Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dunafalva Községi Önkormányzat

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Dunafalva Községi Önkormányzat 2013. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 4 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 4 2. Stratégiai környezet bemutatása... 5 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...14 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...17 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...19 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...20 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...21 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...22 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...23 1. A HEP IT részletei...23 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...23 A beavatkozások megvalósítói...24 Jövőképünk...24 i területek részletes kifejtése...27 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...36 3. Megvalósítás...40 A megvalósítás előkészítése...40 A megvalósítás folyamata...40 Monitoring és visszacsatolás...41 Nyilvánosság...41 Érvényesülés, módosítás...42 4. Elfogadás módja és dátuma...43

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, a Szeremle Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Dunafalva község Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján, Baja és Mohács városok között helyezkedik el. A település a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint halmozottan hátrányos helyzetű település minden szempontból A település közszolgáltatásokkal való ellátottságának néhány jellemzője: közigazgatás közös önkormányzati hivatal fenntartása Szeremlével, a településen hivatali központ működik; egészségügyi ellátás - vegyes háziorvosi körzet, ügyeleti ellátás, fogorvosi ellátás feladat-ellátási szerződéssel államháztartáson kívülre szervezve, gyógyszertár, iskola-egészségügy, védőnői szolgálat közös védőnői körzet Szeremlével; óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés állami feladat-ellátással a Szeremle-Dunafalva Általános Iskola biztosítja a feladat-ellátást; szociális ellátás szociális étkeztetés önálló, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Dávod-Dunafalva Szociális Intézményfenntartó Társulás útján szerződéses feladat-ellátás; családsegítés és gyermekvédelem bajai központtal társulásos feladat-ellátás. Vezetékes ivóvízzel, áram- és gázszolgáltatással, pormentesített közutakkal (néhány utcától eltekintve) a település teljes belterülete lefedett. A településen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését a Dunafalva Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Dunafalva Német Nemzetiségi Önkormányzat a települési önkormányzattal együttműködve biztosítja. Értékeink, küldetésünk Dunafalva Község Önkormányzata kinyilvánítja, hogy a településen minden ember számára, a társadalmi élet minden színterén, megkülönböztetés nélkül biztosítja az esélyegyenlőséget az alapvető jogokhoz való hozzáférés tekintetében és ennek érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat és intézkedési programokat. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A Dunafalva Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi programban meghatározott célok és feladatok végrehajtásának eszközei megjelennek a célcsoportokat érintő alábbi helyi rendeletekben: a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 10/2004.(V.24.) önkormányzati rendelet a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2013.(III.25.)önkormányzati rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról és a térítési díjakkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 8/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Dunafalva Községi Önkormányzat 2010-2014. évi gazdasági programja A település infrastrukturális helyzete miatt a legkilátástalanabb feladat a munkahelyteremtés. A gyermeklétszám csökkenése miatt a közös fenntartású oktatási intézményben törekedni kell a helyi foglalkoztatottak munkahelyének megtartására. Az egyre idősödő lakosságra figyelemmel a szociális ellátás területén vizsgálni a létszámbővítés lehetőségét és esetlegesen egy bentlakásos intézmény közös kialakítását.. A képviselő-testület fontosnak tartja a település még működő munkáltatókkal való jó kapcsolat tartását, kooperációt és koordinációt különösen a pályázások területén, valamint az együttműködést a térség településeivel azzal a céllal, hogy az ott létesülő munkahelyeknek dunafalvi munkavállalói is lehessenek. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás rendelkezett szociális szolgáltatásfejlesztési koncepcióval, közoktatási intézkedési tervvel, azonban a társulás megszűnésével ezek a tervek csak kiindulási dokumentumokként szolgálhatnak egy új, jelenleg nehezen körvonalazódó térségi társulásnak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A település alapvető problémája, hogy a község lakossága 1970-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A község állandó népességének alakulása (1870-2011.) az utolsó, 2011. évi népszámlálási adatok alapján. 2 500 Dunafalva- népességszám (1870-2011) 2 000 1 500 1 000 500 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Népességszám (fő) 1. ábra 1970 1980 1990 2001 2011

