Tát Nagyközség Képviselőtestületének a 20/2005. (X.25.) Kt. sz. Rendelettel módosított 14/2003. (X.1.) Kt. sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól
2 Tát Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás egységes helyi szabályainak megállapítása, a település mezőgazdasági jellegének fokoztatos átalakulása, a térségi övezetben betöltött növekvő szerepe miatt és legfőképpen a köz érdekében a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme, a későbbi jogviták elkerülése céljából az alábbi rendeletet alkotja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1.. (1) E rendelet területi hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik a 3. szerinti állatokkal rendelkezni jogosultak (továbbiakban: állattartó). (3) Jogszabályváltozás esetén az állattartás körülményeit a hatályos szempontok szerint kell figyelembe venni. 2. (1) E rendeletben szabályozott állattartási ügyben első fokon - a Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben Tát Nagyközség Polgármestere (továbbiakban: polgármester), másodfokon Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete jár el. (2) A polgármester az állattartást a szakhatóságok - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ), Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (továbbiakban: Állomás), első fokú építésügyi hatóság - hozzájárulása alapján engedélyezi. (3) Az eljárás során kikérheti más szervek (pl. környezetvédelmi hatóság, talajvédelmi hatóság, gazdajegyző) véleményét is melyet lehetőség szerint figyelembe vesz -, azonban azok véleményéhez az eljárás során nincs kötve. 3.. Értelmező rendelkezések - Állattartó: az állat tulajdonosa, aki az állattal rendelkezni jogosult, illetőleg, aki az állatot vagy az állatállományt felügyeli; - Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, a végtermék előállítását. - Tenyészet: egy állattartó által egy tartási helyen tartott állatok összessége függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától.
3 - Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény. - Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. (Kislétszámú, illetve nagylétszámú állattartó telepről az Állategészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függeléke az irányadó). - Állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének, lábon hajtással, járművön, vagy egyéb módon történő megváltoztatása. - Állat-forgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő értékesítése. - Állathigiénia: az állat tartásának az állati eredetű élelmiszer és állati eredetű élelmiszer előállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel összefüggő követelményrendszere. - Gazdasági haszonállat: a gazdasági haszon céljából tartott vágó- és haszonállatok: a) Nagy gazdasági haszonállat: szarvasmarha, ló, póniló, szamár, öszvér, bivaly; b) Kis gazdasági haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu; c) Kisállat: házinyúl, d) Prémes állatok e) Baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, hús- röpgalamb; f) Méhcsalád g) Hal - Kedvtelésből tartott állat: gazdasági haszonállatnak nem minősülő kistestű állat (így különösen: macska, díszmadarak, rágcsálók, díszhal, veszélyes állatok, Magyarorszgáon nem honos állatok stb.). - Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének 1. számú mellékletében meghatározott állatfajok. - Veszélyes eb: a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, valamint bármely más kutyafajta egyeddel való keresztezéséből származó keveréke, továbbá minden olyan eb, amelyet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet vagy az Állomás közreműködésével a települési önkormányzat jegyzője embernek vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít. - Vakvezető eb, jelző eb: vakvezető eb az, amelyet erre a célra képeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával láttak el. Jelzőeb az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
4 - Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.) a közművek elhelyezése (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján). - Közös használatra szolgáló területek: kapualj, lépcsőház, folyosó az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek a közös tulajdonbn, használatban lévő észe. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4.. (1) Állatot tartani csak az építésügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályok betartásával lehet, a jelen rendeletben foglalt további követelmények betartásával. (2) Nem kell bejelenteni az állat átmeneti tartását, ha az a házi szükségletet meg nem haladó, esetenként vásárolt, közvetlen fogyasztásra, levágásra szánt, saját udvarban, zárt helyen tartott állat. Ennek függvényében kis gazdasági haszonállat esetén 2 db, kisállat és baromfi esetén 40 db tartható 10 napig. Nagy gazdasági haszonállat vágási célra sem tartható állattartási engedély nélkül. (3) Tát Nagyközség közigazgatási területén csak e rendeletben meghatározott szempontok szerint folytatható állattartás. (4) Tát Nagyközség közigazgatási területe haszonállattartás szempontjából a mindenkori Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat szerint megállapított részekre tagozódik. (5) Gazdasági haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, kifutóban, ketrecben (továbbiakban: melléképületben) szabad. Semmiféle haszonállat nem tartható kertben ill. kert céljára szolgáló területen. (6) Állatot közterületen legeltetni tilos; közös udvarba, kertbe vagy gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni, csak a tulajdonostárs (kezelő) és a bérlő (lakó) társak hozzájárulásával szabad. (7) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a lakókörnyezetet nem károsíthatja.
