Alsózsolcai Gondozási Központ Alsózsolca, Kossuth L. út 104. Idősek nappali ellátása Demens személyek nappali ellátása és az Étkeztetés Szakmai Programja 2013 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó...4 1.2 Az intézmény bemutatása...4 1.3 Az intézmény legfontosabb adatai...5 1.4 Az intézmény szervezeti felépítése...7 2. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA 2.1 Az intézmény alapító okiratban meghatározott tevékenysége...8 2.2 Az intézmény küldetése...9 2.3 Célok, feladatok...11 2.3.1 Általános célok...11 2.3.2 Az idősek nappali ellátásának célja és feladata...11 2.3.3 A demens betegek nappali ellátásának célja és feladata...12 2.3.4 Az étkeztetés célja és feladata 2.4 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása...14 2.4.1 Idősek nappali ellátása...14 2.4.2 Demens betegek nappali ellátása...15 2.4.3 Étkeztetés...16 2.5 Más intézményekkel történő együttműködés módja...18 3. AZ ELLÁTOTTAK KÖRÉNEK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓINAK, SZOCIÁLIS JELLEMZŐINEK, ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEINEK BEMUTATÁSA 3.1 Demográfia...20 3.2 A település szociális jellemzői...24 3.3 Az ellátottak szükségletei...25 4. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE 4.1 Idősek nappali ellátása...28 4.2 Demens betegek nappali ellátása...32 4.2.1 az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása...32 4.2.2 az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló program...33 4.2.3 a biztonságos tárgyi környezet bemutatása...36 4.2.4 a területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módja..38 4.3 Étkeztetés...39 2
5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJA 5.1 Az ellátás igénybevételének módja..40 5.2 Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének módja....42 5.3 Térítési díj. 42 6. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA44 6.1 A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja...45 7. AZ ELLÁTOTTAL ÉS A SZEMÉYLES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 7.1 Az ellátottak jogai...46 7.2 A szociális szolgáltatást végzők joga...48 7.3 A jogok védelmével kapcsolatos közös szabályok...48 8. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI-SZERVEZETI INFORMÁCIÓK, AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI FELTÉTELEI 8.1 Szervezeti egységek...50 8.2 Személyi feltételek...51 8.3 A dolgozók szakmai képzettsége...52 8.4 Együttműködés a szervezeti egységek között...53 8.5 A feladatellátás tárgyi feltételei...53 9. ZÁRADÉK...54 10. MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE...55 3
1. BEVEZETÉS 1.1. Előszó A szakmai program a szociális szolgáltatást végző intézmény szakmai munkájának legfontosabb irányító dokumentuma. A központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével készült el. A napi munkánk során tapasztaljuk, hogy a társadalmi változások miatt a család egyre több, korábban betöltött- funkcióját képtelen megfelelően ellátni. Jellemző, hogy ennek hatásai elsősorban a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb korosztályokat, az időseket és a gyerekeket érinti. A szociális terület minden egyes résztvevőjének tudnia kell, hogy tevékenységével a család és a személy legintimebb szférájával kerül kapcsolatba. Beavatkozással sebeket ejthet, de gyógyíthat is. A segítségre szoruló ember kiszolgáltatott helyzetben van, ennek felelősségét a segítőnek éreznie kell. A szakszerűség követelménye nem csak a beavatkozás mikéntjére, hanem a mértékére is vonatkozik. A szakma által szükségesnek ítélt és az igényelt segítség között olykor eltérés lehet, ami feszültséget, bizalomvesztést szülhet, ennek összhangba hozása komoly szakmai feladat. Feltétlenül szükséges, hogy az ellátotti körre vonatkozóan, mind a szükségleteket, mind pedig az elvárásokat jól ismerjük. A pontos felmérés mellett, a szakma közvéleménnyel való megismertetésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, a szakmaiságot mind az ellátott, mind a hozzátartozók, mind pedig a jelzőrendszer felé hitelesen kell képviselni. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alkottuk meg a szakmai programunkat, melyet szükség esetén rendszeresen aktualizálunk és frissítünk. 1.2. Az intézmény bemutatása A települési önkormányzat a szociálisan rászorulók ellátására Gondozási Központot működtet. Az Alsózsolcai Gondozási Központ alaptevékenysége keretében ellátja az étkeztetést, az idősek és ezen belül a demens betegek nappali ellátását, biztosítja a gyermekjóléti alapellátást és a családsegítő szolgáltatást. 4
Feladata az ellátási területén jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz való hozzájutás segítése, az alap és nappali ellátást nyújtó egységek munkájának összehangolása. Tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről, segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőknek hivatalos ügyeik intézéséhez. Az egészségügyi ellátás részeként biztosítja a védőnői szolgáltatást, valamint önként vállalt feladatként működteti a fizikoterápiát és a labort. Az intézmény dolgozói munkájuk során együttműködnek a településen működő oktatási, nevelési, és egészségügyi intézményekkel a hatékonyabb igényfelmérés és problémamegoldás érdekében. Alsózsolcán működő személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások formái Feladat Ellátás formája Ellátó intézmény Nappali ellátás Étkeztetés idősek nappali ellátása demens betegek nappali ellátása Gyermekjóléti szolgáltatás Családsegítő szolgáltatás Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ Családsegítő Szolgálat, Házi segítségnyújtás Társulási formában Ongai Szociális Szolgáltató Központ, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Társulási formában Ongai Szociális Szolgáltató Központ, Támogató szolgálat Társulási formában Ongai Szociális Szolgáltató Központ, 1.3. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény megnevezése: Alsózsolcai Gondozási Központ Székhelye, címe: 3571 Alsózsolca, Kossuth L. u. 104 Telefon és fax száma: 04-46/ 406-607 E-mail címe: gondozasikozpont@alsozsolca.hu 5
