Tudta-e? Fontos tudnivalók a mozgáskorlátozottságról A kiadvány a Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el közvélemény-formáló rendezvénysorozata keretében készült.
Röviden a mozgáskorlátozottakról Magyarországon közel 600 ezer ember él valamilyen mozgáskorlátozottsággal. Tekintettel arra, hogy minden mozgásfogyatékossággal élô embernek más és más az állapota, valamint a szociális helyzete, így eltérôek az személyi segítésre vonatkozó igényeik, és ebbôl fakadóan a lehetôségeik. A mozgásfogyatékossággal élô emberek egy része jól látható módon testen kívüli segédeszközöket kerekesszék, mankó, támbot, járókeret stb. használ a helyváltoztatáshoz, melyre egy részük önállóan is képes, mások viszont csak személyi segítôvel tudnak mozogni. Helyzetüket segíti, hogy 1998-tôl érvényben van az esélyegyenlôséget biztosító törvény hazánkban. Sajnos a fizikai akadálymentesítés egyelôre csak részben történt meg, így ezen a téren még nem beszélhetünk igazi egyenlô hozzáférésrôl és mindenki számára használható és élhetô világról. A mozgáskorlátozott emberek nap mint nap akadályokba ütköznek állampolgári és magán ügyeik intézése, társadalmi és kulturális életbe történô beilleszkedésük során, mert az épített környezet és a tömegközlekedés kialakításakor nem vették, veszik figyelembe az igényeiket. Hogyan segíthet? A mindennapi életben egyre többször lehet találkozni fogyatékossággal élô emberekkel. Ha segíteni szeretnének Nekik, akkor kérdezzék meg Ôket, hogy miben és milyen módon segíthetnek a továbbhaladásukban. Soha ne próbáljanak meg segíteni akkor, ha nem kérdezték meg, vagy nincsenek tapasztalataik a segítségnyújtás módjáról.
Mit tegyünk és mit ne, amikor egy kerekesszékes embernek nyújtunk segítséget? A kerekesszékes ember jól ismeri kerekesszékét, ezért el fogja mondani, hogyan tudunk segíteni. Teljesítsük a kérését, még akkor is, ha azokkal nem értünk egyet, mert ô tapasztalatból tudja, mit kell tenni. Ha meg kell állnunk, várakoznunk, ellenôrizzük a kerekesszékben ülô ember lábának elhelyezkedését, mert elôfordulhat, hogy ô nem érzi, ha a lába valamihez hozzáér, így pl. könnyen megsérülhet! Ne a vászon résznél toljuk a kerekesszéket, mert úgy a benne ülô embert nyomjuk, nem pedig a kerekesszéket toljuk! Ne toljuk túl gyorsan a kerekesszéket, mert nem fogunk tudni kikerülni például egy hirtelen megálló vagy irányt változtató gyalogost! Ne fordítsuk meg hirtelen a kerekesszéket anélkül, hogy a benne ülôt figyelmeztetnénk a manôverre! Ne emeljük fel a kerekesszéket a karfáinál fogva, mert ha azok kivehetôek, akkor a kezünkben maradhatnak és így balesetet okozhatunk! Ne menjünk el úgy segítségnyújtás után, hogy nem gyôzôdtünk meg róla, hogy biztonságos helyzetben hagytuk a kerekesszéket! Mit tegyünk, ha egy támbotot, mankót, járókeretet használó mozgáskorlátozott embert szeretnénk segíteni a helyváltoztatásában? Kérdezzük meg tôle, pontosan milyen segítségre van szüksége, és hogyan tudjuk azt végrehajtani! Soha ne azt a karját fogjuk meg, amelyikkel a botra támaszkodik! Ne fogjuk meg a botját sem! Ne sürgessük, hanem vegyük fel az ô tempóját, ritmusát! Kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A különbözô típusú segédeszközöket használó személyeknek különbözôképpen kell segítséget nyújtani, alkalmazkodva a személy állapotához is! Például: Támbot Mindig a támbottal ellentétes oldalon álljunk! Lépcsôn járáskor a bot szerepét átveszi a korlát, ezért a feleslegessé vált segédeszköz hordozásában segíthetünk.
