A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: PROMINENT KOMMUNIKÁCIÓS BT. 2004.
TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A KISTÉRSÉGI HELYZETFELTÁRÁS FŐBB KÖVETKEZTETÉSEI... 4 A Sárospataki kistérség fejlesztési stratégiája... 5 A programvégrehajtás mechanizmusa... 9 BEVEZETÉS... 10 1. A MUNKA HÁTTERE... 10 2. A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE... 10 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI... 10 4. A PROGRAM FÖLDRAJZI BEAVATKOZÁSI TERÜLETE... 11 A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN... 12 FEJLESZTÉSI KERETEK... 14 1. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÖRNYEZET... 14 1.1. Tervezési keretek... 14 1.2. Normatív keretek... 27 1.3. Szakmapolitikai keretek... 28 2. A KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁK... 35 STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS... 39 1. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS... 39 2. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK... 41 3. MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁSOK... 45 3.1 Gazdasági aktivitás... 46 3.2 Munkanélküliség... 47 3.3 Keresetek, jövedelmi viszonyok... 50 3.4 Oktatás... 51 3.5 A népesség iskolai végzettsége... 54 4. TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET... 56 4.1 Egészségügy... 57 4.2 Szociális ellátás... 58 4.3. Helyi társadalom... 59 5. GAZDASÁGI SZERKEZET... 61 5.1 Mezőgazdaság... 62 5.2 Ipar... 66 5.3 Szolgáltatások... 67 5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra... 73 6. VÁLLALKOZÁSOK... 76 7. INFRASTRUKTÚRA... 83 7.1 Közlekedés, elérhetőség... 83 7.2 Közműellátottság... 86 7.3 Telekommunikáció... 89 7.4 Hulladékgazdálkodás... 90 8. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 91 9. A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE... 95 10. EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN... 96 SWOT ANALÍZIS, KÖVETKEZTETÉSEK... 99 1. ERŐSSÉGEK... 99 2. GYENGESÉGEK... 99 3. LEHETŐSÉGEK... 100 4. VESZÉLYEK... 100 5. KÖVETKEZTETÉSEK... 100 A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA... 103 Prominent Kommunikációs Bt. 2
1. A JÖVŐKÉP... 103 2. MISSZIÓ... 104 3. KIHÍVÁSOK... 104 4. STRATÉGIAI KERET... 105 5. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK... 107 A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA... 110 A) TURIZMUSFEJLESZTÉS... 111 Beavatkozási terület: A/1. Térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítása... 111 Beavatkozási terület: A/2. Idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztése... 113 Beavatkozási terület: A/3. Falusi turizmus ösztönzése... 115 Beavatkozási terület: A/4. Összehangolt térségi promóció megvalósítása... 116 B) A HOZZÁADOTT ÉRTÉK NÖVELÉSE... 119 Beavatkozási terület: B/1. Szőlészeti-borászati KKV-k fejlesztése... 119 Beavatkozási terület: B/2. Piacképes mezőgazdasági termelés ösztönzése... 121 Beavatkozási terület: B/3. Erdőgazdálkodás ösztönzése... 125 Beavatkozási terület: B/4. Üzleti környezet fejlesztése... 128 C) SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE... 131 Beavatkozási terület: C/1. Szociális foglalkoztatási programok kialakítása... 131 Beavatkozási terület: C/2. Speciális roma programok indítása... 133 Beavatkozási terület: C/3. Idősek ellátásának javítása... 135 Beavatkozási terület: C/4. Átképző programok indítása munkanélküliek részére... 137 D) VIDÉKFEJLESZTÉS... 140 Beavatkozási terület: D/1 Közutak és kerékpárút-hálózat fejlesztése... 140 Beavatkozási terület: D/2. Településkép javítása... 142 Beavatkozási terület: D/3. Kommunális hulladékkezelés feltételeinek javítása / megteremtése... 143 Beavatkozási terület: D/4 Az alapfokú oktatás feltételeinek javítása... 145 KIEMELT PROJEKTEK... 147 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA... 149 FELHASZNÁLT IRODALOM... 151 MELLÉKLETEK... 152 Prominent Kommunikációs Bt. 3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás megbízásából került elkészítésre. A fejlesztési program kidolgozását a Prominent Kommunikációs Bt. végezte 2004-ben. A fejlesztési program a kistérség valamennyi településére kiterjed. A Sárospataki kistérség települései: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod. A felzárkóztatási program kidolgozásának célja az volt, hogy kijelölje a Sárospataki kistérség hosszú távú fejlődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elősegítve a kistérségek fejlődését, felzárkózását. A stratégia a helyzetfeltárás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével határozzák meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A stratégia egy hosszú távú jövőképet és missziót jelöl ki, azonban a beavatkozási területek időtávja alapvetően rövid távú, a 2007-ig terjedő időintervallumot fogja át. Ennek legfőbb oka, hogy a 2007 utáni időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi (EU-s) fejlesztési célok, rendszerek jelenleg még nem ismertek. 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A fejlesztési programok építenek a hatályos országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókra. A kistérségi helyzetfeltárás főbb következtetései A külső környezet elemzése rámutatott, hogy a kistérségek fejlődését, gazdaságát jelentősen befolyásoló változások következtek be az elmúlt hónapokban. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelenti az egyik legnagyobb változást. Ennek következtében Magyarországra is az EU belső piaci szabályai vonatkoznak, valamint a Közös Agrárpolitika révén a mezőgazdasági termelés is befolyásolt, mivel a termelőknek magasabb szintű előírásoknak és minőségi kritériumoknak kell megfelelniük. A csatlakozás következtében jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre a projektek megvalósítására. A sikeres pályázás érdekében a gazdáknak fel kell készülniük a projektekkel szembeni elvárások változására is, illetve egy eltérő projektszemlélet elsajátítására. Közvetve érinti a kistérséget az M3, illetve M30 autópálya továbbépülése. A gazdaságilag közvetlenül érintett országrészbe ugyan a Sárospataki kistérség nem tartozik bele, de a tovagyűrűző hatások, a gyorsforgalmi úthálózat közeledése mégis dinamizáló hatást fejthet ki, amennyiben a kistérségen belüli fejlesztések ezt elősegítik. A kistérség településeinek többsége nehezen megközelíthető, különösen magas a zsáktelepülések száma. A kistérségi közúti-, és vasúti közlekedési infrastruktúra minősége alacsony, a megyeszékhely és a főváros elérési ideje magas. A kistérség gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája korszerűtlen. A Sárospataki kistérségben a mező- és erdőgazdasági termékekre épülő feldolgozóipar képvisel jelentőseb súlyt az iparon belül, ezen belül is kiemelkedő a borászat és a faipar. A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a kistérség alacsony tőkevonzó képessége, és a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A Prominent Kommunikációs Bt. 4
kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdasági termelés hagyományosan nagy súllyall rendelkezik a térség gazdaságban. Az ágazatra a kedvezőtlen gazdasági adottságok mellett az elavult termelési szerkezet, elaprózott birtoknagyság és korszerűtlen technológia jellemző. Alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége is. A Sárospataki kistérség fejlődését megakadályozza az egyes alapinfrastruktúrák rossz állapota. A csapadékvíz és szennyvíz elvezetése még most sem megoldott, a vezetékes vízhálózat viszont kiépült a kistérségben. A kistérség információs-kommunikációs hálózata jónak mondható, az Internet-hozzáférés a kistérség legtöbb településén megoldott, telefonos kapcsolaton keresztül. Az alapvető lakossági szolgáltatások a kistérség legtöbb településén biztosítottak, ezek infrastruktúrája fejlesztésre szorul, valamint új szolgáltatások bevezetése is szükséges. A szociális ellátás több településen is hiányos. Az üzleti szolgáltatások hozzáférhetősége a kistérségben alacsony, Sárospatakon működik egy vállalkozói park. A kistérségben a mikrovállalkozások dominálnak, melyek alapvetően tőkeszegények. A vállalkozássűrűség elmarad az országos átlagtól. A kistérségben magas a munkanélküli ráta, amit súlyosbít az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad a megyei és országos átlagtól, ami megnehezíti elhelyezkedésüket. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. Nagy terhet ró az önkormányzatokra a lakosság összetétele: magas a 14 éven alattiak és az idős lakosság aránya. Ennek következményeképp bővítésre szorul az alapfokú oktatás és nevelés és a szociális ellátás terén működő intézmények infrastruktúrája. A térség gazdag természeti, épített és kulturális értékekben, melyek kihasználtsága nem megfelelő. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások kiutat jelenthetnek a kistérség számára. A Sárospataki kistérség néhány települése a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék, és így a világörökség része. A világörökségi védett magterület részei a következők: a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a tolcsvai Oremus pince és Bormúzeum, valamint Hercegkúton a Kőporosi és Gomboshegyi ún. emeletes pincék. A világörökségi kijelölésben meghatározott külső védőzónába pedig Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Hercegkút, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva és Vámosújfalu települések tartoznak. A helyzetfeltárás alapján a kistérség helyzete az alábbiakban összegezhető: A kistérség gazdaságában az élelmiszeripar, a borászat, a gyümölcstermesztés, valamint az erdőgazdálkodás és a faipar dominálnak. A vállalkozások versenyképessége korlátozott, melyet tovább súlyosbítanak a műszaki infrastruktúra hiányosságai. A vállalkozások nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a kistérség lakossága számára, ezért magas a munkanélküliségi ráta, és alacsony a lakosság gazdasági aktivitása. Új turisztikai szolgáltatások kialakítása és a KKV-k fejlesztése kiutat jelenthet az itt élők számára. Mindezek figyelembe vételével került meghatározásra a kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiája. A Sárospataki kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet Prominent Kommunikációs Bt. 5
