Beszámoló a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Répcelak 2010. év Tisztelt Képviselő testület! 1. Az alapellátás biztosításának módja A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 40. (1) értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása a települési önkormányzatok feladata. Répcelak városban a jogszabályban előírt szolgáltatást 2010. évben a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat biztosította. A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat területi irodája látta el Répcelak mellett a következő településeket: Csánig, Jákfa, Nick, Ölbő, Pósfa, Szeleste, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vasegerszeg. A gyermekvédelmi törvény a gyermek jogaként fogalmazza meg, hogy segítséget kapjon a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, illetve védelemben részesüljön a fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen, továbbá a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, elhanyagolással és az információs ártalommal szemben. A gyermeknek joga van, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő neveléséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenysége a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermekek visszahelyezését szolgálja. A szolgáltatás biztosítása során a hangsúly a veszélyes tényezők csökkentésén és a család erősségeire való alapozáson, a családi egység megőrzésén van. A családgondozó veszélyeztetettnek minősíti azt a gyermeket vagy fiatalt, akinek testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi-, és szociális fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. A Gyvt. megfogalmazza a gyermekek védelmének rendszerét és szabályozza a pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, feltételeit, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat.
2. Területi adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult Répcelakon 36 fő. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 40 gyermek részesült. A családgondozó minden szerdán és pénteken 8-16 óráig, kedden 12-16 óráig Répcelak, Bartók B. u. 55. szám alatt tartja fogadóóráját. A többi településen hetente, kéthetente 1 alkalommal illetve - szükség szerint - a polgármesteri hivatalokban fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélfogadási időben családlátogatások is zajlanak. Családlátogatás 380 alkalommal történt 2010. évben. 2010. évben az ellátottak száma a következőképpen alakult: Répcelaki területi iroda Ellátási forma Alapellátott Védelembe Ideiglenes Átmeneti Családgondozás gyermekek száma vétel alatt álló gyermekek hatályú elhelyezés nevelés Település száma Csánig 4 0 0 0 3 Jákfa 3 0 0 0 2 Nick 6 1 0 0 3 Ölbő 4 1 0 0 1 Pósfa 2 3 0 0 2 Répcelak 6 8 0 4 6 Szeleste 5 0 0 0 3 Uraiújfalu 2 0 0 0 12 Vámoscsalád 0 0 0 0 1 Vasegerszeg 0 0 0 2 1 Összesen 32 13 0 6 34 A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat gondozási eseteinek száma a répcelaki mikrokörzetben 85 gyermek. Répcelakon alapellátás keretében 6 gyermeket gondozott a szolgálat, védelembe vétel alatt 8 gyermek állt. Családgondozás 6 család esetében volt szükséges. Az ellátási területen az idei évben gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére nem került sor. A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása az egyik legnehezebb feladata a családgondozásnak.
Az átmeneti nevelésbe vétel hátterében különböző okok állnak a szülők felelőtlen életmódja, a kiskorú veszélyeztetése, elhanyagolása, deviáns magatartás. Ezeknél a családoknál elsődleges feladat a szülő-gyermek kapcsolat melegen tartása, eltávolodásuk megakadályozása, valamint a szülőt ismét alkalmassá tenni a szülői kötelességek és feladatok ellátására. A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat Répcelaki területi iroda gondozási eseteinek száma 2007-2010. év 40 35 30 25 20 15 10 alapellátott gyermekek száma védelembe vétel alatt álló gyermekek száma ideiglenes hatályú elhelyezés családgondozás 5 0 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat Répcelaki területi iroda szakmai tevékenységének adatai (tárgyév) Megnevezés Szakmai tevékenységek száma (halmozott adat) Ellátott gyermekek száma Információnyújtás 112 72 Segítő beszélgetés 59 45 Tanácsadás 133 60 Hivatalos ügyekben való közreműködés 103 51 Családlátogatás 380 51 Közvetítés más szolgáltatásba 12 13 Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel 3 3
Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 1 1 átmeneti nevelésbe vétel Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 9 12 védelembe vétel Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való 0 0 részvétel Szakmaközi megbeszélés 3 - Esetkonferencia 1 2 Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés 1 1 Adományozás 22 28 Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya 2 2 gondozása Összesen 841 341 3. Jellemző problémák Kapcsolattartási problémák miatt egyre több család került a szolgálat látókörébe; tanácsadás, információnyújtás, segítő beszélgetés miatt is keresték fel a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársát. A gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása is. Az elmúlt évben két esetben kapott jelzést a családgondozó válsághelyzetben lévő várandós anyáról. A családgondozás történhet: - önkéntes megkeresésre, - jelzőrendszer által küldött jelzésre, - együttműködésre kötelezés során: védelembe vétel esetén, szakellátásban lévő gyermek családjával. A tapasztalatok azt igazolják, hogy napjainkban a családok legjellemzőbb gondjai: a megélhetési problémák, a munkanélküliség, a pénzbeosztás, rangsorolás hiánya; a szülői elhanyagolás, családi konfliktus, a szülők életvitele, agresszivitása, szenvedélybetegsége. Hatósági intézkedés leggyakrabban elhanyagolás, a gyermek magatartása és a szülők együttműködésének hiánya miatt szükséges. Alapellátásra különböző okok miatt került sor: - tanköteles kiskorú igazolatlan hiányzása, - magatartási problémák, - csavargás, rossz baráti társaság, - szülők életviteléből adódó problémák, - alacsony jövedelmi viszonyok, megoldatlan lakáshelyzet, - gyermek elhanyagolása,
- családon belüli konfliktusok, bántalmazás. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (tárgyév) Megnevezés Kezelt problémák száma Ellátott gyermekek száma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő 56 15 stb.) Gyermeknevelési 33 4 Gyermekintézménybe való beilleszkedési 2 0 nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar 7 2 Családi konfliktus 42 10 Szülők vagy a család életvitele 44 6 Szülői elhanyagolás 40 9 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, 6 4 lelki) Fogyatékosság, retardáció 0 0 Szenvedélybetegségek 2 1 Összesen 232 51 A gyermekjóléti szolgálat a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében korrekciós tevékenységet folytat: családgondozás a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 4. A szolgálat egyéb tevékenysége A gyermekjóléti szolgálat közvetítéssel segíti elő a gyermek és családtagja hozzájutását azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket nem a szolgálat végez. Ennek függvényében tájékoztatást ad a gyermeknek és szülőjének az őket megillető jogokról, támogatásokról, ellátásokról. Szükség esetén szolgálatunk kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét és felhívja a családok figyelmét a különböző szaktanácsadások (jogi,
pszichológiai, pedagógiai) lehetőségeire, azok céljaira, feltételeire, a hozzájutás módjára, és hivatalos ügyek intézésében is segítséget nyújt. Segítjük az optimális életvezetést a gyermek és családja vonatkozásában, ha kell, szakemberek együttes munkájának szervezésével. A szolgáltatás során a következő tevékenységek történtek: - információnyújtás - konfliktuskezelés - életvezetési tanácsadás - esetmegbeszélés - hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás - mentálhigiénés támogatás - szükség esetén külső szakemberhez irányítás - válás esetén kapcsolattartás elősegítése - családlátogatás, segítő beszélgetés. A segítségnyújtás elsődleges módját az alapellátásban történő családgondozás jelenti. A családgondozás a segítő kapcsolatra épül. A család gondozásának filozófiája, hogy a gyermek jólétét akkor szolgáljuk a legjobban, ha megerősítjük a családot, mint egységet. A család segítése, gondozása tervezett tevékenység. A családgondozás hosszú folyamat, nem egy személy, tünet vagy probléma megoldását célozza, hanem egy komplex tevékenység, mely a család problémamegoldásának javítását szolgálja. A tevékenység széles körű, de a megoldásban a kis lépések elve érvényesül. A védelembe vétel javaslatára, magára a védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem lehet: a gyermek körül a problémák tovább súlyosbodtak, veszélyeztetettsége fennáll, a szülő és/ vagy a gyermek nem együttműködő. A védelembe vétel egyes eseteiben több éven át fenntartott intézkedés, amelynek oka az előzőekben említett együttműködés hiányosságán alapszik, hiszen a fennálló problémát közösen kellene megoldani, a szülő és a gyermek aktív közreműködésével. Szolgálatunk a gyermekek számára szabadidős programokat szervez, amelyek keretében a közösségi normák elsajátítására, a morális készségek és a vizuális gondolkodás elmélyítésére, az együttműködési készség, a kompetencia és motiváció fokozására helyezi a hangsúlyt. A szervezett táborok felüdülést, emocionális, közösségi élményeket, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújtottak a gyermekeknek, a játékon keresztül neveltek az egészséges életre, a szabadidő hasznos eltöltésére.
