biztosítja a körjegyzőség működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a képviselő-testületek által megszabott költségvetési keretek között, képviseli a körjegyzőséget külső szervek előtt, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a körjegyzőség szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja a körjegyzőség működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti a körjegyzőség SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, körjegyzőségekkel, támogatja a körjegyzőség munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a körjegyzőség tevékenységét, munkáját. 4.2. Körjegyző - helyettes (általános, illetve szakmai) feladatai: a körjegyző akadályoztatása, tartós távolléte esetén ellátja a vezetői feladatokat, ellátja a körjegyzőség felügyeletét, irányítását, képviseli a körjegyzőséget külső szervek előtt. A körjegyző helyettesítésére Zalakomár község vonatkozásában Zalakomár településen dolgozó igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Kisrécse-Sand- Zalasárszeg községek vonatkozásában a Kisrécse településen dolgozó igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. A Körjegyzőség feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységeket a körjegyző irányításával az ügyintézők látják el. A körjegyzőség létszámát az alábbiak szerint állapítják meg: 1 fő körjegyző 15 fő ügyintéző 5
A Körjegyzőség dolgozói közül 12 fő a Körjegyzőség székhelyén, 2 fő a Kisrécsei Kirendeltségen, 1 fő a Sandi Kirendeltségen végez munkát. Indokolt esetben a körjegyző elrendelheti, hogy a székhelyen dolgozó köztisztviselők a Kisrécsei valamint a Sandi Kirendeltségen, illetve a Kirendeltségen dolgozó köztisztviselők a székhelyen is végezzenek munkát. 5./ A körjegyzőség munkáját segítő testületek, szervek, közösségek A körjegyző a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 5.1. Az körjegyzőségi munka irányítását segítő fórumok: Dolgozói munkaértekezlet: A körjegyző heti rendszerességgel összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni a körjegyzőség valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. A körjegyző az összdolgozói értekezleten: - beszámol a körjegyzőség eltelt időszak alatt végzett munkájáról, - értékeli a körjegyzőségben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, - ismerteti a következő időszak feladatait. - a hivatal dolgozói tájékoztatást adnak az eltelt időszak alatt végzett munkájukról, - esetmegbeszélés Az értekezlet napirendjét a körjegyző állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. 5.2. Az körjegyzőség munkáját segítő testületek, szervek, közösségek: dolgozói érdekképviseleti szervezetek, Dolgozói érdekképviseleti szervezetek: A körjegyzőség vezetése együttműködhet a körjegyzőségi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. A körjegyzőség vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet. A Körjegyzőség működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről a körjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, időpontját, - a megjelentek nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, 6
- a tanácskozás lényegét, - a hozott döntéseket. IV. FEJEZET A KÖRJEGYZŐSÉG MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1./ A körjegyzőség munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte A körjegyzőség az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. A körjegyzőség feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. A körjegyzőség megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. 1.2. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni. Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és végzettségeket az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. 1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése a körjegyzőség vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése a körjegyzőség érdekeit sértené. A körjegyzőségnél hivatali titoknak minősülnek a következők: a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, az önkormányzatok döntés előkészítés szakaszában lévő információk, mely az önkormányzatok gazdasági érdekeit veszélyezteti, ügyfelek személyes adatvédelmével kapcsolatos adatok, mindaz, amit jogszabály e körbe utal. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A körjegyzőség valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a körjegyzőség dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: 7
