Bocskai István a köztereinken Dr. Berek Lajos Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme 50. születésnapja előtt 3 nappal, 1606. december 29-én meghalt. Emlékét sokáig csupán az a néhány, még életében készült rézkarc, valamint az általa letelepített hajdúk őrizték. A fejedelemről az első szobrot halálát követően közel 300 évvel készítették. Ebben a kis áttekintésben a világon meglévő, köztereken illetve nyilvános helyeken elhelyezett szobrokat gyűjtöttem össze. Tudom hogy nem teljes még ezen összeállítás, hiányzik Szárazberek, talán Zilah és Marossárpatak Bocskai szobra, de még nem tartalmazza az ez évben Kolozsváron avatandó kőből készült szobrot sem. Milyen is volt Bocskai István? Erre a kérdésre is megkísérlek választ adni az előadás végén. Ehhez célszerű röviden és vázlatosan áttekinteni a Bocskairól, elsősorban a 17. században készült képeket. Ifjúkorából a következő két rézkarc ismert, azonban a keletkezésük körülményeit nem ismerjük. 1. kép 2. kép A két kép beállítása és koruk közel azonos. A képek között jelentős eltérés látható. Nem tudjuk, hogy a fiatal Bocskai modellt ült e az alkotónak, vagy a rézkarc emlékezetből készült. Azt sem tudjuk, hogy ezeket a képeket látta e Bocskai, illetve környezete. Ha látták vajon melyiket fogadták el hitelesnek. Ezekre a kérdésekre talán soha sem fogunk választ kapni. Az első képen egy enyhe mosoly látható, a másodikon a merev tekintet. Ami a későbbi képeket is figyelembe véve megállapítható jellegzetesség, az az arc formája. A fiatal Bocskai arca ovális, melyet jelentősen szélesít a bajusz és a szakáll, a homloka az átlagostól szélesebb és magasabb. Haja rövidre nyírt és szinte minden képen jellegzetes tollforgóval ellátott sapkát visel. Főleg a bal oldali képen jól láthatóak mélyen ülő szemei táskás környezetével.
2004-ben Caymox Baltazár készített Bocskai Istvánról képet (3. kép), melyet a következő években ő maga, esetleg más alkotók teljes egészében lényeges változtatás nélkül felhasználtak. Egyértelmű a hasonlóság fedezhető fel a két következő rézkarc és a baloldalon látható kép között. Azért is lényeges ez a kép, mert néhány évszázadig meghatározó, szinte kötelezően alapja volt a Bocskai ábrázolásnak. 3. kép 4. kép 5. kép Még a 17.-18. században készült néhány figyelemre méltó kép. 6. kép
A 6. képen Zimermann, W. P. mester 1606-ban hajdú vitézei közt ábrázolja. A képen jól látható Caymox két évvel korábban készült metszetének felhasználása. Gyakorlatilag a beállítást változtatta meg 180 fokkal. A vállára panyókára helyezett köpenye gyűrődése és a látható zsinórok száma sem változott. 7. kép 8. kép A fenti két kép eredetét ezek után gondolom nem szükséges bizonyítanom, mindenki könnyen és határozottan felismeri az 1604-ben készült képpel való egyértelmű azonosságot. A 17. században készült ismeretlen művész (9. kép) vízfestménye egy kissé másképpen mutatja Bocskait. Ehhez a képhez nagyon nagy hasonlóságot mutat az általam ismeretlen eredetű 11. kép, valamint a 19. szd,-ban festett, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lévő (10. kép). Beállításukban emlékeztetnek a Caymox által 1604-ben készített rézkarchoz, de arcvonásaikban már egy lágyabb tetszetősebb Bocskait láthatunk. 9. kép 11. kép 10. kép
A következőkben tekintsünk meg néhány a 17.-18. században készült Bocskai Istvánt ábrázoló festményt Nagyszalontáról és Nagykerekiből. 12. kép 13. kép Az alábbi képek eredetét nem ismerem. A bal oldali valószínű 19-20 századi, a jobb oldali hagyományos beállítású talán 20. századi. 14. kép 15. kép Bocskai Istvánról főleg a 20. században igen sok festmény készült, melyek zöme a Bocskai tevékenységéhez kapcsolódó települések közintézményeit, múzeumait díszítik. Szinte ezeket számba se lehet venni.
