Internet Elméleti alapismeretek
Mi a számítógép-hálózat? Olyan számítógépekből álló rendszer, amelyben független, önmagukban is teljes értékű számítógépek és számítógéprendszerek egymással adatokat, információkat cserélhetnek és hardver-, valamint szoftver erőforrásaikat megosztva használják. Az adat-, illetve információcserét adatátviteli eljárások (protocoll) rendszere vezérli, melyek széles körben elfogadott szabványokká válhatnak. A hálózat központi eleme(i) a szerver(ek). Kiterjedés szerint: LAN helyi (lokális) hálózat MAN nagy kiterjedésű, országos hálózat WAN világ méretű hálózat
Számítógép hálózat előnyei Erőforrás-megosztás (egy szerver több terminál) Költségmegtakarítás Párhuzamos adathozzáférés (adatbázisok, adatbankok) Gyors és olcsó kommunikáció (Skype, Messenger)
Fogalmak protokoll (protocol) a kommunikációs szabványok szoftverszintű leírását tartalmazó eljárásgyűjtemény, a kommunikáció kezdeményezéséhez és fenntartásához szükséges szigorúan kötött szabályok rendszere. számítógép-hálózatban az egymásra épülő protokollok rendszere határozza meg az üzenetek, adatcsomagok felépítésének, továbbításának, lebontásának rendjét. a széles körben elfogadott protokoll válhat szabvánnyá. szerver (server) speciális felépítésű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú számítógép. Kapcsolatot teremt a hálózat munkaállomásai között, ki- és bemenetet képez más hálózatokba (pl. internet), tárolja és szolgáltatja a közösen használt adatokat, programokat. intranet: egy cég vagy intézmény belső hálózata. extranet: egy vállalat belső intranet hálózata, kibővítve a legfontosabb üzleti partnereik kapcsolatával.
A csomagkapcsolt adattovábbítás I. kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket egy csomag részei: küldő gép címe, fogadó gép címe, csomag száma adatok Üzenet Küldő 1 2 3 4 5 Csomagok egy csomag felépítése fogadó gép címe csomag száma adatok (üzenetrész)
2 3 4 A csomagkapcsolt adattovábbítás II. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 1 Fogadó 1 1 Üzenet 5 Küldő
3 4 5 A csomagkapcsolt adattovábbítás III. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 2 1 2 Fogadó 2 2 Üzenet Küldő
A csomagkapcsolt adattovábbítás IV. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 3 1 2 3 Fogadó 3 3 4 5 Üzenet Küldő
A csomagkapcsolt adattovábbítás V. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz Küldő 1 2 Fogadó 3 4 4 4 4 4 Üzenet 5 4
A csomagkapcsolt adattovábbítás VI. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz Küldő 1 2 3 4 5 Fogadó Üzenet 5 5 5 5 Üzenet 5
Mi az Internet? Hálózatok hálózata, hiszen sok tízezer lokális, és nagyvárosi hálózat gerinchálózatokkal összekapcsolt rendszere, a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. Adatátviteli protokollja: TCP/IP, azaz a csomagkapcsolt hálózati kommunikáció a megbízható TCP/IP modell szerint zajlik. A gerinchálózat egy csomagkapcsolt, részleges kiépítésű globális hálózat (világhálózat). Ma sok 100 millió személyi számítógép csatlakozik.
Az internet egy ábrázolása
Hálózatok hálózata Magyarország: gerinchálózat Kontinensek, országok: gerinchálózat Főiskola - alhálózat
Mi a TCP/IP protokoll? TCP (Transmission Control Protocol) az adatátvitelt felügyelő protokoll, amely ellenőrzi, hogy az IP szerint elindított adatcsomagok megérkeztek-e a megadott címre. visszaigazolja valamennyi adatcsomag megérkezését az adott gateway-hez vagy routerhez. ha nem érkezett meg egy csomag a TCP jelzésére a küldő ismételten elküldi visszaállítja az adatcsomagokat az eredeti sorrendbe IP (Internet Protocol) a hálózati szintű kapcsolatot megvalósító protokoll. az adatcsomagküldés elindításának szabványa, voltaképpen az adatcsomagok célbajuttatásáért felel önmagában nem megbízható, a csomag elveszhet, elakadhat, ezért szükséges a TCP ellenőrző protokoll is.
