Az igazságügyi szakértő tapasztalatai Készítette: Rajner János iü. műszaki szakértő
V. ORSZÁGOS KÉMÉNYKONFERENCIA 2008. Kecskemét Jelen előadásomat személyes emlékkel szeretném kezdeni, nevezetesen azzal, hogyan ismerkedtem meg a gázkészülékekkel és az égéstermék elvezetéssel, a kéményseprőkkel. Az 1960as évek második felében szabályos, gépkönyv szerinti begyújtási ciklussal a HÉRA égővel ellátott cserépkályhánkat felrobbantottam.
Avizsgálat kiderítette, hogy akályha felett mintegy 5emelet (kb. 24 27 m) béleletlen kémény volt. Atisztítónyílás akályha bekötésének szintje alatt mintegy 2 m-re volt. Akályhát már 3 éve működtettük a40 45 éves, karbantartás nélküli kéménybe kötve. Aharmatpont alatti hőmérsékletű égéstermékből (hiszen akályha működési ciklusának nagy részében takarékon üzemelt) kicsapódó kondenz (híg szénsav) akémény belső vakolatát korrodálta, az lehullott, és feltöltötte akürtőt akályha bekötése feletti szintig.
Agázkészülékek által okozott balesetek vizsgálatával foglalkozó szakértő minden esetben szembe találkozik az égéstermék elvezetés kérdésével, ha a balesetet okozó gázkészülék B típusú készülék. A szénmonoxid mérgezéses balesetek kiváltó oka az esetek többségében az égéstermék elvezetés valamilyen hibája. A(hagyományos) kéményekről tudni kell azt, hogy azok aszilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések idején alakultak ki. Tüzelőberendezés Égéstermék hőmérséklet ( o C) Szilárd tüzelésű 300 400 Gáz tüzelésű 100 150
Akémények megfelelő állapotának ellenőrzésére vonatkozó szabályozási háttér létezik, és megfelelőnek minősíthető.az 1995. évi XLII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről rendezi: a kéményseprő szervezetek felállításának önkormányzati feladatát a kéményseprő szervezetek elvégzendő munkáját, az egyes kémény üzemeltetők kötelezését a vizsgálatok elvégeztetésére,
Atörvény konkrét végrehajtására a 27/1996. (X. 30.) BM rendelet (a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról) tesz előírásokat. 6. Gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló a) egyedi és gyűjtőkémények átjárhatóságát és akeletkező égéstermék maradéktalan eltávozását évente egy alkalommal ellenőrizni kell, e kéményeket, valamint azok kéménytoldóit, szikrafogóit, bekötőnyílásait - a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével -, kondenzgyűjtőit, koromzsákjait, füstcsatornáit, továbbá amellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit, ha szükséges, egyidejűleg tisztítani is kell; b) központi kémények átjárhatóságát és akeletkező égéstermék maradéktalan eltávozását -akémény keresztmetszetétől függetlenül - évente egy alkalommal ellenőrizni kell, és ha szükséges egyidejűleg tisztítani is kell.
2. (2) Közvetlen élet- vagy tűzveszély: a) a kémény falazatába beépített éghető anyag, illetőleg a kéménynek közvetlenül éghető anyaggal vagy épületszerkezettel történő érintkezése; b) aki nem égethető kémény belső felületén lerakódott szurokréteg; c) akémény tisztítási feltételeinek hiánya (így különösen apadlástéri tisztítóajtó vagy a koromzsákajtó hiánya, illetőleg az, ha a koromzsák-ajtó vagy - tetőn kívüli tisztítás esetén - a kémény megközelítése nem biztosított); d) arepedezett kémény falazat; e) az omladozó kéményfej; f) az éghető tetőhéjalás (nád) esetén, aszikrafogó hiánya; g) az égéstermék tartós visszaáramlása; h) akülön jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt nem használható kémény használatbavétele, működtetése.
10. (5) Közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén aszol-gáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére atulajdonost írásban felhívni. Egyidejűleg aszolgáltató az első fokútűzvédelmi, illetőleg építésügyi hatóságnak, továbbá gáztüzelő-berendezés esetén a területi gázszolgáltatónak bejelentésttesz.
A rendelet szerint a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltató a rendszeres ellenőrzésen kívül a használó kérésére köteles a kémények állapotáról, terhelhetőségéről és használhatóságáról szakértői véleményt kiadni. Az előzőekben elmondott jogi helyzet ismeretében szeretnék néhány olyan esetről beszámolni, amikor a baleset megfelelő kémény szakértői véleménnyel, illetve a kémény megfelelő ellenőrzésével megelőzhető lett volna.
1. Nem megfelelő helyen lévő kéménykitorkollás: melyet a Jellemző esetet szemléltet amellékelt ábra. Aszerelt kéményre egy 24 kw hőterhelésű C24 típusú FÉG gyártmányú szivattyús fűtőkészüléket kötöttek. A rendszer új építésű volt, ezért használatba vétel előtt azt agázszolgáltató MEO-ja átvette. Az átvételhez szükséges megfelelő kéményvizsgálati jegyzőkönyvet a helyileg illetékes tüzeléstechnikai szolgáltató kiállította, így az rendelkezésére állt. Akészülék beüzemelése után néhány héttel (2000. januárjában) egy igen szeles éjszakán aházban tartózkodó család hölgytagja súlyos szénmonoxid mérgezést szenvedett, férje pedig szénmonoxid mérgezésben meghalt.