5 (8) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására szolgáló építmény, továbbá bölcsőde, óvoda, alap-és középfokú oktatási-, egészségügyi-, szociális ellátást nyújtó intézmény, gyógyszertár, játszótér telkének határától a védőtávolság légvonalban 100 méter. Ezen távolságon belüli telken nagy és kis gazdasági haszonállat nem, míg más haszonállat csak engedéllyel tartható, kivéve a baromfiakat 20 darabig. 5.. (1) Bejelentési kötelezettség terheli az állattartót: a) Kisállat esetén 10 db, baromfi esetén pedig 20 db állat tartásáig. b) Külterületen való állattartás esetén. (2) Amennyiben a tartás körülményei nem felelnek meg az építésügyi, környezetvédelmi, köztisztasági, közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltaknak, akkor a polgármester kötelezheti az állattartót az állattartás iránti engedély megkérésére. (3) Az állattartó köteles az állattartás megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetve a Polgármesteri Hivatal útján a polgármestert tájékoztatni. Ha az állatállomány darabszáma túllépi a bejelentési kötelezettség alá tartozó darabszámot (lásd 5. (1) bekezdés), akkor állattartási engedélyt kell kérnie az állattartónak. 6.. (1) Állat tartását belterületen az 5. (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívül a polgármester határozatban engedélyezi. Lakóövezetekben nagy és kis gazdasági haszonállat nem tartható. (2) A határozatot a kérelmezőnek, az eljárásban résztvevőknek, illetve a közvetlen telekszomszédoknak kell megküldeni. (3) Lakóházas övezetben vagylagosan 25 db kisállat, 50 db baromfi, vándoroltatási időszakban 5 méhcsalád tartható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott állat darabszámnál több fajta együttes tartása esetén egyedi elbírálás alapján tartható állat. (5) Az állattartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, lakcímét; b) a kérelmezett ingatlan pontos megjelölését; c) a tevékenység végzésére jogosító iratokat (háztartási szükségletet meghaladó állattartás esetén, pl. őstermelői igazolvány, vállalkozói igazolvány, stb.); d) a tulajdonos, vagy tulajdonosok, illetve haszonélvezők hozzájáruló nyilatkozatát; e) tartani kívánt állatok megnevezését és számát; f) a takarmányozás, almozás és a trágyakezelés technológiáját; g) mellékelni kell az ÁNTSZ, az Állomás és az első fokú építési hatóság hozzájárulását.
6 7.. Az állattartás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az állatok tartására szolgáló melléképület, illetve a trágya, vagy trágyalé-tároló elhelyezése, állapota az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi előírásoknak nem felel meg, vagy az előírt védőtávolság nem tartható. 8.. (1) Az állattartási engedélyt vissza kell vonni, ha a tartási körülmények előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben előírtaknak. Az állattartó az előzetes felhívás kézbesítését követő 30 napon belül teljesítheti a tartásra vonatkozó előírásokat. (2) Engedély hiányában az állattartást meg kell tiltani. (3) Többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha stb.) állat nem tartható. 9.. (1) Az állattartásra szolgáló épületben az állattartást csak az épületre vonatkozó használatbavételi vagy fennmaradási engedély alapján lehet megkezdeni, illetve meglévő állattartás esetén ezen engedélyeket be kell szerezni. (2) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére, és karbantartására az építésügyi, állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. (3) Állatokat tartani - amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik - csak az OTÉK (OÉSZ) által előírtaknak megfelelő helyen lehet, az állattartó melléképület építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok betartásával. (4) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását, és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer előállításra alkalmas legyen. (5) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni úgy, hogy az nem csatlakozhat közvetelenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (6) Az állattartásra szolgáló építmény szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. (7) Az épületben csak az állategészségügyi előírások szerint engedélyezhető állatszám tartható, melynek mértékét az egy állat férőhely igénye határozza meg a mezőgazdasági haszonállatok állatvédelmi szabályiról szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet előírásai, valamint az 1. számú melléklet alapján. (8) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata elválasztásig.