A kommunikáció csoportosítása Kommunikáció alatti hálózati kapcsolat szükségesége szerint online: hálózat használatával elérhető, hálózatba kapcsolt offline: hálózati kapcsolat nélkül, attól függetlenül elérhető A kommunikáció résztvevői szerint ember-ember: közvetlen emberi kommunikáció ember-gép: ember kapcsolata egy gép erőforrásaival Az adó-vevő száma szerinti ismertebb típusok: pont-pont (point-point): adatközlés két pont között többpont: egy adó több vevőt lát el adattal üzenetszórásos (broadcasted): a többpont kapcsolat azon esete, amikor az adótól egy bizonyos vételi területen lévő vevők mindegyike megkapja az adatot
Az internet kialakulása I. 1960-as évek Hagyományos kapcsolatteremtő eszközök (telefonvonal) 1969 ARPANet Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) Telefonkapcsolat, 4 gép Levelezés, párbeszéd 1971 ARPANET (15 nagyszámítógép) 1971 első e-mail üzenet
Az internet kialakulása II. 1972 Kialakul a gerinchálózat (37 gép) @ jel az e-mailben 1974 Protocoll (TCP/IP): egységes felület, egységes címzési rendszer (IP). A TCP-protokoll alapjai kidolgozói:vint Cerf és Bob Kahn 1974 Telnet 1982 Más hálozatokkal kapcsolat MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET
Az internet kialakulása III. 1983 MILNET néven a katonai célú hálózat kivált, ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik Az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1984-as évek közepe: domain nevek kialakulása 1989 INTERNET lesz a hálózat neve, mivel az ARPANET támogatása megszűnik Kialakul az intranet és az extranet
Domain Naming System (Területi elnevezési rendszer) A DNS célja: nevekhez információ rendelése, pl.: IP cím, levelezési információ stb. pl.: gemini.ektf.hu <= 193.225.147.130 A DNS a neveket körzetek (tartományok, domainek) hierarchiájába szervezi. Az Internet néhány száz elsődleges körzetre van osztva (top level domain-ek). Ezek lehetnek országra vonatkozóak vagy általánosak.
Domain Naming System (Területi elnevezési rendszer) Általános domainek: GOV kormányhivatalok - USA EDU oktatási intézmények COM üzleti célú gépek NET hálózati szolgáltatók MIL az USA fegyveres erői ORG non-profit szervezetek INT nemzetközi szervezetek Országra vonatkozó domainek: HU Magyarország DE Németország UK Egyesült Királyság FR Franciaország EU domain: EU (2005. decembertől) www.bruxinfo.hu (2005. november 21.)
Tartománynév tér példa Az elsődleges körzetek alá tartozó alkörzetek pedig már azonosíthatnak valamilyen intézményt, céget és ezek mindegyikéhez is tartozhatnak további alkörzetek. Egy körzet létrehozásához engedélyt kell kérni attól a körzettől, akihez csatlakozni fog, további szintektől nem. Így a tartománynevek tere egy fával ábrázolható, melynek gyökerében a. (pont-root domain) áll, innen ágaznak le a legfelső szintű domain-ek, és így tovább egészen a hostvégekig. A hostnevektől kezdve összeolvasott név adja a teljes domain nevet. Az abszolút tartománynevekben az egyes domain-eket ponttal választjuk el, és a végén a fa gyökerét jelentő pontot is kiírjuk. Pl.: www.inf.unideb.hu.
Tartománynév tér példa Az elsődleges körzetek alá tartozó alkörzetek pedig már azonosíthatnak valamilyen intézményt, céget és ezek mindegyikéhez is tartozhatnak további alkörzetek. Egy körzet létrehozásához engedélyt kell kérni attól a körzettől, akihez csatlakozni fog, további szintektől nem. Így a tartománynevek tere egy fával ábrázolható, melynek gyökerében a. (pont-root domain) áll, innen ágaznak le a legfelső szintű domain-ek, és így tovább egészen a hostvégekig. A hostnevektől kezdve összeolvasott név adja a teljes domain nevet. Az abszolút tartománynevekben az egyes domain-eket ponttal választjuk el, és a végén a fa gyökerét jelentő pontot is kiírjuk. Pl.: www.inf.unideb.hu.