Összevetve az eddig bemutatott képeket bizonyos kapcsolódások figyelhetőek meg. Az ifjúkori képek egy önálló csoportot alkotnak, azok esetlegesen megerősíthetnek, vagy megkérdőjelezhetnek valamely későbbi ábrázolást. Az ábra jobb oldalán az 1604. évi rézkarc van a középpontban és félkörben láthatóak azok a képek, amelyek egyértelműen azon alapulnak, vagy valószínűleg a Caymox kép másolatai. A bal oldalon lévő három kép között, főleg az arcvonások tekintetében látható határozott hasonlóság. A két szablyát vállon tartó képnél még az öltözet is megegyezik, a harmadik kép beállítása ugyanaz mint a jobb oldalon lévő képeké. A bal oldalon lévő színes aquarell Bocskai István halála után készült a 17. században. A festő bizonyára ismerte a század elején készült rézkarcokat. Erre utal a beállítás azonossága, de ő maga, vagy a festmény megrendelője nagy valószínűséggel találkozott is még életében a fejedelemmel. Feltételezésem szerint a beállítás azonossága mellett ezért térnek el jelentősen az arcvonások. Ha összehasonlítjuk a közel ötvenéves fejedelmet ábrázoló képeket a két fiatalkorival, azt látjuk, hogy a bal oldalon lévő képek jobban IFJÚKORI 1604?? 16. kép hasonlítanak az ifjúkori képekhez, mint a Caymox által készített rézkarc. Mindezek miatt véleményem szerint a bal oldalon lévő három kép tükrözi leghitelesebben Bocskai István arcvonásait
Bocskai ábrázolásokat kutatva egy az erdélyi fejedelmeket bemutató romániai internetes honlapon egy érdekes képre bukkantam, mely valahonnan nagyon ismerősnek tűnt. Később jöttem rá, hogy ez nem egy új ábrázolása Bocskainak, hanem egy a Holló Barnabás szobráról készült bitkép. Az alábbi két kép alapján győződjenek meg önök is erről. 17. kép A festményekhez hasonlóan a domborműveknek, kisplasztikáknak és érmeknek a mennyiségét sem lehet még megbecsülni sem. Mindezek ellenére két ezüstből készült érmet bemutatok. Az egyik Szabó Imrefia Béla 2001.-ben készült érme. A másik a 2005.ben a 400. évfordulóra vert 5000,- forintos névértékű emlékpénz, mely Gáti Sándor alkotása. Mint ahogy a mellékelt képeken látható a 2001- es ábrázolás a korábbiaktól kissé eltér, de az utóbbin ismét az 1604- es ábrázolás adta az alapot. 18. kép 19. kép
A Magyar Posta két bélyeggel állított emléket a fejedelemnek. 1992-ben Kertész Dániel, és 2004-ben Elekes Attila bélyegtervezők tervei alapján. A tervezők egyértelműen Caymox részkarcát használták fel 20. kép 1867.-et, a kiegyezést követően a nemzeti érzelmek, a reformkorhoz hasonlatosan újult erővel felszínre törtek. Ezt még tovább erősítette a honfoglalás ezredik évfordulója. 1885. októberétől megkezdődött az Országház építése, mely 1904. nyaráig tartott. Az épületet kívül 90 vezér, király és fejedelem szobra díszíti. Bocskai István szobra a Kossuth tér felőli oldalon az erdélyi fejedelmek közt látható. 21. kép