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: A körjegyzőséget érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a körjegyző vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a körjegyzőség jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a körjegyzőség tevékenységében zavart, az önkormányzatoknak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 1.5. A munkaidő beosztása A körjegyzőség a hivatalos munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: - hétfő-kedd - szerda 7.30 órától 16.00 óráig 7.30 órától 17.00 óráig - pénteken 7.30 órától 12.30 óráig Munkaidőn kívüli illetve a heti szabad-és pihenőnapokon is el kell látni a következő szolgáltatásokat: a.) házasságkötés b.) családi ünnepségen történő közreműködés (pl: névadó) c.) polgári temetés (igény esetén) Túlmunka végzése esetén szabadidőt a körjegyző engedélyezheti. 1.6. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel kell egyeztetni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a körjegyző jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani, és a szabadságolásról tárgyév február 28-ig éves ütemtervet készíteni. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A körjegyzőségben a szabadság nyilvántartás vezetéséért Csöndör Lászlóné főelőadó a felelős. 1.7. A helyettesítés rendje A körjegyzőségben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a körjegyző feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. 1.8. Munkakörök átadása 8
A körjegyzőség dolgozóinak munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 1.9. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése A továbbképzés szabályai: - Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. - Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. - Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A körjegyző ennek alapján gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről A nem kötelezően előírt továbbképzésen résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni. 1.10. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt a körjegyző részére azonnal be kell jelenteni. A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő - helyközi közlekedést igénylő - feladatellátásért utazási költségeit a körjegyzőség megtéríti. 1.11. Egyéb szabályok A hivatalban mobil telefon használatára munkakörével összefüggésben - körjegyző - településüzemeltetési előadó jogosult. A mobiltelefon használatára jogosultak körét évente felül kell vizsgálni. - Telefonhasználat A hivatalban lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. Az ellenőrzésért felelős: körjegyző -Fénymásolás 9
A hivatalban a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni. -Dokumentumok kiadásának szabályai A hivatali dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak a jegyző engedélyével történhet. 1./ Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik 2./ Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben a körjegyzőségnél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173. - a az irányadó. 3./ Anyagi felelősség A körjegyzőség valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az jegyző engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) 4./ A körjegyzőség ügyfélfogadása A körjegyzőség vezetője és a körjegyzőség kijelölt dolgozói fogadást tartanak. Az ügyfélfogadás rendje Zalakomár községben: hétfő: 8.00-12.00 szerda: 13.00-17.00 péntek: 8.00-12.00 Az ügyfélfogadás rendje Kisrécse, Sand községben: hétfő, kedd csütörtök: 7.30-12.00 13.00-16.00 szerda 7.30-12.00 13.00-17.00 péntek 8.00-12.00 A körjegyző ügyfélfogadása: Zalakomár községben: szerda 13.00-17.00 Kisrécse községben: kedd 9.00-12.00 Sand községben kedd 13.00-16.00 Zalasárszeg községben kedd 8.00-8.30 A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is lehetőleg előre egyeztetett időpontban - fogadni kell. 10
Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset, stb.), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munka-idővel. Ennek elbírálására a körjegyző jogosult. 5./ A körjegyzőség belső és külső kapcsolattartásának rendje 5.1. A belső kapcsolattartás. A körjegyzőség feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a munkaértekezlet. 5.2. A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a körjegyzőség szakmai szervezetekkel, körjegyzőségekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 6./A körjegyzőség ügyiratkezelése A körjegyzőségben a postabontás, az érkező és kimenő iratok (ügyiratok) kezelése az egységes iratkezelési szabályzat alapján a székhelyen és a telephelyeken elkülönítve történik. A névre szóló küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a körjegyző felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 7./ A kiadmányozás rendje A körjegyzőségben a kiadmányozás rendjét a körjegyző szabályozza. A kiadmányozásra való jogosultságot a munkaköri leírások tartalmazzák. 8./ Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A körjegyzőségben cégbélyegző használatára valamennyi köztisztviselő jogosult. A körjegyzőségben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért az ügyviteli feladatokat ellátó intéző ügyfelelős. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá: Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzőt csak a hivatal céljaira rendeltetésének megfelelően használom. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről, a megrongálódott, feleslegessé vált bélyegző megsemmisítéséről a körjegyző gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az elvesztés körülményeit kivizsgálja. 11
Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles. A bélyegzőkezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. 9./A körjegyzőség gazdálkodásának rendje A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrendben meghatározott módon kell végezni. 9.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Számlarend, Számviteli politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Bizonylati szabályzat és bizonylat album, Ügyrend, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Selejtezési és hasznosítási szabályzat, Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat (FEUVE) Önköltségszámítási szabályzat 9.2. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a körjegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdálkodási előadó köteles őrizni. 9.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az körjegyzőségnél a körjegyző határozza meg. Ennek részletes szabályait a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat tartalmazza. 10./ Belső ellenőrzés A körjegyzőség belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a körjegyző a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a körjegyzőségben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni az éves ellenőrzési terv alapján. A belső ellenőrzést független belső ellenőr is végezheti. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: - az ellenőrzés formáját, - az ellenőrzési területeket, - az ellenőrzés főbb szempontjait, - az ellenőrzött időszak meghatározását, - az ellenőrzést végző(k) megnevezését, - az ellenőrzés befejezésének időpontját, - az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. 12
Az ellenőrzések tapasztalatait a körjegyző folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket dolgozói értekezleten a körjegyző tájékoztatja. 11./ Körjegyzőségi óvó, védő előírások A körjegyzőség minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles a jegyzőt. A körjegyző utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról. 12./ A körjegyzőség létesítményeire vonatkozó szabályok A körjegyzőség épületét és a kirendeltségek épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. 13./ Az hivatalban végezhető reklámtevékenység Reklámhordozó csak a körjegyző engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. 1./ Az SZMSZ hatálybalépése V. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ Zalakomár Község Önkormányzata képviselő testületének 151/2011.(XI.28.), Kisrécse Község Önkormányzata képviselő testületének 45/2011.(11.28.), Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 64/2011.(11.28.), Zalasárszeg Község Önkormányzata 50/2011. (11.28.) számú határozatában foglalt jóváhagyásával 2012. január 1. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Zalakomár, 2012. január 2. Jóváhagyom: Papné Szabó Mónika körjegyző Varga Miklós Tóth Lucia Hábli Nándor Nagy Gábor polgármester polgármester polgármester polgármester 13
Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Papné Szabó Mónika Név Beosztás Kelt Aláírás körjegyző Vaskáné Holló Adrienn Maricsné Zámbó Margit Simon Krisztiánné Simon Veronika Csárdi Tamás Seláf Lajos Csöndör Lászlóné Perge Flóra Nagy János Nagyné Bertalan Ágnes Lukács Ernőné Papp Tamás Kovács Mária Nagyné Lenkovics Izabella vezető-tanácsos főmunkatárs főelőadó tanácsos előadó tanácsos főelőadó fogalmazó vezető-főtanácsos főelőadó vezető-főtanácsos előadó főelőadó főelőadó 14
1. számú melléklet A KÖRJEGYZŐSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Körjegyző Gazdálkodás-pénzügy Igazgatás Adóügyek Településüzemeltetés, 4 fő 4 fő 1 fő közterület-felügyelet 1 fő (más munkakör mellett) 3 fő( más munkakör mellett) 2 fő ( más munkakör mellett) 3 fő Anyakönyvvezetők minden település vonatkozásában: körjegyző, Lukács Ernőné, Csöndör Lászlóné, Papp Tamás, Vaskáné Holló Adrienn A pályázatokkal kapcsolatos feladatokkal minden dolgozó foglalkozik. 15