Az internet története 1991 www (World Wide Web) bemutatása (Tim Barners-Lee) 1992 Kép és hangfájlok továbbítása a www-n Már 1.136.000 host-gép 1993 NSF (National Science Foundation): Internetic intézményét megalapítják 1994 Első online boltok és áruházak, első online rádió és online elérhető bank
Az internet története 1996 Első interneten bonyolított nemzetközi vásár és első internetes telefonszolgáltatás 1998 Internet2 csoport 2000 A világháló egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válik 2002 ISDN, ADSL térhódítása
Címek az Interneten IP cím Az adatcsomag célbajuttatásához szükség van egy egyedi címre. Minden Internetre kapcsolt gépnek rendelkeznie kell egy IP címmel. A TCP/IP modell az IP (Internet Protocol) címet használja. 4 darab 1 byte-os (32 bites) szám pontokkal elválasztva (0-255) pl.: 193.225.32.14 Az első rész a host hálózatát, míg a második rész a hostot azonosítja pl.: 193.225.32.10 EKF hálózata egy host a hálózatban
Címek az Interneten Számítógépek egyértelmű azonosítása IP (Internet Protocol) 4 darab 1 byte-os szám (0-255) pontokkal elválasztva pl.: 193.225.32.14 DNS (Domain Naming System) az IP címekhez hozzárendelt karaktercsoport, olyan hierarchikus rendszer, mely jobbról balra szűkülő tartományt azonosít (host.aldomain.domain). pl.: gemini.ektf.hu vagy www.ektf.hu E-mail cím általános alakja: postafióknév@gépcím pl.: kaprosk@ektf.hu URL cím általános alakja: szolgáltatás://gépcím[/útvonal/fájlnév] pl.: http://www.ektf.hu/nappali/tajekoztato.pdf http: Web oldalak hálózaton történő átvitelének szabványa
Kapcsolódási módok Közvetlen kapcsolat A kép forrása: www.fxis.co.jp/solution/ network/security/case/ internet_server.html Modemes vagy routeres hozzáférés - vezetékes Indirekt hozzáférés - vezeték nélküli - vezetékes A kép forrása: www.osakac.ed.jp/yuhigaoka/ images/lan.jpg - vezeték nélküli A képek forrása: www.totalise.co.uk/services/ broadband/gaming.asp A következő forrás felhasználásával: Kónya, 200. oldal.
Az internet ismert szolgáltatásai internet World Wide Web kommunikáció alapú szolgáltatások eletronikus levelezés (e-mail) közvetlen írásos kapcsolat (chat, talk) hangkapcsolat (netphone, webtelefon) hang- és mozgókép kapcsolat (videochat, videotelefon) nem kommunikációs szolgáltatások telnet - távoli gép elérése ssh távoli gép elérése biztonságosan ftp - állománycsere böngészés WWW (World Wide Web) A telnet, a netphone, a videochat és a videotelefon böngésző programokkal nem vehető igénybe, használatukhoz egy külön program szükséges
Elektronikus "nyelvtan" érzelmek leírása: a smiley (mosolygó) karakterekből áll (90 fokos forgatás utáni kép), ma már képfájlok is. öröm: :-) :) bánat: :-( :( sírás: :'-) meglepett: :-O walkman-t hallgatok: [:-) hazudok: :-W nem veszem (ne vedd) komolyan: ;) különleges rövidítések IMHO (in my humble opinion) szerény véleményem szerint snail mail (csigaposta): a hagyományos posta gúnyneve FYI (for your information): szíves tájékoztatásul közlöm FAQ (frequently asked questions) GYIK: gyakran ismételt kérdések BTW: (by the way): mellesleg, erről jut eszembe
Az internet sajátos szereplői hacker (számítógépes kalóz): kitartó, rengeteg programot ismerő és programokat készítő internetező (napszámos), aki a hálózatban történő jelentősebb események minden szegmensét ismeri. A vírusok elterjedése után a gyanúsnak titulált tevékenységek miatt pejoratív értelmezésben használják, a cracker szó helyett (is) használják. cracker (számítógépes betörő): hálózati eszközök védelmi rendszerén illetéktelenül behatoló, esetleg a rendszerben kárt okozó személy. lamer ("ostoba"): a végletekig ügyefogyott személy, aki az informatikai eszközök kezelését segítség ellenére is - nehezen, vagy egyáltalán nem képes megtanulni user (felhasználó): átvitt értelemben pejoratív, a laikus, hálózatokhoz nem értő embert jelent
Elektronikus levelezés (e-mail) Az internet szolgáltatásai