Akinek szerencséje van és, bejut a kupolacsarnokba, ott a két apród között álló Bocskai színezett szobrában is gyönyörködhet. Azt, hogy e két gyönyörű szobrot ki alkotta még nem sikerült kiderítenem. Nagy valószínűséggel Holló Barnabás, de akár lehetett Bezerédy Gyula, Kiss Antal, Kiss György, Kallós Ede, Köllő Miklós, Ligeti Miklós, Mátray Alajos, Mayer Ede, Pamkó József, vagy Szécsi Antal is az alkotó, ugyanis az Országház épületén és azon belül lévő szobrokat ők készítették- 22. kép Ferenc József támogatásával 1903-ban Holló Barnabás elkészítette Bocskai István egész alakos bronz szobrát, mely a Köröndöt díszítette. 1955-ig a II. világháborút követően a Hősök terén a Millenniumi Emlékmű szoborcsoportjából kiemelték a Habsburg uralkodók szobrait és helyeiket jeles magyar történelmi személyek vették át. Így került Bocskai István is a Köröndről Hunyadi Mátyás és Bethlen Gábor közzé. 23. kép
1906-ban Holló Barnabás szobrát újraöntötték és Debrecenben, a Nagytemplom mögött a jelenlegi Kálvin téren felállították. Érdekessége a szobornak, hogy a posztamenset Tóth András szobrász egy másik szobor részére készítette. Ő volt Tóth Árpád költő édesapja. 24. kép A harmadik bronz szobrot 1906-ban Horváth Géza szobrász Nyárádszeredára készítette. Azonban közel százesztendős történelme során talán többet volt a református parókián elrejtve, mint a posztamensen. 25. kép
26. kép A hajdú városokban elsőként a hajdú főkapitányok székhelyén Hajdúböszörményben állítottak szobrot Bocskai Istvánnak. Holló Barnabás készítette a kétalakos szobrot, Mely a város főterén a Városháza, a Bocskai Gimnázium, a régi református templom és a hajdú főkapitány székháza, ma múzeum által határolt nagy tér közepén helyezkedik el. A fő alak a fejedelem, aki a hajdúk közös nemesi oklevelét nyújtja át hűséges katonáinak. A mellékalak egy fedetlen fejű hajdú katona aki zászlaját meghajtva, tisztelettel néz fel fejedelmére.
1911-ben a bihar-megyei Kismarja avatott Bocskai szobrot. A református templom mellett, a község központjában felállított bronz mellszobrot Tóth András készítette. Az alkotás a korabeli rézkarcot mintázza. Kismarja kedves városa volt Bocskainak. Több ősét a község templomában temették el. Nemesi előnévként is a kismarjait használta a család. 27. kép 1909-1917 között Genfben elkészítették a Reformáció Falát, mely előtt Cromwel szobra mellett találjuk a lengyel származású francia Paul Landowski kőből faragott egész alakos 1917- ben Bocskai szobrát. Ez az egyetlen Bocskai szobor, melyet nem magyar szobrász készített. 28. kép
Sokáig új Bocskai szobor nem készült. 1977-ben Nagykerekiben a vár előtti parkban avatták Pátzay Pál bronz melszobrát 29. kép 1969-ben Hajdúszoboszlón avatták az első lovas Bocskai szobrot, Marton László alkotását. Ez volt az első Bocskairól készült lovasszobor. Valószínű, hogy a szoboszlóiak így kívántak emléket állítani a fejedelem által 1605. szeptember2-án kelt okirat alapján letelepített 700 lovas hajdúnak. Ezt követően 15 évet kellett várni az újabb Bocskai szobor avatására. 30. kép 1984-ben Körösnagyharsányban avatták Kiss György bronz mellszobrát 31. kép
1986-ban Hajdúhadház kapott Bocskai bronz mellszobrot. Alkotója Tóth Sándor. 32. kép 33. kép 1987.-benBiharkeresztesen a Bocskai középiskola előtt állították fel Kurucz Imre alkotását. (33. kép) 1996-ban Álmosdon avatták Győrfi Lajos alkotását, a művészt az 1606-os Zimermann metszet ihlette. (34. kép) 34. kép 35. kép Kolozsi Tibor egész alakos bronz Bocskai szobrát 1996-ba avatták