A szolgálat prevenciós tevékenység keretében igény szerint szervez játszóházi foglalkozásokat, nyári napközit, nyári korrepetálást, alkoholellenes fórumot. A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaként 2010. június július hónapban nyári napközis játszóházat vezettem 5 községben. Együttes cél volt a színes programokkal teli gyermekfelügyelet biztosítása és a prevenció. A répcelaki körzetben 5 helyszínen összesen több mint száz, 3-14 éves korú gyermek vett részt a szünidei programokon. A sárvári kistérség területén 11 helyszínen kétszáznál több diák kapcsolódhatott ki. Napjainkban nagyon fontos, hogy mivel és hogyan tölti az ifjúság a szabadidejét, mert ez visszahat a gyermekre, alakítja személyiségét és önmegvalósításának szerves része. Tapasztalataim szerint kikapcsolódásként a fiatal generáció a tömegkommunikáció által kínált kultúra azon műsorait követi, amik nem biztos, hogy megfelelő hatást váltanak ki a szocializáció során. A gyermekek szabadidős tevékenységének szervezése egyre fontosabb feladat, hiszen a televízió és a számítógépes időtöltések határozzák meg napjaikat. A játékok során az egyes érzékszervek fejlesztésére, új készségek, szokások, erkölcsi tulajdonságok elsajátítására helyeztük a hangsúlyt. A közösségi normák gyakorlására, baráti kapcsolatok kialakítására is alkalom nyílott. 5. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő- és jelzőrendszer működésének biztosítása. A gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszéléseket, szakmaközi egyeztetéseket tart a jelzőrendszer tagjaival és felkérésre környezettanulmányt készít. A törvényben előírt és meghatározott dokumentációt, helyzetértékelést elkészíti, illetve rögzíti. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival (háziorvos, védőnők, óvoda és iskola gyermekvédelmi felelősei, pedagógiai szakszolgálat, rendőrség) a kapcsolattartás folyamatos. A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén fegyelmi felelősségre vonásra is sor kerülhet.
A jelzőrendszer által küldött jelzések száma a répcelaki mikrokörzetben Megnevezés Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató 4 - Ebből védőnői jelzés 4 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 1 Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók 0 Átmeneti gondozást biztosítók 0 Menekülteket befogadó állomás, átmenti szállása 0 Közoktatási intézmény 17 Rendőrség 2 Ügyészség, bíróság 1 Pártfogó felügyelet 2 Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 0 Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó 0 szervezet Állampolgár 2 Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 5 Összesen 34 A veszélyeztetettség észleléséről egyre több jelzés érkezik. Az együttműködés egyik formája a gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi megbeszélés, melyen a jelzőrendszeri tagok megjelenésére számítunk. A szolgálat munkáját a község jegyzője és a polgármesteri hivatal nagymértékben segíti, összefogásunk a gyermekek, családok érdekében történik. 6. Jogszabályi változások A családok jelentős része küzd sajnos anyagi problémákkal, ezek részben a munkába állás nehézségeiből, részben a családok pénzbeosztási problémáiból adódnak. Az elmúlt évek jogszabályi változásai igyekeznek ezeket a nehézségeket kezelni, a családok anyagi támogatására újabb lehetőségek nyílnak és a jogalkotók igyekeznek oly módon megalkotni a rendelkezéseket, hogy a támogatások valóban a gyermekekhez jussanak el, célzottan, a valódi szükségletek kielégítésére. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (Cst.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.) a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény (továbbiakban: törvény) 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének,
ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. (Cst. II. fejezet, 6. (1) bek.) Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelzi a jegyzői gyámhatóságnak és értesíti a jegyző mellett a gyermekjóléti szolgálatot is. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Az oktatási intézmény igazgatójának első ízben 10 óra igazolatlan mulasztását követően kell jelzéssel élnie a gyámhatóság felé. A gyámhatóságnak végzést kell hoznia, melyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatásra jogosultat, hogy a tanévben az ötvenedik igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozást követően elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, mely a támogatás teljes részét érinti, valamint a gyermeket védelembe veszi. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a gyermek veszélyeztetettsége, iskolai mulasztása, a szülők elhanyagoló magatartásából következnek és a probléma alapellátás keretében nem megszüntethető, a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi a gyermek védelembe vételét, egyidejűleg javaslatot tehet a családi pótlék természetbeni formában történő folyósítására. Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság az iskola jelzése alapján felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése esetén a gyermek után járó iskoláztatási támogatást a települési önkormányzat részére a Magyar Államkincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja át a kincstár és nem a szülőnek. Az iskoláztatási támogatás felhasználásáról a jegyzői gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb 10 gyermek vonatkozásában láthatja el feladatait. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése mellett továbbra is megmarad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a következő esetekben:
nem tanköteles gyermek elhanyagolása tanköteles gyermeknek az iskolába nem járáson túli egyéb elhanyagolása (nem megfelelő ruháztatása, étkeztetése stb.) A családi pótlék természetbeni formában történő biztosítását szintén módosította a törvény a következőknek megfelelően: nem 1 évre, hanem legfeljebb 6 hónapra lehet elrendelni a természetbeni nyújtást nem a családi pótlék legfeljebb 50%-át, hanem kötelezően a teljes összegét kell természetben nyújtani. A 2010. szeptember 16. napjától hatályos, egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2010. (IX. 13.) kormányrendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése határozatlan időre történik. Háromhavonként (3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként) és a tanév végét követően azonban a jegyzői gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendeződött-e, teljesíti-e tankötelezettségét. A jegyzői gyámhatóság csak akkor szüntetheti meg a felfüggesztést, ha a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek egy óráról sem hiányzott igazolatlanul. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama alatt az iskoláztatási támogatás egy eset kivételével a családtámogatási folyószámlán gyűlik. A felfüggesztés megszüntetésekor az összegyűlt iskoláztatási támogatás az eseti gondnok közreműködésével természetben kerül a gyermek számára biztosításra. A természetbeni juttatást ekkor sem egyszerre, hanem a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva, részletekben kell nyújtani. A kivételes, egyedi esetet a legrászorultabb, azaz rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek jelentik. Ha rájuk tekintettel állapították meg az iskoláztatási támogatást, számukra a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetben kell nyújtani. Az iskoláztatási támogatás megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét még legalább a felfüggesztés idejével megegyező időtartamig, de legkésőbb a nagykorúság eléréséig fenn kell tartani, megelőzendő az újbóli tankötelezettségmulasztást. 7. Családgondozással kapcsolatos tapasztalatok A leggyakoribb veszélyeztető tényező a településeken az anyagi (megélhetéssellakhatással összefüggő) problémák folyamatos jelenléte. Szintén jelen van a szülők életviteléből adódó veszélyeztetettség, melyhez szorosan kapcsolódik a gyermek nevelésének elhanyagolása, a számonkérés, az ellenőrzés és követelmények nélküli elnéző szülői