E-mail cím Az e-mail címnek tartalmaznia kell a célgép címét (domain név), és E-mail cím - postafiók (felhasználó) - @ ( kukac ) - gép címe (domain név) - pl: kaprosk@ektf.hu a címzett felhasználó adott gépen érvényes felhasználói nevét is. Az e-mail cím tehát két részből áll: egy számítógép címéből, és egy felhasználó nevéből. A címben a felhasználó nevét egy @ ( kukac ) jellel elválasztja követi a gép címe: felhasználói_név@gépcím
Az e-mail igénybe vehető egy külön levelező programmal - több szolgáltatás egy weblapon szolgáltatásaként - kényelmesebb
A levelezés szolgáltatásai alapvető levél írása és küldése: új levél, válaszlevél (RE:), továbbított levél (FW:) levelek fogadása és olvasása a levélhez állományok csatolása a levelek megjelölése, pl. olvasott, kiemelt levelek tárolása, csoportosítása, keresése levelezési címek tárolása, csoportosítása válasznál automatikus aláírás készítése, eredeti levél beszúrása kiegészítő a levél prioritásának beállítása olvasottság visszajelzés küldése automatikusan a levélcsoportok kezelése (pl. levél automatikus törlése kilépéskor a törölt levelek csoportjából automatikus válasz adott levelekre a megérkezett levelek átirányítása más e-mail címre speciális (nem csak a levelező környezettel végezhető el) a levél formázása (háttérkép, karakterek formái...) spamszűrés a levél és a csatolt állomány ellenőrzése a vírusok és más kártevők miatt helyesírás-ellenőrzés digitális aláírás kezelése
Az e-mail protokollok fogadott levél esetén POP3 (Post Office Protocol 3) elektronikus posta szabvány: saját gépünkön futó kliens programmal kezelhetjük a távoli szerveren lévő e-mail postafiókunkat (küldés, fogadás a levelezőkiszolgáló és a kliens között). IMAP ([Internet Message/Interactive Mail] Access Protocol): a POP3-hoz hasonló szabvány. elküldendő levél esetén SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egyszerű levéltovábbító szabvány. TCP-re épülő, a számítógépek közötti elektronikus levelek továbbításának szabványa. Az elküldött e-mail az e-mail szolgáltató postafiókkiszolgálójára kerül, majd onnan az SMTP segítségével küldi a címzett levelezőkiszolgálójához küldi, ami tárolja.
Kellemetlen ismerősök spam (junk mail) az elektronikus postaládánkban talál, kéretlen levélszemét pejoratív neve leggyakrabban reklám (gyógyszer, utazás...) védekezés: spamszűrő, jogi út hoax komoly tartalomnak tűnő, hamis e-mail pl.: véradásra felhívás, csalásra figyelmeztetés... adathalászat az a tevékenység, amikor valakit félrevezetve kicsalják tőle a (e-mail) titkos, bizalmas adatait
File Transfer Protocol Az FTP TCP/IP hálózatokon mint amilyen az Internet is történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik: letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba, letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk. Ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens). Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.
A kép forrása: www.bluemoosecafe.com/internet.html Azt mondják, hogy a webinformáció 99%-a webhasználók 99%-a számára haszontalan. Han-Kamber 434. oldal Böngészés (world wide web) Az internet szolgáltatásai
World Wide Web A WWW, a "világméretű pókháló" elterjedésével szűnt meg végleg az Internet a számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni, a televíziózáshoz hasonló életmódváltozást is okoz. Az Internet használóinak nagy többsége a Web használója, sokszor kizárólag a Web használója. A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden valamirevaló cég képviselteti magát. De a WWW lehetőség a magánember és a külvilág újszerű kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak, hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk. A web dokumentumok többsége HTML nyelven íródik, így jön létre a hypertext. A hagyományos írott szöveg linearitása sokszor zavaró, ha a szöveg kulcsszavai mentén szeretnénk tovább-, ill. oda-vissza lépni, a tartalomjegyzékből rögtön, tengernyi lapozás nélkül a kívánt fejezetre lépni, a szótár, lexikon címszavára egyből odaugrani. A hypertext esetében a kulcsszó a szövegből kiemelkedik (vagy akár egy kép megfelelő része is lehet), és választásával (legtöbbször csak egy kattintás az egérrel) a kulcsszóról rögtön további információ szerezhető.