Telephelyei: Védőnői Szolgálat, Alsózsolca, Jókai út 10 Fizikoterápia, Labor, Alsózsolca, Jókai út 8 Az intézmény adószáma: 16677692-1-05 Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 668143 Az alapító megnevezése: Alsózsolca Önkormányzat képviselő-testülete Fenntartó megnevezése: Alsózsolca Város Önkormányzata Felügyeleti szerv megnevezése: Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő testülete A gazdálkodás jogköre: önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogállás: A költségvetési szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal (3571, Alsózsolca, Kossuth Lajos út 138.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a közöttük létrejött együttműködési megállapodás alapján. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. - a, 64. -a és a 65/F. -a alapján étkeztetést, családsegítést és nappali ellátást nyújtó intézmény. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 84/A. -a alapján demens személyek nappali ellátásának megszervezése az idősek nappali ellátásának részeként. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. (2) alapján személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást végez. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. -a, valamint a területi védőnői ellátásról 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet alapján védőnői ellátást nyújt. 6
Önként vállalt feladatok: Fizikoterápia Labor (mintavételi hely) működtetése Működési terület: Alsózsolca Város közigazgatási területe. Az intézmény alapításának éve és történeti jogelődje: 1986 2013. június 30-ig - Gondozási Központ 2013. július 01-től - Alsózsolcai Gondozási Központ 1.4. Az intézmény szervezeti felépítése Alsózsolcai Gondozási Központ Székhely Intézményvezető Étkeztetés Szociális segítő Idősek nappali ellátása Szociális gondozó Gyermekjóléti szolgálat Családgondozók Családsegítés Családgondozók Demens betegek nappali ellátása Szociális gondozó Mentálhigiénés szakember Védőnői Szolgálat Telephely Védőnők Fizikoterápia, Labor Telephely Fizikoterápiás asszisztens Labor asszisztens 7
2. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA 2.1. Az intézmény Alapító Okiratban meghatározott tevékenysége: Egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek ellátása. Demens személyek nappali ellátása: az idősek nappali ellátásán belül nyújtott szolgáltatás, mely a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyeket látja el. Az ellátás alapvető célja, a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során életminőségét megőrizve, jó közérzettel, pszichés és szomatikus egyensúlyának megtartása mellett élje életét. Kognitív zavarai s gondozóját igénybe vevő tünetei mellett is érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen élvezni az adott pillanatokat, és olyan támogatást kapjon, mely késlelteti állapota romlását. Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei, és meg tudja őrizni emberi méltóságát. Étkeztetés keretében gondoskodik azon rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és szociálisan rászoruló időseknek a napi egyszeri meleg étellel való ellátásáról, akik azt önmaguk részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani. Gyermekjóléti szolgálat működtetése az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján. Családsegítés tekintetében az intézmény ellátási területén a teljes lakossága részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása, családgondozói feladatok ellátása, ellátások közvetítése, és szervezési tevékenység végzése. Védőnői szolgáltatás biztosítása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. -a, valamint a területi védőnői ellátásról 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet alapján Önként vállalt feladatként fizikoterápiás kezelések és labor-mintavételi hely működtetése 8
Az intézmény működését meghatározó jogszabályok: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól, és működési feltételeiről szóló miniszteri rendelet, illetve az I/2000.(I.7) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16) Kormányrendelet 1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A Magyar Köztársaság mindenkori költségvetéséről szóló tv. rendelkezései A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 321/2009 (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről A Szociális Munka Etikai Kódexe Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról Önkormányzati rendeletek 2.2. Az intézmény küldetése Fokozott figyelmet fordít arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Gondoskodni kell az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről. 9
A nyitottság elve szerint az intézmény igénybevétele feltételhez nem köthető. Azt bárki egyének, közösségek, csoportok felkereshetik. A szolgáltatás csak akkor tagadható meg, ha a szolgáltatást igénybe vevő együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve szerint alakítja ki az együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű a szolgáltatást igénybevevővel közösen megfogalmazott célok megvalósítása az együttműködés alapja. A személyiségi jogok védelmének elve, az együttműködés során a tudomásra jutott személyiségi jogokat érintő adatok, tények kezelése, nyilvántartása az adatvédelmi törvényben foglaltak alapján, a névtelenségének megőrzése kívánsága szerint. Az egyenlőség elve szerint az intézmény mindenkivel korra, fajra, nemre, felekezetre, családi állapotra való tekintet nélkül köteles foglalkozni. Nagy figyelmet fordítunk mindazokra az egyénekre, akiknél hiányoznak a társadalmi támogató rendszerek, főképpen a család és a rokonság, akire az egyén támaszkodhat, akiktől segítséget kaphat. Fontos, hogy az elmagányosodott, egyedülálló idős emberek, helyzetükből adódóan, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, idős koruk ellenére normál kiegyensúlyozott életkörülmények között élhessenek. A szolgáltatás biztosításával javul az egyén életminősége, a mindennapi külső kapcsoltok, az emberekkel való találkozások által megelőzhető az izoláció. Fontosnak tartjuk a jogszabályban meghatározott elméleti előírásoknak a gyakorlatban történő minél hatékonyabb megfeleltetését egy olyan,- szakmailag jól képzett és személyiségükben a feladatellátásra adekvát szakemberek csapatával, akik elhivatottságot éreznek a szociális munka iránti lelkiismeretes és odaadó munkavégzéshez. Az intézmény küldetésének megvalósításához, a kollektíva minden rendelkezésre álló forrásrendszert felhasznál, és a hiányzó elemek megteremtése érdekében felkutatja azokat a lehetőségeket, melyek szabad teret nyitnak a fejlesztéshez, az innovatív elgondolások megvalósításához, a szolgáltatások bővítéséhez, esetlegesen színvonaluk emeléséhez. 10