által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlődésének alapját a hosszú távú jövőkép jelenti. A Sárospataki kistérség jövőképe a következő: A Sárospataki kistérség a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre építve fenntartható és területileg kiegyenlített módon fejlődik, a diverzifikált helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosság számára, ezáltal is elősegítve az életminőség javulását. A fent meghatározott hosszú távú jövőképre alapozva megfogalmazhatóak azok a stratégiai célkitűzések, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait (a 2007-ig tartó időszakban). Mindezek alapján a térség fejlesztésében három stratégiai cél tűzhető ki. A kistérség gazdasági versenyképességének erősítése A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózatásának elősegítése A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében összhangban a bemutatott stratégiai kerettel négy fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg: A. Turizmus-fejlesztés B. A hozzáadott érték növelése C. Szociális ellátás fejlesztése D. Vidékfejlesztés 1. Prioritás: Turizmus-fejlesztés A prioritás keretében térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítását, idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztését, a falusi turizmus ösztönzését és összehangolt térségi promóció megvalósítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt az idegenforgalmi szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák. 2. Prioritás: A hozzáadott érték növelése A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a helyi gazdaság szerkezetátalakításához, korszerűsítéséhez, valamint a térségben előállított hozzáadott érték növeléséhez. A prioritáson belül négy beavatkozási terület jelölhető ki, melyek kiterjednek a szőlészeti-borászati szektor kiemelt fejlesztésére, a mező- és erdőgazdaságon belüli hozzáadott érték növelésére és az ezekhez szervesen kapcsolódó üzleti szolgáltatások és Prominent Kommunikációs Bt. 6
infrastruktúrák fejlesztésére. A javasolt fejlesztések a gazdaság jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének növeléséhez járulnak hozzá. 3. Prioritás: Szociális ellátás fejlesztése A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási, átképző és speciális roma programok indítását, valamint az idősek ellátásának javítását célzó szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását. 4. Prioritás: Vidékfejlesztés A minőségi életnek fontos összetevője a közlekedési és gazdasági centrumoktól távol eső vidéki települések felzárkóztatása, és az ebből következő jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelelően ezen prioritás a kistérség közlekedési feltételeinek javítását is célozza. A beavatkozási területek kiemelten koncentrálnak továbbá a településkép javítására, a kommunális hulladékkezelés lehetőségeinek megteremtésére, valamint az alapfokú oktatás feltételeinek javítására. Prominent Kommunikációs Bt. 7
A stratégia összefoglaló ábrája Jövőkép A Sárospataki kistérség a gazdag történelmi, kulturális és természeti értékekre építve fenntartható és területileg kiegyenlített módon fejlődik, a diverzifikált helyi gazdaság munkát és megélhetést biztosít a lakosság számára, ezáltal is elősegítve az életminőség javulását. Misszió Váljon a Sárospataki kistérség Észak-Magyarország közkedvelt turisztikai célállomásává, ahol aktív kistérségi együttműködés révén megvalósul a belső erőforrások fenntartható hasznosítása. Stratégiai célok I. A kistérség gazdasági versenyképességének megerősítése II. A kistérségen belüli hátrányos helyzetű települések felzárkózásának elősegítése III. A kistérségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megállítása Prioritások A. TURIZMUS- FEJLESZTÉS B. A HOZZÁADOTT ÉRTÉK NÖVELÉSE C. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE D. VIDÉKFEJLESZTÉS A/1. B/1. C/1. D/1. Beavatkozási területek Térségspecifikus turisztikai programcsomagok kialakítása A/2. Idegenforgalmi célú létesítmények fejlesztése A/3. Falusi turizmus ösztönzése A/4. Összehangolt térségi promóció megvalósítása Szőlészetiborászati KKV-k fejlesztése B/2. Piacképes mezőgazdasági termelés ösztönzése B/3. Erdőgazdálkodás ösztönzése B/4. Üzleti környezet fejlesztése Szociális foglalkoztatási programok kialakítása C/2. Speciális programok indítása C/3. Idősek ellátásának javítása C/4. roma Átképző programok indítása munkanélküliek részére Közutak és kerékpárút-hálózat fejlesztése D/2. Településkép javítása D/3. Kommunális hulladékkezelés feltételeinek javítása / megteremtése D/4. Az alapfokú oktatás feltételeinek javítása Prominent Kommunikációs Bt. 8
A programvégrehajtás mechanizmusa A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás menedzsmentje végzi, amely évente beszámol a Társulásnak a program megvalósításának előrehaladásáról, a beavatkozási területek indikátorainak alakulásáról. A szükséges változtatások, korrekciók meghozataláról a beszámoló alapján a Társulás határoz. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükséges a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálása. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása ( csatornázása ), megvalósítása. Tehát csak abban az esetben lesz eredményes a felzárkóztatási fejlesztési program, amennyiben a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás mint kompetens döntéshozó testület folyamatos monitoring keretében koordinálja a végrehajtást. Prominent Kommunikációs Bt. 9