A böngészés protokollja HTTP HyperText Transfer Protocol hipertext átviteli szabvány Szerver-kliens kommunikációs szabvány a világhálón. Egy weboldalra vonatkozó adatkérés után az internetkiszolgáló egységtől megérkezik a hipertextes dokumentum, és az oldalon hivatkozásként szereplő állományok (kép, hang, mozgókép...). A sikeresen elért (letöltött) adatokat utána láthatjuk a kliens gépen a böngésző program segítségével.
Mit böngészünk? a böngésző programok alkalmasak az ún. hipertextes dokumentumok, és a dokumentumhoz tartozó egyéb adat (pl. kép) megjelenítésére. hipermédia multimédia hipertext A böngészést szörfözésnek is szokták hívni.
A hipertext (html) oldalakról html hipertext markup language az oldal csak szöveget tartalmaz, ami esetleg táblázatban helyezkedik el az oldal hivatkozásokat tartalmazhat: az oldal egy másik pontjára egy másik oldalra egy látható objektumra (kép, animáció...) bármely állományra stb. a hivatkozott adatok (állományok) nem részei az eredeti dokumentumnak megtekintése: a böngésző programba gépelt URL (Universal Resource Locator) címmel, általános alakja: protokoll://gépcím/elérési út/fájlnév
Internet szabványok Szabványok: A böngészők sokfélesége és a cégek saját HTML fejlesztései kompatibilitási problémákhoz vezettek. A hivatalos HTML változatokat a W3C (World Wide Web Consortium) összegezte, készítette el és hagyta jóvá. Ez a konzorcium szabad nyílt szoftver szabványokat készít a világhálóra. (CSS, HTML, XHTML stb.) A ma használt böngészők már pontosabban alkalmazkodnak a W3C szabványhoz. A széles körben elterjedt WYSVIG technikát alkalmazó honlapszerkesztők, pedig leegyszerűsítik a Web fejlesztő szakemberek munkáját, ami a szabványosítást illeti.
Internet böngészők A böngészők olyan speciális olvasó programok, amelyek a világhálón megtalálható Web dokumentumok tartalmára és megjelenésére vonatkozó szabványokat ismerik és képesek megjeleníteni, továbbá lehetővé teszik, az Interneten elérhető szolgáltatások használatát. A jelenleg használt böngészők közül a legelterjedtebb a Microsoft cég Internet Explorer-e és az önálló fejlesztésű, szabad terjesztésű és forráskódú Mozilla Firefox.
Mozilla Firefox Előnyei: Egyszerűen kezelhető, kisméretű, gyors, s a nyílt forráskódnak köszönhetően a fejlesztés üteme is gyors. Füles böngészés, melynek lényege, hogy egyetlen böngészőablakon belül több weboldal nyitható meg. Beépített keresés eszköztár. (Nem Add On mint az IE nél) Széleskörű testreszabhatóság, reklámszűrés, kiterjesztés szerinti szűrés, amely webes szerkesztőknek nagy segítséget jelenthet oldaluk tesztelésekor és fejlesztésekor. Pontos illeszkedés az aktuális szabványokhoz. (HTML, XHTML, XML, CSS, JavaScript, PHP stb.) Rengeteg platformon működtethető. Beépített szerkesztők. (DOM Inspector, JavaScript konzol) Hátrányai: Microsoft alapú weblapszerkesztővel készített oldalak gyakran csúnyán, eltolva jelennek meg a böngészőben.
Internet Explorer Előnyök: Microsoft programok esetében egyszerű frissítés és széleskörű szoftvertámogatás. Hátrányok: Lassú, kiszámíthatatlan, unstabil. Mivel az operációs rendszer része, eltávolítása lehetetlen, ha mégis sikerül, rendszerünk összeomlik. Sok támadási pont található a szoftverben.