7 (9) A lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek telepítési távolságait a 2. sz. melléklet tartalmazza. 10.. (1) Ha az állattartó a szakhatóságok által előírt, a polgármester határozatában, illetve a jelen önkormányzati rendeletben foglaltakat figyelmeztetés ellenére sem tartja be, a polgármester az állattartást határozattal korlátozhatja, indokolt esetben megtilthatja, meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót. (2) Az engedély visszavonása és az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a határozat átvételétől számított 30 napon belül a határozatban foglaltakat végrehajtani. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelô elhelyezésérôl gondoskodni. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (5) Amennyiben a polgármester határozatát az állattartó önként nem hajtja végre, a polgármester az állattartó költségére elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer értékesítését, ha nem értékesíthető leölését (figyelembe véve az Állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény a marhalevélre, illetve az Állategészségügyi-Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendeletének 12. függelékében a karanténozásra elkülönítésre - vonatkozó szabályait). Állatok szállítása 11.. (1) Az állat szállítására vonatkozóan az állatszállításról szóló 13/1999. (IV.28.) KHVM-FVM együttes rendelet rendelkezései az irányadóak, e rendeletben foglalt eltérésekkel. (2) Tilos a település területén cirkuszi, mutatványos céllal állatokat nem természetes testhelyzetben, indokolatlanul hosszú ideig mutogatás miatt szállítani. IV. fejezet Az állattartás különös szabályai Ebek tartása 12.. (1) A település területén a 3 hónapos kort betöltött ebeket a tartója nyilvántartásba vétel végett köteles az önkormányzat polgármesterének 30 napon belül bejelenteni, az erre a célra rendszeresített adatközlő lapon (28/1981. (XII.30.) MÉM sz. rendelet 56. (1) bekezdése alapján). (2) Az eb elhullását, eladását, végleges elszállítását az ebnyilvántartásból való törlése végett 30 napon belül, eltűnését pedig haladéktalanul be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.
8 (3) A bejelentés alapján az önkormányzat jegyzője az ebet a nyilvántartásból elhullás, eladás, végleges elszállítás esetén azonnal, eltűnés esetén 15 napon belül törli. 13.. (1) Köteles az állattartó ebét úgy tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, félelmet ne keltsen, és anyagi kárt se okozzon sem személynek, sem közösségnek. E rendelkezések megsértése esetén a tartás feltételhez köthető, illetve megtiltható. (2) Ház, lakás, kutyával őrzött ingatlan bejáratánál a kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (3) A település közigazgatási területén: a) üzletbe, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba; b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére; c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe; e.) temető területére, d) játszótérre és e) mindazon helyekre, ahol hatósági tilalom áll fenn ebet beengedni tilos, kivéve az őrző-védő kutyát feladatának ellátása érdekében. (4) Az ebtartó köteles ebét kielégítő módon tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról, külső és belső élősködök rendszeres irtásáról gondoskodni. (5) Élelmiszer vegyesbolt, egészségügyi-, és oktatási intézmények előtt, illetve azok bejáratától számított 10 méter sugarú körben ebet kikötni tilos. Kivételt képez a vakvezető és a jelzőeb. (6) Ebet tömegközlekedési járművön a hatályos jogszabályi előírások betartásával lehet szállítani. Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. (7) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (8) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhetô, minimum a kerítéstôl számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (9) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthetô, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (10) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történô bejutását valamint a kerítés résein történô kiharapását megakadályozza. 14.. (1) Az ebet 3 és 6 hónapos kora között kötelező veszettség ellen beoltani.
