Önkormányzati adók 2011. elsı félév

Adó Iroda 3300 Eger, Dobó tér 2. Tel.:(36) 523-725, 523-700, Fax: (36) 523-721, E-mail:ado@ph.eger.hu Önkormányzati adók 2011. elsı félév Az idei önkormányzati adóbevételi elıirányzat 33.826 ezer forinttal haladja meg az elızı évi realizált adóbevételt. Az idei elıirányzat 3526,8 Ft-ban került elfogadása, melybıl 1657,5 forint már teljesült az elsı félévben. A 2011-es költségvetési évben a polgármesteri hivatal saját bevételein belül 65,7%-ot tesznek ki a helyi adókból származó bevételi elıirányzatok. A múlt év hasonló idıszakához képest a bevételek az elsı félévben 51.002 ezer forinttal növekedtek. Ö nkormányzati adóbevételek alakulása 3 580 3 560 3 540 3 520 3 500 3 480 3 460 3 440 3563 3529 3 491 2009. év tény Önkormányzati 2010. év tény adóbevételek 2011. év elıirányzat Adóbevételi elıirányzat megoszlása 408 800 000 ; 11% 94 000 000 ; 3% 704 000 000 ; 20% ingatlanadók iparőzési adó idegenforgalmi adó egyéb adók 2 356 000 000 ; 66% adónem csoportok elıirányzat 2011.év pü-i teljesülés 2011.06.30. ingatlanadók 704 000 000 367 158 338 iparőzési adó 2 356 000 000 1 042 515 465 idegenforgalmi adó 94 000 000 40 221 347 egyéb adók 408 800 000 207 608 474

Az elızı év adatához képest az idıarányos teljesülés némileg emelkedett, így jelen állapot alapján az elıirányzat év végi teljesülésének reális esélye van. Az idegenforgalmi adón és az iparőzési adón kívül valamennyi adónemi elıirányzat 50% vagy a feletti teljesülés mutat. (Építményadó: 52%; telekadó: 58%; gépjármőadó: 50%; talajterhelési díj: 57%; pótlék, bírság 52%; egyéb beszedett adók: 59%.) Az iparőzési adóban 44%-os a teljesülés, ám eddig minden évben a szeptemberi és decemberi befizetési idıszak magasabb teljesülési szintet mutatott, így valószínősíthetı az elıirányzat teljesülése. Várakozásainkat megerısíti az a tény, hogy az iparőzési adóban érintett 3 legnagyobb egri termelı vállalkozás bevallási adatai alapján 254.540 ezer forinttal nıtt az iparőzési adófizetési kötelezettség, melynek az idei évben elılegfizetési hozadéka is lesz. Míg március 15-ig mindössze 204.618 ezer forint elıleget kellett megfizetniük, addig szeptember 15-ig már 459.159 ezer forint iparőzési elıleget kell teljesíteniük. Az idegenforgalmi adóban a teljesülés 43%-os úgy, hogy abban még a június hónap adója (ennek bevallása július 15-ével esedékes) nincs benne. Az önkormányzat adóbevételeit a gazdasági válság negatív hatásai, a vállalkozások likviditása, a hátralékok alakulása egyaránt befolyásolta. A legnagyobb bevételi forrást jelentı helyi iparőzési adót meghatározza a vállalkozások bevétele, az idegenforgalmi adót a magánszemélyek fizetıképes kereslete, az ingatlanokat és a jármőveket terhelı adók pénzügyi teljesülése pedig szintén összefügg a vállalkozások és a magánszemélyek fizetıképességével. A 2009. évi iparőzési bevallási adatokhoz képest 228,4 forinttal nıttek a 2010. évi elıírások, így bízvást reménykedhetünk a gazdasági válság hatásainak jobbra fordulásában. Zárásig teljesült adóbevételek megoszlása ingatlanadók iparőzési adó idegenforgalmi adó egyéb adók 40 221 347 ; 2% 207 608 474 ; 13% 367 158 338 ; 22% 1 042 515 465 ; 63% Éves és féléves bevételek alakulása és százalékos megoszlása 4 000 000 000 3 500 000 000 3 000 000 000 2 500 000 000 2 000 000 000 1 500 000 000 1 000 000 000 500 000 000-3 491 239 621 3 528 973 783 3 562 800 000 1 613 866 408 1 606 500 940 1 657 503 624 46,2% 45,5% 46,5% 2009 2010 2011 éves adóbevétel az adóév június 30-án teljesült bevétel idıarányos teljesülés az éves bevételhez 2009 2010 2011 éves adóbevétel 3 491 239 621 3 528 973 783 3 562 800 000 az adóév június 30-án teljesült bevétel 1 613 866 408 1 606 500 940 1 657 503 624 idıarányos teljesülés az éves bevételhez 46,2% 45,5% 46,5% 2