Ha nincs korlát, akkor az esetleges csomagok átvételével és az ép oldalon közvetlen segítséggel biztosíthatjuk a stabilitást. Leüléskor: várjuk meg, amíg a sérült lábszárával megérinti a széket, majd stabilizáljuk a támbotot, ezzel biztosítva a leülést. Felálláskor: szembeállva, az ép oldalon fogott botot rögzítjük, az ellenoldalon a kezünket nyújtjuk és enyhe húzó mozdulattal segítünk. A bottal ellentétes oldalon, hónalj és könyök támasszal is segíthetjük a felállást. Ha a szék elôtt asztal áll, biztonságosabb azon támaszkodva felállni és a stabilitás megszerzésekor a botot kézbe adni. Két oldalon alkalmazott támbot Lépcsôn járáskor az egyik bot szerepét átveszi a korlát, ezért a feleslegessé vált segédeszköz hordozásában segíthetünk. Leüléskor és felálláskor a szék stabilizálásával, valamint a támbotok átvételével segíthetünk. Mankó A hónalj és a könyök mankó az érintett végtag, ill. végtagok tehermentesítésére szolgál. Általában mûtétek után, csak átmeneti ideig alkalmazzák. A segítés módja és mértéke megegyezik a támbotnál leírtakkal. Stabil járókeret A stabil járókeretet használó személyek segítése lépcsôn járáskor: a keretet átveszszük és míg a sérült ember az egyik oldalon a korlátba kapaszkodik, mi az ellenoldalon támogathatjuk. Leüléskor és felálláskor a széket rögzítjük, majd a járókeret megfogásával segíthetünk. Felálláskor, ha a sérült igényli, akkor egyik kezünkkel megtartjuk a járókeretet, a másik kezünkkel pedig hónaljtámasszal enyhén megemeljük.
Rolátor Az a sérült, aki rolátorral, guruló járókerettel, közlekedik, a lépcsôt nem tudja igénybe venni. Ha lift nincs, akkor emelôszerkezetet kell használnia. Ilyenkor a következôképpen kell segítenünk: Az emelôszerkezet ülését megfelelô helyzetbe hozzuk. Megvárjuk, hogy a sérült lábainak hátsó oldalával érintse a széket. A rolátort fékkel rögzítjük, majd a sérültet hónaljtámasszal megtartva segítjük a leülést. Felálláskor a rolátort a sérült elé helyezzük és fékkel rögzítjük. A tájékoztató szövege a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének jóváhagyásával és lektorálásával készült.
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Adószám: 19002732-2-41 Számlaszám: 11703006-20034962 A szövetség fô célja a mozgáskorlátozott emberek sajátos szükségleteinek kielégítéséhez, szociális biztonságához, rehabilitációjához, személyes kiszolgáltatottság nélküli önálló életvitelükhöz és emberi, állampolgári jogaik valóságos érvényesüléséhez szükséges érdekeik képviselete, érvényesítése, és védelme. Tevékenységünk kiterjed a mozgáskorlátozott embereket tömörítô szervezetek összefogására, tevékenységük segítésére. Segítjük ôket közösségi érdekeik érvényesítésében, védelmében, képviseletében, valamint a kulturális, mûvészeti, szabadidôs és sport tevékenységeik szervezésében. A szövetség központja állami és helyhatósági feladatokat is ellát, mégpedig saját anyagi forrásainak felhasználásával. A következô tevékenységeket látjuk el: Szakértôi tevékenység (akadálymentesítés, ellátások, szolgáltatások); Jogi segítségnyújtás: két jogászunk évente több száz ügyben nyújt segítséget; Lakás-akadálymentesítési támogatás ügyintézése: a tagegyesületek közremûködésével a szövetség végzi a súlyosan mozgássérült emberek lakásának akadálymentesítését szolgáló állami támogatások teljes ügyintézését. Évente több mint tízezer támogatás elbírálásában mûködünk közre. Kulturális tevékenység: lehetôséget biztosítunk a tehetséges mozgássérült emberek számára, hogy megmutathassák mûveiket a nagyközönségnek, bekapcsolódjanak a kulturális eseményekbe. Táborokat, kiállításokat szervezünk, támogatókat keresünk; Nemzetközi tevékenység: a MEOSZ több nemzetközi szervezetnek tagja (Európai Fogyatékosügyi Fórum EDF, Fogyatékos Emberek Nemzetközi Szövetsége DPI, a Mozgássérültek Európai Szövetsége FIMITIC). Mindhárom szervezetben az alelnöki tisztséget is betöltik vezetôink.