2 számú melléklet Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek: A köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. tv. 48/A.. (2) bekezdésében foglaltak alapján Zalakomár- Kisrécse- Sand- Zalasárszeg Községek Körjegyzőségén a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek a következők: Munkakör megnevezése: pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző Képzettség megnevezése: mérlegképes könyvelő Valamennyi ügyintézői munkakörben a Személyi számítógép szoftverüzemeltető középfokú számítástechnikai szakképesítés. 16
3.számú melléklet Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök: -az a személy, aki javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben (körjegyző, igazgatási, adóügyi ügyintézők) -az a személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladati ellátása során a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve önkormányzati támogatások tekintetében (körjegyző, pénzügyi ügyintézők) -vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő (körjegyző) 17
Szabályzat 4.számú melléklet Zalakomár Község Közterület-felügyeletének szervezeti felépítéséről, jogállásáról, feladatainak jegyzékéről, szolgálati szabályairól I. fejezet Ezen szabályzat hatálya kiterjed a Közterület-felügyelet (továbbiakban: Felügyelet) hatásköri és illetékességi szabályainak megfelelően a Felügyelet köztisztviselői állományában közterület-felügyelői beosztásban dolgozók szolgálati tevékenységére és működésére. A Felügyelet jogi státusza 1. A Felügyelet hatásköre, illetékessége Zalakomár közigazgatási határain belüli területre terjed ki, szolgálati helye: Tavasz u. 13. 2. A Felügyeletet a Polgármesteri Hivatal megbízottja képviselheti büntető-, polgári- és közigazgatási eljárásban. A feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége 3. A felügyelő mint hivatalos személy szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a magasabb szintű jogszabályok felhatalmazása alapján az önkormányzati rendeletben és jelen szabályzatban, a munkaköri leírásban és a vezetői rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el. Tevékenységi köre kiterjed: a.) a közterület jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, közterület-használati szerződéshez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése, b.) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása, c.) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében, d.) közreműködés a bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közrend, a közbiztonság védelmében, e.) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében, f.) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében, g.) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában. Intézkedési kötelezettség és jogosultság 4. A felügyelőt intézkedési kötelezettség terheli: a) a hatáskörébe tartozó szabálysértés, továbbá b) bűncselekmény vagy a közrendet, az állampolgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet észlelése eseteiben. 5. A felügyelő jogosult, illetve köteles: a) jogszabályban a felügyelet részére előírt hatósági ellenőrzéseket végezni, 18
b) a nem hatáskörébe tartozó szabálysértés észlelése esetén a szükséges intézkedések kezdeményezésére. Mindezek alapján összegezve a közterület-felügyelő intézkedése során jogosult, illetve köteles: rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni (helyiségbe / területre / belépni, iratokat megtekinteni, munkafolyamatokat (tevékenységet) megfigyelni, az ellenőrzött személyektől és a bizonyítás eredményessége érdekében másoktól felvilágosítást kérni, a szükséges adatok megállapítása céljából jogszabály keretei között az állami népesség-nyilvántartás helyi szervétől, a BM illetékes nyilvántartásából tájékoztatást kérni), felvilágosítást adni, illetve kérni, tőle elvárható segítséget megadni, járművet feltartóztatni, dolgot visszatartani, szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére felhívni (figyelmeztetni), helyszíni bírságot (HB) kiszabni, feljelentést tenni (kezdeményezni), járművet elszállítani, igazoltatni, személyt feltartóztatni, vagyonvédelmi feladatokat végezni (az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet lezárni, illetéktelen személy belépését megakadályozni, az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítani). 6. Több, egyidőben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani. 7. Szolgálati feladat végrehajtása során a felügyelő a részére meghatározott illetékességi területét csak közvetlen felettese (munkáltatója) utasítására vagy engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Közvetlen felettes alatt a jegyző, ill. annak helyettese értendő. 8. A felügyelő szolgálaton kívül csak akkor intézkedhet, ha a szolgálatban lévő felügyelőnek kell segítséget nyújtani úgy, mint a hivatalos személy támogatója. A szolgálati fellépés módja 9. A felügyelő magát és intézkedési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és a felügyelői jelvénnyel igazolja. 10. A felügyelőnek az intézkedést az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, és a tervezett intézkedés okának közlésével kell megkezdenie. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen meg kell fogalmazni. A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására. 11. Ha az intézkedés alá vont az első felhívásnak nem tesz eleget, az intézkedő felügyelő figyelmezteti, a megkezdett intézkedést mindenképpen befejezi, ha szükséges rendőri segítséget kér. 12. A felügyelő intézkedés közben körültekintően járjon el. Meg kell előzni, hogy a felügyelőt megtámadják, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel. 19
