Wikipédia az ötlettől a hírnévig Hogyan született az Internet jelenleg legnagyobb on-line tudásbázisa? Gervai Péter Wikipédia szerkesztő
Az elődök Technológia: WikiWikiWeb, röviden Wiki Jellemzői: közösségi (kollaboratív) software bárki által módosítható weblapok bármilyen böngészővel használható egyszerű leírónyelv hivatkozások, laptörténet Az eredete: Portland Pattern Repository (Ward's Wiki), http://c2.com/cgi/wiki
Az elődök Interpedia: 1993, UseNet, közösségi lexikonterv NuPedia: 2000. márc. 2003. szept. szigorú ellenőrzés (7 fázisú, többlépcsős lektorálás és jóváhagyás) csak szakértők (PhD), ingyenes munka saját software, ami nem fejlődött nem volt a tagok közt igazi kommunikáció
A Kezdetek 2001. jan. 15: UseModWiki a NuPedia kiegészítéseként Larry Sanger a Bomis alkalmazottjaként fizetett szerkesztő és szervező, elkészíti az alapelveket és sok eredeti cikket, 2002 márciusig 2002 jan. Phase II, nyáron Phase III, amit 2003-tól MediaWikinek hívnak
Wikipédia Alapelvek Enciklopédia, nem szótár, önreklám, saját kutatás, linkgyűjtemény, kísérlet, webes fórum, ingyenes webtárhely Semleges nézőpont, nem keresi az objektív igazságot Szabad tartalom, GFDL, CC, nincs reklám, támogatásból tartja fenn magát Civilizáltság, akkor is, ha nem értesz másokkal egyet Rugalmasság, a szabályok nem kőbe vésettek, és a véletlen hibáidat könnyen lehet javítani: Szerkessz Bátran!
Változások (csak) Enciklopédia: létrejött a wikiszótár, wikiforrás, wikidézet, wikikönyvek, wikihírek és wikimédia közvagyon Rugalmas szabályok: nagy közösség, nehéz esetek irányelvek, egyeztető bizottság, szavazások Képek: fair use helyett valódi szabadság: Creative Commons
Az angol Wikipedia fejlődése Wikipedia: Statisztika Percenként négyszáz szavas sebességgel, napi 24 órában egy ember naponta százezer szót tud elolvasni, vagy hárommillió szót egy hónap alatt, vagyis még egy gyorsolvasó sem fogja soha utólérni a Wikipédia újonnan írt tartalmát. A jelenlegi változat elolvasásához ezzel a sebességgel majdnem egy évtized szükséges, de mire végezne vele olyan sok minden megváltozna a már elolvasott részekben hogy az egészet kezdhetné elölről.
A szerkesztők száma 55000 EnWiki szerkesztők 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 Szerkesztők > 5 szerk Szerkesztők 15000 10000 5000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év
A szócikkek száma Szócikkek száma (ezer db) 1000 900 800 700 600 500 400 Cikkek > 200b Cikkek 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év
A nemzeti nyelvek 2001 május, az első hullám: Eszperantó, Francia, Héber, Holland, Japán, Katalán, Kínai, Német, Olasz, Orosz, Portugál, Spanyol, Svéd 2001 június, Arab és Magyar Nyelvek nagysága Szócikkek darabszáma 1200000 1100000 1000000 900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 en de fr pl jp nl sv it pt es hu
Nyelvek és zsákutcák Szükséges: kritikus tömeg alapelvek változások folyamatos ellenőrzése ( őrjárat ) közösségi élet Lehetséges buktatók: A készítők előbb elunják, minthogy a kritikus tömeg összegyűlne a lexikon nem a nyelvről hanem a nyelven íródik (mesterséges és holt nyelvek) nincs a felület lefordítva nemzeti nyelvre
A Magyar Wikipédia 2001. nyarán az első verzió, fedőneve Dinoszaurusz, fejlődési zsákutca volt 2003. április július 8. között teljes újrakezdés kb. 2 hónap alatt 2 állandó és 1-2 gyakran benéző szerkesztő elkészíti az alapszabályokat, ismertetőket
A Magyar Wikipédia kezdetei 2003 július 14-én elkészül az első cikk: Omega, ami egyben példa az egyértelműsítő lapokra Július végén a Periódusos rendszer az első közösségi munka Októberben 100 darab szócikk (és több száz rövidebbhosszabb ismertető); megjelenik az első újságcikk rólunk November: az első kiemelt cikk a Tea, az angol változat alapján (azóta jelentősen bővült) 2004. elejére majdnem 300 szócikk 2004. június: elkészül az 1000. szócikk
Fejlődés számokban HuWP szerkesztők 500 450 400 350 300 250 200 szerkesztők >5 regisztrált 150 100 50 0 2003. 8. 1. 2004 2005 2006 Év
A szócikkek darabszáma Szócikkek száma 25000 22500 20000 17500 15000 12500 10000 cikkek (hiv.) > 0,2kB cikkek (hiv.) 7500 5000 2500 0 2003. 8. 1. 2004 2005 2006 Év
A szócikkek hossza Szócikkek mérete 75,00% 70,00% 65,00% 60,00% 55,00% 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 2003. 8. 1. 2004 2005 2006 >0.5kB >2kB 2006: A szócikkek 66%-a hosszabb mint 500 karakter, és 25%-uk hosszabb 2000 karakternél.
A szócikkek hossza 500B 2kB Magyar 64% 23% Angol 75% 32% Román 26% 11% Összes nyelv 67% 24% Kiegészíti a szócikkek számáról szóló statisztikát, mutatva, hogy mennyi a csonka, rövid cikk. Így lebuknak az automatával készített városokról, évszámokról szóló nagyszámú cikkel bővülő nyelvek a nagy versengésben.
Wikipédia kritikák megbízhatatlan pontatlan vandalizálható egyenetlen minőség ellentmondások gyorsan változó lehet a konszenzus és népszerűség előnyben részesítése a szakmai igazoltsággal szemben a szerkesztők társadalmi háttere, érdeklődése miatti túlfejlett és elhanyagolt témák
A kritikák helytállósága szubjektív témaválasztás: ez ellen jönnek létre az elhanyagolt témákat fejlesztő csoportok idézhető, nem változó cikk-állapotok alaposabb vizsgálatok alapján a papírlexikonokkal összemérhető megbízhatóság és pontosság egyre jelentősebb mennyiségű szakmailag is jó minőségű cikk
A Wikipédia alternatívái Encyclopædia Britannica, 19 kötet, $1500 Britannica Hungarica, 18 kötet, kb. $1100 Magyar Nagylexikon, 19 kötet, kb. $700 Britannica online, kb. 120 000 cikk, $70 Encarta online, kb. 65 000 cikk, $50 Digital Universe...? A Wikipédia nem helyettesíti a papírlexikonokat
A Wikipédia a világban EnWP: 1 150 000 cikk, 75%-a > 500 byte WP: 4-4,5 millió cikk, 67% WM Közvagyon: 615 000 szabad kép és médiafile (több, mint 220 GB) Alexa rank: 16. leglátogatottabb weblap (megelőzve pl. a blogger.com, bbc.co.uk, cnn.com lapokat) Google kereső gyakori első találata
Köszönöm! http://wikipedia.hu/ http://wikipedia.org/ Web 2.0