Hazai társadalmi tevékenység: képviselôink részt vesznek az Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, a Nemzeti Civil Alaprogram, a Védett Szervezetek Országos Szövetsége, a Társadalmi Únió, a Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége, a CÉHálózat, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa munkájában. Szociális szolgáltató tevékenység: Szövetségünk és tagegyesületei 11 támogató szolgálatot mûködtetnek, hogy a legsúlyosabban mozgáskorlátozott emberek is kijussanak a négy fal közül. Tagegyesületeink lakóotthont üzemeltetnek Csorváson, Nagyatádon, Kaposváron, Ököritófülpösön, Székesfehérváron, melyek létszáma folyamatosan telített. Otthoni szakápolás mûködik Budapesten, itt évente 1400 fôt látnak el. 2001-ben a MEOSZ létrehozta Oktatási, Továbbképzô és Távmunka Intézetét, mely felnôttképzési akkreditációval rendelkezik, képzéseket szervez (a mozgáskorlátozott embereket távoktatásban képzi). Az elhelyezkedésüket magán munkaerôközvetítôként is segíti. Újságot adunk ki: a havonta tízezer példányban megjelenô Humanitás országos havi lap. Lapunk integrált, hiszen sérült és ép embereknek egyaránt nagyon sok hasznos információval szolgálnak. Az alapszabályban foglalt feladataink ellátáshoz alapítványokat hoztunk létre és segítjük a mûködésüket: Bicebóca Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért Hegedüs István Alapítvány Korszerû Technikával a Mozgáskorlátozott Emberekért Alapítvány Velo Alapítvány Betegcsoportok vagy érdeklôdési kör szerinti Tagozatokat- szekciókat mûködtetünk: Ifjúsági tagozat Heine-Medin szekció Osteoporózis szekció Myasthenia Gravis tagozat Sérült Mûvészek Alkotók és Kézmûvesek Köre
Ezt a kiadványt a PROGRESS Közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) támogatja. A programot az Európai Bizottság Foglalkoztatási és szociális ügyekért felelôs Fôigazgatósága irányítja. Azért hozták létre, hogy átfogó célja, hogy a Szociálpolitikai Menetrendben foglaltak alapján, pénzügyileg támogassa az Európai Unió szociális és munkaügyi téren kitûzött céljainak megvalósulását, hozzájárulva ezáltal a Lisszaboni Stratégia e területhez kapcsolódó törekvéseinek teljesüléséhez. A hétéves program megcélozza az összes olyan érintettet, aki segíthet alakítani a megfelelô és hatékony munkaügyi és szociális törvényhozás és irányvonalak fejlesztését, az EU27 és az EFTA-EEA országokban, a csatlakozás elôtt álló és csatlakozásra váró országokban. A PROGRESS küldetése, hogy megerôsítse az EU hozzájárulását, melylyel a tagállamok elkötelezettségét és erôfeszítéseit támogatja. Ennek eléréséhez a PROGRESS: a vonatkozó szakmapolitikai területekrôl elemzést és tanácsadást nyújt; monitorozza és jelentéseket készít a PROGRESS témakörébe tartozó EU-s törvénykezésrôl és szakmapolitikai fejleményekrôl; elôsegíti a szakmapolitikák szabad áramlását, a tanulást és a támogatást a tagállamok között az EU-s célkitûzésekrôl és prioritásokról; széles körben közvetíti az érintettek és a társadalom nézôpontját. További információ a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=327&langid=hu internetes oldalon. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét. Projekt logó A SOKSZÍNÛSÉGÉRT A DISZKRIMINÁCIÓ ELLEN PROGRESS