magatartás. A munkanélküliség, az állandósult eltartottság nemcsak anyagi hátrányokkal, hanem erkölcsi és pszichikai leépüléssel is együtt jár. Családi konfliktusok, életviteli, gyermeknevelési problémák jelentkeznek, melyek a többségi társadalmi normáktól és szabályoktól eltérő magatartást eredményeznek, illetve viselkedési mintaként állnak a gyermekek, fiatalok előtt. A személyes kapcsolattartás során fenti problémák formálására, megoldására hívjuk fel a figyelmet, és beszéljük meg az áthidaláshoz vezető lehetőségeket. A félévenkénti felülvizsgálat során, ha az esetek többségben nem tapasztaltunk tartós javulást a probléma megszüntetésére vonatkozóan, további félévre meghosszabbodik az alapellátás. A gyermekvédelmi prevenciós elképzelések megvalósításához azonban minden esetben szükség van a szülő együttműködésére is, melynek hiánya sok esetben az erőfeszítések ellenére is eredménytelenséghez vezet. Sajnos éppen azok a szülők nem együttműködők, akiknek a gyermekeikkel gondok vannak (pl. távolmaradás szülői értekezletről). A kliensek többsége a megfelelő törvényismeret és információ hiányában a jogait hangsúlyozza a kötelesség és felelősségtudat felvállalása nélkül. 8. Jövőre vonatkozó célok meghatározása A családgondozói tevékenység során a jogok és kötelességek helyes arányára, és az együttélési szabályok, az általános normák betartásának tudatosítására törekszik a családgondozó. A családgondozás módja és formája a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függ, és a családban történő nevelési hiányosságok, problémák megszüntetésére, illetve a megelőzésre irányul, melynek önkéntes együttműködés az alapja. A prevencióra helyezzük a hangsúlyt és szeretnénk megadni minden segítséget a hozzánk forduló családoknak. Karitatív tevékenység keretében, a rászorulók számára ruhaadományokat juttattunk el, élelmiszeradományt, játék- és könyvadományt osztottunk, amivel továbbra is támogatom a segítségre szorulókat. Munkámat eredményesen szeretném végezni, ezért fontos a részvétel a szakmai tanácskozásokon, konferenciákon, tanfolyamokon. A 2010-es évben több alkalommal vettem részt továbbképzésen, ezáltal bővíthettem szakmai ismereteimet. Fontosnak tartom a szociális kompetenciánk fejlesztését, hogy érzékenyek legyünk a szociális munka iránt. A gyermek és ifjú korosztály kapcsolati és szociális problémáinak korai felismerésére törekedjünk- minősítés, meg- és elítélés nélkül. Úgy gondolom, hogy a folyamatos önképzés révén a hozzám fordulók igényeit és lehetőségeit jobban megismerhetem, és minőségi támogatást tudok nyújtani ügyfeleim számára.
A gyámhatóság hatósági intézkedései, feladatai: Az év folyamán a gyámhatósági hatáskörben főszámon 6 ügy került iktatásra. Az alszámon intézet ügyek száma 63 volt. Összesen főszámon és alszámon 69 alkalommal intézkedett a hatóság. A jegyző 8 határozatot hozott. 2010. évben a gyámhatósági ügyekben hozott érdemi döntések ellen fellebbezés nem volt. Répcelakon hatósági intézkedés keretében a gyámhatóság 2 esetben folytatott le védelembe vételi eljárást, melynek eredményeként a jegyző az ügyben érintett kiskorú gyermekek védelembe vétele mellett döntött. A védelembe vételre irányuló jelzés egy esetben a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójától érkezett, a másik esetben pedig a Sárvári Rendőrkapitányságtól. Két esetben a védelembe vétel felülvizsgálatát végeztük el. A felülvizsgálatot követően a gyámhatóság mindkét esetben a védelembe vétel további fenntartása mellett döntött az öt kiskorú gyermek esetében. Egy esetben a jegyző a védelembe vételt megszüntette, mert a gyermek nagykorúvá vált. Társhatósági megkeresésre környezettanulmány foganatosítására került sor. Répcelak Város Jegyzője 2010 év során egy szolgáltató részére sem adott ki működési engedélyt. A városi gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai: A gyámhivatali feladatokat jogszabály erejénél fogva 2002. január 1-től végzi Répcelak Város Gyámhivatala. Az év folyamán a gyámhivatalnál főszámon 62 ügy került iktatásra. Az alszámon intézett ügyek száma 278, összesen főszámon és alszámon 340 ízben intézkedett a hatóság. A gyámhivatal 2010.