BEVEZETÉS 1. A munka háttere A Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás (a továbbiakban: Társulás) pályázati úton támogatást nyert a Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzat keretében a Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának elkészítésére. A szakértői munka 2004. júniusában vette kezdetét. A pályázatban megfogalmazottak szerint a program átfogó célja a kistérség felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra, és az ebből származó lehetőségek kiaknázására. A konkrét cél pedig, hogy elkészüljön a Sárospataki kistérség számára egy a jelenlegi környezeti feltételekre reagáló, a lehetőségeket és erősségeket egyaránt figyelembe vevő fejlesztési és felzárkóztatási program, melynek segítségével a kistérség sikeresen indulhat az EU forrásokért való versenyben, és melynek alapján az elkövetkező években a kistérség fejlesztésére irányuló projektek összehangoltan, egymás hatását erősítve valósulhatnak meg. 2. A program kidolgozásának szükségessége A kistérség fejlesztési programjának elkészítését több tényező indokolja: Mivel a kistérség terület- és gazdaságfejlesztési programja évekkel ezelőtt lett elfogadva, készítői akkor még nem vették nem vehették figyelembe az EU csatlakozásból fakadó sajátosságokat. Szükségessé vált tehát a kistérség a megváltozott környezeti feltételeknek megfelelő fejlesztési tervének kidolgozása. Egy átgondolt, valós igényekre épülő tervdokumentum segíti a kistérségi szereplőket abban, hogy sikeresen le tudják hívni az EU csatlakozással megnyíló pályázati forrásokat: az EU Strukturális Alapjaiból finanszírozott projektek esetében ugyanis fontos annak igazolása, hogy az elképzelés illeszkedik a térségi stratégiában megfogalmazott irányvonalakhoz. Szükséges tehát olyan fejlesztési irányok kijelölése, melyek a helyi igényekre, felmerülő projektelképzelésekre építenek. 3. A program felépítése, főbb elemei A Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A fejlesztési program készítésével párhuzamosan beazonosításra kerülnek a konkrét kistérségi fejlesztési elképzelések, projektek, melyek hozzájárulnak a stratégia egyes részterületének kidolgozásához. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint a az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része két részből tevődik össze: Fejlesztési keretek: fejlesztéspolitikai környezet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciák. Stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi Prominent Kommunikációs Bt. 10
egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé. 4. A program földrajzi beavatkozási területe A fejlesztési program a Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás valamennyi települését érinti. A Társulás földrajzi hatásköre egybeesik a Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén fekvő Sárospataki statisztikai kistérség területével. Az érintett települések a következők: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod. A statisztikai körzetek 2004. január 1.-ével hatályossá váló módosítása a Sárospataki kistérség beosztását nem változtatta meg: 1. térkép A kistérségi rendszer változása 2004. január 1-től Sárospataki kistérség Forrás: www.nth.hu Prominent Kommunikációs Bt. 11
A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Sárospataki kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: Reális időtáv meghatározása A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon 2014-ig biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006-ig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétel új munkahelyek teremtésének, a kistérség népesség-megtartó képességének jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizennyolc település bevonásával. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. Prominent Kommunikációs Bt. 12
Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv. Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-Magyarországi Régió, Észak- Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv. Megyei szinten: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program, Középtávú Stratégia és Operatív Program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására. Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kezelési Terv (2001). Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján, Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, SWOT analízis összeállítása, Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával. A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat. Prominent Kommunikációs Bt. 13
FEJLESZTÉSI KERETEK 1. Fejlesztéspolitikai környezet 1.1. Tervezési keretek Országos fejlesztési tervek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapoktól igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az országnak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készítenie. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy stratégiai dokumentum, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat a 2004-2006 közötti időszakra. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, általános célja: az egy főre eső jövedelem EU átlagtól való elmaradásának mérséklése. A célok elérésére három specifikus cél került kijelölésre: A versenyképesebb gazdaság, A humán erőforrások jobb kihasználása, A jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. A célok megvalósítására 2004-2006 között az NFT az alábbi négy fejlesztési prioritást jelöli ki: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása, 2. A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, 3. Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, 4. A regionális és helyi potenciál erősítése. Ezeket kiegészíti egy Technikai Segítségnyújtás prioritás, melynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának elősegítése. A célok és a prioritások alapján meghatározott intézkedések 5 Operatív Program keretében valósulnak meg. Ezek a következők: Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése révén. A program másik célja a vidék felzárkóztatása, a jövedelemi lehetőségek biztosítása, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, valamint a vidéki kulturális örökség védelme révén. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja, mint azt neve is mutatja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Ennek érdekében az operatív programból támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis- és közepes Prominent Kommunikációs Bt. 14
vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések, valamint a kutatás-fejlesztés növelését, és az elektronikus gazdaság kiépülését elősegítő beruházások. A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. Ennek érdekében olyan sokrétű tevékenységek kerülnek finanszírozásra, melyek egyrészt javítják a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek és az inaktív népesség foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát (többek között képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadás), másrészt az oktatás, a képzés és a szociális ellátás infrastruktúrájának modernizálását szolgálják. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek érdekében a környezeti-, környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, javítását szolgáló beruházások kerülnek megvalósításra az operatív program keretei között. A Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) a régiókon belül gazdaságitársadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. A célok elérése három prioritáson keresztül valósul meg: turisztikai potenciál erősítése (a turisztikai vonzerők és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, szálláshelyek fejlesztése), térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (közlekedési infrastruktúra fejlesztése, településrészek és barnamezős területek rehabilitációja), a régiók humánerőforrásának fejlesztése (a foglalkoztatás elősegítése, a közigazgatás és a civil szervezetek modernizációja). A kistérség települései, szereplői számára mind az öt operatív program tartalmaz közvetlen vagy közvetett kapcsolódási lehetőségeket. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv A csatlakozást követően az EU tagállamaként lehetőségünk van arra, hogy igénybe vegyük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) forrásait vidékfejlesztési tevékenységek megvalósítására. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 2004-2006 közötti, hároméves időszakra jelöli ki a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályozását. A legújabb, bár még mindig nem végleges 13. változat (2004. április 9.) szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv általános célja: a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elősegítése, és a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben. A koncepció az alábbi 6 specifikus célt határozza meg: 1) A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, 2) A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, 3) A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása, 4) Az erdősültség növelése, ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése, 5) A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása, 6) A termelők piaci pozícióinak javítása. Prominent Kommunikációs Bt. 15
A célok elérésére a következő prioritások kerültek meghatározásra: 1) A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak. 2) A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása. 3) A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása. 4) A környezeti állapot megőrzése és javítása. A kitűzött célok elérése hét intézkedésen keresztül valósul meg. 1) Agrár-környezetgazdálkodás, 2) Kedvezőtlen adottságú területek támogatása, 3) Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, 4) Mezőgazdasági területek erdősítése, 5) Korai nyugdíjazás, 6) Szerkezetátalakítása alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása, 7) Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés a legjelentősebb, a rendelkezésre álló összes forrásnak több mint a fele kerül ezen intézkedés keretében felhasználásra. Mivel a kistérség gazdaságában jelentős a mezőgazdaság aránya, rendkívül fontos a NVT intézkedéseinek ismerete, a projektek, pályázatok előkészítése, mivel ezáltal jelentős mértékben javíthat az életminőség a vidéki területeteken. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 1997) irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Eszerint többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés központi forrásaiból a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek javítását, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a területi egyenlőtlenségek mérséklését és a további válságterületek kialakulásának megakadályozását tartalmazzák. Az OTK A régiók sajátos fejlesztési irányai című fejezetben az Észak-Magyarországi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. Prominent Kommunikációs Bt. 16
