SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL - TESTÜLETÉNEK 11/2009. (II.25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL - TESTÜLETÉNEK 11/2009. (II.25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

TARTALOM I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. FEJEZET: AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 3 III. FEJEZET: AZ ÁLLATTARTÁSI ÖVEZETEK... 4 IV. FEJEZET: AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE... 6 V. FEJEZET: AZ EBTARTÁS SZABÁLYAI... 7 VI. FEJEZET: KÓBOR ÁLLATOK BEFOGÁSA... 8 VII. FEJEZET: ELJÁRÁSI SZABÁLYOK... 8 VIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 8 ZÁRADÉK... 9 1.SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSE, VÍTÉSE ÉS AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ HELY KIALAKÍTÁSA SORÁN BETARTANDÓ VÉD TÁVOLSÁGOK... 10 2

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel -testülete (a továbbiakban: Képvisel testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. 3 I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek el segítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, és biztosítják, hogy az állattartás mások egészségét, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben megállapított kivétellel Szigetszentmiklós Város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, továbbá a veszélyes állatok tartásának engedélyezésére. E rendelet alkalmazásában 3. a) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelel en bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az err l szóló külön szerz désben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihen és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közm vek elhelyezése. b) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. c) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredet termék el állítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. d) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér. e) kis állat: sertés, juh, kecske. f) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl. g) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. h) haszonállat: a továbbiakban a d) g) pont alattiak. i) kedvtelésb l tartott állat: eb, macska, díszállat. II. FEJEZET: AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. (1) A 2. (1) bekezdés szerinti közigazgatási területen állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett - a rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi, valamint a helyi jogszabályok betartásával történhet. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó véd távolságokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 5.. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvez életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztántartásáról és folyamatos fert tlenítésér l, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelel tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételér l gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelel elhelyezésér l gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezésér l gondoskodni nem tud, úgy el zetes bejelentés alapján a felmerül költségek megtérítése ellenében az önkormányzat gondoskodik az állat elszállításáról. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 6. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy más ingatlanát, a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyez dést az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. III. FEJEZET: AZ ÁLLATTARTÁSI ÖVEZETEK 7. A Településszerkezeti Terv alapján Szigetszentmiklós Város területe az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: 4

Állattartási övezet jele A B C D Az állattartási övezethez tartozó szerkezeti terv szerinti övezetek Kisvárosias lakóterület (Lk) Központi vegyes terület (Vk) Településközpont vegyes terület (Vt) Hétvégi házas üdül terület (Üh) Különleges terület horgásztanyák övezete (Kht) Különleges terület adótorony terület övezete (Ka) Kertvárosias lakóterület (Lke) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (GKSZ) Különleges terület bányaterület övezete (Kb) Mez gazdasági terület Általános (Má) Mez gazdasági terület Gyep (Mgy) Mez gazdasági terület Kertes (Mk) Különleges terület szennyvíztisztító övezete (Ksz) Erd terület Különleges terület temet (Kt) Különleges sportolási célú terület (KSP) Különleges rekreációs terület (KRE) Különleges szabadid központ terület (KSZK) 8. (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temet, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén függetlenül attól, hogy az intézmény, illet leg az ingatlan melyik 7. szerinti állattartási övezetbe tartozik tilos haszonállatot tartani. (2) Ha az állattartás helyét l számított 50 méteres körzeten belül kés bb az (1) bekezdésben meghatározott építmény létesül, az állattartót az állattartás megsz ntetésére kötelezni nem lehet. Az A jel állattartási övezetben 9. a) haszonállatok tartása galamb kivételével tilos. 5

b) bármely kedvtelésb l tartott állat, de lakásonként legfeljebb egy eb, valamint két macska tartható. c) állatok tenyésztése tilos. 10. (1) A B jel állattartási övezetben a 720 m 2 -t meg nem haladó terület ingatlanokon a) ingatlanonként haszonállatok közül kisállatból állatfajonként legfeljebb 3, egyéb kisállatból legfeljebb 50, prémes állatból legfeljebb 5, b) bármely kedvtelésb l tartott állat, de lakásonként legfeljebb 2 eb, 2 macska, valamint ezek szaporulatai tarthatók három hónapos korukig. (2) A B jel állattartási övezetben a 720 m 2 -t meghaladó terület ingatlanokon a) ingatlanonként haszonállatok közül nagy állatból legfeljebb 2, kisállatból legfeljebb. 20, egyéb kisállatból legfeljebb 50, prémes állatból legfeljebb 5, b) bármely kedvtelésb l tartott állat, de lakásonként legfeljebb 2 eb, 2 macska, valamint ezek szaporulatai tarthatók három hónapos korukig. 11. A C jel állattartási övezetben létszámkorlátozás nélkül, valamennyi állat tartható és tenyészthet. 12. A D jel állattartási övezetben az állattok tartása és tenyésztése tilos. 13. Az A, B és C jel állattartási övezetekben a polgármester kivételesen, az állattartó kérelme alapján a rendeletben meghatározottnál kétszer több kedvtelésb l tartott állat tartását engedélyezheti. IV. FEJEZET: AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE 14. (1) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítést l számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelel lejtés, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagy jt vel kell ellátni. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget, az állattartásra szolgáló helyet rendszeresen takarítani kell, szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fert tlenítést kell végezni. (4) A beteg vagy sérült állat számára olyan helyiséget kell biztosítani, amely az állategészségügyi el írásoknak, a gyógykezelés és elkülönítés céljainak maradéktalanul megfelel. 6

