BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 22/2007. (IV. 26.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Békés Város Önkormányzatának Képviselı-testülete annak céljából, hogy a településen egységesen érvényesüljenek az állattartással kapcsolatos közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi elıírások, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések (1) A rendeletet Békés Város Önkormányzat közigazgatási területén alkalmazni kell: 1. a.) minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságra, valamint szervezetre aki, illetıleg amely az állat tulajdonosa illetve, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó) b.) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol nem nagyüzemi állattartás folyik. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyagtermelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra; b) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; c) a pásztorebekre, az ırzı-, védı-, mentı-, jelzı-, vakvezetı, rokkantsegítı és terápiás kutyákra; d) a vadászatra alkalmazott állatokra; e) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; f) a fegyveres erık, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó ırszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; g) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élı (tenyészı) állatokra, továbbá a vadon élı fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire; h) vágóhídra, engedéllyel mőködı állatfelvásárló telephelyre, lósport telephelyre, nagy létszámú állattenyésztı és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre.
(3) A rendelet alkalmazása tekintetében a) haszonállat: az élelmiszer, gyapjú, bır vagy szırme elıállításához vagy egyéb mezıgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltőeket, hüllıket, a következık szerint: - szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly (továbbiakban: nagyhaszonállat), - sertés, juh, kecske (továbbiakban: kishaszonállat), - nyúl, nutria, nyérc, pézsma, stb. (továbbiakban: prémes állat), - tyúk, liba, kacsa, pulyka, galamb (továbbiakban: baromfi) - méh - mezıgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott strucc, emu. b) kedvtelésbıl tartott állat: a kedvtelésbıl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrıl és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 998/2003/EK rendelete (a továbbiakban: 998/2003/EK rendelet) I. mellékletének A. és B. részében felsorolt fajokhoz tartozó állat, c) felügyelet: az állat mozgását korlátozó, támadását megakadályozó, továbbá az ember és állat egészségvédelmét szolgáló intézkedés, cselekvés, illetve eszköz alkalmazása: d) trágya: minden olyan nitrogénvegyületet tartalmazó anyag, amely a termesztett növények tápanyagellátását szolgálja, szolgálhatja; e) szerves trágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alomkeverék (4) Ezen rendelet alkalmazásában az állatszaporulat, az anyaállattól történı elválasztásáig, maximum 3 hónapos korig, szarvasmarha esetében az ivarérett kor eléréséig, vagy a tenyésztésbe vonás idıpontjáig, ebeknél 6 hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti. A haszonállat tartás általános szabályai 2. (1) Békés város területén haszonállatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartásával, az építési elıírásoknak megfelelı épületben, e rendeletben meghatározott módon lehet. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegı és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására. (3) Osztatlan közös tulajdonban levı földrészleten, melyen több önálló lakóegység áll, haszonállat csak az összes lakáshasználó hozzájárulásával tartható abban az esetben is, ha egyébként az állatok tartási feltételei megteremthetık. (4) Szakhatósági vélemény alapján az állattartás azon a területen is eltiltható, illetve feltételhez köthetı, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattarló a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja. 2