2000-ben Érmihályfalva kapott Bocskai Istváról készült szobrot, Lavotka Géza alkotása. 36. kép A millennium során 2000.-ben Pusztaszerre Győrfi Lajos készített Bocskai mellszobrot 37. kép 2001-ben Bocskaikert állított emléket Bocskai Istvánnak. A bronz mellszobrot ifj. Makoldi Sándor készítette- 38. kép
2003-ban Jankafalván a református templom előtt avatták fel Berek Lajos tölgyből faragott Bocskai domborművét. 39. kép 2003-ban Szárazberek községben 40. kép Szilágyi Tibor bronz mellszobrát avatták A Bocskai szabadságharc 400. évfordulója kapcsán jelentkezett szándék észak-kelet Magyarországon, a Partiumban, Erdélyben és a Felvidéken Bocskai szobor létesítése. 2004-ben a Bocskai szabadságharc kitörésének 400. évfordulóján Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Üllői úti bázisán avatták Berek Lajos Bocskai István bronz mellszobrát. 41. kép
42. kép A Bocskai szabadságharc kitörésének 400. évfordulóján Bihardió-szegen avatták Berek Lajos buda-pesti Bocskai szobrának másolatát. 43. kép A 400. évforduló emlékére Tisza-lökön a református templom előtti parkban avatták Berek Lajos budapesti szobrának másolatát. 2005-ben Szerencsen avatták Ekker Róbert egész alakos Bocskai bronz szobrát 44. kép
Berek Lajos budapesti Bocskai bronz mellszobrának másolata Kolozsvárott a fejedelem szülő-házában 2005-ben. 45. kép Berek Lajos budapesti Bocskai szobrának másolata az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban 2005-ben 46. kép 47. kép Győrfi Lajos Bocskai lovasszobra Hajdúdorogon 2005-ben
Berek Lajos budapesti Bocskai bronz mellszobrának másolata Szentjobbon 2005-ben a református templom kertjében. 48. kép Győrfi Lajos Bocskai lovas szobra Hajdúhadházon 2005-ben 49. kép Győrfi Lajos Bocskai bronz szobra Hajdúnánáson 2005-ben 50. kép
51. kép 52. kép Marossárpatakon 2005-ben avatták fel Miholcsa József szobrát.(51. kép) A legutolsó Bocskai ábrázolás Venczel Árpád kolozsvári szobrász alkotása, melyet Kolozsvárott 2006. augusztus 12-én avattak fel.(52. kép) 2006. szeptember 2-án 700 lovashajdú Hajdúszoboszlóra történő telepítésének 400. évfordulóján Berek Lajos gránit és bronz domborművének avatásával emlékezett a város. Az emlékmű a református templom falán látható. Most, hogy végére értünk a Bocskai ábrázolások áttekintésén felvetődik ismét a kérdés. Milyen is lehetett a fejedelem? A fejedelemről készült korabeli rézkarcok és festmények némileg eltérnek egymástól. Nem tudjuk, hogy a homlokán kis dudor, vagy horpadás volt-e. Egyes ábrázolásokon a fejedelem orrának kis ferdesége figyelhető meg, mely esetleg lehetett egy korábbi orrcsonttörés maradványa is. Mint ahogy láthattuk a 20-21. század Bocskai Istvánt ábrázoló szobrok is sok tekintetben eltérnek egymástól. Véleményem szerint ez nem lényeges probléma. Az a jó Bocskai szobor ahol a fejedelem tekintetén tükröződik a céltudatosság, akaratos jelleme, jó helyzetfelmérő képessége, valamint diplomatikai érzéke.