A gazdaságfejlesztésen belül a következő fejlesztési irányelveket tűz ki: diverzifikált iparfejlesztés (a nagy és középüzemeken nyugvó iparszerkezet kialakítását, a nemzetközileg versenyképes többágú termékstruktúra kialakítását, a feldolgozottabb és értékesebb termékek arányának növelését), sokoldalú természeti adottságokra épülő agrárgazdaság fejlesztése a régió turizmusának fejlesztése az országos jelentőségű attrakciók (pl. Hollókő, Tokaj, Parádfürdő) térségeihez kapcsolódó területi programcsomagok kialakításával. A humán infrastruktúrán belül kiemelt alapkérdés az emberi erőforrások fejlesztése, a lakosság és az aktív munkaerő képzettségi, valamint alkalmazkodó képességének az emelése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3, M30-as autópálya, Miskolc térségi logisztikai központja), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem) és energiaellátási irányokat jelöl ki. Országos Területrendezési Terv A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2003. március 20-án fogadta el a 2003. évi Országos Területrendezési Tervről szóló XXVI. törvényt. Ennek célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában, amit legalább öt évente felülvizsgálnak. Az ország szerkezeti tervével kapcsolatban tartalmazza a térségi terület-felhasználási kategóriákat és az ezekre vonatkozó szabályokat, a terület-felhasználásra vonatkozó általános szabályokat, az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjére, az országos jelentőségű építmények elhelyezkedésére és az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjére vonatkozó szabályokat. Az országos övezetekre vonatkozóan pedig magában foglalja - az országos ökológiai hálózat övezetére - a komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezetére - a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetére - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére és a - a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó szabályokat. Prominent Kommunikációs Bt. 17
Regionális fejlesztési tervek Regionális Akcióterv, Észak-Magyarországi Régió (RAT) Az Észak-Magyarországi Régió területfejlesztési stratégiai programját 2004. február 10-én fogadta el az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. Az akcióterv 5 prioritást és ezen belül további konkrét célokat fogalmaz meg. 1. Humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása A régióban szükségesnek ítélt gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési folyamatok elindításának és felgyorsításának alapfeltételét jelenti a meglévő munkaerő bázis komplex fejlesztése, figyelembe véve az innovációs képességek növekvő fontosságát. Többek között a régió fejlett felsőoktatási intézményrendszerére és kutatási potenciáljára alapozva biztosítható a korszerű, naprakész tudás megszerzése átképzések, továbbképzések keretében. A foglalkoztathatóság javításában fontos szerepet kapnak a komplex esélyjavító programok, amelyek elsősorban a tartósan munkanélküli, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli csoportok képzését, elhelyezkedését segítik elő, különös tekintettel a roma népességre. Mindezen tevékenységek megvalósulásához elengedhetetlen a régióban a tudásközpontokban és a civil szférában felhalmozott sokrétű tudás hasznosulása. Konkrét célok: Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása Innovatív emberi erőforrások hasznosulása, regionális identitástudat növelése Felsőfokú oktatási intézmények és kutatóhelyek bővítése, erősítése A vállalkozói szemlélet és képességek erősítése Foglalkoztathatóság javítása Szakképzési formák korszerűsítése Alapképzés színvonalának fejlesztése A roma népesség beilleszkedésének elősegítése 2. A gazdasági dinamizmus erősítése A stratégia elsősorban a régió adottságaira (jó geopolitikai helyzet) és jellegzetességeire (jellemző iparágak) építve kívánja a kapcsolódó iparágak betelepülését elősegíteni, párhuzamosan támogatva a produktív szektorok vállalkozásainak és a háttér-infrastruktúra fejlesztését. A kis- és közepes vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése, a KKV-k technikai modernizációja, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és az integrációk létrehozása a versenyképesség és a kapacitásteremtés hosszú távú fenntartását szolgálja a folyamatos megújulás terén. A komplex programok a piaci kapacitásokat erősítik. A stratégia a marketing mix minden egyes elemére kiterjed. A versenyképes regionális jellegzetességeket hordozó termékek fejlesztése előnyt élvez a feldolgozóiparon, a mezőgazdaságon és a turizmuson belül egyaránt. A marketingtevékenység erősítése, az értékesítési együttműködések megteremtése a termékek és szolgáltatások piaci megjelenését könnyíti meg. Prominent Kommunikációs Bt. 18