(5) Békés Város belterületén közterületen állatot ırizet mellett sem szabad legeltetni. (6) Állatok szálastakarmánnyal való etetése közterületen tilos. (7) Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tőzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni. 3. (1) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az állat egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl gondoskodni. (2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni. (3) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentı, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (4) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelı rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenırzésérıl. 4. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelı és biztonságos elhelyezésérıl, szakszerő gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetıségét. (3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az idıjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitıl. Az állandó zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelı mozgásteret biztosítani. II. Fejezet Haszonállat-tartási övezetek 5. (1) A nagyvárosias lakóterületen haszonállat tartása tilos. (2) A kisvárosias lakóterületen ingatlanonként legfeljebb 2 db kishaszonállat és 30 db baromfi tartható. 3
(3) A kertvárosias lakóterületen ingatlanonként legfeljebb 10 db prémes állat és 30 db baromfi tartható. (4) A falusias lakóterületen: a.) 720 m 2 nagyságot el nem érı ingatlanon 4 db nagyhaszonállat, 10 db kishaszonállat, 20 db prémes állat és 50 db baromfi tartható, b.) 720 m 2 nagyságú vagy ezt meghaladó ingatlanon 6 db nagyhaszonállat, 20 db kishaszonállat, 40 db prémes állat és 100 db baromfi tartható. (5) Vegyes területen, üdülıterületen, különleges területen haszonállat tartása tilos. (6) Általános mezıgazdasági és kertes mezıgazdasági területen a terület beépíthetıségének mértékében tartható. (7) A beépítésre nem szánt területeken tilos a haszonállat tartás. 6. (1) A 5. (2)-(3)-(4) bekezdésében meghatározottaktól eltérı nagyobb létszámú állattartást egyedi engedéllyel lehet folytatni a közegészségügyi, állat-egészségügyi és építésügyi szakhatóságok elızetes véleménye alapján. (2) Az egyedi engedélyt Békés Város Polgármestere a szabályok figyelembevételével, a körülmények gondos mérlegelésével, az érdekek méltányos figyelembevételével, egy éves idıszakra adja ki. (3) Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei elızetes felhívás ellenére sem felelnek meg ezen rendelet, illetve a szakhatóságok elıírásainak, vagy az engedélyezettıl nagyobb és eltérı fajtájú állatokat tartanak. (4) Az állattartás megtiltása a szakhatóságok véleménye alapján történik. A haszonállatok elhelyezése, állattartási épületekre vonatkozó elıírások 7. (1) Békés város területén levı gyógyfürdı, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és közmővelıdési intézmények és szolgáltatók, bölcsıde, gyermekjátszótér, vízmő, gyógy-és üdülıhely, élelmiszer elıállítását, tárolását, feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felépítményekben, udvarán, egyéb területén) és ezek telekhatárától számított 50 m-en belüli körzetben haszonállat tartása a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével tilos. 4
(2) Az (1) bekezdés szerinti 50 m-es védıtávolságon belül kérelemre - az érintett szakhatóságok szakvéleményének figyelembevételével - engedélyezhetı az állattartás. (3) a) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket - az állatvédelmi elıírásoknak megfelelıen - könnyen tisztítható, csúszás- és hézagmentes, a tartott állat fajának megfelelı burkolattal kell ellátni, folyékony trágyát zárt szivárgásmentes, fertıtleníthetı, a maximális állatlétszámhoz igazodó őrtartalmú trágyatárolóba kell vezetni. b) Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyőjtésére alkalmas győjtıcsatornával ellátott tárolón kell tárolni, a csurgalékot zárt szivárgásmentes tárolóba kell győjteni. c) Az állattartási létesítmények szükség szerinti takarításáról, fertıtlenítésérıl és a létesítményben, környezetében megjelenı kártékony állatok, rovarok, rágcsálók irtásáról az állat tartója folyamatosan köteles gondoskodni. (4) Hígtrágyát az építési elıírásoknak megfelelıen megépített trágyatárolóban kell tárolni. Az ingatlanon híg trágyát szabadon tárolni tilos. A trágyatároló és trágyalétároló kiürítésérıl szükség szerint, de október1.