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezései alapján a helyi önkormányzat széles körő döntési szabadsággal rendelkezik a helyi adók szabályozása során. A Htv. keretei között szabadon dönthet arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének idıpontját és idıtartamát, a helyi adózás részletes szabályait. A 6. c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró képességének figyelembevételével állapítsa meg az adómaximumon belül az adó mértékét. A helyi önkormányzat adómegállapítási jogának részjogosítványa az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga. A helyi adópolitika kialakítása jogalkotói mérlegelés kérdése, s e mérlegelés során a helyi önkormányzat érvényre juttathat gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és egyéb célkitőzéseket. A helyi adózás struktúrája három fı rendszerelemre épül, nevezetesen: a vagyoni típusú adók, a kommunális adók és a helyi iparőzési adó. A Htv. és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították az adóztatás kereteit és feltételeit. Eger megyei jogú város önkormányzata az adó 2011. évi mértékét a helyi sajátosságokhoz, a gazdálkodási követelményekhez és az adóalanyok teherviselı képességéhez igazodóan állapította meg - a törvényben meghatározott felsı (adómaximum) határokra is figyelemmel. A múlt évhez képest a megyeszékhely adóerıképessége 112,5%-kal nıtt, ami azonban akár - a jövedelemkülönbség mérséklése miatt - kedvezıtlen is lehet, hiszen azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a személyi jövedelemadó-bevétel és az iparőzési adóerı-képesség - a 2010. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy fıre jutó összege nem éri el a 45560 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Ha az egy fıre jutó összeg nagyobb, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megilletı összeg csökkentésre kerül. Eger megyei jogú város települési adóerıképesség összegének változása (2011. év még nem végleges) 2 000 1 500 1 611,2 1 812,3 1 000 500 201,0 - -500 2010 2011-314,4 adóerıképesség változás elızı évhez A Htv. továbbra is lehetıséget biztosít a közgyőlésnek, hogy a vállalkozások és magánszemélyek teherviselı képességét mérlegelve, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselı képességéhez igazodóan határozza meg. Helyi iparőzési adó mértéke állandó, az adóalapra vetített 2 százalék, annak emelésére 2011. évben sincs mód. A megyeszékhelyen az átlagokat tekintve, viszonylagosan alacsony mértékben kerülnek a törvényi lehetıségek kihasználásra. Különösen igaz ez az ingatlanokat terhelı adónemek (építményadó, telekadó) esetében, hiszen itt a törvényi maximumokhoz képest 17%-ot ér el a helyi adómértékek átlagos nagyságai. 2011 törvényi adómérték egri adómérték törvényi mérték %-os kihasználása építményadó (Ft/m 2 ) 1580 268,6 17,0% telekadó (Ft/m 2 ) 287 44,9 15,6% magánsz.komm.adója (Ft/adótárgy) 16550 Nincs ilyen adó 0,0% idegenforgalmi adó (Ft/nap) 431 375,9 87,2% iparőzési adó (2%) 2 1,97 98,5% 3

Egerben alkalmazott átlagos helyi ingatlanadó mértékek (Ft/év/m2) a törvényi maximum arányában (2011) telekadó (Ft/m2) 287 44,9 15,6% építményadó (Ft/m2) 1580 268,6 törvényi adómérték törvényi mérték %-os kihasználása egri adómérték 17,0% Kedvezıtlenül hat, hogy a felszámolásban érintett vállalkozások bedılt adótartozása rendkívül magas és folyamatosan emelkedı trendet mutatnak. Az elızı évhez képest, ismét jelentısen emelkedett az ilyen címen kiesı adóösszeg nagysága. A törvényi szabályozás okán, a felszámolási eljárás megindulását követıen az önkormányzati adóhatóságnak már semmiféle ráhatása nincs a tartozások megtérülésére. A felszámolási eljárás végéig, majd ettıl számítottan a követelés elévüléséig az adóhatóság köteles nyilvántartani e tartozásokat is, így a következı években is megjelennek e tıke és emelkedı pótléktartozások, amibıl vélhetıen igen minimális bevétel folyhat be. Az idei évben a 255,4 forinttal szemben mindössze 541.503 forint bevétel folyt be a felszámolás alatt lévı társaságoktól. Behajthatatlan tartozás az összes tartozás %-ban 51% 50% 48% 48% 48% 45% 45% 42% Ingatlanadók összesen Helyi adók tıke összesen Önkormányzati tıke összesen Önkormányzati adóbevételek összesen Az adózók igen sok fizetési könnyítést célzó kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, így a hatóság többnyire feltételhez kötötten engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést. A gazdasági válságból eredı negatív hatások ellensúlyozására egyedileg vizsgálva a kialakulás körülményeit is- általában a szankciók csökkentését engedélyezte az adóhatóság az egyébként tıke tartozásokat megfizetı vállalkozásoknak, magánszemélyeknek. Az önkormányzati adóhatóság 106,7 forint értékben engedélyezett fizetési halasztást, illetve részletfizetést, ezzel is segítve a vállalkozások likviditását és magánszemélyek megélhetését. Az adóhatóság fizetési könnyítést abban az esetben engedélyezett, ha a fizetési nehézség a kérelmezınek nem felróható körülmények miatt keletkezett, továbbá átmeneti jellegő, tehát az adó késıbbi megfizetése valószínősíthetı volt. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelemmel voltunk a fizetési nehézség kialakulásának okaira és körülményeire is, illetve olyan esetekben is, ha a magánszemély kérelmezı igazolta vagy valószínősítette, hogy az adó azonnali vagy egyösszegő megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. 4