évben 36 határozatot és 61 végzést hozott, a gyámhatósági ügyekben hozott érdemi döntések ellen fellebbezés nem volt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) 2005. november 1-i hatálybalépése óta az új törvénynek megfelelően járunk el. Ez a törvény jelentős módosításon esett át, a hatálybalépés időpontja 2009. október 1. Plusz feladat többek között, hogy ezen időponttól kezdve minden joghatást kiváltó iratot végzés formájában kell kiadni, megszűnt az udvarias levél forma. Elmondható, hogy az eljárási törvény folyamatosan módosul, ezért annak ismerete szinte naprakész odafigyelést igényel. Illetékességi területünkön 2010. január 1-én hat személy állt gondnokság hatálya alatt. Az év folyamán egy személy kiskorú - esetében indított pert a gyámhivatal gondnokság alá helyezés tárgyában, melynek eredményeképpen az illető személyt a bíróság kizáró gondnokság alá helyezte. A gondnokság hatálya mint a törvényes képviselet ellátásának joga csak a nagykorúság elérésével áll be. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú a nagykorúsága eléréséig szülői felügyelet hatálya alatt áll. 2009. évről áthúzódóan még egy esetben történt gondnokság alá helyezés, így 2010. december 31-én 8 személy szerepelt a gondokság alá helyezettek nyilvántartásában. Mindkét személy részére a családból került ki a gondnok. Egy személy esetében, aki korlátozottan cselekvőképes, pszichiátriai javaslatra felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a bírósághoz azt kérve, hogy a bíróság a korlátozó gondnokságot az alperes vonatkozásában változtassa meg, és a gondnokolt alperest helyezze cselekvőképességet kizáró gondnokság
alá. A bíróság a kérelemnek helyt adott és az illető személyt kizáró gondnokság alá helyezte. A gyámhivatal vizsgálja a vagyonkezelés gondosságát, jogszerűségét, amennyiben a számadás helyes azt határozattal elfogadja. Az éves számadások határidőben benyújtásra kerültek, s azokat a gyámhivatal mivel rendben találta elfogadta. 2010. évben a gondnokoltak körében haláleset nem történt. Gondnokoltak vagyoni ügyeiben a gyámhivatal döntött több ízben pénzfelvétel kérdésében és szükség esetén az eseti számadás elfogadásában. Egy esetben gondnokolt vagyoni ügyében igazságügyi szakértő került kirendelésre. Külön végzésben történt a szakértő kirendelése, felmentése és munkadíjának megállapítása, valamint munkadíjának kifizetése. Egy esetben történt gondnokolt esetében személyi kölcsön visszafizetésének engedélyezése a betétszámláján lévő megtakarításából. Egy esetben történt gondnokolt vagyoni ügyében erdő ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződésben foglalt jognyilatkozat jóváhagyása. Ehhez kapcsolódóan rendelkezett a gyámhivatal az erdőgazdálkodási tevékenység szülő, törvényes képviselő általi végzésére vonatkozóan. Két alkalommal eseti gondnok kirendelése történt, kiskorú és gondnokolt vagyoni ügyében. Hivatásos gondnok képzése és alkalmazása a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat feladata. 2009. évben megbízási szerződést kötött az önkormányzat hivatásos gondnoki teendők ellátására határozott időre, három évre. A feladat finanszírozásához állami normatíva áll rendelkezésre. 