2.3. Célok, feladatok 2.3.1. Általános célok: Az alapellátás megszervezésével olyan segítségnyújtás biztosítása a települési önkormányzat által a szociálisan rászorulók részére, hogy saját otthonukban és lakókörnyezetükben biztosítottá váljék az önálló életvitelük fenntartása, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása. - Az ellátottak pszichés állapotának folyamatos megfigyelése, az észlelt változások jelentése. - Családi- és társas kapcsolatok ápolása, kiépítése, szinten tartása. - Személyre szabott, évszaki sajátosságokat figyelembe vevő foglalkoztatása az előre elkészített foglalkoztatási terv alapján. - A lelki egészség védelme. - Demenciában szenvedőknél a meglévő képességek megőrzése, fejlesztése, az állapotrosszabbodás gyorsaságának csökkentése. - Jogszabályok által meghatározott dokumentáció vezetése. - A szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása, a szolgáltatást igénylők és munkatársaink segítése a legmegfelelőbb szolgáltatási megoldás kiválasztásában. - Minden egyes szolgáltatásunkat meghatározott értékek mentén hozzuk létre és működtetjük a meghatározott célcsoport számára. - A szolgáltatások tartalma feleljen meg a valódi szükségleteknek és kövesse a szükségletek változásait. - Alkalmazzuk a megvalósítható innovációkat, törekszünk új, hatékony eljárások, módszerek kidolgozására és bevezetésére. - Biztosítjuk az igénybe vevők aktív részvételét a segítő folyamatokban. 2.3.2 Az idősek nappali ellátásának célja és feladata A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni 11
tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. Igény szerint megszervezzük az ellátottak étkeztetését. Feladataink: a) Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtunk, b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervezünk, valamint helyet biztosítunk a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, c) biztosítjuk, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. 2.3.3 A demens betegek nappali ellátásának célja és feladata Alapvető cél, hogy a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során életminőségét megőrizve, jó közérzettel, pszichés és szomatikus egyensúlyának megtartása mellett élje életét. Kognitív zavarai s gondozóját igénybe vevő tünetei mellett is érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen élvezni az adott pillanatokat, és olyan támogatást kapjon, mely késlelteti állapota romlását. Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei, és meg tudja őrizni emberi méltóságát. A demenciában szenvedő személyek ellátásánál célunk, hogy: lelki és szellemi képessége csökkenésének illetve alkalmazkodási képessége hanyatlásának folyamatát pozitív módon ellensúlyozzuk, biztonságos és védett környezetben segítsük az állapotával járó nehézségek leküzdésében, személyre szabott, mentális állapotának, a demencia fokának megfelelően foglalkoztassuk egyéni gondozási terv alapján, meglévő képességeit minél hosszabb ideig megőrizzük és fejlesszük, segítsük őket abban, hogy betegségük, testi-szellemi hanyatlásuk ellenére harmóniában tudjanak élni önmagukkal. 12
A demenciával küzdő személyek jól-létéhez szolgáltatásunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy aktívan töltse a napjait segítői közreműködéssel, biztonságban érezze magát, érzelmi támogatást kapjon. személyközpontú gondoskodást nyújtunk, hogy a demenciával küzdőket környezetükkel, kapcsolataikkal együtt vizsgáljuk, azzal együtt tervezünk intervenciót. Melyet folyamatosan szem előtt kell tartanunk az intézményi ellátás során. Speciális célkitűzésünk, hogy a személyközpontú gondoskodást nyújtó szakembereink a demenciával küzdőt személynek tekintsék, aki egyszeri és megismételhetetlen, aki végtelenül értékes, akinek van személyisége, akinek van spiritualitása, vannak érzelmei. Szemléletünkben egyértelműen érvényesül az, hogy a segítő szakember társa a demenciával küzdőnek. Munkánk során arra fókuszálunk, ami még van, és nem arra, ami már hiányzik Ennek következménye például az erősségekre épülő állapotfelmérés. 2.3.4 Az étkeztetés célja és feladata Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az intézmény az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint részt vesz a szociális rászorultság megállapításában, - külön jogszabály szerint - előkészíti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt, vezeti az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4. számú melléklet szerinti igénybevételi naplót. 13