(5) Az állattartásra szolgáló építmények szell nyílásait, a szell berendezések kimenetét a saját udvar felé kell kiképezni. (6) A keletkez b zös gázokat természetes vagy mesterséges szell ztetéssel a magasba kell terelni. 15. (1) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. (2) A trágya-és trágyalétárolót résmentes fedéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetve a csapadék beszivárgását meg kell akadályozni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképz dés csökkentésére szagtalanító anyagot kell használni. (3) A híg trágyát zárt csöveken aknába kell vezetni. A szilárd trágyát szalmával, vagy egyéb alomképz anyaggal keverve, valamint földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (4) A trágya tárolása lakóépülett l, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülett l belterületen legalább 15 méter, külterületen legalább 30 méter távolságra történhet. (5) Az ólak, valamint a trágya-és trágyalégy jt kiürítésér l szükség szerint kell gondoskodni. V. FEJEZET: AZ EBTARTÁS SZABÁLYAI 16. (1) Az ebet közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természet ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (2) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az állat az azonos lépcs házban lakók szabad mozgását ne gátolja. 17. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tartója köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális alapterülete állatonként 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhet, minimum a kerítést l számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthet, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (4) Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történ bejutását, valamint a kerítés résein történ kiharapását megakadályozza. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természet eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembet módon erre utaló figyelmeztet táblát kell elhelyezni. (6) A szabadon tartott eb számára a méretének megfelel ól biztosításáról gondoskodni kell. 7

18. (1) A vakvezet kutya, valamint az intézmény rzését szolgáló eb kivételével tilos ebet tartani, bevinni, illetve beengedni a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürd valamint strand területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) a temet területére, f) a játszótéri funkciót betölt területekre. (2) A közterületen sétáltatott eb után keletkezett ürüléket az eb sétáltatását végz személy köteles azonnal összegy jteni és papír vagy nejlon zacskóban, gondosan elzárva a legközelebbi szemétgy jt edényben elhelyezni. (3) Mez gazdasági m velés alatt álló területen kutyát sétáltatni tilos. VI. FEJEZET: KÓBOR ÁLLATOK BEFOGÁSA 19. Az önkormányzat havonta két alkalommal - az állattartó azonosítása esetén annak költségére - gondoskodik az ismertté vált kóbor állatok befogásáról. VII. FEJEZET: ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 20. E rendelet szabályainak megsértése esetén a jegyz az állattartót megfelel tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A jegyz eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 21. Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjed pénzbírsággal sújtható az, aki a jelen rendelet 4-6. -aiban, továbbá a 8.-18. -aiban foglalt rendelkezéseket megszegi. VIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) E rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidej leg Szigetszentmiklós Város Képvisel -testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 21/2003. /X.29./ számú önkormányzati rendelete hatályát veszti. (2) A jelen rendelet kihirdetése el tt szabályos állattartást folytató állattartó köteles e rendelet hatálybalépését l számított egy éven belül megsz ntetni, illetve az el írt mértékre 8

csökkenteni az állattartást, ha azt e rendelet szerint tiltott helyen, vagy meg nem engedett mértékben folytatja. Szigetszentmiklós, 2009. február 4. Pammerné Gaál Ágnes sk. jegyz ZÁRADÉK Szabó József sk. polgármester Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete ezen rendeletét 2009. február 24-ei ülésén alkotta, 2009. február 25-én kihirdetésre került. Pammerné Gaál Ágnes jegyz 9

1.SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSE, B VÍTÉSE ÉS AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ HELY KIALAKÍTÁSA SORÁN BETARTANDÓ VÉD TÁVOLSÁGOK Az állattartási övezetek között tartandó véd távolság (m): A B C D A - 25 50 15 B 25-25 25 C 50 25-50 D 15 25 50 - Az állattartási övezeteken belül tartandó véd távolság (m): Az el írt véd távolság (m) Lakóépülett l Fúrt kúttól Ásott kúttól Nagy állat és kis állat esetén 25 állatig 15 10 15 25 állat felett 20 10 50 Egyéb kis állat estén 200 állatig 15 10 15 200 állat felett 20 10 20 Az övezeti határok közelében fekv ingatlanok esetében az 1. és 2. pontban meghatározott véd távolságok közül a nagyobb méret t kell figyelembe venni. 10