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 7 988 8 975 99% 9 962 99% 0 947 98% 1 942 99% 2 938 100% 1300 Dunafalva - lakosságszám 2000-2013. 1200 1100 1000 900 800 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. lakosságszám 2. ábra Egy rövidebb intervallumot figyelembe véve, a község állandó lakosainak száma (2000-2013.) egyre jelentősebb ütemben csökken. A fenti 1. számú ábra szerint a lakosság száma 1870-től folyamatosan csökken. 43 év alatt 49,8%-kal csökkent. Ennek oka a mezőgazdaságra valamint a bajai könnyűiparra épülő munkahelyek megszűnésén keresztül a családok megélhetési nehézségeinek növekedése. Az elmúlt időszakban a népességváltozás tényezői természetes szaporodás vagy fogyás illetve vándorlási különbözet az utóbbi időszakra vonatkozóan ugyancsak kedvezőtlen adatokat mutatnak: 1980-1989. 1990-2001. 2001-2011. Természetes szaporodás, fogyás -168-163 -134 Vándorlási különbözet -51-35 -24 A lakosság korcsoportos megoszlását bemutató grafikonból látható, hogy a csökkenő lakosságszámon belül a 18 év alatti korosztály csökkenése az utóbbi öt évben, míg a 18-60 év közötti korosztály csökkenése az utóbbi három évben jellemző, míg a 60 év felettiek aránya a csökkenő összlakosságszámban növekszik.

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a településen az 1000 lakosra jutó élve születések száma 79 halálozások száma 230 házasságkötések száma 3 válások száma 4 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 2001 n.a. n.a. Öregedési index (%) 2008 227 113 200,9% 2009 230 107 215,0% 2010 308 95 324,2% 2011 312 91 342,9% 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 276 313 589 36 13,0% 48 15,3% 84 14,3% 2009 278 240 518 36 12,9% 58 24,2% 94 18,1% 2010 273 305 578 32 11,7% 50 16,4% 82 14,2% 2011 269 301 570 25 9,3% 45 15,0% 70 12,3% 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 276 313 589 36 13,0% 48 15,3% 84 14,3% 2009 278 240 518 36 12,9% 58 24,2% 94 18,1% 2010 273 305 578 32 11,7% 50 16,4% 82 14,2% 2011 269 301 570 25 9,3% 45 15,0% 70 12,3% 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 84 94 83 70 0

20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 5 4 2 1 n.a. % 6,0% 4,3% 2,4% 1,4% ######### fő 13 13 17 11 n.a. % 15,5% 13,8% 20,5% 15,7% ######### fő 10 11 10 13 n.a. % 11,9% 11,7% 12,0% 18,6% ######### fő 9 10 10 5 % 10,7% 10,6% 12,0% 7,1% ######### fő 7 11 13 11 n.a. % 8,3% 11,7% 15,7% 15,7% ######### fő 10 16 10 5 n.a. % 11,9% 17,0% 12,0% 7,1% ######### fő 10 10 9 9 n.a. % 11,9% 10,6% 10,8% 12,9% ######### fő 10 14 9 9 n.a. % 11,9% 14,9% 10,8% 12,9% ######### fő 8 4 3 6 n.a. % 9,5% 4,3% 3,6% 8,6% ######### fő 2 1 0 0 n.a. % 2,4% 1,1% 0,0% 0,0% ######### 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 35 42 77 0 0,0% 0,0% 0,0% 2009 39 52 91 21 28 49 53,8% 53,8% 53,8% 2010 36 52 88 22 30 52 61,1% 57,7% 59,1% 2011 31 42 73 12 31 43 38,7% 73,8% 58,9% 2012 26 37 63 n.a. n.a. 0 0,0% 0,0% 0,0% 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 84 2 2,4% 26 31,0% 56 66,7% 2009 94 2 2,1% 30 31,9% 62 66,0% 2010 85 1 1,2% 23 27,1% 61 71,8% 2011 70 0 0,0% 28 40,0% 42 60,0% 2012 63 0 0,0% 25 39,7% 38 60,3%