ezer Adóévenként engedélyezett fizetési kedvezmények összegei (részletfizetés, fizetési halasztás) 20110630 2010 2009 2008 106 734 204 817 265 233 202 230-50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparőzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati adóit három fı szempont szerint lehetett csoportosítani: - az ingatlanokat terhelı helyi adók (20%), - a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendı adó (66%), - a tartózkodás ideje után beszedett adó (3 %), - átengedett adók (11%). (Az idegenforgalmi adó az egyetlen olyan helyi adófajta, aminek beszedett adó forintjai után 1,50 forint normatív támogatás igényelhetı.) Fı önkormányzati adónemek változása a féléves zárási adatok alapján 2 950 2 450 1 950 1 450 950 450-50 2 510 2 246 Iparőzési adó helyesbített folyó évi elıírása (Z15) 602 772 264 170 Ingatlanadók helyesbített folyó évi elıírása (Z15) 435 385-49 Gépjármőadó helyesbített folyó évi elıírása (Z15) 29 34 5 Idegenforgalmi adó helyesbített folyó évi elıírása (Z15) 2010 2011 változás Zárásig 1.657,5 forint olyan adóbevétel folyt be, amit a költségvetés felé utalni lehetett. A vállalkozások fizették az adók túlnyomó (81%) többségét (1.341,8 forint). A háztartások teljesítették az adók maradékát, 19%-ot. Építményadó Adónemek részletezése A helyi adórendszerben a vagyonarányos adóztatást a vagyoni típusú adók konkrétan az épületeket terhelı építményadó és a belterületi földrészletre kivethetı telekadó hivatottak megteremteni. A törvényi felhatalmazás alapján, a helyi vagyoni érdekeltséghez kapcsolódóan építményadót vezethet be az önkormányzat az illetékességi területén fekvı - lakás- és üdülıtulajdonra, gazdasági és más rendeltetéső - építmények után. Az adó alanya az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén az adókötelezettség a tulajdoni hányadok arányában terheli a tulajdonostársakat. Amennyiben az építményt a törvényben meghatározott vagyoni értékő jog is terheli, a vagyoni értékő jog jogosultja és a tulajdonos megállapodhat abban, hogy az utóbbi viseli az adót. 5

Megállapodás hiányában azonban a vagyoni értékő jog gyakorlására jogosult az adó alanya. Az adókötelezettség az építmény használatbavételi, illetıleg fennmaradási engedélyének kiadását követı év elsı napján keletkezik, az adókötelezettség az építmény megszőnése évének utolsó napján szőnik meg. Az adó alapjának meghatározása tekintetében a választási lehetısége van az önkormányzatnak. Ennek megfelelıen az adó alapja lehet: az építmény m 2 -ben megállapított ún. hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke, amely az illetékekrıl szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték (nevezetesen az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhetı) 50%-ának felel meg. A megyeszékhelyen a helyi adók bevezetése óta a hasznos alapterülethez szorosan kapcsolódó négyzetméter alapú adóztatás él. A helyi adózás törvényi szabályainak módosulásából eredıen - a beruházási célú önkormányzati adókedvezmények kötelezı megszőntetése és az ingatlanadókra vonatkozó kedvezmény-nyújtási tilalom miatt - az önkormányzat helyi adópolitikájával nem képes markánsan a helyi beruházás ösztönzésre. A megyeszékhelyen az átlagokat tekintve, viszonylagosan alacsony mértékben kerülnek a törvényi lehetıségek kivéve helyi iparőzési adó - kihasználásra. Különösen igaz ez az ingatlanokat terhelı adónemek (építményadó, telekadó) esetében, hiszen itt 2011. évben a törvényi maximumokhoz képest 17%-ot ért el a helyi adómértékek átlagos nagyságai. 2 000 1 500 1 000 1 083 Átlagos építményadó mértékek 2008-2011. évek (Ft/év/m2) 1 169 1 241 1580 500-169 183 208,9 268,6 15,6% 15,7% 16,8% 17,0% 2008 2009 2010 2011 Eger átlagos adó Ft/év/m2 törvényi maximum tv-i mérték %-a Az ingatlanadók mértékei 2003. évtıl a fogyasztói árszínvonal változásával emelkednek, így a maximális mérték két tényezıbıl tevıdik össze, egyik a jogszabályban meghatározott mérték, a másik az infláció indexált szorzata. Ebbıl ered, hogy 2011. évtıl építményadó esetében a mérték 1100Ft/m 2 /év, az indexált mérték 1580Ft/m 2 /év, a telekadó esetében a mérték 200Ft/m 2 /év, az indexált mérték 287Ft/m 2 /év. Az önkormányzati adóhatóság évente vizsgálja az építményadóztatás alakulását mind a megyeszékhelyeken, mind a megye más jelentısebb városaiban. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a 2011. évben a megyei városok között Egerben az átlagos építményadó mérték továbbra is alacsony. 2011. évtıl építményadóban a képviselıtestület módosította a helyi szabályozást, melynek sarokpontjai az alábbiak voltak: - a lakosság és a vállalkozások építményadóját tömegesen nem emelte (356 adótárgy esetében történt emelés); - az önkormányzat élt a kormány ajánlásával és az adómértéket differenciálta az adótárgy használati módja szerinti; - eltérı mértékő adót állapított meg a nagy (500m 2 feletti hasznos alapterülettel rendelkezı) adóköteles alapterülettel rendelkezı vállalkozások ingatlanai után. 6