2.4 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása 2.4.1 Idősek nappali ellátása Fontos feladatunk a klubba járók belső harmóniájának fenntartása, lelki egészségnek védelme, egymás közötti kapcsolataik fenntartása, annak erősítése. Nagy gondot fordítunk a megelőzésre is. Segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. Új ellátottak fogadása, új környezetbe való beilleszkedésének segítése illetve ezen beilleszkedés megkönnyítése is fontos mentálhigiénés feladat. Az ellátást igénylővel való első találkozás alkalmával nemcsak az új ellátott tájékoztatása, felkészítése történik, hanem a már a klubba járók felkészítése is az új klubtárs fogadására, ezzel elősegítve mindenki számára az új helyzethez való alkalmazkodást. Ellátottaink aktivitásának megőrzése, fejlesztése, pszichés állapotuk szinten tartása, mentális egészségének megőrzése érdekében foglalkoztatás történik. Az ellátottak érdeklődésének, készségeinek, képességeiknek megfelelően önkéntesen vehetnek részt a programokon, foglalkozásokon. A mentálhigiénés szakember gondoskodik az egyéni gondozás terv elkészítéséről, melyben megfogalmazásra kerülnek a célok, feladatok, módszerek. Az intézménybe újonnan bekerülők esetében 30 napon belül elkészítésre kerül. Állapotváltozás esetén a gondozás terv felülvizsgálata történik az állapotváltozásnak megfelelő új célok, feladatok kitűzésével. A naponta megtartott szervezett foglalkozások mellett fontos helyet kapnak az egyéni mentális gondozások, a segítő beszélgetések, a kiscsoportos társalgások, amelyek során a napi események, az ellátottakat érintő és érdeklő kérdések is megbeszélésre kerülnek. Az igénybevevők részére nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: a) a nappali ellátást igénybe vevők számára igény szerint meleg élelmet biztosítunk, b) szabadidős programokat, fejlesztő tevékenységeket szervezünk, c) egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokat tartunk, d) manuális tevékenységeket, kézimunkázási lehetőséget biztosítunk, e) a település oktatási-nevelési intézményeivel kapcsolatot tartunk, közös programokat szervezünk, 14
f) szükség szerint megszervezzük az egészségügyi alapellátást, a szakellátáshoz való hozzájutást segítjük, g) hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtunk, h) munkavégzés lehetőségét megszervezzük (kertészkedés, bábkészítés, lábtörlőkészítés, stb), i) életvitelre vonatkozó tanácsokat adunk, életvezetésben segítséget nyújtunk, j) speciális önszerveződő csoportokat támogatjuk (több tagunk a Nyugdíjas Klub tagja is), működését, szervezését segítjük, egymás programjain részt veszünk. A nappali ellátás engedélyezett férőhelye 25 fő, melyet az ÉMOP 4.2.1 Az idősek nappali ellátásának fejlesztése Alsózsolca településen című pályázatban megfogalmazott vállalásunknak megfelelően 28 fő férőhelyre kívánunk bővíteni. 2.4.2 Demens betegek nappali ellátása A családban a demenciával küzdő személy segítője általában előbb fogalmazza meg a segítés iránti igényét, mint maga az idősödő, dementálódó személy. A nappali ellátási formák igénybevételével javítható a demens betegek funkcióképessége, életminősége, jelentős hatással van szocializáltsági szintjük megtartására, valamint mérsékelhetők az őket gondozók terhei is. Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 84/A. (1) bekezdése értelmében a demens személyek nappali ellátása keretében a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyeket látjuk el. A demens személyek nappali ellátását az idősek nappali ellátása részeként szervezzük meg. A demens személyek nappali ellátását tekintve, az idősek nappali ellátására vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel alkalmazzuk: a) egyéni és csoportos foglalkozásokat napi rendszerességgel szervezünk, b) a demens személy egyéni gondozási tervét a demencia centrum szakvéleménye és a szociális, mentálhigiénés munkatárs állapotfelmérése alapján készítjük el. c) a gondozói felügyeletet a nyitvatartási idő alatt folyamatosan biztosítjuk. 15
Az intézményben törekedtünk a biztonságos környezet kialakítására, az esetleges sérülésveszély elkerülése miatt. Az elkóborlás megelőzése érdekében fokozott figyelmet fordítunk az ellátottakra, folyamatosan biztosítjuk a demens személyek gondozói felügyeletét. A helyes napirend, a változatos tevékenységi formák, foglalkozások segítik az ellátottak aktivitásának megtartását. Az ellátás során fontosnak tartjuk a személyközpontú gondoskodást, mely azt is jelenti, hogy a demenciával küzdőket környezetükkel, kapcsolataikkal együtt vizsgáljuk, azzal együtt tervezünk intervenciót. A személyközpontú gondoskodásunk középpontjában az ember áll, vagyis nagyobb hangsúlyt kap a személy, mint a betegsége. Arra fókuszálunk, ami még van, és nem arra, ami már hiányzik. Tekintettel vagyunk a demenciával küzdők családi kapcsolataira, és a szociális szolgáltatások igénybevételénél a családtagok bevonására, segítésére. Ebből a célból hozzátartozói csoport működtetését tervezzük, mely rendkívüli fontossággal bír. A családtagokat abban is támogatni kell, hogy továbbra is el tudják fogadni demenciával küzdő idős hozzátartozójukat. Hiszen a szeretett társ vagy szülő fizikai és/vagy mentális állapotának gyengülése, az ezzel a ténnyel való napi megküzdés, együttélés jelentős kihívást jelent az érintetteknek. Az idősek klubjaiban működő hozzátartozói csoportok jelentős segítséget nyújthatnak a résztvevők számára abban, hogy problémáikat olyanokkal beszélhessék meg, akik hozzájuk hasonló helyzetben vannak. A személyes tapasztalatcsere során lehetőség nyílik a mindennapi gondozásban kipróbált praktikus javaslatok, tanácsok átadására, valamint ventilációra is. A demens személyek nappali ellátását az idősek nappali ellátásának keretén belül szervezzük meg, ahol a demens ellátottak aránya az ellátotti létszám 20%-át nem haladja meg. 28 fő esetében ez 5-6 fő. Ennek megfelelően a 28 fő ellátottat 2 teljes munkaidős gondozónő és 1 részmunkaidős mentáhigiénés munkatárs gondozza. 2.4.3 Étkeztetés Lényeges, hogy a településünkön ne legyen ellátatlan személy, ezért a családsegítő szolgálattal és más jelzőrendszeri tagok segítségével felkutatjuk azokat a rászoruló, főképpen idős vagy beteg személyeket, akik önellátásuk korlátoltsága miatt nem tudják maguk vagy hozzátartozóik számara a napi meleg ételt biztosítani. Fontos, hogy a rászorultság figyelembe vételével az igények teljes mértékben minél hamarabb kielégítésre kerüljenek. 16