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 81 11 13,6% 2009 91 7 7,7% 2010 88 7 8,0% 2011 75 6 8,0% 2012 63 1 1,6% 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A 2011. évi népszámlálási adatok alapján az 1000 lakosra jutó adózók száma a településen 286 fő, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népességből 14%, a női munkanélküliek aránya a nyilvántartott álláskeresőkből 43 %, a regisztrált 180 napon túli munkanélküliek aránya az álláskeresőkből 59%. a) Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A következő ábra a település bajai kistérségen belüli helyzetét mutatja meg a munkanélküliség szempontjából. A diagrammból látható, hogy a települési munkanélküliségi mutató (TMM) - mely a nyilvántartott munkanélküliek összes munkaképes lakoshoz viszonyított arányát mutatja és a települési összesített mutató (TÖM=TMM*MMM) alapján ami tehát mind a munkanélküliek számát, mind összetételét figyelembe veszi Dunafalva a kistérség második legrosszabb helyzetben lévő települése. A mély munkanélküliségi mutató (MMM) szempontjából mely a munkanélkülieken belül a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, tartós munkanélküli, alapfokú végzettségű, megváltozott munkaképességű, 50 év feletti) arányát is figyelembe veszi - a helyzet valamivel kedvezőbb. A település hátulról a 4. helyet foglalja el a kistérségben, tehát a dunafalvi munkanélküliek között a többi 19 településhez képest arányában valamivel nagyobb számban vannak olyan személyek, akik vélhetően hosszabb időn belül tudnak majd elhelyezkedni. Bajai kistérség munkanélküliségi mutatói 2007. Forrás: DAR Munkaügyi Központ Bajai Kirendeltség tájékoztatója, 2007 25 20 15 Sorrend 10 5

Az iskolázottság figyelembe vételével a gazdasági aktivitás tekintetében a nők hátrányos helyzete megállapítható, hiszen az inaktív keresők aránya jóval nagyobb a foglalkoztatottak aránya pedig kisebb, mint a férfiaké. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A legmagasabb befejezett iskolai végzettség a 2011. évi népszámlálási adatok alapján: legmagasabb iskolai végzettség (7 éves és idősebb) 0 évfolyam 1-7. évfolyam 8. évfolyam középfokú érettségi egyetem, főiskola 600 400 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség nemenkénti eloszlása (2011.) egyetem, főiskola stb. oklevéllel érettségi 200 0 férfi nő középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Dunafalva lakosságának gazdasági aktivitása (2011.) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi nő eltartott inaktív kereső munkanélküli foglalkoztatott

A fenti első grafikonból látható, hogy a dunafalvi lakosságon belül a legnagyobb arányt a 8. évfolyam legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők képezik. Az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nem éri el a középfokú végzettséggel, de érettségivel nem rendelkezők számát. A végzettség nemenkénti megoszlása azt mutatja, hogy a nők körében magasabb az általános iskolai végbizonyítvánnyal, érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az álláskeresőkből 48,6%. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat a Munkaügyi központ által biztosított keretszámok maximális kihasználásával vesz részt a közfoglalkoztatásban. Éves szinten a közfoglalkoztatottak átlaglétszáma: 30 fő/év d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés tekintetében a település rossz helyzetben van. Buszjárat Dunafalváról Bajára hétköznapokon ötször van. Baján a nagyszámú munkaerőt igénylő üzemek egy része megszűnt. A vállalkozások segítése és a helyben való foglalkoztatás elősegítése érdekében az önkormányzat kezdeményezte a település szabad vállalkozási övezetbe való csatolását. A térségben működő közfoglalkoztatási program segítségével az önkormányzaton kívül a Vízügy is foglalkoztatja a lakosság e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok foglalkoztatásának valamint gyakorlathoz való juttatásának elősegítése érdekében az önkormányzat rendszeresen pályázik a Munkaügyi Központ pályázatkezdők számára biztosított keretére. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyi foglalkoztatási program a közcélú foglalkoztatáson kívül nincs, az önkormányzat a neheződő körülmények ellenére törekszik a munkahelyek megtartására. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményekben közfoglalkoztatási program keretében biztosított a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés nincs. 3.2 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A települési önkormányzat a szociális törvény és a helyi szociális rendeletben foglaltak szerint biztosítja a jogosultak számára a rendszeres és eseti támogatásokat, természetbeni ellátásokat. Az aktív korúak ellátásának csökkenésében nyomon követhető az a központi szándék, hogy az aktív korúakat megillető támogatások csökkenjenek a közcélú munkába bevontak számának és így a számukra fizetendő bér ellenében. 2012-ben önkormányzati közfoglalkoztatásban 21. fő (16 férfi, 5 nő) vett részt. A közfoglalkoztatási program nehézsége, hogy a pályázati rendszer döntően csak 2 havi foglalkoztatást tesz lehetővé és az ennek ellenértékeként fizethető bér nem segít a családok anyagi nehézségein, különösen abban az esetben nem, ha mindkét családfenntartó munkanélküli.

