Összegzés Az ALIPRO célja Az ALIPRO 1 az új tagállamok nemzeti és regionális kutatási programjait hangolja össze az európai informatikai kutatással a mobil technológiák, alkalmazások és szolgáltatások piacán. A dokumentum célja Az országjelentés az ALIPRO magyarországi vizsgálatainak eredményét mutatja be. Ismerteti a mobil informatika helyzetét és részletes leírást és értékelést ad a K+F programokról. Tartalmazza a magyar kutatásfinanszírozási rendszer értékeléséből levont következtetéseket is. Célközönsége a mobilitás területén aktív intézmények és személyek. A mobil szektor Magyarországon Magyarország népessége 10 millió fölött van, a közép-kelet-európai országok közül az egy főre eső GDP Magyarországon a második legmagasabb (7937 euró 2004- ben). A távközlési szektor részesedése a GDP-ből 5,6% volt 2002-ben, ezáltal Magyarország - Lettországgal együtt - a leginkább telekommunikáció-intenzív ország Közép-Kelet-Európában. A telekommunikációs piac nagysága 2002-ben 3,7 milliárd euró volt, a mobilpiac részesedése ebből 48%, a vezetékes piacé pedig 41%. Szabályozási háttér A vezeték nélküli kommunikáció és a mobiltechnológiák piacát Magyarországon a 2003. évi C. törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek szabályozzák. A 2003. évi C. törvény rendelkezik a szektor igazgatásával és figyelemmel követésével foglalkozó intézményi háttérről. A legfőbb hírközlési hatóság az informatikai és hírközlési miniszter és a kormány. A miniszter feladatai közé tartozik többek között a szabályozás megalkotása, a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyelete, az EUhatóságokkal való kapcsolattartás stb. 1 Az ALIPRO az EU 6. keretprogramban támogatást nyert projekt. Az ALIPRO-ról többet tudhat meg a Error! Reference source not found. címről.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság a hírközlési jogszabályok végrehajtásáért és a hírközlési hálózatok zökkenőmentes működéséért felelős operatív testület. Szorosan együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal. A Gazdasági Versenyhivatal biztosítja a piac szabadságát és figyelemmel kíséri a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat. A telekommunikációs szektor helyzetét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is figyelemmel kíséri, amelynek feladata a fogyasztók (vállalatok és magánszemélyek) jogainak védelme. A frekvenciagazdálkodás és a rádiózavarelhárítási tevékenység tekintetében a hatóság a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatallal együttműködésben dolgozik. Az együttműködés négy területe: elméleti frekvenciagazdálkodás, frekvenciakoordináció, adatszolgáltatás, rádiómérő-szolgálati tevékenység. A hírközlési szabályozással kapcsolatosan az Országos Rádió és Televízió Testületnek is van kisebb hatásköre. A magyar kutatásfinanszírozási rendszer A magyar nemzeti innovációs rendszer intézményrendszere három pillérű: a kormányzati szervekből, a Magyar Tudományos Akadémiából és a K+F intézményekből áll. A kormányzati szervek közé tartozik a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK), amelynek vezetője a miniszterelnök, alelnökei az Oktatási Miniszter és az MTA elnöke, továbbá ennek a tanácsadó testülete, amely a nemzeti tudományos közösség és ipar 11 kiváló képviselőjéből áll. A TTPK a tudomány- és technológiapolitika legmagasabb szintű kormányzati szerve. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004. január 1-jén jött létre. Feladata a magyar tudomány- és technológiapolitika tervezése és megvalósítása, a versenyorientált kutatási és fejlesztési programok kiírása, a nemzetközi, többek között európai tudományos és technológiai együttműködés előmozdítása. A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) az adminisztratív hatóság, melynek feladata többek között: A K+F és innovációs projektek finanszírozása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból és az EU Strukturális Alapokból nyílt pályázati felhívások révén, Az állami és a magánszektor együttműködésének ösztönzése,