Az étkezés igénybevételére a település közigazgatási területéről nyújthatnak be kérelmet, az ellátást igénylők. Főképpen azok az idős illetve beteg emberek veszik igénybe az ellátást, akik saját maguk illetve hozzátartozójuk számára csak ebben a formában tudják a mindennapi meleg és változatos ételt biztosítani. Az ellátottak között magasabb a tartósan ellátottak száma, ők az idős egyedül élő lakosok közül kerülnek ki. Az átmenti ellátásban részesülők betegségükből, illetve átmeneti szociális helyzetükből adódóan veszik igénybe ezt az ellátási formát. A települési önkormányzat intézményünkön keresztül, saját önkormányzati fenntartásban lévő főzőkonyhájáról biztosítja az ételt a lakosok számára. Az étel kiadagolása/kiszállítása a Központi Konyháról és az Alsózsolcai Gondozási Központ tálalókonyhájáról történik. Az étel zárt rendszerű szállító edényekben kerül szállításra az Alsózsolcai Gondozási Központ épületében működő tálaló konyhára, az erre használatos gépkocsival és szállító edényekkel. A szolgáltatást igénybevevők számára biztosítottak az étkezést nyújtó által az étel minőségi és tápanyag feltételei a 67/2007. (VIII. 10.) GKM-EüM-FVM-SzMM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az étel minősége és mennyisége rendszeresen ellenőrzésre kerül. Az étel tálalása a HACCP előírásainak megfelelően történik. Az intézmény tálalókonyhája gáztűzhellyel, konyhaszekrénnyel, egy háromfázisú és egy kétfázisú mosogatóval felszerelt. Az egyik az evőeszközök, tálaló edények tisztítására, míg a másik mosogató a szállító edények tisztítására szolgál. Az étkeztetés az ellátást igénybe vevő szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, b) elvitelének lehetővé tételével, c) lakásra szállításával. Az étkeztetés keretében főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosítunk. Az étel helyben fogyasztása esetén biztosítjuk a szolgáltatást igénybe vevők számára a kézmosási lehetőséget, a nemenként elkülönített illemhelyet, illetve az evőeszközöket és étkészletet. Étkeztetést a helyi rendeletben megfogalmazott szociális rászorultság szabályait figyelembe véve biztosít az intézmény. 17
2.5 Más intézményekkel történő együttműködés módja Intézményünk szakmai munkája során folyamatosan arra törekszik, hogy a kapcsolatrendszerét más intézményekkel fenntartsa és lehetőség szerint tovább bővítse. Mind inkább célunk, hogy az intézményekkel való kapcsolatunk élő, konstruktív, odavissza alapon működő legyen. Ezen belül teret adva mind a szakmai fejlődésre, gyakori konzultációra, személyes találkozásokra is. Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn: - az intézmény fenntartójával, jegyzővel, polgármesterrel, - a megye önkormányzataival, Polgármesteri Hivatalaival, - az előgondozás során háziorvosokkal, önkormányzatokkal, szociális ellátást nyújtó intézményekkel - az egyházakkal (református, katolikus, metodista). - egészségügyi intézményekkel (háziorvosokkal, kórházakkal, szakrendelőkkel). - oktatási-nevelési intézményekkel (óvoda, iskola). - különböző gyógyászati segédeszközt forgalmazó cégek képviselőivel. - társintézményekkel, - továbbképző intézményekkel, - Szakellátást nyújtó intézményekkel - B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával (Felsőzsolca) - Onga Város Polgármesteri Hivatalával - Onga Város Szociális Szolgáltató Központjával - Támogató szolgálattal - Nyugdíjas klubbal Az egészségügyi intézményekkel szinte napi kapcsolatban állunk. Együttműködünk a területileg illetékes kórház pszichiátriai és neurológiai osztályának szakembereivel. A kapcsolattartás folyamatos; a megbeszélések, szakmai tanácskozások a társintézmények részvételével pedig évente négy alkalommal. Szintén fontosnak tartjuk a szociális szolgálatok különböző szintjein (alap- és szakellátás) és különböző intézményeiben a dolgozók kooperációját. 18
Oktatási-nevelési intézmények gyermekei gyakran vendégeink, mely során előadásaikkal, műsoraikkal segítik ellátottaink mentálhigiénés ellátását, a kikapcsolódást és a generációk közötti együttműködést. 19
3. AZ ELLÁTOTTAK KÖRÉNEK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓINAK, SZOCIÁLIS JELLEMZŐINEK, ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEINEK BEMUTATÁSA 3.1. Demográfia Korabeli történeti adatok alapján, Alsózsolcán a XV. században 15-20 portán mintegy 60-100 fő élt. Ez a szám az 1860. évek elején 150-200 főre tehető. Az első hivatalos népszámláláskor (1870-ben) 1013 főt írtak össze, azóta a népesség 6,1-szeresére növekedett, melynek eredményeként 2005. év végén a lakónépesség 6191 fő volt. Alsózsolca lakosság számának gyarapodása 1870 és 2005 között Forrás: www.alsozsolca.hu A település öregedési mutatója az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Alsózsolca öregedési mutatójának változása Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ 20
A város lakónépessége 2011. év január 1-én 5929 fő, amely a kisvárosok alsó, az óriásfalvak csoportjának felső határára helyezi a települést, ha önmagában vizsgáljuk. A lakosság összetétele a 2001-es népszámlálás idején még a következő volt: A népesség korösszetétele a legutóbbi két népszámlálás között némileg változott: a 14 évesek és fiatalabbak aránya 25,1%-ról 24%-ra, a 15-39 éveseké 38,2%-ról 35,5%-ra mérséklődött, a 40-59 éves felnőtteké 23,4%-ról 25%-ra, az 59 éven felüli időskorúaké pedig 13,2%-ról 15,5% ra növekedett. 1990-ben száz gyermekkorúra 53 öregkorú jutott, 2001-re a mutató értéke 65-re emelkedett. 21
Az időskorú népesség főbb jellemzői Alsózsolca városban: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas 2008 1277 1854 3131 2009 1253 1803 3056 2010 1198 1760 2958 2011 1194 1739 2933 Forrás: TeIR, KSH Tstar év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % 2008 710 27 4% 2009 712 26 4% 2010 715 23 3% 2011 715 23 3% Forrás: TeIR, KSH Tstar 22
Év időskorúak járadékában részesülők száma 2008 5 2009 5 2010 3 2011 2 2012 2 Az idősek nappali ellátását igénybe vevők száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: Év Tagok száma fő/hó Ellátottak száma fő/hó Ellátott/nap 2008 497 362 18 2009 550 421 21 2010 565 436 21 2011 532 441 21 2012 504 449 21 Korcsoport szerinti megoszlás: Korcsoport Férfi Nő 40-59 Év között 1 1 60-69 Év között 2 2 70-79 Év között 2 9 80-1 7 Összesen: 6 19 Családi állapot szerinti megoszlás Családi állapot Férfi Nő Egyedülálló 2 2 Házas 1-23