2012. december 31-én 67 gyermek volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, 36 családból. Az eseti szociális ellátásoknál szembetűnő az átmeneti segély növekedése és a Bursa Hungarica támogatás visszaesése. Az önkormányzat a társulásban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálat valamint a hivatal szociális ügyintézőin keresztül segítséget nyújt a szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben valamint egészségi okból, mentális állapotból vagy más okból származó problémák megoldásában valamint aktív közcélú foglalkoztatással is segíti a családokat. A tartós bentlakást, illetve átmenti elhelyezést nyújtó otthon a településen nincs. 3.3 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány - az önkormányzat az egészségházban háziorvosi bérlakással rendelkezik b) szociális lakhatás - az önkormányzat szociális célú bérlakással nem rendelkezik c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok - egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok nincsenek a településen e) lakhatást segítő támogatások - helyi szociális rendelet alapján természetben nyújtott támogatásként lakásfenntartási támogatás vehető igénybe f) eladósodottság A lakosság eladósodottságának mértékére adatok nincsenek, azonban a 3.3. pontban évenként kimutatott segélyeknél jól látható az átmeneti segélyek növekedése. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása - 72 fő külterületi lakos van, 3.4 Telepek, szegregátumok helyzete a) a szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nincs ilyen terület. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) nincs c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregációval veszélyeztetett terület nincs. 3.5 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés - háziorvosi szolgálat önálló vegyes körzet (dr. Juhász Katalin) a - védőnői szolgálat közös körzet Szeremlével, feladat-ellátási szerződés államháztartáson kívül gazdasági társasággal (Szamy Bt.) b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés - a koragyermekkori kötelező szűrések a védőnői szolgálat útján helyben hozzáférhetők, - a népegészségügyi szűrések a bajai szűrőállomáson illetve szakrendelők útján Baján történnek, c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés - a gyermekek és tanulók számára az oktatási nevelési intézmények útján biztosított a hozzáférés - a felnőttek rehabilitációs ellátást bajai szakrendelők útján vehetik igénybe d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

- a közétkeztetésben a helyi beszállítók segítségével az önkormányzat törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak megfelelő étrend összeállítására, a központi konyha dietetikussal nem rendelkezik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés - a helyi sportprogramokhoz való hozzáférés ingyenes, a szabadidős és sportprogramok a Dunafalva SE szervezésében valósulnak meg f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés - a szociális étkezés, házi segítségnyújtás a helyi szociális rendelet alapján vehető igénybe, nappali ellátás, bentlakásos intézmény a településen nincs, a településen idősek klubja működik, g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor - hátrányos megkülönböztetés vagy az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos bejelentés az önkormányzat vagy intézményei által nyújtott ellátásokkal kapcsolatosan nem volt h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül - a szociális étkezés térítési díjainak megállapítása során az egy főre jutó jövedelem alapján három fizetési sáv került megállapításra - családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a mélyszegénységben élőkkel, hátrányos helyzetű személyekkel kiemelten foglalkozik 3.6 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai - Iskolai rendezvények, Dunafalvi Hagyományőrző Egyesület rendezvényei. - a közösségi élet fórumai a helyi önszerveződő közösségek számára is nyitott, kéthavonta megjelenő Lakossági Tájékoztató, a polgármesteri fogadóórák, az évente tartott közmeghallgatás valamint a falugyűlés b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) - a közösségi együttélésre az etnikai konfliktusok nem jellemzőek c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) - a katolikus egyház karitatív tevékenységet folytatnak a településen, melyhez az önkormányzatok is segítséget nyújtanak, az önkormányzat önkénteseket fogadó szervezetként nyilvántartásba vetette magát. 3.7 A német és roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A település lakosságának 14,5%-át teszik ki a különböző nemzetiséghez tartozó lakosok. A nemzetiségi hovatartozás tekintetében - az utolsó, 2011. évi népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy legnagyobb számot, 10,4 %-ot a német lakosság képviseli, ezt követi a roma nemzetiség 2,8%-kal. Nemzetiségi hovatartozás (2011.) magyar cigány (romani, beás) horvát német A népszámlálási adatok nem minden esetben adnak pontosan számot a cigány kisebbség lélekszámának alakulásáról, mivel sokan tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás önkéntes - nem nyilatkoznak származásukról. Ugyanez elmondható az idősebb német nemzetiségű lakosokról, akik a korábbi, általuk megélt retorziók miatt nem vallanak nemzetiségi hovatartozásukról.