A gazdaság háttér-infrastruktúrájának megteremtése révén javul a régió megközelíthetősége, amely a gazdasági versenyképesség serkentésének záloga. Konkrét célok: A régió elérhetőségének javítása KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése Korszerű technológia, minőségbiztosítás kialakítása Integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése Tőkeellátottság javítása Vállalkozási és közszolgálati infrastruktúra fejlesztése Nemzetközi hírű egyedi tájtermékek fejlesztése Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása 3. Környezeti és kulturális értékek védelme A régió környezeti és kulturális értékeinek megléte szilárd alapot teremt a további fejlődéshez. Ennek ellenére, a súlyos környezeti károsodás miatt bizonyos területeken helyreállító munkálatokra van szükség a versenyképesség fenntartására és a vonzó életkörülmények megteremtésére. A régió jóléte elsősorban a természeti erőforrások fenntartható kiaknázására, a biológiai sokszínűségből fakadó előnyök feltárására, illetve a kulturális értékekre épül. A szilárd és folyékony hulladék kezelése kiemelt feladat az életminőség javítása és a környezeti értékek megőrzése szempontjából. A régió egyes térségeiben a környezet állapotának helyreállítása és a gazdaságilag nem művelhető területek kihasználása a foglalkoztatást segítheti elő. A lakott területek biztonsága a természeti katasztrófák megelőzése, valamint az árvizek és belvizek elleni védekezés segít a fejlődés eredményeinek megőrzésében. Konkrét célok: Biológiai sokféleség védelme Természeti erőforrások fenntartható kiaknázása Tájvédelem, fenntartható tájgazdálkodás megalapozása Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció Környezetvédelem regionális rendszerének létrehozása Épített környezet védelme 4. A minőségi élet feltételeinek megteremtése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A stratégia támogatja a fizikai és szellemi egészség megőrzését, a kényelmes és esztétikus életkörülmények kialakítását és a pihenés lehetőségeit. A várakozások szerint az életkörülmények átfogó javulásának pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik, nemcsak a szakképzett munkaerő elvándorlásának csökkenésén, hanem a produktivitás növekedésén keresztül is. A régió lakosságának egészségi állapota, orvoshoz fordulási adatai rosszabbak az országos átlagnál, ezért a megelőzés erősítése, a különféle réteg- és mentálhigiénés programok szervezése, illetve a káros környezeti hatások mérséklése kulcsfontosságú eleme az életminőség javításának. Prominent Kommunikációs Bt. 19
Konkrét célok: Környezetterhelés csökkentése Lakosság egészségügyi állapotának javítása Szociális ellátás fejlesztése Lakáskörülmények javítása, lakókörnyezet védelme Vizek kártételei elleni védelem 5. A régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció előmozdítása A régió gazdaságának dinamizálása, innovációs képességének erősítése rövid távon az ehhez legjobb adottságokkal rendelkező, regionális kisugárzásra képes centrumok megerősítését indokolja. A régió központot (Miskolc) és társközpontjait (Eger, Salgótarján) mind infrastruktúrájukban, mind intézményeikben meg kell erősíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a nemzetközi városhálózatba integrálódni és a régió versenyképességét erősíteni. A régión belüli integráció kulcseleme a kommunikáció, a perifériák közlekedési és informatikai helyzetének javulása. Ugyanakkor ezekben a térségekben fokozottan fontos a fejlesztés komplexitásának biztosítása, kiemelt szerepet kapnak a közösségi vállalkozások és támogatások. Konkrét célok: Integrált városhálózat kialakítása A területi egyenlőtlenségek mérséklése Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2003. október 22-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv című munkaanyagot. Az EU RITTS/RIS módszertana alapján kidolgozott innovációs stratégia segítségével megteremtődhet a régió felzárkózásának és a nemzeti innovációs rendszerbe történő bekapcsolásának lehetősége. Ellenkező esetben az amúgy is hátrányos helyzetű régió leszakadása a többi régióhoz képest még tovább fokozódik. Átfogó célja a gazdaságfejlesztésben az innováció kiemelt prioritásként kezelése a regionális innovációs rendszer összekapcsolásával és megerősítésével, valamint a régió bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerbe. A Stratégia a következő közvetlen célokat tűzte ki: a régió, mint K+F helyszín vonzóvá tétele, innovációs potenciáljának javítása regionális konszenzus megteremtése a régióban az innováció terén a már meglévő intézmények és szervezetek között K+F, innovációs célú kapcsolatok együttműködések fejlesztése hazai és nemzetközi szinten felkészülés az Európai Unió 6. Keretprogramjára (RIS/RITTS Európai Kutatási Térség), valamint a Strukturális Alapokból hozzáférhető innovációs források felhasználására A meghatározott célok és prioritások az alábbi intézkedések megvalósulásával teljesíthetőek: Prominent Kommunikációs Bt. 20