9 (2) Az ebek veszettség elleni oltása kötelező. Az éves veszettség elleni oltásról nyakörvre akasztható oltási bilétát kapnak az ebtulajdonosok, amit az eb nyakörvére kell felszerelni. az oltás tényét oltási könyvben vezeti a jogosult állatorvos, amit a hivatal felhívására be kell mutatni. 15.. (1) Családi házas ingatlanon legfeljebb 2 eb tartható, ennél több eb tartása már csoportos ebtartásnak minősül, melyre a 22.. vonatkozik. (2) Többlakásos épületben lakásonként 1 kutya tartható külön hatósági engedély nélkül, bejelentési kötelezettséggel, fajta megjelöléssel, és az eboltási bizonyítvány bemutatásával. A kutya tartását a polgármester megtilthatja, ha ezt az épület lakóinak legalább fele írásban kezdeményezi. A kutyatartónak a társasház alapító okiratában leírtakat is be kell tartania. (3) Az eb fajtájának megfelelő mozgásteret biztosítani kell (erkélyen, loggián, pincében, stb. eb nem tartható); az állatnak szükségtelen szenvedést, vagy sérülést okozni nem lehet, az állat élettani és viselkedésbeli szükségleteinek, a bevált gyakorlatnak és a tudományos ismereteknek megfelelően elegendő teret kell biztosítani. (4) A korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a vakvezető ebekre, jelzőebekre, amennyiben szükségességét szakorvos igazolja. (5) Ebet közterületen csak pórázon lehet vezetni, olyan személynek, aki képes annak fékentartására. (6) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező. 17.. (1) Harapós, vagy támadó természetű ebet közterületen vezetni, vagy tömegközlekedési eszközön szállítani, csak a harapás lehetőségét kizáró zárt fém szájkosárral lehet, a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel és két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon szabad. (2) Embert mart eb tulajdonosa a marás megtörténtét - a megmart személy adatainak közlésével, és az eb oltási bizonyítványának bemutatásával - az ebtartás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak és az ÁNTSZ-nek haladéktalanul köteles bejelenteni. (3) Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (4) Közterületen történt kutyaharapásról a Polgármesteri Hivatalt értesíteni kell, amely az eb tulajdonosa ellen szabálysértési, szükség esetén büntető eljárást kezdeményez. 18.. Az ebtulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az eb társasház közös használatú helyiségeit és a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés eltávolításáról az ebtulajdonos köteles gondoskodni. 19.. (1) Tilos az ebet kínozni, bántalmazni, éheztetni, magára hagyni, gazdátlanul hagyni.
10 (2) Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét, vagy szaporulatát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. E célból eladhatja, elajándékozhatja, a gyepmesternek, illetve állatvédő egyesületnek felajánlhatja, vagy végső esetben állatorvossal fájdalommentesen elaltathatja. 20.. A közterületen tartózkodó kóbor ebek befogásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Macskatartás 21.. A macskatartás a település egész területén az alábbi feltételekkel megengedett: - A többlakásos épületben külön hatósági engedély nélkül lakásonként egy macska tartható, szaporulata pedig 3 hónapos korig; - Családi házas ingatlanon az előírt szabályok betartása mellett legfeljebb 2 macska tartható- szaporulata pedig 3 hónapos korig -, ennél több macska tartása már csoportos macskatartásnak minősül, melyre a 22. vonatkozik. - A macskatartó többlakásos lakóépületben a szagtalan alomkezeséről köteles gondoskodni. Csoportos eb-, és macskatartás 22.. (1) Az eb- és macskatartás amennyiben az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 15. és 21. -ában meghatározott darabszámot csoportos eb-és macskatartásnak minősül, melynek létesítéséhez, tartásához a polgármester külön engedélye szükséges. (2) A polgármester az ÁNTSZ, az Állategészségügyi Állomás, valamint az első fokú építésügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján bírálja el a kérelmet. (3) Háromnál több eb csak kennelben tartható. (4) Többlakásos épületben csoportosan eb és macska nem tartható. (5) Veszélyes eb tenyésztése tilos. Kedvtelésből tartott állat tartása 23.. Énekes és díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, az egészségügyi, közegészségügyi, állategészségügyi előírások betartása mellett mindenhol tartható, kivéve bölcsődében, óvodában, alapfokú oktatási-, egészségügyi-, szociális ellátást nyújtó intézményben, gyógyszertárban, ügyfélforgalmat lebonyolító irodákban, hivatalokban. Prémes állat tartása 24.. (1) Prémes állat belterületen történő tartásához külön engedély szükséges.