A cigány származású munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek növelését a munkaügyi központ munkaerőpiaci programokkal, az önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatásba való bevonásukkal segíti. A településen cigány és német nemzetiségi önkormányzat működik. - A roma nemzetiségi önkormányzat a kiemelt ünnepekhez (karácsony, húsvét) kapcsolódóan végez adományozást, együttműködve a Máltai Szeretetszolgálattal ruhaosztásokat szervez, a roma nemzetiségű közcélú munkavállalók minél nagyobb számú foglalkoztatását kezdeményezte az önkormányzatnál. A német nemzetiségi önkormányzat a dunafalvi lakosság nyelvoktatását támogatja. Vásárolt 3 tananyagot, melyet a falu lakosai szabadon kölcsönözhetnek. 3.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A mélyszegénységben élők és a romák között jelentős munkanélküliség Szolgáltatók felé fennálló tartozások, szolgáltatások megszüntetése fejlesztési lehetőségek Ezen csoportok nagyobb mértékű bevonása a közfoglalkoztatásba, és annak képzési programjába Jelző rendszer kialakítása a szolgáltatókkal a kikötések megelőzése valamint a lakásfenntartási támogatások célzott juttatása 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen önkormányzati fenntartású napközi otthonos óvoda, valamint állami fenntartású és működtetésű általános iskola van. Az általános iskolai felső tagozatos oktatásban a dunafalvi felsőtagozatosok szervezett szállítással, bejáró tanulóként vesznek részt.

Iskola összlétszámának alakulása 120 107 105 113 109 107 111 105 100 100 95 94 87 86 85 84 81 80 73 68 66 60 58 51 49 47 45 40 20 0 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Iskola összlétszáma A településen az általános iskola létszáma csökkenő tendenciát mutat. A köznevelésben megvalósításra váró esélyegyenlőségi feladatok végrehajtása az érintett intézmény feladatköréhez tartozik, melyet saját pedagógiai programjuk részeként, illetve önálló esélyegyenlőségi tervükben határozzák meg. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 67 fő c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 51 fő e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs ilyen gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnő Szeremle és Dunafalva településeket látja el. betöltetlen státusz nincs, az egy védőnőre jutó ellátottak száma: 54 fő b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen vegyes háziorvosi praxis van. Gyermekorvos a védőnői szolgálat szervezésében végez szűrést és vizsgálatot a településen.

c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A korai fejlesztési és rehabilitációs ellátások Baján vehetők igénybe, odautazási probléma esetén az önkormányzat segítséget nyújt. d) gyermekjóléti alapellátás A bajai központú, társulás keretein belül működő családsegítő szolgálat heti egy alkalommal tart fogadóórát és látogatja helyszínen a családokat. Az iskolában napközi otthoni ellátás működik. e) gyermekvédelem 2012. december 1-jén a gyámhatóság 4 veszélyeztetett családot és 10 veszélyeztetett kiskorút tartott számon a településen. A veszélyeztetettsége okai között döntően magatartási okok szerepeltek, környezeti és anyagi veszélyeztetettség mellett. Védelembe vett kiskorú ebben az időpontban nem volt. 2012-ben iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezésére 4 gyermek esetében került sor, december 1-jén 6 gyermek iskoláztatási támogatásának folyósítása szünetelt. Kizárólag 16 évet betöltött gyermekekkel kapcsolatosan merültek fel olyan jellegű, iskolába nem járással kapcsolatos problémák, mely miatt ellátás szüneteltetésére került sor. Az általános iskolás korú és helyben tanuló gyermekeknél a helyi jelzőrendszer iskola, családsegítő szolgálat, hivatal, védőnő jó működése és az egységes fellépés eredményeként ezek a problémák időben kezelésre kerülnek. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A helyi szociális és gyermekvédelmi rendelet alapján átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Sport és szabadidős programok az önkormányzat, az iskola, a Dunafalva Sport Egyesület, Dunafalva Horgász Egyesület valamint a Dunafalvi Hagyományőrző Egyesület szervezésében zajlanak a településen, melyen a részvétel bárki ingyenesen számára biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Intézményi gyermekétkezés az iskolában és az óvodában biztosított. Hétvégi étkeztetés nincs. Az önkormányzat minden évben sikeresen pályázik a nyári gyermekétkezési programba. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére észrevétel nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A jelzőrendszer jelzése alapján a krízishelyzetben lévők problémáinak kezelése pénzbeli vagy természetbeni juttatásokkal, ingyenes étkezés biztosításával 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A nevelési, oktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása integrált oktatás keretében történik. Az integrált oktatás, különleges gondozás a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében biztosított. Az intézmények sajátos helyzetét jelzi a hátrányos helyzetű (HH), valamint halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek tanulók száma.