2010. január 1-től az önkormányzat a megbízási díj emeléséről döntött. A gyámhivatali munka további része kiskorúak vagyoni ügyével kapcsolatos ügyintézés volt. A hatóság 2010. december 31-én 24 kiskorú ingó és ingatlantulajdonát tartja nyilván. Vagyoni ügyben hat esetben határozat született, amely gyámhatósági betétből történő pénz felvételét és felhasználását engedélyezte a szülő utólagos számadási kötelezettsége mellett. A tavalyi évben 8 személy vált önjogúvá. Egy kérelem kapcsán hagyott jóvá a gyámhivatal szülői jognyilatkozatot, mely kapcsán kiskorúak tulajdonában lévő ingatlan jelzáloggal történő megterhelésére került sor. A készpénzvagyonnal rendelkező gyermekek és gondnokoltak pénzét a jogszabálynak megfelelően a gyámhivatal székhelye szerint illetékes hitelintézetnél kell elhelyezni. Ezek gyámhatósági fenntartásos betétek, melyeket a gyámhivatal felügyel. Kedvező kamatozási feltételek mellett, megfelelő biztonsággal, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik a gyámhatósági betétek kezelése a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Répcelaki Fiókjánál. A betéteket kamatadó nem terheli. A felügyelt vagyon a kiskorúak esetében 4.194.090 Ft, a gondnokoltak esetében 4.824.320 Ft, összesen 9.018.410 Ft. Illetékességi területünkön gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének ismételt elrendelése két kiskorú esetében történt. A jogszabály kedvező változása miatt az ismételt elrendelés lehetséges abban az esetben is, ha az adók módjára történő behajtás eredménytelen maradt. Az év folyamán egy gyermek állt gyámság alatt, a kiskorú tartós állami nevelésben van, a gyermek hivatásos nevelőszülő családjában él. Az éves felülvizsgálat megtörtént a tartós nevelés fenntartásával, a különleges ellátási szükséglet megállapításával; az éves számadás rendben lezajlott. Ezen kiskorú esetében pénzfelhasználás engedélyezése történt, majd pedig a felhasználás szabályszerűségéről eseti számadás keretében döntött a gyámhivatal. Illetékességi területünkön még egy kiskorú áll gyámság alatt, aki családba fogadással került a dédnagyszülők gondozásába. Egy esetben született döntés örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatályának 1 évvel való meghosszabbítására.
Egy kiskorú esetében van folyamatban családjogi helyzet rendezése, tekintve, hogy a gyermek anyakönyve nyitott, apa adatainak anyakönyvezésére egyenlőre nem került sor. Új rendelkezés, miszerint eredménytelen védelembevétel esetén, ha annak megszüntetésére két év alatt nem kerül sor, akkor a jegyző az iratokat átteszi a gyámhivatalhoz, aki megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket. Egy ilyen ügy volt a tavalyi évben, a gyámhivatal a vizsgálata után az eljárását megszüntette, tekintve, hogy a veszélyeztetettség nem tette szükségessé gyámhivatali intézkedés megtételét. Szintén új jogintézmény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás, melynek szabályairól törvény rendelkezik. A gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelős szerv a megelőzésben és a jelzésben kapott szerepet. Illetékességi területünkön egy ilyen ügy zajlott, mely kapcsán a szülő ellen kiskorú veszélyeztetése miatt büntető eljárás van folyamatban, illetve az ügyészség javasolta a szülői felügyeleti jog megszüntetését. A gyámhivatali feladatok teljesítése során számos esetben ad és adott a hatóság jogi kérdésekben felvilágosítást az ügyfelek részére, melyek azonban nem mindig járnak további ügyintézéssel. Számos esetben történik megkeresés adatszolgáltatásokra vonatkozóan, melyeknek minden esetben határidőben eleget tettünk. Belföldi jogsegély esetében meghallgatásokat végzünk vagy éppen meghallgatásokat kérünk. 2010. évben a Megyei Szociális és Gyámhivatal két témakörben (átmeneti nevelés, eredménytelen védelembe vétel) tartott ellenőrzést. Az ellenőrzések jogszabálysértést nem tapasztaltak. Munkánk során törekednünk kell a humánus, jogszerű ügyintézésre, az ügyfelek érdekeinek szem előtt tartására. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testület döntését a beszámoló elfogadására! Répcelak, 2011. február 10. Lónai Bettina sk. Pál Andrea sk. Böröndyné Nagy Anikó sk. Szociális ügyintéző családgondozó aljegyző
Határozati javaslat: Répcelak város Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló 2010. évi beszámolót elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Németh Kálmán polgármester