Információ-keresés az interneten A kép szövegének fordítása: Bocsánat! Ellenőrizni szeretném, hogy hányan találtak a hálóhelyemre! A kép forrása: http://www.globi.ca/news_03.shtml
Keresőrendszerek (search engine) A teljes Web módszeres és rendszeres végigjárására vállalkoznak Két fő típusa létezik: az indexelő (vagy "keresőgépes") szolgáltatások: index adatbázis készül találati lista egyszerre több kereső rendszert használnak fel Legismertebbek: MetaCrawler (http://www.metacrawler.com) Dogpile (http://www.dogpile.com) MetaFind (http://www.metafind.com) Internet katalógusok (vagy böngészőszolgáltatások) adott területre koncentráló szerverek: FTP szerverek tartalomjegyzékeiben kereső FtpSearch (http://ftpsearch.ntnu.no/) vannak az email címek és telefonszámok keresésére való rendszerek
Az internetes keresés lehetőségei Kulcsszavas keresők Metakeresők Speciális (kulcsszavas) keresők Tematikus keresők Szakmai portálok és honlapok online újságok, folyóiratok cégek, hivatalok, szervezetek honlapja Könyvtárak az interneten
Keresési módszerek I. Tematikus keresés Az információt egy "szakértő" hierarchikus rendszerbe szervezte, a hierarchiában a tematikus egység megadásával kereshetünk. A téma szerinti keresés pontosabb eredményt hoz, de a találatok száma kevesebb Kulcsszavas keresés Valamilyen keresőprogramnak kulcsszavakat adunk meg, amire a keresőprogram visszaad egy találati listát. (Ilyenek az ismert keresők) Címkés keresés WEB 2.0-ás fejlemény, az előző két elv keveréke. A címkét az oldal/bejegyzés/adatbázis-rekord létrehozója illeszti az információhoz, kulcsszóként működik, de általában tematikus információt tartalmaz. Címkés keresésnél általában elsőre egy címkére keresünk (pl. "Linux" ), majd szűkítjük a találati listát újabb címkék hozzáadásával (pl. "Linux+Ubuntu+Install+DVD").
Keresési módszerek II. Egyszerű keresés: Visszaadott eredmény vagy az összes kulcsszót tartalmazó dokumentumok listája, vagy a kulcsszavak előfordulása alapján sorrendbe rendezett lista (százalékos illeszkedéssel). A keresők többségénél használhatóak a + és - szimbólumok, melyekkel a mindenképpen megkívánt és a semmiképpen sem szereplő kulcsszavak jelölhetőek meg (pl. +cikk -törvénycikk) Összetett keresés: A Boole-algebra AND, OR és NOT minden Boolean keresésben használható, a NEAR (közeli), FAR (távoli), az ADJ (rákövetkező), FOLLOWED BY (rákövetkező), és a BEFORE (megelőző) már csak néhány helyen, ezeknél finomabb Boolean keresés csak nagyon kevés helyen (pl. a Lycos-nál) állítható be
Keresési módszerek III. Koncepció alapú keresés: A rendszer próbálja az egyes kulcsszavak jelentései közül azt választani, amely a legközelebb áll a többi kulcsszóhoz, kifejezéshez. Erre elég kevés példát találni, a legismertebb az Excite. Bizonyos keresőknél speciális behatároló kulcsszavakat is használhatunk (pl. Altavista: "applet:clock" olyan appletet keres, aminek valami köze van a clock szóhoz)
Keresési módszerek VI. Egyedi szavakkal keresünk ilyenkor Boole-operátorokat, helyzeti operátorokat használunk "Szólánc" keresés (stringsearch): idézőjelek közé tesszük a láncot Kereshetünk csonkoltan vagy pontosan (* használata) Egyes rendszerekben (pl.: AltaVista) a kis és nagybetűt is megkülönböztethetjük Néhány szolgáltatás (pl.: AltaVista) ún. idézetes keresést (citation indexing) is lehetővé tesz. Megadja azokat az összetett kifejezéseket, amelyekben a keresett szó előfordul, így ezek által szűkíthetjük a keresésünket Van, ahol megadhatjuk, hogy hol kívánunk keresni: csak a HTML-címben, az összefoglalásban vagy a teljes szövegben Bizonyos keresőkben az elvégzett keresés eredményhalmazán is végezhetünk másodlagos keresést (relevance feedback, find simiral pages, related topics) A fejlettebb rendszerekben azt is beállíthatjuk, hogy ellenőrizzék, hogy egyáltalán élnek-e még a talált tételek Dátum, fájltípus vagy terület szerint is szűkíthetünk bizonyos rendszerekben