Elvált - - Özvegy 3 17 Összesen: 6 19 Ebből családban él: 2 5 3.2. A település szociális jellemzői E néhány adat áttekintése után, képet kaphatunk Alsózsolca lakosságának összetételéről életkor és foglalkoztatottság szempontjából. Ezek a tények sok mindent meghatároznak, mely tények az Önkormányzat számára feladatot jelentenek. A korosztályi arányok változásánál figyelmet érdemel, hogy a 60 éven felüli népesség létszáma több mint 200 fővel növekedett a 2005. évihez képest. Ez az arányváltozás is mutatja, hogy az idősek ellátására, a részükre nyújtott szolgáltatások körére nagy hangsúlyt kell fektetni. A nappali ellátás szabályozásának változása strukturális és szemléletbeli változást is jelent. Alapvetően egy nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló, integráló szerepet betöltő ellátási formává kell, hogy alakuljon, mely hátterét adhatja települési szinten az alapszolgáltatások összekapcsolásának, intézményi formaként való megjelenésének. Cél egy nyitottabb, az ellátotti csoportok tekintetében kevésbé merev, az integráció szempontjából többféle alternatív megoldást is megengedő szolgáltatási forma létrejötte. Az idősek nappali ellátását valamennyi olyan településen biztosítani kell, ahol 3000 főnél több állandó lakos él. A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota döntően befolyásolja a szociális ellátórendszer szolgáltatásait. Ebből adódóan az ellátottak szükségletei, sokrétűek, így sok esetben több ellátási forma társul egymáshoz. magas munkanélküliség, alacsony jövedelmek, időskorúak számának folyamatos növekedése, rossz egészségi állapot, születések alacsony aránya, családszerkezetben bekövetkezett változások, devianciák. 24
Az ezekből eredő szükségletek indokolják a településen a szociális szolgáltatások fenntartását és fejlesztését. Az intézmény működésének célcsoportjai a nehéz élethelyzetben lévő egyének, különösen az Idősek, speciális szükséglettel élő csoportok, akik részére szükséges a társadalmi befogadás, elfogadás, beilleszkedés elősegítése, megélhetési problémák enyhítése. önellátás, független élet elérhetőségének fokozása. A szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek. Őket személyesen felkeresve kell tájékoztatni a családsegítés céljáról, tartalmáról. Tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus-, pszichiátriai-, és szenvedélybetegek, a kábítószer- problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása. Kiskorú személy abban az esetben, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult és a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható. 3.3. Az ellátottak szükségletei Az elmúlt két évben a szolgáltatást igénybe vevők száma némi emelkedést mutat, mely jelentheti azt, hogy az öregek otthonával szembeni előítélet csökkent, a nyitottságnak köszönhetően többen megismerték az itt folyó tevékenységeket, valamint azt, hogy az ide járó ellátottjaink jól érzik itt magukat. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy a megromlott egészségi állapotban lévő idős ember családtagjainak egyfajta megoldást jelent a hétköznapokra a Klub által nyújtott ellátás. Ezt látszik alátámasztani az ellátottak összetétele is. A korábbi évekhez képest sajnos kevesebb az aktív, viszonylag jó egészségi állapotnak örvendő tagunk. Nagyobb számban vannak azok, akik több gondoskodást igényelnek, akik egyedül maradtak. A gyerekek még aktív 25
korúak, és a családtagoknak biztonságérzetet jelent a tudat, hogy a szülő felügyelet alatt van és gondoskodnak róla. Az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb számban van a klubban demenciában szenvedő ellátottunk, illetve ellátást igénylőnk, akik otthoni körülmények között, felügyelet nélkül nem maradhatnak. A szolgáltatást igénybe vevő ellátottak szükségletei a demográfiai és szociális jellemzőiből adódóan sokrétűek, összetettek, s egymástól nagymértékben különbözőek így például: megfelelő társadalmi támogató rendszerek felkutatása (például: család, rokonok, barátok, szomszédok, szervezett csoportok) lehetőség egészségügyi gondozásra lehetőség napi gondozó szolgálatra a társas kapcsolatokhoz, az erőforrások hasznosításához, állampolgári jogok gyakorlásához szükséges mozgékonyság megfelelő fokú biztonság megfelelő élelmezés lehetőség jogi segítségre A 25 fő ellátott kevesebb, mint fele képes önálló életvitelre, ráadásul ez a tény a két évvel ezelőttihez képest, csökkenő tendenciát mutat. Az ellátást igénybe vevők közül jelenleg egy fő rendelkezik demencia kórképpel, de általánosságban elmondható, hogy minden ellátottunknak számos más betegség is nehezíti a mindennapjait. Ezen belül vezető szerep jut az érrendszeri, cardiális és mozgásszervi betegségeknek. Ezen adatok ismeretében elmondható, hogy az idős nappali ellátás Klub jellege jelentősen átalakult és nagyobb szerepet kapnak az idős ember életminőségének megőrzésére irányuló tevékenységek és a személyközpontú gondoskodás. Az ellátottak e nappali ellátás lehetőségének hiányában a bentlakásos intézeti férőhelyek várományosai lennének. Önálló életre már nagy részben képtelenek, hiszen testi-mentális állapotuk nem teszi lehetővé a mindennapi élethez való eredményes alkalmazkodást. Fizikai aktivitásuk is megváltozott, körülményeik miatt mozgásterük jelentősen beszűkült és ez az izoláció veszélyét rejti magában. 26
A hozzánk járó idősek családi hátterére jellemző, hogy a generációk külön élnek, egymás segítése már nem kivitelezhető folyamat számukra. Többen közülük még vagy aktív korú, vagy számos olyan betegséggel küzdő családtag, akinek önmaga ellátása is komoly gondot jelent. A többgenerációs együttélés a lakások mérete és egyéb körülmények miatt az esetek nagy részében nem lehetséges. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy az idős, mentális betegséggel küzdő ember ellátása kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon. 27
4. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE 4.1 Idősek nappali ellátása Nyitvatartási ideje: mindennap: 7.30-tól- 15.30-ig, szombat, vasárnap és ünnepnap zárva van. Szolgáltatásai: - Törekszünk az intézmény külső és belső környezetét tekintve a tisztaságra, fontos számunkra a higiénés szabályok betartása. - Az ellátott közvetlen környezetének és a Központ helyiségeinek rendben tartását naponta takarító személyzet biztosítja. - Az ellátottak időkorlátozás nélkül bármikor igénybe vehetik szükség és igény szerint az intézmény fürdőhelyiségét. A segítségre szorulóknak a gondozónők segítenek a tisztálkodásban. a.) Fizikai ellátás: - igény szerint meleg élelem biztosítása, - személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése stb. b.) Egészségügyi ellátás: - az egészségügyi alapellátás megszervezése, - szakellátáshoz való hozzájutás segítése, - felvilágosító előadások szervezése, - tanácsadás az egészséges életmódról, - gyógytorna lehetőségének biztosítása stb. - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése. 28
c.) Mentális gondozás keretében biztosítja: - a személyre szabott bánásmódot, - segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítése egyéni, csoportos megbeszélést, - segítségnyújtást a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, - szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, - a hitélet gyakorlásának feltételeit, - izoláció leküzdésének segítését - a segítségnyújtást a családi és társadalmi kapcsolatok fenntartásában. Fontos feladatunk a klubba járók belső harmóniájának fenntartása, lelki egészségnek védelme, egymás közötti kapcsolataik fenntartása, annak erősítése. Nagy gondot fordítunk a megelőzésre is. Segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. Új ellátottak fogadása, új környezetbe való beilleszkedésének segítése illetve ezen beilleszkedés megkönnyítése is fontos mentálhigiénés feladat. Az ellátást igénylővel való első találkozás alkalmával nemcsak az új ellátott tájékoztatása, felkészítése történik, hanem a már a klubba járók felkészítése is az új klubtárs fogadására, ezzel elősegítve mindenki számára az új helyzethez való alkalmazkodást. Ellátottaink aktivitásának megőrzése, fejlesztése, pszichés állapotuk szinten tartása, mentális egészségének megőrzése érdekében foglalkoztatás történik. Az ellátottak érdeklődésének, készségeinek, képességeiknek megfelelően önkéntesen vehetnek részt a programokon, foglalkozásokon. A mentálhigiénés szakember gondoskodik az egyéni gondozás terv elkészítéséről, melyben megfogalmazásra kerülnek a célok, feladatok, módszerek. Az intézménybe újonnan bekerülők esetében 15 napon belül elkészítésre kerül. Állapotváltozás esetén a gondozás terv felülvizsgálata történik az állapotváltozásnak megfelelő új célok, feladatok kitűzésével. A naponta megtartott szervezett foglalkozások mellett fontos helyet kapnak az egyéni mentális gondozások, a segítő beszélgetések, a kiscsoportos társalgások, amelyek során a napi események, az ellátottakat érintő és érdeklő kérdések is megbeszélésre kerülnek. 29
A mentálhigiénés ellátás eszközei: szórakoztató: TV, rádió, magnó, videó, DVD, újságok, könyvek aktivitást elősegítő: labdázás, szobakerékpározás, séta memória gyakorlatok, memória játékok, képről való beszélgetés, régi emlékek felidézése fényképről, a település történelmi múltjáról, gyermekkorról, szülőkről,stb. kulturális tevékenység: házi rendezvények, vers olvasás, könyv elemzés, daltanulás, film megbeszélés, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, óvodásokkal, iskolásokkal szervezett közös programok. A megvalósítandó célok érdekében végzendő feladatok: 1. Ápolási, gondozási feladatok 2. Egészségügyi ellátás körében végzett feladatok 3. Mentálhigiénés ellátás 4. Védett és biztonságos környezet kialakítása. A mentálhigiénés ellátás feladata: - A klubba járó, idős embereknél olyan személyiségszerkezet fenntartása, mely alkalmassá teszi őt arra, hogy az új intézmény környezetébe be tudjon illeszkedni és ott harmóniában élhessen önmagával és társaival. - Feladat tovább az is, hogy alkalmassá tegye az ellátottat arra, hogy megőrizze jó közérzetét. - Fontos az első találkozás: ezáltal kerül feltérképezésre az ellátást igénylő életkörülménye, egészségügyi, szociális helyzete, képessége, külső és belső erőforrásai. Információszerzés: családtagoktól, ellátást igénylőtől, kezelőorvostól, háziorvostól. - A gondozónő igyekszik a mentálhigiénés ellátás során az ellátott függőség és szorongás érzését leküzdeni: minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, változásról tájékoztatja a klubba járókat. A várható változások ismeretében időt kapnak a folyamatos alkalmazkodáshoz. - Méltóságuk, önbecsülésük erősítése. - Egyéni és társadalmi hasznosságának erősítése olyan programokkal illetve feladatokkal, melyben fontosnak érzi magát és nem érik kudarcok. - Betegségtudat, öregségtudat kóros élményének leküzdésében segítés. 30
- Egyéni és csoportos foglalkozások szervezése napi rendszerességgel. - Izolálódásának megelőzése. Ennek érdekében az ellátottak körében alakuló csoportok segítése, támogatása. Külső és belső erőforrásainak összefogása. - Konfliktusok esetén megoldás elősegítése, konfliktusoldás és konfliktuskezelés a szociális munka eszköztárának segítségével. Krízishelyzetben krízisintervenció. d.) Foglalkoztatás: szabadidős programok szervezése (sajtótermékek, könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása és rendezvények szervezése révén), munkavégzés lehetőségének szervezése stb. A foglalkoztatást az ellátást igénybevevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével szükséges szervezni: - aktivitást segítő fizikai tevékenységek (séta, park- udvar szépítés, sporttevékenység,- mozgás terápia, lufi dobálás, labdázgatás, könnyű gyakorlatok, - manuális foglalkozások- egyéni érdeklődésnek megfelelően.- lábtörlőkészítés, kötés, horgolás, szövés, kabalák varrása, festés, -( olaj, víz, tempera, )- bőrlyukasztás, könyvjelző készítés, stb. - Szellemi és szociális szórakoztató tevékenységek: felolvasás, BIBLIOTERÁPIA sajtótermékek, könyvek, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, előadások, rádióhallgatás, tv nézés, zenehallgatás, memória, logikai játékok rendszeresítése, kártya, dominó és társasjátékok stb. - Kulturális tevékenységek- szabadidős programok szervezése: rendezvények (szerepek betanulása, (versek, próza, ének), ünnepségek, névnapok, valamint a legidősebb születésnapjának megünneplése. Zenés nótaestek a Szivárvány vegyes karral. - Szabadtéri programok:- szalonnasütés, gulyásfőzés, kerti partik Iskolák, óvodák, színjátszó köreinek meghallgatása. Kirándulások, nyáron strandolás. 31