1. prioritás: Innovációs infrastruktúra 1.1 a kutatói infrastruktúra és eszközpark, valamint a K+F információs infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése, a Miskolci Egyetem területén egy Innovációs Park létrehozása. 1.2 hazai és nemzetközi nagyvállalatok régióbeli K+F bázisteremtésének támogatása, ösztönzése. 1.3 intenzívebb részvétel ösztönzése a műszerbeszerzési programokban, egyedi, nagy értékű korszerű műszerek és K+F eszközök beszerzésének támogatása. 2. prioritás: Oktatás és képzés az innováció szolgálatában 2.1 a kutatói személyi állomány fejlesztése, a széleskörű kutatói életpálya vonzóbbá tétele, a kutatói mobilitás fokozása. 2.2 az oktatás színvonalának emelése és a képzés közelítése az ipar igényeihez a tudásáramlás, átjárhatóság intézményes feltételeinek megteremtésével a kutatóintézeti hálózat, a felsőoktatás és a vállalati szféra között, a Miskolci Egyetem Tudáscentrum szerepének erősítése. 2.3 K+F és innovációs képességek fejlesztése a kis és középvállalatok körében. 3. prioritás: Az innováció tudatosítása, terjesztése 3.1 a régió K+F és innovációs központi szerepének erősítése nemzetközi konferenciák, tudóstalálkozók, workshopok, kiállítások, vitafórumok szervezésével 3.2 bizonyos terültek kijelölése regionális K+F központi szerep felvállalásával (pl.: anyagtudományok, IKT, környezetvédelem, mechatronika, logisztika, stb.) 3.3 regionális tudásközpontok körül és között kialakuló szakmakultúrák, klaszterek kialakulásának, megerősödésének segítése 4. prioritás: Az innováció finanszírozása 4.1 decentralizált innovációs döntéshozatali és pályázati rendszer kialakítása 4.2 források rendelkezésre bocsátása a Regionális Fejlesztési Tanács részére, forráskeresés és koordináció a régió fejlesztési programjának megfelelő emberi erőforrás fejlesztési, intézményfejlesztési, nemzetközi együttműködési, valamint a régión belüli K+F intézmények és az üzleti szféra együttműködés fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében 5. prioritás: Kutatási együttműködések fejlesztése 5.1 hatékony, alkalmazásorientált, együttműködésen alapuló K+F tevékenység elősegítése, az egyetemek és kutatóhelyek ösztönzése a vállalatokkal közös kutatásokra, átlátható versenypályázati rendszerben támogatott kooperációs kutatási projektek 5.2 a csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F tevékenység és a kapcsolódó beruházások, valamint technológia-intenzív vállalkozások kezdeti innovációs feladatainak támogatása 5.3 régión belüli és régiók közötti intézményes együttműködési rendszerek fejlesztése: tudományos-technológiai, felsőoktatási, K+F témák szerinti, vállalkozások és intézmények közötti hálózatos együttműködések kialakítása 5.4 KKV-k innovációs és versenyképességének fejlesztése regionális hálózataik kiépítésének támogatásával Prominent Kommunikációs Bt. 21
Megyei szintű tervek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, mint az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő megye területfejlesztési döntéshozó intézménye, az Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program végrehajtását követően az 1999-es átmenti évben elkészítette a megye újabb 2000-2002-re szóló fejlesztési, felzárkóztatási programját. A program megvalósítására, a Tanács hatáskörébe utalt decentralizált források felhasználására integrált módon kerül sor, mellyel lehetőség nyílik a programfinanszírozásra, az egyszerű és hatékony program és projekt megvalósításra, egyéb állami és Európai Uniós források addicionális felhasználására. A megye jövőképe megteremteni az alapjait a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek és a megye felemelkedésének a humánerőforrások hatékony és dinamikus fejlesztésén keresztül. A célként feltételezett fejlesztések eredményeként a megyében kialakulnak és fejlődni fognak olyan növekedési pólusok, mint Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd vagy Sátoraljaújhely, amelyek a megye GDP-jének jelentős részét adják és fogják adni a jövőben is, új lehetőségeket kínálva a környező falvak, kisvárosok lakosainak. A megye Felzárkóztatási Programja 5 prioritást fogalmaz meg, amelyeken belül további általános, rövid- és középtávú célokat sorol fel. I. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása Az eredményes ipari szerkezetátalakítás a fejlett technológiára és a magas hozzáadott értéket megvalósító gépgyártásra, mikroelektronikára, finomkémiára támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű képzettségére, valamint a tercier szektor erősödésére építő, a jövő igényeinek megfelelő gazdasági szerkezetet kell kialakítani. II. A fenntartható agrárstruktúra és a települések együttműködésén alapuló vidékfejlesztés Az agrárstruktúra átalakítása és a tudatos vidékfejlesztés révén el kell érni a kistérségek vállalkozásainak versenyképessége növelését és a falusi lakosság jövedelemtermelő képességének emelését, ezen keresztül a termelő és szolgáltató beruházások számának és értékének emelését. III. A humán erőforrások és a tudásszint fejlesztése A megye lakossága képzettségi, műveltségi színvonalának növelése, a minőségi élet feltételeinek javítása. A népesség átfogó ismereteinek és szakirányú képzettségi színvonalának emelésével, a tudás korszerűsítésével, az életminőség és a szociális biztonság javításával olyan gazdasági társadalmi környezetet kell teremteni, amely vonzó mind az itt élők, mind a térségben letelepedni vagy befektetni szándékozók számára. IV. Természeti értékek megőrzése, egészséges és vonzó környezet megteremtése A megye környezeti problémákkal foglalkozó fejlesztésének alapvető célja, hogy folyamatosan teremtsen összhangot a környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok között. A gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseknek tekintettel kell lenniük a környezetre gyakorolt hatásra, és egyben a környezetvédelem szempontjainak kiemelten kell a beruházások gazdasági tervezésében is érvényesülnie. Prominent Kommunikációs Bt. 22