Pécs Eger Gyır 1200,0 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 200 A vállalkozásokat terhelı építményadó (átlagos) mértékei az adott városokban (2011.) (Törvényi mérték: 1580Ft/m2/év) 990 911 924 279 304 390 466 485 544 582 637 640 657 681 747 780 793 1 047 1 082 0,0 Békéscsaba Dunaújváros Kaposvár Debrecen Hódmezıvásárhely Kecskemét Nagykanizsa Salgótarján MJV ÁTLAG Tatabánya Nyíregyháza Szombathely Veszprém Sopron Miskolc Szolnok Szeged 1000,0 800,0 A magánszemélyeket terhelı építményadó (átlagos) mértékei az adott városokban (2011.) (Törvényi mérték: 1580Ft/m2/év) 793 760 685 990 600,0 400,0 200,0 97 122 125 160 252 280 313 318 338 350 355 385 404 409 453 499 0,0 Hódmezıvásárhely Kaposvár Debrecen Veszprém Békéscsaba Nagykanizsa Dunaújváros Szombathely Kecskemét Tatabánya MJV ÁTLAG Salgótarján Nyíregyháza Szeged Sopron Miskolc Szolnok Pécs Eger Gyır A változtatás lényegesebb eleme az volt, hogy a kölcsönös felelısségvállalás jegyében és a költségvetési egyensúly javítása, stabilizálása érdekében (az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetık szolidaritására alapozva) az építmény-adóztatásban a használat jellege alapján differenciáltuk a mértéket, mégpedig a kormányzati elképzelések mentén. Olyan építmények kerültek magasabb adómérték (1400Ft/év/m 2 ) alá, ahol funkció és használat szerint pénzügyi szervezeti tevékenység (hitelintézetek, biztosítók, pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások stb.) illetve a különadó hatálya alá tartozó vállalkozói tevékenység folyik. Ez utóbbi körnél csak akkor keletkezett emelt mértékő adófizetés, ha az építmény hasznos alapterülete az 500m 2 meghaladja. A jelzett vállalkozói kör többsége az ország szinte valamennyi nagyobb településén rendelkezik ingatlannal és a törvényi maximumon belül fizeti az építményadót. Másrészt az emelés indoka az volt, hogy az alkalmazott adómérték a megyei jogú városok adómértékeinek átlaga felé közelítsen és igazodjon a megye más településein, nagyobb városaiban elfogadott mértékekhez. A jelzett mértékemelés az adóztatott épületek 0,9%-át (356 épület) érintette, az összes adóztatott épületrész (39.372) 99,09%-a(!) változatlan mértékben adózik 2011. évben is. Nem volt szándék és cél a magánemberek, polgárok lakás és más ingatlanai utáni adómérték emelése. 7

Az alábbi táblázat az önkormányzati adókedvezményekkel csökkentett 2011. évi építményadó mértékeit mutatja be: Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete Egri mértékek Törvényi maximum Törvényi maximum kihasználási százaléka Lakás, ha 3 vagy több gyermeket nevelı adóalanyé 40,5 1 580 2,6% Lakás, ha öregségi nyugdíjkorhatárt elérı vagy a legalább 67%-ban rokkanté 40,5 1 580 2,6% Pince 60 1 580 3,8% Lakás 81 1 580 5,1% Külterületen lévı nem lakás céljára szolgáló épület 135 1 580 8,5% Külvárosi egyéb nem lakás céljára szolgáló épület 337,5 1 580 21,4% Általános építményadó mérték 450 1 580 28,5% Kiemelt kereskedelmi övezet mélygarázs 450 1 580 28,5% Építmény összesített adóköteles hasznos alapterülete meghaladja 500 m 2 650 1 580 41,1% Kiemelt kereskedelmi övezet 1100 1 580 69,6% Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmény 1400 1 580 88,6% Bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység céljára szolgáló épület után, ha annak hasznos alapterülete az 500 m 2 -t meghaladja 1400 1 580 88,6% Továbbra is jelentısek az önkormányzat adókedvezményei, összegszerően: 674.512 ezer forint. Elsısorban a lakások tulajdonosai kapnak magas (82%) adócsökkentést. A külterületi ingatlanok 70%-os, a külvárosi ingatlanok is jelentıs, 25%-os önkormányzati adókedvezményt élvezhetnek. A nyugdíjas tulajdonosok és a három vagy több gyermeket nevelık a lakásingatlan után további 50%-os adókedvezményre is jogosultak. Az önkormányzati adókedvezmények révén, a megyeszékhelyen az alkalmazott 2011. évi átlagos mérték 268,6Ft/év/m 2. Az elızı évhez képest 6.535 négyzetméterrel emelkedett az adóztatás alá volt alapterület nagysága. Építményadóban az adóköteles alapterületek változása 2780000 2770000 2760000 2750000 2740000 2730000 2720000 2 772 159 2 765 624 2 740 127 2009 2010 2011 8