-március 31. között legalább 3 havonta, április 1.- szeptember 30. között havonta gondoskodni kell. (5) Az állattartásra szolgáló meglevı létesítmények (állatférıhely, kifutó, trágyatároló, trágyalétároló stb.) alkalmasságára, az állattartásra szolgáló új építmény építési feltételeire, a betartandó védıtávolságokra (a létesítéshez szükséges engedélyezési eljárás alapján) az építési hatóság elıírásai az irányadó. (6) Haszonállat tartására szolgáló épület, s az ahhoz tartozó kifutó, i1l. trágya- és trágyalétároló ezen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védıtávolságok szerint helyezhetı el, illetve létesíthetı. (7) A védıtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb levı nyílásai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság 20 %-kal csökkenthetı saját tulajdonú és használatú épületeknél. III. Fejezet Az eb tartás általános szabályai 8. (1) a) Egylakásos egyedi telkes ingatlanokon (családi házas) és mezıgazdasági rendeltetéső területeken (zártkertekben, tanyákon), valamint ipartelepek, üzemek, raktárak, lerakatok stb. területén ebek korlátlan számban tarthatók, az állatvédelemi és állategészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett. b) A veszélyes és a veszélyesnek minısített ebek és azok keverékei csak az (1) bekezdésben felsorolt, zárható, kerítéssel körülkerített ingatlanokon tarthatók, ahonnan az eb nem szabadulhat ki. A bejáratnál figyelmeztetı kiírást kell elhelyezni, mely az eb különös veszélyességére felhívja a figyelmet. c) Tömbtelkeken lévı többlakásos lakóépületekben (tömblakásokban) lakásonként 1 db eb tartható. E korlátozás alól indokolt esetben Békés Város Polgármestere felmentést adhat (vakvezetı, egészségügyi okokból tartott eb). 5
(2) Egyedi telken lévı többlakásos lakóépületekben (sorházak), ahol a lakásokhoz kizárólagos használatú telekrész tartozik, és el van kerítve, 2 db eb tartható. (3) Tilos a lakóépületekben és lakásokban ebet kizárólagosan az erkélyen tartani. (4) Üdülıterületen és 500 m 2 alatti telken csak 1 db eb tartható. (5) Eb elhelyezésére szolgáló építményt (kennel) a szomszédos ingatlan lakóépületétıl számított 3 méteren belül elhelyezni nem lehet. 9. (1) A 8. -ban meghatározottaktól eltérı nagyobb létszámú eb tartást egyedi engedéllyel lehet folytatni a közegészségügyi, állat-egészségügyi és építésügyi szakhatóságok elızetes véleménye alapján. (2) Az egyedi engedélyt Békés Város Polgármestere adja ki. (3) Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei elızetes felhívás ellenére sem felelnek meg ezen rendelet, illetve a szakhatóságok elıírásainak, vagy az engedélyezettıl nagyobb létszámú ebeket tartanak. (4) Az állattartás megtiltása a szakhatóságok véleménye alapján történik. 10. (1) Közterületen, közös használatú udvaron, helyiségben az ebet pórázon kell vezetni. Veszélyes és veszélyesnek minısített ebet a harapás lehetıségét kizáró szájkosárral és pórázzal kell ellátni. (2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos, bekerített ingatlanon eb úgy tartható szabadon, hogy onnan ki ne juthasson. (3) Az eb által okozott károkért az ebtartó a felelıs. E rendelet alkalmazásában ebtartó az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletét ellátó személy. 11. (1) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület, a közös használatú udvarok, helyiségek területét ne szennyezze. (2) Az eb által e területen keletkezı szennyezıdést az ebtartó köteles azonnal eltávolítani. Eb tartással kapcsolatos eljárási szabályok 12. (1) Békés Város Polgármesteri Hivatala nyilvántartást vezet a város közigazgatási területén található ebekrıl, ezért az évközben bekövetkezı változásokat ( tulajdonos, szaporodás, elhullás, eladás stb.) a változást követı 15 napon belül be kell jelenteni a Békés Város Polgármesteri Hivatalában. 6