Jó tudni ha a kereső kifejezés több szóból áll akkor a keresők először "ÉS", utána "VAGY" kapcsolattal kötik össze a kulcsszavakat A keresőszerverek programok ("robotok") segítségével folyamatosan olvassák az Intenetes oldalakat, és saját indexadatbázist építenek. Amikor a felhasználó elindít egy keresést, a szerver az index-adatbázis alapján ad választ (találati listát). A legnagyobb keresők is csupán töredékét látják az Internetnek, a többi lapot csak akkor találjuk meg, ha valahonnan tudjuk a címét (URL), vagy valahol találunk egy rá mutató linket. A webes keresőszolgáltatások általában a teljességre (recall) törekszenek, s a pontosság (precision) háttérbe szorul. a találatok sorrendjét a keresőszerverek határozzák meg, a saját algoritmusok alapján. Ezt hívja a szaknyelv "page ranking" eljárásnak a keresők üzletpolitikájától függően előfordul, hogy fizetett helyeket lehet bérelni a találati lista első oldalain
Keresési eredmények megjelenítése az indexelő szolgáltatások általában relevancia szerint jelenítik meg a talált rekordokat némely esetben kérhetünk csak dátum vagy betűrend szerinti rendezést (pl.: Lycos). az egyszerre megjelenített találatok számát rendszerint megadhatjuk a rekord megjelenítése többnyire egyszerű, de semmilyen szabvány nem vonatkozik rá, ebből kifolyólag szolgáltatásonként különböző lehet a közölt információk formája, sorrendje, mennyisége
Keresők elemzése: webni.innen.hu/keres_c5_91k_c3_b6sszehasonl_c3_adt_c3_a1sa Kulcsszavas keresők adatbányászat szó találati listája (2005. november 10.) Google: www.google.co.hu...33 900 Yahoo!: www.yahoo.com...24 700 MSN: www.msn.com...7 732 Zoohoo: www.zoohoo.hu...(nem írja ki) Kurzor: kurzor.hu...1 043 Vizsla24: vizsla24.hu...718 Heureka: heureka.hu...1 021 Goliat: goliat.hu...62 746 SZTAKI: keres.sztaki.hu...246
Kulcsszavas keresők - Google beállítás: keresés, felület nyelve... speciális keresés: tág szűkítési és bővítési lehetőség dátum, fájlformátum... nem létező oldalak tárolt vázlata kulcsszó kiemelése online fordítás (angol felület esetén) számológép funkció mértékegység-váltás kép- és videokeresés
Metakeresők (www.ariadnet.hu) több kulcsszavas kereső adatbázisában kereshetünk egyszerre külföldi: Copernic, Metacrawler, Dogpile
Speciális (kulcsszavas) keresők könyvkereső: www.konyvkereso.hu cégkereső: www.eu-business.hu álláskereső: allas.ker.eso.hu hírkereső: hirkereso.hu képkereső: www.google.co.hu videokereső: video.google.com árukereső: arukereso.hu település keresése: map.google.com stb.
Tematikus keresők Hungarian Directory: www.hudir.hu Startlap: startlap.hu Kapu: www.kapu.hu LinkCenter: www.linkcenter.hu Netokos: www.netokos.hu Top100: top100.hu Top1000: www.hungariantop1000.com
Keresés az Interneten A keresési mezőben lehetőségünk van több kulcsszó megadására is. Ebben az esetben a kulcsszavak elé egyenként rendelhetünk +/- operátorokat is. A + operátor alkalmazásakor azon oldalak linkjeit jeleníti meg a kereső, amelyek kötelezően tartalmazzák az adott szót. A - operátorral azt köthetjük ki, hogy a kereső olyan oldalakat keressen, amelyen az adott kulcsszó nem szerepel. Ha teljes kifejezésre akarunk rákeresni, a keresendő kifejezést idézőjelek közé kell tennünk pl: térbeli gondolkodás A * operátor: tetszőleges számú karaktert helyettesít AND: (és) akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Ha két szó közé illesztjük, akkor az eredmény oldalakon mindkét szónak szerepelnie kell. OR (vagy): akkor használjuk ha több szó van a keresendő kifejezésben. Ha két szó közé illesztjük, eredményként azokat az oldalakat kapjuk, amelyeken legalább az egyik szó szerepel. NOT:(nem): akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben
Google szolgáltatásai Analytics Answers (Válaszok) Base Blog Search (Blog keresés) Book Search (Könyvkeresés) Calendar (naptár) Catalogs (katalógusok) Co-op Directory (könyvtár vagy címtár) Docs & Spreadsheets Froogle Groups (Csoportok) Images (Képkereső) Labs Local Maps Mars Mobile Moon News Notebook Orkut Patents Personalized Homepage Personalized Search Scholar Search History (Korábbi kereséseim) Special Searches Spreadsheets Trends University Search Video Web Search
Google eszközök Blogger Code Gmail Language Tools (nyelvi eszközök) Google Page Creator Google Reader Google Sitemap Picasa Webalbumok Web API Web Toolkit
Levelezés Ingyenes 7,6 GB tárhely Azonnali üzenetküldő Gmail2- Google Gears: internetes fiók adatbázisa merevlemezen való tárolása, fik tevékenységeinek naplózása
Gazdasággal kapcsolatos honlapok 1. tudomány, kutatás MTA Közgazdaságtudományi Intézet: www.econ.core.hu ECOSTAT: www.ecostat.hu Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu GKI Gazdaságkutató Rt.: www.gki.hu kormányzat Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.gov.hu Pénzügyminisztérium: www2.pm.gov.hu Economics Literature adatbázis www.econlit.com
Gazdasággal kapcsolatos honlapok 2. online újságok, folyóiratok Magyar Távirati Iroda: www.mti.hu Világgazdaság: vg.hu Napi Online: www.napi.hu HVG: www.hvg.hu Figyelő: www.fn.hu Az elemző: www.azelemzo.hu CEO magazin: www.ceo.hu BruxInfo: www.bruxinfo.hu Eugazdaság online: www.eugazdasag.hu
Könyvtárak az interneten 1. általános könyvtári információ HUNOPAC www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm hagyományos könyvtárak katalógusai Magyar Országos Közös Katalógus www.mokka.hu/corvina/opac/wpac.cgi Szirén Központi Lelőhely Adatbázis www.sziren.com OPAC (Online Public Access Cataloque) használata: Bakonyi Géza: Kutatás... hagyományos könyvtári művek digitalizálva Bibliotheca Universalis (nemzeti könyvtárak digitalizált gyűjteményei) www.theeuropeanlibrary.org/portal/
Könyvtárak az interneten 2. magyar internetes források katalógusa: www.webkat.hu virtuális könyvtárak (e-könyvtárak) Magyar elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu BGF Külkereskedelmi Főiskola: elib.kkf.hu/ekonyv.htm elektronikus dokumentumgyűjtemények Project Gutenberg: www.promo.net/pg Wikipedia - The free ecyclopedia: en.wikipedia.org/wiki/main_page Neumann-ház: www.neumann-haz.hu magyar webes forráskatalógus: www.webkat.hu Felsőoktatásban fontos adatbázis-szolgáltató: www.eisz.hu témakörei: Web of Science, ScienceDirect, Magyar kiadású tudományos folyóiratok, Az Akadémiai Kiadó szótárai...
Problémák a nyílt források esetén a találati idő jelentősen megnő, ha nem ismerjük a bőngésző, vagy az adott weboldal szolgáltatásait sok adat (> szűkítés) kevés adat (> bővítés) nem ismert, idegen nyelvű mű (> fordítás) az interneten fellelhető anyagok nem lektoráltak, valamint a forrás szerzője, dátuma gyakran ismeretlen (pl. lent) a forrás visszakereshetősége bizonytalan, mivel megszűnhet, áthelyezhetik, megváltoztathatja (> mentés, nyomtatás) vírusok és egyéb kártevők (spam, hoax, adware, spyware) betörések, a távoli gépen tárolt adatok is elveszhetnek: megszűnt cég, hardverhiba... szerzői jogi kérdések
Egyéb internetes lehetőségek E-book Plágiumvizsgálat Fordítás, értelmezés
E-book Forrás: Pálfi Norbert digitálizált könyv, mely szabadon vagy korlátozottan használható fel, de a fogalma nem tisztázott beépített másolásvédelem, többnyire az olvasó szoftver, esetleg a hardver védi a dokumentumot ne lehessen rámenteni az eredetire, nem nyomtatjuk lineárisan lehessen olvasni, bár hipertextes, lapozni (görgetni), mint a könyvet többféle szabvány és szoftver pl. Adobe Acrobat Reader, Microsoft Reader Magyar oldalon: ekonyvtar.hu www.sulinet.hu/ebook/