Telekadó: A Htv. alapján az önkormányzat telekadót vezethetett be az illetékességi területén levı valamennyi beépítetlen belterületi földrészlet után. Egerben csak a beépítetlen építési telkek esnek adóztatás alá, azaz a törvényi lehetıségeket jelentısen szőkítve - kizárólag a beépítetlen építési telkek után keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség. Az egyéb építési teleknek nem minısülı beépítetlen belterületi földrészletek után 0 Ft-os adókulcs biztosítja a fizetés alóli mentességet. Az adó alapja - ugyancsak az építményadónál részletesen ismertetett konstrukcióval egyezıen - kétféle számítási módszerrel állapítható meg. Az önkormányzati döntés alapján az alap- és mértékszámítás történhet a telek m 2 -e, illetıleg korrigált forgalmi értéke figyelembevételével. A telekadó és építményadó közötti szoros összefüggés miatt azonban az önkormányzat csak azonos adóalap (vagy az alapterület m 2 -e, vagy az ingatlan korrigált forgalmi értéke) alkalmazását állapíthatja meg. Azaz, nem lehetséges értékalapú adóztatás építményadóban, ha a telekadó négyzetméter alapú. A maximált törvényi mérték: 287Ft/év/m 2. Az egri fizetendı átlagos adómérték (44,6Ft/év/m 2 ) a törvényi mérték mindössze 15,6%-a. Az önkormányzat évek óta adópolitikai eszközökkel (adókedvezményekkel) kívánja ösztönözni, hogy a városban nem nagy számban elıforduló lakóház építésére szolgáló jelentıs értéket képviselı telkek minél elıbb beépítésre kerüljenek. Az önkormányzati döntés eredményeként a belvárosi és külvárosi beépítetlen építési telkek adója egymástól jobban elkülönül, mind mértékben, mind kedvezményezettségben. A belvárosi építési telkek adómértéke kétszerese a külvárosinak, egyben - beépítés vállalása esetén- a külvárosi építési telkek alanyai kétszer annyi kedvezményt vehetnek igénybe, mint a belvárosi telkek adózói. A szerzéstıl számított 4 éven belüli telek lakással történı beépítése esetén a - nem vállalkozónak minısülı magánszemély tulajdonos a belvárosban 25%-os, a külvárosban 50%-os önkormányzati adókedvezményt kaphat. Itt is jelentısen szőkült a képviselıtestület törvényben deklarált kedvezmény bıvítési lehetısége, hiszen a Htv. 7. e) pontja alapján, 2008. január 1-jétıl a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke/telekrésze után önkormányzati adókedvezmény már nem biztosítható. Az alábbi táblázat az önkormányzati adókedvezményekkel csökkentett 2011. évi telekadó mértékeit mutatja be: Az adó alapja a telek négyzetméterben számított alapterülete Egri mértékek Törvényi maximum Törvényi maximum kihasználási százaléka Beépítetlen építési teleknek nem minısülı belterületi földrészlet 0 287 0,0% Külvárosi telek után, ha önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerıs kommunális közmőberuházás esetén legfeljebb két évre (beépítés esetén) 12,5 287 4,4% Beépítetlen építési telek külvárosban, ha lakóházzal 4 éven belül beépítik 25 287 8,7% Külvárosi telek után, ha önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerıs kommunális közmőberuházás esetén legfeljebb két évre Belvárosi telek után, ha önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerıs kommunális közmőberuházás esetén legfeljebb két évre (beépítés esetén) 25 287 8,7% 37,5 287 13,1% Beépítetlen építési telek külvárosban 50 287 17,4% Belvárosi telek után, ha önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerıs kommunális közmőberuházás esetén legfeljebb két évre 50 287 17,4% Beépítetlen építési telek belvárosban, ha lakóházzal 4 éven belül beépítik 75 287 26,1% Beépítetlen építési telek belvárosban 100 287 34,8% 9