Tanácsadási szolgáltatás nemzeti és regionális szinten a tudomány és technika fejlődésében érdekeltek számára. Ezt az intézményrendszert a kutatási és technológiai innovációs alapról szóló 2003. évi XC. törvény hozta létre, amelyet az Országgyűlés 2003. november 10-én fogadott el. A törvény célja, hogy stabil és megbízható finanszírozási forrást biztosítson a versenyképességre orientált kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek számára. Egy kiszámítható központi alappal lehetséges a K+F és a kutatáshasznosítási tevékenységeket ösztönözni, a K+F infrastuktúrát és a vállalkozók innovatív képességeit fejleszteni. A törvény létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (innentől: alap). Az alap két legfontosabb bevételi forrása a központi költségvetés és a vállalkozások széles köre (a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozásokon kívül mindenki) által befizetett innovációs hozzájárulás, melynek mértékét a törvény határozza meg. A kutatásról és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény létrehozza az értéknövelt, tudásalapú termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát. Célja a magyar gazdaság versenyképességének fejlesztése, hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez és közvetetten a magyar népesség életszínvonalának emelése. A gazdaságpolitika ilyen irányú elmozdulása elkerülhetetlen, ha az ország az Európai Unióhoz fel kíván zárkózni. Az unió elvárása a GDP 3%-nak a K+F célokra történő fordítása. Kutatási programok Az ALIPRO kezdeti szakaszában kutatást folytattunk a mobilitást támogató országos és regionális kutatási programok feltárására. Arra az eredményre jutottunk, hogy az országban van kifejezetten a mobilitásra irányuló kutatási program, a Mobil 2004, ehhez hasonló európaszerte nincs. Több más program is támogatja a mobilitáshoz kapcsolódó projekteket, de az ilyenek támogatása marginális. A kutatásfinanszírozási rendszer most konszolidálódik Magyarországon. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, amelyet részben Strukturális
Alapokból fedeznek, fontos szerepet játszik a K+F finanszírozásban. A Mobil programot a kormányzat teljes egészéből hazai pénzből finanszírozza, ugyanúgy, mint a nagyprojekteket támogató Jedlik Ányos Programot. Meg kell jegyezni, hogy 2004-ben és 2005-ben a K+F finanszírozási rendszer jelentősen módosult, és a legtöbb program még nem lépett az érettség állapotába. A két általános K+F program korábban is létező programok utódja, míg négy másikat először 2004-ben hirdettek meg. A mobilitással kapcsolatos magyarországi kutatási programok: 1. Alkalmazott Kutatás-fejlesztési Program (AKF) 2. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (INFRA) 3. Vállalati innováció támogatása (KKV) 4. Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST) 5. Jedlik Ányos Program (korábban NKFP) 6. Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési és Innovációs Centrum létrehozása (Mobil 2004)
Programok: Mobil 2004 A mobil kommunikációs centrum program (Mobil 2004) egyedülálló, mivel ez Magyarországon az első olyan K+F program, ahol egyetlen projekt kap támogatást - a támogatás pedig nagy, 2 milliárd forint. A program azért is egyedülálló, mert a támogatott projekttel kapcsolatosan meghatározza a technológiai követelményeket. Az ALIPRO céljaival összhangban a Mobil 2004 is hangsúlyozza a mobil technológiák kutatásának területén a nemzeti K+F politikák összehangolását. Ha a projektet nemzetközi partner bevonásával hajtják végre, és a partner saját kormányától kap támogatást, a támogatási ráta a magyar partnerek számára növekszik. A Mobil 2004 célja egy mobilkommunikációs kutató-fejlesztő és innovációs központ, továbbá a 3G-n túlmutató technológiák és alkalmazások tesztelésére szolgáló hálózat létrehozása. A központ révén Magyarország remélhetőleg a mobiltechnológia területén vezető országgá válik. Nem lehet újabb kiírásra számítani. A pályázat általános célja, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési központtá váljon a mobil infokommunikációs technológiák és alkalmazások területén, ezáltal ösztönözze a magyar szoftveripar fejlődését, a hazai IT cégek erőteljesebb részvételét a világpiacon, továbbá innovatív munkahelyek