A település oktatási, nevelési intézményeiben a HH/HHH adatai (2012.) intézmény HH HHH fő % fő % Dunafalvi Katica Napközi Otthonos Óvoda 12 60% 3 15% Szeremle-Dunafalva Általános Iskola 30 66% 7 15% Az óvodai létszám (20 fő) 60%-át teszik ki a hátrányos helyzetű és 15%-át a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, míg az iskolában a létszám (45fő) 66%-át a hátrányos helyzetű és 15%-át a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A sajátos nevelési igényű (SNI) valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek tanulók aránya meghaladja az országos átlagot (7,8%), de az intézményekben saját szakképzett pedagógusokkal illetve a Bajai Pedagógiai Szakszolgálattal szerződve, utazó pedagógusokkal kerül megoldásra a korai fejlesztés, gyógytestnevelés, logopédia, egyéni fejlesztés. A településen az ép értelmű, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának feltételei beavatkozást kívánnak, mert az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben megoldott, és speciális eszközök, hang- és fényjelzések, berendezések hiányoznak. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Iskolapszichológus a köznevelési intézményekben nincs, a Bajai Pedagógiai Szakszolgálat szerződéssel látja el a feladatot, illetve az iskola állományában két gyógypedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus is található. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés az oktatás területén nincs. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen csak egy iskola és egy óvoda található, nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A kislétszámú integrált oktatás-nevelés, fejlesztés, ingyenesen biztosított közösségi programok, iskolai kirándulások. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A hátrányos helyzetű illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében nagyobb az iskolai mulasztások száma különösen középiskolában, így marad az alacsony iskolázottság Szorgalmi időszakon kívül a hátrányos helyzetű tanulók napi egyszeri meleg étkezése nem megoldott fejlesztési lehetőségek Arany János, Útravaló programok valamint a Bursa Hungarica Felsősoktatási Ösztöndíjpályázatokra figyelemfelhívás, részvétel ösztönzése, támogatása, A nyári gyermekétkeztetési programban való aktív részvétel, abban a helyi felvásárlás erősítése 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A 2011. évi népességszámlálási adatok alapján a nők aránya az összes lakosságszámon belül 50,1%. A 60 év feletti korosztályban a nők aránya már 51,2%, 70 év felett már 59,8%, míg 80 év felett 72,5%.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A fenti első grafikonból látható, hogy a dunafalvi lakosságon belül a legnagyobb arányt a 8. évfolyam legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők képezik. Az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nem éri el a középfokú végzettséggel, de érettségivel nem rendelkezők számát. A végzettség nemenkénti megoszlása azt mutatja, hogy a nők körében magasabb az általános iskolai végbizonyítvánnyal, érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nincs erre vonatkozó adat. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése helyben lehetetlen, időszakosan a mezőgazdasági idénymunkák idején tudnak csak alkalmi munkát vállalni. A városban való elhelyezkedésük is ritka, mivel ezeket az álláshelyeket a munkáltatók a bejárási költségek megtakarítása miatt igyekeznek helyi munkavállalókkal betölteni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs erre vonatkozó adat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Bölcsőde, családi napközi a településen nincs. Férőhely hiányában nem volt óvodai felvétel elutasítás. A közintézményekre nem jellemző a rugalmas munkaidő. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Családtervezési tanácsadást a védőnő tart és az ő szakterülete az anya- és gyermekgondozás is. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőket érő illetve családon belül erőszakról nem érkezett jelzés. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Anyaotthon, családok átmeneti otthona nincs a településen, krízishelyzet esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével kerülnek a családok elhelyezésre más településeken. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A településen a helyi közéletben a nők nem töltenek be kellően aktív szerepet. A települési önkormányzat 5 tagjából 1 nő. A helyi civil szerveződésekben (sportkör, horgászegyesület, vadásztársaság) döntően férfiak vesznek részt, a kulturális, oktatási célú szerveződésekben (hagyományőrző egyesület, iskolai alapítvány) azonban jelentősebb a női résztvevők száma. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érő munkanélküliség csökkentése érdekében bevonásuk a közfoglalkoztatásba, a családgondozók segítségével az otthon végzendő munkák rendszerességére, az azokból megtermelhető javakra való felhívás (pl. háztáji kertek gondozása, állattartás). Az önkormányzati intézményekben jellemző, hogy a munkavállalók nagyobb számban nők, akik vezetői pozícióban is vannak (pl. roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, óvodavezető, jegyző). 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a munkanélküli nők és ezen belül a kisgyermekes anyák száma Családon belüli erőszak rejtve marad A férfiak családból való kikerülésével, a felkutathatatlan jövedelmekkel a nők és a gyermekek kilátástalan anyagi helyzetbe jutnak A településen és a közelben sincs anyaotthon fejlesztési lehetőségek Aktív bevonásuk a közfoglalkoztatásba, képzési programokba, részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása Tájékoztatás az együttműködő partnerek útján a lehetőségekről. Tájékoztatás a segélyezési formákról és a gyermektartás megelőlegezés módjáról a családgondozók útján Javaslattétel anyaotthon létesítésére Baján 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A 2.1. pont szerinti demográfiai adatokból látható, hogy a település lakosságában az idős korúak aránya emelkedik. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy a településen a háztartások 38%-a egyszemélyes, 31,6%. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Nem jellemző. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A közösségi programokban, a nők részt vesznek, de nyugdíjasok foglalkoztatására a közintézményekben nincs mód, mivel cél a munkaképes korúak foglalkoztatása. Az idősek tekintetében cél a munkahelyek megőrzése és eljuttatásuk a nyugdíjas közösségbe. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs ilyen megkülönböztetés.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi és szociális alapellátásokhoz való hozzáférés helyben biztosított, idősek napközi otthona nincs a településen. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Idősek Klubja és a művelődési ház programjainak látogatása biztosított. Önszerveződő közösségek szervezésében egyéb programokon is részt vehetnek. Évente egyszer az önkormányzat Idősek Napját szervez c) idősek informatikai jártassága Nem jellemző és nincs is ilyen jellegű igény, ugyanakkor a községi könyvtár biztosít lehetőséget a számítógépes jártasság fejlesztésére. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Idősek klubja működik a településen. Dávod-Dunafalva Szociális Intézményfenntartó Társulás házi betegápolást biztosít. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Egyedül élő idősek hétvégi ellátása, étkeztetése nem Igényfelmérés, ajánlat kérés hétvégi étkeztetésre megoldott 55 év feletti tartós munkanélküliek száma magas Fokozott bevonásuk a közcélú programokba, képzési átképzési programok indítása a Munkaügyi Központtal, képzési hely és pedagógus kapacitás biztosítása Elmagányosodás, elszigetelődés A helyi önszerveződő közösségeknek a helyi újságban,a honlapon nagyobb nyilvánosság biztosítása, szervezett programjaik számára a közösségi színterek ingyenes biztosítása Az idősebb korosztály informatikai jártassága A helyi szintű alapfokú informatikai képzés alacsony szervezése a partner szervezetek segítségével A 65 év feletti férfiak száma jóval alacsonyabb a Egészség megőrzési tájékoztató programok nőkénél szervezése a partner szervezetek bevonásával 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők nem a közfoglalkoztatási célcsoport tagjai. Az önkormányzati intézményeknél cél a fogyatékkal élők munkahelyének megtartása. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs hátrányos megkülönböztetés, amennyiben fogyatékkal élő szeretne közcélú munkásként elhelyezkedni, előnyben részesül. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nincs ilyen intézmény vagy program. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen a fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére pontos statisztikai adat nem áll rendelkezésre.