Beszedett idegenforgalmi adó A Htv. - az idegenforgalommal együtt járó igények kielégítéséhez szükséges anyagi eszközök megteremtéséhez - lehetıséget biztosít az idegenforgalmi adónem adóztatására. E fizetési kötelezettség sajátossága, hogy alanyai kizárólag magánszemélyek lehetnek, akik a településen üdülési célzattal tartózkodnak. Az állam az ilyen célú adókivetést ösztönzi, hiszen minden beszedett adóforint mellé további 1,50 forint normatív hozzájárulást is ad. A megyeszékhelyen fontos tényezı az idegenforgalom. Idegenforgalmi adó állapítható meg annak a magánszemélynek a terhére, aki az önkormányzat illetékességi területén egy vendégéjszakát nem állandó lakosként eltölt. A tartózkodás alapján fennálló adókötelezettség alóli mentesség életkorhoz (kiskorúság), speciális egészségügyi, oktatási, munkavégzési, vállalkozási jogviszonyhoz, illetıleg meghatározott rokonsági kapcsolathoz kötıdik. Az adó alapja a megkezdett napok száma. Mértéke naponként és személyenként legfeljebb 431 Ft lehetne. Az idegenforgalmi adónem havi bevallásokhoz kötötten került elıírásra és ennek megfelelıen kell a beszedıknek az adót a beszedést követı hó 15-ig a megfelelı számlára utalni. Az adó mértéke 2011. január 1-jétıl 380Ft/nap/fı. Folyó évi bevallott adó összege: 34.487 ezer forint. A beszedett adó 95,4%-a kereskedelmi szálláshelyektıl és mindössze 4,6%-a magánszálláshelyektıl folyt be. Szálláshely típusa Szálláshely száma (db) Szálláshely típusa szerinti százalékos megoszlása (%) Férıhelyek százalékos megoszlása szálláshely típusonként Egyéb szálláshely 211 79,6 27,21% Kemping 1 0,4 0,97% Közösségi szálláshely 16 6 33,93% Panzió 18 6,8 9,32% Szálloda 17 6,4 25,89% Üdülıház 2 0,8 2,67% Összesen 265 100 100,00% Az egyéb szálláshelyek aránya az összes szálláshelyen belül közel 80 %, a férıhelyeik száma csak kis mértékben haladja meg a 27 %-ot. A férıhelyek közel 80 %-át kitevı egyéb szálláshely kapacitás kihasználtsága alig 6 %. Elsısorban az adóhatóság ellenırzési tevékenysége is rájuk fókuszál. 2011. évben 114 helyszíni ellenırzést végeztünk a szállásadóknál, azaz a szálláshelyek 37%-át vontuk ellenırzés alá. Ebbıl 8 esetben ismételt ellenırzés is történt, mivel elızı alkalommal hiányosságokat tártunk fel, vagy nem jutottunk be az adott szálláshelyre. Nagyfokú az engedélyezési eljárások megsértése, így kezdeményeztük a társhatóság nagyobb részvételét is a hiányosságok mielıbbi megszőntetése érdekében, ugyanis nem a bejelentett szoba és ágyszámmal, hanem lényegesen magasabb férıhelyi kapacitással mőködnek a szálláshelyek. 2009. év 2010. év 2011.év összes bevallott vendégnapok száma 107 152 101 049 111 293 ebbıl adóköteles napok száma 82 047 82 217 91 675 ebbıl mentes napok száma 25 105 18 832 19 618 összes bevallott IFA 29 315 700 29 410 560 34 467 330 Az összes bevallott vendégéjszakák száma az elızı évi adataihoz képest 10.244 nappal nıtt, egyúttal az adóköteles napok száma is 9.458 nappal emelkedett. Az adómentesen itt töltött napok száma minimálisan 786 nappal növekedett. Örvendetes, hogy az év elsı öt hónapjában jelentısen emelkedett az itt eltöltött vendégéjszakák száma. 10

Idegenforgalmi adó bevallási adatainak változása az elızı év hasonló idıszakának százalékos arányában 120% 115% 110% 105% 100% összes bevallott vendégnapok száma 2011/2010; összes bevallott vendégnapok száma; 110% 2011/2010; ebbıl adóköteles napok száma; 112% ebbıl adóköteles napok száma ebbıl mentes napok száma 2011/2010; ebbıl mentes napok száma; 104% 2011/2010; összes bevallott IFA; 117% összes bevallott IFA Az adóévek június 30-ig benyújtott bevallások alapján kimutatott vendégnapok alakulása 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 107 152 101 049 82 047 82 217 25 105 111 293 91 675 18 832 19 618-2009 2010 2011 összes bevallott vendégnapok száma ebbıl adóköteles napok száma ebbıl mentes napok száma Az adóévek június 30-ig benyújtott bevallásokban szereplı idegenforgalmi adó összege ezer 35 000 34 000 33 000 32 000 31 000 30 000 29 000 28 000 27 000 26 000 29 316 29 411 34 467 2009 2010 2011 összes bevallott IFA 11