teremtését, valamint külföldi "high-tech" cégek betelepülését hazánkba. A program közvetlen céljai: 1. egyetemi tudásbázisra és létező ipari háttérre alapozva a világon egyedi, a jövő vezeték nélküli (wireless) kommunikációs technológiáinak (3G/4G) kutatásával és fejlesztésével foglalkozó technológiai innovációs centrum létrehozása, 2. a legújabb, a 3G-n túlmutató mobil alkalmazások fejlesztésére és kipróbálására alkalmas vezeték nélküli kommunikációs környezet, tesztrendszer (testbed) kiépítése, 3. a 3G/4G mobil technológiák és hálózati szolgáltatások bevezetésének, alkalmazások kifejlesztésének és független környezetben történő tesztelésének elősegítése,
4. kísérleti terep nyújtása az egyetemek és az ipari cégek, kis- és középvállalkozások számára a kutatás-fejlesztésben való szoros együttműködésre, 5. a legújabb mobil kommunikációs technológiák/alkalmazások megszületésének, fejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának támogatása. Más programokkal ellentétben ez a pályázati kiírás meghatározza, hogy a javaslattevőknek legalább mit kell vállalniuk: 1.) Kísérleti mobil hálózati infrastruktúra és tesztrendszer kiépítése 2.) Mobil kommunikációs technológiák és rendszerek kutatása, fejlesztése 3.) Fejlesztési és tesztelési szolgáltatások Így az innovációs központnak a mobilitással kapcsolatos tevékenységek széles körét kell lefednie. A Mobil 2004 program egyetlen projektet finanszíroz 2 milliárd forinttal. A pályázat eredményét kihirdették, az ALIPRO pedig kapott visszajelzést a támogatásra érdemesnek talált projekt konzorciumvezetőjétől. A Mobil 2004 program lefedi a teljes mobilitással kapcsolatos kutatási skálát, azonban a kiírás prioritásokat határoz meg. Kedvezményezett lehet mind az egyetemi, mind a vállalati szektor, semmiféle megkötés nincs a kedvezményezettek körére nézve. A program céljai érvényesek, az ágazat igényeivel összhangban vannak. Minden információ elérhető angol nyelven, és bár közvetlenül külföldi szervezetek nem pályázhatnak, a nyertes projektben részt vevő cégek multinacionális vállalatok leányvállalatai. A menedzsment minősége a magyar K+F finanszírozás leggyengébb pontja, a hatóság semmilyen projektmenedzsmenttámogatást nem ad. A program szisztematikus értékelésére eddig nem került sor. A Mobil projekt óriási hatást gyakorolhat a mobilitás fejlesztésére, azonban azzal, hogy a hatóság egyetlen projektet támogat, és nem diverzifikálja a kockázatot, ez a hatás el is maradhat. A Mobil program az Európai Kutatási Térség elveivel összhangban van. Célja az európai kutatási hálózat átszervezése, Magyarország mobil K+F centrummá tétele, és a centrum megnyitása a külföld számára. A program felismeri, hogy a
gazdaságnak szüksége van húzóágazatra, és egyértelmű prioritásnak jelöli meg a mobilitást, mint kutatási területet.
Jedlik Ányos Program A Jedlik Ányos Program a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Program (NKFP) utódja, amely hazai pénzből támogat K+F nagyprojekteket. A rendelkezésére álló forrás mértéke hasonló, mint az összes EU-társfinanszírozású program számára rendelkezésre álló forrásé együttvéve. Az egyes projektek mérete jelentősen nőtt, így a Jedlik Ányos Programra úgy is gondolhatunk, mint az EU integrált projektjeinek magyar változatára. A Jedlik Ányos Program keretében konzorciális kutatás-fejlesztési nagyprojekteket támogat az állam. A program a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Program (NKFP) utódja, először 2005-ben hirdették meg. A projektek mérete ugrásszerűen nőtt: 2004-ben a minimális igényelhető támogatás 100 millió forint volt, míg 2005-ben a minimum 300 millió forint lesz - és közben a pályázat teljes költségvetése némileg csökkentett, így a koncentráció magasabb lesz. A pályázat hasonló az EU integrált projektjeihez: ipari vezetésű, nagyszabású kutatás-fejlesztés, jelentős támogatás, szigorú szabályok, teljes elszámoltathatóság. A Jedlik Ányos Program öt fő alprogramja: Élettudomány, információs és kommunikációs technológiák, környezetvédelem, agrárgazdaság és biotechnológia, anyagtudomány, és a hatodik, támogató alprogram, ahol a szabályok mások: Technológiai változások társadalmi kihívásai; tanulmányok, elemzések, koncepciók. A program közvetlen kedvezményezettjei legfeljebb 8 tagú konzorciumok. A kedvezményezettek köre nincs korlátozva, a program a mobilitással kapcsolatos kutatás minden területét lefedi. Minden konzorciumban kell lennie vállalatnak és költségvetési szervnek egyaránt. Előnyben részesülnek a vállalatok által vezetett konzorciumok. A program céljai érvényesek, azonban e pályázati program esetében előfordulhat, hogy "mondvacsinált" kutatást finanszíroz, azaz valódi kutatási célok helyett a kutatóközpontok fenntartását finanszírozza. 