13. A felügyelői intézkedés eredményes befejezését lehetőség szerint segítség igénybevételével is biztosítani kell. Segítség igénybevétele 14. A segítség igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a felügyelő a jogsértő tevékenység megakadályozását, megszakítását önmaga vagy vele közös szolgálatban lévő társával közösen sem tudja végrehajtani. Segítőket alapvetően az adott helyszínen: jelenlevő vagy a közelben tartózkodó és intézkedésre felkérhető rendőri állományból, a megbízható, segítőkész állampolgárok felkérése alapján kell igénybe venni. Felvilágosítás adás 15. A felügyelő a hozzáfordulóknak a szükséges felvilágosítást megadja. Titoktartási kötelezettség 16. A felügyelőt titoktartási kötelezettség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti és magántitok megőrzése érdekében. Felügyelői intézkedések eljárási szabályai 17. Bűncselekmény észlelése esetén: a) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért vagy a helyszínről menekülő elkövetőt elfoghatja, erről azonnal értesíti a rendőrséget, az elkövetőt a rendőrség megérkezéséig visszatarthatja, b) az általa észlelt vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről közvetlen vezetőjének írásban jelentést kell tenni, és a jelentést további intézkedés megtétele céljából köteles átadni, c) a rendőri felkérésnek eleget kell tenni, és mint hivatalos személy támogatója a felkérés céljának, módjának megfelelő segítséget nyújtani. 18. Szabálysértés észlelése esetén: a) valamely tevékenységet vagy mulasztást csak törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet nyilváníthat szabálysértéssé, b) a felügyelő figyelmeztet (felszólít), a helyszínen bírságol, vagy feljelentést tesz, a szabálysértés tárgyát képező dolgokkal kapcsolatosan az árukat visszatartja, a szabálysértés elkövetőjének távollétében bírságot szab ki, a szabálysértés elkövetésével érintett jármű vezetőjét feltartóztathatja, c) a figyelmeztetés (felszólítás) az a felügyelői intézkedés, melynek során a felügyelő szabálysértés észlelése, vagy szabálysértés elkövetéséhez vezető magatartás megszüntetése érdekében személyt vagy személyeket jogsértő tevékenységük abbahagyására szólít fel szóban vagy írásban, és felhívja figyelmüket, hogy a jövőben tartózkodjanak a jogsértő vagy jogsértésre vezető magatartás tanúsításától. Ha a felszólítás nem jár eredménnyel, a felügyelő a jogszabályban meghatározott további intézkedést köteles megtenni. d) írásbeli felszólítás az a felügyelői intézkedés, amikor egy-egy szerv, intézmény részéről tapasztalható akár egyedi, akár általános jelleggel a közterületi rendet vagy tisztaságot védő rendelkezések megsértése esetén foganatosítanak. Ebben az esetben írásban kell rögzíteni a jogsértő nevét, székhelyét (telephelyét), a jogsértés okát és helyét, továbbá a szükséges intézkedések megtételére történő felszólítást. A felszólítást a felügyelet vezetőjének kell felterjeszteni, aki jóváhagyás után kiadmányozza. e) a felügyelő a vonatkozó szabálysértési jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján, a hatáskörébe tartozó szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben helyszíni bírságot szabhat 20
ki. Ebben az esetben közölni kell a jogsértővel a megállapított szabálysértést, annak alapjául szolgáló tényállást, rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azt, hogy a felügyelő milyen összegű helyszíni bírságot szab ki. A kiszabható helyszíni bírság összegét a hatályos szabálysértési törvény továbbá önkormányzati rendelet határozza meg. a helyszíni bírság megfizetése postai befizető lapon (csekken) történhet; elismervény, valamint a készpénz-átutalási megbízás kitöltésére akkor kerül sor, ha a szabálysértés elkövetését elismeri(k). Ekkor a megbírságolt személlyel az elismervény visszamaradó példányán az átvétel tényét a szabálysértés elkövetőjének aláírásával át kell vetetni. Az elismervénynek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a bírság összegét 30 napon belül kell befizetni, mert a befizetés elmulasztása esetén a bírság összegét a