Helyi iparőzési adó 2010 és 2011. évektıl az állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó évi mértékében csökkentést nem tervezett az önkormányzat, az változatlanul az adóalap 2%-ában került meghatározásra. Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a; ideiglenes jelleggel végezett iparőzési tevékenység esetén naptári naponként az adó mértéke Egri mértékek Tv-i maximum Tv-i maximum kihasználási százaléka Állandó jellegő tevékenység után 2,5 MFt feletti éves vállalkozási szintő adóalap után Állandó jellegő tevékenység után 2,5 MFt alatti éves vállalkozási szintő adóalap után Ideiglenes jellegő tevékenység után 2% 2% 100% 1% 2% 50% naptári naponként 5000 Ft 5000 Ft 100,0% 2011. évben a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartottuk a kedvezményes adózás lehetıségét. Így, akiknek az éves vállalkozási szintő adóalapja a 2,5 forintot nem haladja meg (a Htv. ettıl eltérı kedvezményezetti kört egyébként nem engedélyez) 2% helyett, annak felével 1%-os mértékkel adóznak. Az önkormányzati kedvezményben részesülı adózói kör jelentıs, a vállalkozások 62,8%-át érintheti. İk 19.220.618 forint önkormányzati támogatást kaptak. (Jelen adatok a bevallást benyújtók adatait tartalmazzák.) Az adózók közel 20%-a 0Ft-os adóbevallást tett, így ık idén már elıleget sem fizetnek. Az adónemet sajátos fizetési mód jellemzi, az adózók az adóévben egyrészt a megelızı év adatai alapján elıleget fizetnek (2011. március 15 és szeptember 15), másrészt elszámolnak a befizettet elılegekkel szemben (2011. május 31), valamint december 20-val feltöltési kötelezettséget teljesítenek. Ekkor az éves várható adó összegére kiegészítik a már megfizetett elılegeket. 2010. évben elıször a befizetés mellett már bevallási kötelezettséget is teljesíteni kellett. Összesen 717 adózó nyújtott be ilyen jellegő bevallást december hónapban, melyek 430,4 forint összegő elıleg-kiegészítést tartalmaztak. A bevallásokban számított végleges adó számítása során ebbıl is eredt, hogy viszonylag jelentıs maradt a túlfizetett adóelılegek nagysága. A költségvetés készítése során mind erre, mind arra is figyelemmel voltunk, hogy továbbra is jelentıs nagyságot mutatnak a megszőnı, eltőnı vállalkozások, akiktıl nem lehet az adókat még végrehajtási eljárásban sem beszedni. 12

2 400 2 350 2 300 2 250 2 200 2 150 2 100 2 050 2 000 Végleges iparőzési adó összege 2 371,6 2 372,2 2 287,5 2 143,7 2007 2008 2009 2010 A bevallási adatok alapján az iparőzési adóban 2010. évre (bevallása: 2011. május 31-én esedékes) 7.046 adózót érintıen, 2.372.156 ezer forint végleges adófizetési kötelezettség bevallása történt meg. Az elızı évben elıírt elılegekkel szemben jelentıs -89.474 ezer forint összegő korrekcióval éltek a vállalkozások. Akik pénzügyileg is eleget tettek az elılegfizetéseknek, ık a bevallást követıen visszaigénylési pozícióba kerültek és amennyiben más tartozásuk nem volt, visszakérhették a túlfizetésüket. Az elızı évhez képest 173,8 forinttal kevesebb visszautalás történt, összegszerően: 150 forint. Mintegy ötszáz vállalkozás még adós a bevallás megtételével, ıket az adóhatóság mulasztási bírság terhe mellett felhívta a bevallás benyújtás pótlására. Iparőzési adó bevalláskor figyelembe vett tételek 3 000 2 500 2 000 2 288 2 372 2 116 2 145 2 144 2 300 2 372 2 462 1 500 1 000 500 171 226 - -500 2007 2008 2009-157 2010-89,5 végleges hipa ebbıl elıleg korrekció Hipa visszautalások alakulása (2008-2011.évek) *2011. év még nem végleges adat 350 300 250 200 150 100 50 0 323,8 230,3 220,2 150,0 2008 2009 2010 2011 13

A vállalkozások 81,7%-a kizárólag Eger felé fizet iparőzési adót, azaz más településen székhellyel, telephellyel nem rendelkezik. 1.288 darab zömében társas vállalkozás különféle osztja meg az adóalapját, így Eger mellett más település felé is fizetnek adót. A gazdasági válságból eredı kedvezıtlen pénzügyi folyamatok - melyek igen jelentısen érintették az iparőzési adó fizetést - csillapodni látszanak, ezt támasztja alá az adóerıképesség vizsgálata, valamint a legnagyobb egri termelı cégek idei bevallási adatai is. Eger MJV önkormányzatának adóerıképesség alakulása a HIPA bevallások adatainak alapján változás az elızı évhez képest 198,0 2011 1 812,3 2010 1 614,3 2009 1 925,6 2008 1 825,3-500 1 000 1 500 2 000 2 500 700 600 500 400 300 200 100 0 Három legnagyobb egri termelı cég iparőzési adókötelezettségének összege 2008-2010. évek bevallási adatai 548,5 369,0 623,6 2008 2009 2010 Három legnagyobb egri termelı cég 2011. évi iparőzési elılegfizetési kötelezettségének alakulása 500 400 300 200 100 204,6 459,2 0 20110315 20110915 14