2005-ben a program jóval nagyobb integrált kutatási programokat támogat, mint 2004-ben. A projekt társfinanszírozása lehetséges, a külföldi partnerek részvételét a pályázatot kiíró úgy próbálja elősegíteni, hogy nagyobb arányban támogatja a hazai résztvevőket azon projektek esetében, amelyekben külföldi partnerek is részt vesznek. A külföldi partnerek nem kaphatnak támogatást. A kiírás elérhető angol nyelven, és a pályázat bizonyos részeinek angol fordítását is be kell nyújtani, mivel
egyes bírálók külföldiek. A menedzsment minősége sajnos nem a legjobb - a projektvezetők nem kapnak projektmenedzsmenttel kapcsolatos támogatást, és az adminisztráció sem egyszerű. Egyes esetekben a hatóság a sikeres pályázóknak egy napos szemináriumot szervez. A program értékelése, felülvizsgálata - ha megtörténik - nem nyilvános. A legnépszerűbb magyar K+F programként a Jedlik Ányos Programnak nagy hatása van a magyar kutatás-fejlesztésre. AKF Az Alkalmazott Kutatás-fejlesztés (AKF) program hét szakterület kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeit támogatja. A kiírás külön említi a mobilitást. Az AKF-nek nincsenek szigorúan vett tematikus követelményei. A programban pályázhatnak KKV-k kis és középes horderejű projektek megvalósítására. A Jedlik Ányos Program jellege hasonló, de az a nagy volumenű konzorciális kutatásokat támogató program. A pályázatot először 2004-ben hirdették meg, de hagyományai korábbra nyúlnak vissza. Hosszú ideig elődje, az Oktatási Minisztérium által meghirdetett IKTA volt a legnépszerűbb technológiai kutatás-fejlesztési program. A Jedlik Ányos Programhoz (és minden általános programhoz) hasonlóan az AKF esetében is fennáll a kockázat, hogy nem valódi K+F célokat, hanem a K+F intézmények fennmaradását támogatja. A pályázattétel menete jól elő van készítve, de a programmenedzsment gyenge: a pályázat benyújtása és a szerződéskötés között akár 14 hónap is eltelhet! Ezáltal a program hatása is veszélybe kerül: a megfelelő támogatás és a kiszámítható cash-flow nélkül a mérföldkövek minősége romolhat. A program felülvizsgálatára nincsenek kodifikált szabályok, és a hatóság általában megelégszik az ad hoc megoldásokkal. Az AKF program az egyik legjobban megtervezett, és az egyik legrosszabbul kivitelezett pályázat a magyar K+F finanszírozás történetében. INFRA Az eddigi programok bizonyos eredmények elérésére irányultak - kutatási központ létrehozására a Mobil 2004 esetében, fontos kutatási eredmények elérésére a Jedlik Ányos Program esetében, kisebb kutatási eredmények elérésére az AKF esetében. Az INFRA, amely szintén az EU által társfinanszírozott GVOP programok közé
tartozik, nem tűz ki technológiai célokat. A célja a magyar vállalkozások hosszú távú K+F versenyképességének javítása azáltal, hogy a kutatói álláshelyek teremtéséhez szükséges infrastruktúra beszerzését támogatja. Itt is van egy mögöttes kutatási projekt - ez alapján történik az értékelés -, viszont ennek teljesítését a hatóság nem ellenőrzi. Az INFRA pályázat (Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése) pénzügyi támogatást nyújt új K+F álláshelyek létrehozásához. A program bérköltséget nem támogat, hanem az új álláshelyek létrehozásához szükséges műszerek, informatikai eszközök, programok, gépek beszerzéséhez ad támogatást. A támogatást projektekhez kell elnyerni, tehát minden esetben két projekt fut egyidőben: a pályázat által finanszírozott infrastruktúrateremtési projekt, és a hosszú távú K+F projekt, amelynek keretében az új kutatók a másik