(2) Ha a tulajdonos nem szándékozik az ebet vagy egyéb állatot továbbtartani, ezt a szándékát köteles a polgármesteri hivatalnak bejelenteni, és köteles elhelyezésérıl gondoskodni, a gyepmesteri telepre (cím: Békés, IX. ker. 9., Krisztina-zug) saját költségére kiszállítani. (3) Békés Város Polgármestere utasítása alapján a gyepmester a kóbor ebeket - az eb kímélésével - köteles befogni. Amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik, a kutyát a kutyamenhelyen (helye: Békés Krisztina zugi gyepmesteri telep alatt) kell elhelyezni. A kutyamenhelyre elhelyezett állatokról nyilvántartást kell vezetni, és ebben fel kell tüntetni a befogás idejét, az eb fajtáját, színét, állapotát, azonossági jelét (tetoválás, név, cím a nyakörvön, stb.). (4) Az ebeket legalább 15 napig a menhelyen kell tartani. A kutyamenhelyen elhelyezett ebeket a gyepmester örökbefogadási nyilatkozattal a veszettség elleni oltás megtérítése ellenében kiadhatja. Az örökbefogadásról szintén nyilvántartást kell vezetni, és ebben fel kell tüntetni az örökbefogadás napját, az örökbefogadó nevét, címét, az eb fajtáját, színét és azonossági jelét. Az örökbefogadott kutya csak veszettség oltási igazolvánnyal adható ki. (5) Nem irtható ki a különleges jelzéssel ellátott vakvezetı, a vizsgajelvénnyel ellátott vagy nevet és lakcímet nyakörvön viselı, valamint a fegyveres erık, a rendırség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyıri szervek, a határırség tulajdonában lévı eb. Ezek tulajdonosait értesíteni kell, részükre az ebet át kell adni, a felmerült költségek felszámításával. (6) Az (3) bekezdésben megjelölt, a kutyamenhelyen ırzött ebeket tulajdonosa a befogás és a tartási költségek megtérítése mellett válthatja ki. Állattartás engedélyezése 13. (1) Azokban az övezetekben, ahol a haszonállat engedéllyel tartható, az állattartás engedélyezése során az önkormányzat hatósági eljárás keretében - az érintett szakhatóságok bevonásával- Békés Város Polgármestere jár el. (2) Az állattartást meg kell tiltani, ha: a.) az állattartás jogszabályba ütközik, vagy az e rendeletben meghatározott feltételek nem biztosíthatók, b.) az állattartó - elızetes hatósági figyelmeztetés ellenére - az állattartás jogszabályban szabályozott feltételeit nem biztosítja. (3) Ahol az állattartás engedélyhez kötött, az állattartási engedélyt e rendelet hatályba lépése után 90 napon belül meg kell kérni. Ennek elmulasztása esetén az eljáró hatóság elrendelheti az állattartás megszüntetését. 7
Szabálysértési rendelkezések 14. (1) Aki e rendelet elıírásait megszegi amennyiben cselekményét magasabb szintő jogszabály nem minısíti -, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a külön jogszabályban meghatározott veszélyeztetés kutyával és köztisztasági szabálysértésen túl, e rendelet elıírásait megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható. (3) A bírság ismételten is kiszabható. Záró rendelkezések 15. (1) Ezen rendelet 2007. május hó 1. napján lép hatályba. (2) Ezen rendelet 5. és 8. -a 2009. január hó 1. napján lép hatályba. (3) Aki e rendelet hatálybalépése elıtt igazolhatóan az e rendeletben meghatározott fajtájú és darabszámú állatnál többet tart, az e rendelet szerinti darabszámot legkésıbb 2008. december 31-ig köteles elérni azzal, hogy az állat- és közegészségügyi feltételek biztosítása és a trágyatárolás feltételei alól ez esetben sem adható felmentés. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott hatálybalépéssel egyidejőleg Békés Város Tanácsának a város belterületén folytatható állattartásról szóló 11/1982. (XI. 3.) számú rendelete hatályát veszti. B é k é s, 2007. április 26. Izsó Gábor polgármester dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Kihirdetés napja: 2007. április 27. 8
1. számú melléklet Védıtávolság (méter) Állattartásra szolgáló épület Ásott kút Közterület Lakóingatlan állatfajtánként Nagyhaszonállat 15 15 15 Kishaszonállat 15 15 15 Prémes állat 15 10 7 Baromfi 15 10 7 Trágyatároló 15 15 15 9