11 (2) Prémes állatok tartásának engedélyezése során a közegészségügyi és állategészségügyi előírások mellett meg kell határozni a tervezett állattartás egyéb feltételeit is, különösen: - A szagtalanítás módját; - Megengedett hanghatárt; - Biztonságos őrzés feltételeit; - A nyúzás, nyersbőr előkészítés feltételeit; - Az állati tetemek ártalmatlanításának módját. Méhek tartása 25.. (1) Méhészetet az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok betartásával, valamint az elhelyezés céljából igénybe vett terület mellett található ingatlanok tulajdonosainak előzetes hozzájárulásával és az alábbi kikötések mellett lehet létesíteni: a) Főépülettől és a szomszédos ingatlanoktól 15 m, úttól 20 m távolságra; b) Amennyiben az a) pontban előírt távolság nem tartható be, úgy legalább 2 m magas, tömör kerítés építése, vagy élő sövény telepítése szükséges. c) Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen "Vigyázat méhek!" felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (2) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhészetről szóló módosított és kiegészített 15/1969. (XI.6) MÉM sz. rendeletben meghatározott feltételek mellett szabad. Veszélyes állatokra vonatkozó külön szabályok 26.. (1) Veszélyes állatot tartani a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet alapján lehet, a jelen rendeletben foglaltak egyidejű betartásával: - Tát egész területén veszélyes állat tartása engedélyhez kötött. - Családi házas ingatlanon veszélyes állat az ÁNTSZ és az állategészségügyi szakhatóság hozzájárulása alapján Tát Nagyközség Jegyzőjének külön engedélyével, az azokban megfogalmazott feltételek mellett tartható. - Többlakásos házban veszélyes állat nem tartható (veszélyesnek minősített eb, kígyó, krokodil, aligátor, farkas, oroszlán, pók, skorpió, stb.). - Veszélyes állatot közterületre kivinni tilos. A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat más magánterületre ne juthasson be.
12 - A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon a veszélyre felhívó jól látható jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével. - A veszélyes állatokat zárt, biztonságos helyen (pl. terráriumban, kennelben, stb.) kell tartani úgy, hogy emberi életet és egészséget ne veszélyeztessenek. (2) Veszélyes ebekre vonatkozóan (pitt bull terrier és keverékei) a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló a 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 27.. (1) Az állattartó köteles: V. fejezet Az állattartó kötelességei a) az állategészségügyi, az állatvédelmi, az állattartási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, az építésügyi, valamint a közbiztonsági előírásokat betartani; b) biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket, gondoskodni állatai korának és hasznosításának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról; c) gondoskodni az állat megfelelő biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról, a szabadban tartott állatok védelméről a kedvezőtlen időjárás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeitől megvédeni, d) rendszeresen gondoskodni a kártékony rovarok, rágcsálók irtásáról, az egyéb károkozók (pl. róka, görény) károkozását haladéktalanul köteles bejelenteni; e) gondoskodni az állat egészségének megóvása érdekében az állategészségügyi rendelkezések betartásáról (különös tekintettel az Állat-egészségügyi Szabályzat rendelkezéseire 41/1997. (V.28.) FM rendelet és az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény alapján); f) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni, a beteg vagy társaira veszélyt jelentő állatot a többi állattól elkülönítve elhelyezni; g) az állat megbetegedéséről, vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul végrehajtani; h) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén az állományról nyilvántartást vezetni, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat polgármesterét az általa tartott állatok fajáról, létszámáról, illetve az állomány változásáról, az állatok tartási helyéről és annak változásáról folyamatosan tájékoztatni, (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek, létesítményeknek könnyen tisztán tarthatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie. Padlózatát zárt, szivárgásmentes burkolattal kell ellátni. A padozat lejtése lehetőleg biztosítsa a padlózat zárt (szilárd) trágyagyűjtőbe való szivárgásmentes juttatását.