projektben beszerzett eszközöket használják. Az INFRA nem átfogó, mivel csupán vállalkozásoknak ad közvetlenül támogatást, amelyet tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére, a kutatási infrastruktúra kiépítésére kell fordítaniuk. Ennek keretében vásárolhatnak kutatási eredményeket - így indirekt módon más szervezeteket is támogathatnak. A program tematikusan nincs korlátozva. A pályázat nem nyílt, mivel csak egyetlen magyarországi vállalatnak ad támogatást minden projekt esetében, konzorciumok nem pályázhatnak. A társfinanszírozás lehetséges. A program közvetetten viszont nagyon is nyílt, mivel a sikeres pályázó a világon bármilyen K+F eredményt megrendelhet vagy megvásárolhat. Nincsenek programmenedzsment eszközök, nincsen mechanizmus a program felülvizsgálatára, és a hatóság néha megelégszik ad hoc megoldásokkal. A program célja érvényes, mivel a piacorientált K+F a gazdaság hajtóereje. A vállalkozások gyakran nem rendelkeznek megfelelő erőforrással a K+F infrastruktúra kiépítéséhez. A programnak a K+F-re közvetlen hatása nincs, célja kiválósági központok létrehozása. Nagyon nehéz megállapítani, hogy a vállalatok mennyire kötelezik el magukat a hosszú távú K+F célok mellett, de ha a finanszírozás a megfelelő helyre kerül, a pályázatnak jelentős hatása lehet. KKV
A KKV (Vállalati innováció támogatása) program a rövid távú innovációt támogatja, míg az INFRA hosszú távú innovációs program. A KKV keretében háromfajta támogatást lehet igényelni annak érdekében, hogy a vállalkozás új vagy továbbfejlesztett terméket vezessen be a piacra. De minimis támogatásból (ami legfeljebb 100 000 euróig 100%-os támogatást jelent) alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást lehet megrendelni, kutatás-fejlesztési támogatásból önálló K+F tevékenységet lehet finanszírozni (a támogatás fedezi a gépek és számítástechnikai eszközök, szoftverek beszerzését is), beruházási célú támogatásból pedig K+F eredmények hasznosítási jogát lehet megszerezni. A KKV és az AKF között van némi átfedés, vannak olyan K+F célok, amelyek mindkettőből finanszírozhatók. Legfőbb különbség, hogy a KKV piacorientált, míg az AKF kutatásorientált. Mindkét program hasonló módon és mértékben támogatja a saját kutatás-fejlesztési tevékenységet. Nincs témakör meghatározva, minden K+F tevékenységhez lehet támogatást igényelni. A program céljai rövid távúak: a magyar technológiai piac rövid távú fellendítése, a versenyképesség növelése, és az életminőség javítása rövid távon. A program célja a sikeresen működő KKV-k új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások bevezetésére irányuló innovációs tevékenységének ösztönzése, K+F eredmények adaptálása, hasznosítása és önálló kísérleti fejlesztési tevékenység támogatása révén. A pályázat célja hozzásegíteni a kis- és középvállalkozásokat (KKV) a rövid idő alatt hasznosuló, magas technológiai szintet képviselő műszaki fejlesztési eredmények megszerzéséhez, valamint kutatás-fejlesztési feladatok megvalósításához. A program tematikusan nincs korlátozva, a kedvezményezettek viszont csak vállalkozások lehetnek. A projektben lehetséges K+F eredményeket megrendelni, így indirekt módon bárki lehet kedvezményezett. A KKV program céljai - a piacon rövid távon hasznosítható kutatás - igen megalapozottak. Az adminisztratív teher elég nagy a munkák három különböző finanszírozási kategóriába sorolása miatt. A jelentéstétel azonban nem kerül átlagosan több időbe, mint az egyéb magyar projektek esetében, és a számviteli elszámolás sem túl szigorú. Sajnos a pályázók fele a rendelkezésre álló pénzeszközöket kevésnek találja, ami vagy a rossz projektmenedzsmentnek, vagy a magas elvárásoknak tudható be. A pályázat nem nyílt, mivel csak egyetlen