Az idei pénzügyi teljesítést jelentısen befolyásolhatja az, hogy azok az üzleti éves bevallók (mintegy 50-70 forint) - akiknél az adóbevallás idıpontja nem május 31-én esedékes - eredményes évet fognak-e bevallani, valamint az, hogy a szeptember 15-i fizetési határidı elıtt, érkeznek-e elılegcsökkentési kérelmek illetve, hogy a már emelt elılegeket vajon, hány adózónak kell majd ez év december 20-ával kiegészítenie. Befolyásolhatja a teljesítést a felszámolási eljárások növekedései, valamint az egyéb módon fizetıképtelenné váló vállalkozások tartozásainak esetleges növekedései is. Iparőzési adó elıírások (üzleti éves bevallók és a 2011. decemberi kiegészítés nélkül) 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500-2 932 2 630 2 6392 510 264 224 449 339 293 119 terhelés múltra terhelés folyóra törlés múltra törlés folyóra helyesbített folyó évi terhelés 2010 2011 Gépjármőadó Továbbra is az általános központi szabályok alapján kell adót fizetniük azoknak, akik a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett jármőnyilvántartásban az év elsı napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepelnek. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármő utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adókötelezettség a gépjármő forgalomba helyezését követı hónap 1. napján kezdıdik, változatlan tényállás mellett a január 1-jén fennálló állapot az irányadó. A személygépkocsik és a motorkerékpárok után a gyártási évben és az azt követı 3 naptári évben 345 Ft/kW, a gyártási évet követı 4-7. naptári évben 300 Ft/kW, a gyártási évet követı 8-11. naptári évben 230 Ft/kW, a gyártási évet követı 12-15. naptári évben 185 Ft/kW, a gyártási évet követı 16. évtıl pedig csak 140 Ft/kW az adó mértéke. A jármővek száma jelentısen csökkent, az elızı évhez képest 1.819 db jármővel található kevesebb az adatbázisunkban. Köszönhetı ez annak, hogy néhány fuvarozó cég jármőparkja jelentısen lecsökkent, bizonyos vállalkozások más településre tették át székhelyüket, a felszámolási eljárásban értékesítették a vagyont és jelentıs nıtt az ideiglenesen vagy hosszabb idıszakra forgalomból kivont jármővek száma. Gépjármő tulajdonosok és a jármővek számának változása (csökkenése) 30 000 25 000 26 479 26 030 24 779 22 960 20 000 16 880 16 996 16 784 16 442 15 000 10 000 2008 2009 2010 2011 adózó jármő 15

Az éves elvárt adó összege is apad, köszönhetı ez a jármőszám jelentıs csökkenésének, valamint annak, hogy a személygépjármővek növekvı életkora miatt csökken az adókulcs. A múlt évi állapothoz képest 51.866 ezer forinttal mérséklıdött az elıírt gépjármőadó nagysága, a csökkenés az éves adó csaknem 14%- át teszi ki. Az elıírt gépjármő éves összegének változása (csökkenése) 460 440 420 400 380 360 340 446,2 439,0 423,8 387,1 2008 2009 éves adó 2010 2011 2010. év 2011. év változás elızı évhez személygépjármő 263 128 940 248 139 500-14 989 440 tehergépjármő 107 300 550 95 006 616-12 293 934 Személygépjármővek és tehergépjármővek elvárt éves adóösszegei 280 210 240,7 263,1 248,1 140-70 107,8 107,3 2009 2010 2011 személygépjármő tehergépjármő 95,0 Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény (Ktd.) alapján, a környezetterhelési díj 2004. január 1-jén került bevezetésre a levegıre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó szabályok 2004. július 1-jétıl léptek életbe. A talajterhelési díj bevezetésével a törvényalkotó célja az volt, hogy senkinek se legyen elınyösebb, a környezet szempontjából rosszabb megoldást választani és a jelentıs költségvetési támogatással megépült közmővekre rá nem kötı lakosok talajterhelési díjat fizessenek. Két adóhatóság is mőködik a talajterhelési díj adózása során, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a NAV, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízszikkasztáshoz kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat pedig az önkormányzati adóhatóságok látják el. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz és a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. 16

A törvény a talajterhelési díj mértékét a talajterhelés díj alapja, az egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó együttes szorzataként határozza meg. Talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezésnél a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a talajra, talajba juttatott szenny- és használt víz éves mennyisége (speciális csökkentések figyelembe vétele mellett). Talajterhelési díj egységdíjának mértékét a törvény 120Ft/m 3 -ben határozza meg. A kibocsátónak díjfizetési kötelezettségérıl évente a tárgyévet követı év március 31-ig kell bevallást tennie. A Ktd. alapján a díjfizetés önadózás keretében zajlik. A törvény felhatalmazása alapján önkormányzati döntésünk alapján adókedvezményt, mentességet kapnak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülık, valamint azok a természetes személy kibocsátók, akiknek a családjában legalább egy 65. életévét betöltött nyugdíjas él, és a családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A bevallások alapján múlt évben 246 ingatlan után keletkezett díjfizetési kötelezettség, melynek összege 3.778 ezer forint volt. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz-elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, és ezt az önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minıségi védelmére használhatja fel. Eger, 2011-07-20. K O R S Ó S L Á S Z L Ó Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adó Iroda Irodavezetıje 17