13 (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, létesítményeket (ólakat, ketreceket) hagyományos technológia esetén naponta legalább egyszer, de szükségeshez képest többször is ki kell takarítani, és ki kell hordani az állati trágyát. Batériás, mélyalmos technológia esetén a technológiai előírásai szerinti időközönként kell takarítani, fertőtleníteni és az állati trágyát kihordani. (4) A trágya tárolását földbe, vagy föld fölé épített tárolóban, fedetten kell végezni. A trágyalé felfogására aknát kell létesíteni. A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképzôdés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetôleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. A trágya-és trágyalégyûjtô kiürítésérôl szükség szerint kell gondoskodni és elszállítani, melyet dokumentummal kell igazolni. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze. (5) A trágyát csak mezőgazdasági művelésű területen - ideértve a saját kiskertet is - lehet elhelyezni. Külterületen a trágya tárolása lakóépülettôl, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettôl legalább 100 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (6) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. (7) A keletkezett trágyát a jóváhagyott technológia szerint kell összegyűjteni, kezelni, hasznosítani és szükség esetén ártalmatlanná tenni. (8) Az állatok ellátására, etetésére, almozására felhasznált anyagok (szalma, széna, stb.) C tűzveszélyességi kategóriába tartoznak, ráktározásukat, tárolásukat a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatba foglaltakat kell alkalmazni. (9) Az állat tulajdonosa: a) Saját költségén köteles gondoskodni elhullott állatának ártalmatlanná tételéről; b) Az 50 kg alatti eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopósbárány, vagy szopós malac tetemét a tulajdonos a saját telkén - Úttól 15 m; - Lakóháztól 10 m; - Telekhatártól 2 m legkisebb távolság elhagyásával, legalább 100 cm földréteg takarásával jogosult elföldelni. c) Az állati tetemet földdel történő takarás előtt mésztejjel le kell önteni. d) Nagyobb számú kisállat, valamint néhány kisgazdasági haszonállat tetemét orvosi vizsgálat után az állati tetemet dögkútban kell elhelyezni. e) Nagyhaszonállatok egyidejű elhullása esetén, azok tetemét az állattartó köteles a hatósági állatorvos utasítása szerint elszállítani, illetve köteles a feldolgozó vállalattal elszállíttatni (ATEV) a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. f) Az elhullott állatokat elszállításkor zárt, csurgalékmentes göngyölegben (különösen műanyagzsák, fertőtlenítő tartály) kell tartani.