e.) Hitélet gyakorlásában való közreműködés Az intézményben biztosítjuk a hitélet gyakorlásának feltételeit. Módja: - Heti imaóra. - Az intézményben lévő pihenő szoba pedig lehetőséget ad ellátottjaink számára az egyedüli imára, félrevonulásra 4.2 Demens betegek nappali ellátása 4.2.1 az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása A gondozás komplex tevékenység alapján történik, igazodva az ellátott egyéni képességeihez, igényeihez, szükségleteihez, a fennálló demencia fokához. A segítés során egyéni gondozási terv kerül kidolgozásra, szükség szerinti, de legalább 1 éves helyzetértékeléssel. A demens személyek egyéni gondozási terve a demencia centrum szakvéleményének és a mentálhigiénés munkatárs állapotfelmérése alapján történik. A gondozási munka összehangolt segítő munkán keresztül tud megvalósulni: teammunkában. Az ellátottak állapotának felmérése folyamatos az intézmény mentálhigiénés munkatársának állapotfelmérése alapján. Alkalmazott mérési módszer: Mini-Mentál Teszt Gondozási feladataink során főleg a szellemi aktivitás fenntartására gyakorlására irányuló feladatok végzése a leglényegesebb alapszabály. Minden olyan tevékenységet magába foglal a mentális tréning, ami az ellátott észrevevését, figyelmét, koncentráló képességét, gondolkodását, ítéletalkotását a demencia stádiumának megfelelően foglalkoztatja. A mentális tréning 5 főcsoportját alkalmazzuk: 1.) Önállóságot fenntartó önellátási feladatok 2.) Agyi, mentális működések gyakorlása 3.) Koordinációs gyakorlatok 4.) Élmény gyakorlatok 5.) Pszichoszociális gyakorlatok 32
4.2.2 az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló program A demenciával küzdő idős ember életminőségének megőrzéséhez biztosítjuk a biztonságos és optimális gondozási környezet kialakítását, ápolási-gondozási szükségleteinek kielégítését, az állapotának, az élethelyzetének és a pillanatnak adekvát kommunikáció alkalmazását, a tájékozódás, a térbeli és az időbeli orientáció megőrzésének támogatását, a kognitív jellegű tünetek és a magatartási, valamint a pszichés tünetek enyhítését, törekszünk az önellátási képességek javítására, a képességromlás késleltetésére képességek csökkenéséből származó zavarok enyhítésére, az izoláció elkerülésére, a szűkebb és tágabb szociális környezetben való részvétel támogatására, az állandóság biztosítására a biztonságuk megőrzésére, és a védelem, mely az esetleges korlátozás egyetlen lehetséges alapja. Az életminőségük megőrzése érdekében mindazon beavatkozásokat és eljárásokat biztosítani kívánjuk, melyek hozzájárulnak a demens jól-létének fenntartásához. Mindezen feltételek biztosításával felszabadíthatóvá válnak a közvetlen hozzátartozók a teljes felelősség alól, így ezzel hozzájárulunk az ő pszichés és szomatikus egyensúlyuk optimalizálásához is. A mentálhigiénés ellátás feladata: A klubba járó, demenciában szenvedő idős embereknél olyan személyiségszerkezet fenntartása, mely alkalmassá teszi őt arra, hogy az új intézmény környezetébe be tudjon illeszkedni és ott harmóniában élhessen önmagával és társaival. Feladat tovább az is, hogy alkalmassá tegye az ellátottat arra, hogy megőrizze jó közérzetét. 33
Fontos az első találkozás: ezáltal kerül feltérképezésre az ellátást igénylő életkörülménye, egészségügyi, szociális helyzete, képessége, külső és belső erőforrásai. Információszerzés: családtagoktól, ellátást igénylőtől, kezelőorvostól, háziorvostól. A mentálhigiénés munkatárs a demenciában szenvedőnél igyekszik a mentálhigiénés ellátás során az ellátott függőség és szorongás érzését leküzdeni: minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, változásról tájékoztatja a klubba járókat. A várható változások ismeretében időt kapnak a folyamatos alkalmazkodáshoz. Méltóságuk, önbecsülésük erősítése. Egyéni és társadalmi hasznosságának erősítése olyan programokkal illetve feladatokkal, melyben fontosnak érzi magát és nem érik kudarcok. Betegségtudat, öregségtudat kóros élményének leküzdésében segítés. Izolálódásának megelőzése. Ennek érdekében az ellátottak körében alakuló csoportok segítése, támogatása. Külső és belső erőforrásainak összefogása. Konfliktusok esetén megoldás elősegítése, konfliktusoldás és konfliktuskezelés a szociális munka eszköztárának segítségével. Krízishelyzetben krízisintervenció. Egyéni és csoportos foglalkozások szervezése napi rendszerességgel. A csoportfoglalkozások több részből tevődnek össze: - Érzékszervek fejlesztése: látás, hallás, tapintás - Mozgásfejlesztés (pl. közös torna, mozgásos játékok). Önállóbb élet lehetőségét teremti meg, a mindennapi tevékenységekben és az ellátásában. Finom motorikus mozgás fejlesztése (kártyázás, rajzolás, festés, egyéb kézügyességet igénylő alkotó tevékenység). - Memóriatréning, a kommunikációs készségek fejlesztése: énközlés jobb kifejezése, beszédértés, emlékezeti működések javulásának elősegítése érdekében. Rövid és hosszú távú emlékezet fejlesztése, szinten tartása (segítő beszélgetés egyéni és csoportos, filmvetítés, memóriajátékok). - Életminőség fejlesztését elősegítő szokások gyakorlása: közösségi élet illetve a saját testi higiénia területén. - Fizikai aktivitás elősegítő tevékenységek: torna, labdajátékok, ágytorna, séta, masszás, szobakerékpár, kirándulások. 34