magyarországi vállalatnak ad támogatást minden projekt esetében, konzorciumok nem pályázhatnak. A program közvetetten viszont nagyon is nyílt, mivel a sikeres pályázó a világon bármilyen K+F eredményt megrendelhet vagy megvásárolhat. A KKV pénzügyi kapacitása korlátozott. A pályázat egyetlen szegmensre korlátozódik. A pályázati menedzsment minősége gyenge. Nincsenek programmenedzsment eszközök, nincsen mechanizmus a program felülvizsgálatára, és a hatóság néha megelégszik ad hoc megoldásokkal. TST A TST program induló technológiaintenzív vállalkozásokat és spin-off vállalkozásokat támogat, 100%-os támogatási aránnyal - mivel azonban ez a támogatás de minimis jellegű, valószínűleg egy vállalkozás életében csak egyetlen egyszer juthat TST támogatáshoz. A TST jól célzott program, amely ott segít, ahol a leginkább elkel a segítség. Az Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST) az újonnan alakult mikrovállalkozásoknak szól. A pályázat az új vállalkozásokat és a piacorientált egyetemi és intézeti kutatókat is bevonja a kormány kutatásfinanszírozási programjaiba. Nem csak a vállalkozások, a projektek is mikroméretűek, a támogatási arány viszont 100%. Mivel a támogatás formája de minimis, ami nem haladhatja meg három év alatt a 100000 eurót, és az először 2004-ben meghirdetett programban nem pályázhatnak a 2000 előtt alakított vállalkozások, valószínű, hogy minden vállalkozás csak egyszer fog majd TST-támogatásban részesülni - azaz ez a "kezdő rúgás". A program tematikusan nem korlátozott, viszont a kedvezményezettek csak legfeljebb 5 éve működő vállalkozások lehetnek, vagy olyan magánszemélyek, akik egyetem vagy kutatóintézet spin-off cégalapítási hozzájáruló nyilatkozatával rendelkeznek. A TST program valódi problémákra nyújt megoldást: pénzügyi segítséget nyújt az új, nagy kockázatú, nagy potenciállal rendelkező technológiaintenzív vállalkozások számára. A támogatás viszonylag kicsi, de a támogatási arány lehet 100%-os, ami nagyon jól jön a korlátozott erőforrásokkal
rendelkező új vállalkozásoknak. A program elősegíti a piacorientált kutatás előtérbe kerülését az egyetemi kutatók körében. A TST adminisztrációja nem túl bonyolult a kis összegű támogatás és a költségek teljes megtérítése miatt. A pályázati folyamat nagyon hatékony. Mind a program éves költségvetése, mind a projektek maximális támogatása elég alacsony. Ez a támogatás a kutatási közösség kérdőjeleinek szól, így a program esetében nem is elvárás a jelentős finanszírozási képesség. A program K+F-re gyakorolt hatása közvetett - a piacorientált kutatást mozdítja elő, és segít az új, nagy kockázatú, nagy potenciállal rendelkező kutató vállalkozások létrehozásában.
Következtetések és javaslatok A magyar K+F programok és kezdeményezések között számos helyes gyakorlatot lehet azonosítani, amelyek átvétele javasolt az új tagállamok és a tagjelölt államok K+F programjai számára. Ezek közé tartozik a kormányzati kutatásfinanszírozási tevékenységek központosítása, egységes infrastruktúrába rendezése, a gazdaságpolitikai célok által vezérelt kutatásfinanszírozás, a kommunikációs folyamatok, az átláthatóság és a pályázási rendszer a pályázat benyújtásáig. A mobilitás fejlesztése prioritás Magyarország számára. Általánosságban elmondható, hogy a programok tervezése hatékony, de a végrehajtásban adódnak problémák. A hosszú döntési és szerződéskötési idő miatt a pályázók több támogatást kérnek, mint amennyi épp elegendő, ezzel próbálják a hatóság által keltett bizonytalanságot ellensúlyozni. Nagyon valószínű az is, hogy a projekt kezdete (amely a beadás után egyből lehet) és az eredményhirdetés között a legtöbb pályázó nem folytat komoly kutatási tevékenységet, mivel sikertelen pályázat esetén a költségeiket nem térítik meg. A várakozással töltött idő a projekt időtartamának jelentős részét kiteheti, bizonyos esetekben akár 30%-át is! Az egész rendszer hatékonyságát javítani lehetne, ha a hatóság projektmenedzsment ismereteket is átadna. Soha nem lehetünk biztosak benne, hogy a konzorcium minden tagja egyetért a projekt céljaival kapcsolatban. Az ilyen belső kommunikációs nehézségek a projekt hatékonyságát jelentősen ronthatják. A hatóságnak aktívan kellene fellépnie a piacorientált kutatás-fejlesztés mellett. A programok szisztematikus értékelése és felülvizsgálata nem történik meg. Ezek nélkül lehetetlen a programokat az EKT céljaival összhangba hozni. Sajnos nagyon valószínű, hogy a finanszírozási modell hatékonyságának hiánya a magyar K+F hatékonyságát is visszafogja.