felügyelet az önkormányzati szabálysértési hatóság, a szabálysértési végrehajtási rendelkezések foganatosításával behajtja; a helyszíni bírság kiszabásának tényét a jegyző felé jelenteni kell, a szabálysértési eljárás alá vont személy nyilvántartása céljából; amennyiben a szabálysértőnek átadott postai utalványon a helyszíni bírság összegét a befizetésre biztosított 30 napos határidő elteltétől számított 15 napon belül nem fizeti(k) meg, úgy a megbírságolt személy(ek) tőszelvényen rögzített adatai alapján a jegyző az állandó lakhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét megkeresi, a bírság adók módjára történő behajtása érdekében. f) a felügyelő a helyi közút kezelőjének megbízásából a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt. Ha baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet. A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a jármű vezetővel szemben távollétében is ki lehet szabni. Ekkor a jármű feltalálási állapotát fénykép (video) felvételen rögzíteni kell úgy, hogy a szabálysértés ténye, a jármű rendszáma egyértelműen bizonyítási anyagként értékelhető legyen. A szabálysértés elkövetésének tényére és a helyszíni bírság összegére vonatkozóan a járművön jól láthatóan el kell helyezni az erre vonatkozó figyelmeztetés (szankció) tényét, a befizetés szabályait és a jogorvoslat lehetőségét. Amennyiben az adott jármű vezetője az intézkedés alatt a járműhöz visszaérkezik, akkor kötelező a helyszíni bírság alkalmazásával kapcsolatos szabályokra áttérni, és ezt a körülményt a már kitöltött bizonylatokon megjegyezni, módosítani. 19. A felügyelő az általa észlelt szabálysértésekről a jogsértő adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, ha: az elkövetett szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki; a helyszíni bírságolással vagy figyelmeztetéssel (felszólítással) a törvényben meghatározott cél nem érhető el; a jogsértő a szabálysértés elkövetését nem ismeri el; a postai befizetőlap (csekk) átvételét megtagadja (a megtagadás tényére a feljelentésben utalni kell). A szabálysértési intézkedés alá vont személy adatainak megállapításához, amennyiben az érintett az igazoltatást megtagadja, rendőri segítséget kell igénybe venni, a helyszínen tartózkodó rendőri állomány tagjai felkérésével. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható. A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert adatai mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. 20. Hatósági eljárás szabályai: A felügyelő jogosult és köteles rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni a község közterületein. A szükséges adatok megállapítása, beszerzése érdekében jogszabályi keretek között a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, az önkormányzatok nyilvántartásából és a rendőrség illetékes nyilvántartásaiból adatokat, tájékoztatást kérhet. 21
21. Eljárás talált tárgyak esetén: a) A felügyelő, ha elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg tanúk jelenlétében vizsgálja át. b) A felügyelő az állampolgár által talált dolgot lőfegyver, gáz-, lég és riasztófegyver, lőszer és robbanóanyag, pirotechnikai eszköz, a közbiztonságra egyébként veszélyes egyéb tárgy, kábítószer, pszichotrop anyag, hatóság által kiadott okmány és jelzés kivételével csak akkor vegye át, ha nincs a közelben rendőr és a tárgynak a találó által a jegyzőhöz történő beszállítása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. c) Ha felügyelőnek elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést az adott helyszínen, vagy alaposan feltételezhető, hogy a csomag ilyen anyagokat tartalmaz, soron kívül jelentést tesz közvetlen felettesének legkésőbb 4 órán belül. A kapott utasításnak megfelelően intézkedik, az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében törekedni kell az illetéktelen személyek távoltartására. d) Amennyiben a körülmények alapján a rendőrség tűzszerészének igénybevétele indokolt, ezt a jegyző kérheti. e) Az átvett talált tárgyakról az illetékes vezetőnek telefonon kell jelentést tenni. A jelentést vevő köteles intézkedni a tárgy felügyelőtől történő átvételéről és a jegyzőhöz, illetve a b) pontban kivételként meghatározott tárgyak esetében az illetékes rendőrségre történő elszállításáról. f) A talált tárgyra vonatkozó egyéb eljárás tekintetében a Ptk. 129-130. -ai, illetve a 18/1960. (IV.13.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venni. 22. Eljárás állati tetem esetén: Ha a felügyelő közterületen állati tetemet talál vagy erről lakossági bejelentést kap erről köteles értesíteni az önkormányzat jegyzőjét legkésőbb 4 órán belül. 