1. Nem megfelelő helyen lévő kéménykitorkollás: Egy másik, talán még elrettentőbb példa akéménykitorkollás helyének nem megfelelő megválasztására, és a kémény ellenőrzésénél a kitorkollás ellenőrzésének elmulasztására.
2.Akémény nem megfelelő állapota: 2004. márciusában egy átfolyó rendszerű vízmelegítővel szerelt fürdőszobában fürdés közben holtan találtak egy 17 év körüli leányt. Érdekes módon atársasházban abaleset előtt egy két héttel végezték el akémények éves felülvizsgálatát, a sormunkakönyv mindent rendben talált, csak javasolta akémények bélelését. Ajavaslat annyira puhán szólt, hogy még szakembernek sem árulkodott a kémények állapotáról.
2.Akémény nem megfelelő állapota: A baleset utáni napon a lakás tulajdonosa megrendelte akémény szakértői véleményezését. A helyileg illetékes tüzeléstechnikai szolgáltató a vizsgálat során megállapította: a kémény tetőszint feletti pillére tömörtelen, romos állapotban van, atisztítónyílás egyszeresen zárt, atisztítónyílásban lévő egyetlen zárókő fele afénykép szerint letörött.
2.Akémény nem megfelelő állapota: A kéményseprő-ipari szolgáltató szakértői véleményének megállapításai alapján a kéményt már az éves felülvizsgálatok során is a27/1996. (X. 30.) BM rendelet (a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról) 2. (2) bek. c.) és d.) pontja szerint közvetlen életveszélyesnek kellett volna minősíteni, és a hivatkozott rendelet 10. (5) bekezdésben leírtak szerint kellett volna eljárni. A baleset után a kéménypillért újjáépítették, és fémcsővel meghosszabbították. A kéményt ábrázoló fénykép az újjáépítés után, abalesetet követő 3. hónap után készült.
2.Akémény nem megfelelő állapota: Alegszomorúbb: Az éves felülvizsgálatot végző kéményseprőt az ügy büntetőtárgyalásán az eljáró bíró megkérdezte, hogy véleménye szerint akérdéses kémény az éves felülvizsgálat idején életveszélyes volt-e. Akéményseprő válasza: A kémény átjárható volt, nem volt eltömődve. Ha egy kémény átjárható, akkor elviszi az égésterméket, ezért nem okozhat balesetet.
2.Akémény nem megfelelő állapota: Az országban járva sok érdekes égéstermék elvezetőt lehet megfigyelni. A képen látható kéménybe több 60 kw körüli természetes levegőellátású égővel rendelkező kazánt kötöttek be. Akémény béleletlenül több éve működik. Az éves sormunkakönyvekbe még a bélelés elvégeztetésére sem hívta fel atüzeléstechnikai szolgáltató az üzemeltető figyelmét.
3. Bekötések: A gázkészülékek kéményébe beköthető készülékek számát (a kéménybe köthető maximális hőterhelést) akémény szakértői véleménye tartalmazza. Ezt ahőterhelést az éves ellenőrzést végzők nem minden esetben ismerik.igy fordulhatott elő aképen látható állapot is, amikor egy kéménykürtőbe 3készüléket kötöttek be. Arendszernél 2 alkalommal végeztek éves ellenőrzést, megállapítások nélkül. A 3. ellenőrzés előtt egy igen szeles téli napon a másodikként zuhanyozó háziasszony már nem tudott kijönni a fürdőszobából, mert szénmonoxid-mérgezést kapott, és amentő már nem ért el vele élve akórházba.
3. Bekötések: Azonban nem csak a kémény túlterhelése veszélyes. Szeretnék bemutatni néhány kéménybe kötési megoldást is elrettentő példaként: Sajnos akészülék füstcsövének ilyen módon való bekötése az utóbbi időben divatba jött, mert nagyon sok helyen lehet manapság ilyen megoldású és kivitelezésű kéménybekötéssel találkozni. Sajnos ezeket sem sikerült az éves felülvizsgálatokon kiszűrni.
3. Bekötések: Ilyen megoldással a készülék 2 3 évig működött, míg egyszer egy hosszabb fürdőszoba használat során megtörtént abaleset. Meg kell azonban jegyezni, hogy a balesetben a fürdőszoba nem megfelelő légellátása, és akészülék igen elhasznált állapota is szerepet játszott.
3. Bekötések: Ilyen bekötéseket nem csak a háztartási B típusú készülékeknél lehet találni, hanem a kommunális, ipari készülékek esetében is. Ez egy blokkégős pékkemence égéstermék elvezetése.
Összefoglalás: Előadásomban arra kívántam rámutatni, hogy az égéstermék elvezetés minősége gázkészülékek esetében igen fontos. Az égéstermék elvezető rendszerek megfelelő kiépítésének és karbantartásának jogi kereteit az idézett törvény és rendelet szerint megfelelően kidolgozták, a rendelet végrehajtóinak kell azt a szükséges szaktudással és megfelelő lelkiismeretességgel végrehajtani ahhoz, hogy abtípusú gázkészülékek üzemben tartói ne kerülhessenek veszélyhelyzetbe.