14 g) A d) e) bekezdésben meghatározott állati tetemet az állat tartója az elhullástól számított, legkésőbb 24 órán belül köteles ártalmatlanítani. Állatkórház, állatklinika, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium létesítése 28.. (1) Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő és állatorvosi laboratórium létesítését és működését a területileg illetékes Állomás engedélyezi (az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. tv. 4. (1) bekezdése alapján). (2) Aki állatklinikát, vagy állatkórházat működtet köteles működésének megkezdését és annak megszüntetését a polgármesternek bejelenteni, melyben szerepelnie kell a keletkező veszélyes hulladék elhelyezési helyének és módjának is. Állatkozmetika 29.. (1) Állatkozmetika az Állomás szakhatósági hozzájárulásával létesíthető, illetve működtethető (az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. évi törvény rendelkezései alapján). (2) Aki állatkozmetikát működtet, köteles működésének megkezdését, illetve annak megszüntetését a polgármesternek bejelenteni. VI. fejezet Szabálysértési rendelkezések 30.. Szabálysértést követ el - amennyiben cselekménye más, magasabb szintű jogszabály alapján büntetőjogi, vagy szabálysértési elbírálás alá nem esik - és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet 4.. (l), (5)-(8); 5.. (1), (3); 6..(1), (3), (4); 8.. (3); 9.. (1), (3)-(9); 10.. (2), (3)-(4); 11.. (2); 12.. (1), (2); 13..; 14..; 15.. (1)-(3), (5), (6); 17.. (1), (2); 18-19.., 21.., 22.. (1), (3)-(5); 23.., 24.. (1); 25.. (1); 26.. (1), 27..; 28.. (2); 29.. (3); 30.. (2); 32.. (2), (3) bekezdéseit megszegi. VII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31.. (1) A rendelet 2003. október 1-jén lép hatályba. (2) Azok az állattartók, akik a rendelet hatályba lépését megelőzően kezdték meg tevékenységüket és állattartási engedéllyel nem rendelkeznek, az állattartás tovább folytatásához 60 napon belül kötelesek a polgármester engedélyét megkérni. Azok az állattartók, akik állattartási engedéllyel rendelkeznek, e rendelet alapján kötelesek azt 60 napon belül megújítani. A kérelem elbírálása a jogszabályváltozásra figyelemmel az adott környezet jellegére tekintettel kerül engedélyezésre, vagy megtiltásra.
15 (3) Az állattartó az állattartást ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja köteles e rendelet hatályba lépésétôl számított fél éven belül megszüntetni illetve az elôírt mértékre csökkenteni. (4) Az engedéllyel nem rendelkező állattartást a polgármester a tartás körülményeitől függetlenül megtilthatja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvényt kell alkalmazni. 1 (5) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (6) Egyidejűleg hatályát veszti az állattartásáról szóló 7/1992. (VIII.25.) számú rendelet. (7) A rendelet kihirdetésérõl az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyzõ gondoskodik. Szenes Lajos polgármester Dérné dr. Varga Katalin jegyző A rendelet kihirtetésének napja: 2003. október 1. Dérné dr. Varga Katalin jegyző 1 Módosította a 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendelet 3. -a
16 1. számú melléklet Az állatok férőhely igényének normatívája: - Ló, póniló, szamár, öszvér: 5 m2/db. - Tehén, bivaly, hízó- és növendék marha: 5 m2/db. - Juh, kecske: 0,8 m2/db. - Hízójuh: 0,6 m2/db. - Baromfi (csirke, stb): mélyalmon 0,2 m2/db. ketrecben 0,45 m2/db minimum - Strucc, emu: külső kifutó 3 egyedre 250 m2 - belső hely 6 m2/db. - Nyúl: 0,2 m2/db. 2. számú melléklet Az állattartás engedélyezése, illetve állattartó létesítmény bővítése során előírt védőtávolságok a védôtávolság méterben meghatározva lakóépülettôl, pihenô épülettôl 20 fúrt és ásott kúttól 25
17 Függelék Bejelentés állatok tartásáról Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 14/2003.(X.1.) Kt. sz. rendelet alapján bejelentem, hogy az alábbi állatokat tartom a tulajdonomban/használatomban lévő ingatlanon/ingatlanokon: Megnevezés Darabszám Tartás helye Szarvasmarha... Ló... Póniló... Szamár, öszvér... Sertés... Juh... Kecske... Strucc, emu... Házinyúl... Prémes állatok... Baromfi (tyúk, gyönytyúk, lúd, kacsa, pulyka, hús- röpgalamb)... Méhcsalád... Hal........... Tát, 200.. Bejelentő neve, címe, telefonszáma.