23. Igazoltatás: a) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. b) Az igazoltató lapon amennyiben feljelentés, illetve elszállítás szükséges jól olvashatóan kell rögzíteni: a személy családi és utónevét (asszonyoknál leánykori nevét is), születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcím adatait (lakóhelyét, tartózkodási helyét), az igazolvány sorozatát és számát. c) Ha az igazoltatott nem rendelkezik igazolvánnyal, a felügyelő az általa vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként. d) Az igazoltatás annak okának egyidejű közlésével csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatás eredményes végrehajtásának időszakára az érintett feltartóztatható. e) Amennyiben az igazoltatott megtagadja okmányának átadását, a jelenlévő, közelben tartózkodó rendőrt kell felkérni az igazoltatásra, vagy a legközelebbi rendőri szervhez lehet elszállítani. Ellenszegülés esetén az előállításhoz kérni kell annak indokának megjelölésével rendőr helyszínre küldését. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható. Az igazoltatást követően fel kell kérni az adott rendőrt az igazoltatott személy adatainak átadására. Fel kell hívni a figyelmét, hogy az igazoltatott személy esetleges kérésére csak az intézkedő felügyelő neve, igazolványának száma, és a Polgármesteri Hivatal címe közölhető. Abban az esetben, ha a rendőr az igazoltatott személy adatait nem közli a felügyelővel, úgy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. (5) bekezdése alapján, soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell kérni az igazoltatást foganatosító rendőr szolgálati előjárójától az érintett adatait. f) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az 22
adott eljárásban, a jogszabály előírásai szerint használhat fel. Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 6 hónap elteltével meg kell semmisíteni. 24. Előállítás: a) A szabálysértési eljárás alá vont személyt, aki igazolását megtagadja, jogosult a felügyelő a legközelebbi rendőri szervhez előállítani. A megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont az előállítás közben megfelelően igazolja magát. Ezt a körülményt a felügyelő jelentésben rögzíti. b) A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása végett ellenszegülés esetén rendőrség közreműködésével lehet előállítani. c) Az a) és b) pontokban meghatározott előállítás eredményes foganatosításához az intézkedés helyszínén tartózkodó vagy a rendőrségi ügyelet útján kért rendőri segítség vehető igénybe. 25. Áruvisszatartás: Azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló jogszabályok (törvény, önkormányzati rendelet) kötelezővé, illetve lehetővé teszik, az eljárás alá vont személlyel együtt vagy átvételi elismervény ellenében kell visszatartani és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz jövedéki termék esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz kell beszállítani a feljelentés egyidejű megtétele mellett. Az átvételi elismervényt 3 példányban kell elkészíteni, amely tartalmazza az eljárás alá vont pontos személyi adatait. Tételesen fel kell sorolni a visszatartott dolog mennyiségét, leírását, becsült értékét és azt a szabálysértővel, valamint az intézkedésben résztvevő felügyelőkkel is alá kell íratni. Amennyiben a szabálysértő az aláírást megtagadja, úgy törekedni kell, hogy az adott helyszínen az áruvisszatartás tényét tanúkkal aláírással igazoltassa a felügyelő. Ha a szabálysértő, mielőtt felfedné kilétét, a helyszínről a visszatérés szándéka nélkül a dolog hátrahagyásával eltávozna, a további eljárásra a talált tárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 26. Üzemképtelen gépjármű elszállításának joga: A felügyelő a helyi közút kezelőjének megbízásából a helyi közútról eltávolíthatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt. Ha baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. Az intézkedés megkezdése előtt meg kell kísérelni az adott jármű tulajdonosának, üzembentartójának megállapítását. Az intézkedés megkezdése előtt lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni. Amennyiben a jármű tulajdonosának, üzembentartójának felkutatása sikerült, vele szemben kell az intézkedést megtenni, helyszíni bírság vagy feljelentés formájában. Az intézkedés kezdeményezése jelentés formájában történik, melyben rögzíteni kell a gépjármű típusát, színét, feltalálásának pontos helyét, és azt, hogy a tulajdonos/üzembentartó felkutatására tett intézkedések milyen eredménnyel jártak. A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet. II. fejezet A feladat ellátásának szabályai 27. A közterület-felügyelők egyenruhában (továbbiakban: szolgálati öltözék) teljesítik feladataikat. A szolgálati öltözék, továbbá a szolgálati igazolvány a kötelezően viselendő egyedi azonosító 23